﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3784. számú
törvényjavaslat
a kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő
egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. március
2
2015. évi.....törvény
a kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő
egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása,
az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a természeti és épített környezet levegőtisztaságának
védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése
érdekében a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából a következő törvényt
alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
1.	égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony,
szilárd vagy ezek keveréke;
2.	égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló
szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a
tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;
3.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, az
állam, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv kivételével;
4.	használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés
csatlakozik;
5.	használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását
befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával
(kötéssel) lezárták, és a felső ellenőrzés helyénél jelölőtáblával ellátták, valamint a lezárás
megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított
dokumentum igazolja;
6.	időlegesen használt ingatlan: olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem
létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen
nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek az
ingatlan tulajdonosa jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette;
7.	ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a
használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa;
8.	kéményseprő-ipari szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a gazdálkodó szervezet-
típusra irányadó hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységei között a kéményseprő-ipari
tevékenység szerepel, és amelyet a tűzvédelmi hatóság a 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásába
felvett;
9.	légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légterét akkor kell összeköttetésben lévőnek
tekinteni, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró;
10.	nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés
helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre;
11.	önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy
helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló
bejárata van;
3
12.	összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással
összeköti;
13.	sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként
végzett kéményseprő-ipari tevékenység;
14.	tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés
célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés;
15.	tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő
berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik.
2.	A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok
2.	§
(1)	A kéményseprő-ipari tevékenységet
a)	a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
aa)	a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében,
ab)	a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület
esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
ac)	az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében,
valamint
b)	a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében
látja el.
(2)	A kéményseprő-ipari tevékenység
a)	sormunka keretében és
b)	sormunka keretén kívül
ellátandó feladatokból áll.
(3)	Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe
a)	az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak
bekötőnyílása,
b)	a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint
c)	az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági
döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig.
(4)	Sormunka keretében
a)	az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
b)	az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
c)	a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését,
figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
d)	az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
e)	az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
f)	a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének
ellenőrzését; valamint
g)	a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri
rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó
kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését
kell elvégezni.
(5)	Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni
a)	az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat;
b)	az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat;
c)	az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését;
4
d)	a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-
elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását;
e)	a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak
feltételei adottak;
f)	az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat;
g)	a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével
összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján.
(6)	A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab)
alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja
szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában
álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok
esetében költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység
költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1)
bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre,
díjfizetés ellenében végzi.
(7)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet az
ingatlan használója a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében jogszabályban
meghatározottak szerint köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy a (11) bekezdés szerinti
esetben a kéményseprő-ipari szervtől megrendelni.
(8)	A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésének eredményét tartalmazó
dokumentum egy példányát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan
tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának, megrendelés esetén a megrendelőnek
igazolt módon átadja.
(9)	A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a
csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki
adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként nyilvántartást vezet.
(10)	A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdése előtt köteles a
tevékenység folytatására irányuló szándékát a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóságnak
jogszabályban meghatározott módon bejelenteni.
(11)	A kéményseprő-ipari szerv látja el a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelés alapján
költségtérítés ellenében az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó ingatlanok esetében is, ha a megyei
ellátási területen nem működik kéményseprő-ipari szolgáltató.
(12)	A társasházi és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő ingatlanok (6) bekezdés szerinti tulajdoni
viszonyairól a tárgyév január elsejei állapot szerint a kéményseprő-ipari szerv felhívására a társasház
közös képviselője, valamint a lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik.
(13)	A (6) bekezdés szerinti költségtérítés a társasház, lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti
települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerület) bevétele, a (11) bekezdés szerinti
költségtérítés az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A költségtérítés és az azzal
összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségtérítés megfizetése tekintetében a közös tulajdonban
álló ingatlan esetén az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló
ingatlan esetén a használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
(14)	A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséről a társasház,
lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti települési önkormányzatot (a fővárosban a fővárosi
kerületet) a feladatvégzést követő nyolc napon belül értesíti a (6) bekezdés szerinti költségtérítés
beszedése érdekében.
(15)	A költségtérítés megfizetésének felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a kéményseprő-
ipari szerv az állami adóhatóságnál, a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóságnál
kezdeményezheti a költségtérítés adók módjára történő behajtását.
5
3.	§
(1)	A kéményseprő-ipari szerv az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés
nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése
alapján. Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv
írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg,
tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott
feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának
jogkövetkezményeiről.
(2)	Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a
szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli,
a)	a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-
elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig;
b)	az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja - a veszély jellegétől
függően - a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a földgázelosztó a (2) bekezdés b) pontja szerinti
tájékoztatás alapján megtett intézkedéséről a kéményseprő-ipari szervet és a kéményseprő-ipari
szolgáltatót értesíti.
(4)	A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően
térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez.
Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan
használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.
(5)	A (4) bekezdés szerinti helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan
használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi.
(6)	Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb -
sormunka keretén belüli - ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-
elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és
műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek
eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti.
4.	§
(1)	Kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában az a természetes személy vehet részt, aki büntetlen
előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2)	A foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt a kéményseprő-ipari
szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató részére a természetes személy nyújtja be, vagy írásban
felhatalmazza a kéményseprő-ipari szervet vagy a kéményseprő-ipari szolgáltatót, hogy a
foglalkoztatási jogviszonya érdekében a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot igényeljen. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában részt
vevő természetes személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari szakterületen
végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a (2) bekezdés alapján megismert
személyes adatokat a természetes személy foglalkoztatásával összefüggésben a foglalkoztatás
időtartama alatt kezelheti.
(4)	A kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató alkalmazásában lévő természetes
személy, valamint az ennek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, továbbá a kéményseprő-
ipari szolgáltató nem vállalkozhat a természetes személyt foglalkoztató kéményseprő-ipari szerv vagy
kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területén égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére,
javítására, kéménytechnikai termékek forgalmazására vagy más olyan munka elvégzésére, amely a
6
kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által feltárt hiányosság,
szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul.
3.	Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai
5.	§
(1)	Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e
törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha
a)	olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz
csatlakozik; vagy
b)	tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn.
(2)	Az ingatlan használója köteles
a)	a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében
meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani;
b)	a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a
lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat), az ingatlan
címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének
nevét, cégj egyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;
c)	a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni;
d)	a 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égéstermék-
elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni;
e)	a 3. § (2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés
időpontjáig megszüntetni;
f)	az időszakos ellenőrzés 3. § (1) bekezdésben meghatározott második időpontjától számított
harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét - külön egyeztetést követően - igénybe
venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést
elvégezni;
g)	a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés
ga)	működőképességét biztosítani,
gb)	tisztítását, karbantartását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a
forgalmazó által meghatározottak szerint elvégezni,
gc)	kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó előírása
szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint
gd)	a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározott
műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni;
h)	a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki
követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő
berendezés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a
kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani;
i)	a 2. § (7) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni;
j) a kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott
esetben díjat és költségtérítést fizetni.
(3)	Az ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben, valamint a (4)-(6) bekezdésben meghatározott
feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőben nem teszi meg.
(4)	A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű
tüzelőberendezés üzemeltetése esetén
a)	a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló;
b)	a vendégéjszaka eltöltésére használt;
7
c)	a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény
céljára szolgáló;
d)	a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló;
e)	a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet
hatálya alá tartozó
önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott
műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a
tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van.
(5)	A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű
tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés
helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-
érzékelő berendezést helyeztek el.
(6)	A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a szén-monoxid
érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek való
megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság
ellenőrzése során jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.
(7)	Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti igazolása nem
történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes
piacfelügyeleti hatóságot a szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának, gyártójának, valamint a
szén-monoxid-érzékelő berendezés forgalmazója adatainak megadásával.
(8)	A nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére
szolgáló berendezés műszaki előírásoknak való megfelelősége tekintetében a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve piacfelügyeleti hatóságként jár el jogszabályban
meghatározottak szerint.
(9)	A szén-monoxid-érzékelő berendezések piacfelügyeleti eljárásai alapján a piacfelügyeleti hatóság
nyilvántartja a szén-monoxid-érzékelő berendezés
a)	típusát, azonosító jelölését, kiviteli leírását, képét,
b)	gyártójának nevét, címét,
c)	a forgalmazójának nevét, címét,
d)	vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó információkat.
(10)	A piacfelügyeleti hatóság a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást honlapján közzéteszi.
(11)	Az ingatlan használója vagy tulajdonosa a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari
tevékenységével kapcsolatos panaszával - más hatósági eljárásokat megelőzően - köteles igazolható
módon a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz fordulni.
(12)	Az ingatlan használója jogosult a kéményseprő-ipari szervvel és a kéményseprő-ipari
szolgáltatóval elektronikus úton kapcsolatot tartani.
4.	A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelése
6.	§
(1)	A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása és a költségtérítési
kötelezettség megállapítása érdekében, az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának
beazonosítása céljából jogosult az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat
a)	az ingatlan használójától, tulajdonosától a helyszínen,
b)	ingyenesen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
c)	ingyenesen a céginformációs szolgálattól,
d)	az ingatlan-nyilvántartásból, valamint
e)	a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől
igényelni, továbbá kezelni.
8
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatigénylés a tulajdonosi
adatokkal kiegészített földkönyvre és földkönyvi kivonatra, valamint a tulajdoni lapról elektronikus
dokumentumként szolgáltatott hiteles vagy nem hiteles tulajdonilap-másolatra terjed ki.
(3)	A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a
csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki
adatairól vezetett nyilvántartásban az ingatlan használójától és tulajdonosától, az építésfelügyeleti és a
tűzvédelmi hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő tüzelőberendezések esetében a földgázelosztótól
vagy a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervtől, valamint a tevékenysége ellátása során
szerzett, a tevékenységéhez kapcsolódó műszaki adatokat kezeli.
(4)	A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató a hatósági eljárás lefolytatásához
szükséges, a 2. § (9) bekezdésben meghatározott műszaki adatokat, valamint az 5. § (2) bekezdés b) és
c)	pontjában meghatározott adatokat továbbítja
a)	a tűzvédelmi hatóságnak;
b)	a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően - a hatáskörébe tartozó esetben - az
eljáró építésfelügyeleti hatóságnak, valamint a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervnek
is.
(5)	A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) és a (3) bekezdés, valamint
az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a kéményseprő-ipari tevékenységének megszűnéséig
kezelheti, és azokat - a kéményseprő-ipari tevékenységet tovább folytató szervezet részére történt
átadást követően - törli.
5.	A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok
7.	§
(1)	Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el.
(2)	A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan
a)	eljár a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése
esetében;
b)	eljár az ingatlan tulajdonosával szemben az e törvényben és külön jogszabályban a kéményseprő-
ipari tevékenységgel kapcsolatban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb
harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki;
c)	eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszának az 5. § (11) bekezdés szerinti eljárás utáni
fennmaradása esetén a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján;
d)	a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari
tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum
da)	kiadására vonatkozó vitás ügyekben eljár,
db)	tartalmát kérelemre felülvizsgálja;
e)	kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota
kéményseprő-ipari szolgáltató általi, 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát.
(3)	A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el.
(4)	A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatokon túl tartalmazza
a)	a kéményseprő-ipari szolgáltató képviseletét ellátó természetes személy személyazonosító
adatait,
b)	a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,
székhelyét és telephelyét,
c)	a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját.
9
(5)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a
kéményseprő-ipari szolgáltató és képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével
-	közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, tárgyi és
gazdasági feltételeknek megfelelő azon kéményseprő-ipari szolgáltató vehető fel, amely a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott módon kérte a nyilvántartásba történő felvételét. A (4) bekezdés szerinti
nyilvántartásba fel nem vett kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységet nem
végezhet.
(7)	A tűzvédelmi hatóság
a)	vizsgálja
aa)	a kéményseprő-ipari szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és
tárgyi feltételeinek fennállását,
ab)	a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét,
b)	eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari
szolgáltatóval szemben, amely során
ba)	legfeljebb egymillió-ötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki,
bb)	a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja.
(8)	A tűzvédelmi hatóság a hatósági eljárásban ellenőrizheti azt is, hogy a kéményseprő-ipari
tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál közreműködő természetes személy
büntetlen előéletű-e és a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági eljárás céljából a
tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag
azon adatra irányulhat, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari
szolgáltatónál személyesen közreműködő személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a
kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(9)	A tűzvédelmi hatóság a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági eljárás
időtartamára kezelheti.
(10)	A (2) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti bírság az államháztartás
központi alrendszerének bevétele.
6.	Felhatalmazó rendelkezések
8.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet, valamint a kéményseprő-
ipari szakkérdésben eljáró első és másodfokú tűzvédelmi hatóságot;
b)	a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során észlelt, az élet és
a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet és a
vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező
értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait;
c)	a kéményseprő-ipari szolgáltatóval és ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságon kívüli
egyéb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának
elveit és az eljárás rendjét;
d)	a 7. § szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok részletes eljárási szabályait;
e)	a kéményseprő-ipari szervnek, kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa,
használója értesítésével összefüggő feladatait;
10
f)	a szén-monoxid-érzékelő berendezésekkel összefüggő piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó
szervet, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági
eljárások részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter,
hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatok végzésének szakmai, tárgyi
követelményeit, módszereit és a feladatvégzés eljárási rendjét;
b)	az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai, műszaki követelményeket;
c)	a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés mértékét, a költségtérítés
megfizetésének módját, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, az
önkormányzati adóhatóság általi behajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá - az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő
hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésének módját,
valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat;
d)	az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység
ellátásához szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit;
e)	a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi
követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat;
f)	a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermék-elvezető általános
ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság feltételeit, a
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételeket, valamint a panaszkezelés
részletes szabályait, továbbá az ingatlan használójával való kapcsolattartás módját, ideértve az
elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is;
g)	az ingatlan tulajdonosának és használójának a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari
szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását biztosító kötelezettségeit;
h)	a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmunkás szakmai képzésére, továbbképzésére
vonatkozó szabályokat;
i)	a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki
követelményeket, az ilyen szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolására, hatósági
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
j) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap tartalmi követelményeit;
k) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos hatósági eljárások szabályait;
l) a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakmai,
személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, valamint a nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az ahhoz
szolgáltatandó adatok körét és módját;
m) a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében
történő elvégzésének a kéményseprő-ipari szolgáltatótól való megrendelésére vonatkozó szabályokat;
n) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához
szükséges adatok és dokumentumok átadásának rendjét.
7.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
9.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő tizenötödik napon
lép hatályba.
(2)	Az 1-5. §, a 7-8. §, a 11. § és a 28. § 2016. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A 12. § (3) bekezdése a törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
11
10. §
(1)	A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény
hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződések 2016. január 1-jén e törvény erejénél
fogva megszűnnek.
(2)	A közérdekű szolgáltató - az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény alapján - átmeneti ellátásra történő
kijelölésével kapcsolatos hatósági határozatok 2016. január 1-jén hatályukat vesztik.
(3)	A 2016. január 1-jén folyamatban lévő, a 2. § (5) bekezdése szerinti feladatokat
a)	a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szerv,
b)	a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szolgáltató
végzi el a feladat megrendelésének időpontjában hatályban lévő jogszabályban meghatározott díj
ellenében.
(4)	A kéményseprő-ipari közszolgáltató 2015. július 1-jéig
a)	a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása során birtokába került adatokból összeállított, a
kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást;
b)	a kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek
dokumentumait és nyilvántartásait;
c)	kéményseprő-ipari közszolgáltatással érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan
használójának és tulajdonosának személyes adatait
a területileg illetékes kéményseprő-ipari szerv részére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -
elektronikus formában átadja az elektronikus adathordozón alkalmazott szoftverek és azok
szolgáltatójának megnevezésével.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésekor csak papír alapon 2010. január 1. napjától
rendelkezésre álló dokumentumokat - a számlák, nyugták kivételével - a kéményseprő-ipari
közszolgáltató a területileg illetékes kéményseprő-ipari szerv részére 2016. január 1. napjáig rendezett
formában, iratjegyzékkel adja át.
(6)	A 2015. július 1. és 2016. január 1. között elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatással
kapcsolatos, a (4) bekezdésben meghatározott adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat a
kéményseprő-ipari közszolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére a (4) bekezdésben meghatározott
módon 2016. január 16-ig adja át.
(7)	A kéményseprő-ipari feladatok kéményseprő-ipari közszolgáltató által a kéményseprő-ipari szerv
részére történő átadás-átvételének ideje alatt a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak meg kell tennie
az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén szükséges halaszthatatlan
intézkedéseket.
(8)	A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatbázis átvételét követően 2015.
július 1-jétől nyilatkoztatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésben foglaltakról, az
5.	§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. A kéményseprő-ipari szerv 2016. január 1-
jéig, azt követően pedig a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b)
pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti.
8.	Sarkalatossági rendelkezés
11.	§
A 28. § (3) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
12
9.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
12.	§
(1)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
(3)	E törvény 13. §-a az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a
67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az
1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
10.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
módosítása
13.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Ttv.) 4. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a
tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz,
tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába, valamint a
tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz,
védőeszköz;
i)	tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és
keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló
2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
ia)	tűzveszélyes gázok,
ib)	tűzveszélyes aeroszolok,
ic)	tűzveszélyes folyadékok,
id)	tűzveszélyes szilárd anyagok,
ie)	A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,
if)	piroforos folyadékok,
ig)	piroforos szilárd anyagok,
ih)	1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és
keverékek,
ii)	1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok,
ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy
ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok
veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására,
feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak;”
(2)	A Ttv. „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„ 4/A. § E törvény alkalmazásában
13
a)	tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés
fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezetekből álló rendszer,
amelyben a 4. § i) pont ia)-ik) alpontjában meghatározott anyag vagy keverék előállítása,
feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik;
b)	megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a
93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai
parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a tűzoltó-technikai termékre, a
tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági
követelményeknek való megfelelőség igazolására alkalmas irat;
c)	tűzoltó szolgálat: a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által kiadott, a
nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményhez
tartozó, aktuális 14. Függelék I-es kötetében (ANNEX 14/I., Repülőterek) meghatározott
repülőtereken mentő-, tűzoltó feladatokat ellátó szervezet.”
14.	§
(1)	A Ttv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Olyan építési termék hozható forgalomba - az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy
műemléki felhasználású építési termék kivételével -, amely rendelkezik az építési termék építménybe
történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.”
(2)	A Ttv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha)
„b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben
meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott
képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt, vagy”
(3)	A Ttv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy
beépíteni akkor lehet, ha
a)	az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi
megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy
b)	annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben
meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott
képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt.”
15.	§
A Ttv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek
tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a)	a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b)	az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a
legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c)	kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
14
(2)	Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a
munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások
szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és
betartsák.
(3)	Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha
a)	robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy
telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1.000
kg vagy liter mennyiséget,
b)	tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az
épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1.000 m2-t,
c)	ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben
részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
d)	olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek
da)	amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
db)	amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc)	amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása,
gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.”
16.	§
A Ttv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a
riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó
előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.”
17.	§
A Ttv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek
hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek
hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából
szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek
megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a
tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.”
18.	§
A Ttv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy
hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített
tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a
tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.”
19.	§
A Ttv. 24/A. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője)
15
„k) meghatározza a tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának
módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való
együttműködés rendjét.”
20.	§
A Ttv. „A létesítményi tűzoltóság” alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei esetében a
létesítményi tűzoltóságra e törvényben meghatározott irányítási és ellenőrzési jogkört nem gyakorol.”
21.	§
A Ttv. 39. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az igazolvány adattartama)
„e) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tag esetén "beavatkozó önkéntes tűzoltó" megnevezés.”
22.	§
(1)	A Ttv. 47. § (2) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg:)
„7. a beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez, átalakításához,
bővítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem tartalmát, a
létesítési kötelezettség eseteit, valamint az engedélyezés feltételeit,”
(2)	A Ttv. 47. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg:)
„12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi
követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit,”
23.	§
A Ttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, 2013.
július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási
engedélyek - az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül - 2016. július l-jéig
hatályosak.”
24.	§
A Ttv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § E törvény 4. § i) pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.”
16
25.	§
A Ttv. 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „tűzoltó technika” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi
technika” szöveg lép.
11.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény módosítása
26.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv,
amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak és
munkavállalók.”
12.	Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
27.	§
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2)
bekezdésében a „Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szöveg lép.
28.	§
(1)	Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 1. mellékletének 2. pontja.
(2)	Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a)	2. § h) pontjában a „kéményseprő-ipari szolgáltatás,”;
b)	37/B. § (2) bekezdésében a „ ,kéményseprő-ipari”
szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
a)	13. § (1) bekezdés 2. pontjában a „kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása”;
b)	23. § (4) bekezdés 9. pontjában a „ , kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása”
szövegrész.
(4)	Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény.
(5)	Hatályát veszti az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3/A. §-3/E. §-a és 4/A. §-a.
(6)	Hatályát veszti az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény
a)	1. §-ban a „ , valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltató által a természetes személy tulajdonában
lévő, lakhatás célját szolgáló ingatlanokat és a természetes személy tulajdonában lévő, időlegesen
használt ingatlanokat érintő számlák tekintetében alkalmazandó számlaképre” szövegrész;
b)	7. §-a;
c)	8. § (5) bekezdés f) pontja;
d)	12. melléklete.
17
INDOKOLÁS
a kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyik célja a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú
távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok ugyanis az ellátásban bizonytalanságot
okoznak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezik. A kéményseprő-ipari
közszolgáltatást átmeneti ellátás keretében jelenleg öt megyében - Baranya, Győr-Moson-Sopron,
Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok - 309 településen hat közérdekű szolgáltató végzi az
illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok kijelölése alapján, mivel e megyékben piaci közszolgáltató
vállalkozás nem található. A jelenlegi közszolgáltatási rendszer ezért - tehát elsősorban életvédelmi és
kármegelőzési szempontokra figyelemmel - nem tartható fenn. A kéményseprő-ipari szolgáltatás
stabilizálása a lakossági ellátásban csak teljes körű állami szerepvállalással lehetséges. A lakosság
részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként a szakmai érintettség miatt a hivatásos
katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania.
Magyarország 3154 településén 4 806 617 kémény ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását 2014-
ben 54 közszolgáltató végezte kötelező sormunkában, összesen mintegy 1850 fő kéményseprő-ipari
szakmunkással, adminisztratív és más feladatokat ellátó munkavállalóval. 2015. január elsejétől az
elvégzendő kéményseprő-ipari feladatok köre bővült, viszont a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
csak a lakossági szektorban látja el a kéményseprő-ipari tevékenységet. A kéményseprő-ipari piac 80-
90 százalékát jelentő lakossági szektor tekintetében a kéményseprő-ipari szolgáltatás országos szintű,
teljes körű ellátásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi átvétele - a 2015. január 1-től
belépett új ellenőrzési feladatokkal is számolva - becsülhetően összesen 1350 kéményseprő
munkavállalói és a kéményseprő-ipari feladatvégzéssel összefüggő adminisztratív dolgozói státusz
rendszeresítését teszi indokolttá a katasztrófavédelmi szervnél. Azaz e létszám magában foglalja a
kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához kapcsolódóan a kéményseprő szakmunkásokon kívül az
ügyfélszolgálati és egyéb adminisztrációs feladatok végrehajtásához szükséges kiszolgáló
személyzetet is.
A kéményseprő-ipari tevékenységnek a lakosság számára az ország egész területén a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv általi ellátásával a szolgáltatás önkormányzati megszervezésével együtt járó
bizonytalanságok elkerülhetőek lesznek.
A kéményseprő-ipari ellátásért jelenleg felelős önkormányzatok és a szolgáltatók közötti szerződések
sajátos - közszolgáltatási - jellege, valamint az elmúlt időszakban a szolgáltatásban felmerült
ellátatlansági problémák, és elsősorban a közszolgáltatás keretében végzett kéményseprő-ipari feladat
alapvetően életvédelmi, vagyonvédelmi célzata megalapozza a kéményseprő-ipari feladat állami
felelősségi körben való, állami szervek általi ellátását a természetes személyek tekintetében. Az a
kormányzati szándék, hogy a lakosság rezsiköltségeit a lehető legalacsonyabbra csökkentse,
összhangban áll azzal, hogy a lakossági kéményseprő-ipari ellátást a Kormány ingyenessé kívánja
tenni.
18
A kéményseprő-ipari feladat ellátási rendjében az új törvényi szabályozás révén bekövetkező
változások olyan mérvűek és jelentőségűek, hogy az a feladatellátás átszervezését és ennek folytán a
fennálló hosszú távú közszolgáltatási szerződések megszüntetését is megalapozza. A közszolgáltatási
szerződések megszűnésére megállapított időpont (2016. január 1.) a törvény kihirdetési időpontjához
képest megfelel a hatályos törvényi szabályozásban megállapított legrövidebb (hat hónapos)
felmondási időnek, ezáltal méltányos lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásoknak az
alkalmazkodásra.
A törvényjavaslat másik célja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) módosítása a megváltozott uniós és hazai szabályozási előírások
összhangjának megteremtése érdekében.
A törvényjavaslat célja továbbá a tűzoltó-technikai termék fogalmának újbóli meghatározása annak
érdekében, hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába. Ezáltal
megszűnik a kettős szabályozás az építési termékek forgalmazására, beépítésére, hiszen azok beépítési
-	így részben forgalmazási - feltételeit az építési termék építménybe történő betervezésének és
beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII.16.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályozza.
A törvényjavaslat módosítja a tűzvédelmi szabályzat készítésére, valamint tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személy vagy szolgáltatás igénybevételére kötelezettek körére vonatkozó
hatályos rendelkezéseket is.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényben használt szakkifejezéseket értelmező fogalmi meghatározásokat tartalmaz.
A 2. §-hoz
A kéményseprő-ipari tevékenység tartalmát határozza meg, elhatárolva az állami szerv és a piaci
szolgáltatók feladatvégzését az ingatlanok használati célja és tulajdonosi köre szerint, valamint
különbséget téve a sormunkában, illetve a sormunkán kívül megrendelésre végzendő feladatok között.
Egyidejűleg rögzíti, hogy a kéményseprő-ipari ellátásért mely esetekben kell költségtérítést, illetve
díjat fizetni, valamint megállapítja a feladatvégzés kéményseprő-ipari szerv, illetve szolgáltató általi
dokumentálásának és műszaki adatnyilvántartás vezetésének kötelezettségét. A rendelkezés a
költségtérítés adók módjára való behajtásának lehetőségét is megállapítja.
A 3. §-hoz
A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának kereteit ismerteti, rögzítve az ingatlanhasználó
időszakos ellenőrzésről, valamint az érintett hatóságok veszélyhelyzetről történő értesítésének főbb
szabályait. Egyidejűleg a kéményseprő-ipari szerv számára előírja kéménytűz és szén-monoxid-
szivárgás káresemény esetére a 24 órán belüli helyszíni műszaki vizsgálat kötelezettségét, valamint
lehetővé teszi az égéstermék-elvezető általánosnál gyakoribb időszakos ellenőrzése és tisztítása
szükségességének és gyakoriságának a kéményseprő-ipari szerv, illetve szolgáltató általi
megállapítását.
A 4. §-hoz
A § a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában résztvevő szakmunkások foglalkoztatására
vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az 5. §-hoz
Az ingatlan használójának a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeit és jogait
rögzíti, egyidejűleg meghatározza a szén-monoxid-érzékelő berendezés használatának és műszaki
megfelelősége tanúsításának szabályait. A § a szén-monoxid-érzékelő berendezés műszaki
megfelelőségének kétsége esetére a kéményseprő-ipari szerv, illetve szolgáltató részére az illetékes
piacfelügyeleti hatóság értesítésének, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezésekre vonatkozóan
a piacfelügyeleti hatóság számára a közzététel kötelezettségét írja elő. A rendelkezés egyértelművé
teszi az ingatlan tulajdonosának vagy használójának a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos
panasza intézésének rendjét is.
A 6. §-hoz
A kéményseprő-ipari szervnél, illetve szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása
érdekében rendelkezésre kell állnia az ellenőrizendő ingatlanok és azok tulajdonosai beazonosítására
vonatkozó alapadatoknak, ezért a § a kéményseprő-ipari szerv adatigénylésének és adatkezelésének,
továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelésének szabályait határozza meg adatvédelmi
szempontból garanciális jelleggel.
A 7. §-hoz
A tűzvédelmi hatósági eljárás kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos eseteit határozza meg,
amikor a tűzvédelmi tárgyú jogszabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi
20
hatóságok eljárásának van helye, ideértve az esetleges bírságolás, valamint a kéményseprő-ipari
szolgáltató tevékenység végzésétől történő időszakos eltiltásának esetét is. Egyidejűleg rögzíti a
kéményseprő-ipari szolgáltatókról a tűzvédelmi hatóság által vezetendő nyilvántartás tartalmi elemeit.
A 8. §-hoz
A kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges részletes szabályok alacsonyabb szintű
jogszabályokban történő meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A mielőbbi hatálybalépést a megfelelő gyakorlati
alkalmazhatóság teszi szükségessé.
A 10. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a kéményseprő-ipari feladatellátás közszolgáltatók és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv közötti átadás-átvétele céljából, valamint a kéményseprő-ipari ellátás
folyamatosságának biztosítása érdekében. Így a kéményseprő-ipari tevékenységgel érintett
ingatlanokra vonatkozó szolgáltatói nyilvántartásoknak a katasztrófavédelmi szerv részére történő
átadását is előírja. A § rögzíti, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC.
törvény alapján kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződések 2016.
január 1. napján e törvény erejénél fogva megszűnnek. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
2012.	évi XC. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés felmondási ideje
hat hónapnál rövidebb nem lehet, ezért a közszolgáltatási szerződések a törvény erejénél fogva úgy
szűnnek meg 2016. január 1-jén, hogy a törvény hatálybalépése és a közszolgáltatási szerződés
megszűnése között a hat hónapos időtartam eltelik. A közszolgáltatási szerződések megszűnésére - a
törvény hatálybalépéséhez képest - megállapított időpont (2016. január 1.) így megfelel a
kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben megállapított legrövidebb (hat
hónapos) felmondási időnek, ezáltal méltányos lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásoknak az
alkalmazkodásra.
A kéményseprő-ipari ellátásért - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény,
valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében -
felelős önkormányzatok és a kéményseprő-ipari közszolgáltatók közötti szerződéses viszonyokba
történő jogszabályi beavatkozást az a szerződéskötést követően beállt körülményváltozás indokolja,
hogy a kéményseprő-ipari ellátást az ország több megyéjében a közszolgáltatók nem tudják
folyamatosan biztosítani, az ellátásban ezért fennakadások vannak. A közszolgáltatás zavarai a
kéményseprő-ipari szolgáltatásért felelős önkormányzatok, mint a közszolgáltatási szerződésben
szerződő felek jogos érdekeit sérti, mert a közszolgáltatók egy része a vállalt szolgáltatást nem tudja
nyújtani. A közszolgáltatóknál felmerülő problémák nem voltak előre láthatóak, és tekintettel a
szolgáltatás tárgyára (ez az élet védelmét és a vagyoni kár megelőzését szolgáló kéményseprő-ipari
tevékenység), a közszolgáltatás tartós vagy rendszeres fennakadása a normális változás kockázatát
meghaladja, ezért a jogalkotói beavatkozás a szerződéses viszonyokba társadalmi méretű igényt elégít
ki. A kéményseprő-ipari tevékenység ugyanis életvédelmi és kármegelőzési céljai miatt minden
természetes személyt, azaz az ország teljes lakosságát érinti. Emiatt a törvényhozó feladata a
közszolgáltatás jelenlegi szerződéses rendszerébe jogalkotással beavatkozni.
A szerződések sajátos - közszolgáltatási - jellege miatt a szerződő önkormányzat peres úton sem tudja
kikényszeríteni a közszolgáltató vállalkozás folyamatos munkavégzését, ami a kéményseprés esetében
alapkövetelmény. Az elmúlt időszakban az ellátásban felmerült problémák, és elsősorban a jelenleg
közszolgáltatás keretében elvégzett feladat alapvetően életvédelmi célzata megalapozza a
kéményseprő-ipari tevékenység lakossági szektorban állami feladatként, ingyenesen, állami szervek
általi ellátását.
21
A kéményseprő-ipari közszolgáltatás problémái a törvényhozót már eddig is jogalkotási intézkedésre
sarkalták. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény alapján ugyanis, ha a közszolgáltatás folytatása akadályba ütközik (pl. a
közszolgáltatónál a személyi és tárgyi feltételekben történt változás vagy a közszolgáltató gazdasági
ellehetetlenülése, illetve a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt), a hatósági felügyeletet
gyakorló illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság az ellátásért felelős önkormányzat kérelmére
átmeneti időre közérdekű közszolgáltatót jelöl ki. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti
ellátására közérdekű szolgáltatót kijelölni kilenc hónapra lehet, amely időtartam indokolt esetben
háromhavonként, legfeljebb további egyéves időtartammal meghosszabbítható.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatást átmeneti ellátás keretében 2015 januárjában öt megyében -
Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok - 309 településen hat
közérdekű szolgáltató végezte az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok kijelölése alapján.
Amennyiben közérdekű szolgáltató kijelölése sem lehetséges, a 2013. évi CXXXIV. törvény
értelmében az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság gondoskodik - a közérdekű szolgáltató
kijelöléséig - az esedékes sormunkában ellátandó kéményseprő-ipari feladatok, valamint a megrendelt
kötelező műszaki vizsgálatok elvégzéséről.
A közérdekű szolgáltatók kényszerhelyzetben történő kijelölése helyett indokolt új, stabil alapokon
álló, folyamatos ellátást biztosítani képes állami szervezeti rendszerre bízni az életvédelmi szempontú
kéményseprési tevékenységet a lakosság körében.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslatban szereplő egyes rendelkezések az Alaptörvény értelmében sarkalatosnak
minősülnek, a § az erre történő utalást tartalmazza.
A 12. §-hoz
A jogharmonizációs záradékot tartalmazza a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggésben,
valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (Ttv.) tekintetében.
A 13. §-hoz
A Ttv. 4. § h) pont hatályos megfogalmazása szerint azok a termékek minősülnek tűzoltó-technikai
terméknek, amelyek - többek között - nem tartoznak az EU rendelet hatálya alá. A cél viszont az,
hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába - ne vonatkozzon
kettős szabályozás az építési termékek forgalmazására, beépítésére, hiszen azok beépítési - részben
forgalmazási - feltételeit a Kr. szabályozza. Az EU rendelet hatálya viszont csak azokra az építési
termékekre terjed ki, amelyekre van harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés, azokra az
építési termékekre, amelyekre nincs harmonizált szabvány, vagy európai műszaki értékelés nem terjed
ki. Viszont vannak az EU rendelet és a Ttv. „építési termék” fogalmába tartozó olyan termékek,
amelyek nem harmonizált építési termékek, így azokat a Ttv. hatályos 4. § h) pontja szerint tűzoltó-
technikai terméknek is lehet tekinteni és megfelelőségét a tűzoltó-technikai termékre vonatkozó
szabályok szerint is meg lehet valósítani. Ugyanakkor, mint az „építési termék” fogalmába tartozó
termékre, a nem harmonizált építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat meghatározó Kr.
előírásait is be kell tartani. A módosítás a kettős szabályozást küszöböli ki.
A tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmának újradefiniálása szükséges a
CLP-rendelet veszélyességi osztályai és veszélyességi kategóriái szerint. Tekintettel arra, hogy a
magyar jogszabályokban jelenleg a tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok és keverékek fogalma nem
feleltethető meg a CLP-rendelet szerinti osztályba sorolásnak - melynek alkalmazása 2015. június 1-
jétől kötelező - szükséges azon anyagok és keverékek veszélyességi osztályainak megadása, melyek
22
előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése esetén egy készülék, gép, berendezés tűz-
vagy robbanásveszélyesnek minősül.
A tűz- vagy robbanásveszélyesség meghatározása szempontjából indokolt két csoport, a termék és a
technológia megkülönböztetése. Az utóbbi alapvetően több termékből álló rendszer. A termék
fogalmát a Ttv. 4. § i) pontja meghatározza, de indokolt meghatározni a tűz- vagy robbanásveszélyes
technológia fogalmát is. Léteznek olyan - akár több építményre kiterjedő - rendszerek, ahol tűz- vagy
robbanásveszélyes anyagok és keverékek alkalmazása több, egymáshoz kapcsolódó gépen, készüléken
keresztül történik, továbbá előfordul, hogy a rendszerekben időszakosan eltérő tűz- vagy
robbanásveszélyes anyagokat használnak. Ezekben az esetekben a rendszer nem sorolható a tűz- vagy
robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, azaz a termék fogalmába, mivel több gép, készülék
alkotja azt. A rendszer forgalomba hozatalát megelőző előzetes tanúsítás - különösen több építményre
kiterjedő rendszerek esetén - nehezen megoldható, illetve aránytalanul nagy költséggel jár, viszont a
tűz- és robbanásveszély szempontjából ezeket is kezelni kell.
A Ttv. 13. § (2) bekezdésében, továbbá a módosuló 13. § (3) bekezdésben is megjelenik a
„megfelelőségi nyilatkozat” fogalma, ezért az egységes jogalkalmazás érdekében indokolt a fogalom
meghatározása, ami a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a
93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai
parlament és tanács határozat III. mellékletében meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat
tartalmán alapul. Így a gyártók, forgalmazók, importőrök, meghatalmazott képviselők egy már ismert
irattal igazolhatják a termék megfelelőségét.
Magyarországon jelenleg a "tűzoltó szolgálat" fogalma nincs definiálva, viszont egyes
jogszabályokban alkalmazzák (pl.: a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének,
valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm.
rendelet) ezért szükséges annak meghatározása figyelembe véve a nemzetközi (ICAO) szabályokat.
A 14. §-hoz
Az EU rendelet kizárólag azoknak a termékeknek a forgalmazására terjed ki, amelyekre van
harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés. Az építési termékek forgalmazására
vonatkozik még a kölcsönös elismerés elve, amely szerint, ha egy EU tagállamban a terméket
jogszerűen forgalomba hozták, az Magyarországon is jogszerűen forgalmazható, ha a magyar
előírásokkal egyenértékű biztonságot nyújt. Ezt a hatóság vizsgálhatja. A nem harmonizált termékek
egy részének jogszerű forgalmazása így egyértelmű. Jelenleg Magyarországon nincs előírás azokra a
nem harmonizált építési termékek forgalmazására, amelyeket Magyarországon kívánnak először
forgalomba hozni. A Kr. a betervezésre és beépítésre állapít meg előírásokat, a forgalmazásra azonban
nem. A Kr. szerint a termék teljesítményét a beépítésnél kell igazolni a Kr.-ben meghatározott módon
(5-7. §). Az építési termékek piacfelügyeleti hatóságai - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, BM
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - az építési termékek forgalmazását ellenőrzik, viszont
ha a forgalmazáshoz jogszabály nem írja elő, hogy milyen iratokat kell a termékhez mellékelni, azt a
piacfelügyeleti hatóságok nem követelhetik meg, továbbá azt nem lesz kötelező a forgalmazónak a
vevők rendelkezésére bocsátani. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII.
törvényben általános érvényű és rugalmas előírások vannak, melyek nem határozzák meg
egyértelműen a nem harmonizált építési termékek forgalmazására vonatkozó szabályokat. A tervezett
szabályozás az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe felhasználni
tervezett építési termékre nem ír elő teljesítménynyilatkozatot, mivel sok esetben nincs gyártó,
forgalmazó, illetve a termékek csak a beépítés során, más termékekkel, anyagokkal egybeépítve
nyernek az építmény szempontjából értékelhető tulajdonságokat. Ezekben az esetekben elegendő a
felelős műszaki vezető nyilatkozatával igazolni a termékek beépítésének megfelelőségét. Az építési
termékek felsorolását a Kr. tartalmazza. A javasolt szabályozás egy nem teljes körűen szabályozott
területen határoz meg a jogalkalmazóknak egyértelmű előírást.
A Ttv. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a mondat nyelvtani pontosítása indokolt.
23
A Ttv. 13. § (3) bekezdésének módosítása a gyártók, forgalmazók számára teszi könnyebbé a tűz-
vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatalát. Hasonlóan a tűzoltó-
technikai termékhez, amennyiben egy tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre
van tűzvédelmi, biztonságossági követelmény (a Ttv. 4. § l) és t) pontja szerint európai uniós jogi
aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti
műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv), mely alapján a
termék bevizsgálható, az alkalmazása szempontjából lényeges tűzvédelmi követelmények
megállapíthatók, a gazdasági szereplőknek egyszerűbb és kevésbé költséges a termék megfelelőségét
megfelelőségi nyilatkozattal igazolni. Indokolatlan a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány
beszerzését előírni különösen azokban az esetekben, amikor az EU más tagállamában már végeztek a
termék megfelelőségére vonatkozó eredményes vizsgálatokat.
A 15. §-hoz
Indokolt a Ttv. olyan irányú módosítása, hogy ne csak az újonnan létesülő, hanem a meglévő épületek
esetében is meghatározott körben kötelező legyen a tűzvédelmi szabályzat készítése. Tűzvédelmi
szabályzatot kell készíteniük azoknak a gazdálkodó tevékenységet végzőknek is, akik olyan épületet,
épületrészt üzemeltetnek vagy bérelnek, amely területén 50 főnél nagyobb befogadóképességű
helyiség található.
Pontosításra szorul a Ttv.-ben a gazdálkodó szervezetek munkavállalóikkal kapcsolatos kötelezettsége
is. Az eddigi vagylagosság helyett együttes követelményként került meghatározásra, hogy a
gazdálkodó tevékenységet folytatók gondoskodjanak arról, hogy munkavállalóik a jogszabályok
tűzvédelmi előírásai szerint végezzék tevékenységüket, valamint megismerjék és betartsák a
tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat, illetve nem indokolt a tűzvédelmi szabályzat ismertetése
mindenkivel, aki a helyiséget vagy létesítményt igénybe veszi.
A Ttv. meghatározza, hogy a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek közül kik azok, akiknek a
tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel,
illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk. A hatályos szabályozás ezt a kötelezettséget
kockázati osztályba soroláshoz köti, azonban az csak az új épületekre vonatkozik, ezért szükséges a
kötelezettség kiterjesztése a meglévő épületekre is. Ennek alapján részletesen rögzítésre került, hogy a
tárolt anyagok mennyiségétől, a tárolási terület alapterületétől, munkavállalói létszámtól vagy a
helyiség befogadóképességétől függően mely esetben kell tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt foglalkoztatni vagy szolgáltatást igénybe venni.
A tűzvédelem biztosításának a 19. § (3) bekezdése szerinti három esete közül az elsőben a gazdálkodó
tevékenységet végző szervezeten belül létrehozandó külön egység, osztály, csoport (megfelelő
szervezet) feladata a tűzvédelem biztosítása, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
A tűzvédelem biztosításának második esete az, amikor a gazdálkodó tevékenységet végző szervezet
nem egy külön osztályt, csoportot hoz létre a tűzvédelem biztosítására, hanem a hivatásos
katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban
foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.)
ÖM rendeletben meghatározott szintű tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat
(szakképesítéssel rendelkező személy igénybevétele).
A tűzvédelem biztosításának harmadik esetében pedig a gazdálkodó szervezet a szervezetén belül nem
hoz létre külön tűzvédelmi egységet, nem alkalmaz megfelelő képesítésű személyt, hanem egy
tűzvédelmi szolgáltatás nyújtásával foglalkozó külső szervezetet bíz meg a tűzvédelmi feladatok
ellátásával (szolgáltatás igénybevétele).
A 19.§ (3) bekezdésének új rendelkezése a vállalkozások számára nem többletterhet, hanem a korábbi
szabályozáshoz képest enyhítést jelent, mert:
24
a)	nem minden magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati
egységben kell a jövőben tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szolgáltatót foglalkoztatni
vagy külön szervezeti egységet létrehozni, hanem csak azon gazdasági társaságoknál, ahol
robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy
telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000
kg/litert,
b)	nem minden közepes és magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű épület
esetében kell tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szolgáltatót foglalkoztatni vagy külön
szervezeti egységet létrehozni, hanem csak ahol a tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolásra
szolgáló alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy az ipari, mezőgazdasági tevékenység végzése
esetén a munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt,
c)	nem kell minden közösségi rendeltetés esetén tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt,
szolgáltatót foglalkoztatni vagy külön szervezeti egységet létrehozni, csak, ha olyan épületrészt,
épületet üzemeltetnek, bérelnek
-	amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
-	amelynek összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
-	amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése,
oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.
A 16. §-hoz
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi szabályzat megalkotására vonatkozó kötelezettsége mellett
indokolt, hogy külön jogszabályban meghatározott esetekben a lakó- és üdülőegységekre vonatkozóan
is tűzvédelmi használati szabályok kerüljenek megállapításra. Ez hasonló funkciót töltene be, mint a
tűzvédelmi szabályzat a gazdálkodó szervezeteknél.
A 17. §-hoz
A Ttv. 20. § (2) bekezdésének módosítása a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés,
valamint a tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmának elkülönítése, továbbá az „anyag”
normaszövegből való törlése miatt indokolt. A CLP-rendelet szabályozza, hogy egy anyagot hogyan
kell osztályba sorolni és jelölni, hogyan lehet forgalomba hozni, ezért arra a Ttv-ben külön előírás már
nem szükséges.
Egy tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén előfordulhat, hogy annak részegységei különböző
gyártóktól, forgalmazóktól származnak, kizárólag egy létesítményen belül állítják össze azokat, és
előzetes együttes bevizsgálásukra nem került sor. Ebben az esetben is szükséges és fontos a
tűzvédelmi előírások érvényesítése, az esetleges tűz vagy robbanás megelőzése érdekében. Az egyes
részegységek gyártói, forgalmazói csak az általuk szállított részegységre vállalhatnak felelősséget, a
technológia biztonságosságáért - amennyiben annak részegységei különböző gyártóktól,
forgalmazóktól származnak - a megrendelő illetve az alkalmazó felelős. Ezért a tűzvédelem
biztosítása és a felelősségi körök pontos meghatározása miatt indokolt a bekezdés kiegészítése,
pontosítása.
Indokolt az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározni, hogy egy tűz- vagy
robbanásveszélyes technológiát milyen követelményeknek megfelelő szervezet jogosult bevizsgálni.
Ezáltal biztosítható, hogy a szükséges szakértelem és felszerelés a vizsgálatok elvégzéséhez
rendelkezésre álljon, és elkerülhető, hogy a vizsgálatokat az átlagosnál nagyobb kockázatot jelentő
tűz- vagy robbanásveszélyes technológiánál bárki elvégezhesse.
Tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén - mivel azok telepítése, beépítése általában
meghatározott építményekbe kis számban történik, vagyis a típustanúsítás aránytalanul nagy
költséggel járna a forgalomba hozott, alkalmazott technológiai rendszerek számához képest -
25
elegendő a tűzvédelmi követelmények és rendelkezések megállapításához szükséges vizsgálatok
elvégzése és szükség esetén a tűzvédelmi hatóság rendelkezésére való bocsátása.
A 18. §-hoz
A módosítás a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítése, használatbavétele, beépített
tűzvédelmi berendezés megszüntetése tekintetében ír elő engedélyeztetési kötelezettséget. A létesítés
és használatbavétel tekintetében a kötelezettség már most is fennáll, új elem a beépített tűzvédelmi
berendezés megszüntetésének engedélyezése. Ezáltal megteremtődik annak lehetősége, hogy az
üzemeltető legálisan, a tűzvédelmi hatóság egyedi mérlegelésén alapuló jóváhagyásával szüntesse
meg a tűzvédelmi berendezést anélkül, hogy az az elvárt biztonsági szint csökkenéséhez vezetne.
A 19. §-hoz
A Ttv. módosításával lehetőséget kap a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője,
hogy a tűzoltó szolgálat tevékenységének szakmai szabályait és a hivatásos tűzoltósággal való
együttműködés rendjét meghatározza. Ez a szakmai tevékenység végrehajtása kereteinek
megállapítását jelenti a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A tűzoltó szakmai tevékenység
során fontos, hogy a tűzvédelemben tevékenykedő szervezetek ugyanazon feladatok során egységesen
értelmezett, azonos elven, azonos biztonsági körülmények között végezzék feladataikat. Ez azért is
lényeges, mert sok esetben a különböző szervezetek együtt, egymás munkáját támogatva kell, hogy
részt vegyenek a káresetek felszámolásában, ami csak ilyen módon valósulhat meg. A szabályozás
egyértelművé teszi a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és a katasztrófavédelem egyéb szervei közötti
kapcsolattartás, szakmai támogatások, szakmai elvárások körét.
A szakmai szabályok és együttműködési rend az eddigi szabályozások által előírt anyagi és
humánerőforráson túli többletterhet nem eredményez.
A 20. §-hoz
A rendelkezés a Ttv-ben egyértelművé teszi, hogy a Magyar Honvédség létesítményi tűzoltóságok
közé tartozó tűzoltó szervezetei felett nem a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az irányítási és
ellenőrzési jogkör gyakorlója.
A 21. §-hoz
A Ttv. a hivatásos tűzoltóságokon kívül meghatározza az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság,
valamint a beavatkozó és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működését, szerepvállalását
Magyarország tűzvédelmében. A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tagok esetén szükséges
olyan igazolvány kiadása, ami rögzíti, hogy "beavatkozó önkéntes tűzoltó"-ként tevékenykednek. A
„beavatkozó önkéntes tűzoltó” így igazolhatja a helyszínen lévő egyéb szervezeti egységek részére
történő utasítások jogosságát.
A 22. §-hoz
A 16. §-ban megfogalmazott előírás (gazdálkodó szervezetek esetében, meghatározott esetekben lakó-
és üdülőegységeknél tűzvédelmi használati szabályok kerüljenek megállapításra) érvényesülését segíti
elő a felhatalmazó rendelkezés, amely alapján a miniszteri rendeleti szintű részletszabályok kiadhatók.
A 16. és a 18. §-ban megfogalmazott előírás érvényesülését segíti elő a felhatalmazó rendelkezés,
amely alapján a miniszteri rendeleti szintű részletszabályok kiadhatók.
A 23. §-hoz
Gyakorlati tapasztalatok és a gyártókkal, forgalmazókkal folytatott egyeztetések alapján indokolt a
Ttv. 2013. július 1-i módosításával hatályba lépett új előírásoknak megfelelő eljárások bevezetésével
kapcsolatos iratok beszerzéséhez szükséges türelmi idő 2 évről 3 évre történő meghosszabbítása. A
26
magyarországi gyártók és forgalmazók visszajelzései alapján nehezen teljesíthető, időigényes és
költséges a Ttv. 13. § (1) bekezdésében hivatkozott Kr. szerinti, a termékek teljesítmény-
állandóságának igazolásához szükséges eljárások lefolytatása és iratok beszerzése. Amennyiben a
termékek jogszerű forgalmazásához, beépítéséhez szükséges iratok nem állnak rendelkezésre, a
beruházások leállhatnak, illetve a létesítmények használatbavétele elhúzódhat.
A 24. §-hoz
A Ttv. jogharmonizációs záradékát tartalmazza, tekintettel a 13. §-ra.
A 25. §-hoz
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy
tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott „tűzoltó technika” fogalmat sem a
Ttv., sem más jogszabály nem határozza meg, helyette a „tűzvédelmi technika” fogalmát használja
több jogszabály is. A Ttv. 47. § (2) bekezdés 10. pontjában a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter arra kap felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg a tűzoltási, műszaki mentési és az
ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének,
felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét. Ezen felhatalmazás alapján
született meg a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika
alkalmazhatóságáról szóló 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet, melynek 1. § 9. pontja meghatározza a
tűzvédelmi technika fogalmát.
A 26. §-hoz
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi
szervnek lehetősége legyen kéményseprők munkavállalókénti alkalmazására.
A 27. §-hoz
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek a
katasztrófavédelmi szervezeti változásokkal való összhangját megteremtő technikai módosítást
tartalmaz.
A 28. §-hoz
A kéményseprő-ipari tevékenység közszolgáltatásból állami feladattá válásához szükséges, egyes
törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyező előírásokat tartalmaz.