﻿2015. évi... törvény
a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű
személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről

1.§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
,,b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy
megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet
nappali rendszerű oktatás keretében, nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező tanuló vagy
hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének
időtartama alatt is -, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát
végző tagot,”
2.§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:)
„b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési
kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az
iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező tanuló vagy hallgató tagja
között fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya
szünetelésének időtartama alatt is
(2)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)
,,b) az iskolaszövetkezetnek a nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező tanuló vagy
hallgató tagjával fennálló jogviszony - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói
jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is
3.§
(1)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
1
„a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti
jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati
jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati
jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a kölcsönvevő és a kölcsönzött
munkavállaló között a munka törvénykönyve szerinti munkaerő-kölcsönzés alapján fennálló
jogviszony;”
(2)	Az Ebktv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvény alkalmazásában munkaerő-kölcsönzés esetén munkáltatón a kölcsönvevőt is
érteni kell.”
4.§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Munkaerő-kölcsönzés esetén a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél
kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során
figyelembe venni.”
5.§
Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák (tanuló, hallgató) vállal valamilyen
alkalmi munkát, akiknek jelentős része, legalább 130.000 fő iskolaszövetkezetekben dolgozik.
Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás speciális, atipikus foglalkoztatási forma, amely éppen
rugalmassága miatt képes a tagok igényeihez, képzettségéhez és időbeosztásához igazodva,
munkatapasztalatot és legális pénzkereseti lehetőséget biztosítani a tanulóknak, hallgatóknak.
Az iskolaszövetkezet célja, hogy tagjainak jövedelemszerzési lehetőséget biztosítson,
rendeletetése a tanulók, hallgatók munkalehetőségeinek megteremtése. Ez a cél összhangban
áll a Kormány azon törekvésével, amely a fiatal munkavállalók elhelyezkedését állami
eszközökkel, járulékkedvezményekkel és egyéb módon igyekszik előremozdítani.
Az indítvány egy szabályozási hiányosságot kíván korrigálni: jelenleg a nappali tagozatos
hallgatói jogviszonyukat szüneteltető hallgatók nem kapják meg ugyanazokat a
kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzésük során, melyeket
az aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók megkapnak.
A javaslat célja, hogy ezen passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és hallgatók is
megkapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül történő
munkavégzés során, mint amelyeket az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos
hallgatótársaik megkapnak, s ezáltal képesek legyenek munkavégzés útján önmaguk
ellátásáról ezen időszakban folyamatosan gondoskodni.
Ugyanakkor a javaslat igazodik a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ában rögzített
rendelkezésekhez, s azt célozza, hogy azon passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és
hallgatók kapják meg ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül
történő munkavégzés során, mint amelyeket az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali
tagozatos hallgatótársaik megkapnak, akik a 25. életévüket még nem töltötték be.
A magyarországi foglalkoztatási viszonyok a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában azt a
tendenciát mutatják, hogy a kölcsönvevők a munkaerő megrendelése során alacsony számban
igénylik a megváltozott munkaképességű személyek kikölcsönzését, sőt, bizonyos esetekben
kifejezetten elutasítják az ilyen személyek foglalkoztatását. így tehát az, hogy a megváltozott
munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása nem,
vagy csak igen kis számban valósul meg, sok esetben nem a kölcsönbeadó felelőssége, és nem
az ő döntésén múlik.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (Ebktv.) alapján a munkaerő kiválasztása és megrendelése során az egyenlő
bánásmód követelményét a munkáltatónak meg kell tartani. Ugyan a Munka
Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt) kifejezetten előíqa, hogy a kikölcsönzés
tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell az egyenlő bánásmód követelményére
vonatkozó rendelkezések megtartását, valamint az elmélet munkáltatónak minősíti a
3
kölcsönvevőt az egyenlő bánásmód követelményének megtartása szempontjából, ez az elv a
(jog)gyakorlatban mégsem érvényesül. Az egyenlő bánásmód követelményét az adott
jogviszony tekintetében köteles megtartani a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az
utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az
ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében, még sincs arra vonatkozó eset
akár az Egyenlő Bánásmód Hatóság, akár a bíróságok gyakorlatában, hogy a kölcsönvevőt
minősítenék munkáltatónak az egyenlő bánásmód követelményének megtartása, és a meg
nem tartás jogkövetkezményeinek tekintetében.
Különösen nincs gyakorlat arra vonatkozóan, ha a kölcsönvevő utasítja el (szünteti meg) a
megváltozott munkaképességű munkavállaló kikölcsönzését, amely jellemzően együtt jár
azzal, hogy a munkavállalóval a kölcsönbeadó - foglalkoztathatóság hiányában - eleve nem
is köt munkaszerződést, vagy a kikölcsönzés megszűnésére hivatkozva felmondja azt. Az
ilyen ügyekben indult eljárásokban is első sorban a kölcsönbeadó intézkedését vizsgálja a
hatóság, illetve a bíróság, és a kölcsönvevő felelőssége - bár a döntést valójában ő hozta meg
-	legfeljebb, mint utasítást adó személyé jelenik meg, és nem, mint munkáltatóé.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javasolt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a társadalombiztosítási ellátásokkal
kapcsolatos jogosultsági szabályok a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásához
kötődnek, amelybe beletartozik a tanuló vagy hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói,
hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama is.
A 2. §-hoz
A javasolt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetése
alóli mentesség szabálya a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásához kötődik, amelybe
beletartozik a tanuló vagy hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya
szünetelésének időtartama is.
A 3. §-hoz
Ezzel a törvénymódosítással az Ebktv. egyértelműen kimondja azt, hogy a munkaerő-
kölcsönzés tekintetében a kiválasztás során a tényleges foglalkoztatónak - azaz a
kölcsönvevőnek - is be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, nem csupán a
kölcsönbeadónak.
A 4. §-hoz
4
A 4. §-hoz
A Rehab tv. módosítása értelmében azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása az
Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik,
2011. január 1-jét követően a létszámszámítás során az általános szabályok szerint kell
figyelembe venni, vagyis munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbeadó
szervezet létszámában kell számításba venni. Ilyen módon, ha a megváltozott
munkaképességű személyek kötelező foglalkoztatási szintje nem teljesül, akkor a
kölcsönbeadónak kell a rehabilitációs hozzájárulást a kőtelező foglalkoztatási szintig hiányzó
létszámnak megfelelően megfizetni.
Az 5. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
5
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat
Kövér László,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „a diákok iskolaszövetkezeti
munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés
keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről” címmel a mellékelt törvényjavaslatot
kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2015. április 7.
Tisztelettel,
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség