﻿2015. évi... törvény
a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények
módosításáról
1. §
(1)	A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi
XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
2014.	évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási törvény) 6. §-a a következő (10) és (11)
bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az elszámolásra köteles, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt nem
álló pénzügyi intézménynek az elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljes körűen
rendelkezésére, és ezt igazolni tudja a Felügyelet felé, akkor az érintett fogyasztói
kölcsönszerződés vonatkozásában jogosult a Felügyelet által jóváhagyott becslési módszertan
szerint eljárni.
(11)	Az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi, hogy a végelszámolás vagy
a felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézmény a (10) bekezdésben foglalt feltételek
fennállása esetén alkalmazza a becslési módszertant.”
(2)	Az Elszámolási törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Ha a pénzügyi intézmény bármely adós, kezes vagy zálogkötelezett részére az
elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, az adós, a kezes vagy a zálogkötelezett
kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.
Ha a másolatra jogosult jogosult az elszámolás vitatására és a pénzügyi intézmény nem készített
elszámolást, az elszámolás vitatására jogosult a fogyasztóra irányadó szabályok szerint
követelheti elszámolás készítését. Ha a másolatra jogosult jogosult az elszámolás vitatására, a
másolat megküldése iránti igény bejelentése a másolatra jogosult tekintetében nem módosítja a
panasz benyújtásának 18. § (1) bekezdésében meghatározott határidejét. Ha a másolatra
jogosult az elszámolást vitatja, a pénzügyi intézmény, a Pénzügyi Békéltető Testület és a
bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult esetében a fogyasztóra vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.”
(3)	Az Elszámolási törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére - a 21.
§ (1) és (la) bekezdésében foglalt eltérésekkel - a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó
rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2)	Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a
pénzügyi intézményhez, amely miatt a pénzügyi intézmény panaszeljárása már folyamatban
van, akkor a pénzügyi intézménynek a panaszokat együtt kell elintéznie. A panasz elintézésére
nyitva álló határidőt a későbbi érkezett panasz beérkezésétől kell számítani.
(3)	Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a
pénzügyi intézményhez, amely miatt a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság eljárása már
folyamatban van, a pénzügyi intézménynek erről legkésőbb 8 napon belül tájékoztatnia kell a
Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot.
(4)	A pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés szerinti esetben arról is tájékoztatnia kell
a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot, ha
a)	a panasz alapján új elszámolást készített vagy
b)	a panaszt elutasította.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzügyi intézménynek arról is
tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy álláspontjának kézbesítése mikor
történt meg.
(6)	Az elszámolás nem vitatható olyan okból, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület
vagy a bíróság már jogerősen elbírált.
(7)	Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból nyújt be panaszt, amely okból
már más az adott elszámolást vitatta, a pénzügyi intézménynek álláspontja közlésekor elegendő
korábbi álláspontjáról, ha pedig a panaszt orvosolta, akkor - az új elszámolás másolatának
egyidejű megküldésével - erről tájékoztatást adnia. Ha az elszámolást olyan okból vitatják,
amelyet a bíróság már jogerősen elbírált, a pénzügyi intézménynek erről is tájékoztatást kell
adnia.”
(4)	Az Elszámolási törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület a 21. § (3) bekezdése szerinti kérelmet háromtagú
tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával bírálja el azzal, hogy ha megítélése szerint
az ügy körülményei indokolják, meghallgatást tarthat. A tanács egyezséget jóváhagyó vagy
kötelezést tartalmazó határozattal dönt, vagy a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti. A
tanács a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti abban az esetben is, ha a kérelem nem
alkalmas az érdemi elbírálásra.”
(5)	Az Elszámolási törvény 22. §-a a következő (la)-(lc) bekezdéssel egészül
ki:
„(la) A 20. § (2) bekezdése szerinti esetben a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását
felfüggeszti. Az eljárás folytatásának akkor van helye, ha
a)	a pénzügyi intézmény a panaszt elutasítja és a pénzügyi intézmény
álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül az elszámolás vitatátásra jogosult nem
kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását vagy
b)	a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatátásra
jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi.
(lb) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását az (la) bekezdés b) pontja alapján
folytatja, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmeket együtt bírálja el.
2
(le) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását megszünteti, ha a pénzügyi intézmény
-	az új elszámolás megküldésével - azt jelenti be, hogy panasz alapján új elszámolást készített,
a Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárást megszüntető döntésében tájékoztatnia kell a
kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat
be.”
(6)	Az Elszámolási törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Az eljáró tanács a pénzügyi intézményt értesíti a kérelem benyújtásáról és
egyidejűleg a kérelem másolatát megküldi a pénzügyi intézménynek. Ha az eljáró tanács
meghallgatást tart, a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket kellő időben, de legalább a
meghallgatást 8 nappal megelőzően írásban értesíti és - ha a kérelem másolatának
megküldésére még nem került sor - a kérelem másolatát a pénzügyi intézménynek egyidejűleg
megküldi. A eljáró tanács az értesítésben a pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül
válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a
Pénzügyi Békéltető Testület által megadott módon és formátumban küldje meg a fogyasztóval
közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a
pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és
egyezségi ajánlat esetén azt legkésőbb az értesítésben foglalt határidőre közölje. Ha a felek
között egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti,
és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a
tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.”
(7)	Az Elszámolási törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból benyújtott panasz alapján
kéri a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta
és amely tekintetében
a)	a Pénzügyi Békéltető Testület olyan döntést hozott, amely miatt határidőben
nem kezdeményezték a bíróság eljárását vagy
b)	a bíróság határozatot hozott,
a Pénzügyi Békéltető Testületnek elegendő ennek tényére utalnia a panasz elutasításakor.”
(8)	Az Elszámolási törvény 25. § (l)-(4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A fogyasztó mint kérelmező az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint
kérelmezett ellen, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a Pénzügyi Békéltető
Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a 21. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem
alapján a helyes elszámolást megállapító határozatának a fogyasztó részére történő kézbesítését
követő 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a
helyes elszámolást megállapító határozatának hatályon kívül helyezése iránt polgári nemperes
eljárást kezdeményezhet. Ha a fogyasztó a kérelem előterjesztésében akadályozva van, akkor
az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2016. október 31. napjáig
kell a kérelmet előterjesztenie.
3
(2)	A kérelmező a kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntéssel szemben
benyújtott kérelmében kérheti, hogy a bíróság határozatában állapítsa meg, hogy
a)	a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület
döntése jogszabályt sért, a Pénzügyi Békéltető Testület jogszabályt sértő határozatát helyezze
hatályon kívül és kötelezze a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére,
b)	a panasz nem volt elkésett és így a panasz elutasításának nem volt helye, ezért
a pénzügyi intézmény a panaszeljárás keretében a panasszal érdemben köteles foglalkozni és a
panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni,
c)	a pénzügyi intézménynek a kérelmezővel szemben az elszámolási
kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint fennáll és kötelezze a
kérelmezettet az elszámolásra vagy
d)	- ha a Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó kérelmét nem a kérelem
megalapozatlansága miatt utasította el és szüntette meg az eljárást - a Pénzügyi Békéltető
Testület döntése jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és kötelezze a Pénzügyi Békéltető
Testületet új eljárásra.
(3)	Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatában a fogyasztó kérelmétől eltérően
állapítja meg a helyes elszámolást, a kérelmező kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a
Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és
kötelezze a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárásra.
(4)	A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja és - ha a kérelmező a fogyasztó - a (3)
bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adatra, illetve számítási hibára alapítva
kérheti annak megállapítását, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályt sért,
amelyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte. Ha a kérelmező pénzügyi
intézmény, a (3) bekezdés szerinti kérelmét kizárólag olyan tényekre alapíthatja, amelyekkel
kimutatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért.”
(9)	Az Elszámolási törvény 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kérelmező a (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot
adhat elő annak alátámasztására, hogy a panasz miért nem volt elkésett, amelyekkel kimutatja,
hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért.”
(10)	Az Elszámolási törvény 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes
törvényszék székhelyén működő járásbíróság - a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén
a Pesti Központi Kerületi Bíróság - illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a
fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; ha a fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen vagy
külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagy a
fogyasztónak belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a pénzügyi intézmény székhelye
alapítja meg. A (3) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás lefolytatására az a bíróság
illetékes, amelyik előtt a felfüggesztett eljárás folyamatban van.
(2)	A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető
Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a
4
bírósághoz továbbítja. A kérelmezőnek és a kérelmezettnek a beadványt - ha jogszabály a
beadványra űrlapot rendszeresít - űrlapon kell benyújtania.”
(11)	Az Elszámolási törvény 27. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 20. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti. A
felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha
a)	a pénzügyi intézmény a panaszt elutasítja és a pénzügyi intézmény
álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül az elszámolás vitatására jogosult nem
kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását,
b)	a Pénzügyi Békéltető Testület bejelenti, hogy a felek - a kérelmezővel együtt
-	egyezséget kötöttek,
ej a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására
jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi, és a Pénzügyi Békéltető
Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező 30
napon belül nem kérelmezte polgári nemperes eljárás lefolytatását vagy
d)	a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására
jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezte, és a Pénzügyi Békéltető
Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező polgári
nemperes eljárás lefolytatását kérelmezte.
(4)	Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5)	A bíróságnak a felfüggesztett eljárást meg kell szüntetnie, ha a Pénzügyi Békéltető
Testület megállapította a helyes elszámolást és kötelezte a pénzügyi intézményt annak
végrehajtására, és a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület határozata ellen nem
kezdeményezte polgári nemperes eljárás lefolytatását. A bíróságnak az eljárást megszüntető
végzésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi
intézménynél panaszt nyújthat be.
(6)	Ha a bíróságnak a felfüggesztett tárgyalást a (3) bekezdés d) pontja alapján kell
folytatnia, a bíróság a kérelmeket egyesíti.”
(12)	Az Elszámolási törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján
dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban
egyéb bizonyításnak helye nincs.”
(13)	Az Elszámolási törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A bíróság - ha a döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.”
(14)	Az Elszámolási törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
5
„(7) A 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak elegendő azt vizsgálnia, hogy
a kérelmező olyan okból benyújtott panasz alapján kéri-e a bíróság eljárását, amely okból már
más az adott elszámolást vitatta, és amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már
jogerősen elbírált.”
(15)	Az Elszámolási törvény 32. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A Felügyelet ellenőrzési eljárásának alapjául szolgál különösen a pénzügyi
intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely - a
kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével,
azok eltérő minősítésével vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának
kinyilvánításával - az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az
elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.”
(16)	Az Elszámolási törvény 18. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § Ha a 41. §-ban és a 42. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján
vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 41. §-ban és 42. §-ban meghatározott határidők
kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.”
(17)	Az Elszámolási törvény 19. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § Ha a 43. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt
megelőzően következnek be, akkor a 43. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015.
szeptember 16. napja.”
(18)	Az Elszámolási törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényben
szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és
formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének
módját rendeletben határozza meg.”
(19)	Az Elszámolási törvény a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § E törvénynek a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez
szükséges törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell.”
2-§
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a
kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény a
következő 7/A. alcímmel egészül ki:
6
„ 7/A. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás
16/A. § Az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: MNB törvény) szerinti - hivatalból megindítható - fogyasztóvédelmi ellenőrzési
eljárás keretében vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények az e törvényben és az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jártak-e el. Az MNB a
fogyasztóvédelmi ellenőrzés során az MNB törvény 81-89/B. §-ában foglalt rendelkezések
megfelelő alkalmazásával jár el.”
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
7
Általános indokolás
A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények
módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) célja egyrészt, hogy az
elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat,
amelyek a pénzügyi intézmények részéről a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói
kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések
rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve a Kúriának a pénzügyi intézmények
fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes
kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól
és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási
törvény) rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat nagy számban érinthetik, így
megalapozzák a Felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Emellett a törvény
célja, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre. A
javasolt szabályok segíteni fogják a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos
jogaikat hatékonyabban intézhessék. A törvényjavaslat emellett hatékonyabbá teszi a Pénzügyi
Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) eljárását és a bíróság eljárását is, azáltal, hogy az
eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti, elkerülve ezáltal a gyakorlatban esetleg
kialakuló értelmezési nehézségeket.
Részletes indokolás
1§
A törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése kiegészíti Elszámolási törvényt annak érdekében, hogy
rendezze azt a helyzetet, mikor olyan pénzügyi intézmény köteles az elszámolásra, amelynek
valamely okból nem áll rendelkezésére elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez. A
szabályozás a pénzügyi intézményeket a szükséges adatok hiánya esetén - az adott fogyasztói
kölcsönszerződés vonatkozásában - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által
jóváhagyott egyedi módszertan alkalmazására jogosítja fel. Annak érdekében, hogy az
intézmények ne élhessenek vissza az egyedi módszertan alkalmazásában rejlő lehetőséggel, a
törvényjavaslat felhatalmazza az MNB-t, hogy fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a
becslési módszertan alkalmazási feltételeinek meglétét.
Az Elszámolási törvény 16. § (4) bekezdése módosításának indoka az, hogy ne alakuljon ki
értelmezési bizonytalanság abban az esetben, ha ugyanazt az elszámolást többen vitatják. Nem
zárható ki ugyanis, hogy a polgári jog szabályai szerint az elszámolás vitatására többen
jogosultak, így az adóstárs és egyebek mellett az olyan kezes, aki a nem teljesítő adós helyett
helyt állt (a kötelezettet megillető kifogások érvényesítése keretében). Ha a másolatra jogosult
jogosult az elszámolás vitatására, a másolat megküldése iránti igény bejelentése a másolatra
jogosult tekintetében nem módosítja a panasz benyújtásának 18. § (1) bekezdésében
meghatározott határidejét. Ha a másolatra jogosult az elszámolást vitatja, a pénzügyi intézmény,
a PBT és a bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult tekintetében a fogyasztóra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni; e szabálynak jelentősége értelemszerűen abban az eseten van, ha
az elszámolás vitatására nem az adós jogosult, hiszen esetében a fogyasztóra vonatkozó
szabályokat természetesen az utaló szabály hiányában is alkalmazni kellene.
Az Elszámolási törvény 20. §-ának módosításával rendezésre kerül a követendő eljárás arra az
esetre, ha az elszámolást többen vitatják. Ennek két esete képzelhető el. Az egyik eset az, mikor
az elszámolást ugyanazon okból vitatják, melyet a PBT vagy a bíróság már jogerősen elbírált:
ebben az esetben a pénzügyi szervezetnek, a PBT és a bíróságnak nem kell még egyszer
érdemben elbírálnia a panaszt. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, mikor az elszámolást egy
másik okból vitatják, ebben az esetben azt el kell bírálni. Annak megakadályozása érdekében
ugyanakkor, hogy több eltérő időpontban befejeződő jogorvoslati eljárás legyen folyamatban
párhuzamosan, a tervezett módosítás erre az esetre megfelelő részletszabályokat is megalkot.
Az Elszámolási törvény 22. § (1) bekezdésének módosításával lehetővé válik az, hogy a PBT
előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a PBT indokoltnak tartja,
e szabályozás indoka az, hogy az elszámolás helyessége, illetve a fogyasztó vagy a pénzügyi
intézmény által állított tények írásos formában állnak rendelkezésre, ahhoz az eljárás jellegéből
adódóan egyik fél sem tud olyan szóbeli kiegészítéseket tenni, melyek indokolnák meghallgatás
tartását valamely fél kérelmére.
Az Elszámolási törvény 22. § (la)-(lc) bekezdésének célja az Elszámolási törvény 20. §-a
módosításának indokolásához írtaknak megfelelően az, hogy megfelelően részletes eljárási
szabályok álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az elszámolást többen vitatják.
Az Elszámolási törvény 22. § (2) bekezdésének módosítását részben a 22. § (1) bekezdésének
módosítása teszi szükségessé, részben pedig az egyezségi ajánlat tételének határidőhöz kötése.
E rendelkezés célja, hogy a pénzügyi intézmény ne tehessen bármeddig egyezségi ajánlatot,
hanem csak a PBT-nek az eljárás megindításáról szóló értesítésében meghatározott határidőig.
Az Elszámolási törvény 22. § (5) bekezdésének célja az Elszámolási törvény 20. §-a
módosításának indokolásához írtakkal egyezően az, hogy megfelelően részletes eljárási
szabályok álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az elszámolást olyan okból vitatják, mely
kérdést a PBT vagy a bíróság már jogerősen elbírált.
Az Elszámolási törvény 25. § (l)-(4) bekezdése módosításának célja, hogy a bíróság ne
állapíthassa meg a helyes elszámolást, hanem kizárólag azt vizsgálhassa, hogy a pénzügyi
intézmény elszámolása, illetve a PBT határozata megfelel-e a jogszabályoknak. Amennyiben a
bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása megfelel a jogszabályoknak
abban az esetben a kérelmet elutasítja, amennyiben pedig azt állapítja meg, hogy az elszámolás
nem felel meg a jogszabálynak, akkor a PBT jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezi
és a pénzügyi intézményt kötelezi új elszámolás készítésére, amennyiben pedig az elszámolást
a PBT állapította meg, úgy a PBT-t kötelezi új elszámolás készítésére. A 25. § (2) bekezdését
azért indokolt kiegészíteni a törvényjavaslat szerinti d) ponttal, hogy a fogyasztók számára
megfelelő jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre arra az esetre, ha a PBT a kérelmüket úgy
utasította el érdemi vizsgálat nélkül (pl. nem a jogosulttól származik, elkésett volt, stb.), hogy
e döntése nem felelt meg a törvényi előírásoknak, ugyanezen okból szükséges az Elszámolási
törvény 25. §-át új (7) bekezdéssel kiegészíteni.
Az Elszámolási törvény 27. §-ának (1) bekezdését azért szükséges módosítani, hogy az
Elszámolási törvény 20. §-a módosításának indokolásához írtaknak megfelelően az, hogy
megfelelően részletes eljárási szabályok álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az elszámolást
többen vitatják. Az Elszámolási törvény 27. §-ának (2) bekezdését pedig abból a célból
szükséges módosítani, hogy a kérelmezőnek a nemperes eljárás során a beadványait a
kérelmezőnek, illetve a kérelmezettnek űrlapon kelljen benyújtania, ha a beadvány benyújtása
céljából űrlap kerül rendszeresítésre. Az űrlapok kialakításának megfelelő szabályozhatósága
érdekében az Elszámolási törvény a szükséges felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészül.
9
Az Elszámolási törvény 27. §-át azért indokolt kiegészíteni a (3)-(6) bekezdéssel, hogy az
Elszámolási törvény 20. §-a módosításának indokolásához írtakkal egyezően az, hogy
megfelelően részletes eljárási szabályok álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az elszámolást
olyan okból vitatják, mely kérdést a PBT vagy a bíróság már jogerősen elbírált. E körben
ugyancsak sor kerülhet az eljárás felfüggesztésére, mely intézmény alkalmazandó a Kúriának a
pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával
kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján is,
az ott meghatározott perekben.
Az Elszámolási törvény 28. § (1) bekezdését azért szükséges módosítani, mert nincs arra
vonatkozó információ, hogy az MNB jóváhagyott volna ellenőrző segédprogramot, így annak
alkalmazására nincs mód a bírósági eljárásban. Az Elszámolási törvény 28. § (3) bekezdését
ugyanazon okból szükséges módosítani, amely okból a PBT előtti eljárás esetében is az
meghallgatás nélküli eljárást indokolt főszabállyá tenni; az elszámolás helyessége, illetve a
fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által állított tények írásos formában állnak rendelkezésre,
ahhoz az eljárás jellegéből adódóan egyik fél sem tud olyan szóbeli kiegészítéseket tenni,
melyek indokolnák meghallgatás tartását valamely fél kérelmére.
Az Elszámolási törvény 28. § (7) bekezdésének célja az Elszámolási törvény 20. §-a
módosításának indokolásához írtakkal egyezően az, hogy megfelelően részletes eljárási
szabályok álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha az elszámolást olyan okból vitatják, mely
kérdést a PBT vagy a bíróság már jogerősen elbírált.
Az Elszámolási törvény 32. §-a már jelenleg is rögzíti, hogy a Felügyelet a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy
a pénzügyi intézmények a 2014. évi XXXVIII. törvényben és az Elszámolási törvényben,
valamint az MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően jártak-e el. Ez az ellenőrzési eljárás
hivatalból megindítható. A törvényjavaslat az Elszámolási törvény hatálybalépését követő
gyakorlati tapasztalatok alapján külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely az
ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ilyen magatartás különösen a pénzügyi intézmény által
a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely - a kölcsönszerződés vagy
pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével
vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával - az elszámolási
kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának
megakadályozására irányul. Ezen magatartási formák külön nevesítése hozzájárul ahhoz, hogy
mind a fogyasztók, mind a pénzügyi intézmények számára egyértelmű legyen, hogy mely
magatartások azok, amelyek alapul szolgálhatnak az ellenőrzési eljárás megindításának, mivel
azok nem felelnek meg a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve az Elszámolási törvény
rendelkezéseinek.
Az Elszámolási törvény 42/A. és 43/A. §-a a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának
lehetséges időpontját módosítja. Ennek oka, hogy folyamatban van a családi csődvédelem
szabályozásának előkészítése, amely szabályozás várhatóan azt a személyi kört érinti, akiket az
Elszámolási törvény 41-43. §-ai is érintenek, így indokolt, hogy a családi csődvédelem
szabályainak elfogadása és hatályba lépése előtt ezek a végrehajtási eljárások még ne kerüljenek
folytatásra.
Az Elszámolási törvény 46/A. §-a felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, e rendelkezés alapján
az igazságügyért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg az
10
e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat,
azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok
közzétételének módját.
Az Elszámolási törvény 48. §-a átmeneti rendelkezést tartalmaz, annak érdekében, hogy az új,
illetve pontosított eljárási szabályok a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazhatóak legyenek.
2-§
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a
kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény
módosítása azért szükséges, mert e törvény határozza meg a fogyasztói kölcsönszerződések
devizanem-módosulásának folyamatát, az új szerződések elkészítésének és megküldésének
részlet szabályait, a törvényben meghatározott fordulónaptól a tisztességes kamatmérték
alkalmazását, azonban nem rendelkezik arról, hogy a rendelkezések fogyasztóvédelmi
rendelkezésnek minősülnek. Minderre tekintettel indokolt megerősíteni az MNB felügyeleti
fogyasztóvédelmi ellenőrzési hatáskörét.
3-§
A 3. § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
11
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ


Dr. Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség