﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3785. számú
törvényjavaslat
a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. március
2015. évi ... törvény
a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban:
Hhvtv.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. halastó: olyan - elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó - haltermelési
létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a
teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;”
(2)	A Hhvtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési
létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon
és horgászkészséggel, vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való
fogása;”
2.	§
A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával,
akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.
(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-
jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó
nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről
vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.”
3.	§
A Hhvtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a
halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat,
azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére - a 24.
§ a) pontjára figyelemmel - új haszonbérleti szerződés nem köthető.”
4.	§
A Hhvtv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
1
„31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület
különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a
24. § a) pont szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdés
szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni”
5.	§
A Hhvtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról - a nemzeti vagyonnal való
felelős gazdálkodás átláthatósága céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza)
„b) a halgazdálkodásra jogosult
ba)	nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét,
vagy
bb)	cégnevét, székhelyét és adószámát,”
6.	§
A Hhvtv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási
hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva,
vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.”
7.	§
A Hhvtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási
engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint
a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási
vízterületre lehet kihelyezni.”
8.	§
A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista
állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben
csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint
a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.”
9. §
A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy
korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A
horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott
vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati
okmánnyal igazolja.”
10. §
A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól)
„e) a vak vagy gyengénlátó”
(személy.)
11.	§
A Hhvtv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati
engedély, vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az
arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan
halászatnak minősül.”
12.	§
(1)	A Hhvtv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési
létesítményre is vonatkoznak.”
(2)	A Hhvtv. 46. § (6) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel,
valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának
szabályairól szóló rendelet szerinti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező személynek adható
meg.”
13. §
A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi
jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból
adható meg:]
„g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.”
3
14.	§
A Hhvtv. 54. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Adattár részét képezik)
„g) a 42. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatai.”
15.	§
A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint
alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök
alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:
e)	a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami
horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől,
aki]
„eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.”
16.	§
A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő k)-s) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre
fordítja:]
„k) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,
l) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok
szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,
m) horgászturizmus fejlesztése,
n) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve
horgászversenyek és a versenysport támogatása,
o) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében
tartandó rendezvények támogatása,
p) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a
tudatformálás támogatása,
q) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,
r) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának
támogatása,
s) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási
szaktanácsadás igénybevételének támogatása.”
17.	§
(1)	A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
4
„e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;”
(személlyel szemben.)
(2)	A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
„m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;
n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos
felügyelet nélkül hagyó”
(személlyel szemben.)
18. §
A Hhvtv. 68. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a
halgazdálkodási bírság kiszabása során
a)	a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült
halgazdálkodási értékét,
b)	a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak
halgazdálkodási értékét,
c)	a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási
értékét,
d)	a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen
hatásának mértékét,
e)	a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás
feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
f)	a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás
gyakoriságát,
g)	a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve
különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti
területeit,
h)	a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát
veszi figyelembe.
(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi
bírság kiszabásakor
a)	a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény
módszerét,
b)	a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,
c)	a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen
hatásának mértékét,
d)	a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,
e)	a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás
feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
5
f)	a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a
bírságolás gyakoriságát,
g)	a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,
h)	a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott
jellegét
veszi figyelembe.”
19.	§
A Hhvtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése
érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is
szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben
részesítheti az eljárás alá vont személyt.
(2)	A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha
a)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül
horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt
határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami
horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját
és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és
amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat
nem tartotta meg,
b)	halfogásra jogosító okmányok nélkül kereskedelmi vagy ökológiai célból halászott, de a
halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában
érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására
szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban
rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,
c)	a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül
horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat
időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság
igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás
ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy
d)	a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal
mulasztja el.”
20.	§
A Hhvtv. 71. § 2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság
kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami
horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való
eltiltás időtartamát;”
6
21. §
(1)	A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és
kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;”
(2)	A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog
haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog
esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e
díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;”
(3)	A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 34. és 35. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„34. a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és
eljárási szabályait; és
35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét.”
22. §
(1)	A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és a 74. § (4) bekezdését a halászatról
és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatályba lépését megelőzően magántulajdonba
került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013.
augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.”
(2)	A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény hatályba lépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén,
amelyeknél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok
tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog
gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve
képviseli.”
(3)	A Hhvtv. 74. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő
naptári évekre nem adható ki.
(9) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési
szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani az
7
állammal nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti szerződés
hatályát.”
23.	§
A Hhvtv.
1.	1. § (1) bekezdésében az „a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és
azok partján” szövegrész helyébe az „a Magyarország területén levő halgazdálkodási
vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben”,
2.	2. § 18. pontjában az „az eredményes” szövegrész helyébe az „a”,
3.	7. §-ában a „megújulását” szövegrész helyébe a „megújulását, gyarapodását”,
4.	40. § (1) és (2) bekezdésében az „Állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „Állami
horgászjegyet és fogási naplót”,
5.	43. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „állami horgászjegyet,” szövegrész
helyébe az „állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet,”,
6.	45. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a
„kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív”,
7.	45. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „állami
horgászjegyet és a fogási naplót”,
8.	47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kutatási” szövegrész helyébe a „kutatási vagy oktatási”,
9.	48. §-ában a „sűrűségű” szövegrész helyébe a „méretű”,
10.	53. § (2) bekezdésében a „halgazdálkodási hatóságnál” szövegrész helyébe a
„halgazdálkodásra jogosultnál”, az „állami horgászjegy kiváltásának helyén” szövegrész
helyébe az „e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint”,
11.	53. § (3) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „negyedévente, a negyedévet
követő hónap 15. napjáig”,
12.	56. § (3) bekezdésében az „egyen- vagy formaruhával” szövegrész helyébe az
„egyenruhával”,
13.	56. § (7) bekezdés b) pontjában a „kifogott halat” szövegrész helyébe a „jogosultság
hiányában kifogott halat”,
14.	56. § (7) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „horgászik vagy halászik” szövegrész helyébe
a „horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy
halászeszköz használatát”,
15.	61. § (2) bekezdés a) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett
ingatlanra bejárhat” szövegrész helyébe a „bármely ingatlanra beléphet”,
16.	61. § (2) bekezdés e) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületen a halászat” szövegrész
helyébe az „a halgazdálkodás”,
17.	63. § (4) bekezdés d) pontjában a „halpusztulások okainak” szövegrész helyébe a
„halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak”,
18.	72. § (1) bekezdés 26. pontjában az „értelmi fogyatékos” szövegrész helyébe az „értelmi
fogyatékos, vak vagy gyengénlátó”
szöveg lép.
24.	§
(1)	Hatályát veszíti a Hhvtv.
a)	1. § (2) bekezdése,
b)	63. § (2) bekezdés a) pontja,
c)	72. § (2) bekezdés 1. pontja.
8
(2)	Hatályát veszíti a Hhvtv.
a)	17. §-ában az „,ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható”,
b)	47. § (3) bekezdésében az „és megőrzése”,
c)	61. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet,”
szövegrész.
25.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
26.	§
E törvény 2-4. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban:
Hhvtv.) tartalmában, alapkoncepciójában jelentősen eltér a korábbi ágazati törvényben [a
halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.)]
foglaltaktól. A koncepcionális váltás elsősorban halállomány megújulni képes természetes
erőforrásként előtérbe helyezett értékében és védelmében, valamint rekreációs
tevékenységként a horgászat - halászattal szembeni - előnyben részesítésében jelentkezett. A
Hhvtv. meghatározó részei 2013. szeptember 1-jével léptek hatályba. A szükséges
módosításokat elsősorban az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, másodlagosan az
előterjesztő által képviselt új, a Hhvtv. eredeti alapkoncepciójának kiteljesítését célzó
halgazdálkodási szakmai célkitűzések indokolják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Hhvtv.-ben használt egyes fogalmak definícióinak pontosítására van szükség. Mivel az
eredetileg a haltermelési céllal kiépített és üzemeltetett halastavak egy részén is folyik
horoggal végzett rekreációs halfogási tevékenység, indokolt volt mind a halastó, mind a
horgászat fogalom kibővítése (halastavon is horgászatnak minősül e tevékenység, ill. a
horgászat halastavon is értelmezhető tevékenység).
A 2. §-hoz
A halgazdálkodás folyamatosságának fenntartása érdekében szükséges arról rendelkezni,
hogy milyen eljárásban biztosítható az önkormányzat által nem igényelt halgazdálkodási
vízterületen a halgazdálkodásra jogosult meghatározása.
A 3. §-hoz
Új szabály rögzíti, hogy ha egy adott halgazdálkodási vízterületet a haszonbérleti szerződés
időbeli hatálya alatt különleges rendeltetésűvé nyilvánítanak, akkor a haszonbérleti szerződés
nem szűnik meg azonnal, hanem a szerződés alapján gyakorolható jogok annak lejártáig vagy
egyébként a szerződés megszüntetéséig gyakorolhatók. Csak ezután lép be a Hhvtv. 24. § a)
pontja szerinti szabályozás, amelynek értelmében a különleges rendeltetésű halgazdálkodási
vízterület vagyonkezelési szerződéssel hasznosítható.
A 4. §-hoz
A Hhvtv. új 31/A. §-a rögzíti, hogy ha egy halgazdálkodási vízterület különleges
rendeltetésűvé nyilvánítását követően a haszonbérleti szerződés megszűnik, akkor a
haszonbérleti jog jogosultja és a hasznosítást átvevő vagyonkezelő elszámolási viszonyában a
volt haszonbérlő - új haszonbérlő viszonyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az 5 és 6. §-hoz
10
A módosítás a természetes és jogi személyekhez kapcsolódó eltérő adattartalom
szétválasztásával és az igényelt adatok részletesebb megadásával a halgazdálkodási hatóság a
halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartását teszi teljessé, ami a hatékony
hatósági működéshez elengedhetetlen.
A 7. §-hoz
Pontosítás az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt
szolgáló vizsgálati anyag begyűjtésének, és a halállománymentés kivételként való
megjelenítésére a generális tilalom alól.
A 8. §-hoz
A módosítás azért szükséges, hogy az ökológiai célú szelektív halászatot megrendelésre
végzők számára ne jelentsen akadályt a halászati engedélyekre általánosan megadott 1
db/személy/év limit.
A 9. §-hoz
A Hhvtv. 40. § (2) bekezdéséből törölni kellett a fogási napló leadását mint feltételt, hiszen
egyrészt az első alkalommal állami horgászjegyet váltók esetében ez teljesíthetetlen, másrészt
a gyakorlatban a fogási napló leadását elmulasztók is válthatnak emelt díjas állami
horgászjegyet. Emellett a Hhvtv. egyik célkitűzését is jelentő horgászturizmus fejlesztése
érdekében fontos, hogy a nem Magyarországon vizsgázott horgásszá váló személyek eredeti,
külhoni vizsgaokmánnyal is igazolhassák állami horgászjegy váltására vonatkozó
jogosultságukat.
A 10. §-hoz
A Hhvtv. 41. § (2) bekezdésének kibővítése a látáskárosultak számára biztosítandó
kedvezmény beépítését szolgálja.
A 11. §-hoz
Szövegpontosíts, ami egyértelműen, szabatosan megadja, hogy mely területeken milyen
okmányok hiánya esetén teljesül a jogosulatlan horgászat és a jogosulatlan halászat
tényállása.
A 12. §-hoz
A kiegészítéssel a Hhvtv. kimondja, hogy a halállományban és a környezetben kárt okozó
halfogási módszerek alkalmazása nemcsak a halgazdálkodási területeken, hanem a
haltermelési létesítmények (halastavak) területén is tilalmas. Ez összhangot teremt a Berni
Egyezmény elvárásaival is, ami a méreg, a váltóáram és a robbanóanyag tilalmát halfogás
tekintetében általánosságban kimondja.
A 13. §-hoz
Az új pont beépítésével lehetővé válik, hogy a miniszter az állatkerti, édesvízi akváriumi,
illetve kiállítási élőállat-bemutató céllal összefüggő halfogási célokra is megadhassa az
11
egyenáramú halászeszköz használatára az engedélyt. Ezt az elmúlt évben felmerülő igények
teszik indokolttá.
A 14. §-hoz
A halgazdálkodási jog jogosultjainak adatait is az Adattár tartalmába kell integrálni ahhoz,
hogy egy komplex adatbázis segíthesse a hatékony hatósági működést.
A 15. §-hoz
A kiegészítés szükséges ahhoz, hogy a halászati őr - majd a halgazdálkodási hatóság -
érdemben eljárhasson a kifogott halat a fogási naplóba nem bejegyző személyekkel szemben.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a fogási napló vezetésének ilyen elmulasztása tipikus
mulasztás és gyakran szándékos visszaélés, ezért e módosítás mindenképp indokolt.
A 16. §-hoz
A miniszteri döntéssel felhasználható bevételek körének kibővítését a Hhvtv. céljainak
részletesebb szerepeltetése indokolja. A kiegészítéssel lehetővé válik, hogy a szakmai háttér
esősítése (szakkönyvek, folyóirat-kiadás, a Hhvtv. 62. §-a szerinti testület működésének
támogatása) mellett a horgászturizmus és a horgász versenysport támogatása, a horgászat
népszerűsítése, a hagyományőrzést vagy az utánpótlás-nevelést szolgáló programok, a
halgazdálkodással összefüggő speciális állami elismerés adományozásának támogatása is
megvalósulhasson. Így az állami horgászjegy, állami halászjegy és a kapcsolódó fogási
naplók díjából keletkező bevétel az ágazatba hatékonyan visszaforgatható.
A 17. §-hoz
Az (1) bekezdés szükséges módosítás, hiszen a védett természeti értékek esetén
természetvédelmi bírság formájában szankcionálható az ilyen halfajokat kifogó személy. A
„nem fogható” halfajok kifogásának szankcionálhatóságát ugyanakkor továbbra is a
halgazdálkodási jogszabályi háttér hivatott biztosítani.
A (2) bekezdés kiegészítéseit a Hhvtv. korábbi hiányosságának kezelése, illetve az elmúlt
időszak gyakorlati tapasztalatai teszik indokolttá. A nem nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületekről őshonos halfajok egyedeit kifogni nem szabad, így ehhez a szankcionálási
lehetőséget is biztosítani kell. A deklaráltan rekreációs horgászat interaktív mivolta
alapfeltétel, ezért a teljesen magára hagyott készséggel végzett tevékenység horgászatként
nem elfogadható, így ehhez is indokolt szankcionálási lehetőséget nevesíteni.
A 18. §-hoz
A módosítás a halgazdálkodási és a halvédelmi bírság kiszabásához zsinórmértékül szolgáló
mérlegelési szempontokat alkotja meg.
A 19. §-hoz
A módosítás elkülöníti a halgazdálkodási hatóság által az ügy egyedi körülményeinek
mérlegelése alapján generálisan alkalmazható - bírság helyetti - figyelmeztetés
jogintézményét azoktól a konkrét esetektől, amikor a figyelmeztetés kötelező alkalmazásának
12
van helye. Ez utóbbi esetben a jogsértés súlyosságával kapcsolatos mérlegelést nem a
jogalkalmazó végzi el, hanem a Hhvtv..
A 20. §-hoz
A halgazdálkodási és halvédelmi bírságokhoz kapcsolódó szankcióként szükséges az állami
halfogásra jogosító okmányok váltásától való eltiltás mértékének kormányrendeleti szintű
meghatározása, így az erre vonatkozó felhatalmazás szerepeltetése is.
A 21. §-hoz
A Hhvtv. 72. § (1) bekezdésének felhatalmazó rendelkezései új szakmai célkitűzést
(halastavon folytatható horgászat feltételei), hiánypótlást (kíméleti terület kijelölésének
szabályai) és pontosítást (horgászat és a halászat rendje országhatárral metszett
halgazdálkodási vízterületeken) szolgálnak.
A 22. §-hoz
Az (1) bekezdés a korábbi, 1997-től hatályos Hhtv.-t megelőzően magántulajdonba került és
azóta is magántulajdonban lévő, zárt, lefolyástalan tavak (ezek szinte mind mesterséges
eredetű állóvizek) esetében a hal magántulajdonban állásának elismerését szolgálja.
A (2) bekezdés a miniszteri joggyakorlás halgazdálkodási hatósághoz delegálását szolgálja a
korábbi, 1997-től hatályos Hhtv. alapján társult halászati jog formájában hasznosított vizek
esetén, ahol az állam kisebbségi tulajdonos.
A (3) bekezdés a kereskedelmi célú halászati engedélyek kiadásának beszüntetésével a
természetes vízi kereskedelmi célú halászat 2015 utáni megszüntetését célozza a törvény
szellemiségével, alapkoncepciójával összhangban és a természetes vízi halállományok
túlhasznosítása elleni védelem érdekében.
A miniszternek a halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti szerződés hatályának
meghosszabbítására irányuló jogköre a halgazdálkodás időbeli folyamatosságát biztosítja,
ugyanakkor annak időbeli limitálása kellő garancia az ismételt haszonbérbe adás elhúzódása
ellen.
A 23. §-hoz
A Hhvtv. e szakaszban feltüntetett szövegcseréi új szakmai célkitűzést szolgálnak, illetve
hiánypótlás vagy pontosítás miatt, valamint az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján
a hatóság ideális működéséhez szükségesek.
A 24. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 25. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
13
A 26. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
14