﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3753. számú
törvényjavaslat
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. március
2015. évi ... törvény
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról
1. §
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 10. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani,
ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más
hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt
jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más
hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2)	A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a
termőföldet
a)	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a
részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárás eredményeként
keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek
megközelítését szolgáló utak kialakítása,
b)	mezőgazdasági célú tereprendezés,
c)	erdő telepítése,
d)	a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4)
bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy
e)	halastó létesítése
céljából veszik igénybe.
(3)	Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához, vagy
folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről
szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának
engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró
hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.”
2.	§
A Tfvt. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása
érdekében kerülne sor, a kérelemben az (1) bekezdés c) pontja helyett a kisajátítás alapjául
szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt kell megjelölni.”
3.	§
A Tfvt. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozat időbeli hatályán belül ugyanazon földrészletnek azonos területére benyújtott
más célú hasznosítás iránti kérelmet - a 15. § (1a) bekezdésében és a 15/C. §-ban
meghatározott esetek kivételével - érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
1
4. §
A Tfvt. - a „Más célú hasznosítás engedély nélkül” alcímet megelőzően - a következő 15/C.
§-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú
hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok
15/C. § (1) A 9-13/A. §-ban foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél
megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (a
továbbiakban: kisajátítási célú kérelem) olyan földrészletet is tartalmaz, amely - a kisajátítási
célú kérelemmel érintett - területének a végleges vagy időleges más célú hasznosítását az
ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.
(3)	Ha ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéb,
végleges vagy időleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (ezen alcímben a
továbbiakban: egyéni kérelem) is benyújtásra került, és az egyéni kérelmet az ingatlanügyi
hatóság még nem bírálta el, az egyéni kérelemre induló eljárást az ingatlanügyi hatóság a
kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(4)	Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást
engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel az ingatlanügyi
hatóság elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az egyéni kérelem elutasításáról szóló döntésével
egyidejűleg intézkedik az eljárás megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az
egyéni kérelmet benyújtó kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében
köteles tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti
kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az
egyéni kérelmező a más célú hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa.
(5)	Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet elutasítja, az egyéni kérelmet a
kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló jogerős döntés meghozatalát követően
haladéktalanul elbírálja.”
5.	§
A Tfvt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba
történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdésben,
vagy a 17. § (1d) bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás
folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld végleges más célú
hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás
előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei
egyébként fennállnak, kivéve a 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetet.”
6.	§
2
A Tfvt. 16/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre
kisajátítási célú kérelmet nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság az (1) és (2) bekezdéstől
eltérően az engedély nélküli más célú hasznosítás tényére tekintet nélkül dönt a kisajátítási
célú kérelemről. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás
miatt indult eljárást felfüggeszti a kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig.
(4)	Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást
engedélyezi, az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a 17. § (1a)
bekezdésben meghatározottak szerint az eredeti állapot helyreállításáról kell rendelkezni.
(5)	Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet jogerősen elutasítja, az erről szóló
jogerős döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az
eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja.”
7.	§
(1)	A Tfvt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő vagy határnap megjelölésével - az
ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el.”
(2)	A Tfvt. 17. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan
földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtottak be, és az ingatlanügyi
hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást jogerősen engedélyezte, az
ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának teljesítését határidő vagy határnap
megjelölése nélkül, a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatállyal rendeli el.
(1b) Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi
hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése
szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az
engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság
megfizetésére.
(1c) Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az
ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás
engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg
a)	az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése
szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli
az eredeti állapot helyreállítását, vagy
b)	az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése
szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és az (1d) bekezdésében meghatározott
határidőn belül benyújtott kérelem alapján utólagos engedélyt ad ki.
(1d) Az utólagos engedélyezés iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő
hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdés szerinti határozat közlését követő 30 napon belül
kell benyújtani, amely kérelemhez csatolni kell a 16. § (5) bekezdésben meghatározott
3
tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot. Ha az igénybevevő az e bekezdésben meghatározott
határidőn belül utólagos engedélyezés iránti kérelmet nem terjeszt elő vagy azt hiányosan
terjeszti elő, és a hiánypótlásra megadott határidőn belül sem csatolja a tulajdonos hozzájáruló
nyilatkozatát, az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a) pontjában foglaltakról rendelkezik.
(1e) Az (1) bekezdésben és az (1c) bekezdés a) pontjában meghatározott határozatban elő kell
írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. §
(2)	bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.”
8.	§
A Tfvt. a 17/A. §-t követően a következő 17/B. és 17/C. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a
termőföld eredeti állapotának helyreállítását már elrendelte, de az igénybevevő a helyreállítást
még nem végzete el vagy a 17. § (2) bekezdése szerint a helyreállítás elvégzését még nem
jelentette be, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben
benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást
engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő
határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja.
(2)	Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi
hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése
szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az
engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság
megfizetésére.
(3)	Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az
ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás
engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az
eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti
határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti
állapot helyreállítását.
17/C. § Ha az igénybevevő a 17. § (2) bekezdése alapján az engedély nélküli más célú
hasznosítás miatt elrendelt termőföld eredeti állapotának helyreállításának elvégzését
bejelentette, és a helyreállítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság még nem döntött,
azonban az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben
benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást
engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a 17. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján - a 17.
§ (4) bekezdéstől eltérően - a termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló
döntést hoz.”
9.	§
A Tfvt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulék összegének megállapításáról
a)	a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,
b)	időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításnak elfogadásáról,
4
c)	engedély nélküli más célú hasznosítás esetén
ca)	az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
cb)	az utólagos engedélyezésről vagy
cc)	a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről
szóló határozatban kell rendelkezni.”
10.	§
A Tfvt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról
a)	az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
b)	az utólagos engedélyezésről vagy
c)	a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről
szóló határozatban kell rendelkezni.”
11.	§
A Tfvt. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért - ide nem értve a (4)
bekezdésben meghatározott esetet - az eljárással érintett földrészletek számától függetlenül,
az érintett terület nagysága szerint számított, a (2) bekezdésben meghatározott, de legfeljebb
220 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2)	A díj összege a földminősítési eljárással érintett
a)	10 000 m2-nél kisebb területnagyság esetén 20 000 Ft,
b)	10 000-50 000 m2 közötti területnagyság esetén 30 000 Ft,
c)	50 001-100 000 m2 közötti területnagyság esetén 36 000 Ft,
d)	100 000 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m2
területnagyság esetén további 20 000 Ft.
(3)	A földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1)
bekezdésben foglaltak szerint, a (2) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.
(4)	Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya
a)	újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett
földrészlet,
b)	az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi
fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági
művelés alatt álló belterületi földdé,
c)	az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet,
amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként - legfeljebb 3 éven belül -
szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
d)	az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az
erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága
fásított terület művelési ágra változik, vagy
e)	az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet,
amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága
erdő vagy fásított terület művelési ágra változik.
5
(5)	A díjat a földminősítési eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.
(6)	A díjfizetési kötelezettség - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi
hatóságnál a kérelem benyújtásával egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel
vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-
átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi
hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással,
illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, illetve a bejelentés
előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.
(7)	A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától
számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási
felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni
annak megfizetését.
(8)	A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a
felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy
egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(9)	Ha a kérelem, valamint a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az
ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.
(10)	A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és
annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.”
12.	§
A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyi kataszteri
eljárásban hozott döntésének megfelelően módosítja a gyümölcs termőhelyi katasztert.”
13.	§
A Tfvt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
r	O
„59. § (1) Arutermő gyümölcsfaültetvény és bogyósgyümölcs-ültetvény 3000 m -nél nagyobb
termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon, e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével csak engedéllyel telepíthető - kísérleti
célú ültetvénytelepítés kivételével - a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Unió
valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajtákkal, a gyümölcs termőhelyi
kataszterben az adott gyümölcsfaj termesztésére alkalmasnak vagy feltételesen alkalmasnak
minősített termőhelyen.
(2)	A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése iránti kérelmet a telepítési hatósághoz
kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott adatokat, valamint az 50. § szerinti talajvédelmi tervet.
6
(3)	A telepítési hatóság a telepítési engedélyt legfeljebb három év időtartamra adja ki, amely
időtartam egy alkalommal, legfeljebb a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig
meghosszabbítható. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat
elő.”
14.	§
A Tfvt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni a
telepítési hatóságnak, amely a bejelentést továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A
növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
foglaltak szerint az ültetvény termőre fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek
eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.”
15.	§
A Tfvt. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza az ültetvény következő jellemzőit:
a)	jelleg,
b)	telepítési jellemzők,
c)	térállás, sor- és tőtávolság,
d)	öntözőrendszer megléte,
e)	művelésmód,
f)	támrendszer,
g)	telepítés ideje,
h)	fajtamegoszlás,
i)	alanyhasználat.
(3)	A gyümölcsültetvény-kataszter statisztikai célra felhasználható adattartalma a Központi
Statisztikai Hivatal részére - ha e szerv a személyes adatok vonatkozásában adatkezelésre
jogosult - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célból átadható.”
16.	§
A Tfvt. 64/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén
a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi
meg,
a)	az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szab ki, és
b)	a növénytermesztési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben
ba)	a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;
vagy
bb)	a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.”
7
17.	§
A Tfvt. a következő 71. §-sal egészül ki:
„71. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 2015. július 31-ig átadja a
telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek
gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.”
18.	§
A Tfvt. a következő 72. §-sal egészül ki:
E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
2015. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított
a)	10. § (2) bekezdését,
b)	12. § (1a) bekezdését,
c)	13. § (2) bekezdését,
d)	15/C. §-át,
e)	16. § (4) bekezdését,
f)	16/A. § (3) és (4) bekezdését,
g)	17. § (1) és (1a)-(1e) bekezdését,
h)	17/B. és 17/C. §-át,
i)	22. § (1) bekezdését, és
j) 24. § (2) bekezdését
a Módtv2. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a Módtv2.
hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett, a termőföld eredeti állapotának
helyreállítását elrendelő határozatok esetében, továbbá a megismételt eljárásokban is
alkalmazni kell.”
19.	§
A Tfvt.
a)	16/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „kérelem tárgyát képező” szövegrész helyébe
a „kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező”,
b)	60. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervnek” szövegrész helyébe a
„telepítési hatóságnak”,
c)	61. § (1) bekezdésében a „termelői regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági
hasznosítású földterületének nagyságát” szövegrész helyébe a „termelői regisztrációs számát”,
d)	62. §-ában a „mezőgazdasági igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „telepítési hatóság”,
e)	63. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervnél” szövegrész helyébe a
„telepítési hatóságnak”
szöveg lép.”
20.	§
Hatályát veszti a Tfvt.
a)	9. § (2) bekezdése,
b)	14. § (2) bekezdésében az „ , az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt” szövegrész.
8
21. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítás nyomány a törvény meghatározza, hogy mely esetekben mentes a termőföld más
célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság engedélye alól. A földminősítési eljárás díja alól
értelemszerűen mentesítésre kerül az az eset, amikor újrahasznosítási eljárás eredményeként
„keletkezik” termőföld, vagy ültetvény újratelepítésekor a korábbi ültetvény kivágásra majd
ismételt betelepítésre került, továbbá ha az erdő alakul át fásított területté.
A módosítás a földvédelmi és a kisajátítási eljárás jelenlegi kapcsolódásának összehangolását
biztosítja. A tervezet a földvédelmi engedélyezési eljárásokban, és az engedély nélküli más
célú hasznosítási ügyekben különös szabályokat épít be arra az esetre, ha az érintett
földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. Ez esetben a kisajátítási
célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe véve azt,
hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának szándéka
áll. A tervezet differenciál aszerint is, hogy az egyéni kérelem tekintetében folyamatban lévő,
vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó.
A módosítás célja továbbá a gyümölcs ültetvény-kataszter törvényi szabályainak pontosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 9. § (2)
bekezdése - bizonyos szempontokból, és ágazati érdekek érvényesítése miatt - kimondja,
hogy az ott meghatározott eseteket nem tekinti más célú hasznosításnak, jóllehet ezek
mindegyike - a 9. § (1) bekezdése értelmében - kimeríti a termőföld más célú hasznosítását.
Ez a rendelkezés nyilvánvalóan a földvédelmi eljárás lefolytatásának a mellőzésére irányult,
de helytelen kodifikációs megoldással. Ezt orvosolja a javaslat azzal, hogy a 20. § a) pontja a
Tfvt. 9. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezi, s emellett az 1. § újraszabályozza a
földvédelmi engedélyezésről rendelkező Tfvt. 10. §-át. Itt kerül kimondásra, hogy mely más
célú hasznosításnak minősülő esetekben nem kell földvédelmi eljárást lefolytatni, amely
esetek köre - az alábbi kivétellel - megegyezik a hatályos 9. § (2) bekezdésében foglalt
esetekkel.
A földvédelmi eljárás lefolytatása alól mentes esetek köre kibővülne a halastó létesítésével.
Ennek indoka, hogy 2013. november 1-je óta a Tfvt. alapján a halastó már nem minősül
termőföldnek (azonos módon a Földforgalmi tv. szerinti szabályozással), viszont az ingatan-
nyilvántartási szabályozás szerint a halastó is „hasznos” művelési ág. Így a hatályos Tfvt.
alapján a termőföldön történő halastó létesítése más célú hasznosításnak minősül, jóllehet a
haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység, így indokolt, hogy földvédelmi eljárás
lefolytatása nélkül lehessen termőföldet halastó létesítése céljából igénybe venni, s így ezen
eset csak művelési ág változásnak minősüljön.
A 2-8. §-hoz
A javaslat a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályozás egymáshoz való
viszonyát is szabályozni kívánja. Ezért különös szabályokat állapít meg a kisajátítási célú
kérelemmel érintett termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos eljárások egyes
10
esetköreire. A Tfvt. jelenleg ugyanis igen szűkszavú a kisajátítási célú igénybevételek
tekintetében, azonban a más célú hasznosítási engedély az előfeltétele a termőföld
kisajátításának. Így például a Tfvt. nem tartalmaz rendelkezéseket azon esetekre, amikor
ugyanazon földrészlet azonos területére kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél
megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti (kisajátítási célú)
kérelem, valamint egyéni más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem is benyújtásra
került. A javaslat mind a földvédelmi engedélyezési eljárásokban, mind az engedély nélküli
más célú hasznosítási ügyekben különös szabályokat épít be a Tfvt.-be arra az esetre, ha az
érintett földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. Ez esetben a
kisajátítási célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe
véve azt, hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának
szándéka áll, és ugyanazon termőföld ugyanazon területét eltérő célokból nem lehet eltérő
jogosultak által igénybe venni.
A javaslat differenciál aszerint is, hogy az egyéni kérelem tekintetében folyamatban lévő,
vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó.
A javaslat 2-4. §-a a más célú hasznosítás engedélyezési eljárása keretében, egy új alcím alatt
szabályozza azt a két esetet, ha kisajátítandó területre már korábban más célú hasznosítási
engedély került kiadásra, valamint azt, ha kisajátítási célú, és egyéni kérelem is benyújtásra
került, de azok elbírálása még nem történt meg.
A más célú hasznosítási engedélyt az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) a kérelemben
szereplő célra történő hasznosítás érdekében adja ki, így a kisajátításhoz az szükséges, hogy a
földhivatal a más célú hasznosítást a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél teljesítése
érdekében engedélyezze. A más célú hasznosítási engedély célhoz kötöttségéből az is
következik, hogy ha egy adott földrészletre (vagy annak meghatározott részére) a földhivatal
már kiadott egy más célú hasznosítási engedélyt, akkor ugyanarra a területre egy másik
hasznosítási engedély a hatályos szabályok szerint már nem adható ki [Tfvt. 13. § (2)
bekezdés]. Így előállhat egy olyan helyzet, hogy ha egy adott területre a földhivatal már
harmadik személy részére kiadott egy más célú hasznosítási engedélyt, akkor ugyanarra a
területre később a kisajátítás céljából benyújtott újabb más célú hasznosítás engedély iránti
kérelmet elutasítja. Így tehát abban az esetben, ha az adott területre már van kiadva egy más
célú hasznosítási engedély, a kisajátítást kérő nem tud eleget tenni a kisajátításról szóló 2007.
évi CXXIII. törvény. 7. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, nem tud az adott területre
kisajátítási célból megadott más célú hasznosítási engedélyt beszerezni. Mivel a más célú
hasznosítási engedély az előfeltétele a termőföld kisajátításának (összhangban a termőföld
védelmére vonatkozó általános szabályokkal), ezért ebben az esetben a terület kisajátítása
ellehetetlenül.
Ugyanakkor, ha az adott termőföld kisajátítás céljából történő hasznosításának a Tfvt.-ben
meghatározott szakmai szempontok alapján egyébként nem lenne akadálya (vagyis elvileg
megadható lenne a kisajátítás céljára a más célú hasznosítási engedély), akkor - figyelemmel
a kisajátítás közérdekű céljára - nem indokolt az, hogy a kisajátítást az adott területen folyó
más tevékenység, illetve más célból kiadott engedély akadályozza. Ezért a javaslat a
kisajátítás céljára lehetővé teszi a más célú hasznosítási engedély kiadását attól függetlenül,
hogy az adott területre már van kiadva egy másik más célú hasznosítási engedély. (Jelzendő,
hogy az adott területen tevékenységet folytató más személy ebből eredő kára a kisajátításért
járó kártalanítás során figyelembevételre kerül).
11
A javaslat 4. §-a a folyamatban lévő ügyekre külön is megállapít rendelkezéseket. Így ha
ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéni kérelem
is benyújtásra került, az egyéni eljárást a földhivatal a kisajátítási célú kérelem jogerős
elbírálásáig felfüggeszti. Ha a földhivatal a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú
hasznosítást engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel el kell
utasítania. Ez esetben azonban a földhivatalnak hivatalból intézkedni kell az eljárás
megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az egyéni kérelmet benyújtó
kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében köteles tájékoztatni a
kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős
és végrehajtható döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az egyéni kérelmező a más célú
hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa. E rendelkezéssel biztosított a közérdek
prioritása földvédelmi ügyekben is. Ha azonban a kisajátítási célú kérelem kerül elutasításra, a
földhivatalnak az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló jogerős
döntés meghozatalát követően haladéktalanul el kell bírálnia.
A javaslat 5-10. §-a a földhivatal engedélye nélküli más célú hasznosításnak azon esetére
állapít meg rendelkezéseket, amikor az engedély nélkül igénybe vett termőföldre nyújtanak be
kisajátítási célú kérelmet.
A hatályos Tfvt. előírja, hogy az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított
termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi
hatóság kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A termőföld
végeleges más célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más
célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a feltételei egyébként fennállnak, és az
igénybevevő csatolja a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát a más célú hasznosítás
folytatásához. [Tfvt. 16. § (4) bekezdés].
Ha adott termőföldön nem engedélyezett más célú hasznosítás zajlik, melynek
jogkövetkezményeként a földhivatal az adott terület eredeti állapotba való helyreállítását
rendelte el, a Tfvt. hatályos szabályai alapján ilyen esetben sem lehetséges az adott területre
később más célú, vagyis adott esetben kisajátítási célú hasznosítási engedélyt adni.
A fentiekhez hasonlóan, ha egyébként az adott termőföld kisajátítás céljából történő
hasznosításának földvédelmi szakmai szempontból nem lenne akadálya, akkor - figyelemmel
a kisajátítás közérdekű céljára - ebben az esetben sem indokolt az, hogy az adott területen
folyó jogellenes tevékenység, illetve az ennek folytán kiadott eredeti állapot helyreállítására
kötelező határozat megakadályozza a kisajátítás érdekében történő más célú hasznosítási
engedély kiadását. A folyamatban lévő engedély nélküli más célú hasznosítások esetén ezért a
javaslat kimondja, hogy az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárástól
függetlenül, a kisajátítási célú kérelemben a földhivatalnak döntést kell hozni. Tehát ez
esetben a hatályos szabályozás szerinti sorrend megfordul.
Az eljárás során meghozandó döntések a kisajátítási célú kérelem mikénti elbírálása, továbbá
a kisajátítási eljárás kimenetelétől függ.
1.	Ha a földhivatal a kisajátítási célú kérelmet jogerősen elutasítja, akkor az erről szóló
jogerős döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az
eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja.
12
2.	Ha a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást a földhivatal engedélyezi,
akkor az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a termőföldnek függő
hatályú eredeti állapot helyreállításáról rendelkezik. A függő hatály oka a kisajátítási hatóság
által folytatott kisajátítási eljárás, amely járhat a föld kisajátításának az elrendelésével, de a
kisajátítási kérelem elutasításával is.
2/a. Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, a földhivatal a
függő hatályú eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi, és
ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a
földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.
2/b. Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, akkor a
földhivatal a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás
engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg
-	a függő hatályú eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatát hatályában
fenntartja, továbbá határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot
helyreállítását, vagy
-	az igénybevevő kérelme alapján a függő hatályú eredeti állapot helyreállítását
elrendelő határozatát is hatályon kívül helyezi, és utólagos engedélyt ad ki, feltéve, ha
annak szakmai szempontjai fennállnak.
Külön szabályt állapít meg a javaslat arra az esetre is, ha a földhivatal az engedély nélküli más
célú hasznosítás miatt már elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és az engedély nélküli
más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem
alapján a más célú hasznosítást engedélyezte. E körben a szerint differenciál a javaslat, hogy a
jogsértő igénybevevő
a)	a helyreállítást még nem végzete el, illetve a 17. § (2) bekezdése szerint a helyreállítás
elvégzését még nem jelentette be, vagy
b)	a helyreállítás elvégzését bejelentette, de a helyreállítás elfogadásáról a földhivatal
még nem hozott döntést.
Az a) esetben a földhivatal a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő
határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja. Ha a
kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, a földhivatal a 2/a. szerinti
döntést hozza meg. Így ez esetben is a jogsértő tevékenységet folytatót - az eredeti állapotba
helyreállításának kötelezettsége helyett, azt felváltva - pénzfizetési kötelezettség fogja
súlytani.
Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, földhivatal a
kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló
határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az eredeti állapot
helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló határozatát hatályában fenntartja és
határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását.
A b) esetben a javaslat azt mondja ki, hogy a földhivatal a helyreállítás elvégzésének a 17. §
(2)	bekezdése szerinti bejelentése alapján - a 17. § (4) bekezdéstől eltérően - kizárólag a
termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló döntést hozhat. E döntésben
rendelkezik a földhivatal - a hatályos Tfvt. alapján is - az engedély nélküli más célú
hasznosítás miatt fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.
13
A 9-10. §-hoz
A javaslat a 2-8. §-ban foglaltak miatt, valamint pontosítás céljából is újraszabályozza, hogy
a földvédelmi járulék és bírság megállapításáról a földhivatalnak - ügytípusonként függően -
mely döntésekben kell rendelkeznie.
A 11. §-hoz
A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díj számításának módja a közérthetőség
elősegítése és az egységes jogalkalmazás érdekében kerül pontosításra. A földminősítési
eljárással ténylegesen érintett terület után és nem a földrészlet teljes területe alapján kell
megállapítani a díjat. A fizetendő díjtételek összege nem változott. Új elemként felső
határérték kerül meghatározásra, valamint a jogorvoslat esetében nem a földvédelmi eljárásra
utal vissza.
Annak érdekében, hogy minél több művelés alól kivett terület (barnazóna) újrahasznosítása
megtörténjen, indokolt díjmentessé tenni a jelentős költséggel rekultivált terület
földminősítési eljárását, továbbá azt az esetet, amikor az ingatlan-nyilvántartásban művelés
alól kivett területként nyilvántartott belterületi fekvésű földrészlet nem újrahasznosítás
eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé, hanem pl.
telekalakítási eljárás eredményeként (1 ha-nál nagyobb térmérték esetén a művelés alól kivett
területet a tényleges hasznosítása szerint kell művelési ágba sorolni, és a földminősítést
elvégezni).
A díjmentes esetkörök egyes művelési ág változásokra is kiterjesztésre kerülnének. Így az
ültetvény-újratelepítés esetében, feltéve, ha arra legfeljebb 3 éven belül kerül sor, hiszen nem
cél, hogy ilyen rövid időtartamon belül további terheket rójunk a gazdálkodóra az újratelepítés
járulékos költségeként.
További művelési ág változással járó díjmentes esetkör lenne az erdőről fásított területre,
illetve termőföldről erdőre vagy fásított területre való váltás.
Az első eset díjmentes eljárását a két művelési ág mintatereinek kvázi azonossága indokolja.
A második esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bármilyen hasznos művelési ágú
földrészlet (alrészlet) az Országos Erdőállomány Adattár (OEA) alapján erdő, mert
erdőtelépítés, vagy önerdősülés miatt a valóságban is faállománnyal borított, akkor a
földhivatal díjmentesen vezetné át erdőre vagy fásított területre a földrészlet művelési ágát.
A két nyilvántartás összhangjának megteremtésének egyik lehetséges eszköze a
földminősítési eljárás alóli díjmentesség biztosítása.
A javaslat szerint újraszabályozott 30/A. §-ban kerülnek elhelyezésre a díj megfizetésére
vonatkozó szabályok is, mivel a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával
összefüggésben egyes törvények módosításáról előterjesztés szerinti törvényjavaslat hatályon
kívül helyezi a földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díjára vonatkozó rendelkezéseket,
melyekre a hatályos 30/A. § (2) bekezdése a földminősítési díj tekintetében kiutal.
A 12. §-hoz
A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdésének módosításával megszűnik a gyümölcs termőhelyi katasztert
vezető szerv azon kötelezettsége, hogy a kataszteri besorolásról, a meglévő kataszteri
14
besorolás módosításáról vagy törléséről hozott döntését a földügyért felelős miniszter által
vezetett minisztérium honlapján közzétegye, figyelemmel arra, hogy ezeket az adatokat a
gyümölcs termőhelyi kataszter tartalmazza.
A 13. §-hoz
A Tfvt. 59. §-a értelmében jelenleg gyümölcsültetvény telepítéséhez gyümölcsfaültetvények
2 2
esetében 3000 m felett, bogyósgyümölcs-ültetvények esetében pedig 1000 m felett engedélyt
kell beszerezni a telepítési hatóságtól. Igazodva a területalapú támogatások igénybevételének
alsó határaként előírt területnagysághoz, és csökkentve a kisméretű földterületen gazdálkodók
terheit, a törvényjavaslat bogyósgyümölcsök esetében is 3000 m2-re emeli az engedélyezési
határértéket.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a
telepítési kötelezettség alól egyes növényfajok esetében felmentést adjon. Az eredeti
jogalkotói szándékkal összhangban pontosításra kerül, hogy egyedül az árutermő
gyümölcsültetvényekre vonatkozik a telepítési engedély beszerzésének kötelezettsége,
figyelemmel arra, hogy más, például fajtakísérleti ültetvényeknél az engedélyezési eljárás
lefolytatása nem indokolt.
A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése iránti kérelemnek a törvényben
meghatározottakon kívül még számos más adatot is tartalmaznia kell, ezért a törvényjavaslat
alapján - a Tfvt. 59. § (2) bekezdésének módosításával - az engedély beszerzéséhez
benyújtandó kérelem tartalmát a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály fogja
meghatározni.
A törvényjavaslat a Tfvt. 59. § (3) bekezdésének módosításával a telepítési engedély
érvényességi idejét két évről három évre emeli, a telepítéshez esetlegesen igénybe vehető
támogatáshoz szükséges pályázat benyújtása és elbírálása, valamint a szaporítóanyagok
beszerzése ugyanis a hatályos előírás szerinti két évnél hosszabb időtartamot is felölelhet. Az
engedély érvényessége egy alkalommal, legfeljebb a talajvédelmi terv érvényességi idejének
lejártáig meghosszabbítható.
A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezését és a gyümölcsültetvény-kataszter vezetését
ugyanaz a hatóság látja el, így a telepítési engedélynek a mezőgazdasági igazgatási szerv
részére történő megküldésére vonatkozó kötelezettséget a törvényjavaslat értelmében az 59. §
(3)	bekezdése nem fogja tartalmazni.
A 14. §-hoz
A Tfvt. 60. § (1) bekezdésének módosításával a törvényjavaslat egyszerűsíti az eltelepített
ültetvény termőre fordulása bejelentésének szabályait. Az ültetvény használójának a hatályos
előírások szerint be kell szereznie a növénytermesztési hatóság termőre fordulást igazoló
bizonyítványát és ezt továbbítania kell a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely a hatályos
kijelölési előírások alapján megegyezik a telepítési hatósággal. A törvényjavaslat az ültetvény
használójának terheit csökkentve előírja, hogy az ültetvény használója az ültetvény termőre
fordulását a telepítési hatóságnak jelenti be, és a bejelentést a telepítési hatóság továbbítja a
növénytermesztési hatóság számára. A növénytermesztési hatóság az ültetvény termőre
fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.
15
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat a Tfvt. 61. § (2) bekezdésében pontosítja a gyümölcsültetvény-kataszter
tartalmát, törölve azon pontokat, amelyek szükségtelenek a telepítési engedélyezési eljárás
szempontjából, illetve amelyek folyamatosan változnak és nem követhetőek a kataszterben.
A Központi Statisztikai Hivatal részére - megfelelő törvényi felhatalmazás megléte esetén -
egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célból átadhatóak az egyes hatóságoknál
fellelhető adatok, így a törvényjavaslat erre figyelemmel módosítja a Tfvt. 61. § (3)
bekezdését. A hatályos szabályok alapján ugyanis jelenleg csak egyedi azonosításra
alkalmatlan módon adhatóak át a kataszter adatai a Központi Statisztikai Hivatal számára.
A 16. §-hoz
Bírság, illetve kivágási szankció arra az esetre, ha az érintett földrészlet használója, illetve
tulajdonosa a kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a gyümölcsültetvény művelését a
nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg.
A 17. §-hoz
A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmának pontosítása érdekében a törvényjavaslat a Tfvt.
71. §-ának beiktatásával előírja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
számára, hogy 2015. július 31-ig adja át a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott
területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra
alkalmas adatait.
A 18. §-hoz
A javaslat 18. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alapján, az ott felsorolt és a javaslat által
megállapított új Tfvt.-beli rendelkezéseket a módosító törvény hatályba lépésekor
folyamatban lévő ügyekben, valamint a módosító törvény hatálybalépését megelőzően
jogerőre emelkedett, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatok
esetében, továbbá a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
A 19. §-hoz
A javaslat 19. §-a szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 20. §-hoz
A Tfvt. 9. § (2) bekezdését az 1. §-hoz fűzött indokok alapján szükséges hatályon kívül
helyezni.
A Tfvt. 14. § (2) bekezdésében az „ , az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt” szövegrész
hatályon kívül helyezésének indoka az, hogy nem minden eredeti állapot helyreállítását
megkövetelő időleges más célú hasznosítás esetén kell talajvédelmi tervet készíteni, így a
hatályos rendelkezés kiterjesztő.
16
A 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
17