﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4285. számú törvényjavaslat
az energiahatékonyságról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. április
2015. évi ... törvény
az energiahatékonyságról
Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes
feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása céljából, az
energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az
energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő
nemzedékek számára történő megóvását elősegítve - az európai uniós jogi követelményekre
figyelemmel - a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	bázisévekben értékesített energiamennyiség: az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő
által a végső felhasználónak a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban 2010-től
2012-ig évente értékesített energiamennyiség számtani átlaga;
2.	egyéni fellépés: olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető
energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került
sor;
3.	energia: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája,
éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más
formája;
4.	energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak
elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő
elemeinek összessége;
5.	energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az energiahatékony beszerzések
lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti az
beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület
cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás
mértékét;
6.	energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában
kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;
7.	energiahatékonyság-alapú szerződés: az energiafogyasztó és az energiahatékonysági
szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és
nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások
ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más
energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik;
1
8.	energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján
történő biztosítása - beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást
és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz -, amelyek az energia és az
energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes
körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy
felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;
9.	energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági
szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső
felhasználó létesítményében vagy helyiségében;
10.	energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai,
magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;
11.	energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely
energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az
intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső
feltételeknek megfelelő normalizálást;
12.	energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban
meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;
13.	energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja
megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épület-csoport, ipari vagy kereskedelmi
művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára
vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony
energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;
14.	energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;
15.	energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;
16.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-ában
meghatározott szervezet;
17.	hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia,
50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen
energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
18.	hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia,
50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen
energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
19.	jelentős korszerűsítés: olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új
egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek,
ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel
szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról;
20.	kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben meghatározottak alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő
vállalkozás;
21.	kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely villamos
energiát, földgázt értékesít, valamint távhőt szolgáltat a végső felhasználó számára;
22.	komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek
többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős
energiahatékonyság-j avulást eredményez;
23.	közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;
24.	központi kormányzat: a minisztérium, a kormányhivatal országos hatáskörrel rendelkező
szervezeti egységei, a központi hivatal - a fővárosi és megyei kormányhivatalok kivételével -
országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, a Közbeszerzési és Ellátási
Főigazgatóság, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat országos hatáskörrel
rendelkező szervezeti egységei, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és
2
honvédségi szervezetek; továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában
nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy
szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;
25.	nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával
kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási
módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;
26.	nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény
alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;
27.	névleges bemenő hőteljesítmény: az adott energia-átalakító berendezésre vonatkozó
hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített
névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energia-átalakító berendezésbe
bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;
28.	primerenergia-fogyasztás: a nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi
energiafogyasztás;
29.	teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő
hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;
30.	végrehajtási időszak: az energiahatékonysági célkitűzés végrehajtására rendelkezésre álló,
2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszak;
31.	végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját
felhasználására vásárol energiát;
32.	végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a
mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai
iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.
II.	FEJEZET
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI
2.	Energiahatékonysági célkitűzés
2.	§
(1)	Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra elérendő
primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást.
(2)	A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről az Európai Bizottság
részére évente jelentést kell benyújtani.
3.	Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv
3.	§
(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket, továbbá a
várható és az elért energiamegtakarítást háromévente - az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel és a 2012/27/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre
vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági végrehajtási
határozattal összhangban - Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatni.
3
(2)	Az (1) bekezdés szerinti várható és elért energiamegtakarítás leírása során részletesen be
kell mutatni az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása
terén elért azon megtakarításokat, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonysági célkitűzés
teljesítéséhez.
(3)	A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet az Európai Bizottság részére be kell
nyújtani.
4.	Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
4.	§
(1)	A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő
beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell
kidolgozni.
(2)	A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia:
a)	tartalmazza a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti
épületállomány áttekintését;
b)	meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony
felújítási módokat;
c)	olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a legalább
a költség-optimalizált követelményszint elérését lehetővé tevő komplex korszerűsítések,
ideértve a szakaszos korszerűsítéseket is;
d)	a magánszemélyek, az építőipar és a pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó
iránymutatások tekintetében előretekintő perspektívát alakít ki;
e)	meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást és becslést tartalmaz
az energiamegtakarításon kívül elérhető további előnyök vonatkozásában.
(3)	A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát háromévente felül kell vizsgálni.
(4)	A felülvizsgált Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a Nemzeti Energiahatékonysági
Cselekvési Terv részeként kell benyújtani az Európai Bizottságnak.
5.	Az energiaellátás hatékonysága
5.	§
(1)	Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt
energiatermelés és a hatékony távfűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését -
az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kötelező tartalommal - el kell
végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére öt évente felül kell vizsgálni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-
haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább
költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas.
4
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés és a (2) bekezdés szerinti országos költség-haszon
elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a hatékony
távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a haszon meghaladja a költségeket,
a Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a hatékony távfűtési
vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az
kompatibilis legyen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a
hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával.
(4)	Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében - az (1) bekezdésben foglaltak
mellett, attól függetlenül - el kell végezni a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így
különösen a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő
képességgel, valamint az energia-termelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő
-	energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási
méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre.
III.	FEJEZET
A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI
6.	A Kormány energiahatékonysági feladatai
6.	§
A Kormány
a)	meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;
b)	kidolgozza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és gondoskodik annak felülvizsgálatáról,
valamint az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;
c)	elkészíti a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet;
d)	biztosítja, hogy a végrehajtási időszakban a felújítási kötelezettség alá eső központi
kormányzati épületek alapterületének évente 3%-át felújítsák az energiahatékonysági
minimumkövetelményeknek megfelelően és kijelöli a központi kormányzat
energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető
minisztert;
e)	meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által
beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek
energiahatékonysági követelményeit;
f)	kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében
szükséges szakpolitikai intézkedéseket és ellenőrzésük rendszerét, gondoskodik a
szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő
bejelentéséről, valamint kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős
végrehajtó hatóságokat;
g)	gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés
megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékeléséről és az ahhoz szükséges országos
költség-haszon elemzésről;
h)	meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;
i)	elkészíti a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves
jelentést;
5
j) biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi,
értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
k) meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre
történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket.
7.	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági feladatai
7.	§
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
a)	adatokat gyűjt az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek
energiahatékonysági célú beszerzéseiről;
b)	nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez
szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;
c)	névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai
auditáló szervezetekről, nyilvántartást vezet az energetikai auditorokat regisztráló
szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az
energetikai auditálás ellenőrzését;
d)	energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;
e)	értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így többek között a szállítással,
az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint
az energia-termelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő - energiahatékonysági
potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre;
f)	meghatározza
fa)	a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő
létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő
létesítményként történő üzemeltetéssel,
fb)	a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-
termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt
energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással,
fc)	a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt maghaladó, hasznosítható hőmérsékleti
szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése
esetén a hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő
gazdaságilag indokolt igény kielégítésére - többek között kapcsolt energiatermeléssel
-	történő felhasználásával, valamint
fd)	a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító
hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő
létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli
ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával
járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó
módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit;
g)	jóváhagyja az f) pont szerinti költség-haszon elemzést;
h)	felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;
i)	meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási
szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
6
IV.	FEJEZET
KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI
8.	A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása
8.	§
(1)	A központi kormányzat által használt,
a)	állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő,
b)	fűtött vagy hűtött,
c)	az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott
követelményértéket el nem érő és
2 2
d)	500 m -t, 2015. július 9-étől 250 m -t meghaladó hasznos alapterületű
épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek)
energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek.
(2)	A végrehajtási időszakban évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső
kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek
összalapterületének 3%-át kitevő területű épületek - legalább a jogszabályban meghatározott
energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő - energiahatékonysági felújítását.
(3)	Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe
a)	a hitéleti célra használt épületek,
b)	azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az
energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi
védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné,
c)	a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt
szolgáló épületek.
9.	§
A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely
tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, valamint
energiahatékonysági adatait. A nyilvántartást közzé kell tenni.
9.	Energiahatékonysági célú beszerzés
10.	§
(1)	Ha a termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi
hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek (a
továbbiakban: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi
beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló
törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az ajánlatkérők által kizárólag magas
7
energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez
összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a
fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő
érvényesülésével.
(2)	Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az
országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, valamint a honvédségi szervezetekre,
amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének
céljával.
(3)	Az energiahatékony beszerzés lefolytatására köteles szervezet minden év január 31-ig a
Hivatal rendelkezésére bocsátja a tárgyévet megelőző évben megvalósult energiahatékony
beszerzéseivel kapcsolatban készített valamennyi dokumentációt.
11.	§
Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú
szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban
kell megkötni.
V.	FEJEZET
ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN
10.	A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke
12.	§
(1)	A bázisévekben értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez
képest országos szinten évi 1,5% mértékű új megtakarítást kell elérni a végrehajtási
időszakban (a továbbiakban: végfelhasználási energiamegtakarítás), amely kötelezettség
teljesítéséről a Kormány gondoskodik.
(2)	A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.
11.	Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések meghatározása és számítási
módja
13.	§
(1)	A végfelhasználási energiamegtakarítást
a)	az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végfelhasználói
fogyasztásának csökkentését eredményezik,
b)	finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,
c)	szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,
8
d)	termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó szabványok, normák
bevezetésével,
e)	energiacímkézési rendszerekkel,
f)	oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,
g)	egyéb eszközökkel, vagy
h)	az a)-g) pontban meghatározott eszközök kombinációjával
kell elérni.
(2)	Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott eszközök célja a piaci szereplők számára
olyan támogatási keret, követelmény vagy ösztönző biztosítása, amelynek eredményeként
energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtanak és vesznek igénybe, valamint egyéb
energiahatékonyság-javító intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések)
vezetnek be.
(3)	A szakpolitikai intézkedést az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni.
(4)	A szakpolitikai intézkedés végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell
megállapítani.
(5)	A végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésébe nem számítható be azon
energiamegtakarítás, amely valamely Európai Uniós szabályozás vagy kötelezettség alapján
alkalmazandó intézkedés végrehajtásának eredménye.
(6)	Ha az energiamegtakarítás több szakpolitikai intézkedés eredménye, kizárólag egy
szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a 12. § szerinti arány megállapítása
során.
(7)	A szakpolitikai intézkedéseket és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel
rendelkező módszertanokat az Európai Bizottság számára be kell jelenteni.
12.	Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása
14.	§
(1)	A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai
intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a
továbbiakban: végrehajtó hatóság)
a)	gondoskodik a hatáskörébe tartozó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a
végrehajtás ellenőrzéséről,
b)	- az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás
összesítése érdekében - minden év január 31-ig adatot szolgáltat a szakpolitikai intézkedés
végrehajtásáról a Hivatalnak és a Hivatal megkeresésére köteles az energiamegtakarítás
összesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatás megadására.
(2)	Az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat közzé kell
tenni.
9
15. §
(1)	Ha a Hivatal a végrehajtó hatóságok által az energiamegtakarításról szolgáltatott adatok
alapján megállapítja, hogy az összes energiamegtakarítás elmarad az Európai Bizottság
számára benyújtott jelentésben tervezettől, haladéktalanul tájékoztatja az energiapolitikáért
felelős minisztert.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az energiapolitikáért felelős miniszter
javaslatot tesz a Kormány számára a szakpolitikai intézkedések felülvizsgálatára.
VI.	FEJEZET
ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ
HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK
HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE
13.	Költség-haszon elemzés készítése
16.	§
(1)	A 7. § f) pontja szerinti esetekben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott személy köteles költség-haszon elemzést készíteni, és azt a Hivatalhoz
jóváhagyás céljából benyújtani.
17.	§
(1)	A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon
elemzés elkészítése alól.
(2)	A költség-haszon elemzés elkészítése alól az (1) bekezdés szerint mentesített köteles
haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek
megváltoztak és megadni annak okát.
(3)	A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a villamos energiáról szóló
törvénynek az engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit
alkalmazhatja.
14.	A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése
18.	§
A Hivatal az összehasonlító költség-haszon elemzés alátámasztásához, a módszertan
kialakításához és módosításához szükséges adatokat, információkat bekérheti valamennyi
érintett szereplőtől.
10
15.	Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól
19.	§
(1)	A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a
kérelmezőt a jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az jogi,
finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát - a határozat
meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül - megküldi az energiapolitikáért felelős
miniszter és az Európai Bizottság részére.
VII.	FEJEZET
AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA
16.	Energiahatékonysági tájékoztató honlap
20.	§
(1)	Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és
energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi
és jogi keretekről szóló tájékoztatást elektronikus úton, rendszeresen frissülő honlapon (a
továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani.
(2)	Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az
energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az
energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott,
energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról.
17.	Kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalatok tájékoztatási feladatai
21.	§
(1)	A kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalat köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az
energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az
energiafogyasztók számára, amely segíti a fogyasztók tudatos energiafogyasztási
szemléletének kialakítását, gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaz az egyes
fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a
beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.
(2)	A tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget a kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalat
üzletszabályzatában fel kell tüntetni.
(3)	A kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalat köteles honlapján az energiahatékonysági
tájékoztató honlapra mutató linket feltüntetni.
11
VIII.	FEJEZET
AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS
18.	Az energetikai auditálási kötelezettség
22.	§
(1)	A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles
négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).
(2)	Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001
szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási
rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal
részére az érvényes tanúsítványt.
(3)	Ha egy vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
valamely államon kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy
partnervállalkozása figyelembe vételével esik az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség
hatálya alá, a kötelező energetikai auditálást az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell elvégezni.
19.	Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás
23.	§
(1)	Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditor, ha az energetikai auditor
energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét, az energetikai auditáló
szervezet köteles az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt módon és
adattartalommal adatszolgáltatást teljesíteni.
(2)	Ha a kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal
100000 forintig terjedő bírsággal sújtja.
20.	Az energetikai auditálás ellenőrzése
24.	§
(1)	A Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak
szerint ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését és az energetikai audit jogszabályi
feltételeknek való megfelelőségét.
(2)	A Hivatalt az ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási
kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére
nyújthat tájékoztatást.
(3)	Az ellenőrzési eljárásban az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal
legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
12
25.	§
(1)	A Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a
nagyvállalatot, amely
a)	a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti,
vagy
b)	a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét - az
audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve - nem teljesíti.
(2)	A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat
ellenőrzést megelőző évi, összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a
nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét, vagy mérlegfőösszegét, továbbá a
mulasztás időtartamát.
(3)	A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg
megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.
26.	§
(1)	A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg, hogy mi tekintendő a tárgyévet
megelőző évben elvégzett kötelező auditok statisztikailag jelentős hányadának, amely
vonatkozásában ellenőrzést köteles elvégezni.
(2)	A megbízó és az energetikai auditor, valamint az energetikai auditáló szervezet az
ellenőrzés során köteles együttműködni az ellenőrzést lefolytatóval.
(3)	Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem
felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort,
energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló
szervezetet a feltárt hibák kijavítására, aki köteles a feltárt hibát a Hivatal felhívásának
kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kijavítani.
(4)	Szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívja az
energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az
energetikai auditáló szervezetet, hogy a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3
hónapon belül adjon új, szakszerű és valós szakvéleményt.
(5)	A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén
az energetikai auditáló szervezetet 100000 forint bírsággal sújtja, ha
a)	az audit ellenőrzése során együttműködési kötelezettségének - az audit Hivatal felé történő
megküldési kötelezettséget is beleértve - nem tesz eleget,
b)	a feltárt hibát az energetikai auditban a Hivatal felhívására és határidőben nem javítja ki
vagy
c)	szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívására nem ad
új, szakszerű és valós szakvéleményt.
13
(6)	Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 5 éven belül
legalább 5 alkalommal szabtak ki bírságot és az újabb ellenőrzés során is bírság kiszabásának
lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett megtiltja az energetikai auditor vagy az
energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre
az érintettet az ötödik bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell.
(7)	A feltárt hibák kijavításának elmaradása esetén, valamint szakszerűtlen vagy valótlan
tartalmú energetikai audit készítését követően a Hivatal felhívása ellenére az új, szakszerű és
valós szakvélemény adásának elmaradása esetén az energetikai audit érvénytelennek minősül,
ennek tényéről a megbízót a Hivatal értesíti. A nagyvállalat az értesítés kézhezvételétől
számított 6 hónapon belül köteles új energetikai auditot beszerezni.
27.	§
(1)	A Hivatal a nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit
jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt
kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.
(2)	A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a
kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére
vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
21.	Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek
28.	§
(1)	Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,
c)	rendelkezik legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlattal,
d)	valamely regisztráló szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát
teljesítette,
e)	az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a
regisztrációs díjat megfizette és
f)	nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.
(2)	Az energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat
energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal
a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdés alapján vagy
amiatt, mert valamely, e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette,
megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy
b)	amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében
valótlan adatot szolgáltatott.
29.	§
(1)	Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,
14
a)	amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor tagja
vagy alkalmazottja, aki a szervezet nevében az energetikai auditálási tevékenységet végzi,
b)	amely az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak
bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és
c)	amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt.
(2)	Az energetikai auditáló szervezet energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja az
energetikai auditálást a saját szakmai felelőssége mellett, az energetikai auditáló szervezet
nevében végzi.
(3)	A névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási
tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal
a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdés alapján vagy
amiatt, mert valamely, e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette,
megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy
b)	amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében
valótlan adatot szolgáltatott.
30.	§
(1)	Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést a
Hivatal felé, a regisztrációs díj egyidejű megfizetésével, valamely energetikai auditorokat
regisztráló szervezet útján kell megtenni.
(2)	A bejelentéshez csatolni kell az energetikai auditálási tevékenység folytatásához
szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat.
31.	§
A Hivatal névjegyzéket vezet az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára
vonatkozó bejelentést tett energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.
32.	§
(1)	A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
a)	a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában
foglalt adatok,
b)	anyja születési neve,
c)	születési helye és ideje,
d)	elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor
által megadott egyéb elérhetőségi adat),
e)	nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka),
f)	szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával,
g)	igazolt szakmai gyakorlat jellege,
h)	a bejelentés időpontja,
i)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.
15
(2)	A névjegyzék az (1) bekezdés g)-i) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	A névjegyzék (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai
auditori tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, valamint a d)-i) pontjában foglalt adatai
nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. A
névjegyzék többi adata nem nyilvános, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra
jogosult részére adható tájékoztatás.
(4)	Az energetikai auditor 8 napon belül köteles bejelenteni a regisztráló szervezetnek a
névjegyzékben nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást.
(5)	Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a regisztráló
szervezet figyelmeztetése ellenére sem teljesíti, a Hivatal 100000 forintig terjedő bírsággal
sújtja.
(6)	Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből a Szolgtv. 28. § a) és b) pontjában
foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditor meghalt.
(7)	A Hivatal az energetikai auditor számára megtiltja az energetikai auditálási tevékenység
folytatását
a)	ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés
időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt,
b)	ha valamely, e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy
c)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott
esetben.
33.	§
(1)	A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:
a)	a Szolgtv. 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok,
b)	cégjegyzékszám vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,
c)	a vezető tisztségviselő neve,
d)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló
szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),
e)	energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának neve,
f)	a bejelentés időpontja,
g)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.
(2)	A névjegyzék az (1) bekezdés f) és g) pontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(3)	Az energetikai auditáló szervezet (2) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a
Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.
(4)	Az energetikai auditáló szervezet 8 napon belül köteles bejelenteni a regisztráló
szervezetnek a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.
16
(5)	Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a
regisztráló szervezet figyelmeztetése ellenére sem teljesíti, a Hivatal 100000 forintig terjedő
bírsággal sújtja.
(6)	Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell a Szolgtv. 28. § a) és b)
pontjában foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt.
(7)	A Hivatal az energetikai auditáló szervezet számára megtiltja az energetikai auditálási
tevékenység folytatását
a)	ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés
időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt,
b)	ha valamely e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy
c)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott
esetben.
34.	§
(1)	A névjegyzékbe vételt követően az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet
köteles éves nyilvántartási díjat fizetni a regisztráló szervezet útján.
(2)	A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság köztartozásnak
minősül és adók módjára kell behajtani.
(3)	A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel négyötöde a regisztráló
szervezet, egyötöde a Hivatal bevételét képezi. A regisztráló szervezet köteles a hozzá befolyt
regisztrációs díj és nyilvántartási díj egyötödét félévente, a tárgyfélévet követő második
hónap végéig a Hivatalnak megfizetni.
(4)	A nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a regisztráló szervezet felhívja a
nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen
elteltét követően a Hivatal 100000 forintig terjedő bírságot szab ki.
(5)	Az e törvény szerint kiszabott bírság a Hivatal bevételét képezi.
22.	Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás
35.	§
(1)	Az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: EGT-tagállam)
letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult
energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles valamely
regisztráló szervezet útján a Hivatalnak bejelenteni.
(2)	EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység
végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén történő letelepedés nélkül,
szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja az energetikai auditálási
tevékenységet, ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben az energetikai
auditorokra előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
17
(3)	EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység
végzésére jogosult energetikai auditáló szervezet Magyarország területén történő letelepedés
nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet az
energetikai auditorok névjegyzékében szereplő vagy Magyarország területén energetikai
auditálásra a (2) bekezdés szerint jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
(4)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai
auditálási tevékenységet végző személy és szervezet a működése során köteles betartani az
energetikai auditálási tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott
rendeletekben meghatározott szabályokat.
(5)	A Hivatal a határon átnyúló szolgáltatás nyújtását bejelentő személyekről és
szervezetekről névjegyzéket vezet a 32. § (1) bekezdése, valamint a 34. § (1) bekezdése
szerinti adattartalommal, amelynek a következő adatait az energiahatékonysági tájékoztató
honlapon közzéteszi:
a)	az energetikai auditor
aa)	családi neve és utóneve,
ab)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor
által megadott egyéb elérhetőségi adat),
ac)	nyelvismerete (nyelv, nyelvtudás foka),
ad)	bejelentésének időpontja,
b)	az energetikai auditáló szervezet
ba)	elnevezése,
bb)	székhelye,
bc)	cégj egyzékszáma vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási száma,
bd)	vezető tisztségviselőjének neve,
be)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló
szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),
bf)	energetikai auditálást végző természetes személy tagjának vagy alkalmazottjának neve,
bg)	bejelentésének időpontja és ha az 5 évnél rövidebb időre szól, lejártának időpontja.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti névjegyzékből történő törlésre az energetikai auditor és
energetikai auditáló szervezet névjegyzékből történő törlésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azzal, hogy a névjegyzékből akkor is törölni kell a bejelentőt, ha a határozott időre
szóló bejelentés lejárt.
23.	Harmadik ország energetikai auditálást végző szolgáltatói
36.	§
Harmadik országbeli, energetikai auditálást végző szolgáltató számára energetikai auditálás
folytatására való jogosultság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján állapítható meg.
18
24. A regisztráló szervezet
37.	§
(1)	Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket regisztráló szervezet e
törvényben meghatározott feladatait a Hivatal regisztráló szervezeti tevékenység végzésére
jogosító engedélye (a továbbiakban e §-ban: engedély) alapján látja el. Az engedély 5 évre
szól.
(2)	Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz
az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditorok és energetikai
auditáló szervezetek regisztrálását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet.
(3)	Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet által a Hivatallal
történő kapcsolattartásra kijelölt személy családi és utónevét, valamint elérhetőségeit (hivatali
címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme) is.
(4)	A Hivatal a regisztráló szervezet engedélyét visszavonja, ha a regisztráló szervezet
a)	nem felel meg e törvényben, valamint végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott követelményeknek,
b)	e törvény szerinti kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti vagy
c)	bejelenti tevékenysége megszüntetését.
(5)	Az engedély hatályát veszti:
a)	az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével,
b)	a szervezet megszűnése esetén,
c)	visszavonással.
(6)	A regisztráló szervezet az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek való
megfelelősége tekintetében bekövetkezett változást köteles a Hivatalnak haladéktalanul
írásban bejelenteni.
(7)	Ha az engedély hatályát veszti, a regisztráló szervezet köteles saját költségén a
regisztrálási tevékenységével kapcsolatos iratoknak a Hivatal vagy a Hivatal által megjelölt
regisztráló szervezet részére történő átadásáról gondoskodni.
38.	§
(1)	A Hivatal a regisztráló szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a regisztráló
szervezet
a)	elnevezését,
b)	székhelyét,
c)	levelezési címét, valamint a regisztráló szervezet által megjelölt egyéb elérhetőségi adatait,
d)	engedélye kiadásának, visszavonásának, hatályvesztésének időpontját,
19
e)	részére engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként az „energetikai auditorok
regisztrációja” megjelölést.
(2)	A nyilvántartás - az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, amelyeket a Hivatal
közzétesz az energiahatékonysági tájékoztató honlapon.
(3)	A Hivatal törli a regisztráló szervezetet a nyilvántartásból, ha az engedélye hatályát veszti.
39.	§
(1)	Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát a
regisztráló szervezet köteles megszervezni és lebonyolítani. A regisztráló szervezet a szakmai
vizsgát jelentkező esetén legalább negyedévente köteles megszervezni és a vizsga
teljesítéséről igazolást kiállítani.
(2)	A regisztráló szervezet az energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga
tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot köteles kidolgozni, amelynek elfogadása és
módosítása a Hivatal engedélyéhez kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga
lebonyolítását.
(3)	A szakmai vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A
regisztráló szervezet köteles a szakmai vizsgára felkészítő tanfolyamot szervezni és a
tanfolyamot meghirdetni, valamint jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy
alkalommal lefolytatni.
(4)	A felkészítő tanfolyam tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról a regisztráló
szervezet köteles szabályzatot kidolgozni, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal
engedélyéhez kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam lebonyolítását.
(5)	A regisztráló szervezet évente köteles - e törvény végrehajtására kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott tartalommal - jelentést készíteni tevékenységéről a Hivatal
számára.
25.	A névjegyzék vezetésének és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának, az adatok
kezelésének közös szabályai
40.	§
(1)	A Hivatal az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek bejelentéseinek
intézése, névjegyzékének vezetése, a regisztráló szervezetek nyilvántartásának vezetése,
valamint az e törvény szerinti ellenőrzési feladatainak ellátása céljából kezeli
a)	az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő
adatokat, valamint a bejelentéseikben szereplő adatokat,
b)	az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatásból származó adatokat,
c)	az energetikai auditálás ellenőrzése során beszerzett adatokat,
d)	a regisztráló szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat, valamint a regisztráló
szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása és visszavonása során tudomására
jutott adatokat,
20
e) a regisztráló szervezetek jelentésében szereplő adatokat.
(2)	A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás jogerőre emelkedéséig,
valamint a névjegyzékből és a regisztráló szervezetek nyilvántartásából történő törlés
időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés szerinti adatok
megőrzéséről. A Hivatal köteles az adatokat a határidő lejártát követő 15 napon belül
visszavonhatatlanul törölni.
41.	§
(1)	A regisztráló szervezet az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek
bejelentéseinek intézésével, valamint az energetikai auditori szakmai vizsgák
megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli
a)	az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek bejelentéseiben szereplő
adatokat,
b)	az energetikai auditori szakmai vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat.
(2)	A regisztráló szervezet a szakmai vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év
elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő
törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti
adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt.
(3)	A regisztráló szervezet a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás jogerőre
emelkedését, valamint ha a hiányos bejelentés Hivatalnak történő továbbítását a bejelentő
nem kéri, a bejelentés hiányairól szóló tájékoztatásban foglalt határidő leteltét követő 15
napon belül köteles gondoskodni az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok visszavonhatatlan
törléséről.
42.	§
Az adatkezelők által kezelt személyes adatok közül az adatkezelő, az adatfeldolgozó és az
érintettek a saját személyes adataikat korlátozás nélkül, egyéb szervek és személyek - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg.
43.	§
(1)	A névjegyzéket és a regisztráló szervezetek nyilvántartását elektronikus úton kell vezetni,
az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni.
(2)	A névjegyzéknek és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának alkalmasnak kell lennie a
bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus
adatszolgáltatásra.
21
IX.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26.	Felhatalmazó rendelkezések
44.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentés
kötelező tartalmi elemeit,
b)	a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemeit,
c)	a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés megvalósíthatósági
potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit,
d)	a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés megvalósíthatósági
potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi
elemeit és elkészítésének elveit,
e)	a felújítási kötelezettség alá eső központi kormányzati épületállományból a tényleges
felújításra kijelölt mennyiség meghatározásának részletes szabályait, a felújítási kötelezettség
teljesítésének módjára vonatkozó szabályokat, a felújítási kötelezettség alá eső központi
kormányzati épületek nyilvántartása közzétételének szabályait, valamint a felújítási
kötelezettség alá eső központi kormányzati épületek nyilvántartását vezető miniszter
kijelölését,
f)	a közintézmények által az energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető
energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit,
g)	a végfelhasználási energiamegtakarítás alapját képező energiamennyiség kiszámítására
vonatkozó számítási módszert, a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének
csökkentésére vonatkozó szabályokat, a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó
követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló
energiamegtakarítás kiszámításának módszerét, a szakpolitikai intézkedés alkalmazására
vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit, a Bizottság számára történő bejelentés egyes
szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó
hatóságok kijelölését,
h)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzésre kötelezettek körét, a költség-haszon
elemzéssel érintettek jogait és kötelezettségeit, a költség-haszon elemzés jóváhagyásának és a
költség-haszon elemzéssel kapcsolatos mentességnek a részletes szabályait, valamint a
költség-haszon elemzés módszertanának kialakítása érdekében a Hivatal részére történő
adatszolgáltatás részletes szabályait,
i)	az energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az energetikai
auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait,
j) az energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a kötelező energetikai auditálás teljesítésének
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
k) az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek energetikai auditálási
tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésének, valamint névjegyzékbe vételének
részletes szabályait,
l) a regisztráló szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési követelményeket, az
engedély kiadásának és visszavonásának általános eljárási szabályait, regisztráló szervezetek
tevékenysége végzésének szabályait,
22
m) Magyarországnak az Európai Bizottság felé teljesítendő energiahatékonysági jelentéstételi,
értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes
szabályokat,
n) az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő
átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket,
o)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
esetén a kiszabható bírság mértékét
rendeletben állapítsa meg.
45.	§
Felhatalmazást kap az energetikáért felelős miniszter arra, hogy
a)	az energiahatékonysággal kapcsolatos, az energiafogyasztók és a piaci szereplők
tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos energiahatékonysági tájékoztató honlap
tartalmával és üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat,
c)	a regisztráló szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és
módját,
d)	az energetikai auditból származó, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adatok körét és az
adatszolgáltatás módját
rendeletben állapítsa meg.
46.	§
Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy
a)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzés módszertanát és a költség-haszon elemzés
elkészítésének követelményeit,
b)	a nem kötelező energetikai audit ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével
kapcsolatos részletes szabályokat,
c)	az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és
nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó
szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
27.	Hatályba léptető rendelkezések
47.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép
hatályba.
(2)	A 21. § (1) és (2) bekezdése és az 53. § (2) bekezdés a) pontja 2016. január 1-jén lép
hatályba.
23
28.	A jogszabály rövidítésének meghatározása
48.	§
E törvény rövidítése: „Ehat.”
29.	Átmeneti rendelkezések
49.	§
(1)	A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell
elvégeztetnie.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat 2012.
december 4-e és 2015. december 5-e között az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott
kormányrendeletben foglalt, az energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek - ide nem
értve a regisztráló szervezetek által szervezett energetikai auditori szakmai vizsga letételét -
megfelelő, de az energetikai auditorok névjegyzékében nem szereplő személlyel végeztetett el
energetikai auditálást.
(3)	A Hivatal 2016. december 31-ig nem állapít meg bírságot a kötelező energetikai auditálás
teljesítésének elmaradása miatt.
(4)	A Hivatal a 7. § e) pont szerinti értékelést 2015. június 30-áig készíti el.
30. Jogharmonizációs záradék
50.	§
Ez a törvény
a)	az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról,
valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012.
október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
31. Módosító rendelkezések
51.	§
(1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 7. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja többek között:)
„u) energiahatékonysági hatású fejlesztések elősegítése.”
24
(2)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvény 7. § (2) bekezdés u) pontja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a
2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 8. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
52.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv
módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
53.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 142. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rendszerhasználati díjaknak tükrözniük kell a hálózatokon a fogyasztásbefolyásolás és
a kereslet oldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb
energiahatékonysági intézkedések útján elért költségmegtakarítást, beleértve a hálózati
beruházások költségének csökkentésén és a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért
megtakarításokat is.”
(2)	A Vet. 184. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv
módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének,
14.	cikk (10) bekezdésének és 15. cikkének való megfelelést szolgálja.”
(3)	A Vet.
a)	25. § (3) bekezdésében a „követelményeit, valamint” szövegrész helyébe a
„követelményeit, valamint az energiahatékonysági potenciálról készített értékelésben
foglaltakat, továbbá” szöveg,
b)	36. § (1) bekezdés g) pontjában a „kapcsolt villamos energia” szövegrész helyébe a „nagy
hatásfokú kapcsolt villamos energia” szöveg
lép.
(3)	Hatályát veszti a Vet. 36. § (1) bekezdésében az „átviteli hálózat üzemét befolyásoló”
szövegrész.
54.	§
25
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 159. § (1) bekezdése a következő b) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„b) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról,
valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012.
október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikke.”
55. §
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3. §
(2)	bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal látja el)
„g) az energiahatékonyságról szóló törvény”
(és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó
szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét.)
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat célja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv
módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
Irányelv) átültetéséhez szükséges, törvényi szintű új szabály megalkotása, valamint a
jogharmonizációhoz kapcsolódó törvényi szintű módosítások elvégzése. A 2012. október 25-
én elfogadott Irányelv célja, hogy egy olyan intézkedésekből álló közösségi keretrendszert
hozzon létre, amely biztosítja az energiahatékonyságnak az Európai Unió egészében történő
előmozdítását, ezen keresztül pedig az Európai Unió 2020-ig elérendő 20%-os
energiahatékonysági célkitűzésének teljesülését. Az Irányelv alapján minden tagállamnak meg
kell állapítania egy nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzést, amely célkitűzéseknek
összességében kell biztosítaniuk az Európai Unió egységes célkitűzésének megvalósulását. A
javaslatban foglalt intézkedések a nemzeti célérték teljesülését biztosítják.
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. alcím a javaslat értelmező rendelkezéseit tartalmazza.
A 2. §-hoz
Az Irányelv 3. cikke értelmében minden tagállamnak meg kell állapítania egy indikatív
nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amelyet be kell jelenteni a Bizottságnak. A 2.
alcímben meghatározásra kerül a nemzeti energiahatékonysági célszám megállapításának
kötelezettsége, valamint a célszám megvalósítása felé tett lépésekről szóló éves jelentéstételi
kötelezettség. E kötelezettségek címzettje a 6. alcím alapján a Kormány. A jelentés tartalmát a
javaslat végrehajtására kiadandó kormányrendelet szabályozza. A javaslat végrehajtására
kiadandó kormányrendelet alapján a jelentéstétel a nemzeti fejlesztési miniszter útján történik
minden év április 30-ig.
A 3. §-hoz
Az Irányelv 4. cikke előírja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki hosszú távú stratégiát a magán
és köztulajdonban álló, lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának
felújításába történő beruházások ösztönzésére és azt hozzák nyilvánosságra. A stratégiát
háromévente felül kell vizsgálni és a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek részeként
be kell nyújtani a Bizottságnak. A javaslat a Kormány feladataként nevesíti a Nemzeti
Épületenergetikai Stratégia készítését és háromévente történő felülvizsgálatát és az Európai
Bizottság részére történő megküldését. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Épületenergetikai
Stratégiában foglalt adatoknak a Nemzeti Energiastratégiában foglalt adatokon kell
alapulniuk, összhangban kell lenniük a kormányzati energiapolitikai intézkedésekkel,
előrejelzésekkel, ezért a stratégia-alkotással kapcsolatos előkészítő feladatok is
szükségszerűen az energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter felelősségi körébe
tartoznak a kormányzaton belül. A javaslat végrehajtására kiadandó kormányrendelet alapján
a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia felülvizsgálata a nemzeti fejlesztési miniszter útján
történik 2014. április 30-át követő minden harmadik év április 30-ig.
27
A 4. §-hoz
Az Irányelv 24. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamoknak első alkalommal 2014. április 30-
ig, majd ezt követően háromévente nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket kell
benyújtaniuk. A terveknek ki kell térniük a jelentősebb energiahatékonyság-javító
intézkedésekre és a várható vagy elért energiamegtakarításra, beleértve az energiaellátás, -
továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért azon megtakarításokat
is, amelyek hozzájárulnak a nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesítéséhez.
A javaslat a feladat folyamatos ellátásának biztosítására a Kormány feladataként nevesíti a
nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv készítését és háromévente történő
felülvizsgálatát, valamint az Európai Bizottság részére történő megküldését. A javaslat
végrehajtására kiadandó kormányrendelet mellékleteként beépülnek a hazai jogba nemzeti
energiahatékonysági cselekvési terv kötelező tartalmi elemeit tartalmazó irányelvi
rendelkezések.
Tekintettel arra, hogy nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv céljainak és
intézkedéseinek összhangban kell lenniük a Nemzeti Energiastratégiában megjelölt
kormányzati energiapolitikai intézkedésekkel és előrejelzésekkel, nemzeti
energiahatékonysági cselekvési terv megalkotásával kapcsolatos előkészítő feladatok is
szükségszerűen az energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter felelősségi körébe
tartoznak a kormányzaton belül. A javaslat végrehajtására kiadandó kormányrendelet alapján
a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia felülvizsgálata a nemzeti fejlesztési miniszter útján
történik 2014. április 30-át követő minden harmadik év április 30-ig.
Az 5. §-hoz
Az 5. alcím az Irányelv 14. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Az Irányelv 14.
cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak átfogó értékelést - és ezzel összefüggésben
költség-haszon elemzést - kell készíteniük a nagyhatásfokú kapcsolt energiatermelés és a
hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljáról. Az értékelésnek és a hozzá
kapcsolódó költség-haszon elemzésnek a fő célja a hatékony fűtési/hűtési rendszerek és
különösen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést alkalmazó rendszerek felhasználásában
rejlő potenciált figyelembe vevő szakpolitika kialakításának előkészítése.
A 6. §-hoz
A javaslat 6. alcímében a Kormány mint a javaslatban meghatározott egyes kötelezettségek
címzettje kerül megjelölésre.
A 7. §-hoz
A 7. alcím a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
számára a javaslat által megállapított energiahatékonysági feladatok felsorolását tartalmazza.
A 8-9. §-hoz
Az Irányelv 5. cikke értelmében a tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-től a központi
kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött vagy hűtött, vagy fűtött és hűtött
28
épületek összes hasznos alapterületének 3%-át évente oly módon felújítják, hogy az
megfeleljen legalább az általuk, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i
2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU irányelv) 4.
cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra előírt minimumkövetelményeknek. A
kötelezettség 2015. július 8-ig a legalább 500 m2 hasznos alapterületű, ezt követően a
legalább 250 m2 hasznos alapterületű épületekre terjed ki, amelyek az adott év január 1-jén
nem felelnek meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikke szerinti minimumkövetelményeknek. A
követelményeket részletesen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmazza.
Az Irányelv 5. cikkében szereplő kötelezettséget fogalmazza meg a javaslat 8. alcíme. A
javaslat szintén a Kormány feladatául szabja e kötelezettség végrehajtását.
A felújítandó épületek körének megállapítása céljából szükséges a „központi kormányzat”
fogalmának meghatározása, amely az Irányelvhez készített bizottsági útmutatók alapján
történt. E szerint a központi kormányzat nem csupán minisztériumokból áll, hanem olyan
szerveket is magában foglal, amelyek közvetlenül függnek azoktól a felügyelet és a
finanszírozás szempontjából, azaz nem teljesen önállóak. Az Irányelv preambulumának (17)
pontjában foglaltak szerint a felújítási kötelezettség az országos hatáskörrel rendelkező
igazgatási szervezeti egységekre vonatkozik. E meghatározások figyelembevételével
Magyarországon a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján felújítási
kötelezettség alá tartozóként kerülnek meghatározásra a minisztériumok, a kormányhivatalok,
központi hivatalok és nemzetbiztonsági szolgálatok országos hatáskörrel rendelkező
szervezeti egységei, valamint az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és
honvédségi szervezetek fent meghatározott minimumkövetelményeknek meg nem felelő
épületei. Az Irányelv lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok kivételeket határozzanak meg
felújítási kötelezettség alá eső épületek körében. A javaslat ennek megfelelően kivételeket is
meghatároz a felújítási kötelezettség alól.
Az Irányelv 5. cikk (5) bekezdése alapján a tagállamoknak el kell készítenie és nyilvánosságra
kell hoznia a felújítási kötelezettséggel érintett épületek nyilvántartását, amely tartalmazza a
négyzetméterben kifejezett alapterületet, valamint az egyes épületek energiahatékonyságára
vonatkozó adatokat. A nyilvántartás felállításának és vezetésének, valamint adatai
közzétételének kötelezettségét a javaslat végrehajtása érdekében kiadandó kormányrendelet a
Statútum rendelet módosításával az energiapolitikáért felelős miniszterhez telepíti. A
nyilvántartás felállítását követően, a felújítások 2020. december 31-ig történő ütemezéséről az
energiapolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.
A felújítások ütemezésében - az egyes ágazatok speciális fejlesztési igényeire, sajátosságaira
figyelemmel - a kormányzat széleskörű döntési kompetenciával rendelkezik. A javaslat
végrehajtására kiadandó kormányrendelet annyiban állít fel prioritási sorrendet, hogy
elsőbbséget élveznek a legalacsonyabb energiahatékonysági jellemzőkkel bíró épületek.
A 10-11. §-hoz
Az Irányelv 6. cikkében foglaltakkal összhangban a javaslat 10. §-ában a közintézményi
beszerzésekre vonatkozóan előírja, hogy a minisztériumok, kormányhivatalok és központi
29
hivatalok csak magas energiahatékonysági teljesítményű termékeket, szolgáltatásokat és
épületeket szerezzenek be, amennyiben ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a
gazdasági megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a
verseny megfelelő érvényesülésével. A kötelezettség a közbeszerzésekről szóló törvényben
meghatározott uniós értékhatárok feletti értékű beszerzésekre vonatkozik.
Az Irányelv 6. cikkének előírásait már a 2015. január 1-jén hatályba lépett, az
energiahatékony beszerzésekről szóló 1849/2014. (XII. 30.) Korm. határozat átültette,
tekintettel arra, hogy a feladat címzettje - a központi kormányzat - számára
kormányhatározattal is előírható feladatellátás. Annak érdekében, hogy hosszú távon is
biztosított legyen az Irányelv által előírt feladatok ellátása, szükségesnek mutatkozott a
javaslatban az energiahatékonysági célú közbeszerzésekkel összefüggő szabályok
megerősítése és az előírások ágazati törvényi szintre emelése.
Magyarország az Irányelvnek eleget téve a kormányhatározatban rögzítette, hogy a
minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási
Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az országos hatáskörrel rendelkező
rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek az Európai Unió joga által meghatározott
közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzéseik során kizárólag
magas energiahatékonyságú termékeket, szolgáltatásokat és épületeket szerezzenek be. A
fenti szabályozás azonban megszorításokat is tartalmaz, így a fentieknek csak akkor kell
érvényesülni, ha mindez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági
megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny
megfelelő érvényesülésével. Az energiahatékony beszerzésekről szóló 1849/2014. (XII. 30.)
Korm. határozat az egyes termékekre, szolgáltatásokra és épületekre vonatkozóan további
energiahatékonysági követelményeket fogalmaz meg 1. mellékletében. Ugyancsak kivételt
képeznek a fentiek alól - ahogyan arra az Irányelv is lehetőséget ad - a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és
honvédségi szervezetek, amennyiben azok alkalmazása összeütközést eredményez ezen
szervezetek tevékenységének természetével és elsődleges céljával.
A feladat elvégzésének nyomon követését lehetővé tévő, a határozat által valamennyi
miniszter számára előírt feladat, hogy a megvalósított beszerzéseik energiahatékonysági
jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt,
továbbá - amennyiben ismert - a beszerzéssel elérhető éves energiafelhasználás megtakarítás
mértékét írásban kötelesek dokumentálni. A közbeszerzések során érvényesülő
energiahatékonysági szempontokkal elért megtakarítás számszerűsítése szükséges a javaslat 3.
alcíme szerinti éves jelentések elkészítéséhez, amelyekben a tagállamok a nemzeti
energiahatékonysági célkitűzések felé tett előrelépésről számolnak be. Az energiahatékony
beszerzések lefolytatására köteles szervezetek a Hivatal rendelkezésére bocsátják a tárgyévet
megelőző évben megvalósult energiahatékony beszerzéseikkel kapcsolatban készített
valamennyi dokumentációjukat.
A 9. alcím 11. §-a előírja, hogy ha a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott
ajánlatkérő szervezet az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú
szerződést kíván kötni, a szerződésnek legalább jogszabályban meghatározott tartalmi
elemeket kell tartalmaznia. E tartalmi elemeket a javaslat végrehajtására kiadandó
kormányrendelet tartalmazza. Ezzel a rendelkezéssel valósul meg az Irányelv 18. cikkében
meghatározott kötelezettség, amely szerint a tagállamok energiahatékonysági-alapú
30
szerződések megkötéséhez szerződésminta rendelkezésre bocsátásával támogatják a
közszférát.
A 12. §-hoz
Az Irányelv 7. cikk (1) bekezdése alapján a javaslat 10. alcíme megállapítja, hogy a
végrehajtási időszakban, azaz 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben az
összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalkozás által a
végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának legalább megfelelő
új megtakarítást kell elérni a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak, az ún.
bázisévek átlagában. E kötelezettség a végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettség,
melynek teljesüléséért a Kormány felelős.
A 13. §-hoz
Az Irányelv választási lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy a végfelhasználási
energiamegtakarítást ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozásával, vagy
alternatív szakpolitikai intézkedésekkel, vagy ezek kombinációjával éri el. A javaslat 11.
alcíme alapján Magyarország a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítését az Irányelv
7.	cikk (9) bekezdésében foglaltak szerint, szakpolitikai intézkedések útján éri el. A 11.
alcímben meghatározásra kerül a szakpolitikai intézkedések fogalma.
A Kormány dolgozza ki a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez szükséges
szakpolitikai intézkedéseket és ellenőrzésük rendszerét, valamint gondoskodik a szakpolitikai
intézkedések Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről.
A 14-15. §-hoz
Az alternatív szakpolitikai intézkedések kapcsán általános követelmény a felelősség
meghatározása, az átláthatóság, az előírt energia megtakarítás Irányelvben előírt módon
történő meghatározása, az eredmények nyomon követése, ellenőrzési rendszer létrehozása,
éves jelentés készítése az elért energia megtakarításról, valamint az energia megtakarítás éves
tendenciáinak nyilvánosságra hozása. A fentiekre tekintettel olyan szabályozási környezetet
és tájékoztatási rendszert kell kialakítani, illetve fenntartani, amely az energiamegtakarítás
igazolhatóságát biztosítja.
A javaslat alapján a Kormány az egyes szakpolitikai intézkedésekhez kapcsolódóan a
szakpolitikai intézkedés megvalósítása és nyomon követése érdekében végrehajtó hatóságokat
jelöl ki. A végrehajtó hatóságok kötelesek évente adatot szolgáltatni a Hivatal részére a
felügyeletük alatt működő szakpolitikai intézkedésekből származó energiamegtakarítás
nagyságáról, valamint a szükséges tájékoztatást megadni. Az egyes szakpolitikai intézkedések
révén elért energiamegtakarítási adatokat a Hivatal köteles közzétenni. Az
energiamegtakarítási adatokról a nemzeti fejlesztési miniszter által készítendő éves
jelentésben kell az Európai Bizottság felé beszámolni.
Tekintettel arra, hogy az elérendő energiamegtakarítási szint elérése több tényezőtől függ,
ugyanis azt több szakpolitikai intézkedés együttes megvalósulásával kell elérni, ezért fel kell
készülni arra az eshetőségre, hogy az összes energiamegtakarítás elmarad az Európai
Bizottság számára benyújtott jelentésben tervezettől. Ebben az esetben a Hivatal köteles
haladéktalanul tájékoztatni az energiapolitikáért felelős minisztert, aki javaslatot tesz a
31
Kormány számára a szakpolitikai intézkedések felülvizsgálatára, adott esetben kibővítésére
annak érdekében, hogy a 2020-as távlatban megállapított kumulatív megtakarítási cél
teljesülhessen. A szakpolitikai intézkedési csomagban bekövetkező - az energiamegtakarítás
mértékét érintő hatással bíró - jelentősebb változásokat, újabb intézkedéseket a javaslat
végrehajtására kiadandó kormányrendelet alapján a nemzeti fejlesztési miniszter jelenti be az
Európai Bizottság számára.
A 16-17. §-hoz
Az Irányelv 14. § cikk (5) bekezdése rögzíti az intézményi szintű költség-haszon elemzés,
azaz a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés
megvalósíthatósági potenciáljának intézményi szinten történő elkészítésének kötelezettségét.
A költség haszon-elemzés elkészítésére - az irányelvi rendelkezésekkel összhangban - a
javaslat 7. § f) pontja szerinti esetekben kell, hogy sor kerüljön:
a)	új hő alapú villamosenergia-termelő létesítmény esetén,
b)	jelentős felújításon áteső létesítménynek nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő
létesítménnyé történő átalakítása esetén,
c)	hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmény tervezése,
vagy jelentős felújítása esetén,
d)	ha új távfűtési/távhűtési hálózatot terveznek, vagy amikor egy már meglévő
távfűtési/távhűtési hálózatba olyan új energiatermelő létesítményt terveznek,
amelynek teljes bemenő hőteljesítménye meghaladja a 20 MW-ot.
A javaslat az intézményi szintű költség-haszon elemzés jóváhagyása tekintetében eljáró
hatóságként a Hivatalt jelöli ki. A Hivatal az irányelvi rendelkezésekkel összhangban - egyes
kormányrendeleti szinten meghatározott esetekben - előzetesen mentesítést adhat ki az
intézményi szintű költség-haszon elemzés alól.
A 18. §-hoz
E rendelkezés alapján a javaslat 16-17. §-a szerinti költség-haszon elemzés elkészítéséhez
szükséges módszertant és követelményrendszert a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
Az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezést a javaslat 46. §-a tartalmazza. Az
összehasonlító költség-haszon elemzés megalapozott elkészítéséhez, a módszertan szükség
szerinti módosításához kellő adatokat és információkat a Hivatal az érintett szereplőktől
bekérheti.
A 19. §-hoz
Amennyiben a javaslat 16-17. §-a szerinti költség haszon elemzés pozitív, az abban foglaltak
alól csak abban az esetben adható mentesítés, ha azt a kérelmező a Hivatalnál kezdeményezi,
valamint ha az speciális jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okokra figyelemmel indokolt. Ezen
lehetőséget az Irányelv 15. cikk (6) bekezdése biztosítja. A Hivatal minden ilyen irányú eseti
döntéséről értesíti az energiapolitikáért felelős minisztert és az Európai Bizottságot.
A 20. §-hoz
32
Az Irányelv több cikke (12. cikk, 17. cikk, 18. cikk) önállóan rendelkezik az
energiafogyasztók, így különösen a lakosság, a kis- és középvállalkozások, valamint a
regionális, illetve helyi szintű közintézmények tájékoztatásáról, illetve az
energiafogyasztással kapcsolatos szemléletének formálásáról. A tájékoztatásra vonatkozó
önálló rendelkezések mellett az Irányelv több cikkéhez (5. cikk, 6. cikk, 8. cikk)
kapcsolódnak további szemléletformálási rendelkezések. Az Irányelv által előírt számos
tájékoztatási és szemléletformálási kötelezettség a Hivatal által működtetett
energiahatékonysági tájékoztató honlap segítségével valósul meg.
A 21. §-hoz
A javaslat 17. alcíme alapján - az Irányelv 17. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek
eleget téve - a kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalat köteles ügyfélszolgálatán és
honlapján az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az
energiafogyasztók számára, amely segíti a fogyasztók tudatos energiafogyasztási
szemléletének kialakítását, gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaz az egyes
fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a
beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról. A tájékoztatási és tanácsadási
kötelezettség 2016. január 1-én lép hatályba.
A 22. §-hoz
A nagyvállalatok először 2015. december 5-ig, majd azt követően négyévente energetikai
auditot kötelesek lefolytatni. A kötelezetti kör, azaz a nagyvállalatok lehatárolása a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben
foglaltak szerint történik meg. E törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározásáról szóló 2003/361/EK Bizottsági ajánlásban foglaltakkal összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz. Ennek megfelelően nagyvállalatnak az a vállalkozás minősül, amely
250 főnél több személyt foglalkoztat, vagy amelynek éves forgalma meghaladja az 50 millió
eurót vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A nagyvállalati státusz megállapításakor
figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozások előzőek szerinti adatait is, ami
annyit tesz, hogy a vonatkozó értékeket hozzá kell adni a vállalkozás adott értékeihez.
Az Irányelv alapján a javaslat lehetőség biztosít az auditálási kötelezettség alóli mentesülésre,
ha a nagyvállalat EN ISO 50001 szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert
akkreditált tanúsítóval tanúsíttat.
A 23. §-hoz
Az auditor az audit lefolytatásának megtörténtéről, valamint az auditból származó egyes
jogszabályban meghatározott adatokról (pl. potenciális energiamegtakarítás mértéke, illetve a
korábbi audithoz képest megvalósult intézkedésekből származó megtakarítás mértéke) adatot
köteles szolgáltatni a Hivatal számára. Magyarországnak az elvégzett energetikai auditok
számáról (kötelező és nem kötelező energetikai auditok szerinti bontásban) a Bizottság felé a
nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv keretében kell adatot szolgáltatni. Az elvégzett
energetikai auditokból származó, a potenciális energiamegtakarítás mértékére vonatkozó
adatok pedig lehetővé teszik támogatási, illetve ösztönző programok célcsoportjainak
meghatározását, valamint az elért eredmények összekapcsolását.
A 24-27. §-hoz
33
A javaslat szerint a Hivatal ellenőrzi, hogy az egyes nagyvállalatok eleget tettek-e auditálási
kötelezettségüknek. A Hivatal emellett a kötelező energetikai auditok szakmaiságát is
ellenőrizni fogja. A Hivatal saját hatáskörben, évente jelöli meg az ellenőrizendő auditok
statisztikailag jelentős hányadának mértékét és ennek a hányadnak megfelelően folytat le
ellenőrzést. A Hivatal az ellenőrzésre kiválasztott auditokat az auditot lefolytató és azt 10 évig
őrző auditortól közvetlenül szerzi be. A nem kötelező energetikai auditokat a Hivatal a
megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.
Az energetikai auditálási kötelezettség megszegése pénzbírság kiszabását vonja maga után,
melyet a Hivatal hatósági határozatban állapít meg. Az együttműködési kötelezettségét nem
teljesítő, valamint a bizonyítottan valótlan eredményt hozó auditot végző auditort szintén
bírsággal, illetve a névjegyzékből történő törléssel javasolt szankcionálni.
A 28-34. §-hoz
A javaslat 21. alcíme határozza meg az energetikai auditálási tevékenység természetes
személyek, valamint gazdálkodó szervezetek általi folytatásának feltételeit, a bejelentésre
valamint az energetikai auditorok és auditáló szervezetek névjegyzékének alapvető
szabályaira vonatkozó rendelkezéseket, köztük a névjegyzékből való törlés szabályait.
A 35. §-hoz
A 22. alcím az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában letelepedett és ott
jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy
energetikai auditáló szervezet által az energetikai auditálás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
keretében történő folytatására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 36. §-hoz
A 23. alcím a harmadik országbeli, energetikai auditálást végző szolgáltató számára adható
jogosultság feltételeit szabályozza.
A 37-39. §-hoz
Az energetikai auditorok a tevékenység folytatásához szükséges bejelentést a regisztráló
szervezetek útján teszik meg Hivatal részére. Az auditorokat a regisztráló szervezetek
javaslatára a Hivatal veszi nyilvántartásba. A Hivatal vezeti a regisztráló szervezetek
közhiteles nyilvántartását. A regisztráló szervezetek működését a törvényjavaslat értelmében
a Hivatal határozatában engedélyezi. Az engedély 5 évig hatályos.
A 40-43. §-hoz
A 25. alcím a Hivatal által vezetett névjegyzékek és nyilvántartás adatai, valamint a
regisztráló szervezet által kezelt adatok kezelésének szabályairól rendelkezik.
A 44-46. §-hoz
A 26. alcím a javaslat végrehajtását szolgáló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és
MEKH rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
34
A 47. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 48. §-hoz
A javaslat rövidítésének meghatározása.
A 49. §-hoz
Az auditálási kötelezettség első teljesítésére nyitva álló időkeretben, azaz 2012. december 4-e
és 2015. december 5. között kiállított energetikai auditok elfogadása érdekében a javaslat
átmeneti rendelkezést tartalmaz. E rendelkezés értelmében elfogadható az auditálási
kötelezettség teljesítéseként ebben az időintervallumban kiállított audit, amelyet az
energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek megfelelő, de az energetikai auditorok
névjegyzékében nem szereplő személy készített el. Az energetikai audit tartalmi
követelményeire vonatkozó minimumkövetelmények érvényesek ezekre az auditokra is.
A Hivatal 2016. december 31-ig nem állapít meg bírságot az energetikai auditálási
kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt.
Az 50. §-hoz
Jogharmonizációs záradék. Tekintettel arra, hogy a javaslat a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentési
eljárásra vonatkozó szabályozás alkalmazását rendeli el, ezért a jogharmonizáció záradékban
a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv is feltüntetésre kerül.
Az 51-55. §-hoz
Módosító rendelkezések. Az Irányelvnek való megfelelést biztosító rendelkezéseket
tartalmazó további törvényi szintű jogszabályok módosítása szükséges a jogharmonizációs
záradék feltüntetése céljából.
35