﻿::viKop-3
2015. évi... törvény	. .......
a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről
1.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
1.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 159/A. §-
sál egészül ki:
„159/A. § (1) Az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot
meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó
bűncselekmény - ideértve azt is, ha a bűnhalmazatba tartozó bűncselekmények vonatkozásában
az érték, a kár és a vagyoni hátrány összevont összege a bűnhalmazat egészét tekintve az
ötvenmillió forintot meghaladja - miatt indult büntetőeljárásban e törvénynek a zár alá vételre
vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményt
a)	pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b)	befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési,
tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c)	biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési,
d)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói
nyugdíj -szolgáltatási
tevékenységet végző szervezet ezen tevékenységi körében követték el, akkor a szervezet
vagyonának zár alá vétele elrendelhető.
(3)	Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni, amelyet a bűncselekmény
elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését
eredményezte.
(4)	A (2)-(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét is
el lehet rendelni.
(5)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy
ellenőrző befolyással rendelkező személy, a szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre
feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint
felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá könyvvizsgálója vagyonának
zár alá vételét is el lehet rendelni akkor is, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének
megkezdését követően megszűnt.
(6)	A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában
a)	befolyásoló részesedés és ellenőrző befolyás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben, kapcsolt vállalkozás alatt a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni,
b)	előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül
attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell,
úgyszintén azt is, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak valamely jogszabályból vagy
szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges
ráfordítás alól mentesülnek.
(7)	Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)-(5) bekezdés alapján zár
alá vett vagyon terhére valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó
hatósági eljárás megindulását követően
a)	feltűnő értékaránytalansággal
b)	ingyenesen, vagy
c)	közeli hozzátartozó javára
szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.
2.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
2- §
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) a
következő 202/A. §-sal egészül ki:
„202/A. § (1) Ha a bűnügyi zárlatot a bíróság a Be. 159/A. alapján rendelte el, ennek elvégzése
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt pénzügyi
szervezetek esetében a külön törvény értelmében a felszámolói feladatokat ellátó szervezet,
egyéb vállalkozások esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezet, mint felügyelő biztos
hatáskörébe tartozik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felügyelő biztos a bűnügyi zárlat foganatosításával kapcsolatban
a végrehajtó hatáskörébe tartozó feladatokon túl köteles a vagyont a rendes gazdálkodás szerint
kezelni.
(3)	A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosai
és vezető tisztségviselői nem hozhatnak a bűnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentétes
döntéseket.”
(2) A Vht. a következő 306/F. §-sal egészül ki.
„306/F. § (1) E törvénynek a........ról szóló törvénnyel megállapított 202/A. §-ában foglaltakat
az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt
okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény -
ideértve azt is, ha a bűnhalmazatba tartozó bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és
a vagyoni hátrány összevont összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot
meghaladja - miatt indult büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtási
ügyekben is alkalmazni kell. Ezekben az ügyekben a.....törvény hatályba lépésétől számított
15 napon belül a törvényszéki végrehajtó intézkedik az ügynek a 202/A. §-a szerinti felügyelő
biztos részére történő átadása iránt a nyomozó hatóság értesítése alapján.”
3- §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, a csaló brókerek,
valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könnyvizsgálói
ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért.
Az előterjesztés alapján azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyek a csalássorozat
kirobbanása és feltárása óta köttettek - akár magánvagyon, akár céges vagyon tekintetében.
Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, a
szóban forgó vagyont is zár alá lehet venni. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést
szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges. A zár alá vételt az ügyész
kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben és bíróság rendelheti el.
A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Be. új, 159/A. §-a a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban a
zár alá vétel általános szabályoktól eltérő eseteit határozza meg. A módosítás célja egyrészt a
(2)	bekezdésben felsorolt pénzügyi tevékenységet folytató szervezetek, másrészt a
működésükből hasznot húzó vagy velük kapcsolatban álló személyek és szervezetek olyan
vagyonának mihamarabbi zár alá vétele, amelynek közvetlen vagy közvetett bűncselekményből
származása valószínűsíthető.
Ennek megfelelően a 159/A. § (2) bekezdése alapján el lehet rendelni a zár alá vételt a felsorolt
pénzügyi tevékenységet végző szervezet vagyonára, ha valószínűsíthető, hogy bűncselekményt
a szervezet adott tevékenységi körében követték el. A (3) bekezdés alapján a zár alá vétel
elrendelése bármely szervezet és a bűncselekmény közötti összefüggés valószínűsége esetén
akkor is lehetséges, ha a szervezet felhasználásával nem a szervezet tevékenységi körébe
tartozó bűncselekményt követtek el, vagy ha az előzőektől függetlenül a szervezet a
bűncselekmény elkövetéséből előnyt szerzett.
A 159/A. § (4) bekezdése alapján a (2)-(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása
vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni.
A 159/A. § (5) bekezdése alapján el lehet rendelni a (2)-(3) bekezdésben meghatározott
szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkező személy, a
szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve
tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja,
továbbá könyvvizsgálója vagyonának zár alá vételét akkor is, ha a kapcsolat a bűncselekmény
elkövetésének megkezdését követően megszűnt. Ezáltal egy teljes cégcsoport - vagyonának zár
alá vételét is el lehet rendelni, függetlenül attól, hogy e kapcsolat a bűncselekmény
elkövetésének megkezdését követően megszűnt-e.
A zár alá vétel (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetei egy időben alkalmazhatók. A zár alá
vétel 159. §-ban meghatározott feltételei alapján a zár alá vétel új, a 159/A. §-ban meghatározott
eseteinek célja elsősorban a vagyon majdani vagyonelkobzás eredményessége érdekében
történő biztosítása lehet.
Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)-(5) bekezdés alapján zár alá vett
vagyon terhére valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági
eljárás megindulását követően feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli
hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. Ezáltal
megakadályozható, hogy a bírói mérlegelés függvényében, azon vagyonelemekre is kiterjedjen
a zár alá vétel, amelyeket ily módon megkíséreltek elvonni a károsultak kártérítését szolgáló
vagyonból.
A 2. §-hoz
A Vht. 202. §-ának kiegészítése a bűnügyi zárlat Be. 159/A. §-a szerinti kötelező elrendelési
eseteihez kapcsolódik. Az ott felsorolt pénzügyi szervezetek tevékenysége körében elkövetett
bűncselekményekből hasznot húzó szervezetek és személyek vagyonát, valamint ezen
bűncselekmények következtében más szervezeteknél vagy személyeknél vagyoni hasznot húzó
személyek és szervezetek vagyonát érinti a bűnügyi zárlat, ami a vagyon feletti rendelkezési
jogot felfüggeszti.
A Vht. hatályos rendelkezéseitől eltérően ezekben az esetekben nem a törvényszéki végrehajtó,
hanem felügyelő biztos látja el a bűnügyi zárlat foganatosításával összefüggő feladatokat. A
felügyelő biztos a zár alá vett vagyont kezelni is köteles annak érdekében, hogy az a
lehetőségekhez képest ne veszítse értékét, és hogy a büntetőeljárás befejezésekor is megfelelő
alapot nyújtson a bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi igények kielégítésére.
A zár alá vétellel érintett társaságok tulajdonosai és vezetői pedig nem hozhatnak olyan
döntéseket, amelyek a bűnügyi zárlat foganatosításával ellentétes hatásúak lennének, amelyek
meghiúsíthatják a jogerősen megítélt polgári jogi igények későbbi kielégítését.
A felügyelő biztosi feladatokat a külön törvényekben meghatározott állami felszámoló
szervezetek látják el.
Az átmeneti szabály elrendeli, hogy a már elrendelt bűnügyi zárlattal érintett ügyekben a
törvényszéki végrehajtó intézkedjen az ügynek a 202/A. §-a szerinti felügyelő biztos részére
történő átadás iránt, annak érdekében, hogy a felügyelő biztos foganatosíthassa a további
intézkedéseket. Ez a szabály csak azokra az esetekre vonatkozik, ahol a zár alá vételnek a Be.
új 159/A. §-a alapján is helye lett volna.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a brókerbotrányok
áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” címmel a következő
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. március 23.
/'
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Fide	etség