﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3788. számú
törvényjavaslat
az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. március

2015. évi ... törvény
az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1.	A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása
1. §
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról
szóló 1992. évi II. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A földalapokba ki nem jelölhető védett és védelemre tervezett természeti területeket a
szövetkezet közös használatában álló, az állam tulajdonában álló földekre kell elkülöníteni. E
területeken a szövetkezet közös használati joga megszűnik, e területek a Nemzeti Földalapba
kerülnek.”
2.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
2. §
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban:
Fkbt.) 9/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági
igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján
megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-
tulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti
Földalap kezeléséért felelős szervet (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező
tulajdonában levő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen
rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül
köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási
szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetve annak
hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági
igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.”
3. §
Az Fkbt. 12/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt
magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az
elidegenítés kivételével - a földalapkezelő szerv a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig
gyakorolja.
(3)	A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket a földalapkezelő szerv felosztja a
mezőgazdasági igazgatási szervnek az (1) bekezdés alapján meghozott jogerős határozata
szerinti jogosultak között, a határozatban megjelölt igényjogosultság arányában. A
1
földalapkezelő szerv az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének
kifizetéséig a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre, a korlátozással arányban
álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.”
4.	§
Az Fkbt.
a)	12/C. § (1) bekezdésében a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért
felelős szervvel (a továbbiakban: igazgatóság)” szövegrész helyébe a „földalapkezelő
szervvel”,
b)	12/D. § (2) bekezdésében az „a védett vagy védelemre tervezett természeti területen
működő igazgatóság vagyonkezelésébe” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Földalapba”
szöveg lép.
3. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.
törvény módosítása
5.	§
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került
földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 31-ig az állam
javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani. A kisajátítást a Nemzeti Földalap
kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni.”
6.	§
A Vszt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb
azonban 2018. december 31-ig kell végrehajtani.”
7.	§
A Vszt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről a védett
természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv megkeresésre köteles
tájékoztatást adni.”
4.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
8.	§
(1)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a
következő r) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
2
„r) génmegőrzési intézmény: olyan önálló költségvetési intézmény, amelyet abból a célból
alapítottak, hogy a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a régi hazai háziállat- és
növényfajokat, fajtákat, változatokat megőrizze, genetikai állományukat fenntartsa.”
9.	§
(1)	A Tvt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Védett természeti érték és terület eladása esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az
államot megillető elővásárlási jogot - a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az
igazgatóság gyakorolja.”
(2)	A Tvt. 68. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott földnek
minősülő védett természeti terület eladása esetén az államot megillető elővásárlási jogot a
földalapkezelő szerv gyakorolja azzal, hogy amennyiben az igazgatóság a védett természeti
terület vonatkozásában az elővásárlási jog gyakorlása iránt igényt terjeszt elő, az elővásárlási
joggal a földalapkezelő szerv köteles élni. Az igazgatóság szakmailag indokolt kérését az
elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő kezdő napját követő nyolc napon belül
köteles írásban jelezni.
(6b) Az olyan helyi jelentőségű védett természeti terület eladása esetén, amely nem minősül a
mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott földnek, az
államot megillető elővásárlási jogot követő sorrendben a települési önkormányzatot illeti meg
az elővásárlási jog.”
(3)	A Tvt. 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos polgári jogi ügyekben az államot a (6)
bekezdésben meghatározott esetekben az igazgatóság, a (6a) bekezdésben meghatározott
esetben a földalapkezelő szerv képviseli.”
(4)	A Tvt. 68. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az igazgatóság, valamint a génmegőrzési intézmény gazdasági szervezettel
rendelkezik.”
5.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
10.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontjb) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
természetvédelem céljából, ha)
3
„jb) - törvény rendelkezése szerint, az ezért felelős szerv - a védett természeti területek
védettségi szintjének helyreállítása érdekében kezdeményezi,”
6.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
11. §
(1)	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §
(1)	bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam
tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„e) az állami terület I.; állami terület II.; és állami terület III. megnevezésű művelés alól kivett
területként szereplő terület, amely mező-, és erdőgazdasági tevékenység célját szolgálja.”
(2)	Az Nfatv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik
a)	az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, és
b)	az olyan védett és védelemre tervezett természeti területek, amelyeket a szövetkezetekről
szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II.
törvény alapján a földalapok kijelölésekor az állam tulajdonában álló földekre kell
elkülöníteni.”
(3)	Az Nfatv. 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés
b)	pontjában meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban
önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.”
12. §
Az Nfatv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog
jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben
meghatározott birtokmaximumba nem kell beszámítani az állam tulajdonában álló olyan
földrészlet területnagyságát, amelyet a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként
birtokol.”
13. §
Az Nfatv. 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az NFA elnöke)
„m) a Tanács titkára.”
4
14. §
(1)	Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács:)
,f dönt a 20. § (1) és (2) bekezdése, és a 21. § (2), (3), (3a) és (3d), valamint a (4) és (5)
bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek
együttes ingatlanforgalmi értéke eléri az 1 millió forintot;”
(2)	Az Nfatv. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Tanács:)
„i) javaslatot tesz az NFA elnöke által előterjesztett és a d)-f és h) pontokba foglalt esetek alá
nem tartozó, a földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben.”
15.	§
(1)	Az Nfatv. 15. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A földbirtok-politika irányelvei:)
„t) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet
részére föld kedvezményes biztosítása.”
(2)	Az Nfatv. 15. §-a a követező (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Nemzeti Földalapba tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerint a
Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához szükséges földrészletek
hasznosítását e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint úgy kell
végezni, hogy az a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló elsődleges
rendeltetést ne veszélyeztesse.”
16.	§
(1)	Az Nfatv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, haszonbérbe adással,
vagyonkezelésbe adással vagy cserével hasznosítja. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészletet - a 21. §-ban meghatározott kivételekkel - nyilvános pályázat vagy árverés útján
adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe.”
(2)	Az Nfatv. 18. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározottakon túl
haszonbérlet címén földhasználati jogosultságot szerezhet a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, valamint a 100%-os állami tulajdonban álló
5
gazdálkodó szervezet is, ha a Nemzeti Földalapba tartozó föld használata az alapító
okiratában, alapszabályában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladatai ellátását
szolgálja.”
17.	§
Az Nfatv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell
foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a
szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével - a
2/A. §-ban foglaltak figyelembe vételével - nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFA a
mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti földhasználati
összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.”
18.	§
(1)	Az Nfatv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vagyonkezelési szerződés - az (5a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -
határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti
szerződés leghosszabb időtartama lehet.”
(2)	Az Nfatv. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Határozatlan időtartamra köthető vagyonkezelési szerződés
a)	az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
b)	védett természeti területek kezeléséért felelős szervvel;
c)	állami génmegőrzési feladatot ellátó intézménnyel; vagy
d)	a 21. § (3d) bekezdésében meghatározott intézménnyel, az ott meghatározott esetben.”
(3)	Az Nfatv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak a
vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító jóváhagyása szükséges. A
vagyonkezelő az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek - az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
9. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem engedheti át.”
19.	§
(1)	Az Nfatv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nyilvános pályáztatás mellőzésével a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott és működő szociális
6
szövetkezet részére az ott meghatározott feltételek szerint közfoglalkoztatási célú hasznosítási
szerződéssel ingyenesen használatba adható.”
(2)	Az Nfatv. 21. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés
a)	olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége
körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági
tevékenységet folytat,
b)	olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban
meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet,
c)	olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletre, amelyben az állam tulajdoni
hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át, és a nyilvános pályáztatás a
fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlását veszélyeztetheti.”
(3)	Az Nfatv. 21. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3c) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv
vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba kerülésére
pályázati forrás felhasználásával történő természetvédelmi célú beruházás megvalósítása
érdekében került sor, és ezt a célt az állami tulajdonba kerüléséről szóló szerződés kifejezetten
rögzíti.”
(4)	Az Nfatv. 21. § (3d) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Vagyonkezelési szerződés köthető)
„d) az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő
intézménnyel”
(az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási
alapfeladatát szolgáló földrészletre.)
(5)	Az Nfatv. 21. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:
„(3e) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 15. § (5) bekezdésében és a védett természeti
területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint kisajátított azon földterületek vonatkozásában, amelyek esetén
a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban:
igazgatóság) vagyonkezelésre vonatkozó igényt jelent be az állami tulajdonba kerülést követő
harminc napon belül, az NFA köteles a vagyonkezelési szerződést az igazgatósággal
megkötni. Az igazgatóság a vagyonkezelésbe vételi igényét szakmailag indokolni köteles.
(3f) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (6a) bekezdése alapján állami
tulajdonba került védett természeti területre vonatkozó vagyonkezelési szerződést az NFA az
igazgatósággal köteles megkötni.”
7
20. §
Az Nfatv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § A 21. § (5) bekezdésében, és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a
természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével adható a földrészlet az önkormányzat
tulajdonába, ha a földrészlet védett természeti területen fekszik.”
21. §
Az Nfatv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § Ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvény 35. §
(6)	bekezdése szerinti határozat alapjául szolgáló becsérték meghaladja az NFA által az
árveréssel érintett ingatlanra vonatkozóan készített forgalmi értékbecslésben meghatározott
értéket, ez utóbbi becsértéket a végrehajtó, illetve a felszámoló akkor fogadhatja el, ha a
végrehajtási eljárásban, illetve a felszámolási eljárásban érintett felek ezt az összeget nem
kifogásolják. Ha a felek az NFA által készített értékbecslés felülvizsgálatát kezdeményezik és
ennek költségeit megelőlegezik, a végrehajtó, illetve a felszámoló igazságügyi szakértőt kér
fel. Ebben az esetben az igazságügyi szakértő által elfogadott értékbecslésben megjelölt
összeget kell az NFA-nak megfizetnie a tulajdonátadás fejében. Az NFA a szakértő díját
köteles a végrehajtó, illetve a felszámoló által megjelölt számlára befizetni, ha az igazságügyi
szakértő által megállapított becsérték magasabb, mint az általa készített értékbecslés szerinti
összeg.”
22.	§
Az Nfatv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához szükséges
földrészletek hasznosításának a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló
elsődleges rendeltetést érintő különös szabályait.”
23.	§
Az Nfatv. a következő 37. és 38. §-sal egészül ki:
„37. § Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2015.	évi .... törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) hatályba lépése előtt megkötött és a Mód2tv.
hatályba lépésekor fennálló, a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti
szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró
szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít.
38.	§ (1) A Mód2tv.-nyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Nemzeti
Földalapba kerülő, valamint a Mód2tv. hatályba lépését megelőzően a Nemzeti Földalapba
tartozó földek tekintetében - kivéve az NFA által 2010. szeptember 1-jét követően megkötött,
vagyonkezelői jogviszony alapjául szolgáló szerződéseket - a Mód2tv. hatályba lépése napján
8
fennálló és 2016. április 1-jéig meg nem szűnt vagyonkezelői jogviszony 2016. április 1-jén
megszűnik.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés alapján megszűnt vagyonkezelői joggal érintett föld
használata a 20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet
alapító okiratában, alapszabályában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladatai ellátását
közvetlenül szolgálja, és a szerv vagy gazdálkodó szervezet írásos vagyonkezelésbe vételi
kérelmet nyújt be, úgy az NFA a kérelemmel érintett földrészletre vonatkozó vagyonkezelési
szerződést megköti.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megszűnő vagyonkezelői joggal érintett, 2016. április 1-je előtt
harmadik személy használatába adott területek vonatkozásában a fennálló haszonbérleti
szerződést az NFA legkésőbb 2016. december 31-ig, de legalább az adott gazdasági év vége
előtt 60 nappal 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja.
(4)	A Módt2tv.-nyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Nemzeti Földalapba
kerülő ingatlanokról - a tulajdonosi joggyakorló személyének változására tekintettel - az
MNV Zrt. és az NFA legkésőbb 2015. december 31-ig köteles tételes átadás-átvételt készíteni.
(5)	Az (1) bekezdés alapján megszűnő vagyonkezelői joggal érintett, a védett természeti
területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által kötött haszonbérleti szerződések
alapján - a fennálló haszonbérleti szerződések módosítása, illetve az adott területre új
haszonbérleti szerződés megkötése esetét is ide értve - fizetett haszonbérleti díj összegét az
NFA a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére 30 napon
belül továbbutalja.”
24.	§
Az Nfatv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § E törvény 1-3., 18-23. és 36. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése, valamint
25/A. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
25.	§
Az Nfatv.
a)	18. § (1a) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály vagy szerződés”,
b)	21. § (3d) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Vagyonkezelési” szövegrész helyébe az
„Ingyenesen vagyonkezelési”,
c)	21. § (6) bekezdésében az „erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szövegrész helyébe az „Evt.”,
d)	22. § (2) bekezdésében az „erdőművelési” szövegrész helyébe az „erdő művelési”
szöveg lép.
26.	§
Hatályát veszti
a)	az Nfatv. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „(ide nem értve az Állami terület I; Állami
terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet)”,
9
b)	az Nfatv. 10. § (2) bekezdés a) pontjában és a 14. § (3) bekezdés a) pontjában a „megyei
közgyűlés tagja,”
szövegrész.
7.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
27.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 4/A. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a szociális szövetkezet az államtól és az
önkormányzattól közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződés alapján a termőföldet
ingyenesen használatba veheti. E szerződés alapján a termény a szociális szövetkezet
tulajdonába kerül.”
(2)	A Kftv. 4/A. § (3 a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján használatba
adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a szaporulat a szociális szövetkezet
tulajdonába kerül.”
(3)	A Kftv. 4/A. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Az (1)-(3a) bekezdésben említett szerződésekben a szociális szövetkezet vállalja, hogy
a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az
arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri.
Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, az (1)-(3a)
szerinti szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.”
(4)	A Kftv. 4/A. §-a a következő (3 c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)-(3a) bekezdés szerinti szerződés
lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.”
28.	§
A Kftv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 45.
§ (2) bekezdés a) pontja szerinti földhasználó (a továbbiakban: földtulajdonos) a föld fekvése
szerinti települési önkormányzatnál kezdeményezheti, hogy a termőföld védelméről szóló
2007. évi CXXIX. törvény 5. §-a szerinti hasznosítási kötelezettség teljesítését
a)	az önkormányzat közfoglalkoztatási vagy szociális földprogram keretében, vagy
b)	a településen működő, a 4/A. § szerinti szociális szövetkezet
végezze.
10
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezés elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
Ha a képviselő-testület elfogadja az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezést, erről - a
megállapodás megkötése érdekében - a polgármester értesíti a földtulajdonost. Az
önkormányzat és a földtulajdonos közötti, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről szóló
megállapodást írásba kell foglalni.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester a kezdeményezésről értesíti a
szociális szövetkezetet. Ha a szociális szövetkezet elfogadja az (1) bekezdés szerinti
kezdeményezést, döntését közli a földtulajdonossal és a polgármesterrel. A szociális
szövetkezet és a földtulajdonos közötti, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről szóló
megállapodást írásba kell foglalni.
(4)	A hasznosítási kötelezettség teljesítését a szerződő fél saját költségére és kockázatára
végzi, a földtulajdonossal szemben ebből eredően követelést nem érvényesíthet. A szerződő
fél a hasznosítási kötelezettség teljesítéséért jogosult a földön megtermelt termény
betakarítására és tulajdonjogára, amelyért a földtulajdonos felé ellenszolgáltatással nem
tartozik.”
29.	§
A Kftv. a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § E törvény 4/A. § (3) bekezdése és 4/B. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.”
8.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
30.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló föld használati jogosultságát a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 4/A. §-a alapján
létrehozott szociális szövetkezetnek a Kftv-ben meghatározott feltételekkel közfoglalkoztatási
célú hasznosítási szerződéssel ingyenesen átadhatja.”
9.	Záró rendelkezések
31.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
32.	§
E törvény 11. és 12. §-a, 16-20. §-ai, 24. és 25. §-a, 26. § a) pontja, valamint 30. §-a az
Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, 21. §-a, 27. § (1) bekezdése és 28. §-a az
Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A módosítások arra irányulnak, hogy valamennyi állami tulajdonú föld - függetlenül attól,
hogy védett területnek minősül-e - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonosi
joggyakorlása alá tartozzon.
A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami
tulajdonú földek esetében, és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek
hasznosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-7. és a 9-11. §-hoz
Az egységes állami földvagyon-gazdálkodási feladatát az NFA a természetvédelmi oltalom
alatt álló területek esetében a természetvédelmi szakmai követelmények érvényre jutásával is
el tudja látni. Erre tekintettel az állami tulajdonba kerülő védett természeti területek esetében
az egyes külön jogszabályok szerinti kizárólagos nemzeti park igazgatósági vagyonkezelés
fenntartása nem indokolt, mivel a területek jelentős részének hasznosítása egységes elvek
mentén, ugyanolyan feltételekkel, haszonbérleti jogviszony keretében történik.
Az NFA a védett természeti és NATURA 2000 területek haszonbérbe adása során minden
esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, melyeket a nemzeti park
igazgatóságok adnak meg az NFA számára. A nemzeti park igazgatóságok maguk is
haszonbérbe adás útján hasznosítják az általuk a védettségi szint helyreállítása érdekében
állami tulajdonba vett védett természeti területek jelentős részét, az NFA által is alkalmazott
szabályrendszer szerint.
A kisajátítás vagy kisajátítási megelőző adásvétel útján történő közvetlen állami tulajdonba
vételt az NFA részére is lehetővé kell tenni, figyelemmel arra, hogy a védettségi szint
helyreállítása során állami tulajdonba kerülő földrészletek a Nemzeti Földalap részét képezik.
Erre tekintettel az NFA számára közvetlenül is szükséges lehetővé tenni a védett természeti
területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá
tartozó ingatlanok állami tulajdonba vételét. Ezzel érvényesülhet a fentebb kifejtett
kormányzati cél, az egységes tulajdonosi joggyakorlás és hasznosítás megvalósítása minden, a
Nemzeti Földalapba kerülő termőföld esetében.
Az úgynevezett kivett állami I-III. minősítésű ingatlanok jelentős többsége valójában mező-
és erdőgazdasági művelés alatt áll annak ellenére, hogy eredetileg azokat elsődlegesen más
(pl. honvédelmi) célokra jelölték ki. Az állandó honvédelmi kezelést igénylő kivett állami I.
minősítésű ingatlanok esetében az aktív honvédelmi hasznosítás alatt álló az ingatlanokat, az
egyéb, jellemzően mező- vagy erdőgazdasági kezelés alatt álló és csak időszakosan
honvédelmi hasznosítás alatt állóingatlanoktól szét kell választani.
A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezeléséből eddig - az NFA törvény előírásai szerint -
csak a továbbiakban már honvédelmi célra teljes mértékben szükségtelen ingatlanok kerültek
átadásra (amelyek sajnos nagyrészt alkalmatlanok az NFA általi hasznosításra), holott
egyértelmű, hogy az időszakosan használt ingatlanjaik is az állami vagyonkezelés
12
szempontjából sokkal hatékonyabban lennének hasznosíthatóak az NFA által történő
vagyonkezelésbe adás útján. Erre jó példa a honvédelmi rendeltetésű erdők ügye. Az
időszakosan honvédelmi célokat szolgáló erdőkben az ott gazdálkodó állami erdőgazdaságok,
de az erdészeti hatóság is már évtizedek óta fel vannak készülve arra, hogy az
erdőgazdálkodási tevékenységet a honvédelmi igényeknek megfelelően folytassák.
Nyilvánvaló tehát, hogy az állandó honvédelmi tevékenységhez folyamatosan szükséges
(lőszerraktárak, egyéb honvédségi objektumok védelmét, takarását szolgáló) erdők, fásítások
vagyonkezelését továbbra is a honvédelmi szerveknél célszerű tartani, de ez az ingatlanok
kisebb része, és ezeket nem is érintené a jogszabály módosítás, tehát ezek az ingatlanok
maradnának az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt.
A 8. §-hoz
A génmegőrzési intézményre vonatkozó fogalmi meghatározás.
A 12. §-hoz
A birtokmaximumra, illetve a mezőgazdasági termelőszervezeti státuszra vonatkozó
előírásokat az állami földek vagyonkezelésbe adása során nem kell alkalmazni (ld.
erdőgazdaságok, NPI). A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint a földműves, valamint mezőgazdasági
termelőszervezet a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a
beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). Az
állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója
esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár területnagyság (kedvezményes
birtokmaximum). A Földforgalmi törvény 2. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a
Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében a Földforgalmi törvény rendelkezéseitől a
Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérjen. Erre az eltérésre a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében kerül sor olyan
módon, hogy a Földforgalmi törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell
beszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amit a
vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol. Az állam 100%-os tulajdonában álló
erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését
csak költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet
végezheti. Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a)	költségvetési szervvel,
b)	többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely
alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében
kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c)	olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához
kívánja hasznosítani a földrészletet.
A 13. §-hoz
Az elnök Birtokpolitikai Tanácsban betöltött szerepét pontosítani hivatott módosítás.
13
A 14. §-hoz
A Birtokpolitikai Tanács feladatkörének pontosítása.
A 15. §-hoz
A földbirtok-politika irányelvek kiegészítésre kerülnek a szociális szövetkezetek részére
kedvezményesen történő föld biztosításának feladatával.
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
szóló 2011. évi CXIII. törvény szerint a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és
feladatai ellátásához szükséges földrészletek elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok
ellátásának biztosítása. Erre figyelemmel e földrészletek hasznosítását úgy kell végezni, hogy
az a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló elsődleges rendeltetést ne
veszélyeztesse.
A 16. §-hoz
A módosítást elsősorban a rendszertani átláthatóság és következetesség indokolja. A
módosításra kerülő szabályozás bár tartalmilag helytálló, a hivatkozások tekintetében
felülvizsgálatot igényelt. Így világos, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek
esetében mely hasznosítási formák lehetségesek, majd ezt követően részletezi a törvény az
egyes hasznosítási formák esetében alkalmazandó speciális szabályokat.
A módosítás indoka a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nfatv.) 15. § (3) bekezdésének s) pontjával való összhang megteremtése,
hiszen ez birtokpolitikai irányelvként rögzíti a különleges rendeltetésű (különösen oktatás,
kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez szükséges kedvezményes föld
biztosítását.
A 17. §-hoz
Az Nfatv. 19. § (4) bekezdés kiegészítésére a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően
került sor. Az NFA gyakorlatához igazodóan törvényben is rögzítésre került, hogy a pályázati
vagy döntést előkészítő eljárás során a birtokmaximumon túl nyilatkoztatni kell a feleket
arról, hogy a Földforgalmi törvény 10-13. §-ban foglalt feltételeknek is megfelelnek.
A 18. §-hoz
A vagyonkezelési szerződésre vonatkozó előírások pontosítása. Jelen rendelkezés
bevezetésének célja annak rögzítése, hogy az erdőgazdálkodói alkalmasság egy egyszeri és
objektív tény, visszavonásig érvényes, és nem függ a szerződés jogcímétől, keletkezési
idejétől, a szerződésben meghatározott ingatlanok számától és elhelyezkedésétől. A
vagyonkezelési szerződések kiegészítése és módosítása során szükségtelen adminisztráció a
nyilatkozat ismételt bekérése.
14
A 19. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy nyilvános pályáztatás mellőzésével szociális
szövetkezet részére közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződéssel ingyenesen használatba
adható lehessen a Nemzeti Földalapba tartozó föld.
Minden állami tulajdonba kerülő termőföld esetében az NFA gyakorolja a tulajdonosi
jogokat. Az NFA a védett természeti és NATURA 2000 területek haszonbérbe adása során
minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, melyeket a nemzeti park
igazgatóságok adnak meg az NFA számára. A nemzeti park igazgatóságok maguk is
haszonbérbe adás útján hasznosítják az általuk a védettségi szint helyreállítása érdekében
állami tulajdonba vett védett természeti területek jelentős részét, az NFA által is alkalmazott
szabályrendszer szerint.
Azokban az esetekben indokolt csak fenntartani a kötelezettséget a nemzeti park igazgatósági
vagyonkezelésébe történő adásra, ha a föld állami tulajdonba vételére valamely pályázati
forrásból finanszírozott, természetvédelmi célú beruházás megvalósítása érdekében van
szükség. Ilyen esetekben a pályázat sikerességének és a - jellemzően Európai Uniós -
forráslekötés teljesülésének feltétele a vagyonkezelési jogviszony létesítése a
kedvezményezettel, a projekt megvalósításának, illetve fenntartási időszakának végéig.
A 20. §-hoz
Amennyiben a föld védett természeti területen fekszik, és a Nemzeti Földalapba tartozik,
akkor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdése alapján csak
csere, vagy törvényben meghatározott egyéb jogcím (tipikusan ingyenes tulajdonba adás)
alapján kerülhet ki az állam tulajdonából. Ez azzal a következménnyel jár, hogy helyi
önkormányzat részére a törvény szerinti speciális eljárásokban védett természeti területen
lévő, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet az Nfatv. előírásai ellenére (pl. temető
létesítése céljára) sem lehet térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adni. A módosítás ezt a
helyzetet küszöböli ki a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés
a)	pontban foglalt utaló szabály alapján tett módosítás beépítésével.
A 21. §-hoz
A Földforgalmi törvény 35. § (6) bekezdése kapcsán szükséges, hogy ne az árverési
becsérték, hanem az NFA által a saját értékbecslője útján megállapított, vagy az NFA
rendelkezésére álló, az NFA Értékbecslési Osztálya által folyamatosan aktualizált adatbázis
szerinti érték legyen az irányadó érték, amelyet az államnak fizetnie kell. A jelenlegi árverési
gyakorlat kapcsán kijelenthető a tömeges visszaélésszerű joggyakorlás ténye, amelynek
jogalkotási úton gátat kell szabni. Az árverések során megállapított becsértékek kb. 85-90%-a
túlzó, gyakran annyira, hogy még a becsérték 50%-a is magasabb a reális ingatlanforgalmi
értéknél. Kiemelten fontos tehát - az állami vagyon és a költségvetési források védelme
érdekében - hogy a tárgyi árverések kapcsán minden olyan esetben, ahol túlzó mértékű
becsérték kerül megállapításra, ott az NFA által megállapított becsérték legyen az irányadó és
az elfogadandó. Az NFA minden magyarországi termőföld-adásvételi ügyletet figyelemmel
kísér, mivel minden más jogosultat megelőző elővásárlási joggal bír. Így pontos adatokkal
rendelkezik a földpiaci árak alakulásáról. Ezeket az adatokat hitelesítik az NFA által az egyes
jogügyletek (értékesítés, vagyonkezelésbe adás, csere, stb.) kapcsán végzett ingatlanforgalmi
értékbecslések, amelyek hiteles, aktuális adatokat tartalmaznak művelési áganként, és
15
településenként minden, valamilyen jogügylettel érintett állami földterületről. Az NFA
minősített, jellemzően igazságügyi ingatlanforgalmi és termőföld-értékbecslői szakértői
képesítéssel is rendelkező, EUFIM-minősítésű értékbecslőkkel készíttet értékbecsléseket, az
állami vagyonnal való takarékos gazdálkodás elvének érvényre juttatása érdekében.
A 22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a 15. §-ban foglalt rendelkezéshez kapcsolódóan.
A 23. §-hoz
Az előhaszonbérleti jog alakító jogi hatalmasság, annak gyakorlásával a jogosult belép a
haszonbérleti szerződésben a bérlői oldalon és ezáltal kiüti az eredeti bérleti ajánlatot tevő
személyt. A tulajdonos a nemo plus iuris elv alkalmazásából következően csak olyan
jogosultságokat származtathat tovább, amelyekkel maga is rendelkezik, vagy amire
jogszabály őt feljogosítja. A tulajdonos a tulajdonjoga alapján nem rendelkezik olyan
jogosítvánnyal, amely alapján a bérleti ajánlatot tevő személlyel már beállt ajánlati
kötöttségéből egy harmadik személy (előhaszonbérletre jogosult) nyilatkozata alapján
mentesülhetne, hiszen ezáltal a maga működési körébe tartozó cselekményre
visszavezethetően bonthatná fel az ajánlati kötöttségét, ráadásul olyan módon, amiről az
ajánlattevő előzetesen nem is értesülhetett. Az elővásárlási jog szerződéssel való
alapíthatóságával ellentétben az előhaszonbérleti jogra nézve a Polgári Törvénykönyv nem
tartalmaz rendelkezéseket. Erre figyelemmel a tulajdonos nem biztosíthat szerződéssel
előhaszonbérleti jogot, amellyel a bérleti ajánlatot tevő személyt az előhaszonbérleti jogosult
kiütheti a szerződésből és a helyébe léphet. Amennyiben a szerződésben a haszonbérlő javára
előhaszonbérleti jog szerepel, az valójában a mindenkor hatályos, a törvényen alapuló
előhaszonbérleti jog szerződésben való megjelenítése lehet, de nem tekinthető önálló
előhaszonbérleti jog alapításnak. Az ilyen szerződéses rendelkezéseknek a fenntartása
azonban csak zavart kelt a jogalkalmazókba, azt a látszatot teremtve, hogy a haszonbérleti
jogviszony megszűnését követően - bár a hatályos törvényi szabályok a Nemzeti Földalapba
tartozó földek esetében kizárják a törvényi előhaszonbérleti jog gyakorlását - rendelkeznek
előhaszonbérleti joggal. Ezzel szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földek esetében a
birtokpolitikai célokkal ellentétes lenne, ha a pályáztatás útján, a privilegizáló szempontok
szerint kiválasztott nyerte haszonbérlő helyett, egy - akár a pályázati eljárásban részt sem
vevő - személy egyoldalú jognyilatkozatával léphetne be a szerződésbe.
A 24. §-hoz
A sarkalatossági záradék pontosítása az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésére és P) cikk (2)
bekezdésére figyelemmel.
A 25. §-hoz
Az oktatási és tudományos alapfeladatok ellátása céljából megkötött vagyonkezelési
szerződésekre a javasolt módosítás rögzíti a térítésmentes és a határozatlan idejű
vagyonkezelésbe adás lehetőségét. A módosítás egyik oka az, hogy a legtöbb állami
szakiskolával az NFA jogelőd szervei már kötöttek térítésmentes, határozatlan időtartamú
vagyonkezelési szerződést, ami azt jelenti, hogy az újonnan megkötendő szerződéseknél, vagy
a már meglévők módosításánál a jelenlegi szabályozás figyelembevételével a szerződéssel
még nem rendelkező, vagy újonnan alapított szakiskolák indokolatlan hátrányba kerülnének, a
16
szerződéssel rendelkezők pedig új területekre új szabályok szerint kaphatnának csak
területeket. A szakasz módosítása továbbá összhangban van az Nfatv. 19/A. § (3)
bekezdésével is, mely rögzíti, hogy a vagyonkezelői díjfizetés alól a törvény kivételeket
állapíthat meg.
A 26. §-hoz
A 11. §-ban foglaltakkal összefüggő módosítás.
Figyelemmel arra, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában vagy vagyonkezelésében
már nem áll föld, így az összeférhetetlenségi szabály további fenntartása nem indokolt.
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) a Földforgalmi
törvénnyel ellentétesen szabályozva még tartalmazza a földre vonatkozó haszonkölcsön
szerződésre való hivatkozást, holott azokat a sarkalatos földforgalmi törvény 2014. december
31-i hatállyal megszüntette, új haszonkölcsön szerződés pedig már 2013. december 15-e óta
nem köthető, így indokolt ezen normakollízió feloldása.
A 27-30. §-hoz
A közfoglalkoztatás egyik meghatározó elemét jelentik a mezőgazdasági startmunka
programok. A programok továbbviteléhez, illetve kiszélesítéséhez szükséges, hogy az
önkormányzatok e célra megfelelő nagyságú földterületekkel rendelkezzenek. A
közfoglalkoztatásból való kimenet egyik lehetősége, hogy a közfoglalkoztatottak szociális
szövetkezeteket alapítsanak és rendelkezzenek mindazon eszközökkel, amelyek biztosítják a
megerősödésükhöz szükséges termelőeszközöket. A módosítás biztosítja az önkormányzatok
részére a földnek közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára történő használatának
megszerzését és e célra történő hasznosítását. A módosítással megteremtődik az összhang a
Földforgalmi törvény és a Kftv. között. A Kftv. lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági
programban részt vett közfoglalkoztatottak szociális szövetkezetet alakítsanak a
mezőgazdasági tevékenység folytatására. Ehhez az önkormányzat az addig a
közfoglalkoztatottak által használt termelőeszközöket (így a földet is) a szociális szövetkezet
részére meghatározott időre ingyenes használatba adhatja. A Kftv. szerint a szociális
szövetkezetek akkor kaphatják ingyenes használatba a termelőeszközöket, ha vállalják, hogy
ezek használatával kapcsolatos döntéseikbe a kijelölt állami képviselőt bevonják. A Kftv.
lehetővé teszi ugyan, hogy a közfoglalkoztatottak által alapított szociális szövetkezetek
részére a magyar állam és az önkormányzat a termőföldet ingyenes használatba adja, azonban
ennek jogszabályi feltételeit a Földforgalmi törvénynek megfelelően is meg kell teremteni.
A 31. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 32. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
17