﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4020. számú törvényjavaslat
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény hatósági bevételek rendezésével összefüggő
módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. március
1
2015. évi ... törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény hatósági bevételek rendezésével összefüggő
módosításáról
1. §
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10/B. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„10/B. § (1) Vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás
birtokában jogosultak bármilyen, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet
végezni. A vállalkozás a képesítési igazolás megszerzését követően köteles a 10/C. § és az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti regisztrációs kötelezettségének
eleget tenni.
(2)	A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végző vállalkozásokkal
kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el.
A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és
vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a
képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.”
2.	§
Az Éhvt. 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/C. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek,
berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató
vállalkozások kötelesek a tevékenység során kezelt fluortartalmú üvegházhatású gázok
mennyiségéről nyilvántartást vezetni, és azokról a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, az
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában (a továbbiakban: uniós jogi
aktus) előírtak szerint jelentést tenni az Európai Bizottság által és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint a klímavédelemért felelős hatóság részére.
(2)	Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
tevékenységet végez, köteles
a)	a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,
b)	- a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
adattartalommal és módon - adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni és
c)	éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.
(3)	A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott HR szektorban az
517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint
szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek
a)	a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és
b)	éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.
2
(4)	Minden olyan képesített vállalkozás, amely végfelhasználó számára az 517/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (5) bekezdése szerint nem hermetikusan zárt, hűtőköri
szerelést igénylő, F-ÜHG-val előtöltött vagy azzal üzemelő, HR szektorba tartozó termék vagy
berendezés, valamint az MR szektorba tartozó hűtőegység telepítését végzi, köteles a tanúsítvány
kiadásával egyidejűleg a tanúsítványban rögzített alkalmazást a klímavédelemért felelős hatóság által
működtetett adatbázisban a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó
anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint regisztrálni.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású
gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
szóló kormányrendeletben meghatározott
a)	HR-I és NK kategória esetén 31 000 forint,
b)	HR-IV, MR-I és VE kategória esetén 26 000 forint,
c)	HR-II és MR-II kategória esetén 21 000 forint
d)	HR-III és MR-III kategória esetén 16 000 forint, valamint
e)	tulajdonos és üzemeltető esetében hűtőkörönként 30 Ft/F-ÜHG tCO2, de legalább 2 000 forint.
(6)	A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben minden év
június 30. napjáig és december 31. napjáig kötelesek megfizetni. A tevékenység tárgyév január 1. és
június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti
díj adott félévre megállapított arányos részét kell megfizetni június 30., az azt követően megkezdett
tevékenység esetén december 31. napjának esedékességével.
(7)	A klímavédelemért felelős hatóság a (2) és (3) bekezdés szerinti díjakat az adatbázis
üzemeltetésére, fejlesztésére és működtetésére fordítja.
(8)	Azon üzemeltetőkkel, tulajdonosokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek regisztrációs,
adatszolgáltatási, jelentéstételi és felügyeletidíj-fizetési kötelezettségüknek nem, nem megfelelően
vagy nem határidőben tesznek eleget, a 10/H. §-ban és a 10/I. §-ban, valamint az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van
helye.
(9)	A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért
felelős hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének
elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti
díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék
terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a
klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az
illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a klímavédelemért
felelős hatóság felfüggeszti a vállalkozás képesítése érvényességét mindaddig, amíg a felügyeleti díj
megfizetésre nem kerül. A klímavédelemért felelős hatóság a követelés beérkezését követő két napon
belül a felfüggesztést végzéssel megszünteti.
(10)	A meg nem fizetett felügyeleti díj, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett
késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
3.	§
Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfélazonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység
megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.”
3
4. §
(1)	Az Éhvt. 14. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„d) a klímavédelmi felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait;”
(2)	Az Éhvt. 14. § (6) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„g) az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek
képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a vonatkozó tananyagra, szakmai és
vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, a
vállalkozások képesítési rendszerére, a képesítések nyilvántartására, az igazolás kiadására, annak
formai és tartalmi követelményeinek meghatározásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;
h)	a 10/B. § (2) bekezdése szerinti képzési és vizsgáztatási díj mértékét és megfizetésének részletes
szabályait.”
(3)	Az Éhvt. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a
külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői
jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és
megfizetésének részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítsa meg.”
5.	§
Az Éhvt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások a 10/C.
§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségüknek 2015. március 31-ig
kötelesek eleget tenni. E kötelezettség megsértése esetén a klímavédelemért felelős hatóság nem
alkalmazhatja a 10/H. § szerinti rendelkezéseket, ha a kötelezett 2015. június 1-jéig eleget tesz a
10/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak.”
6.	§
Hatályát veszti az Éhvt. 14. § (8) bekezdése.
7. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. § és a 2. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosításának szükségességét az uniós jogi
szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlatának
megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása indokolja figyelemmel a bírósági
eljárások során tapasztalt értelmezési joggyakorlatra is.
A fluorgázokkal kapcsolatos szabályozást előíró, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a
842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletből (a továbbiakban: 517/2014/EU rendelet) fakadó egységes, összetett
és mindre kiterjedő adatnyilvántartási és adatkezelési kötelezettség jelentős terhet és magas fokú
figyelmet, precizitást, valamint fegyelmezettséget kíván a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól.
A hatóságnak jelentős mennyiségű adatot kell kezelnie, vállalkozást ellenőriznie akként, hogy a
hatósági feladatellátás alapjául a törvényben már rögzített adatbázisban megtalálható adatok
szolgálnak.
Az adatbázis ilyen fokú megfeleltetése az uniós jogi követelményeknek elengedhetetlenné teszi egy
olyan összegű díjfizetési rendszer bevezetését, amelyből származó bevételek megteremtik annak
lehetőségét mind a piaci szereplők számára, mind a hatóság számára, hogy a fluorgáz-szabályozás
kapcsán kötelezően nyilvántartani rendelt és Európai Unió felé szolgáltatandó adatok megfelelőek és
hitelesek legyenek adatnyilvántartás és adatkezelés szempontjából is.
A felmelegedésért felelős gázokkal kapcsolatos tevékenységeket az uniós jogi rendelkezésekből
fakadóan kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozások, valamint alkalmazásukban álló
képesített természetes személyek végezhetik. Az uniós jogi szabályozás rögzíti, hogy a képesítéseket
és vizsgáztatásokat hatóságilag kijelölt képesítő és vizsgáztató testületek végezhetik.
Ehhez elengedhetetlen annak rögzítése, hogy amennyiben maga a hatóság látja el ezeket a
feladatokat, azt hogyan és milyen módon teheti, mely részletszabályok és követelmények mentén.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
2015. február 18. napja óta a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző
vállalkozások képzéséért, képesítéséért és vizsgáztatásáért a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felel. A
hatósági jellegű képzések megfelelő színvonalon való biztosítása érdekében szükséges a hatóság által
ellátandó képzési feladatok keretszabályainak rögzítése.
A 2. §-hoz
Az uniós jogi rendelkezések szerint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tagállami
szabályozás során egy olyan rendszer kiépítése szükséges, amely képes a szabályozás által
meghatározott követelményeket és feltételrendszert együttesen, egyidőben kezelni. Ezen
kötelezettségnek hazánk egy elektronikus adatbázis, a Klímagáz adatbázis működtetésével tud
megfelelni. Az adatbázis a hatósági munka alapját jelenti, ugyanis valamennyi, a szakterületet érintő
adat (befizetések, képzések és képesítési jogosultságok, klímagáz adatok, jegyzőkönyvek,
forgalmazás, kereskedelem stb.) itt fut össze, kapcsolódik egymáshoz és egymással. A hatóság ezen
adatok alapján tudja ellenőrizni a piaci szereplőket és tudja betartani és betartatni a területet érintő
szabályozást.
A bevezetni tervezett felügyeleti díjrendszer az uniós jog által megkövetelt hatósági ellenőrzési és
felügyeleti tevékenység olyan színvonalon történő ellátásához szükséges, amellyel a hatóság meg tud
felelni azon uniós jogi követelménynek, hogy biztosítja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos tevékenységet szabályozó uniós jogi szabályok betartását és betartatását. A felügyeleti
díj funkciója
-	a megfelelően működő és funkcionáló, a jelentős mennyiségű jelentések és adatok kezelését
biztosító hiteles és pontos adatbázis üzemeltetése, működtetése,
-	az ezen feladatellátáshoz kapcsolódó hatósági ellenőrzési tevékenység ellátása, amely
elsődlegesen helyszíni ellenőrzéseket jelent, hiszen a vállalkozásoknak - a képesített
alkalmazotton kívül - megfelelő tárgyi és műszaki feltételekkel is rendelkezni kell
tevékenységük végzéséhez,
-	szintén az uniós jog által megkövetelt kötelező képesítési rendszerek fenntartása, fejlesztése
és működtetése.
A hatóságnak jelentős mennyiségű adatot kell kezelnie, és több ezer vállalkozást, valamint
alkalmazást ellenőriznie akként, hogy a hatósági feladatellátás alapjául az adatbázisban megtalálható
adatok szolgálnak. Az adatbázisban azonban csak akkor tud jogkövető módon feltüntetésre kerülni
valamennyi adat, amennyiben a piaci szereplők hatósági ellenőrzése folyamatos és mindenre
kiterjedő lehet. Ez megfelelő pénzügyi forrás biztosításával lehetséges.
A törvényjavaslat meghatározza a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben rögzített
képesítési kategóriánként a díjfizetési kategóriákat a szerint, hogy az egyes képesítési jogosultságok
milyen tevékenység végzésére jogosítanak.
A 3. §-hoz
A személyes adatok védelmét biztosító rendelkezés.
6
A 4. és 6. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések a díjfizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogszabály
megalkotására, valamint felhatalmazó rendelkezés megfeleltetése a kormányzati
feladatmegosztásnak, ugyanis hatósági jellegű képesítések részletszabályainak megállapítása
esetében a szakági területért felelős miniszter önálló jogalkotásra jogosult.
Az 5. §-hoz
A regisztrációs kötelezettség teljesítése időpontjának kitolása annak érdekében, hogy valamennyi
érintett vállalkozás jogkövető módon tudjon eleget tenni az új uniós és tagállami szabályozásból
eredő kötelezettségnek anélkül, hogy vele szemben az eljáró hatóság jogkövetkezményt helyezne
kilátásba.
A 7. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, amely figyelembe veszi, hogy a díjfizetési kötelezettségre vonatkozó
szabályok tekintetében hosszabb felkészülési idő szükséges.