﻿2015. évi... törvény	Éffcezeífc . 0.5 .2 7.
a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről
Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, a sport- és szabadidős szolgáltatások
színvonalának emelése, valamint a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében,
továbbá a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) megrendezéséhez szükséges nemzetközi
színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes uszodakomplexum létrehozásának
elősegítésé céljából a következő törvényt alkotja.
1.	§ (1) E törvény hatálya az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az
ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a
világbajnokság megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló
beruházásokra és felújítási tevékenységre - ideértve a közterületi, közmű és árvízvédelmi
beruházásokat is - (a továbbiakban együtt: beruházás), továbbá a beruházással összefüggő
beszerzésekre és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki.
(2)	A beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása
érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját
szolgáló szerződésnek tekintendőek, és a beruházás 'megvalósítása érdekében kötött
szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.
2.	§ A beruházás építtetője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság.
3.	§ (1) A beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében
az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja
szerinti eljárás esetén
a)	az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni,
és •	i
b)	az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás
lehet.	-	,	,
(2)	Az (1) bekezdés szerinti.közbeszerzési eljárások megindításához, az azzal összefüggő,
szerződések megkötéséhez és azok módosításához a közbeszerzésekért felelős miniszter
engedélye nem szükséges, és azok szabályosságát a közbeszerzésekért felelős miniszter nem
ellenőrzi.	• '
(3)	Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési,,eljárások tekintetében keletkezett ajánlattételi
felhívás, az ajánlatok azon része, amely az adott közbeszerzési eljárásban az értékelési
szempont alapján értékelésre került, továbbá a bírálati bizottsági jegyzőkönyv, az összegzés
és a megkötött szerződés - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatnak, illetve
közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és a közérdekű adatra vonatkozó szabályok
szerint megismerhetők, illetve hozzáférhetők. ,
,4. § A beruházás kapcsán indított közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési
hirdetményekkel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap.	-
5.	§ (1) A beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési követelmények, illetve és
az építési övezetre előírt határértékek a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú
ingatlan (a továbbiakban: létesítményfejlesztési ingatlan) tekintetében a következők:
a)	a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 35 százalék, •
b)	a terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30 százalék,
c)	a legkisebb zöldfelület mértéke 40 százalék,
d)	a megengedett legnagyobb építménymagasság 50 méter, és
e)	a megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,00 .
(2)	A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon megvalósítandó beruházás
egészére vonatkozóan a rendeltetésszerű használatához 150 személygépkocsi elhelyezését
kell biztosítani, azzal, hogy az elhelyezés a létesítményfejlesztési ingatlan határvonalától
számított 2000 méteren belül bárhol biztosítható. A beruházás tekintetében további gépjármű-
elhelyezési kötelezettséget feltételként nem lehet előírni.
(3)	A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül
magasépítménynek (magasháznák), ha- az épület 30 métert meghaladó legfelső
építménys2Íntjének alapterülete nem éri el a 300 m2-t, azzal, hogy a 9. § szerinti ideiglenes
lelátókat ennek meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
(4)	A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület, illétve
ideiglenes lelátók tekintetében a mindenkori hatályos fővárosi és kerületi településrendezési
eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknék a
parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú
növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel
összefüggő előírásait nem kell figyelembe venni.
(5)	A létesítményfejlesztési ingatlan telke rendezettnek minősül, ha a helyi építési
szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll,
és a változási vázrajzot a földhivatal záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a
használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.
(6)	A beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő
közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat még.
(7)	A létesítményfejlesztési ingatlanon a bontás, a létesítményfejlesztési ingatlanon
létesítendő épület tekintetében a földmunka és a mélyalapozás építési engedély nélkül
végezhető építési tevékenység.
(8)	A beruházás keretében a" létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében
oltóvízként abban az esetben kell figyelembe venni az épület részeként elkészülő
medencékben a rendeltetésszerű működtetés során rendelkezésre álló vízmennyiséget, ha a
medencék tekintetében a tűzoltói beavatkozás lehetősége biztosított.
6.	§ (1) A beruházás keretében a Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú,
természetben az Újpest rakpartot magában foglaló ingatlanon az építtető elsőrendű
2
árvízvédelmi művet létesít. Az árvízvédelmi mű elkészültét követően Budapest Főváros
Önkormányzata intézkedik az önkormányzati árvízvédelmi vonalnak a Budapest XIII. kerület
25666/2 helyrajzi számú ingatlanra történő áthelyezéséről, és ennek érdekében az elkészült
árvízvédelmi művet Budapest Főváros Önkormányzatának határozatlan időre a
vagyonkezelésébe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi
rendszer formáj ában is létesíthető.	«
(2)	Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az önkormányzati árvízvédelmi
vonal (1) bekezdés szerinti, áthelyezéséig árvíz esetén Budapest Főváros Önkormányzata az
Újpest-rakpart vonalán védekezik. Az árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét - az
■ árhullám levonulását követő 90 napon belül - védekezési költség címén Budapest Főváros
Önkormányzata részére meg kell téríteni. A beruházás tekintetében a folyók nagyvízi
medrének használatára és hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások
nem alkalmazandók.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű létesítése a létesítményfejlesztési ingatlanon
létesítendő épület tekintetében nem képezi az épületre vonatkozó építési és használatbavételi
engedély kiadásának feltételét. A létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre
vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat
nem kell figyelembe venni, és az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadása
árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg.
7.	§ (1) A beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az
ügyintézési határidő öt nap.	,
(2)	A beruházás megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági eljárásokban a
szakhatósági eljárás ügyintézési határideje öt nap, amely nem hosszabbítható meg.
(3)	A beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató az ahhoz az építtető által benyújtott
tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított öt napon belül érdemben
nyilatkozik.
8.	§ (I) A beruházás keretében legfeljebb 14.000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes
lelátók létesíthetők. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez építésügyi hatósági engedély nem
szükséges, azokra, illetve azok létesítése kapcsán az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló kormányrendelet és az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló
miniszteri rendelet szabályai nem alkalmazandóak. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez
kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélye
szükséges, azzal, hogy az ideiglenes lelátók létesítésének feltételeit az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg.
(2)	Az ideiglenes lelátókat az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg
kell szüntetetni. Az ideiglenes lelátók létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi
településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.
9.	§ (1) A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei -
ideiglenes építményként - a Duna bármelyik oldalán az Erzsébet híd és az Árpád híd között a
rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall
József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek. A
toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen is
elhelyezhetők, azok létesítéséhez a közterület tulajdonosától közterület-használati
3
hozzájárulást nem kell kérni és közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést nem
kell kötni. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei
közterületen történő elhelyezése esetén a közterület tulajdonosa részére a közterület
használatára és annak részletes körülményeire vonatkozóan a közterület használatának
megkezdését megelőző 60 nappal bejelentést kell tenni.
(2)	A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei mint
ideiglenes építmény létesítése során a kulturális örökség védelméről szóló törvény, a
világörökségről szóló törvény, valamint az e törvények végrehajtására kiadott rendeletek
előírásai nem alkalmazandóak, toyábbá a természet védelméről szóló törvény előírásait az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az óriás ugrótomyot és kapcsolódó létesítményeit az adott világbajnokság befejezését
követő 90 napon bélül meg kell szüntetetni és az építtető köteles a közterület eredeti állapotát
visszaállítani. Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán a fővárosi
és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.
(4)	Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán, valamint az e
létesítmény használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a Dunán
hajózási korlátozás, illetve hajózási zárlat rendelhető el. A beruházással összefüggésben a
víziközlekedésről szóló törvény valamint a víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet
előírásait e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell
alkalmazni.
10.	§ A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati
vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a
tulajdonjog állam javára történő ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
j •* '
11.	§ A beruházás tekintetében a beruházás megvalósításáért felelős kormánybiztos bármely
hatóságtól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az
építtetőtöl, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, toyábbá Budapest Főváros
Önkormányzatától, valamint Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatától a
beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét,
javasolhatja. Amennyiben a közigazgatási hatóság, a közműszolgáltató, a közműnyilvántartó
és energiaszolgáltató társaság, az építtető, az egyéb állami tulajdonban álló társaság,
Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata a
kormánybiztos intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szerv első számú
vezetője - önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester - részletes
indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az intézkedési
javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül. Amennyiben az érintett szerv irányítását
valamely miniszter látja el, úgy az érintett szerv vezetője és a felügyeletet ellátó miniszter
együttes, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az
intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül.
12.	§ Az e törvény hatálya alá tartózó ingatlanokra vonatkozó jogok, az ingatlanok
tulajdonjogának megszerzése, illetve a beruházás során a Magyarország 2015. évi központi
költségvetéséről szóló törvény 2014. évi C. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti szabályokat
nem kell alkalmazni.
4
13.	§ (1) A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges - az 1. §-ban, illetve az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt - ingatlanra vonatkozó
szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsősorban megállapodás útján kell megszerezni.
(2)	Ha az ingatlanra vonatkozó jog az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg,
az ingatlant ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges
ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon megvalósuló beruházás, felújítási- és
létesítményfejlesztési tevékenység a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § h) pontjában
meghatározott, a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közfeladatnak
minősül.	'
14.	§ Az építési, szerelési munkával kapcsolatos vagy hulladék összegyűjtésére szolgáló
konténerek elhelyezéséhez, fennmaradásához szükséges közterület-használati hozzájárulásra
vonatkozó kérelem esetén a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati hozzájárulást az
arra vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt napon belül megadja, és a felek a
közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést a közterület-használati
hozzájárulásról szóló döntés meghozatalát követő öt napon belül megkötik.
15.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges, 13. § (1) bekezdése szerinti - az
1.	mellékletben nem szereplő - ingatlanok körét,
b)	a beruházás tekintetében alkalmazandó sajátos kulturális örökségvédelmi szabályokat,
c)	a 9. § (1) bekezdésében meghatározott óriás ugrótorony és a kapcsolódó létesítmények
ca) lehetséges helyszíneit,
eb) létesítése tekintetében alkalmazandó,sajátos természetvédelmi szabályokat,
cc)	létesítésének, elbontásának szabályait,
cd)	használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a dunai hajózás
korlátozásának, illetve hajózási zárlat elrendelésének, továbbá a vízi rendezvény
engedélyezésének szabályait,
d)	a beruházással kapcsolatos további beépítési szabályokat, és a beruházással kapcsolatos
közigazgatási hatósági eljárások további sajátos szabályait,	,
e)	a létesítményfejlesztési ingatlannal kapcsolatos további építési követelményeket
rendelettel állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a 8. § (1)
bekezdésében meghatározott ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának feltételeit
rendeletben szabályozza.
16.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17.	§ (1) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor a beruházással összefüggő folyamatban lévő
közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint a polgári peres és nem peres eljárásokban a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a Nemzeti
* Sportközpontok jogutódjának kell tekinteni. A jogutódlás tényét az érintett eljárásokban a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejelenti.
5
18.	§ A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII: törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)
,,n) sportinfrastrulctúra fejlesztése keretében sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő
létesítmény létesítése, bővítése, fejlesztése érdekében, ha
na) a sportlétesítmény a nemzeti -vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben
meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban
tartandó sportcélú ingatlanként olimpiai központnak minősül,
nb) a sportlétesítmény létesítése olimpia vagy valamely sportágban Európa-bajnokság vagy
világbajnokság megrendezése céljából történik;”	*
19.	§ (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Ksztv.) 31. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban
kijelölt miniszter irányítja. Az .irányító személye a kormánybiztos, által .ellátandó egyes
feladatok tekintetében eltérő lehet.”	’
(2)	A Ksztv. 31. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: _
„(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a kormánybiztost tevékenységének ellátásában a (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban,*
miniszter irányítása alatt, illetve ha a kormánybiztos tevékenységét - a feladattól függően - a
miniszterelnök és a miniszter is irányítja, az irányítást ellátó miniszter irányítása alatt álló
minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre mindkét esetben az államtitkár
titkárságának szabályai az irányadóak.”	,
6
1. melléklet a 2015. évi.... törvényhez
A törvény hatálya alá tartozó ingatlanok felsorolása
1.	Budapest I. kerület 14479/2 helyrajzi számú ingatlan,
2.	Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlan,
3.	Budapest XIII; kerület 25667/7 helyrajzi számú ingatlan,
4.	Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlan,
5.	Budapest XIII. kerület 25880/3 helyrajzi számú ingatlan,
6.	Budapest XIII. kerület 25880/4 helyrajzi számú ingatlan,
7.	Budapest XIII. kerület 25880/5 helyrajzi számú ingatlan,
8.	Budapest XIII. kerület 25880/6 helyrajzi számú ingatlan,
9.	Budapest XIII. kerület 25884/4 helyrajzi számú ingatlan,
10.	Budapest XIII. kerület 25872/2 helyrajzi számú ingatlan,
11.	Budapest XIII. kerület 25872/1 helyrajzi számú ingatlan,
12.	Budapest XIII. kerület 25900/4 helyrajzi számú ingatlan,
13.	Budapest XIII. kerület 23801 helyrajzi számú ingatlan,
14.	Budapest XIII. kerület 23800/7 helyrajzi számú ingatlan,
15.	Balatonfured 689 helyraj zi számú ingatlan,
16.	Balatonfured 763 helyrajzi számú ingatlan,
17.	Balatonfured 688/2 helyrajzi számú ingatlan,
18.	Balatonfíired 668/2 helyrajzi számú ingatlan,
19.	Balatonfíired 118/4 helyrajzi számú ingatlan,
20.	Balatonfured 118/7 helyrajzi számú ingatlan,
21.	Balatonfíired 590/1 helyrajzi számú ingatlan,
22.	Balatonfíired 590/2 helyrajzi számú ingatlan,
23.	Balatonfíired 590/3 helyrajzi számú ingatlan,
24.	Balatonfured 119 helyrajzi számú ingatlan,
7
25.	Balatonfíired 121 helyrajzi számú ingatlan,
26.	Balatonfíired 120 helyrajzi számú ingatlan,
27.	Balatonfíired 133 helyrajzi számú ingatlan,
28.	Balatonfured 132 helyrajzi számú ingatlan,
29.	Balatonfíired 122 helyrajzi számú ingatlan, '
30.	Balatonfíired 131 helyrajzi számú ingatlan, -
31.	Balatonfíired 107 helyrajzi számú ingatlan,
32.	Balatonfíired 118/2 helyrajzi számú ingatlan,
33.	Balatonfíired 96/1 helyrajzi számú ingatlan,
34.	Balatonfíired 96/2 helyrajzi számú ingatlan,"
35.	Balatonfíired 97 helyrajzi számú ingatlan,
“36. Balatonfíired 89 helyrajzi számú ingatlan,
37.	Balatonfured 88 helyrajzi számú ingatlan,
38.	Bálatonfüred 95 helyrajzi számú ingatlan,
39.	Balatonfured 116 helyrajzi számú ingatlan,
40.	Balatonfíired 117/2 helyrajzi számú ingatlan,
41.	Balatonfíired 117/3 helyrajzi számú ingatlan,
42.	Balatonfíired 117/4 helyrajzi számú ingatlan,
43.	Balatonfuzfp 1488/2 helyrajzi számú ingatlan,
44.	Balatonfuzfő 1498/3 helyrajzi számú ingatlan.
8
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes
világbajnokságot, amely, az ország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi
sportrendezvénye lesz. A 2017-es vizes világbajnokságnak eredetileg Guadalajara adott volna
otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt egy hónapja visszalépett. Hazánk korábban
elnyerte a 2021 -es vizes vb rendezési jogát, azonban FINA felkérésének eleget tévé már négy
évvel korábban 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszói.
A felkészüléshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt széles körű összefogásra van szükség
a várhatóan közel 2500 sportolót rajthoz állító sportrendezvény sikeres lebonyolítása
érdekében.
A javaslat a Budapesten 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és
Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben megteremti annak a lehetőségét,
hogy a rendezvényhez szükséges beruházások a rendelkezésre álló kevesebb, mint 2 év alatt
megvalósulhassanak,
A Dagály Fürdő területén egy olyan 5000 férőhelyes uszoda építése szükséges, amely mobil
lelátókkal 18 ezer fősre lehet bővíteni. Ennek érdekében szükséges a közigazgatási hatósági
eljárások felgyorsítása. A törvény rendelkezik a beruházás területére vonatkozó sajátos
településrendezési szabályok,, a kisajátítási eljárás, illetve az árvíz- és tűzvédelem
tekintetében.
Részletes indokolás
l-§
A törvény 1. §-a a törvény hatályát határozza meg, megjelölve a törvény hatálya alá tartozó
ingatlanokat és részletesen körülírva a beruházást. Rögzíti továbbá az 1. §, hogy a törvény
hatálya- az ilyen módon meghatározott beruházással összefüggő beszerzésekre és
közigazgatási hatósági eljárásokra is kiteljed. Az 1. § (2) bekezdésében kinyilvánításra kerül,
hogy a beruházás illetve a beruházás érdekébén kötendő szerződések kiemelten fontos
közérdeket szolgálnak, ezáltal segítve a jogalkalmazót azon jogszabályok alkalmazása során,
amelyek esetén a kiemelkedően fontos közérdek relevanciával bír.
2. § ' •
A törvény 2. §-a egyértelműen kijelöli a beruházás építtetőjét. Az állami vagyon tekintetében
jelenleg hatályos jogi szabályozással kompatíbilis megoldásként építtető ként a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság került kij elölésre. '
9
1
3- §
A beruházással összefüggő közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében a törvény 3. §-a
lehetővé teszi, hogy a beruházással összefüggésben a lehető leggyorsabban lebonyolítható
közbeszerzési eljárásforma kerüljön alkalmazásra. Ugyanezen cél érdekében a törvény a
beruházással összefüggő közbeszerzési eljárásokat kiveszi a közbeszerzések központi
ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet hatálya alól. A közbeszerzési
eljárások jogszerűségét a magyar jogrendszer egyéb szabályai biztosítják, ugyanakkor ezzel a
megoldással a beszerzések tekintetében több hetes határidő rövidítés érhető el. A
transzparencia és a verseny biztosítása érdekében ugyanakkor a törvény .előírja, hogy minden
esetben legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, és az ajánlatok értékelési
szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehet. Az átláthatóság
érdekében rendelkezik továbbá a törvény arról, hogy e közbeszerzési eljárások lényeges
dokumentumai nyilvánosak és megismerhetőek.	'
4-§
A törvény 4. §-ának célja ugyancsak a közbeszerzési eljárások gyorsítása, erre tekintettel a
törvény a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben
megállapított határidőket rövidíti. Általános jelleggel az egyébként alkalmazandó határidőket
a törvény a felére csökkenti.
-5. §
A törvény 5. §-a egyfelől sajátos beépítési követelményeket határoz meg a
létesítményfejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan tekintetében. Az eltérő szabályok
megalkotása azért indokolt, mert a vizes világbajnokság megrendezéséhez egy sajátos
építmény megépítésére . van szükség, amelynek tekintetében az' általános, szabályok
alkalmazása több tekintetben megoldhatatlan. Az 5. § (6) 'bekezdése továbbá külön
jogszabály alkotására ad felhatalmazást, amelyben a kulturális örökség védelmére vonatkozó
törvény előírásaitól eltérő szabályok állapíthatók meg. Ennek indoka az, hogy az építkezés
rendkívül feszített ütemét össze kell hangolni a régészeti feltárás érdekeivel. Ezt a célt
megfelelő rugalmasságot biztosító kormányrendeleti szabályozással lehet elérni. A törvény 5.
§ (7) bekezdése egyes tevékenységeket építési engedély nélkül végezhető építési
tevékenységnek minősít, ezen tevékenységek köre alapvetően az építkezés előkészítését
szolgálja, és az építési engedély nélkül történő munkavégzés lehetőségének biztosítása
ugyancsak annak elősegítésére szolgál, hogy a beruházás a rendelkezésre álló rendkívül rövid
időn belül meg tudjon valósulni.
6.§
Tekintettel arra, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan árvízveszélyes területen
helyezkedik el, a törvény 6. §-a megállapítja az árvízvédelemmel összefüggő feladatokat és
kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a beruházás megvalósításának időpontjára a
beruházás helyszínének -és tágabb környezetének árvízvédelme mind jogi, mind műszaki
szempontból teljes körűen megoldott legyen.
7-§	'
A 7. § a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazandó
határidőket határozza meg, jelentősen lerövidítve az irányadó határidőket. A határidő
10
csökkentés indokául szintén az a cél szolgál, hogy az engedélyeztetés időtartama csökkenjen
és ezáltal a beruházás a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen és a világbajnokság
időpontjára biztonsággal elkészülhessen.
B.§	‘
■ *>-
A beruházás részét képezi egy ideiglenes létesítményként funkcionáló, mintegy 14.000
személy elhelyezésére szolgáló, lelátó létesítése, amely azonban csak a világbajnokság
időtartama alatt fog fennállni, a verseny megrendezését követően elbontásra kerül. Ezen
lelátók ideiglenes jellegére tekintettel szükséges a rájuk vonatkozó speciális szabályokat
megállapítani, amelyek alápvetően tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szempontok alapján
kell, hogy megállapításra kerüljenek. Erre tekintettel a törvény a katasztrófák elleni
védekezésért felelős minisztert hatalmazza fel a létésítés feltételei részletes szabályainak
megalkotására. Tekintettel e létesítmény ideiglenes jellegére, a törvény kimondja, hogy az
épületek létesítésére vonatkozó általános építésjogi követelményeket e lelátók tekintetében
nem kell alkalmazni.	-
9.§
Ugyancsak speciális szabályozást kíván az úgynevezett óriás toronyugrás versenyszám
megrendezéséhez szükséges létesítmény létesítése. Ez a létesítmény szintén ideiglenes
jellegűnek tekintendő, hiszen csak a versenyszám lebonyolításának idejére kerül felállításra,
azt követően végleges jelleggel elbontásra kerül. Tekintettel arra, hogy a létesítmény csak
rövid ideig fog fennállni, annak létesítése kapcsán nem indokolt az állandó jellegű épületek
létesítése kapcsán egyébként alkalmazandó szabályok alkalmazása. Az óriás toronyugrás
versenyszám lebonyolítása idejére a Dunán várhatóan hajózási korlátozást kell elrendelni,
erre tekintettel a törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy a vízi rendezvény
engedélyezésének általános szabályaihoz képest speciális szabályokat állapítson meg.
10.	§
A törvény 10. §-a biztosítja annak lehetőségét, hogy a települési önkormányzat a
tulajdonában lévő önkormányzati vagyont az állam javára versenyeztetés mellőzésével, akár
ingyenesen is átruházza. Ezt a kivételt a nemzeti vagyonról szóló törvény általános szabályai
alóli kivétel megteremtése céljából indokolt a törvénybe beiktatni.
11.§ .
A beruházás irányítását a kormány döntése alapján az egyes kiemelt jelentőségű budapesti
beruházásokért felelős kormánybiztos látja el. Annak érdekében, hogy a kormánybiztos az
irányítás jogát megfelelően gyakorolni tudja, a törvény 11. §-a általános tájékoztatási kérési
jogosultsággal ruházza fel a kormánybiztost, illetve a beruházás megvalósítását elősegítő
konkrét intézkedések megtételére vonatkozó javaslati jogot biztosít a számára.
12. §
Tekintettel arra, hogy a beruházás megvalósításáról a Kormány, illetve a jelen törvény
elfogadásával az Országgyűlés döntött, indokolt a törvényben rögzíteni azt, hogy a beruházás
finanszírozására szolgáló források felhasználásával kapcsolatban további jóváhagyásra nincs
szükség.
11
13.	§
A beruházás mind az alapépület, mind az ideiglenes kiegészítő létesítmények tekintetében
jelenleg nem állami tulajdonban lévő ingatlanon valósul meg, ezért a törvény főszabályként
rendelkezik arról, hogy az építtető az ingatlan tulajdonosával kösse meg a beruházás
megvalósításához szükséges megállapodásokat. Arra az esetre, ha e megállapodások
létrehozatala nem jár sikerrel, a törvény kimondja, hogy a szükséges ingatlanokat ki kell
sajátítani, -a kisajátításra vonatkozó általános szabályok szerint, azaz az érintett ingatlan
tulajdonosa azonnali és teljes körű kártalanítása mellett.
14.	§	'
A törvény 14. §-á az építési beruházásoknál szokásos közterület használati hozzájárulás
megadásának határidejét rögzíti. Tekintettel arra, hogy ez a határidő általános jelleggel
jogszabályban nincs rögzítve, e rendelkezés célja szintén a beruházás gyorsítása
lehetőségének biztosítása.
15.	§	-
A törvény 15/§-a felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
16.	és 17. §
A törvény 16. §-a a hatályba -lépés napját állapítja meg, a 17. § pedig átmeneti
rendelkezéseket tartalmaz, amelynek értelmében a törvényt a folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében ki kell mondani továbbá,
hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a beruházás
tekintetében a korábban építtetőként eljárt Nemzeti Sportközpontok költségvetési, szervi
jogutódjának tekintendő.
' . 18. §
A törvény 18 §-a a kisajátításról szóló törvényt módosítja, és ezáltal jogcímet teremt a
világversenyek céljából létesítendő létesítmények megvalósításához szükséges ingatlanok
kisajátítására vonatkozóan.
19. §
A törvény 19. §-a a beruházásért felelős kormánybiztos működésének egyes szabályai
tekintetében módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt.
12




