﻿2015. évi... törvény
a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról

Az Országgyűlés a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társaság által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és
Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi értékesítési tevékenysége
következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából a következő törvényt alkotja.

1.	A törvény hatálya
1.§
(1)	A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a
QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és
Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által értékesített kötvények vásárlására
irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy
a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
(2)	Kárrendezésre jogosultak azok a magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek,
akik az (1) bekezdés szerinti kötvénykibocsátásából eredően az (1) bekezdésben említett
gazdasági társaságokkal szemben e törvény hatálybalépésének napján fennálló követeléssel
rendelkeznek.
2.	A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja
2.§
(1)	Az 1. § szerinti követelésekből eredő igények rendezése érdekében létrejön a Quaestor
Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap).
(2)	A kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e törvény alapján az Alapra
történő átszállása nem érinti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)
213. §-a szerinti kártalanítást.
3-§
(1)	Az Alap feladata a kárrendezés, amely során az 1. § szerinti követelések - e törvény erejénél
fogva az Alapra történő átszállása esetén - ellenértékét kifizeti, és a rá szállt követelésekre
vonatkozóan az igényeket érvényesíti.
(2)	A követelés nem száll át az Alapra,
1
a)	ha annak jogosultja az 1. § (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság vagy annak a
számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása, az említettek vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója,
b)	ha annak jogosultja a Tpt. 215. § (1) bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet,
vagy a kibocsátó, lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy
más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója
c)	ha bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből
származott.
(3)	A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor.
(4)	A kárrendezés mentes a közteherfizetés alól.
4.§
(1)	Az Alapjogi személy.
(2)	Az Alap saját vagyona, bevételei, kifizetései és jövedelme után társasági és helyi adó,
tranzakciós illeték, vagy egyéb illeték fizetésére nem kötelezhető.
(3)	Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett
számlán kezeli.
(4)	Az Alap működésének biztosítása érdekében - az állam kezességvállalása mellett -
legfeljebb 10 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki, és az MNB-től - az állam
kezességvállalása mellett - legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vehet fel.
(5)	Az Alap igazgatósága a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) tagoktól a (4)
bekezdés szerinti hitel törlesztőrészleteinek megfizetése céljából, saját forrásainak
kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Az előleg fizetésére a tagok
jegyzett tőkéjük arányában kötelesek. Az előleg megfizetésére az BEVA tagdíj fizetésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5.§
(1)	Az Alap irányítását a BEVA igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) végzi.
(2)	Az Alap végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete.
(3)	Az Alap tevékenységének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el.
(4)	Az Alap jogállására és működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Tpt.-
nek a BEVA-ra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. §
Az igazgatóság
a)	elfogadja az Alap szabályzatait,
b)	irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
c)	dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról,
d)	meghatározza a BEVA tagok által fizetendő éves előleg összegét, és rendelkezik az
előleg visszatérítéséről,
e)	elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének
befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint
f)	ellátja az e törvényben foglalt egyéb feladatokat.
7.§
Az igazgatóság szabályzatot alkot és tesz közzé
a)	az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről,
b)	az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól,
c)	a BEVA tagok által fizetendő éves előleg megfizetésének és visszatérítésének
mértékéről és rendjéről.
8.§
(1)	Az Ellenőrző Bizottság héttagú.
(2)	Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
a)	az igazgatóság által kijelölt egy személy,
b)	az MNB által kijelölt egy személy,
ej a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt
három személy,
d)	a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által
kijelölt egy személy, valamint
3
e)	a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy
személy.
(3)	Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja
a)	az igazgatóság tagja és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy
b)	a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjainak vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, és az említettek Ptk. szerinti hozzátartozója.
(4)	Az Ellenőrző Bizottság
a)	ellenőrzi az Alap gazdálkodását,
b)	véleményezi az Alap éves beszámolóját és záró beszámolóját,
c)	ellenőrzi az Alapra átszállt követelések érvényesítését, és javaslatot tesz az
igazgatóság felé a hatékony igényérvényesítés érdekében.
(5)	Az Ellenőrző Bizottság az általa elfogadott ügyrend szerint végzi tevékenységét.
3.	A kárrendezés
9.§
(1)	Az e törvény 1. §-a szerinti követeléseknek ellenérték fejében az Alapra történő átszállására
a jogosult kérelmére, e törvény erejénél fogva kerül sor.
(2)	A kérelem benyújtása során a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján
nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét.
(3)	A kérelmet a jogosult az Alap által rendszeresített űrlapon, az Alap Kárrendezési
Szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül
nyújthatja be. Ha a kérelem a kormányablakon keresztül került benyújtásra, azt az Alap részére
haladéktalanul továbbítani kell.
(4)	A kérelem 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
10.	§
(1)	Az Alap a kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő
a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében meghosszabbítható.
(2)	A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében az Alap jogosult a kérelmezők BEVA
által nyilvántartott személyes adatait és a kérelemben megadott követeléseire vonatkozó adatait
kezelni, és ennek érdekében a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjaitól
adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
4
(3)	Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről tájékoztatja a kárrendezésre
jogosultat.
(4)	A kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó
igények - ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés
iránti igényeket is - a tájékoztatással egyidejűleg, e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak
át.
11. §
(1)	A kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik,
annak összege személyenként nem haladja meg a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági
társaságok tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a BEVA által
fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.
(2)	A harminc millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket
pedig névértéken kell figyelembe venni.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a
befektetőt megillető kártalanítást is.
4. Az Alapra átszállt követelések érvényesítése a fizetésképtelenségi eljárásokban
12. §
Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az
Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §-a
szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos
helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
5. Az Alapba előleget befizetők részére járó kompenzáció
13.	§
Az Alap záró beszámolóját követően a Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az
éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön
törvény rendelkezik.
6. Záró rendelkezések
14.	§
Ez a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
15.	§
5
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. §-a a következő j) ponttal
egészül ki.
(Az MNB jogosult)
j) a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja
(részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.)

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők
helyzetének a rendezése. A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós
kötvénykibocsátása mintegy 32.000 befektető számára tette bizonytalanná korábbi
befektetéseik megtérülését.
A Quaestor vállalatcsoport által elkövetett visszaélésekhez számos egyedi - a pénzpiacon
tapasztalható más anomáliáktól eltérő - jellegzetesség kapcsolódik. A kötvények kibocsátására
és forgalomba hozatalára egyrészt kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozására került
sor. Másrészt ez a tevékenység több szempontból is hasonlít a betétgyűjtésre. Az ügyfelek pénzt
helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezeknek az
értékpapíroknak egy jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír
kibocsátásra nem is került sor. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság,
valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a
kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél
kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának.
A külön törvény megalkotására azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel
az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára nehezen
leküzdhető kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket. Mindez a
károsultakat is hátrányos helyzetbe hozná, hiszen vagy polgári peres eljárást kellene indítaniuk
befektetésük visszaszerzésre érdekében, vagy hitelezőként a vállalatcsoport tagja elleni
felszámolási eljárásba kellene hitelezőként bejelentkezniük, viselve annak kockázatát, hogy
követelésük a fizetésképtelenségi eljárásban mikor és milyen hányadban térül meg.
A törvényjavaslat ezért egy követeléskezelő, kárrendező Alap felállításáról rendelkezik, amely
az ügyfelek igényeit kielégíti a törvényben meghatározott mértékben. Mindez egyúttal az
ügyfelek részéről indítandó egyedi jogérvényesítést is elkerülhetővé teszi. Az Alap útján történő
igényérvényesítés egyrészt gyors, másrészt - a Befektető-védelmi Alap (BEVA)
kártalanításával együtt - 30 millió forintig garantálja a befektetők számára befektetéseik
megtérülését. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben,
illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A törvényjavaslat meghatározza személyi és tárgyi hatályát, melynek értelmében a Javaslat
hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR
FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által
kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési
Zártkörűen Működő Részvénytársaság által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az
7
ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet
érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
Személyi hatályát illetően kárrendezésre jogosultak azok a magánszemélyek, jogi személyek és
egyéb szervezetek, akik a kötvénykibocsátásából eredően az érintett gazdasági társaságokkal
szemben a Javaslat hatálybalépésének napján fennálló követeléssel rendelkeznek.
2.	§-hoz
A javaslat létrehozza a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját, egyértelművé teszi, hogy a
a BEVA kártalanítási kötelezettséget az e törvény szerinti kárrendezés nem érinti.
3.	§-hoz
Az Alap a kárrendezés során a Javaslat hatálya alá tarozó követelések ellenértékét kifizeti, és
az átszállt követelésekre vonatkozóan az igényeket érvényesíti. A Javaslat megállapítja, hogy
mely esetekben nem száll át a követelés az Alapra, azaz mely esetekben nem lehet igényelni a
kárrendezést. A kárrendezés kifizetésére a követelés pénznemében kerül sor, a tőkepiaci
törvény (Tpt.) BEVA kártalanítási szabályainak mögöttes alkalmazásával, az ott
meghatározottak szerint forintban vagy devizában. A Javaslat értelmében kárrendezésként
fizetett juttatás mentes a közteherfizetés - adó és illeték fizetése - alól.
4.	§-hoz
A Javaslat rendezi az Alap jogállását, gazdálkodását. Az Alap - hasonlóan a BEVA-hoz -
önálló jogi személy. Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlán
kezeli. Az Alap forrásait a Javaslat az állam kezességvállalása mellett történő
kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja.
Az Alap a likviditásának biztosítása érdekében a BEVA tagoktól visszafizetési kötelezettséggel
előleget igényelhet, melynek megfizetésére a BEVA tagok jegyzett tőkéjük arányában
kötelesek. Az előleg megfizetésére a Tpt.-nek a BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályait
kell alkalmazni.
5-8. §-hoz
A Javaslat rendezi az Alap irányítását igazgatóságának és ellenőrző bizottságának összetételét,
feladat- és hatáskörét, ezek tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Az ellenőrző
bizottságba a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdekképviseleti szervezeti is tagokat
delegálnak.
9.	§-hoz
A Javaslat meghatározza a kárrendezési eljárás részletes szabályait, melynek keretében rögzíti,
hogy a kérelem benyújtására 2015. május 6. és 2015. június 5. között kerülhet sor. A határidő
8
jogvesztő. Az Alap a kérelem benyújtására szabályzatában űrlapot rendszeresít. A kérelmet
kormányablakon keresztül is be lehet nyújtani.
10.	§-hoz
A Javaslat a kérelem megvizsgálására rövid, 30 napos határidőt biztosít, azzal, hogy e határidő
a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében - így a szükséges adatok megállapítása
céljából - meghosszabbítható. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről
tájékoztatja a kárrendezésre jogosultat. A tájékoztatáshoz az a joghatás fűződik, hogy a
kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények -
ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti
igényeket is - a tájékoztatással egyidejűleg átszállnak az Alapra.
11.	§-hoz
Az Alap által biztosított kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó
követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg - a BEVA által fizetett
kártalanítással együtt - a harmincmillió forintot. A 30 millió forintot meg nem haladó összegű
követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe vermi.
A BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt megillető kártalanítást.
12.	§-hoz
Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az
Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §-a
szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos
helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
13.	§-hoz
Az Alap záró beszámolóját követően az Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az
éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön
törvény rendelkezik.
14.§-hoz
A Javaslat a törvény kihirdetését a károsultak mielőbbi igényérvényesítések biztosítása
érdekében a lehető leghamarabbi időpontban állapítja meg.
15.	§-hoz
A Javaslat módosítja az MNB törvényt az Alap számlavezetése érdekében.
9
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a Quaestor károsultak
kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról” címmel a mellékelt
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. április 10.
Tisztelettel:
/ J
Rog^rTAntal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség