﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3786. számú
törvényjavaslat
egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. március
2015.	évi ... törvény
egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
1.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következő r)-u) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„r) a természetvédelmi jogi jellegek:
ra) a helyi jelentőségű védett természeti terület,
rb) az országos jelentőségű védett természeti terület,
rc) a törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár,
rd) a természeti terület,
re) a Natura 2000 terület,
rf) az ökológiai folyosó, valamint
rg) a barlang felszíni védőövezete
tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti eljárás,
s) az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése,
t) a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feljegyzése,
u) az Inytv. 89/A. §-a szerinti zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás.”
(2)	A Díjtörvény 32/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti díjmentességek tekintetében a jogok bejegyzése, tények
feljegyzése alatt azok törlését, illetve módosítását is érteni kell.”
2.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény módosítása
2.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 25/B. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a központi címregiszterről és címkezelésről szóló
kormányrendeletben meghatározott ingatlanokra vonatkozóan az alábbi változások
átvezetéséről rendelkező - szövetkezeti házi, vagy társasházi ingatlan esetén az
alapszabályban, illetve az alapító okiratban megjelölt, emeletet és ajtószámot tartalmazó -
határozat, a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó
adatlap, valamint a záradékolt változási vázrajz megküldésével tájékoztatja a címképző
szervet:
a)	telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),
1
b)	épületek feltüntetése és törlése,
c)	épület egyéb önálló ingatlanná alakítása,
d)	társas- és szövetkezeti ház alapítása, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.
(2)	A címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg az ingatlan-
nyilvántartásban létrejövő, a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendelet
hatálya alá tartozó új földrészletek és egyéb önálló ingatlanok megnyitásra kerülő tulajdoni
lapján az ingatlan címadata helyén a „címképzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.
(3)	A „címképzés alatt” megjegyzés a címképzési eljárást követő címadatátvétellel
egyidejűleg, automatikusan kerül törlésre az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását
elektronikus formában is teljesítheti.”
3.	§
Az Inytv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlanügyi hatóság által hivatalból indított, vagy folytatott, az ingatlan adatában
változást eredményező egyes eljárások széljegyzésére, valamint a széljegy törlésére a
Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében az (1) és (3) bekezdésben,
valamint a 7. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”
4.	§
Az Inytv. 50. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ingatlanügyi hatóság a
kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlan-
nyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jog,
valamint használat joga jogosultja elhunyt.”
5.	§
Az Inytv. 52/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határozatot a természet védelméről szóló törvényben meghatározott természetvédelmi
tartalmú jogi jellegek feljegyzése, törlése vagy módosítása iránti eljárásban a megkereső
hatóság részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdés szerinti
jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni.”
6.	§
Az Inytv. 68/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tulajdoni lap adattartalmának - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott - egyes részeit, illetve az azokból adatfeldolgozással előállított
2
információkat az arra - a rendeletben megállapított - jogosultak elektronikus úton történő
lekérdezéssel, részadat-szolgáltatás formájában is megismerhetik.”
7.	§
Az Inytv. VII. Fejezete a következő alcímmel és 89/A. §-sal egészül ki:
„Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása
89/A. § (1) A tulajdonos - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak
szerint - 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott
ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként
történő átvezetését.
(2) A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a
zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell
osztani.”
8.	§
(1)	Az Inytv. 94. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a jogosult a nyilatkozattételre történő felhívásról nem értesült (az irat a hatósághoz
nem kereste, a címzett ismeretlen, vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza),
az ingatlanügyi hatóság a tényállás tisztázása érdekében az ingatlan-nyilvántartásban
rendelkezésére álló adatok alapján megkeresi az anyakönyvezetőt a közeli hozzátartozói
jogviszony fennállásának igazolása céljából. Ha a megkeresés eredménytelen vagy a közeli
hozzátartozói viszony fennállása nem állapítható meg, a haszonélvezeti jogot 2015. július 31.
napjáig hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.”
(2)	Az Inytv. 94. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A haszonélvezeti jog (3) bekezdés szerinti törléséről rendelkező határozat ellen
benyújtott fellebbezéshez csatolt eredeti okiratokkal (anyakönyvi kivonat, örökbefogadás,
valamint a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti jogviszony esetén az erről szóló jogerős
gyámhivatali határozat), vagy ezek hiteles másolatával a jogosult igazolhatja a közeli
hozzátartozói viszony fennállását.
(8) E törvénynek az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított
a)	50. § (5) bekezdésében,
b)	94. § (4a) és (7) bekezdésében
foglaltakat az e rendelkezések hatályba lépésekor folyamatban levő, valamint a megismételt
eljárásokban is alkalmazni kell.”
9.	§
Az Inytv. 95. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(5) Az ingatlan-nyilvántartásba címadatátvétel útján bekerült címadatnak az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről az ingatlanügyi hatóság hivatalból
gondoskodik.”
10.	§
Az Inytv.
a)	37. § (3) bekezdés b) pontjában az „aláírási címpéldányt” szövegrész helyébe a
„közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, vagy a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-
mintát”,
b)	68. § (6a) bekezdésében a „másolat” szövegrész helyébe a „másolat, valamint a tulajdoni
lapról részadat-szolgáltatás formájában szolgáltatott adat”,
c)	70. § (2) bekezdés d) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv, valamint az
ingatlanügyi hatóság”
szöveg lép.
3.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
11. §
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Fttv.) 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból papíralapon kizárólag hitelesített másolat
szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hitelesített és hitelesítés nélküli másolat
közvetlenül, illetve a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a
számítógépes ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatható.”
(2)	Az Fttv. 5. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus és papíralapú másolatot a
miniszter által rendeletben meghatározott tartalmi megjelenésben lehet kiadni. Ha a
hitelesített térképmásolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a
hitelesítési záradékban utalni kell.
(6b) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott
hitelesített másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és
amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú
elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon szolgáltatott
térképmásolat kizárólag elektronikus formában rendelkezik a (6c) bekezdés szerinti tanúsító
erővel.
(6c) A (6b) bekezdés szerint elektronikusan kiadott dokumentum hitelesen tanúsítja , hogy a
másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ezt a dokumentum záradékában
fel kell tüntetni.
(6d) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott
hitelesítés nélküli térképmásolat a (6c) bekezdés szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik,
hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.”
4
12. §
(1)	Az Fttv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatátadás kiterjed a 32. § (6) bekezdés szerinti
adatokra.”
(2)	Az Fttv. 6. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni)
„i) a c) és h) pontban foglalt minősítések meghosszabbításáért,
j) a 25/A. § szerinti nyilvántartásba történő felvétel iránti eljárásért.”
(3)	Az Fttv. 6. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A 18. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 19. § (8) bekezdése alapján átadott adatokért az
állami átvételi alkalmasság megállapítását követően az adatállománnyal rendelkezni jogosult
a 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok
adatbázisaiból, valamint a miniszter felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi
adatbázis felhasználásával készült digitális domborzatmodellből külön megállapodás alapján
díjmentes kompenzációs adatigénylésre jogosult.”
(4)	Az Fttv. 6. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az erdészeti hatóság évente egy alkalommal díj-, költség és térítésmentesen jogosult a
3.	§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázisból az Országos Erdőállomány Adattár
nyilvántartásához szükséges adatok igénylésére.
(19) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a kezelésében lévő és a 3. § (1)
bekezdés i) pontjába tartozó adatbázis távérzékelési adatait, amennyiben azok digitálisan
rendelkezésre állnak és a technikai feltételek adottak, hálózaton keresztül díjmentesen
szolgáltatja.”
13.	§
Az Fttv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésben
meghatározottakon túl tartalmazza a 10. § (3) bekezdésének a)-f) és h) pontjában
meghatározott alaphálózati pontokat, valamint a központi címregiszterről és címkezelésről
szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.”
14.	§
(1)	Az Fttv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
5
„(2a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ellenkező bizonyításáig
közhitelesen tanúsítja a 11. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjaiban rögzített adattartalom
fennállását.”
(2) Az Fttv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hitelesített állami alapadatok csak egy ingatlanügyi hatósági eljárásban használhatóak
fel.”
15.	§
(1)	Az Fttv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi
hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi
adatokat hivatalból bármikor kijavíthatja.”
(2)	Az Fttv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a fennálló
természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat, kizárólag a térképi határvonalakat
érintheti. Amennyiben a kijavítás ellentétes a fennálló birtoklási viszonyokkal, úgy a kijavítás
a természetbeni határvonalat nem változtathatja meg, arra csak a kiigazítással érintett
szomszédos földrészlet tulajdonosának hozzájárulása esetén, jogerős közigazgatási határozat
vagy bírósági ítélet alapján van lehetőség.”
(3)	Az Fttv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes
hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra.”
16.	§
Az Fttv. 19. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdés szerint átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv az állami átvételig az állami távérzékelési adatbázisban, de attól elkülönítve tárolja,
kezeli és szolgáltatja.”
17.	§
Az Fttv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)-f) és h) pontjában
nevesített, forgalomból kivont adatbázisokat vagy adatokat és az előállításuk során keletkezett
munkarészeket, a tíz évnél régebbi távérzékelési adatokat, valamint a nem Egységes Országos
Vetület (EOV) rendszerben készült nagyméretarányú topográfiai térképeket kell tárolni.”
6
18. §
Az Fttv. 20. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti földmérési jelet csak a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett földmérő pótolhatja, vagy helyezheti át.
(2)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv azt a földmérőt veszi
nyilvántartásba, aki rendelkezik
a)	felsőfokú szakirányú végzettséggel,
b)	a feladat elvégzéséhez szükséges geodéziai pontmeghatározásra alkalmas műszerrel, és
c)	szakmai referencia munkákkal.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás bárki számára ingyenesen hozzáférhető országos
nyilvántartás, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	nyilvántartásba vételének számát,
c)	szakképzettségét,
d)	vállalkozásának megnevezését,
e)	telephelyének címét,
f)	elérhetőségeit.
(4)	A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott
adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (3) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.”
19. §
(1)	Az Fttv. 28. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy
tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem szerepel, akkor
földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban nem végezhető, kivéve, ha azt
a)	a 17. § szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság,
b)	a perben kirendelt igazságügyi szakértő, vagy
c)	a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel
rendelkező földmérő
végzi.”
(2)	Az Fttv. 28. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés
szükséges:)
„c) a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása,”
7
20. §
Az Fttv. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változását eredményező eredeti
munkarészek akkor sem selejtezhetők, ha a forgalomból történő kivonásuk megtörtént. Nem
selejtezhetők az ingatlanügyi hatóságokhoz leadott változási vázrajzok, vázlatok és azok
munkarészei sem.”
21.	§
(1)	Az Fttv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami átvételt követően az állami alapadatok és adatbázisok az állam tulajdonát
képezik, azok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az adattal rendelkezni jogosult -
ha e törvény másként nem rendelkezik - további térítésre nem tarthat igényt.”
(2)	Az Fttv. 32. §-a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény rendelkezései alapján átadott és teljes mértékben közpénzek
felhasználásával készített adatállományokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv kezeli és szolgáltatja.
(7)	Az e törvény rendelkezései alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
részére átadott, részben közpénzek felhasználásával készített államilag át nem vett
adatállományok szolgáltatása az adatokkal rendelkezni jogosulttal kötött egyedi megállapodás
alapján történhet.”
22. §
(1)	Fttv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet, valamint az e törvény
hatálya alá tartozó feladatok tekintetében az ingatlanügyi hatóságot, vagy hatóságokat és
határozza meg a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint az ingatlanügyi
hatóság e törvény hatálya alá tartozó feladatait, hatáskörét és illetékességi területét,”
(2)	Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„n) az alaphálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki feltételeit, az alaphálózati
pontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból
való törlésének részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	Az Fttv. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
8
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
rendeletben szabályozza a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.”
23.	§
(1)	Az Fttv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 11. § (1) bekezdés k)-m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12)
bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.”
(2)	Az Fttv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 15. § (1) bekezdése 2018. július 1-jén lép hatályba.”
24.	§
Az Fttv.
a)	5. § (7) és (8) bekezdésében a „célra” szövegrész helyébe az „eljárásban történő
felhasználásra”,
b)	6. § (6) bekezdésében az „igazgatási szolgáltatási díjmentességet” szövegrész helyébe a
„díjmentességet”,
c)	16. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (2a)
bekezdésben”,
d)	16. § (2) bekezdésében az „Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaiban”
szövegrész helyébe az „A 3. § (1) bekezdés c) és i) pontja szerinti adatbázisokban”
szöveg lép.
25.	§
Hatályát veszti az Fttv. 14. § (4) bekezdésében az „, egyidejűleg a mulasztó a
kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni” szövegrész.
4.	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
26.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 5. §-a a
következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
,,(7) Az ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt
terület jogi jelleget fel kell tüntetni. A jogi jelleg feljegyzése érdekében a termőhelyi
katasztert vezető szerv jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(8)	A termőhelyi katasztert vezető szerv dönt a borszőlő termőhelyi kataszterbe történő
sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A termőhelyi katasztert
vezető szerv a jogerős határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a borszőlő termőhelyi
kataszterbe sorolt terület jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.”
9
27. §
A Hktv. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy
haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi
tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi
tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi
szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi
kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak
sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest
megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági
földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében
a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd
földművest megelőzően illeti meg.
(3)	A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási,
illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a szőlő termőhelyi, illetve ültetvény
kataszterében nyilvántartott terület, valamint az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog
gyakorlására jogosult, illetve e jogát gyakorolni kívánó személy ezen jog érvényesítését
megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezik.”
28. §
(1)	A Hktv. 40. § (4) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáshoz” szövegrész helyébe az
„ingatlan-nyilvántartáshoz, valamint a földhasználati nyilvántartáshoz” szöveg lép.
(2)	A Hktv. 49. § (7) bekezdésében a „bormennyiség” szövegrész helyébe a „borászati termék
mennyisége” szöveg lép.
29.	§
Hatályát veszti a Hktv. 49. § (6) bekezdésében az „A fizetendő hegyközségi járulék
összegéből le kell vonni a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
részére tagdíj jogcímen az adott évre vonatkozóan fizetendő összeget.” szövegrész.
5.	A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény módosítása
30.	§
A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény 51. § (9) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) Nem lép hatályba a 12. § (2) bekezdése.”
10
6.	Záró rendelkezések
31.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a következő öt törvény módosítására tesz javaslatot az ingatlan-
nyilvántartással összefüggő kérdésekben:
•	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,
•	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,
•	a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény,
•	a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény,
•	a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Tárgyi mentességi körbe tartozik a védett és a Natura területek, valamint a borszőlő
termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep feljegyzése, valamint a zártkerti
ingatlanok kivonásával járó adatváltozás. A korlátozások, tilalmak alá vetett területek, értékek
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének huzamos elmaradása a jogbiztonság sérelme mellett
alapjogi visszásság veszélyét veti fel, ezért a kérdés megoldása alapvető szükségességű. Ezen
jogi jellegek tárgyánál fogva díjmentes körbe fognak tartozni.
A 2-6. §-hoz
Technikai pontosító rendelkezések.
A 7. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy átmeneti ideig 2016. december 31-ig a tulajdonos kérheti az
ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól
kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett
területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben
a zártkerti ingatlant meg kell osztani.
A 8. §-hoz
A módosítás elősegíti a tényállás tisztázásának körülményeit a nem közeli hozzátartozók
között kötött és 2014. május 1-jén megszűnt haszonélvezeti jogosultságok törlése kapcsán
azáltal, hogy az ügyfél reakciójának elmaradása esetén a földhivatal maga keresi meg az
anyakönyvi hatóságot a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzésére.
A 9. §-hoz
Technikai pontosító rendelkezések.
A 10. §-hoz
12
Szövegcserés módosítások.
A 11. §-hoz
Technikai pontosító rendelkezések.
A 12. §-hoz
Az Fttv. 6. § (3) bekezdése határozza meg az igazgatási szolgáltatási díjakat. Ezek közé
tartozik az ingatlanrendező földmérő, a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői
minősítés megadásának igazgatási szolgáltatási díja. Az Fttv. korábbi 28. § (7a), valamint
29/B. § (5) bekezdésének módosításával a fenti jogosultságok öt évig érvényesek. A
meghosszabbítás alkalmával azonban újra meg kell fizetni az eljárás igazgatási szolgáltatási
díját, melyről ez a módosítás fog egyértelműen rendelkezni. Az alaphálózati alappontok
pótlására és áthelyezésére jogosult személyekről a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv országos beszállítói nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történő
felvételért egyszeri igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A jelenleg hatályos normaszövegben a „minőség ellenőrzési vizsgálatot követően”
szófordulatot szükségessé vált pontosítani, ugyanis a jogszabály alkalmazása során eltérő
értelmezések alakultak ki. A digitális domborzatmodell nem része az állami alapadatok
adatbázisának, viszont az állami topográfiai térképből kerül előállításra és az ortofoto
készítésének alapeleme, ami viszont az állami átvételt követően az állami távérzékelési
adatbázis része lesz. Ezért indokolt, hogy a kompenzációs adatkörbe bekerüljön.
A 13. §-hoz
Technikai pontosító rendelkezések.
A 14. §-hoz
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis minden adata tekintetében nem áll fenn a
közhitelesség, ezért az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel
összhangban szükséges meghatározni azokat az adatköröket, melyre a közhitelesség ténye
biztosítható.
Az állami alapadatok hiteles formában történő kiadása célhoz kötötten történik. Ez azt jelenti,
hogy a már megigényelt hiteles állami alapadat más célra történő újbóli felhasználása nem
lehetséges.
A 15. §-hoz
A módosítás annak a lehetőségét teremti meg, hogy az ingatlanügyi hatóság, ha csak
területszámítási hibát állapít meg, akkor lehetősége legyen hivatalból a nyilvántartott területi
adatokat megváltoztatnia, a térképi adatbázis változatlanul hagyása mellett.
Az eltérően kialakult földhivatali gyakorlat szükségessé teszi a térképi hibakiigazítás
feltételrendszerének pontosítását. A nem szakemberek általi jogértelmezés érdekében
szükségesnek láttuk annak megfogalmazását is, hogy a természetbeni állapottal ellentétes
13
földhivatali kiigazítás esetén milyen további alternatívák állnak az ingatlantulajdonosok
számára.
Szükségessé vált a normaszöveg pontosítása a hatósági engedély mentesség megállapítására.
A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása nem irányulhat telekhatár
rendezésre, vagy új telek kialakítására, hanem a felméréskori természetbeni állapot és az
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis közötti összhang megteremtésére, így ennek
mentesülnie kell mindennemű hatósági engedélyezés alól is. A módosítás ezt pontosítja.
A 16. §-hoz
A topográfiai térképi adatbázishoz hasonlóan a részben vagy egészben közpénzek
felhasználásával készült és átadott adatok tárolását és szolgáltatását a távérzékelt adatok
tekintetében is szükségessé vált szabályozni.
A 17. §-hoz
A jelenleg hatályos rendelkezést szükséges volt kiegészíteni a korábbi nem Egységes
Országos Vetület (EOV) rendszerben készült topográfiai térképekkel.
A 18. §-hoz
Az alaphálózati alappontok biztosítják az ország geometriai rendjét, ezért indokolt, hogy ezen
alappontok pótlását és áthelyezését kizárólag olyan szakképesítéssel rendelkező szakemberek
végezhessék, akik megfelelő referenciával és geodéziai műszerekkel rendelkeznek. Ezt a
minősítést az ingatlanrendezői minősítéshez hasonlóan kizárólag természetes személy
kaphatja meg. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv ezekről a személyekről
mindenki számára elérhető nyilvántartást vezet. Szükségesnek tartja a jogalkotó kiemelni,
hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó esetekben is kizárólag a fenti szempontoknak
megfelelő, a beszállítói nyilvántartásba felvett személyt lehessen megbízni.
A 19. §-hoz
A jelenleg hatályos normaszöveget szükséges kiegészíteni azzal az esettel, amikor a bíróság
rendeli el, hogy a perben állóknak kell a vázrajzot becsatolniuk.
Indokolttá vált az Fttv. ezen szakaszának módosítása, ugyanis a jelenleg hatályos
normaszövegnek a gondolajelei között szereplő „- ideértve az egyéb önálló ingatlanok
alaprajzait -” kitételt egyes földhivatalok úgy értelmezték, hogy az egyéb önálló ingatlanok
alaprajzait vizsgálaton túl záradékolni is kell. Ezek az alaprajzok nem tartalmaznak állami
alapadatot, így a jogalkotó szándéka nem ezek záradékolása volt. Az alapító okirattal történő
egyezőséget az ingatlan-nyilvántartási átvezetéskor vizsgálja a földhivatal, az alapító okirat
benyújtása nem feltétele a nyilvántartásba vételnek.
Az ingatlanrendező földmérő minősítés megadásának feltétele a 6. § (3) bekezdés c)
pontjában korábban már meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. Jelen
kiegészítés ezzel a ponttal történő összhangot hivatott biztosítani.
14
A 20. §-hoz
Szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változását
eredményező eredeti munkarészek nem selejtezhetők.
A 21. §-hoz
Mivel több esetben szétvált az alapadat előállíttatója, előállítója, vagy annak nevében eljáró
személye, így indokolttá vált, hogy a törvény pontosan megfogalmazza, az állami átvételt
követően egyik szereplő sem támaszthat tulajdonjogi igényt az állami alapadattal szemben.
A 22. §-hoz
Az Fttv. 25. §-a a jelenlegi módosítással kiegészül az alappontok áthelyezésére és pótlására
jogosult beszállítók minősítési rendjére vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel, hogy a
végrehajtási szintű jogi szabályozást az ágazat teljes körűen el tudja végezni.
A 23-25. §-hoz
Pontosító rendelkezések.
A 26. §-hoz
A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolás egy földterülettel kapcsolatban számos jogot és
kötelezettséget keletkeztet a földtulajdonos, illetve a földhasználó esetében. A borszőlő
termőhelyi kataszterbe tartozás ténye a tulajdoni lapon azonban nem jelenik meg. Ezt a
problémát szükséges kiküszöbölni azzal, hogy a termőhelyi katasztert vezető szerv a borszőlő
termőhelyi kataszterrel kapcsolatos döntéseit a földhivatallal is közli. Az új rendelkezés
szerint a tulajdoni lapon jogi jellegként fel kell tüntetni, hogy az ingatlan borszőlő termőhelyi
kataszterbe sorolt. Egy földterület borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozásának ismerete a
földhivatal és az ügyfelek munkáját egyaránt segíti.
A 27. §-hoz
Pontosító rendelkezés arra nézve, hogy a hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog milyen
ranghelyen illeti meg. Emellett pontosítás, hogy a hegybíró milyen adatkörökre nézve ad
tájékoztatást.
A 28. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi nemcsak ingatlan-nyilvántartáshoz, hanem a földhasználati
nyilvántartáshoz való térítésmentes hozzáférést a hegybíró részére a telepítési és kivágási
engedélyek megadásával, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos
feladatai ellátása érdekében.
A 29. §-hoz
A módosítás összhangba hozza a Hktv rendelkezéseit a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági
és Vidékfejlesztési Kamarának az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok
kettős járulékfizetésének megszüntetése érdekében módosításra kerülő rendelkezésével.
15
A 30. §-hoz
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba címadatátvétel útján bekerülő címadatok
tartalmának hivatalból való módosítására vonatkozó földhivatali feladat hatályba nem
lépésére tesz javaslatot.
A 31. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
16