﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4030. számú
törvényjavaslat
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2015. március
1
2015. évi ... törvény
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról
1.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 6. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő
kinevezéssel, illetve rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,”
(2)	A Hjt. 2. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12a. honvédelmi illetményalap: az évente, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított
honvédelmi illetményalap, amely nem lehet alacsonyabb összegű az előző évi honvédelmi
illetményalapnál,”
(3)	A Hjt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„16. illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új
illetményelemre való jogosultság keletkezésekor, vagy korábbi illetményelemre való jogosultság
megszüntetése esetén az állomány tagja illetményének meghatározása,”
(4)	A Hjt. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„32. rendszeres illetménypótlék: a havi mértékben megállapított illetménypótlék,”
(5)	A Hjt. 2. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„32a. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a
beosztáshoz rendelt, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz
rendelt magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztásban
elérhető legmagasabb rendfokozat,”
(6)	A Hjt. 2. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„41. távolléti díj: az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, a rendszeres illetménypótlékok,
valamint a rendszeres kiegészítő illetmények havi együttes összege,”
2.	§
A Hjt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a Honvédség iránti
közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül
sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a honvéd etika
szabályait sérti, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes
tevékenységét veszélyeztetné.”
3.	§
A Hjt. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.”
4.	§
A Hjt. 32. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az állomány tagjának szerződéses szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja
szerint szűnt meg, csak öt év időtartam lejártát követően vehető vissza hivatásos vagy szerződéses
állományba.
(6)	Nem kell az (5) bekezdést alkalmazni a szolgálati viszony létesítésekor abban az esetben, ha a
szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában a kifizetett leszerelési segély,
visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben
visszafizetésre került.”
5.	§
A Hjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati
beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a
Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére,
valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra.
Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló
meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét, típusát, továbbá szaknyelvi
nyelvvizsga meglétét is előírhatja.”
6.	§
A Hjt. 19. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi szervezetek
állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel,
szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben
3
kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati,
köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.”
7.	§
(1)	A Hjt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati viszony
a)	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, próbaidő
nem kerül kikötésre,
b)	kormányzati szolgálati jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi
alkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő
köthető ki.”
(2)	A Hjt. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az állomány tagjával a 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy a 32. § (2) bekezdése alapján
létesítettek hivatásos szolgálati viszonyt, az alapkiképzést a kinevezését követő egy éven belül kell
teljesítenie.
(8) Az alapkiképzés határidőben történő teljesítése hiányában a szolgálati viszony e törvény erejénél
fogva megszűnik.”
8.	§
A Hjt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást
betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba helyezheti.”
9. §
(1)	A Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, az 51. § (3) bekezdésében foglalt
kivétellel, a más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartamára,”
(2)	A Hjt. 46. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„u) a 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal
rendszeresített beosztást betöltő tagja megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy
évig.”
(3)	A Hjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(2) Meg kell szüntetni az (1) bekezdés f)-i), k)-m), p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományt,
ha az állomány tagjának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésére nincs lehetőség.”
10. §
A Hjt. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezés idejére járó illetmény 50%-ára a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben
meghatározott Nemzeti Foglalkoztatási Alap biztosít fedezetet.”
11. §
A Hjt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a
Honvédségnek megtéríti.”
12. §
A Hjt. 30. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„30. Más szervnél történő szolgálatteljesítés
51.	§ (1) Az állomány tagja beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének
megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A megállapodás
megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.
(2)	A megállapodás megkötése alapján az állomány tagja a vezénylés tartamára további külön
munkáltatói döntés nélkül kerül a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba.
(3)	Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter - a
szolgálati érdek figyelembevételével - az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a
rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés
mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei azonosak az állomány 46. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.
(4)	A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama legfeljebb öt év, amely egy alkalommal,
legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
(5)	A szerződéses állomány tagja vezénylésének időtartama nem haladhatja meg a szerződésben
vállalt szolgálati idejét. Ha a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt
szolgálati időt, a vezénylésre a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.
(6)	A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama alatt a munkáltatói jogokat - ide nem értve
a vezényelt szolgálati viszonyának fennállását, rendfokozatát, összeférhetetlenségét, fegyelmi
felelősségét és méltatlanságát érintő munkáltatói döntéseket - a más szerv munkáltatói jogkört
gyakorló vezetője gyakorolja.
(7)	A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a határozott idejű vezénylés időtartama lejár,
és a meghosszabbítására nem kerül sor, továbbá a vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (5) és (6)
bekezdését.
(8)	A miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján megszüntethető a más szervnél
történő szolgálatteljesítés, ha
a)	az a szolgálat érdekében szükségessé vált,
b)	a más szervnél történt átszervezés következtében a vezényelt feladatköre megszűnt,
5
c)	a vezényelt olyan magatartást tanúsít, vagy cselekményt vagy mulasztást követ el, amely
lehetetlenné teszi a vezényeltnek a más szervnél való további tevékenységét,
d)	a vezényelt nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy
e)	azt a vezényelt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekeire hivatkozással kéri.
(9)	A (8) bekezdés szerinti megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője
kezdeményezheti.
52.	§ (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint
teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére,
teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, költségtérítésére,
szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának
megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés
jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és
viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók.
(2)	Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi
alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint a vezénylését
megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek
figyelembevételével számított összeg.
(3)	Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága
idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor a 132. § szerinti
jubileumi jutalomra jogosult.
(4)	Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és
méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási
ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(5)	Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres
bérpótlékainak, illetményjellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek,
szociális ellátásának a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a
Honvédség saját költségvetése terhére biztosítja.
(6)	Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott
egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság-vizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az
egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.
(7)	Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv
foglalkoztatottjaira és a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt
kell alkalmazni.
(8)	A Honvédség és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő
együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.
52/A. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az
51. §-t és az 52. §-t kell alkalmazni.
(2)	Az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek eltérhetnek a más szervnél történő
szolgálatteljesítés
a)	51. § (4) bekezdése szerinti időtartamától, és
b)	költségei 52. § (5) bekezdés szerinti viselésének szabályaitól.”
13.	§
A Hjt. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (3)-(6) bekezdését. Az NKE-nél rendszeresített szolgálati
beosztásokat és azok besorolását az NKE Fenntartói Testület véleményének kikérésével a miniszter
rendeletben határozza meg.”
14.	§
A Hjt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra
vezényelhető. A csapatgyakorlatra történő továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem
érinti.”
15.	§
A Hjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az állomány tagja megbízható
a)	üres szolgálati beosztás ellátásával, vagy
b)	szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy helyettesítésével,
feltéve, hogy a szolgálati beosztás ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi,
rendfokozati követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.
(2)	A megbízásra az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel kerülhet sor, és a megbízás
időtartama az egy évet nem haladhatja meg.
(3)	A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti
illetmény jár, amelyből a távolléti díjba tartozó illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb
az eredeti beosztása betöltésének utolsó napján járó illetménye távolléti díjba tartozó
illetmény elemeinek együttes összegénél.
(4)	A megbízás bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.”
16.	§
A Hjt. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„d) politikai vezetővé történő kinevezésével,”
17.	§
(1)	A Hjt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Végkielégítés illeti meg
a)	a tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
megszüntetése esetén, és
b)	a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (1) bekezdés d) pontja
szerinti megszűnése esetén, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.”
(2)	A Hjt. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
7
„(1a) A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje
legalább
a)	három év: egy havi,
b)	öt év: kettő havi,
c)	nyolc év: három havi,
d)	tíz év: négy havi,
e)	tizenhárom év: öt havi,
f)	tizenhat év: hat havi,
g)	húsz év: nyolc havi,
h)	huszonöt év: kilenc havi,
i)	harminc év: tíz havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.”
(3)	A Hjt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül
megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a részére korábban kifizetett végkielégítés alapját képező
szolgálati viszonyban töltött időt követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni
az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.”
18.	§
A Hjt. 45. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. A szerződés-hosszabbítási díj és a visszailleszkedési támogatás”
19. §
A Hjt. 73. és 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„73. § (1) Ha a legénységi állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja,
a szerződés-hosszabbításban vállalt további szolgálati évek alapján a szerződés-hosszabbítást
megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártával szerződés-hosszabbítási díjra jogosult.
(2)	A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati
idő lejártát követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(3)	A szerződés-hosszabbítási díj összegét a 92. § (1) bekezdése szerint számított tényleges szolgálati
viszonyban töltött évek alapulvételével, a szerződés-hosszabbításkor vállalt további évekhez tartozó
(4)	bekezdés szerinti értékek összeadásával kell megállapítani.
(4)	A tényleges szolgálati viszonyban töltött időt követő, a szerződés-hosszabbítással vállalt évekhez
tartozó érték évenként
a)	a negyedik vállalt szolgálati év esetén 0,3 havi,
b)	az ötödik vállalt szolgálati év esetén 0,4 havi,
c)	a hatodik vállalt szolgálati év esetén 0,5 havi,
d)	a hetedik vállalt szolgálati év esetén 0,6 havi,
e)	a nyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,7 havi,
f)	a kilencedik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,
g)	a tizedik vállalt szolgálati év esetén 0,9 havi,
h)	a tizenegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
i)	a tizenkettedik vállalt szolgálati év esetén 1,1 havi,
8
j) a tizenharmadik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,
k) a tizennegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,4 havi,
l) a tizenötödik vállalt szolgálati év esetén 1,6 havi,
m) a tizenhatodik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,
n) a tizenhetedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
0)	a tizennyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,
p) a tizenkilencedik-huszonharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,6 havi,
q) a huszonnegyedik-huszonnyolcadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,3 havi és
r) a huszonkilencedik-harmincharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,2 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(5)	A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére
kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése
előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e)
pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg.
(6)	Az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét
köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja
szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c)
pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g)
pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg, úgy, hogy a hivatásos szolgálati
viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő
kétszeresét.
74. § (1) A legénységi állomány tagja visszailleszkedési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonya
az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, vagy a 62. § (2) bekezdés b)
vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. A
visszailleszkedési támogatást a felmentési idő utolsó napján vagy a szerződés lejártakor kell kifizetni.
(2)	A visszailleszkedési támogatás összege, ha a legénységi állomány tagjának a tényleges szolgálati
viszonyban töltött ideje legalább
a)	öt év: egy havi,
b)	nyolc év: kettő havi,
c)	tizenhárom év: három havi,
d)	tizenhat év: négy havi,
e)	tizenkilenc év: öt havi,
f)	huszonhárom év: hat havi,
g)	huszonhat év: nyolc havi,
h)	harmincegy év: kilenc havi, és
1)	harmincöt év: tíz havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3)	A (2) bekezdés szerintinél kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra
jogosult a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább 3 év időtartamra
önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít.
(4)	Ha a legénységi állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt
bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló
bármely, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy
részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralévő idő tekintetében illetményre nem jogosult, és
c)	visszailleszkedési támogatásra - a (3) bekezdés szerinti rész kivételével - nem jogosult, azonban
az új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a visszailleszkedési támogatás összegének
9
megállapításánál a megszüntetett szolgálati viszony alapján visszailleszkedési támogatásra jogosító
szolgálati idejét is számításba kell venni.”
20. §
(1)	A Hjt. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja kettős rendfokozattal rendszeresített
beosztásba vagy speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja
szerinti feltételek teljesülése esetén nevezhető ki.”
(2)	A Hjt. 83. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A legénységi állomány tagja
a)	állománycsoporton belül magasabb beosztásba a (2) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti feltétel
alapján nevezhető ki, és
b)	az általa betöltött szolgálati beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig a (2)
bekezdés b) ésf) pontja szerinti feltétel alapján léptethető elő.
(8)	Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez, vagy az
ügyészi szervezethez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére - az általa betöltött beosztáshoz
rendszeresített rendfokozat eléréséig - a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati
várakozási időket kell alkalmazni. A rendfokozati előmenetel feltétele az éves fizikai állapotfelmérés
és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása.
(9)	Az állomány (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának
rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket
kell alkalmazni azzal, hogy előléptetésükre a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv
vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter döntésével kerülhet sor, ha
a)	a más szervnél teljesített szolgálat időtartama meghaladja az 5 évet,
b)	az állomány tagja megfelel a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek, és az előléptetés
szükségességét a más szerv vezetője részletesen megindokolta, és
c)	az állomány tagja az éves fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat eredményesen
végrehajtotta.”
21.	§
A Hjt. VIII. Fejezete a következő 51/A. alcímmel egészül ki:
„51/A. A szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatás fokozati vizsga alapján
85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a
miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás
fejlesztése érdekében - fokozati vizsgát tesz. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az
altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsgakötelezettség - ha ott fokozati vizsga
letétele előírt - a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve újrakezdődik.
(2)	A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négy szintű, legénységi állomány
esetében három szintű.
(3)	A tiszti és az altiszti állomány esetében az első fokozati vizsgát a kötelező várakozási idő
leteltének évében, a következő fokozati vizsgákat pedig négyévente kell letenni. Ezt követően további
négyévente a negyedik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.
10
(4)	A legénységi állomány tagja az első fokozati vizsgát az állományba vételtől számított harmadik
évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teszi le. Ezt követően további háromévente
a harmadik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.
(5)	Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének október 31.
napjáig nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi
kötelezettség évének utolsó napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (5) bekezdés
szerinti határidőben önhibájából nem teszi le vagy sikertelen vizsgát tesz, indokolt kérelmére a
munkáltatói jogkört gyakorló a vizsga letételére szolgálati érdekből a vizsgakötelezettség évétől vagy
az utolsó sikertelen vizsga évétől számított további két év halasztást engedélyezhet, azzal, hogy az
engedély megadása nem érinti a várakozási idő meghosszabbítása tárgyában a 86. § (3) bekezdése
szerint meghozható döntést. A munkáltatói jogkört gyakorló a halasztásra vonatkozó döntését
legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig hozza meg.
(7)	A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe be nem számítható
időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.
(8)	Az állomány vezetői beosztásból vagy - miniszteri rendeletben meghatározott esetben -
rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjára az e §-ban foglaltakat kell
alkalmazni, azzal, hogy
a)	az áthelyezés napjával a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján kell megállapítani, hogy mely
fokozatra való vizsgakötelezettsége áll fenn, és
b)	a vizsgakötelezettség évének az áthelyezés évét követő évet kell tekinteni.”
22.	§
(1)	A Hjt. 92. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött
időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes
tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati
időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.
(6)	Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses
szolgálati viszonyban eltöltött ideje - a (8) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - hivatásos
szolgálati viszonyban töltött időnek számít.”
(2)	A Hjt. 92. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hivatásos állomány végkielégítése szempontjából nem vehető figyelembe a szerződéses
szolgálati viszonyban eltöltött azon időszak, amelyre vonatkozóan a szerződéses katona szerződés-
hosszabbítási díjban részesült.
(9)	Az állományba visszavett hivatásos katona, vagy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a
szerződéses katona végkielégítésre, illetve visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati
idejeként csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, kivéve, ha a
szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában részére kifizetett leszerelési segély,
visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben
visszafizetésre került, vagy az a 71. § (4) bekezdés c) pontja vagy a 74. § (4) bekezdés c) pontja
alapján nem került részére kifizetésre. A korábbi szolgálati viszony megszűnése vonatkozásában
kifizetett, e bekezdésben említett juttatások visszafizetése esetén a végkielégítésre, illetve a
visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati időbe a korábbi szolgálati viszony időtartamát is be
kell számítani.”
11
23.	§
A Hjt. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a
szolgálatteljesítési idő - szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak átlagában - heti
negyven óra. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor,
ha a 94. § (1) bekezdése szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati
rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.”
24.	§
(1)	A Hjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A napi szolgálatteljesítési idő - a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat
ellátására szervezett beosztások kivételével - négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem
lehet. ”
(2)	A Hjt. 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett
beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő
a)	négy óránál rövidebb is lehet, ha a szolgálatteljesítési idő alatt végzett tevékenység nem
kapcsolódik közvetlenül a szolgálati beosztás során jellemzően előforduló feladatok ellátásához, és
b)	legfeljebb huszonnégy óra lehet, amely az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések
felvétele és leadása érdekében szükséges időtartammal meghosszabbítható.”
25.	§
A Hjt. 97. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló időkeret alkalmazása esetén előzetesen írásban meghatározza és
a helyben szokásos módon közli az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező
időpontját, valamint a szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. A
szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint az időkeret tartama, az állomány tagjára irányadó napi szolgálatteljesítési idő
és az általános szolgálati rend alapul vételével kell megállapítani.
(4)	A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül
miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a
tényleges szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. Az állomány tagjával a (3) bekezdés szerinti
szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontjával el kell számolni, azzal, hogy a munkaszüneti napon,
valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.”
26.	§
A Hjt. 101. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az állomány tagja hetenként szombaton és vasárnap pihenőnapra jogosult.
12
(4)	Az állomány szolgálatteljesítési időkeretben szolgálatot teljesítő tagja hetente két pihenőnapra
jogosult, de az a (3) bekezdéstől eltérően a hét bármely napján kiadható úgy, hogy havonta legalább
egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnapok - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve -
a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadhatók, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor
is vasárnapra kell esnie.”
27.	§
A Hjt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti
meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e
határidőben való kiadása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb
a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot
a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(3)	Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérően a 103.
§ (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával - a 97. § (4) bekezdése megfelelő
alkalmazásával - csökkenteni kell a következő időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. Ettől
eltérően, ha a szolgálatteljesítési időkeret lejártát követően az állomány tagjának foglalkoztatása a
továbbiakban nem időkeretben történik, az (1) bekezdés alkalmazandó.
(4)	Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő,
ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(5)	A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter
rendeletben határozza meg.”
28.	§
A Hjt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem
tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre áll, és a
szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat
végrehajtására köteles, azzal, hogy a készenléti szolgálat
a)	laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört
gyakorló határozza meg, helyét - beérkezési kötelezettségére tekintettel - az állomány tagja választja
meg,
b)	laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a
szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy
c)	fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a
szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat
rendeltetése fegyveres szolgálatra, vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő
felkészülés és feladatvégzés.”
29.	§
(1)	A Hjt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja
a (2) bekezdés szerinti pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (3) bekezdése szerinti
illetménypótlékra jogosult.”
(2)	A Hjt. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon
belül kell kiadni.”
30.	§
A Hjt. 115. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, azzal, hogy ebből legalább
két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy
legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
(2)	A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell
a)	annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel
napjától,
b)	annak a gyámnak is, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
c)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt
kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen
egészségi állapot fennállásáig,
d)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
e)	annak a férfinak is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket
vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi
állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett
naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
f)	annak a férfinak is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket
örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és
g)	annak a férfinak is, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a
gondozásba vétel napjától.”
31.	§
A Hjt. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetmény időarányos része
a)	jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati
eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,
b)	jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő
balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi
szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,
c)	90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok
időtartamára a 31. naptári naptól,
d)	90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a b) pont szerinti időtartamot követően
a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség
szolgálati eredetének megállapításáig,
e)	összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő
tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,
14
f)	összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság
ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,
g)	megvonásra kerül, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését
szándékosan maga okozta,
h)	részben vagy egészben visszatartható az egészségügyi szabadság alatt a 131. § alkalmazásával,
i)	részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az
orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható
indok nélkül nem jelent meg, vagy
j) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem
függő okból külföldre távozik.”
32.	§
A Hjt. 69-74. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:
„69. Az illetmény általános szabályai
122.	§ (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az
állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta illetményre jogosult.
Az illetmény
a)	alapilletményből,
b)	honvédelmi szolgálati díjból,
c)	illetménypótlékból, valamint
d)	jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
áll.
(2)	Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány
tagja illetményre a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosítva jogosult.
(3)	A tört havi illetményt - figyelemmel a 102. § (4) bekezdésére is - a tárgyhónap munkanapjainak
száma alapján kell meghatározni.
(4)	Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-
megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról a munkáltatói jogkört gyakorló értesítést ad ki.
(5)	Az egyes illetményelemeket egész összegre kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell
megállapítani.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem éri el
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló
kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét - vagy részszolgálat-
teljesítés esetén annak arányosított részét - a különbözetet kiegészítő illetményként kell
megállapítani.
(7)	Az állomány tagja nem jogosult illetményre
a)	az illetmény nélküli szabadság időtartamára,
b)	ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, vagy
c)	a jogellenes távollét időtartamára.
70.	Alapilletmény
123.	§ (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat
a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét besorolási
osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által
meghatározott 20-20 besorolási kategóriából áll. A besorolási osztályokat, a besorolási kategóriákat,
15
a rendszeresített rendfokozatokat, valamint az ezekhez tartozó alapilletmény-szorzószámokat az 5.
melléklet tartalmazza.
(2)	Az egyes szolgálati beosztások besorolási osztályba és besorolási kategóriába történő részletes
besorolását a miniszter rendeletben határozza meg.
(3)	Az alapilletmény összegét a betöltött szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály,
besorolási kategória figyelembevételével az 5. melléklet szerinti alapilletmény szorzószám és a
honvédelmi illetményalap szorzataként kell meghatározni.
(4)	Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően
a)	a közkatona alapilletményét az 1. besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,
b)	az f) pontban foglalt kivétellel a szerződéses pályakezdő alapilletményét a tervezett szolgálati
beosztásának megfelelő szorzószámmal,
c)	a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester alapilletményét a viselt rendfokozatához tartozó
besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,
d)	a miniszteri rendeletben meghatározott vezénylő zászlós beosztást betöltők alapilletményét 6,35-
9,00 közötti szorzószámmal,
e)	az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagjának alapilletményét
a 6. melléklet szerinti szorzószámokkal, továbbá
f)	az alapilletményt az állomány speciális beosztást betöltő tagja esetében addig, amíg a viselt
rendfokozata elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, valamint azon szerződéses
pályakezdő alapilletményét, akinek tervezett első rendfokozata alacsonyabb a tervezett beosztásához
rendszeresített rendfokozatnál, a rendszeresített rendfokozatba való előléptetésig a beosztásban
elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának
megfelelő szorzószámmal
kell megállapítani.
(5)	Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-s) pontja alapján
rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét
a)	a 46. § (1) bekezdés adott pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezést megelőző
napon érvényes
aa)	e törvény szerinti illetmény-megállapításban szereplő alapilletmény alapjául szolgáló besorolási
osztály és besorolási kategória szerint, vagy
ab)	ha az aa) alponttól eltérően e törvény alapján magasabb alapilletményben részesült, ez utóbbi
alapján, vagy
b)	ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a beosztás szintje, és nem részesült az a)
pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt
rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján
kell megállapítani.
(6)	Az állomány 46. § (1) bekezdés u) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja a
rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes alapilletményére jogosult.
124.	§ Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja részére a
miniszter rendeletben a 6. mellékletben foglaltaktól eltérően magasabb szorzószámot állapíthat meg.
71.	A honvédelmi szolgálati díj
125.	§ (1) Az állomány tagja a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött
ideje alapján - a (2) bekezdés szerinti időponttól - a 7. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti
szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra
jogosult.
16
(2)	Az állomány tagja a 7. melléklet szerinti, tényleges szolgálati viszonyban töltött évhez tartozó
honvédelmi szolgálati díjra a szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő év első napjától
jogosult.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az állomány tagja a betöltött beosztásához
rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik, a 92. § (5)
bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje, az állománycsoportjához és a
legmagasabb fokozati vizsgájához tartozó 7. mellékletben foglalt táblázat C-M oszlopa szerinti
megfelelő szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi
szolgálati díjra jogosult.
(4)	Az állomány tagja a (3) bekezdés szerint megállapításra kerülő honvédelmi szolgálati díjra a
fokozati vizsga sikeres letételét követő év első napjától jogosult.
(5)	A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való újbóli megfelelésig az (1) bekezdés szerint jogosult
honvédelmi szolgálati díjra
a)	a tiszti és az altiszti állomány tagja beosztásban történő előmenetele,
b)	az állomány tagja vezetői beosztásba történő áthelyezése, kinevezése, illetve
c)	a legénységi állomány tagja állománycsoport váltása
esetén, az a), b) vagy c) pont szerinti áthelyezés, kinevezés napjától.
(6)	Az állomány 85/A. § (8) bekezdése szerinti tagja az áthelyezés napjától a (3) bekezdés szerint
jogosult honvédelmi szolgálati díjra, ha az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített
rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik. Az áthelyezést követően
betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó fokozati vizsga után járó honvédelmi
szolgálati díjra az áthelyezés napjától a fokozati vizsga letétele hiányában is jogosult az állomány
áthelyezett tagja, azzal, hogy az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített
rendfokozathoz tartozó fokozati vizsgakötelezettségének a 85/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti
határidőn belül eleget kell tennie.
126.	§ A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati
beosztást betöltő tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.
72.	Az illetménypótlékok
127.	§ (1) STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be,
amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással.
(2)	Az (1) és a (4)-(6) bekezdéstől eltérően nem jogosult STANAG 6001 pótlékra az állomány
nyelvtanár, tolmács, fordító vagy revizor-fordító szolgálati beosztást betöltő tagja a beosztása
ellátásához szükséges idegennyelv-tudása alapján.
(3)	A STANAG 6001 pótlékra való jogosultság szempontjából államilag elismert nyelvvizsga esetén
a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga STANAG 3333, a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga
STANAG 2222, a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak
minősül. Az egyes eltérő szinten teljesített STANAG nyelvvizsgák besorolását miniszteri rendelet
állapítja meg.
(4)	A pótlék havi mértéke idegennyelv-tudásonként
a)	STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 51,5%-a,
b)	STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 30,9%-a,
c)	STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 10,3%-a.
(5)	Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi
jogon jár. A (4) bekezdéstől eltérően ezen idegen nyelvek után a pótlék havi mértéke
a)	STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 102,9%-a,
b)	STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 61,8%-a,
c)	STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 15,5%-a.
17
(6)	A miniszter rendeletben további olyan idegen nyelveket is meghatározhat, amelyek után az (5)
bekezdés szerinti összegű pótlék jár.
(7)	Ha az állomány tagja az idegen nyelvből államilag elismert írásbeli vagy szóbeli típusú
nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő
összegben jogosult pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de
különböző szintű, vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és szintű idegennyelv-tudással
rendelkezik, STANAG 6001 pótlékra az adott idegen nyelv után csak a magasabb összegű pótlék
szerinti idegennyelv-tudás alapján jogosult.
128.	§ (1) A veszélytől, fokozott igénybevételtől, illetve sajátos felkészültségtől, kockázatvállalástól
függően az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott jogosultsági szabályok szerint
veszélyességi, illetve fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.
(2)	A veszélyességi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a
honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva
a)	havonta
b)	naponként
c)	óránként
d)	berepült repülőgépenként, beugrott ejtőernyőnként
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(3)	A fokozott igénybevételi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott
jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva
a)	havonta	20-270%,
b)	naponként	5-10% vagy
c)	óránként	0,05-5%
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány
tagja havonta az alapilletmény 30%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra
jogosult.
(5)	Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - ha a területi, illetve szerkezeti
munkaerő-piaci hatás, továbbá a Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség,
magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja - munkaerő-piaci
pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta
legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.
(6)	Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja a 127. §, illetve az
(1)-(5)	bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.
73.	Az illetményfolyósítás szabályai
129.	§ (1) Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos
magyar pénznemben kell az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni, vagy ha
azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni (a továbbiakban együtt:
illetményfolyósítás).
(2)	A Honvédség viseli az illetményfolyósítás költségét.
(3)	A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
(4)	Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem
lehet.
(5)	Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy
bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.
4-400%,
2%,
2-20% vagy
20-35%
18
(6)	Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a Honvédség hibájából következik be, az
állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti mindenkori késedelmi kamatra
jogosult.
(7)	Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni,
amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
130.	§ (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy - a levonásmentes illetményrészig -,
végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A
Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését - a levonásmentes illetményrészig - az állomány
tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A
levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
(2)	A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési
meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a
jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia
kellett volna.
(3)	Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes
illetményrészét nem ruházhatja át.
(4)	Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás, vagy a fizetési meghagyás végrehajtására -
a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.
74.	Az illetmény visszatartása
131.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb
50%-át vissza kell tartani
a)	a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozás,
b)	a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,
c)	az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom,
d)	az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint
e)	a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés
időtartama alatt.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-
ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori
legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is
dönthet, ha
a)	az állomány tagjának előzetes letartóztatását, lakhelyelhagyási tilalmát vagy ideiglenes
kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,
b)	az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor,
c)	az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy
d)	az állomány tagjának az illetmény visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy
a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a nyugdíjminimum összegét meghaladó részét
kell visszatartani
a)	a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó határozat kézbesítésétől,
b)	a szolgálati viszony megszüntetését vagy lefokozást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől
vagy
c)	a szolgálati viszony megszüntetését, a közügyektől eltiltást vagy a lefokozást kimondó bírósági
ítélet kihirdetésétől.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időtartamok alatt az állomány tagja nem jogosult a 73. §
(1)	bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra.
19
(5)	A visszatartott illetményre, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra
az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha
a)	a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,
b)	a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,
c)	a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy
d)	a 187. § (2) bekezdése szerinti kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem
szűnik meg.”
33.	§
A Hjt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja - ide nem értve a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
rendelkezési állományba tartozókat - jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke
a)	huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén két havi,
b)	harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén három havi,
c)	harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öt havi,
d)	negyven és azt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén hét havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2)	A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes
illetmény figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani és a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(3)	Az állomány azon tagja részére, aki alapilletményre az 5. melléklet VII. besorolási osztály alapján
jogosult, és a tartós külföldi szolgálata alatt válik jogosulttá jubileumi jutalomra, a jubileumi jutalmat
a külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes illetménye figyelembevételével számított távolléti
díj alapján kell megállapítani.”
34.	§
A Hjt. XI. Fejezete a következő 75/A. alcímmel egészül ki:
„75/A. Teljesítményjuttatás
132/A. § Az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, illetve az általa végrehajtott
többletfeladatokra figyelemmel a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint az erre a célra
a személyi juttatások előirányzaton belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban
részesíthető.”
35.	§
A Hjt. XI. Fejezete a következő 75/B. alcímmel egészül ki:
„75/B. Egyes felsővezetői juttatások
132/B. § A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese
helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.”
36. §
20
A Hjt. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tiszt, altiszt földi beosztásba
helyezése napját követő hónap 5. napjáig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati
viszony megszűnésekor kifizetésre kerülő pénzbeli járandóságokkal együtt kell kifizetni.”
37.	§
A Hjt. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § (1) A pénzbeli juttatást az állomány tagja megbízása alapján kell a fizetési számlájára átutalni,
vagy, ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni. A pénztárból
kifizethető egyes juttatások körét a miniszter határozza meg.
(2)	Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság időtartamára - ha miniszteri rendelet eltérően
nem rendelkezik - pénzbeli és természetbeni juttatásokra nem jogosult. A szolgálati viszony alapján
nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság
elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.
(3)	A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának,
továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére
irányuló igényét az állomány tagjának előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő juttatásokból
történő levonással, vagy utólag írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül
érvényesítheti.”
38.	§
A Hjt. 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül:
„(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a
fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a jogerős határozatnak a munkáltatói
jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell
számítani.”
39.	§
A Hjt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
a)	annak tartama alatt az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik,
b)	a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,
c)	a kötelezettségszegést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el,
d)	a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést az állomány
eljárás alá vont tagja követte el,
e)	a 146. § (1) bekezdés a), c)-e) pontjában meghatározott ok áll fenn, vagy
f)	az ügyben - a 151. § (1) bekezdés b) pontja kivételével - bíróság előtt vagy más hatóságnál eljárás
indult.
(2)	Megszűnik a fegyelmi eljárás, ha a munkáltatói jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a
kifogás benyújtására nyitva álló határidő kifogás benyújtása nélkül eltelt.”
40. §
21
A Hjt. 182. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen.”
41.	§
A Hjt. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„193. § Érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és érdekképviseleti szervezethez a
hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.”
42.	§
A Hjt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § (1) A főigazgató és helyettesei illetményének megállapítására irányuló munkáltatói jogkör át
nem ruházható hatáskörben gyakorolható.
(2)	A főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra
jogosult.
(3)	A hivatásos állomány tagjának az alapilletménye 5-25%-a közötti mértékben területi pótlék
állapítható meg. A területi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzájuk kapcsolódó pótlék
mértékét a főigazgató határozza meg.
(4)	Az idegennyelv-tudás igazolásának a miniszter által rendeletben meghatározottaktól eltérő
szabályait, továbbá a 127. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyelvek mellett további, a 127. § (5)
bekezdése szerinti mértékű pótlékra jogosító idegen nyelveket a főigazgató határozza meg.”
43.	§
A Hjt. 212. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 32. §
(3)-(6) bekezdése, a 46-48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61-67. §, a 68. §
(1)	bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71. és 73-74. §, a 76. §, a 81-86. §, a 87. § (2) bekezdése, a
88-91. §, a 109-118. §, a 120. §, a 123. § (4) bekezdés a)-c) és e) pontja, a 125-128. §, a 129. § (2)
és (3) bekezdése, a 132. §, a 133-134. §, a 137. és 138. §, a 140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja,
továbbá a 140/C. §.”
44.	§
A Hjt. 215. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az önkéntes tartalékos katona köteles visszafizetni a részére korábbi, szerződéses legénységi
szolgálati viszonya alapján folyósított visszailleszkedési támogatás 74. § (3) bekezdése szerinti
részét, ha önkéntes tartalékos szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt a (3) bekezdés,
az 59. § (1) bekezdés c) pontja, a 68. § (1) bekezdés c), e)-g), i)-n) pontja alapján szűnik meg, vagy
ha a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az önkéntes tartalékos katona a (2) bekezdés szerinti egyoldalú
nyilatkozatot tett.”
22
45.	§
(1)	A Hjt. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára
a)	a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati
beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,
b)	miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és
ruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásokra és egyes utazási költségeinek a
megtérítésére
jogosult.”
(2)	A Hjt. 219. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri
alkalommal a honvédelmi illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.
(5)	A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes műveleti tartalékos katona teljesített szolgálati
évenként utólag rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a minimálbér 50%-a.”
46.	§
A Hjt. 238. § (2) bekezdés 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„18. az illetmény, az ösztöndíj, a végkielégítés, a visszailleszkedési támogatás, a szerződés-
hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a teljesítményjuttatás, a jubileumi
jutalom, a szabadságmegváltás és a túlszolgálati díj megállapítására és folyósítására vonatkozó
szabályokat,
19.	a fokozati vizsgára kötelezettek körét, a vizsgára jelentkezés és a vizsgáztatás rendjét, a
vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölését,”
47.	§
A Hjt. 247/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„247/B. § A 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban az általános előmeneteli rendbe
tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok a kötelező várakozási idő letelte
előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetők és előléptethetők.”
48.	§
(1)	A Hjt. 141. alcíme a következő 247/C. §-sal egészül ki:
„247/C. § A 2015. június 30-án hatályos 55. § szerinti, 2015. június 30-án folyamatban lévő
megbízások e törvény erejénél fogva 2015. június 30-ával megszűnnek. A megbízás megszűnéséről
az állomány tagját értesíteni kell.”
(2)	A Hjt. 141. alcíme a következő 247/D-247/L. §-sal egészül ki:
23
„247/D. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 38. §
(7)	és (8) bekezdését a 2015. július 1-jét megelőzően állományba kerültek esetén 2016. július 1-jétől
kell alkalmazni.
247/E. § (1) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a szerződéses szolgálati viszony
létesítésekor vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső
összeget - az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, a 62. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában,
valamint (2) bekezdés b) ésf) pontjában foglalt kivételekkel - visszafizetni.
(2)	A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni a 2015. július 1-je előtti utolsó szerződés-
módosításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a
vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a
62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n)
pontja alapján megszűnik. A 2015. július 1-je előtti utolsó szerződés-módosításkor részére kifizetett
szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is,
akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati
viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy
e)	pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint szűnik meg
úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-
hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.
(3)	Ha a legénységi állomány 2015. június 30-án állományban lévő tagja szolgálati viszonyának
későbbi megszűnésekor jogosult e törvény alapján visszailleszkedési támogatásra, akkor
a)	a szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos szabályok szerint megállapított, és a szerződéses
szolgálati viszonyának megszűnéséig részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj mértékével
csökkentett mértékű, vagy
b)	a jogviszony megszűnéséig megszerzett szerződéses szolgálati idő figyelembevételével a 2015.
június 30-án hatályos 74. § szerinti jogosultsági szabályok alapján számított leszerelési segély mérték
és a 2015. június 30-án érvényes illetményből képzett távolléti díj szorzatának megfelelő összegű
visszailleszkedési támogatásra jogosult, azzal, hogy az a) és a b) pont alapján megállapított összegek
közül a jogosult választása szerinti összeget kell a részére kifizetni.
(4)	Ha a 2015. június 30-án szerződéses állományban lévő tiszt, altiszt szerződéses jogviszonyának
megszűnésekor jogosult e törvény alapján végkielégítésre, akkor
a)	a szerződéses jogviszonyának megszűnésekor hatályos szabályok szerint megállapított, és a
szerződéses szolgálati viszonyának megszűnéséig részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj,
valamint jubileumi jutalom mértékével csökkentett mértékű, vagy
b)	a jogviszony megszűnéséig megszerzett szerződéses szolgálati idő figyelembevételével a 2015.
június 30-án hatályos 74. § szerinti jogosultsági szabályok alapján számított - a szolgálati viszony
alatt részére korábban kifizetésre került jubileumi jutalom mértékekkel csökkentett - leszerelési
segély és a 2015. június 30-án érvényes illetményből képzett távolléti díj szorzatának megfelelő
összegű
végkielégítésre jogosult, azzal, hogy az a) és a b) pontok alapján megállapított összegek közül a
jogosult választása szerinti összeget kell a részére kifizetni.
247/F. § A 83. § (9) bekezdése szerinti ötéves időtartamba bele kell számítani a más szervnél
szolgálatot teljesítő állomány 2015. július 1-jén fennálló vezénylésének időtartamából a 2015. július
1-jéig eltelt időtartamot.
247/G. § (1) Az állomány 2015. július 1-jén állományban lévő tiszt, altiszt tagja esetében a viselt
rendfokozata szerinti kötelező várakozási idejének leteltétől, legénységi állomány esetében az
állományba vétel évétől eltelt idő alapulvételével, a 85/A. § megfelelő alkalmazásával meg kell
24
állapítani, hogy mely fokozati vizsga letételére lenne kötelezett. Az így megállapított fokozathoz
tartozó fokozati vizsgát - a 85/A. § (5) és (6) bekezdése megfelelő alkalmazásával - 2016. október
31-ig kell teljesíteni.
(2)	Az állomány tagja az (1) bekezdés szerint megállapított fokozati vizsgához tartozó honvédelmi
szolgálati díjra 2016. december 31-ig - fokozati vizsga letétele nélkül is - jogosult.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állomány tagjának 2016. december 31-ig az (1)
bekezdés szerint megállapított fokozati vizsgához képest magasabb fokozat megszerezésére
vonatkozó vizsgakötelezettsége keletkezik, a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően
kell teljesítenie. A magasabb fokozati vizsgához tartozó honvédelmi szolgálati díjra az állomány tagja
2017. január 1 -jétől jogosult.
(4)	Az állomány azon tagja, aki esetében 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között keletkezik
az I. fokozat megszerzésére vonatkozó vizsgakötelezettség, 2016. január 1-jétől 2016. december 31-
ig - fokozati vizsga letétele nélkül is - a viselt rendfokozata szerinti I. fokozathoz tartozó honvédelmi
szolgálati díjra jogosult. Az így megállapított fokozathoz tartozó fokozati vizsgát - a 85/A. § (5) és
(6)	bekezdése megfelelő alkalmazásával - 2016. október 31-ig kell teljesíteni.
(5)	Az állomány (1) bekezdés szerinti tagja esetében a következő fokozati vizsga letételére irányuló
kötelezettség alapját képező időszakot - állománycsoport-váltás, valamint a tiszti és az altiszti
állomány tagjának előmenetele kivételével - tiszt, altiszt tekintetében a viselt rendfokozat szerinti
kötelező várakozási idő letelte, a legénységi állomány tagja tekintetében az állományba vétel évétől
eltelt idő alapján kell megállapítani.
(6)	Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott, 2015. július 1-jén rendelkezési állományban
lévő tagja esetében a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvédelmi szolgálati
díjra való jogosultságot a rendelkezési állományba helyezés előtti utolsó szolgálati beosztáshoz
rendszeresített rendfokozat figyelembevételével kell megállapítani.
247/H. § (1) A Módtv.-vel megállapított 104. § helyett a ...-ig elrendelt és teljesített túlszolgálatokra
a (2)-(8) bekezdést kell alkalmazni.
(2)	Az állomány tagjának évi százötven óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával azonos
mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb harminc napon
belül kell kiadni.
(3)	Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamára túlszolgálati díjra jogosult
a)	a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével, ha a túlszolgálat nem éri el az évi százötven órát,
feltéve, hogy a (2) bekezdés alkalmazása a honvédségi szervezet zavartalan működését
veszélyeztetné, vagy
b)	az évi százötven órát elérő, vagy azt meghaladó túlszolgálatért,
melyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel együtt kell kifizetni.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti a túlszolgálat
időtartamával azonos mértékű szabadidő biztosítását.
(5)	A (2) és a (3) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a
túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(6)	A (2)-(5) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. § (5)
bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamára jár túlszolgálati díj.
(7)	Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő
vagy túlszolgálati díj, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(8)	A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter
rendeletben határozza meg.
(9)	A .-ét megelőző időpontban kezdődött és .-én még folyamatban lévő szolgálatteljesítési
időkeret elszámolására az elszámoláskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
25
247/I. § (1) A Módtv.-vel megállapított 107. § (3) bekezdése helyett a ...-ig elrendelt és teljesített őr-
, ügyeleti és készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezésére a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(2)	A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül
kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem lehet kiadni, az
arra járó, miniszteri rendeletben meghatározott díjazást legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik
havi illetménnyel együtt kell kifizetni.
(3)	A Módtv.-vel megállapított 107. § (1) bekezdése helyett a ...-ig elrendelt és teljesített
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a
miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése
esetén - a feladatvégzés idejére - a 128. § (3) bekezdése szerinti pótlék helyett a 247/H. § túlszolgálat
díjazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
247/J. § (1) A legénységi állomány 2015. július 1-jén állományban lévő azon tagja, akinek a
beosztásához 2015. július 1-jei hatállyal szakaszvezetőnél alacsonyabb rendszeresített rendfokozat
kerül megállapításra, beosztásában e törvény erejénél fogva - alacsonyabb beosztásba helyezés nélkül
is - továbbfoglalkoztatásra kerül.
(2)	Ha a legénységi állomány tagja által 2015. július 1-jén betöltött beosztáshoz rendszeresített
rendfokozat alacsonyabb, mint a viselt rendfokozata, akkor az alapilletményét az 5. mellékletben a
viselt rendfokozatához tartozó besorolási kategóriához meghatározott szorzószám alapján kell
megállapítani.
(3)	Nem alkalmazható a (2) bekezdés a 2015. július 1-jét követően alacsonyabb beosztásba
áthelyezett legénységi állomány tagjára az áthelyezés napjától.
247/K. § (1) A 2015. július 1-jével megállapított illetmény távolléti díjba tartozó illetményelemeinek
együttes összege nem lehet kevesebb az állomány tagjának a 2015. június 30-i szabályok szerint a
2015. június 30-án érvényes - beosztási illetmény eltérítés nélkül számított - illetményéből képzett
távolléti díjnál. A különbözet összegét illetményfejlesztési kiegészítő illetményként kell részére
megállapítani.
(2)	Az (1 ) bekezdés szerint megállapított illetményfejlesztési kiegészítő illetmény összegét
csökkenteni kell a későbbi, távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének későbbi
növekményével.
(3)	A 2015. június 30-ig teljesített, a 2015. június 30-i szabályok szerint eseti illetménypótlékra
jogosító tevékenységek utáni eseti illetménypótlék megállapítást a 2015. június 30-i szabályok szerint
kell végrehajtani.
(4)	A 2015. június 30-ig elrendelt és teljesített túlszolgálat után járó túlszolgálati díjat a 2015. június
30-i szabályok alapján kell megállapítani.
(5)	2015. december 5-ig - vagy, ha a szolgálati viszony ezt megelőzően megszűnik vagy
megszüntetésre kerül, a 70. § (2) bekezdése szerinti határidőben - ki kell fizetni az arra jogosító
szolgálati viszonyban töltött idejéhez tartozó legmagasabb mértékű jubileumi jutalmat azon, 2015.
július 1-jén állományban lévő szerződéses tiszt vagy altiszt részére, aki a 2015. július 1-jén hatályos
szabályok szerint a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött időt 2015. július 1-je
előtt elérte, feltéve, hogy az adott időszak után jubileumi jutalom részére még nem került kifizetésre.
A jubileumi jutalmat a 2015. június 30-án érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani. E
bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, amikor a szolgálati viszony megszüntetésére
irányuló személyügyi eljárás 2015. június 30-ig megkezdődött.
(6)	Az állomány 2015. július 1-jén külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében a 132. § (3) bekezdése
alkalmazásában érvényes illetmény alatt a 2015. július 1-jétől megvalósuló illetményfejlesztésre
figyelemmel megállapított illetményt kell érteni.
26
247/L. § Az állomány 2015. július 1-jén felmentési idejét töltő tagjának szolgálati viszonyára a 2015.
június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
49. §
A Hjt.
1.	18. § (2) bekezdésében az „ideiglenes őrzés” szövegrész helyébe az „ideiglenes őrizet”,
2.	22. alcímének címében a „próbaidő” szövegész helyébe a „próbaidő és az alapkiképzés”,
3.	46. § (1) bekezdés m) pontjában a „legfeljebb 1 évig” szövegrész helyébe a „ , megfelelő
szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig”,
4.	46. § (1) bekezdés r) pontjában a „hivatásos állomány legalább százados vagy legalább
főtörzsőrmesteri” szövegrész helyébe a „hivatásos tiszti állomány legalább százados és a
hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri”,
5.	47. § (3) bekezdésében a „részének megfelelő távolléti díjra” szövegrész helyébe a „részére
számított távolléti díjnak megfelelő összegre”,
6.	48. § (1) bekezdés c) pontjában a „ , de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő
díjazásra jogosult” szövegrész helyébe az „illetményre jogosult, ami nem lehet kevesebb a
nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését megelőző illetményénél”,
7.	49. § (2) bekezdésében a ,p)-r)” szövegrész helyébe a „p)-r) és u)”,
8.	50. § (2) bekezdésében az „Az állomány” szövegrész helyébe az „A Magyarországon települő
katonai szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány”,
9.	50. § (3) bekezdésében a „vezénylésre a szerződés módosítását” szövegrész helyébe a
„szerződésben vállalt szolgálati időt meghaladó vezénylésre csak a szerződés
meghosszabbítását”,
10.	58. § (2) bekezdésében az „illetményre” szövegrész helyébe az „illetményre és egyéb
pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra”,
11.	71. § (2) és (4) bekezdésében a „hivatásos” szövegrész helyébe a „tiszti, altiszti”,
12.	71. § (4) bekezdésében az „a felmentési idő utolsó napján” szövegrész helyébe az „az (1)
bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a
szerződés lejártakor”,
13.	71. § (4) bekezdés b) pontjában a „távolléti díjra” szövegrész helyébe az „illetményre”,
14.	75. § (3) bekezdésében a „ki” szövegrész helyébe a „ki, azzal, hogy ha a szolgálati viszony
megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több mint tíz év telt el, próbaidő
kikötése kötelező”,
15.	76. § (1) bekezdésében a „fel kell venni” szövegrész helyébe a „felvehető”,
16.	86. § (2) bekezdésében a „számítani” szövegrész helyébe a „számítani, azzal, hogy ismételten
létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban
korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni”,
17.	87. § (2) bekezdésében az „Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező” szövegrész
helyébe az „A legénységi állomány”,
18.	87. § (2) bekezdésében a „leteltekor” szövegrész helyébe a „leteltekor, magasabb beosztásba
kinevezése előtt”,
19.	96. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdés”,
20.	97. § (1) bekezdés a) pontjában az „a készenléti” szövegrész helyébe az „az általános
szolgálati rendben és a készenléti”,
21.	103. § (4) bekezdésében a „gyakorló” szövegrész helyébe a „gyakorló vagy az általa kijelölt
személy”,
22.	113. § (2) bekezdésében az „e) pontját -” szövegrész helyébe az „e) pontját - és a 46. § (1)
bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor”,
23.	113. § (3) bekezdésében a „távolléti díjat” szövegrész helyébe az „illetmény összegét”,
27
24.	115. § (4) bekezdésében a „munkában” szövegrész helyébe a „tényleges szolgálati
viszonyban”,
25.	115. § (5) bekezdésében a „távolléti díj” szövegrész helyébe az „illetmény a szülési szabadság
alatt”,
26.	115. § (5) bekezdésében a „jogviszonyban” szövegrész helyébe a „jogviszonyban - ide nem
értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet -”,
27.	123. § (2) bekezdés f) pontjában a ,p)-s)” szövegrész helyébe a „p)-s) és u)”,
28.	124. § (3) bekezdésében az „s) ” szövegrész helyébe az „s) és u)”,
29.	133. § (1) bekezdésében, 134. § (2) bekezdésében, 169. § (2) bekezdésében, 231. § (1)
bekezdésében, 8. melléklet I. pont IV. alpontjában és II. pont IV. alpontjában az „az
illetményalap” szövegrész helyébe az „a honvédelmi illetményalap”,
30.	134. § (1) bekezdésében a „repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona” szövegrész
helyébe a „repülőhajózó vagy ejtőernyős tiszt, altiszt,”,
31.	134. § (3) bekezdésében a „hivatásos katonát” szövegrész helyébe a „tisztet, altisztet”,
32.	147. § (1) bekezdés d) pontjában és 156. § (2) bekezdés c) pontjában a „beosztási illetmény”
szövegrész helyébe az „alapilletmény”,
33.	152. § (2) bekezdés e) pontjában a „távolléti díjra” szövegrész helyébe az „illetményre”,
34.	160. § (4) bekezdésében a „153. § f) pontja” szövegrész helyébe a „153. § (2) bekezdése”,
35.	163. § (8) bekezdésében a „153. § f) és g) pontja” szövegrész helyébe a „153. § (1) bekezdés
f)	pontja és (2) bekezdése”,
36.	176. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 218. § (4) bekezdésében a
„távolléti díj” szövegrész helyébe az „illetmény”,
37.	180. § (1) bekezdésében a „jognyilatkozatával szemben” szövegrész helyébe a
„jognyilatkozatával - vagy annak elmulasztásával - szemben”,
38.	180. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közlésétől számított 30 napon belül” szövegrész
helyébe a „közlésétől számított 30 napos”,
39.	191. § (2) bekezdésében a „81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése, a 104. § (6) bekezdése
és a 126. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése
és 104. § (4) bekezdése”,
40.	111. alcímének címében a „X.” szövegrész helyébe a „X. és a XI.”,
41.	207. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében a „juttatásban” szövegrész helyébe a
„járandóságban”,
42.	219. § (3) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „ , szerződéskötési díjáról és
rendelkezésre állási”,
43.	220. § (1) bekezdésében a „vagy a díjáról” szövegrész helyébe a „vagy szerződéskötési, illetve
rendelkezésre állási díjáról”,
44.	225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „71-76. §” szövegrész helyébe a „71.
és 73-76. §”,
45.	225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja,
(3)	bekezdése” szövegrész helyébe a „108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja”,
46.	238. § (2) bekezdés 11. pontjában a „beosztási kategóriákba” szövegrész helyébe a „besorolási
osztályokba és besorolási kategóriákba”,
47.	238. § (2) bekezdés 14. pontjában az „egészségkárosítás veszélyének” szövegrész helyébe az
„egészségkárosító kockázatoknak”,
48.	238. § (2) bekezdés 21. pontjában a „toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj, a
szerződéskötési díj” szövegrész helyébe a „szerződés-hosszabbítási díj és a visszailleszkedési
támogatás”,
49.	238. § (2) bekezdés 24. pontjában az „elrendelésére” szövegrész helyébe az „elrendelésére,
nyilvántartására”,
28
50.	2. mellékletében foglalt táblázat B oszlop 5.2. alpontjában a „Tábornok alacsonyabb vagy
azonos szolgálati beosztásba áthelyezése” szövegrész helyébe a „Tábornoki rendfokozattal
rendszeresített beosztásból alacsonyabb vagy azonos szolgálati beosztásba helyezés”, és
51.	2. mellékletében foglalt táblázat B oszlop 6.1. alpontjában a „ , távolléti díj visszatartása”
szövegrész helyébe a „visszatartása, megvonása”
szöveg lép.
50.	§
(1)	A Hjt. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2)	A Hjt. 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	A Hjt. a 3. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
(4)	A Hjt. a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
51.	§
Hatályát veszti a Hjt.
1.	2. § 15. pontja,
2.	66. § (3) bekezdése,
3.	68. § (3) bekezdése,
4.	72. §-a,
5.	86. § (3) bekezdésében a „rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal” szövegrész,
6.	90. § (2) bekezdésében az „ , és annak időtartamára távolléti díjra jogosult” szövegrész,
7.	108. § (3) bekezdése,
8.	111. § (1) bekezdésében a „vagy távolléti díjra” szövegrész,
9.	111. § (3) bekezdése,
10.	114. § (4) bekezdése,
11.	140/A. és 140/B. §-a,
12.	208. § (5) bekezdése,
13.	215. § (5) bekezdése,
14.	219. § (2) bekezdés a) pontjában az „és díjra” szövegrész,
15.	225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében az „a 114. § (4) bekezdése,” szövegrész,
16.	238. § (1) bekezdés b) pontja,
17.	238. § (2) bekezdés 20. pontjában az „és a megbízási díj” szövegrész,
18.	238. § (2) bekezdés 33. pontja,
19.	247/A. §-a, és
20.	2. mellékletében foglalt táblázat A oszlop 6. alpontjában a „ , távolléti díjra” szövegrész.
2.	A honvédek jogállásával és a Magyar Honvédséggel összefüggő egyéb törvények módosítása
52.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdés a)
pontjában
a)	az „átmeneti bányászjáradékban” szövegrész helyébe az „átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági
ellátásban”,
b)	a „részesül” szövegrész helyébe a „részesül, vagy amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról
szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül”
szöveg lép.
29
53.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok,
a rendvédelmi szervek - e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is -
kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást,
megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végző, továbbá a Magyar Honvédség közbeszerzési,
beszerzési eljárásokban ajánlatkérőként eljáró szervezeti egységeinek. Nem kell külön engedélyt
beszerezniük az állam nevében eladóként eljáró, honvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított
haditechnikai termékek elidegenítését végző szerveknek azonban az elidegenített haditechnikai
termékek köréről, illetve a vásárlók személyéről kötelesek tájékoztatni a hadiipari gyártás - és
szolgáltatásfelügyeletet.”
54.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) a következő 165/K. §-sal egészül
ki:
„165/K. § A 2015. július 1-jén állományban lévő tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazotti
beosztásban lévők esetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 151. § (1)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az őket megillető honvédelmi szolgálati díj
összege nem lehet alacsonyabb az őket 2015. június 30-án megillető honvédelmi pótlék összegénél.”
(2)	Az Üjt. 151. § (1) bekezdésében a „jogosultak a honvédelmi pótlékra” szövegrész helyébe az „a
honvédelmi illetményalapnak megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra jogosultak” szöveg lép.
(3)	Az Üjt. 159. § (1) bekezdésében a „161 -165/J. §-a” szövegrész helyébe a „161-165/K. §-a” szöveg
lép.
3.	Záró rendelkezések
55.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-7. §, a 9. § (1) bekezdése, a 10-47. §, a 48. § (2) bekezdése, a 49. § 1-6., 8-26. és
29-51. pontja, az 50. § (2)-(4) bekezdése, valamint az 51-54. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
56.	§
Az 54. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
30
1.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
1.	A Hjt. 2. mellékletében foglalt táblázat B oszlopa az 1.4. alpont alatt a következő 1.5. alponttal
egészül ki:
(A. A hatáskör területe	B. A munkáltatói jogkör megnevezése
1. Szolgálati viszony megszüntetése, visszavétel)	
„1.5. Tábornok esetén a 60. § (3) bekezdése szerinti megegyezés és a 69. § (1) bekezdése szerinti
megállapodás megkötése.”
2.	A Hjt. 2. mellékletében foglalt táblázat B oszlopának 5.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A. A hatáskör területe	B. A munkáltatói jogkör megnevezése
5. Szolgálati beosztással kapcsolatos döntések)	
„5.6. Tábornok rendelkezési állományba helyezése, valamint a 43. § (2a) bekezdése szerinti
rendelkezési állományba helyezés”
31
2.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„5. melléklet a 2012. évi CCV. törvényhez
Az alapilletmény szorzószámai
	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	Besorolási kategória	Rendszeresített rendfokozat	Besorolási osztály						
2			I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	VII.
3	1.	közkatona	3,15	3,15	3,15	3,15	3,15	3,15	2,70
4	2.	őrvezető	3,35	3,35	3,35	3,35	3,35	3,35	2,85
5	3.	tizedes	3,55	3,55	3,55	3,55	3,55	3,55	3,05
6	4.	szakaszvezető	3,75	3,75	3,75	3,75	3,75	3,75	3,20
7	5.	őrmester	4,95	4,95	4,95	5,15	5,15	5,15	4,30
8	6.	törzsőrmester	5,30	5,30	5,30	5,45	5,45	5,45	4,60
9	7.	főtörzsőrmester	5,55	5,55	5,55	5,80	5,80	5,80	4,80
10	8.	zászlós	5,85	6,00	6,15	6,10	6,25	6,40	5,05
11	9.	törzszászlós	6,10	6,35	6,60	6,35	6,60	6,85	5,20
12	10.	főtörzszászlós	6,35	6,60	6,85	6,60	6,85	7,10	5,35
13	11.	hadnagy	6,05	6,25	6,55	6,25	6,45	6,95	4,80
14	12.	főhadnagy	6,55	6,90	7,30	6,80	7,20	7,75	5,15
15	13.	százados	7,30	7,85	8,40	7,85	8,30	9,00	5,75
16	14.	őrnagy	8,00	8,85	9,50	8,80	9,45	10,10	6,30
17	15.	alezredes	9,35	9,95	10,60	9,95	10,60	11,30	7,40
18	16.	ezredes	10,30	12,15	12,70	12,15	12,70	12,90	9,95
19	17.	dandártábornok	12,65	13,30	13,80	13,30	13,80	14,40	11,05
20	18.	vezérőrnagy	13,80	14,40	15,30	14,40	15,30	16,00	12,05
21	19.	altábornagy	14,75	15,80	16,55	15,80	16,55	17,30	13,45
22	20.	vezérezredes	16,30	16,85	17,95	16,85	17,30	18,80	14,35
32
3.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„6. melléklet a 2012. évi CCV. törvényhez
Az állomány felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagjának alapilletménye megállapításához
alkalmazandó szorzószámok:
1.	Honvéd Vezérkar főnöke	26,00
2.	KNBSZ főigazgató	25,15
3.	Honvéd Vezérkar főnök-helyettes	24,40
4.	KNBSZ főigazgató-helyettes	23,80
5.	KNBSZ igazgató (főigazgató-helyettes)	22,40
6.	Miniszteri rendeletben meghatározott, legalább
vezérőrnagy rendszeresített rendfokozattal betölthető
vezető beosztás	22,40
7.	Középszintű vezető szerv parancsnoka	21,55”
1
T
T
~
~
~
T
T
""9"
Tg
TT
"12"
13
TT
T5
Tó
T7
18
T9
20
2!
22
23
24
25
26
27
28
33
4. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„ 7. melléklet a 2012. évi CCV. törvényhez
A honvédelmi szolgálati díj szorzószámai
A
D
G
H
K
M
Tényleges
szolgálati
idő (év)
Honvédelmi
szolgálati díj
szorzószáma
fokozati
vizsga
figyelembe-
vétele nélkül
Honvédelmi szolgálati díj szorzószáma fokozati vizsga figyelembevételével
legénységi állomány
I.
II.
III.
fokozat
altiszti
állomány
II.
III.
IV.
fokozat
tiszti
állomány
II.
III.
IV.
fokozat
1,00
1,06
1,16
1,21
1,26
1,16
1,21
1,26
1,31
1,21
1,26
1,31
1,36
1,12
1,22
1,27
1,32
1,22
1,27
1,32
1,37
1,27
1,32
1,37
1,42
1,18
1,28
1,33
1,38
1,28
1,33
1,38
1,43
1,33
1,38
1,43
1,48
1,24
1,34
1,39
1,44
1,34
1,39
1,44
1,49
1,39
1,44
1,49
1,54
10
1,30
1,40
1,45
1,50
1,40
1,45
1,50
1,55
1,45
1,50
1,55
1,60
12
1,36
1,46
1,51
1,56
1,46
1,51
1,56
1,61
1,51
1,56
1,61
1,66
14
1,42
1,52
1,57
1,62
1,52
1,57
1,62
1,67
1,57
1,62
1,67
1,72
16
1,48
1,58
1,63
1,68
1,58
1,63
1,68
1,73
1,63
1,68
1,73
1,78
18
1,54
1,64
1,69
1,74
1,64
1,69
1,74
1,79
1,69
1,74
1,79
1,84
20
1,60
1,70
1,75
1,80
1,70
1,75
1,80
1,85
1,75
1,80
1,85
1,90
22
1,66
1,76
1,81
1,86
1,76
1,81
1,86
1,91
1,81
1,86
1,91
1,96
24
1,72
1,82
1,87
1,92
1,82
1,87
1,92
1,97
1,87
1,92
1,97
2,02
26
1,78
1,88
1,93
1,98
1,88
1,93
1,98
2,03
1,93
1,98
2,03
2,08
28
1,84
1,94
1,99
2,04
1,94
1,99
2,04
2,09
1,99
2,04
2,09
2,14
30
1,90
2,00
2,05
2,10
2,00
2,05
2,10
2,15
2,05
2,10
2,15
2,20
32
1,96
2,06
2,11
2,16
2,06
2,11
2,16
2,21
2,11
2,16
2,21
2,26
34
2,02
2,12
2,17
2,22
2,12
2,17
2,22
2,27
2,17
2,22
2,27
2,32
36
2,08
2,18
2,23
2,28
2,18
2,23
2,28
2,33
2,23
2,28
2,33
2,38
38
2,14
2,24
2,29
2,34
2,24
2,29
2,34
2,39
2,29
2,34
2,39
2,44
40
2,20
2,30
2,35
2,40
2,30
2,35
2,40
2,45
2,35
2,40
2,45
2,50
42
2,26
2,36
2,41
2,46
2,36
2,41
2,46
2,51
2,41
2,46
2,51
2,56
44
2,32
2,42
2,47
2,52
2,42
2,47
2,52
2,57
2,47
2,52
2,57
2,62
46
2,38
2,48
2,53
2,58
2,48
2,53
2,58
2,63
2,53
2,58
2,63
2,68
B
C
E
F
I
L
0
2
4
6
8
34
Indokolás
Általános indokolás
Az új közszolgálati életpályamodell kialakításának keretében a Kormány döntése alapján a 2015. év
során kerül bevezetésre az új katonai életpálya, valamint ezzel összefüggésben a honvédek
illetményrendszerének átalakítása. Annak érdekében, hogy az új katonai életpálya keretében a haza
szolgálatát esküjük szerint életük árán is ellátó honvédek megbecsülése növekedjen, a katonai hivatás
minden szempontból valódi - a katonai pálya egészén átívelő - karrieré válhasson, valamint a Magyar
Honvédség megtartó ereje is megerősítésre kerüljön, szükséges a honvédek jogállásáról szóló 2012.
évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), valamint az azzal összefüggő egyes törvények - részletes
indokolásban kifejtettek szerinti - módosítása. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ezeket a
törvénymódosításokat foglalja össze.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az új életpálya bevezetése - a korábbi gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel - szükségessé tette
egyes, az előmenetelhez, illetve az illetményrendszerhez kapcsolódó értelmező rendelkezések
módosítását. Ezekre figyelemmel a Javaslat módosítja az előmenetel, az illetmény-megállapítás, a
rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározását, valamint bevezeti a honvédelmi
illetményalap és a rendszeresített rendfokozat fogalmát. Koncepcionális változás, hogy a távolléti díj
a jövőben csak mint számítási alap kap szerepet a szabályozásban, a korábban távolléti díjjal
ellentételezett időszakokra a jövőben az általános szabályok szerinti illetmény jár, kivéve, ha a
törvény az illetményre való jogosultságot valamilyen okból tételesen kizárja vagy korlátozza.
A 2. §-hoz
A Javaslat az általános magatartási követelmények körét pontosítja a már létező honvéd etikai
követelményekkel, amely az új katonai életpálya kialakításával összefüggésben vált indokolttá.
A 3. §-hoz
A Javaslat törli azt a szabályt, amely szerint a szolgálatteljesítési időkedvezmény pénzben
megváltható bizonyos szabályok szerint. Ennek oka, hogy az új illetményrendszerben - a juttatási
struktúra egyszerűsítése és a különféle juttatások elszámolásának megkönnyítése érdekében - a
távolléti díj már nem fog „illetményt helyettesítő” juttatásként funkcionálni. Emellett alapvető
törekvés az új katonai életpálya kialakításával összhangban, hogy az egyes szolgálati feladatok
ellátása tekintetében módosuljon a munkaszervezés eddigi gyakorlata, amelynek eredményeként az
időkedvezmény pénzbeli megváltása mellőzhetővé válik.
A 4. §-hoz
A Javaslat az állomány tagjával történő újbóli szolgálati viszony létesítést csak 5 év után teszi
lehetővé abban az esetben, ha korábbi szolgálati viszonya a szerződésben vállalt szolgálati idő letelte
miatt szűnt meg. Az újbóli jogviszony létesítés 5 éves tilalma alól azonban a Javaslat szerint kivételt
képez, ha az állomány tagja az új jogviszony létesítéséig teljes összegben visszafizeti azokat a
juttatásokat, amelyek a korábbi szerződés leteltére és a jogviszony megszűnésére figyelemmel őt
35
megillették. Ezeknek a rendelkezéseknek a célja garanciális jelleggel biztosítani azt, hogy a szolgálati
viszony ilyen jellegű megszűnése esetén ne lehessen visszaélésszerűen többször hozzájutni a
kapcsolódó juttatásokhoz.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatokra, valamint jogtechnikai követelményekre figyelemmel
pontosítja a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan megállapítható idegennyelv-ismereti
követelményekre vonatkozó rendelkezést.
A 6. és a 7. §-hoz
A Javaslat a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése érdekében - összhangban a
társ-hivatásrendek szabályozásával - speciális előnyben részesítési szabályt fogalmaz meg az üres
tiszti, altiszti szolgálati beosztások betöltésénél a rendvédelmi szervek hivatásos állományából,
továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba helyezettek
vonatkozásában. A Javaslat szintén ebből a célból speciális szabályokat fogalmaz meg a próbaidő
tekintetében az egyes közszolgálati életpályákból érkezőkre nézve. A Javaslat emellett pontosítja az
alapkiképzés teljesítésére nyitva álló határidő egyes kérdéseit.
A 8. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a miniszter az állomány ezredes vagy tábornok rendfokozattal
rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési
állományba helyezheti, összhangban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat hasonló tárgyú rendelkezésével.
A 9. §-hoz
A Javaslat a rendelkezési állományra vonatkozóan a jogalkalmazást elősegítő, pontosító
rendelkezéseket, valamint a 8. §-hoz kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz.
A 10. és a 11. §-hoz
A Javaslat - összhangban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény tervezetével - egyfajta központosított szerepvállalás kialakítása
érdekében a közigazgatási tartalékállományba helyezettek járandóságának 50%-át a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozók illetményét pedig a központi
költségvetés terhére kívánja finanszíroztatni. A Javaslat ezzel kívánja előmozdítani az egyes
életpályák közötti átjárhatóság megteremtését és az átfogó közszolgálati életpálya kiépítését,
valamint garantálni a nyugdíj előtti rendelkezési állomány tekintetében az akár 40 éven átívelő
katonai életpálya utolsó szakaszának biztosítottságát.
A 12. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatokra és a Magyar Honvédség más szervekkel történő
együttműködéseire figyelemmel pontosítja az állomány más szervhez vezényelt tagjainak
vezénylésére vonatkozó szabályokat, különös figyelemmel a vezénylést létesítő megállapodásra, a
vezénylés időtartamára, a vezényeltre vonatkozó garanciális rendelkezésekre, valamint a vezénylés
megszüntetésének kérdéseire.
36
A 13. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a
továbbiakban: NKE) vezényeltek vonatkozásában az NKE-nél ellátott szolgálati beosztások
létesítésének és azok besorolásának fő szabályát, megteremtve az NKE Fenntartói Testületének
véleményezési jogát.
A 14. §-hoz
A Javaslat pontosítja a nem katonai oktatási intézményben vezényléssel szolgálatot teljesítő
vezényeltek csapatgyakorlaton történő részvételére vonatkozó szabályozást.
A 15. §-hoz
A Javaslat az új katonai életpálya bevezetésének részeként, az új illetményrendszer szabályaira és
elveire figyelemmel módosítja a megbízás jogintézményére vonatkozó rendelkezéseket, és abban az
eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel legfeljebb 1 évig terjedő megbízás lehetőségét tartja fenn
a jövőben, az állomány megbízott tagjának illetményére vonatkozó szükséges garanciális szabályok
megteremtésével. Így - az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítés mellett - megbízással csak üres
szolgálati beosztás, vagy szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott
személy helyettesítése lesz ellátható. Azokban az esetekben, ahol a Javaslat szerinti megbízás
alkalmazása nem indokolt, a feladatok ellátását munkaszervezés, illetve egyes esetekben munkakör-
gazdagítás útján kell biztosítani.
A 16. §-hoz
A Javaslat pontosítja az állami vezetővé történő kinevezés esetkörére nézve a jogviszony
megszűnésének szabályait. A politikai vezetővé történő kinevezés továbbra is a törvény erejénél
fogva beálló megszűnési ok. Tekintettel azonban arra, hogy a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (3)
bekezdése alapján a szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakmai vezetők
esetében eddig két megszűnési ok konkurált egymással. A Hjt. eddig az állami vezetővé (ide értendők
a politikai vezetők és a szakmai vezetők is) történő kinevezést nevesítette a törvény erejénél fogva
beálló megszűnési oknak. Szakmai vezetővé történő kinevezés esetén azonban a szolgálati viszony
áthelyezéssel szűnik meg a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja alapján, vagyis szükségessé vált a
szabályozás pontosítása és az állami vezetők köre helyett a politikai vezetőkre vonatkozó pontosítás.
A 17. §-hoz
A Javaslat az új juttatási rendszer részeként módosítja a végkielégítésre vonatkozó szabályokat,
melynek keretében a jogintézmény hatályát - a szerződéses állomány juttatásainak a hivatásosokéhoz
való közelítése érdekében - kiterjeszti a szerződéses tiszti és altiszti állományra is, ezzel is támogatva
a szerződéses állomány tagjait a szolgálati viszony megszűnésének egyes eseteire.
A 18. és a 19. §-hoz
A Javaslat az új katonai életpálya és az új illetményrendszer kialakítása érdekében módosítja a
szerződéses állományt korábban a szerződéskötéssel összefüggésben megillető illetményjellegű
juttatások rendszerét. A módosítás révén - figyelemmel arra, hogy a Javaslat szerint a szerződéses
37
tiszti és altiszti állomány egyidejűleg jogosultságot szerez a hivatásosokkal azonos feltételek mellett
a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra - kizárólag a szerződéses legénységi állomány számára
kerül meghatározásra a szerződés-hosszabbítási díj, valamint a visszailleszkedési támogatás
intézménye. A szerződés-hosszabbítási díj rendeltetése, hogy a legénységi állomány tagjait az
eredetileg vállalt szolgálati idő leteltekor újabb szolgálati évek vállalására ösztönözze. A szerződés-
hosszabbítási díj szabályozását a rendelkezés úgy alakítja ki, hogy, ha - a Honvédség számára
optimális legénységi szolgálati időig - a hosszabbításkor az állomány tagja hosszabb további
szolgálati időt vállal, akkor nagyobb mértékű díjra válik jogosulttá.
A Javaslat a szerződés-hosszabbítást a 15. vállalt szolgálati év megkötéséig emelkedő, majd az ezt
követő szerződés-hosszabbításokkor csökkenő mértékű díjazással ösztönzi. A növekvő mértékű
ösztönzés úgy folytatódik, hogy a 13. szolgálati év után még vállaljon további éveket a katona az
optimális szerződéses szolgálati idő kitöltéséig. Ezt követően, mivel ugyan még célszerű lehet a
rendszerben tartani a tapasztalt katonákat - de ez már tömegesen nem szükséges, hiszen a legénységi
állomány nagy többségében olyan beosztásokat tölt be, amelyeknél a fizikai erő és állóképesség
fontos tényező - már nem kiemelten ösztönzött a 18 éven túli további szolgálatvállalás.
Ezt követően tehát jelentősen csökken a szerződés-hosszabbítási díj mértéke, oly módon, hogy 33 év
szolgálati idő után már egyáltalán nem járna szerződés-hosszabbítási díj.
Ha a szerződéses legénységi állományú katona nem tölti ki a hosszabbított szerződésében vállalt
szolgálati időt, a kifizetett szerződés-hosszabbítási díjat a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan vissza
kell fizetnie.
Ettől eltérően, ha a szerződés meghosszabbítását a legénységi állomány tagja nem vállalja, a korábbi
leszerelési segély intézménye helyett a Javaslat bevezeti a visszailleszkedési támogatás intézményét
a pályaelhagyó állománytagok munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása érdekében.
A visszailleszkedési támogatás a végkielégítéshez hasonló sávos mértékrendszer figyelembevételével
kerül megállapításra. Annak érdekében, hogy az optimális időtartamú szerződéses legénységi
szolgálatvállalást támogassa e juttatás is, a visszailleszkedési támogatást megalapozó szolgálati
időhöz tartozó sávok alapján megállapított havi mértékek a végkielégítéshez képest időben eltolva
kerülnek megállapításra. A Javaslattal kialakított szabályozás alapján az első visszailleszkedési
támogatás kifizetése 5 év szolgálati idő letöltését követően következhet be.
A 20. §-hoz
Az új katonai életpálya kialakításával összefüggésben szükségessé vált az előmeneteli rendszer
szabályainak pontosítása. Ennek központi kérdését a legénységi állomány tagjainak előmenetele adja,
amely a munkakör alapú rendszer legénységi beosztásokra történő kiterjesztésének következménye.
A Javaslat főszabállyá teszi, hogy magasabb beosztásba alapvetően csak az ezt támogató
teljesítményértékelés alapján lesz kinevezhető a legénységi állomány tagja - a várakozási időtől
függetlenül -, míg az adott beosztáson belül a rendfokozati előmenetel fő szabály szerint a várakozási
idők leteltét követően valósul meg. A Javaslat mindezeken felül pontosítja még az állomány más
szervhez vezényelt tagjainak előmenetelére vonatkozó szabályokat is.
A 21. §-hoz
Az új katonai életpálya kialakításának egyik hangsúlyos eleme az oldalirányú karrierút megteremtése,
amelyet a Javaslat a fokozati vizsga intézményének bevezetésével valósít meg. Az oldalirányú karrier
lehetősége mindhárom állománycsoport esetében kialakításra került. Célja egyrészt a motiváltság,
különösen az anyagi motiváció fenntartása, valamint az állomány tagja szervezeti tudásának bővítése,
frissítése. Ennek értelmében az állomány azon tagja, akinek a „klasszikus”, tehát a rendfokozatban
vagy beosztásban való előmenetelre nem nyílik lehetősége, eredeti, vagy azonos szintű beosztásában
maradva fokozati vizsgát köteles tenni. A fokozati vizsga letételével az állomány tagja - a különböző
38
fokozatok szerint növekvő - magasabb összegű honvédelmi szolgálati díjra válik jogosulttá.
Alapelvként a fokozatok megszerzésével elérhető illetményemelkedés nem éri el a magasabb
beosztásba helyezéssel járó illetménynövekedést, hogy a jogalkotó ezzel tartsa fenn a „klasszikus”
karrierre való törekvést.
A tisztek és az altisztek esetében négy fokozatot, a legénységi állomány tekintetében pedig három
fokozatot kell megszerezni majd ezt követően az utolsó fokozatot kell rendszeresen megerősíteni. A
fokozati vizsga határidőig történő le nem tétele a szolgálati viszony megszűnését eredményezheti,
ugyanakkor a Javaslat alapján a munkáltatói jogkört gyakorló két év haladékot adhat a vizsga
letételére. A vizsgarendszerre vonatkozó részletes szabályok mellett miniszteri rendeletben kerülnek
meghatározásra azok az időtartamok - így például az illetmény-nélküli szabadság, vagy az egy éven
túli tartós külföldi szolgálat -, amelyek a következő fokozati vizsga kivárási idejébe nem számítanak
bele.
A 22. §-hoz
A Javaslat az új illetményrendszer kialakításának részeként e rendelkezésben határozza meg a
honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából releváns jogszerző, valamint a
végkielégítés szempontjából figyelembe nem vehető időszakokat. A szabály célja, hogy a szerződés-
hosszabbítási díjra való jogosultság ideje ne számítson be végkielégítésre való jogosultság idejébe.
A 23-30. §-hoz
A Javaslat az illetményrendszer átalakításával összefüggésben pontosítja a szolgálatteljesítési időre
vonatkozó szabályokat. Ennek keretében a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti
szolgálat ellátására szervezett beosztások, a szolgálatteljesítési idő időkerettel történő megállapítása,
a túlszolgálat szabályai, valamint a szülési szabadság intézménye is pontosításra kerülnek, azzal, hogy
az átmeneti rendelkezések értelmében ...-ét megelőzően elrendelt és teljesített túlszolgálatra az
átmeneti rendelkezésekben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
A 31. §-hoz
Az új illetményrendszer részeként a Javaslat módosítja azokat az egészségügyi szabadsággal
összefüggő távolléti formákat, amelyekre az illetmény törvényben meghatározott mérték szerinti
része jár.
A 32-37. §-hoz
A Javaslat az új katonai életpálya kialakításának részeként megújítja az illetményrendszert a Magyar
Honvédségben. Ennek keretében az illetmény általános szabályainak rendszerét is módosítja,
tekintettel arra, hogy a korábbiaktól eltérően az illetmény a Javaslat alapján alapilletményből,
honvédelmi szolgálati díjból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott
esetekben kiegészítő illetményből áll.
Az alapilletményt - mely az illetmény legmeghatározóbb része - a beosztás szintje, értéke, az azzal
járó felelősség, továbbá a beosztás szervezeti hierarchiában betöltött szerepe határozza meg. A
Javaslat - a kialakításra kerülő életpálya kritériumainak megfelelően - az alapilletményt olyan
struktúrában alakítja ki, amely megfelelően képes tükrözni a szolgálati beosztások közötti felelősségi,
valamint vezetési szintek szerinti különbségeket. Tekintettel a haderőkben a rendfokozat kiemelt
jelentőségére, a beosztás és a rendfokozat sajátos viszonyára, húsz besorolási kategória került
kialakításra. Emellett a haderő vezetési struktúrájának megfelelően, a vezetési szinteket -
39
csapat/közép/felső vezetési szint -, illetve a beosztás vezetői, vagy beosztotti jellegét hat besorolási
osztály, illetve a külföldi szolgálati jelleget további egy osztály hivatott kifejezni. Az alapilletmények
mértéke úgy került meghatározásra, hogy az azok közötti egymáshoz viszonyított különbség
ösztönözze a folyamatos előmenetelt.
A honvédelmi szolgálati díj intézményével a Javaslat erkölcsileg és anyagilag is elismeri a katonai
szolgálattal járó áldozatvállalást. Az illetményelem mértéke a szolgálati időhöz, valamint az
oldalirányú előmenetelben szerzett fokozathoz kapcsolódik. Struktúrája úgy került kialakításra, hogy
már a szolgálati viszony kezdetekor minden hivatásos és szerződéses katona jogosult legyen rá,
ugyanakkor - a motiváció fenntartása érdekében - a honvédelmi szolgálati díj összege a katona
életpályája során fokozatosan emelkedjen.
A pótlékrendszer átalakítása annak egyszerűsítését, egységesítését, könnyebb átláthatóságát célozza.
A pótlékok alapvetően a veszélyhez és a fokozott igénybevételhez, illetve a sajátos felkészültséghez,
a kockázatvállaláshoz és a nemzetközi szerepvállalásainkon alapuló idegennyelv-használathoz
kötődnek. Az új illetményrendszerben öt pótlék lesz. Ezek közül az első az átlagosnál nagyobb
veszélyt elismerő pótlék többféle tevékenység elismerésére, a második a fokozott igénybevétel utáni
pótlék szintén többféle tevékenység elismerésére, a harmadik a STANAG 6001 pótlék az
idegennyelv-tudás elismerésére, a negyedik a munkaerő-piaci pótlék, az ötödik pedig a területi pótlék
a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismerésére.
A pótlékok rendszerében külön is kiemelendő a munkaerőpiaci pótlék. A jelenlegi munkaköri pótlék
átalakításával létrejövő pótlék célja az egyes sajátos képességekkel, nehezen pótolható tapasztalattal
rendelkező szakemberek illetményének kiegészítése annak érdekében, hogy az esetleges kedvezőbb
munkaerőpiaci lehetőségekből fakadó képességvesztési, pályaelhagyási hatásokat a Magyar
Honvédség legalább részlegesen ellensúlyozni tudja. E pótlék célja a területi és szerkezeti munkaerő-
piaci hatások rugalmas kezelése, valamint a Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű
felkészültség, a magasabb szakmai követelmények, valamint a szakmai irányítói felelősség
elismerése.
Az illetményben meg nem jeleníthető többletteljesítmény elismerésére a Javaslat a munkáltatói
jogkört gyakorlók mérlegelési jogkörében megteremti a teljesítményjuttatással való ösztönzés
lehetőségét is.
A Javaslat módosítja a jubileumi jutalom szabályait, megteremtve a szerződéses állományú tisztek és
altisztek hivatásos állománnyal azonos mértékű jubileumi jutalomra való jogosultságának alapját is.
A Javaslat - figyelemmel az illetményrendszer megújítására és a korábbi gyakorlati tapasztalatokra
-	módosítja az illetmény és a pénzbeli juttatások folyósításának szabályait, valamint az illetmény
visszatartására vonatkozó rendelkezéseket.
A 38. és a 39. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel - a bürokrácia-csökkentés érdekében - pontosítja
a fegyelmi eljárás megindításának, valamint megszüntetésének szabályait. A Javaslat egyrészről
pontosítja a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő szabályait azokban az esetekben,
amikor a fegyelmi eljárás előtt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, másrészről pedig a
fegyelmi eljárás külön határozat nélküli megszűnését mondja ki abban az esetben, amikor a
munkáltatói jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a kifogás benyújtására nyitva álló határidő
kifogás benyújtása nélkül eltelt.
A 40. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi eljárás figyelmeztetés kiszabása esetén történő megszűnésére figyelemmel
újraszabályozza azon esetek körét, amelyekben nincs helye fellebbezésnek, tekintettel arra, hogy a
törvény erejénél fogva beálló megszűnés esetén a fellebbezés kizárása nem értelmezhető.
40
A 41. §-hoz
A javaslat az érdekképviseleti tevékenység korlátozására irányul a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat hivatásos állománya vonatkozásában.
A 42. §-hoz
A Javaslat az új illetményrendszer kialakítására figyelemmel pontosítja a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat állományára vonatkozó szabályozást.
A 43. §-hoz
A szakasz az önkéntes tartalékos katonára vonatkozó külön szabályokat pontosítja a Javaslat egyéb
elemeivel összhangban.
A 44. és a 45. §-hoz
A Javaslat az illetményrendszer átalakítására figyelemmel pontosítja az önkéntes tartalékos katonák
illetményével és egyéb juttatásaival kapcsolatos szabályozást.
A 46. §-hoz
A Javaslat az egyes módosításokra figyelemmel a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja, egészíti
ki.
A 47. §-hoz
A Javaslat a 2015. január 1. és 2017. december 31-e közötti, a honvéd tisztjelöltek első beosztásba
helyezésével kapcsolatos átmeneti időszakot szabályozó rendelkezést pontosítja. A Javaslat az
általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok
tekintetében a rövidebb várakozási időt nemcsak a kinevezésre, hanem az előléptetetésre is
irányadóvá teszi.
A 48. §-hoz
A Javaslat az egyes módosításokra figyelemmel a törvénymódosítás hatályba lépésekor szolgálati
viszonyban álló állomány tagjainak fenntartani indokolt jogait biztosítva átmeneti rendelkezéseket
határoz meg, amelyek az egyes változó juttatási elemek tekintetében az állomány tagjának kedvezőbb
megoldás alkalmazását garantálják a korábbi szabályozással való összevetésben.
A 49-51. §-okhoz
E szakaszok a Javaslathoz kapcsolódó szövegcserés módosító, hatályon kívül helyező, valamint a
mellékletek módosítását megvalósító rendelkezéseket tartalmaznak.
Az 52. §-hoz
A Javaslat az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5)
bekezdésében foglalt nyugdíjkorhatár fogalmát egészíti ki a Magyar Honvédség és a rendvédelmi
41
szervek nyugdíj előtti rendelkezési állományába kerülőkkel, annak érdekében, hogy ezáltal számukra
is lehetővé váljon a tőke és hozam adó- és járulékmentes felvétele. Emellett a Javaslat a rokkantsági
nyugdíjrendszer korábbi átalakítása miatt szükségszerű további fogalompontosítást végez el a
rokkantsági ellátásban való részesülés időpontjával történő kiegészítés által.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (3) bekezdését módosítja arra figyelemmel, hogy
2015. február 1-jétől önálló háttérintézményként működik a Magyar Honvédség beszerzésekért
felelős szervezete, amelyre nézve továbbra is indokolt a rendelkezésben foglalt mentesség
fenntartása.
Az 54. §-hoz
A Javaslat a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 151. § (1) bekezdésének módosítására, valamint ehhez
kapcsolódó átmeneti rendelkezés megállapítására irányul. A hivatkozott törvényhely arról
rendelkezik, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak
közül a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazotti beosztásban lévők jogosultak a honvédelmi
pótlékra, amely azonban a Javaslat alapján megszűnik. A Javaslat a mindenkori honvédelmi
illetményalapnak megfelelő összegű, de legalább a korábbi honvédelmi pótlék mértékét elérő
honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság rögzítését indítványozza. A rendelkezés az Alaptörvény
29.	cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Az 55. §-hoz
E § hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
Az 56. §-hoz
E § sarkalatossági záradékot tartalmaz.