﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3750. számú
törvényjavaslat
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. március
2015. évi ... törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosításáról
1.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdése a fogyasztóvédelemről szóló
törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.”
2.	§
Az Éltv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszer-vállalkozás működése során)
„a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a
berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a
felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az
alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos
alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek
egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az
élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos
garantálására;”
3.	§
Az Éltv. 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet
döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de
legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti
szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon
belül bírálja el. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével szemben
jogorvoslatnak van helye.”
4.	§
Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti
feladatkörében)
„t) központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati
károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint
a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;
1
u) a 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és
működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert.”
5.	§
Az Éltv. 35. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Élelmiszer-biztonsági és minőség ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv vizsgálja és értékeli a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi
szempontok szerint a vendéglátó-ipari létesítményeket (beleértve a közétkeztetést végző
létesítményeket).
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti értékelés alapján hatósági
bizonyítványt ad ki a vendéglátó-ipari létesítményeknek az élelmiszerlánc-felügyeleti
információs rendszer adatai alapján.”
6.	§
(1)	Az Éltv. 38/A. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet
esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok
vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2)	A FELIR tartalmazza
a)	az e törvény hatálya alá tartozó
aa)	ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott
adatokat;
ab)	ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;
ac)	ügyfél által végzett tevékenység helyére vonatkozó adatokat (beleértve a térinformatikai
leíró adatokat);
b)	az állatok elektronikus nyilvántartási rendszereit;
c)	az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat
eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen;
d)	az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;
e)	az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;
f)	az élelmiszerlánc szereplők által bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;
g)	a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc elemzési rendszert.”
(2)	Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény 18. § (6) bekezdés a) pont aa)-af) és ah) alpontjában, valamint a
b)	pont ba)-bj) alpontjában levő adatokat a FELIR segítségével kezeli.”
7. §
Az Éltv. 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:
2
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az
(1)	bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban:
FELIR azonosító) állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR
azonosítóval rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a 47/B. § (2) bekezdése szerinti
tevékenységet, vagy a 47/B. § (8) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségének nem tesz
eleget, vagy hivatalbóli intézkedés alapján a FELIR azonosítóra való jogosultságát elveszti,
akkor a FELIR azonosító egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A
nyilvántartásból törölt élelmiszerlánc szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni.”
8.	§
Az Éltv. 38/D. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:
a)	közreműködik az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseknél;
b)	végrehajtja a monitoring tervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt;
c)	a hatósági feladatok ellátását támogató, kisegítő tevékenységet végez.
(6)	Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ÉBC-vel az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal
kapcsolatos közreműködés érdekében megállapodást köthet, amelyben rendelkezik egyúttal a
pénzügyi fedezet biztosításáról, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a
feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat.”
9.	§
Az Éltv. 42. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„e) az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc esemény elhárítása érdekében hozott
intézkedést”
(elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.)
10.	§
Az Éltv. 47/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc szereplők felderítése érdekében, a (3)
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és
működteti az intelligens élelmiszerlánc elemzési rendszert.”
11. §
(1)	Az Éltv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti díj mértéke - a (3a)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felügyeleti díj
fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve
3
népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevételének 0,1%-
a.”
(2)	Az Éltv. 47/B. § (3a) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3a) A felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket
értékesítő üzlet esetében a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti
tevékenységből származó jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző
évi nettó árbevételének”
12. §
(1)	Az Éltv. 76. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
,j) állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc szereplők, létesítmények,
tevékenységek élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba
vételének és engedélyezésének részletes szabályait;
k) állapítsa meg az egészségtudatos táplálkozást támogató élelmiszerekkel kapcsolatos
szabályokat.”
(2)	Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 49-51. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„49. a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány
előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;
50.	az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének
szabályait;
51.	a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-
biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének és a
hatósági bizonyítvány kiállításának részletes szabályait.”
13. §
(1)	Az Éltv. Mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti
fogalom;”
(2)	Az Éltv. Melléklete a következő 70/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
4
„70/A. vendéglátó-ipari létesítmény, olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet,
amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari
termék forgalmazása zajlik;”
14.	§
Az Éltv.
a)	14. § (4) bekezdésében a „minőségéért” szövegrész helyébe a „minőségéért, valamint
jelöléséért”,
b)	14. § (4) bekezdésében a „kizáró” szövegrészek helyébe a „kizáró vagy jelölési”,
c)	25. § (3) bekezdésében az „A 10. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az
1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében”,
d)	62. § (2) bekezdésében a „14. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (4)
bekezdésében”
szöveg lép.
15.	§
Hatályát veszti az Éltv.
a)	10. § (2)-(4) bekezdése,
b)	14. § (6) bekezdése,
c)	47/B. § (8) bekezdésében az „ , illetve jövedelmét” szövegrész,
d)	76. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja,
e)	77. § (1) bekezdés a) pontja,
f)	77. § (2) bekezdés i) pontja.
16.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az élelmiszerek jelölésére vonatkozó egyes előírások, valamint a hatósági
működéssel kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában tartalmaz jórészt technikai jellegű
módosítást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt (a
továbbiakban: Éltv.) a törvényjavaslat több ponton is módosítja az irányelvi szabályozást
2013. december 13-ától felváltó, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az
1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági
irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK
bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban:
1169/2011/EU rendelet) tekintettel.
A hatályos 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt, a fogyasztókat megtévesztő élelmiszer-
jelölésre vonatkozó előírásokat az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdése
tartalmazza, amelyre tekintettel a törvényjavaslat pontosítja a fogyasztóvédelemről szóló
törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülő előírásokat felsoroló 10.
§ (5) bekezdését.
A 2.§-hoz
Az Éltv. 35. § (3) bekezdés d) pontja a hatóság feladatát a rovar, rágcsáló irtás ellenőrzése
vonatkozásában egyértelműen leírja. Ennek pontosítása szükséges a vállalkozások
működtetésére vonatkozó 22. §-ban.
A 3.§-hoz
A törvényjavaslat az Éltv. 27. §-át kiegészítve egy új (5a) bekezdéssel lehetőséget biztosít
arra, hogy az, akinek jogát vagy jogos érdekét a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsítását végző szervezet döntése sérti, a
döntéssel szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb
az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez
kifogást terjesszen elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül
bírálja el és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével szemben
jogorvoslatnak van helye.
A 4. §-hoz
Az élelmiszerlánc-termékek minőségi vizsgálatának eredményei a széttagolt hálózat miatt
jelenleg rendszer szinten nem összesíthetőek, továbbá az élelmiszerlánc-termékekre
vonatkozó tanúsítványok, védjegyek és eredetigazolások az állampolgárok számára
6
átláthatatlan rendszert alkotnak. Ennek egységesítésével és racionalizálásával olyan új
rendszert kell létrehozni, amelynek révén megfelelő információ áll rendelkezésre mind a
fogyasztói, mind a hatósági döntéshozatalhoz.
Az 5. §-hoz
A hatóságnak különös hangsúlyt kell fektetni a minősítési rendszerek bevezetésére,
amelyekkel a korábbi adminisztratív típusú ellenőrzések kiválthatók. Mindezekre tekintettel
olyan megoldásokat kell bevezetni, ahol biztosítható a fogyasztók számára, hogy az
ellenőrzések és minősítések eredményeit megismerhessék, jobban megérthessék. Az eddigi
gyakorlati tapasztalatok alapján országosan egységes minősítési metodika és bizonyítványok
kiadása csak központilag kezelhető.
A 6. §-hoz
A FELIR-nek nem csak a tevékenység végzés helyének címadatait, hanem azok
térinfomatikai leíró adatait is közhiteles módon tartalmaznia kell. Az év végétől olyan, a
FELIR rendszerbe integrált újabb rendszerek kerülnek bevezetésre, amelyeknek számos, más
hatósággal, szervezettel kialakított kapcsolata van. Ezek és a külső rendszerek közötti
adatcserét leíró jogszabályok a FELIR vonatkozásában adják meg az adatkezeléshez
szükséges jogosítványokat. A kongruens szabályozási környezet érdekében a FELIR-rendszer
részeként meg kell jeleníteni e rendszereket. A fentieken túlmenően az erdészeti hatóságot is
fel kell hatalmazni a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és
céginformációs szolgálat adatai alapján frissített ügyfél adatok kezelésére, amelyek a FELIR-
rendszerben hozzáférhetőek számukra is. E nélkül - a törvényi szabályozás hiányában - nem
kezelhetik ezeket az adatokat.
A 7. §-hoz
Pontosítani szükséges, hogy mely estekben kell a FELIR-azonosító törlésének megtörténnie,
különben a közhiteles nyilvántartásban benne maradnának olyan szereplők is, amelyek már
nem végezhetnek az élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységet. Ez pedig
jelentősen rontja a NAV és NEBIH között működő keresztellenőrzés hatékonyságát.
A 8. §-hoz
Az EBC-t fel kell hatalmazni mindazon tevékenységek végzésére, amelyeknek révén a
központi feladatellátás a felügyeleti díjból finanszírozva megvalósítható. Az államháztartási
szabályoknak megfelelően a NEBIH és az EBC közötti együttműködés szabályozása
szükséges. A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és
működtetésével történik. Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában
jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának
finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő
biztosításával valósul meg.
A 9. §-hoz
Az emberi egészség védelme érdekében indokolt biztosítani, hogy az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc esemény elhárítása
7
érdekében hozott intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható.
A 10. §-hoz
2015-től a meglévő adatokra alapozva átfogó elektronikus kockázatbecslési rendszert kell
kialakítani, mivel a nagy mennyiségű elektronikus adat feldolgozása más formában nem
valósítható meg, azáltal a törvény által elvárt célok nem teljesülnek.
A 11. §-hoz
A módosításra egyrészt a tevékenységüket egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságban
végzők közötti differenciálás megszüntetése érdekében van szükség, másrészt pontosítani
szükséges, hogy a felügyeleti díjat - összhangban a 882/2014/EK rendelet előírásaival - csak
az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekből származó árbevétel után kell megfizetni.
A 12. §-hoz
A módosítás felhatalmazást ad a Kormány részére a funkcionális élelmiszerekre vonatkozó
szabályok megalkotására, továbbá a miniszter részére a géntechnológiával módosított
szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállítása, jelölése, forgalomba hozatala és
ellenőrzése szabályozására, valamint az ízesített borászati termékek tagállami szabályainak a
megállapítására. Az előbbi miniszteri felhatalmazással lehetőség nyílik arra a több uniós
tagállam által már követett gyakorlatra, hogy a géntechnológiával módosított szervezettől
mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és
ellenőrzésének szabályait az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter rendeletben
állapítsa meg. Az utóbbi felhatalmazó rendelkezés az ízesített borászati termékek
meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek
oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.
február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállami végrehajtási
szabályainak meghozatala érdekében szükséges.
A 13. §-hoz
Az Éltv. Mellékletének 13. pontját a törvényjavaslat arra figyelemmel pontosítja, hogy az
Európai Unióban 2014. december 13-ától élelmiszer-jelölés alatt az 1169/2011/EU rendelet 2.
cikk (2) bekezdés j) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.
A törvény meghatározza a vendéglátó-ipari létesítmény fogalmát, mivel ez a fogalom a
törvény érdemi rendelkezései között is szerepel. Ez az elnevezés azonban már régóta
használatos, pontosan körülírt, a kereskedelemről szóló törvény és az Éltv. definícióiból
összeállítható fogalom. A törvényi meghatározás tehát nem új fogalmat vezet be, hanem a
meglévő fogalmat rögzíti.
A 14. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
8
A 15. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 16. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
9