﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3412. számú
törvényjavaslat
egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. február
2015.	évi ... törvény
egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
1.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő u) és v) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„u) a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének
helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés okára,
helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-
nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához;
v) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson
kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre
vonatkozó adatok kivételével az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás
működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.”
2.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
2.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel
egészül ki:
„(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres
adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes
Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről,
névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének
változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az
erdészeti hatóság erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti
hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és
utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a
lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett
elhalálozásáról.”
1
3.	A mezőgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosítása
3.	§
A mezőgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Eljárási Törvény) 9. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más
testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében
történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK
bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1306/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a
pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az
átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló
908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2014. augusztus 6.) 1. cikk (1) bekezdése
alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;”
4.	§
Az Eljárási Törvény 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § c) pontja, a III. Fejezet, a
81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d)
pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell
alkalmazni.”
5.	§
(1)	Az Eljárási Törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések
végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése,
továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:
1.	a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
2.	a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-
nyilvántartásból,
3.	a szőlőültetvény-kataszterből,
4.	az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
5.	az Országos Erdőállomány Adattárból,
6.	a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
7.	az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
8.	a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az
ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
9.	a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
10.	a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
2
11.	a cégnyilvántartásból,
12.	az ingatlan-nyilvántartásból,
13.	a földhasználati nyilvántartásból,
14.	az Országos Halászati Adattárból,
15.	a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
16.	az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által
kezelt adatbázisból,
17.	az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
18.	az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az
adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére
(TEAOR’ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás
miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
19.	a Tenyészet Információs Rendszerből,
20.	a Baromfi Információs Rendszerből,
21.	az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből,
22.	a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,
23.	az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú
nyugellátásáról,
24.	az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
25.	a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,
26.	a repülőterek üzemeltetőiről, valamint az engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött vasúti
szolgáltatás végzőiről vezetett nyilvántartásból,
27.	a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által a víziközmű szolgáltatókról
vezetett nyilvántartásból,
28.	a rendezett munkaügyi kapcsolati adatokat tartalmazó adatbázisokból,
29.	az építésügyért felelős miniszter által működtetett az építésügyi hatósági engedélyezési
eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerből,
30.	a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásból,
31.	az Országos Állattenyésztési Adatbázisból,
32.	a Nemzeti Génbank Adatbázisból,
33.	a köznevelés információs rendszerből,
34.	az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,
35.	az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,
36.	az országos névjegyzékből.”
(2)	Az Eljárási Törvény 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából az ügyfél-
nyilvántartási rendszerben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes
személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata
igénylésére jogosult, amely adatokat természetes személyazonosító adattal, a lakóhely
címével, illetve kapcsolati kódon igényelheti.”
6.	§
Az Eljárási Törvény 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre
meghatározott határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha az intézkedésben való részvétel
3
részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi - igazolásnak helye
nincs.”
7.	§
Az Eljárási Törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyes, az EMVA-ból vagy nemzeti forrásból finanszírozott, jogszabályban, illetve
pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem
benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy
a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve
pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és
ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).”
8.	§
Az Eljárási Törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás, nyilatkozattételre való
felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.”
9.	§
Az Eljárási Törvény a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján
kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét
igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele öt napon belül nem kerül visszaigazolásra, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél
értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat
vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt
elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.”
10.	§
(1)	Az Eljárási Törvény 57/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntései ellen irányuló
fellebbezést - az (1b) bekezdésben foglaltak kivételével - az agrárpolitikáért felelős miniszter
bírálja el.”
(2)	Az Eljárási Törvény 57/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az EMVA-ból és az EHA-ból
finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést az agrár-
vidékfejlesztésért felelős miniszter bírálja el.”
11.	§
Az Eljárási Törvény 57/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(5) A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha az ügyfél igazolni
tudja, valamint az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, az új
bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül
álló okból nem tudott.”
12.	§
Az Eljárási Törvény 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult.
Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az
adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által
finanszírozott támogatásból, továbbá a tagállami hatáskörben, központi költségvetésből
nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési
támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami
adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással
egyidejűleg megfizetettnek minősül.”
13.	§
(1)	Az Eljárási Törvény 73/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közvetlen támogatási rendszer keretében közösségi jogi aktus felhatalmazása vagy
2015-től kezdődően ezen támogatási konstrukciót felváltó nemzeti támogatás alapján egyes,
jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az
ügyfél kötelezettségvállalása, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mértékben
élőmunka-ráfordítást biztosítson, továbbá az előírt elismert tevékenységből származó
árbevételi, képzési és beruházási kötelezettségét teljesítse.
(2)	Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet - a (7)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a mulasztással arányos, euróban megállapított nem
teljesítési bírsággal kell sújtani. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az átváltásra a
közösségi forrásból nyújtandó közvetlen támogatásokra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	A jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás nem vagy hiányos teljesítése esetén,
a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként
és támogatási évenként legfeljebb 4,5 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti
támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(4)	A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy
hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban
meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei esetében
támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás
esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.”
5
(2)	Az Eljárási Törvény 73/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban
meghatározottak szerint mérsékelhető, vagy kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását
elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban
meghatározottak szerint igazolta, illetve ha az adott gazdasági évben nem jogosult dohány
termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás igénylésére.”
(3)	Az Eljárási Törvény 73/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (3) bekezdésben foglalt élőmunka ráfordítás jogszabályban meghatározott feltételek
teljesülése esetén termelési költségeket csökkentő gépesítéssel legfeljebb 50 százalékkal
mérsékelhető.”
14.	§
Az Eljárási Törvény VIII. Fejezete a következő alcímmel, továbbá 79/B. és 79/C. §-sal
egészül ki:
„Ökológiai jelentőségű területre vonatkozó különös rendelkezések
79/B. § (1) Ökológiai jelentőségű területként vehető figyelembe az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott, a közvetlen területalapú támogatás vonatkozásában nem
támogatható területen elhelyezkedő, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot szerint
nem védett tájelem (továbbiakban: tájelem), amely közvetlenül határos azzal a
szántóterülettel, amely vonatkozásában az éghajlat és környezet szempontjából előnyös
mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatást igényeltek, és a tájelem tulajdonosa vagy
vagyonkezelője e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél - nem kérte, hogy az adott tájelem
ökológiai jelentőségű területként ne legyen elismerhető.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tárgyév augusztus 31. napjáig
honlapján közzéteszi az (1) bekezdés alapján figyelembe vehető azon ökológiai jelentőségű
területek helyrajzi számát, amelyeket ökológiai jelentőségű területként ténylegesen
bejelentettek az egységes kérelemben.
(3)	A (2) bekezdés szerinti ökológiai jelentőségű területtulajdonosa vagy vagyonkezelője
kérheti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervtől az adott ökológiai jelentőségű
területet bejelentő ügyfél 28. § (2) bekezdése szerinti adatait.
(4)	Az ökológiai jelentőségű területre tekintettel támogatásban részesülő ügyfél köteles az
ökológiai jelentőségű terület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása
esetén a támogatás időtartama alatt az adott ökológiai jelentőségű területen
a)	elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést a jogszabályban
foglaltaknak megfelelően,
b)	elszállítani a szilárd hulladékot, és
c)	elvégezni a rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést.
6
79/C. § (1) Az ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként az állandó legelő vagy állandó gyep
jelleget fel kell tüntetni. A jogi jelleg feljegyzése érdekében a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állandó legelők vagy állandó
gyepek kiterjedésének változásairól évente megkereséssel adatot szolgáltat az ingatlanügyi
hatóságnak, az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzése, illetve törlése céljából.”
15.	§
Az Eljárási Törvény 81. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az agrár-vidékfejlesztésért
felelős miniszterrel egyetértésben]
„g) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait, a MePAR
üzemeltetésének részletes szabályait, a MePAR-ban kezelt adattartalmat, az adatszolgáltatás,
adatfelhasználás és adatkezelés rendjének részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
16.	§
(1)	Az Eljárási Törvény 84. § g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„g) az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös
agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a
165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről;
h)	az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
i)	az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai
Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az
1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;”
(2)	Az Eljárási Törvény 84. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„o) a Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról;”
(3)	Az Eljárási Törvény 84. § u)-w) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
7
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„u) a Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról;
v) a Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról;
w) a Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban,
valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról;”
(4)	Az Eljárási Törvény 84. §y)-zs) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„y) a Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról;
z) az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös
agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők
részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a
637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
zs) a Bizottság felhatalmazáson alapuló 640/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az
1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a
közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre
alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről.”
17.	§
Az Eljárási Törvény Az Európai Unió jogának való megfelelés alcíme a következő 84/A. §-
sal egészül ki:
„84/A. § E törvény 79/B. §-a a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek
alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó
szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendeletnek a
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
18.	§
Hatályát veszti az Eljárási Törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja.
8
4.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
19.	§
(1)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) 2. § 7. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű
hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági
árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(2)	Az Mkk. törvény 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a
káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű
várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár,
mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(3)	Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 25. és 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„25. őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter
magasságban mért mínusz 2 °C, vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
25a. őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a
növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;”
20.	§
Az Mkk. törvény 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben
foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6)
bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„d) 15%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,”
21. §
Az Mkk. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év
november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt,
9
belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, őszi fagykárt, téli fagykárt vagy
viharkárt kell figyelembe venni.”
22.	§
Az Mkk. törvény 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a
tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.”
23.	§
Az Mkk. törvény 24. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:)
„m) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos
végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait
(rendeletben állapítsa meg.)
24.	§
Az Mkk. törvény 27. §-a a következő e) ésf) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről,
valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11 -i 807/2014/EU
bizottsági rendelet, és
f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási
szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
25.	§
Az Mkk. törvény a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti
jogosultsági feltételekhez kapcsolódó elektronikus eljárásokat a 2015. kárenyhítési évtől
kezdődően kell alkalmazni.”
26.	§
Az Mkk. törvény
10
a)	12. § (1) bekezdésében az „1.2.1.2. alfejezet (346) pontjában” szövegrész helyébe az
„1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában”,
b)	17. § (1) bekezdésében az „augusztus 31-ig” szövegrész helyébe a „szeptember 30-ig”
szöveg lép.
5.	Záró rendelkezések
27. §
Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mezőgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosítása bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol
előzetes részkifizetések történnek, majd az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az
ügyféllel. Lehetőség nyílik a módosítás nyomán, hogy a támogatást kérő ügyfél
köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is
vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis köztartozás esetén az nem volt levonható a nemzeti
támogatásból, hanem az egész támogatás került elutasításra. A fentieken felül technikailag
módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási
programok lezárultak, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása sem indokolt. A
módosítás biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során
figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó
támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen. A fentieken
túlmenően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-
nyilvántartási Rendszerének adatszinkronizálásához szükséges a módosítás. Az Európai
Bizottság jóváhagyta az őszi fagy káreseményének bevezetésére, valamint az üzemi szintű
hozamérték-csökkenésnek 30%-ról 15%-ra történő mérséklésének a tervezett szabályait, így a
mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény kiegészül az említett új rendelkezésekkel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
Adatátadási szabályok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
A 3. és 4. §-hoz
Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más
szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és
az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
szóló 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően a 2014-2020
közötti programozási időszakra illetékes hatóságként az agrárpolitikáért felelős
földművelésügyi miniszter kerül kijelölésre.
Az 5. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára a feladatainak ellátásához
indokolt biztosítani a törvényi felhatalmazást a különféle állami adatbázisok egyes adataihoz
való hozzáférés érdekében. A 2014-2020-as programozási időszak végrehajtásához az MVH-
nak további adatbázisokban lévő adatokra van szüksége, ezért az eljárási törvény 26. § (3)
bekezdésében lévő felsorolást indokolt kibővíteni.
12
A 6. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
A 7. §-hoz
Az Eljárási Törvény kiegészítése szükséges azzal, hogy a befogadó nyilatkozat az egyes,
állami forrásból finanszírozott támogatásokra is alkalmazható legyen. Az új uniós állami
támogatási szabályok előírják ösztönző hatás elvének érvényesülését, mely szerint a
kedvezményezettnek már a tevékenység megkezdése vagy a szolgáltatás igénybevétele előtt
kérelmet kell benyújtania a hatósághoz. A befogadó nyilatkozat intézménye olyan
támogatások esetében kerülhet alkalmazásra, ahol előzetes részkifizetések történnek, majd az
időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyféllel. A részkifizetéseket a befogadó
nyilatkozat alapján lehet teljesíteni.
A jelenleg is működő támogatási programok esetén (állatjólét, biztosítási díjtámogatás) a
támogatási kérelem és a támogatás lehívási kérelem egy kérelmet jelent, így már nem felelnek
meg az ösztönző hatás követelményének. Ahhoz, hogy ezen támogatási programok az új
uniós előírásoknak is megfeleltethetőek legyenek feltétlenül szükséges módosítani az Eljárási
Törvény hivatkozott szakaszát annak érdekében, hogy a befogadás intézménye az egyes,
állami forrásból finanszírozott támogatásokra is alkalmazható legyen.
A 8. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
A 9. §-hoz
Az MVH Eljárási Törvényben foglalt szabályait - az adózás rendjéről szóló törvényben
foglalt szabályokhoz hasonlóan - az elektronikus iratok kézbesítési szabályaival indokolt
kiegészíteni.
A 10. §-hoz
Az MVH elsőfokú döntésével szemben a másodfokú hatáskört úgy indokolt meghatározni,
hogy ne maradhasson joghézag, azaz az agrár-vidékfejlesztésért felelős Miniszterelnökséget
vezető miniszter az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos
döntés ellen irányuló fellebbezést bírálja el, míg minden más esetben az agárpolitikáért felelős
földművelésügyi miniszter járjon el, aki az MVH-t egyébiránt felügyeli.
A 11. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
A 12. §-hoz
Lehetőség nyílik, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak
az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis köztartozás
esetén az nem volt levonható a nemzeti támogatásból, hanem az egész támogatás került
elutasításra.
13
A 13. §-hoz
Módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási
programok lezárultak, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása sem indokolt. A
változtatásnak a költségvetési bevételekre gyakorolt hatása érdemben nem értelmezhető, mert
megszűnnek a bírság alapjául szolgáló támogatások.
A 14. §-hoz
A területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető
ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével
közvetlenül határos tájelem is elszámolható. Ezen terület vonatkozásában a támogatást
igénylő földhasználó nem rendelkezik használati jogosultsággal, de ennek megléte nem is
szükséges, hiszen csupán virtuális igénybe vételről van szó. Mindazonáltal indokolt a tájelem
felett rendelkezési jogot gyakorló személy számára biztosítani annak lehetőségét, hogy ezt a
virtuális igénybe vételt kizárhassa, illetve valamilyen formában a támogatást igénylő
földhasználó által elért támogatási előnyből maga is részesülhessen. Ennek biztosítására a
módosítás szerint a tájelem tulajdonosa vagy vagyonkezelője a támogatási kérelem benyújtása
évének február 1. napjáig - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél - kérheti,
hogy az adott tájelem ökológiai célterületként ne legyen elismerhető. Másrészről az ökológiai
célterületre tekintettel támogatásban részesülő földhasználó köteles az ökológiai célterület
tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása esetén a támogatás időtartama
alatt az adott ökológiai célterületen elvégezni a parlagfű, más veszélyes gyomok és a
rágcsálók elleni védekezést a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, és elszállítani a szilárd
hulladékot.
Az 1308/2013/EU rendelet a tagállamok számára speciális kötelezettségeket fogalmaz meg az
állandó gyepek és állandó legelők védelme érdekében azok megőrzésére. A jogbiztonság
érdekében az ingatlan-nyilvántartásban az adott ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adatközlése alapján - fel kell tüntetni,
hogy az ingatlan állandó legelő vagy állandó gyep fedvénnyel érintett, hiszen jogos elvárás az
adott területet megvásárolni kívánó személy részéről, hogy tudatában legyen annak milyen
korlátozások vonatkoznak az adott megvásárolni kívánt területre.
A 15. §-hoz
Pontosítás a MePAR felhatalmazó rendelkezés vonatkozásában.
A 16. és 17. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 18. §-hoz
A 3. és 4. §-ban foglalt módosítással összefüggő hatályon kívül helyezés.
14
A 19. és 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy Mezőgazdasági Kockázatkezelési Alap (a továbbiakban: Alap) deklarált
célja szerint az összes Magyarországon releváns természeti kockázat után védelmet nyújt,
elsősorban a munkaerő-igényes kertészeti ágazat igényeinek megfelelően az amúgy
viszonylag ritka és összességében csekély kártételű őszi fagy rendszerbe történő beemelése
indokolt. Az Európai Bizottság C(2014) 9559 számú határozatával jóváhagyta az őszi fagy
káreseményének bevezetésére vonatkozó szabályokat, így a törvényjavaslat kiegészül az
említett új rendelkezésekkel.
A 20. §-hoz
A 2012 óta működő Alap az alábbi elemekből tevődik össze:
-	a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes
kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,
-	az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
-	a tárgyévet megelőző évek forrásainak mindenkori maradványa.
Az Mkk. törvény 7. § (4) bekezdése alapján a központi költségvetésből az alapba befizetendő
összeg nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az alap részére, kárenyhítési
hozzájárulás formájában, tárgyév december 31-ig teljesített összes termelői befizetés összege.
A 2012. évtől működő Alapban - az elmúlt évekre jellemző éghajlati anomáliák ellenére - a
magasabb árak ellentételező hatásának és nem utolsó sorban az alap szigorú kifizetési
feltételeinek is köszönhetően nagy mennyiségű pénzeszköz halmozódott fel, amelynek fele a
kárenyhítési rendszerben tag termelők által átutalt pénzből származik. Mindezek alapján
érthető a mezőgazdasági termelők azon elvárása, hogyha káruk keletezik, akkor az Alap
megfelelő kárenyhítést nyújtson és ne csak a részben általuk befizetett forrásokat halmozza
fel. Ezt támasztja alá a Bizottság a mostani módosítást jóváhagyó határozatának indoklása is:
„(...) Az SA.33418 számú program értelmében a második küszöbérték „legalább 30%” volt, a
tapasztalatok alapján azonban ez túlságosan magasnak bizonyult, mivel számos jelentős
károkat elszenvedő mezőgazdasági termelő nem jutott kárenyhítő támogatáshoz, ami
kompenzációs forrástöbbletet eredményezett, a termelők körében pedig elégedetlenséget
szült.(...)”.
Az érintett termelők ezen igényét legkönnyebben az uniós szabályok által meg nem követelt,
és eredetileg a 2012 előtt működő rendszerből az Európai Bizottság akkori elvárásai és a
gyorsabb jóváhagyás érdekében alkalmazott plusz támogatási feltételnek az enyhítésével,
vagyis az éves termelői hozamérték-csökkenés (üzemi szintű termelési érték csökkenése
mínusz megtakarított költségek) 30%-ról 15%-ra való csökkentésével érhetjük el. Itt kell
megjegyeznünk, hogy továbbra is támogatási alapfeltétel, hogy a károsodott kultúrában a
károsodás mértékének éves szinten el kell érnie a 30%-ot, továbbá amennyiben a termelő nem
rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, úgy az elviekben járó kárenyhítő juttatás legfeljebb
50%-a fizethető ki támogatásként.
A 22. §-hoz
Az adatbázis feletti tulajdonosi jogokat határozza meg.
15
Felhatalmazó rendelkezés.
Jogharmonizációs záradék
Pontosító rendelkezések.
Hatályba léptető rendelkezés
A 23. §-hoz
A 24. §-hoz
A 25. és 26. §-hoz
A 27. §-hoz
16