﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4393. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének
előmozdítása érdekében történő módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. április
1
2015.	évi ... törvény
egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról
1.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
1.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. §-a a következő
(7)	és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat
rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni.
(8)	A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az
indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok
közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat
közzéteheti.”
2.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 7. §-a
a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget - bármely adóévre vonatkozóan
-, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező
jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti
rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is. A pénzügyi intézmény
felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után
adókötelezettség megállapításának nincs helye.”
3.	§
Az Szja. törvény 44/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az adóhatóság a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára
utalja ki az (1) bekezdés szerinti összeget, ha a számlavezető felszámolása miatt annak nyugdíj-
előtakarékossági számlára történő utalása nem lehetséges.”
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. §-a a következő (1)-
(3)	bekezdéssel egészül ki:
2
„(1) A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015.
évi .... törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Quaestor Károsultak
Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap) részére az Alap záró beszámolójának elfogadásáig a
Kárrendezési Törvény 4. §-a alapján előleget befizető adózó által megelőlegezett, de meg nem
térült, számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősülő követelés összege csökkenti az Alap
záró beszámolója elfogadásának adóévére az előleget befizető adózó által fizetendő társasági adó
összegét.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megelőlegezett, de meg nem térült, számviteli törvény szerint
behajthatatlannak minősülő követelés összege több, mint az Alap záró beszámolója elfogadásának
adóévére fizetendő társasági adót összege, akkor a fennmaradó különbözet - figyelemmel az
államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 6. § (1)
bekezdés rendelkezésére - a soron következő adóévek társasági adóját csökkenti az Alap záró
beszámolója elfogadásának adóévét követő adóévekben összesen legfeljebb a fennmaradó
különbözet erejéig.”
4.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
5.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. §-a a
következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat
rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni.
(5)	A pénztár jogosult a (4) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az
indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok
közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat
közzéteheti.”
5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
6.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § f) és g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
,f a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél
tevékenységére,
g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár,
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,”
(2)	A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési
vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító
3
pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e
törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
7.	§
A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep
formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő
központi értéktár esetén a 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
8.	§
(1)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„37. külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem
magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem
az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a
98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014.
július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU
rendelet) hatálya alá,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi
intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház,
központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett
piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a
biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a
teljesítéshez óvadékul szolgál,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy
több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő
üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést,
adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy
más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet
folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,”
(6)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 80a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott
fogalom,”
(7)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„82. központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,”
(8)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező,
illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív
befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”
(9)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„120. teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi
szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és
a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések
(pozíciók) kiegyenlítése,”
(10)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű
számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő
szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó
tranzakciók lebonyolítására szolgál,”
9.	§
A Tpt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A
regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen
összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).”
10.	§
5
A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel
kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az
értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és
helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. §
szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a
forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi,
és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal
végleges feltételeiről.”
11.	§
A Tpt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1)
bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási
intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.”
12.	§
A Tpt. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő
fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott
értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti,
valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost
haladéktalanul értesíti.”
13.	§
A Tpt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) A számlavezető belépési azonosítót és jelszót képez az MNB által megadott
módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos
értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó - (3) bekezdésben
megjelölt - egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a
számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával
tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap
utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a
számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási
kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek
lehetősége lett volna az eltérést felfedni.
(2)	A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési
azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és az MNB-nek. A belépési azonosító és jelszó
nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt
személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a
számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
6
(3)	A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan az MNB számára anonimizált módon átadja a
tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és
adatokat - az MNB által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal - a tárgyhónapot
követő 5. munkanapig. Az MNB az átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleg és adatok
elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10.
munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla
egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.
(4)	Az MNB a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási
lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése
céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket
biztosítja.
(5)	A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő
átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és
azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább
45 nappal jóváhagyásra megküldi az MNB-nek. A szabályzatot és annak hatálybalépését az MNB
abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy
jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.
(6)	Az MNB a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla egyenlegek
vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett
értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt
értékpapír állományának az MNB rendelkezésére álló adataival.
(7)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati
feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül
biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott
szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla és
ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési
azonosítót és jelszót - nem kezelheti.”
14.	§
A Tpt. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az
ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán
elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő
követeléseket és kötelezettségeket.
(2)	A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként
nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.”
15.	§
A Tpt. 201/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét
(cégnevét), természetes személyazonosító adatait, lakcímét (székhelyét), a bejelentési kötelezettség
indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését,
mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és
helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.”
16. §
7
A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke
vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.”
17.	§
A Tpt. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a)	a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak
alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b)	a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről
köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához
szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az
Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz
személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3)	Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt
napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja
a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az
igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet
nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott
esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.”
18.	§
A Tpt. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap
tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap
által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint
összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
19.	§
A Tpt. 222. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az
előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is
elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa
kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési
kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli
befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés
jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj
mértékét.”
20. §
8
(1)	A Tpt. 223. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság tagja:
a)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b)	tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c)	az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (8) bekezdésében,
a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e
feladatokat ellátó vezető;
d)	az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;
e)	az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.”
(2)	A Tpt. 223. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazgatóság tagja - az igazgatóság jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki,
aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.”
(3)	A Tpt. 223. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható
meg elnöknek.”
(4)	A Tpt. 223. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az
Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait.
(11)	Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az
Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap
ügyvezető igazgató helyettesének irányításával.”
21. §
A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatóság)
„b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére
és felmentésére, valamint díjazására;”
22. §
A Tpt. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § Az Alap forrásai
a)	a csatlakozási díj,
b)	az éves díj,
c)	a rendkívüli befizetés,
d)	az Alap vagyonának hozama,
e)	az Alap által felvett kölcsön,
f)	az Alap által kibocsátott kötvény,
g)	egyéb bevétel.
(2)	Az Alap kölcsönt vehet fel
a)	a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
9
b)	a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése
érdekében hitelintézettől.
(3)	Az Alap a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön
visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4)	Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2)
bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős
miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap
kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további
biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat
nem kell fizetnie.”
23.	§
A Tpt. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298. § (1) A tőzsde kizárólag
a)	tőzsdei tevékenységet,
b)	tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c)	a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése
tevékenységet
folytathat.
(2)	Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen az
a)	oktatási,
b)	informatikai,
c)	kiadvány előállítási és terjesztési,
d)	adatszolgáltatási
tevékenység.”
24.	§
A Tpt. 303. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy)
„c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve
központi értéktárral kötött megállapodás igazol;”
25.	§
A Tpt. 314. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei
kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.”
26.	§
A Tpt. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a
tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra
vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és
10
megoldásnak biztosítania kell minden vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt
előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az
ellenőrizhetőség biztosítását is.”
27.	§
A Tpt. a 318. §-t követően a következő XXXVI/A. Fejezettel egészül ki:
„XXXVI/A. Fejezet
KISZERVEZÉS
318/A. § (1) A tőzsde - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra
figyelemmel - tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt.
5.	§ (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét
vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2)	A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem
befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c)	nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély
megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3)	Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a
Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése
tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését
megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a)	rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához
szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési
kötelezettségének eleget tett-e,
b)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony
ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy
annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és
védelmére,
d)	rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal,
valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a
Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben
szolgáltasson, és
e)	rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági
eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4)	A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a
(3)	bekezdésben foglaltaknak.
(5)	A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére
harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet
megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a)	a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b)	a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet
között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
11
(6)	A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció,
amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e
törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott
tevékenység végzésének folyamatosságát.
318/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2)	A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a)	a megállapodás időbeli hatályáról,
b)	a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c)	a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3)	A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és
kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti
értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b)	a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c)	a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d)	a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő
együttműködésének kötelezettségéről, és
e)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben
bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.
(4)	A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő
három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
318/C. § (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy
szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3)
bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2)	Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg,
amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a)	felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b)	ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3)	A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a
tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének
szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4)	Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport
tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a
kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
Az informatikai rendszer védelme
318/D. § A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.”
28.	§
A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban
meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül központi értéktár, illetve központi szerződő fél
által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”
29.	§
A Tpt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári
jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó
szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy
kizárhatják.”
30.	§
A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„324. § (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi
szerződő féllel köteles szerződést kötni.
(2)	Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet
teljesítésére szerződést kötni.”
31.	§
A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott
tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve
teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a
külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel
rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
32.	§
A Tpt. 332. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által
üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni)
„j) a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat
rendelkező részét, a megelőző öt naptári évre vonatkozóan.”
33.	§
A Tpt. Tizedik része helyébe a következő rendelkezés lép:
„TIZEDIK RÉSZ
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG
Központi értéktári tevékenység
334.	§ (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben
meghatározott feltételekkel jogosult.
(2)	Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja
és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek
megfelelően.
13
(3)	Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország
területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező
részvénytársaságnak adja meg.
(4)	Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított
hitelintézetként jogosult.
(5)	A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár
a)	legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,
b)	nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenységen kívül más
pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.
335.	§ Központi értéktár szolgáltatást nyújthat
a)	tőzsdének,
b)	külföldi elszámolóháznak,
c)	központi értéktárnak,
d)	központi szerződő félnek,
e)	befektetési vállalkozásnak,
f)	hitelintézetnek,
g)	árutőzsdei szolgáltatónak,
h)	befektetési alapkezelőnek,
i)	törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
j) értékpapír-kibocsátónak,
k) a Magyar Állam számára,
l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,
m) az MNB számára,
n) betétbiztosítási rendszer számára,
o) befektető-védelmi rendszer számára,
p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,
q) pénzforgalmi intézménynek és
r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.
336.	§ (1) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-
kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19.
pontja szerinti részt vevő fél (a továbbiakban: részt vevő fél) számára biztosítania kell saját
értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.
(2)	Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-
kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell
kialakítania, amely a részt vevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme
esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni
alszámla a részt vevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására
szolgál.
(3)	A részt vevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán
történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és
kockázatokról.
(4)	A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető részt vevő felet
kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán
történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.
Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
14
337.	§ (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által
jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és
szabályzatok alapján végezhetők.
(2)	Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével
kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.
(3)	A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a
saját honlapján közzéteszi.
Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
338.	§ (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék
elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult
kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.
(2)	Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten
nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3)	Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi értéktárnál
nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4)	Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan
visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően
visszapótolandó.
(5)	Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi
értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a
Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
(6)	Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek
esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is
megállapodhatnak.
Központi szerződő fél tevékenység
339.	§ (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére
az ott meghatározott feltételekkel jogosult.
(2)	Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a)	árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon,
egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b)	árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon,
egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni.
(3)	Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára
vonatkozó - a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott - indulótőke
összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján
érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(4)	A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél
tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé
vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását
és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.
Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
15
340.	§ Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak
való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések
341.	§ (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - kivéve a vezető állású személyként
megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél - kivéve a
szakosított hitelintézetként működő értéktárat -, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél
ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac
működtetőjénél - ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi
részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a)	nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b)	nem lehet vezető állású személy.
(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi
szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott
piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
342.	§ Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem
létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a
részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései
kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.
343.	§ (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata
ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot
kezelhet.
(2)	Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása
érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak
átadni.
(3)	Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési
titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(4)	Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a
Felügyeletet.
344.§	Központi értéktár és központi szerződő fél - a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU
rendeletben foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
345.	§ (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi
szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint
az általa létrehozott garanciaalap.
(2)	Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában
meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül
sor.
(3)	Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett
értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott
értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél
értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon
16
kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár
felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.
(4)	Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy
egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési
sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából
először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(5)	Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár
minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező
értékpapír és pénzeszköz esetében.
(6)	Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a
másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező
értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(7)	Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában
meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
34.	§
A Tpt. 355. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább
öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett
tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos
vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a
befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az
azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a
tőzsdének bejelenteni.”
35.	§
(1)	A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kibocsátó által - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra
vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan,
érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég
részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.”
(2)	A Tpt. 358. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a
központi értéktár természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és
a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon
könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag
könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan
forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi
értéktárnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a
nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél,
központi értéktárnál - könyvvizsgálói feladatot.”
36.	§
17
A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a
felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban -
haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló
körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d)	a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a
rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e)	a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek
súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár vezetése között a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés
szempontjából lényeges kérdésekben.”
37.	§
A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
„g) a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és
szabályzataival;”
(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben
kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)
38.	§
A Tpt. 391. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„q) a bennfentes személyek neve (cégneve), természetes személyazonosító adatai, lakcíme
(székhelye);”
39.	§
A Tpt. 394. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
f az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1.	a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2.	a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3.	a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4.	az ügynök
18
természetes személyazonosító adatait;”
40.	§
(1)	A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel
egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott
számviteli beszámolót.”
(2)	A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött
ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot
szolgáltatni.”
41.	§
(1)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes
tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék terméklistáról történő törlését;”
(2)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott
információt a 34. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza,”
(3)	A Tpt. 400. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg az e törvény
kiszervezésre vonatkozó előírásainak.”
42.	§
A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a)	a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi
értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d)	a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
43.	§
A Tpt. a 402. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
19
„A helyszíni vizsgáló
„403. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi
szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos
hatáskörének gyakorlása érdekében - a központi értéktár vagy a központi szerződő fél
működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel,
meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2)	A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3)	A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási
döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c)	konzultálni a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával.
(4)	A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben
harminc nappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, -
a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles
célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6)	A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával, vagy a Felügyelet végzésével
zárul.”
44.	§
A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„411. § Az az elszámolóház, amely
a)	a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység
végzésére engedéllyel rendelkezett és
b)	a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt
tevékenységek végzésére jogosult volt
a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő
-	végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig ezen engedélyben
foglaltak szerint jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.”
45.	§
A Tpt. a következő 413. §-sal egészül ki:
„413. § (1) 2016. január 1-jén annak a személynek, akinek 2015. december 31-én az Alappal
a)	határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Országos
Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá,
b)	határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Országos Betétbiztosítási
Alappal fennálló munkaviszonnyá alakul át.
(2)	A 2015. december 31-én az Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a
jogviszonyváltást követően változatlan marad.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2016. január 1-jétől nem lehet kevesebb,
mint a 2015. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:
Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.
(4)	Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában
a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya
20
az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a
felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a
késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés
munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Országos
Betétbiztosítási Alappal létrejött munkaviszonyában az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető
igazgatója gyakorolja.
(5)	Az Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal
kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is 2016. január 1-et követően az Országos
Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe
venni. Az Alap 2015. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói
igazolást állít ki.
(6)	Az Alap által 2015. december 31-én foglalkoztatott személyek részére - az őket
munkaviszonyukban 2015. december 31. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot az Alap
megváltja.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Országos Betétbiztosítási Alap a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott
biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a
munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.”
46.	§
(1)	A Tpt. 451. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„u) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó
részletszabályokat.”
(2)	A Tpt. 451. § (3) bekezdés b) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„b) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára
vonatkozó részletszabályokat;”
47.	§
A Tpt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
48.	§
(1)	A Tpt.
a)	35. § (1) bekezdésében a „forgalmazásban” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalban”
szöveg,
b)	205. § (8) bekezdésében a „tényét, illetve annak tartalmát” szövegrész helyébe a „tényére, illetve
annak tartalmára vonatkozó információt” szöveg,
c)	405. § (1) bekezdésében a „piacbefolyásolást elkövető személyt az e” szövegrész helyébe a
„piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi
kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt az e” szöveg
lép.
(2)	A Tpt.
21
1.	140. § (1) bekezdésében a „335/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „335. §-ban”
szöveg,
2.	149. § (3) bekezdésében, a 371. § (5) bekezdésében a „tőzsde, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szöveg,
3.	151. § (1) bekezdésében „az elszámolóház” szövegrész helyébe „a központi értéktár” szöveg.
4.	168. § (1) bekezdésében a „forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi”
szövegrész helyébe a „forma, a központi” szöveg,
5.	312. § (1) bekezdés d) pontjában „a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel” szövegrész
helyébe a „központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral” szöveg,
6.	318. § (2) bekezdésében „az elszámolást végző szervezet” szövegrész helyébe „a központi
szerződő fél, illetve a központi értéktár” szöveg,
7.	333. § (3) bekezdésében „a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve” szövegrész helyébe „a tőzsdék, illetve” szöveg,
8.	356. § (1) bekezdésében a „tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, központi” szöveg,
9.	358. § (1) bekezdésében, a 363. § (1) bekezdésében a 368. § (2) bekezdésben a „tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a
központi” szöveg,
10.	358. § (6) bekezdésében az „féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve”
szövegrész helyébe „féltől és központi értéktártól, illetve” szöveg,
11.	358. § (7) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől,
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
12.	363. § (2) bekezdésében a „tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, a központi” szöveg,
13.	363. § (3) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szövegrész, a „tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
14.	369. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi”
szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szövegrész, a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg,
15.	369. § (2) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől,
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
16.	371. § (3) bekezdésében a „tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdének, a központi” szöveg,
17.	372. §-ban a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenység” szövegrész helyébe a „fél
tevékenység” szöveg, a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti”
szövegrész helyébe a „fél közötti” szöveg,
18.	375. §-ban a „tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi”
szövegrész helyébe a „tőkealap-kezelőről, központi” szöveg,
19.	380. § (2) bekezdésében az „a 381. § (1)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 381. §”
szöveg,
20.	391. § (1) bekezdés a)-i) pontjában, a 394. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a
központi” szöveg,
21.	400. § (1) bekezdés a) pontjában „a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által
végzett tevékenységre, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde által végzett tevékenységre, a
központi” szöveg,
22.	400. § (1) bekezdés b) pontjában a „tőzsdei, elszámolóházi, a központi” szövegrész helyébe a
„tőzsdei, a központi” szöveg,
22
23.	400. § (1) bekezdés d), e) és j) pontjában „a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde, a központi” szöveg,
24.	400. § (1) bekezdés f), g) és r) pontjában „a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsdét, a központi” szöveg,
25.	400. § (1) bekezdés l) pontjában „a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezethez, központi” szövegrész helyébe „a tőzsdéhez, központi” szöveg,
26.	400. § (1) bekezdés q) pontjában „a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
központi szerződő fél” szövegrész helyébe „a tőzsde, központi szerződő fél” szöveg,
27.	400. § (4) bekezdésében a „védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetőleg a központi” szövegrész helyébe a „védelmében a központi” szöveg,
28.	400. § (8) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
29.	401. § (1) bekezdésében a „ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi”
szövegrész helyébe a „ha a központi” szöveg,
30.	401. § (2) bekezdés a) pontjában az „alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
a központi” szövegrész helyébe az „alapítója a központi” szöveg,
31.	401. § (3) bekezdésében az „a)-d) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a) - d) pontjaiban”
szöveg,
32.	402. § (3) bekezdésében a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg, a „tőzsdét, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg,
33.	405. § (1) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a
központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg
lép.
(3)	A Tpt. 223. § (7) bekezdésében az „Az ügyvezető igazgató” szövegrész helyébe az „Az
Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese” szöveg lép.
49. §
(1)	Hatályát veszti a Tpt.
a)	5. § (1) bekezdés 129. pontja,
b)	77. § (1) bekezdésében az „ ,illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében”
szövegrész,
c)	219. § (4) bekezdése,
d)	215. § (1) bekezdés k) pontjában az „,az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy” szövegrész,
e)	304. § b) pontjában az „elszámolási technikát, ” szövegrész,
f)	389. § (4) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Tpt.
a)	224. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 304. § c) pont 5. alpontja, 317. § (4) bekezdés h)
pontja, 381. § (6) bekezdése, 419. § (3) és (4) bekezdése, 451. § (1) bekezdés c) pontja, 451. § (2)
bekezdés k) pontja,
b)	355. § (1) bekezdésében az „ elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
c)	361. §-ában az „ az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,” és az „ az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
d)	395. § (1) bekezdésében az „z elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a” szövegrész.
6.	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény módosítása
23
50.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a)	a magyar jog alapján működő, a 2. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott fizetési, illetve
értékpapír-elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer),
b)	a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
c)	az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi
székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12-13. § vonatkozásában,
d)	a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben
nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.
(2) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi
székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit,
ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a
rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.”
51.	§
(1)	A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) rendszer: az - a rendszerkapcsolatnak nem minősülő - írásbeli megállapodáson alapuló
együttműködési forma,
ia)	amikor három vagy több résztvevő - kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi
szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő - megállapodik abban, hogy egymás
közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő
fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre, és
ib)	amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci
Hatóságot;”
(2)	A Tvt. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények, illetve - amennyiben
alkalmazandó - a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer
megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény, illetőleg a központi szerződő fél
részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;”
(3)	A Tvt. 2. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„o) üzleti nap: a rendszer üzleti ciklusa által meghatározott azon időszak, amelyben az üzleti
események történnek, ideértve az éjszakai és nappali elszámolásokat és a rendszer üzleti ciklusában
bekövetkező valamennyi eseményt is;”
52. §
24
A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról vagy az eljárás megindításával
kapcsolatos kérelem előterjesztéséről haladéktalanul értesíti az Európai Rendszerkockázati
Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok illetékes hatóságait, valamint
haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező hasonló jellegű értesítéseket a 3. § (1)
bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.
(7)	A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság és a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás
megindításával vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztésével kapcsolatos
belföldi értesítési kötelezettségeiknek olyan módon kötelesek eleget tenni, hogy az értesítés
elektronikus dokumentum formájában az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető
legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz,
illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség,
akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő
hatóság kézbesítője útján vagy postai úton kell eleget tenni.”
53.	§
A Tvt. 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
d)	a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:)
„da) a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenység esetén a Tpt. szerinti tevékenységi
engedéllyel, vagy”
54.	§
A Tvt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű
résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből
való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot.”
7.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
55.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 163. § (1b)
bekezdésében az „adatszolgáltatás” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás - ide értve a biztosítási
és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009.
november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti szabályozási
környezetből adódó feladatokra való felkészüléshez szükséges információk szolgáltatását is -”
szöveg lép.
8.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása
56. §
25
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 6. §-a
a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 29/B. § (1)-(2) bekezdése alapján a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a
továbbiakban: Alap) záró beszámolójának elfogadása adóévében a pénzügyi szervezetek különadója
vagy a hitelintézeti különadó alanyának nincs lehetősége a fizetendő társasági adó csökkentésére
vagy a meg nem térült, számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősülő követelés összege
több, mint az adóévre fizetendő társasági adó összege, akkor a nem érvényesített rész csökkenti a
pénzügyi szervezetek különadója vagy a hitelintézeti különadó összegét.”
9.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
57.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. § (5) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„b) a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati,
valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó
szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat,”
58.	§
A Kkt. I. Fejezete a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § A közfelügyeleti hatóság által a 49. § szerinti minősítés tekintetében hozott döntése ellen a
kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég - jogszabály megsértésére való hivatkozással - a
határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.”
59.	§
A Kkt. 12. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,)
„g) aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő
eltiltás hatálya alatt áll.”
60.	§
A Kkt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország
területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő
26
hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100
millió forintot.
(2)	Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha
kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
61.	§
A Kkt. 30. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a
következő e) ponttal egészül ki:
[A kamarai tagság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - megszűnik]
„d) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
e)	a tag halálával.”
62. §
A Kkt. 36. §-a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély
annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]
„e) amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő
eltiltás hatálya alatt áll.”
63.	§
A Kkt. ”A könyvvizsgáló cég kötelességei” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén
végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú
könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió
forintot.”
64.	§
A Kkt. 41. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő e) ponttal
egészül ki:
(A könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik)
„d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével,
e)	a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján.”
65.	§
A Kkt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be:
27
a)	pénzügyi intézményi minősítés,
b)	befektetési vállalkozási minősítés,
c)	pénztári minősítés,
d)	biztosítói minősítés,
e)	költségvetési minősítés,
f)	IFRS minősítés,
g)	kibocsátói minősítés.”
66. §
(1)	A Kkt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítéséről a közfelügyeleti
hatóság dönt. A minősítés iránti kérelem elbírálásáért az ügyfél igazgatási szolgáltatási díjat köteles
fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj a közfelügyelet hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási
díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
(2)	A Kkt. 50. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelmet az 1. és 2. melléklet szerinti adattartalommal kell a
közfelügyeleti hatósághoz benyújtani.
(1b) A közfelügyeleti hatóság a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem beérkezésétől számított 15
napon belül - határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés
mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amennyiben a kérelem nem felel meg az e törvény
szerinti követelményeknek.
(1c) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelem tárgyában a közfelügyeleti hatóság 60 napon belül
dönt.”
(3)	A Kkt. 50. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a
továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által
elismert
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló
mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan
kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt
feltételeknek.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság
értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai
nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
(4)	A Kkt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv
egyetértését, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott
minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel
szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat.”
(5)	A Kkt. 50. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minősítés megadását meg kell tagadni,)
„b) ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező a
minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében nem tudja ellátni a jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
(6)	A Kkt. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről értesíti a kamarát. A
minősítést a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban.”
(7)	A Kkt. 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A minősített kamarai tag könyvvizsgálókról, könyvvizsgáló cégekről a minősítésnek megfelelő
részletezésben a kamara külön - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást
vezet.”
(8)	A Kkt. 50. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerinti külön szabályzatot a közfelügyeleti hatóság hagyja jóvá.
(10)	A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele,
hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette.”
67.	§
A Kkt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles 30 napon
belül írásban bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban
már nem állnak fenn.”
68.	§
(1)	A Kkt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítés visszavonása tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. Az eljárás megindítását -
az ok megjelölésével - az érintett állami szerv is kérheti.”
(2)	A Kkt. 52. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv kezdeményezésére a kamarai tag
könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítését felfüggeszti. A közfelügyeleti hatóság a
felfüggesztés elrendelését követően dönt a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég
minősítésének visszavonásáról, vagy a 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőség-
29
ellenőrzés lefolytatásáról, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatásáról. A
felfüggesztés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásakor, a
173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti
vizsgálat lezárásakor megszűnik.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti felfüggesztésről és a minősítés visszavonásáról a közfelügyeleti
hatóság értesíti a kamarát.”
69.	§
A Kkt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, ha
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. Ugyanazon
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő 4 üzleti éven
belül a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást.”
70.	§
A Kkt. ”A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai” alcíme a következő 59/A.
§-sal egészül ki:
„59/A. § A kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég nevében a könyvvizsgálói
feladatokat ellátó kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodónál nem láthat el jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen
kívül más tevékenységet az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása
közötti időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben.”
71.	§
(1)	A Kkt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénz-, tőke- és biztosításpiaci
szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott ellenőrzési eljárás során a Magyar
Nemzeti Bank által az adott intézmény jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatát végző kamarai
tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől kért, a tényállás megállapításához szükséges adatok
rendelkezésre bocsátása. E tekintetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos
titoktartási kötelezettség terheli.”
(2)	A Kkt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészüli ki:
„(4) Az érintett állami szervet titoktartási kötelezettség terheli, amennyiben részére a közfelügyeleti
hatóság a 66. § (1) bekezdése szerinti titkot ad át.”
72.	§
30
(1)	A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a)	kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b)	figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c)	fegyelmi eljárás kezdeményezése,
d)	kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására,
e)	pénzbírság kiszabása,
f)	a 49. § szerinti minősítés megvonása,
g)	jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás.”
(2)	A Kkt. 173/C. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100
ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig
terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a Nemzetgazdasági Minisztérium bevételeit képezik
azzal, hogy azt a könyvvizsgálói közfelügyelet működésére kell felhasználni.
(7b) A (7) bekezdés g) pontja szerinti eltiltás 3 évig terjedhet.”
(3)	A Kkt. 173/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem
megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén annak tényéről és az alkalmazott
intézkedésekről értesíti a kamarát, a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
73.	§
A Kkt. 177. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:)
„c) a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése,”
74.	§
A Kkt. 189. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben
szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát.
(3a) A (3) bekezdés alapján megalkotott standard jóváhagyása során a közfelügyeleti hatóság kikéri
az érintett állami szerv egyetértését.”
75.	§
A Kkt. a következő 208/I. §-sal egészül ki:
„208/G. § E törvény az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének
előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvénnyel módosított 50. § (10) bekezdésében
foglalt feltételeknek a hatályba lépésekor már minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóknak 2017.
december 31-ig kell megfelelniük.”
31
76.	§
A Kkt. 228. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját
magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzésért, valamint a minősítési kérelem elbírálásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályait rendeletben
szabályozza.”
77.	§
(1)	A Kkt. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(2)	A Kkt. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
78.	§
A Kkt.
a)	11. § g) pontjában az „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az
„ - a 22/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,”
szöveg,
b)	35. § g) pontjában „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az „
-	a 40/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szöveg,
c)	50. § (3) bekezdés a) pontjában a „kamarai tag könyvvizsgáló” szövegrész helyébe a „kamarai
tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója” szöveg,
d)	141. § (4) bekezdésében a „kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és
vizsgaszabályzatának” szövegrész helyébe a „kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és
vizsgaszabályzatának, továbbá a szakmai minősítő vizsgáról szóló szabályzatának” szöveg,
e)	185. § (5) bekezdésében az „öt százaléka” szövegrész helyébe a „tíz százaléka” szöveg
lép.
79.	§
Hatályát veszti a Kkt.
a)	5. § e) pontja,
b)	9. § (2) bekezdés b) pontja,
c)	50. § (5) bekezdés a) pontjában és 52. § (1) bekezdés c) pontjában a „ fegyelmi eljárás keretében”
szövegrész.
10.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
80.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 64. §-a a következő
(3)	és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés
alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt
évig honlapján közzétenni.
32
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogosult a (3) bekezdésben meghatározott
határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a foglalkoztatói nyugdíj- és
üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat
közzéteheti.”
11.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
81. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési
szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e
tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében a VII. Fejezetben, - a 73-78. § kivételével - a
Negyedik Részben, valamint - a 123/A. § kivételével - a XXI. Fejezetben, továbbá - a 124-139. §
kivételével - a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
82. §
(1)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„17. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely
szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az
elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet,”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„33a. jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló
részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való
alkalmasságát igazoló feltételek megléte,”
(3)	A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 69a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás
vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő
olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó
bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”
(4)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
33
„71. vezető állású személy :
a)	a vezető tisztségviselő - ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is - és a felügyelő bizottság
tagja,
b)	a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen
helyettese, és
c)	minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső
szabályzat ilyenként határoz meg,”
(5)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„100. közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó
befektetési vállalkozás,”
83.	§
A Bszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély - kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti
központi értéktár - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül,
önállóan nem szerezhető.”
84.	§
(1)	A Bszt. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), valamint f)-h) pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában
meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében
meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához
használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint
gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-
technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok
felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a
fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.”
(2)	A Bszt. 12. § (4)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az
informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a
szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a
folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az
informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt
folyamatosan működteti.
(6)	A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal
arányos módon gondoskodni kell legalább:
a)	a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és
visszakereshető azonosításáról,
34
b)	az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és
teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c)	a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról
(hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás,
rendkívüli események),
d)	olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus
folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi
értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,
e)	a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f)	az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint
g)	a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági
kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik
a)	informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a
fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b)	minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve
támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, valamint a
rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c)	a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások
folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket
helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító -
megoldásokkal,
d)	olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos
elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és
változáskezelés fenntartását,
e)	az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és
környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések
típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer
helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé
teszik,
f)	jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel,
amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt
évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint
g)	a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(8)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7)
bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon
kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési
védelméről.
(9)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál
mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és
működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai
szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c)	az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által
meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d)	az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e)	az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,
f ) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint
35
g)	az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész
nyilvántartásának.
(10)	A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük
a)	a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b)	a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c)	a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás
tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,
d)	a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez
történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
e)	a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint
f)	a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.”
(3)	A Bszt. 12. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerét kétévente köteles
szakértővel felülvizsgáltatni és a készített jelentést a Felügyeletnek haladéktalanul megküldeni. A
jelentés tartalmazza a szakértő nyilatkozatát a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai
rendszernek a (10) bekezdésben előírt megfelelőségéről.
(13)	A (12) bekezdés szerinti szakértő írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a
befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan
olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató
folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály
megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának
súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”
85.	§
A Bszt. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban
és a 100-102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési
vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.
(3)	A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő
szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével,
összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4)
bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a)	a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b)	a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c)	a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d)	a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére
szolgáló hatékony elj árásokat alkalmaz,
e)	a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli
eljárásokat alkalmaz,
f)	a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak
alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási
politikát és gyakorlatot valósít meg,
g)	elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom
fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és
társadalmi céljainak védelmét.”
36
86. §
(1)	A Bszt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti
egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a
megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.”
(2)	A Bszt. 19. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi a befektetési vállalkozás, illetőleg
árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy
szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(2b) A befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan
személy bízható meg, aki
a)	felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább
hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
b)	a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e
tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági
bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.
(2c) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”
87.	§
A Bszt. 20/A. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában működő
befektetési vállalkozás mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. 3:291.
§-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a befektetési vállalkozás rendelkezik
olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott
feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat. A befektetési
vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a
Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a testület összetételét.”
88.	§
A Bszt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető
ki, aki
a)	hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör
tekintetében büntetlen előéletű;
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c)	legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve
gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és
d)	igazolja, hogy vele szemben a 25. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak
fenn,
e)	igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.”
37
89.	§
A Bszt. a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét
a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az
előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(2)	A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul
bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok
merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a
Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az
engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel
kizárási ok.
(3)	Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől
számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést
követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1)
bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
22/B. § (1) A 116/A. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:
a)	a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy
b)	a középiskolai végzettség és
ba)	a szakképesített bankreferensi szakképesítés,
bb)	a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,
bc)	a befektetési tanácsadói szakképesítés,
bd)	a banki szakügyintézői szakképesítés,
be)	a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés,
bf)	az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés,
bg)	a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,
bh)	a tőzsdei szakvizsga,
bi)	a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,
bj) a ba)-bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy
c)	jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek
a)	a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy
főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok
képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,
b)	a jogász szakképzettség,
c)	a könyvvizsgálói képesítés,
d)	a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
e)	a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök
szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési
agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és
f)	a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a
közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági
szakképzettség.”
90.	§
A Bszt. IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
38
„Jó üzleti hírnév
39/A. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében
áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.
(2)	A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet
egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3)	A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi
hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell
megállapítania.”
91.	§
A Bszt. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása
keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott
megbízás végrehajtását megtagadja, ha)
„b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek
megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának
rendelkezésébe ütközne,”
92.	§
(1)	A Bszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet
harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)-(3) bekezdésben
foglaltaknak.”
(2)	A Bszt. 57. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási
tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla
követelésen alapított óvadék esetére is.”
93.	§
A Bszt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a (2)
bekezdésben foglaltakra - a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel
megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi
eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal
rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót
követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.”
94.	§
A Bszt. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
39
„(3) Az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet
kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosult befektetési vállalkozás belső ellenőre
a)	folyamatosan értékeli az 57-60. §-ban foglaltak teljesülését, beleértve a pénz és értékpapír
fedezettség vizsgálatát, és
b)	minden naptári negyedévre vonatkozóan, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig
jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.”
95.	§
A Bszt. a 102. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Helyreállítási terv”
96.	§
A Bszt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden olyan befektetési vállalkozás,
a)	amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b)	amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,
az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az
alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével
arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.”
97.	§
A Bszt. 110/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 110/H. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált
pufferkövetelményt, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez
kapcsolódó kifizetéseit.”
98.	§
A Bszt. a 114. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha)
„d) a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a
közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti;”
99.	§
A Bszt. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az
árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe,
azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A
befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az
általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési
40
szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló
tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó
nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott
további közvetítőt is kell érteni.”
100. §
A Bszt. „A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok’ alcíme a következő
116/A. §-sal egészül ki:
„116/A. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, továbbá ezek közvetítője
üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a
közvetítő előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi
be, aki
a)	büntetlen előéletű;
b)	nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;
c)	ellene a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban
megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;
d)	rendelkezik az e törvény szerinti szakmai képesítéssel.
(3)	A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az ügyfélnek
befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre
jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés
kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt
létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie az (1) bekezdés
szerinti követelménynek.
(4)	A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez mellékeli az (1) bekezdés szerinti személy
azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben foglaltak alátámasztását szolgáló dokumentumokat.
(5)	Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek
közül valamelyik már nem áll fenn, az (1) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt
haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett személyt a névjegyzékből
haladéktalanul törli.
(6)	A Felügyelet által vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”
101. §
A Bszt. 118. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális
kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. §
(1)	bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel,
valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett
írásbeli megkeresése esetén.)
102. §
41
A Bszt. 120. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás,
multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy
ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei
szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy
ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében
közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer
működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá
befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és
befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,”
103.	§
(1)	A Bszt. 121. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az
ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a
hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2)	A Bszt. 121. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A szolgáltató a panaszkezelés során
köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi
fogyasztói jogvita kialakulását.
(8)	A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB
tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén
bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a
Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A
szolgáltatónak tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell
küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott
kérelem nyomtatványt.
(9)	A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére
bemutatja.”
104.	§
(1)	A Bszt. 123. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel
egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„n) a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét;
42
o) a Felügyelet által vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat
rendelkező részét, a megelőző öt naptári évre vonatkozóan.”
(2)	A Bszt. 123. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására
belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a
Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfoliókra a belső módszerük által számított
tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A
referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a
beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete
határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat
is meghatározhat.
(9)	Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény
számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény
mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának
vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.”
105.	§
A Bszt. 123/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező
részét honlapján folyamatosan közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal,
a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől
számított öt évig áll fenn.
(8)	A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is
közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír és üzleti titokvédelmi szabályok által
védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti
titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
106.	§
A Bszt. 161/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás,
amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding
társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként
nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a
pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot
és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó
befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások
betartásával - kezeli.”
107.	§
A Bszt. 162. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
43
„(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a
befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével
számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó
pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a
kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb
hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás
eredményeként, akkor a Felügyelet a 164. §-ban foglalt intézkedést alkalmaz.”
108.	§
A Bszt. a következő 170. §-sal egészül ki:
„170. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési szolgáltatásra, kiegészítő
szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása
érdekében, a befektetési vállalkozás működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt
gyakosisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót
rendelhet ki.
(2)	A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3)	A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási
döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c)	konzultálni a befektetési vállalkozás könyvvizsgálójával.
(4)	A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben
harminc nappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a
vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles
célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6)	A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával, vagy a Felügyelet végzésével
zárul.”
109. §
A Bszt. 174. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a
továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának
határideje
a)	a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú
kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont
alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban
résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy
hónap,
b)	a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási
kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős
problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az
intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az
eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától
számított egy hónap.”
44
110. §
A Bszt. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § (1) Ha a Felügyelet Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
a)	határon átnyúló tevékenysége esetén e törvény vagy más Magyarországon hatályos jogszabály,
illetve
b)	Magyarország területén létesített fióktelepe esetén a 176. §-ban nem említett - e törvény szerinti
-	rendelkezés vagy más Magyarországon hatályos jogszabály
megsértését tapasztalja, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát.
(2)	Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenére, a
befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe, illetve a piacműködtető továbbra is a jogszabályban
foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz,
amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos
változását megakadályozza.
(3)	A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról
haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát, az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
111.	§
(1)	A Bszt. 180. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
,,d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerét felülvizsgáló
szakértővel szembeni követelményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Bszt. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt,
valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi
elemeire,
b)	a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzésre, a hatósági képzés során
szerzett tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére,
megfizetésére és visszatérítésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
112. §
A Bszt. 182. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor
45
a)	befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb
2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (2b) bekezdés a) pontjában,
b)	befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb
2019. január 1-től kell megfelelnie a 22. § (1a) bekezdés b) és c) pontjában,
c)	az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-től kell megfelelnie a
116/A. § (2) bekezdés d) pontjában
foglalt követelményeknek.
(18)	Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a befektetési vállalkozás
ellenőrzi, hogy az üzletkötésre alkalmazott munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló alkalmazottai a 116/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában rögzített feltételeknek
megfelelnek, és ezen alkalmazottait a Felügyeletnek e határidőn belül bejelenti. A Felügyelet a
bejelentett személyeket nyilvántartásában rögzíti.
(19)	Az üzletkötésre alkalmazott személynek a befektetési vállalkozás kérelmére történő feltételhez
kötött nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok az üzletkötésre alkalmazott személyre
vonatkozó rendelkezések hatálybalépését követően létesített munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló üzletkötésre alkalmazott személyre nézve
alkalmazandók.”
113.	§
A Bszt. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
114.	§
A Bszt
a)	22. § (5) bekezdésében az „Az (1), a (2)” szövegrész helyébe az „Az (1), az (1a), a (4)” szöveg,
b)	24. § (1) bekezdésében az „A 22. § (1) és (4) bekezdése,” szövegrész helyébe az „A 22. § (1),
(1a) és (4) bekezdése,” szöveg,
c)	60. § (5) bekezdés a) pontjában az „és jó üzleti hírnévvel rendelkezik” szövegrész helyébe az „és
jó hírnévvel rendelkezik” szöveg
lép.
115.	§
(1)	Hatályát veszti a Bszt.
a)	4. § (2) bekezdés 68. pontja,
b)	102. § (3) bekezdésében a „legalább ” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Bszt. 97. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézményi vagy” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Bszt. 24. § (1) bekezdés d) pontja és 48. § (1) bekezdés i) pontja.
12.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
116.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
62/J. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
46
„(5a) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerint
előterjesztett tájékoztatás iránti igényléseket - amennyiben a nyilatkozattevő ezt kifejezetten kéri -
elektronikus levélben is megadhatja.”
117.	§
A Pft. 19. § (5) bekezdésében a „szolgáltató bejelentett” szövegrész helyébe a „szolgáltatónál
bejelentett” szöveg lép.
13.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának
rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
módosítása
118.	§
Hatályát veszti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 4/A. §-a és 2. melléklete.
14.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény módosítása
119.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 13. §
(2)	bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint]
„m) elkészíti és - indokolt esetben felülvizsgálja - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott
feladatkörével kapcsolatos ellenőrzési tervet,”
(2) Az MNBtv. 13. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés m)
pontjában meghatározott ellenőrzési terv készítését, felülvizsgálatát, illetve az ezzel kapcsolatos
döntést a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökre ruházhatja át.”
120.	§
Az MNBtv. 26. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő forint- és euró-emlékérem forgalmazása
során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe
vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék - ideértve az emlékérméket
is - (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét
sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely
a)	az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az
érmékkel való összetévesztésre vezethet,
b)	az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az
MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően
valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi
körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.
47
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában
a)	forint- és euró-emlékérem: a forint- és az euroérmék utánzatáról szóló MNB rendeletben
meghatározott forint- vagy euróbankjegy utánzat;
b)	kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.”
121.	§
Az MNBtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a Befektető-védelmi Alapnak -
kérésükre, azt önállóan mérlegelve - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását
és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti
tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.”
122. §
Az MNBtv. 42. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében]
„g) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység; a bennfentes kereskedelem
vagy piacbefolyásolás - ideértve a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes
kereskedelem és piaci manipuláció - gyanúja esetén; a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési
és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá a 236/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre
és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése
céljából piacfelügyeleti eljárást indít,”
123.	§
Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
„i) a Hpt. és az 575/2013/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések
ügyében hozott határozatok számát és jellegét,
j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405-409.
cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket,
valamint az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a
felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405-409.
cikkének való meg nem felelés esetén hozott intézkedések összegző leírását,”
124.	§
Az MNBtv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt. szerinti összevont alapú
felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti csoportfelügyelet.”
125. §
48
(1)	Az MNBtv. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően
mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett
pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban
rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi piacokat rendkívüli
mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.”
(2)	Az MNBtv. 48. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MNB az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárásaival kapcsolatban készíti el
vagy vizsgálja felül a 13. § (2) bekezdés m) pontjában meghatározott ellenőrzési tervet, amely
tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az
ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint nem kell
megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.
(2b) Az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon
részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.”
126. §
Az MNB tv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) A hatósági jogkörben hozott döntés hivatalból való módosítására és visszavonására
vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a
döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem
sért és a Ket. 74. § (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás
következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A döntésben foglalt teljesítési határidő kérelemre
történő módosításának csak a Ket. 74. § (2) bekezdése alapján van helye. A döntés módosítása
esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.”
127.	§
Az MNBtv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében saját hatáskörben, hivatalból
elrendelheti a határozatban foglaltak egésze, vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a
bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntéséig, vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott
jogerős döntésig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban
foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.”
128.	§
Az MNBtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Az MNB-vel szemben - közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem
miatt - kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy
mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló
személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB döntés kapcsán
megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény
49
alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet
jogerőre emelkedett.”
129.	§
(1)	Az MNBtv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés
során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra
használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. §
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a)	az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben
foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB
határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, valamint
b)	a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott
intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához,
c)	a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa
által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő
ellátásához.”
(2)	Az MNBtv. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Infotv.) 8. §-ában meghatározott feltételek teljesülnek. Az Európai Gazdasági Térség
államaiban (a továbbiakban: EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak,
valamint a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek történő adattovábbítás
esetén az Infotv. 8. § (4) bekezdését kell alkalmazni.”
(3)	Az MNBtv. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói
közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló
személyeket titoktartási kötelezettség terheli.”
130.	§
Az MNBtv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárásában a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem
kell alkalmazni.”
131.	§
Az MNBtv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon
belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon
kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti
50
tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba hozatali eljárás felfüggesztésére
vonatkozik, úgy azt, az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés
megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus
visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.”
132.	§
Az MNBtv. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a 40. § (10)
bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és
nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést
az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.”
133.	§
Az MNB tv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az MNB eljárásaiban - a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak kivételével - az
ügyintézési határidő harminc nap.
(2)	Az alapítási, az egyesülési, a szétválási, a tevékenységi engedély megszerzésére, a tevékenység
megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) pontban meghatározott eljárásban az
ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb
három hónappal meghosszabbítható.
(3)	Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő két hónap,
amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
(4)	Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra
irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy
alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
eltérő határidőt állapít meg az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók.
(6)	Ha az ügyfél a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet
hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra
hívja fel.
(7)	Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban
foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan
beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a
kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(8)	Az MNB a kérelem kiegészítésének, illetve módosításának elrendelése során figyelmezteti az
ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló
adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.”
134.	§
Az MNBtv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB
által hivatalból lefolytatott - helyszíni és helyszínen kívüli - ellenőrzési eljárást (a továbbiakban:
ellenőrzési eljárás) foglalja magába.”
51
135. §
Az MNBtv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB
a)	átfogó vizsgálatot,
b)	célvizsgálatot,
c)	témavizsgálatot,
d)	rendkívüli célvizsgálatot és
e)	utóvizsgálatot
végez.
(2)	Az MNB
a)	fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, továbbá elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,
b)	központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,
c)	a d) pontban foglaltakat ide nem értve
ca)	hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél,
pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési
alapkezelőnél, tőzsdénél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan
személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban:
pénzügyi csoport) legalább háromévente,
cb)	hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei
szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év
elteltével,
d)	a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez
csatlakozott hitelintézeteknél, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya
alá tartozó kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább
ötévente
átfogó vizsgálatot folytat le.
(3)	Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult
átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre
vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes
csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban:
csoportvizsgálat).
(4)	Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések
betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A célvizsgálat jogszabályi rendelkezés
megsértésének gyanúja esetén, továbbá egyes jogszabályi rendelkezések betartásának - nem átfogó
-	ellenőrzése céljából is folytatható.
(5)	Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet a 62. § (1)
bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának
összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.
(6)	Az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és
szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos
megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés
a)	az ügyfelek nagy számát érinti,
b)	jelentős rendszerkockázattal jár, vagy
c)	az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.
52
(7)	Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a
rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és
helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.”
136.	§
Az MNBtv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a
48. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb
tájékoztatást kérhet.
(2)	A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges
felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek
megküldeni.
(3)	Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az
MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal -
írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(4)	Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a
tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság
rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.
(5)	Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein,
ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.
(6)	Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban
előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.”
137.	§
Az MNBtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során helyszíni
ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni
ellenőrzés.
(2)	A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3)	Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében
eljárva hivatalos személynek minősül.
(4)	A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5)	Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei
között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával
összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az
ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más
személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet, továbbá
egyéb bizonyítást folytathat le.
(6)	A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot
készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(7)	Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való
jogosultság igazolását követően - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés
53
technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - az MNB számára hozzáférést kell biztosítania
az adatokhoz.
(8)	A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként
bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont
választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni
ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet munkáját, a
rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(9)	A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege
indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését kérheti.
(10)	Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy
egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1)
bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.”
138.	§
Az MNBtv. a következő 67/A. és 67/B. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés - a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat vagy az utóvizsgálat
elrendelésével egyidejűleg - haladéktalanul is megtartható.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására halaszthatatlan indokból
-	így különösen bizonyítási eszköz megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné
tételének a veszélye esetén - van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület,
helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés megtartásához az ügyész
előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell
kérni.
(4)	Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a helyszíni
ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről
készült jegyzőkönyvet - ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen
tartalmazza - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.
67/B. § (1) Az MNB valamely ellenőrzési eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot,
dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.
(2)	Az ügyfél iratbetekintési joga - a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - abban
az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az
eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához
való jogosulatlan hozzáférést eredményez.”
139.	§
Az MNBtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.
(2)	Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb
ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig
tarthat, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az
átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.
(3)	Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy részére az
MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy
mely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen
típusú ellenőrzésben vehet részt.
54
(4)	A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási
kötelezettség.
(5)	A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat,
valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(6)	Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési
jogosultságát a próbaügylet befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja.
(7)	Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy szervezet és az ellenőrzést
végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próba ügylet keretében átvett
összeget visszatéríteni.
(8)	Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a szervezet vagy személy
által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés
befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá
vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált
fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB az ellenőrzés alá vont
szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.”
140.	§
Az MNBtv. 69. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett
megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben
rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Rendkívüli célvizsgálat esetén a
vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.
(1b) Ha a célvizsgálat vagy a rendkívüli célvizsgálat során jogszabálysértés nem került
megállapításra a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az
eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.”
141.	§
Az MNBtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő
eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben,
egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2)	Az MNB a 69. § (4a) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő
eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben,
egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.
(3)	Rendkívüli célvizsgálat esetén - különösen indokolt esetben - az MNB a 69. § (4a) bekezdésben
meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli
célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló
halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.
(4)	Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a
rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza
meg.
(5)	A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból
származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást - és a 69. § (4) és (4a) bekezdésében
meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak
szerinti döntés indokait az MNB az (1)-(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.”
55
142.	§
Az MNBtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges
személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása ideiglenesen más módon - így különösen ezen
feltételek bővítésével - nem oldható meg, akkor az MNB
a)	az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy
b)	egyéb szakértőt
rendelhet ki.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni vizsgálat során kerül
sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző
személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a 67. §
(5)-(8)	bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem eredményezheti az MNB egyes
ellenőrzési feladatainak tartós más általi ellátását.”
143.	§
Az MNBtv. 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A.
§ (1)-(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség
megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-
ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.”
144.	§
Az MNBtv. 79. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik
személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi
jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos e minőségében harmadik személynek okozott
kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit
gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell
megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek
megtérítése fedezetének biztosítására.
(8)	A kijelölt felügyeleti biztos a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve
sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-
megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni azzal, hogy gondatlan károkozás,
illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés,
illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg.
Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-
okozás esetén a teljes kárt, illetve a sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.”
56
145.	§
(1)	Az MNBtv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható
meg.
(2)	Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.
(3)	Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”
146.	§
Az MNBtv. 85. és 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az ügyletkötést szabályozó
rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.
(2)	A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügylet kötésre alkalmazni kell a 68. § (2)-(8)
bekezdésben meghatározott szabályokat.
86. § (1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy
személynél hivatalból fogyasztóvédelmi
a)	célvizsgálatot
b)	témavizsgálatot vagy
c)	utóvizsgálatot
tarthat.
(2)	Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az
eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi
rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége
ezt indokolja.
(3)	Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet az azonos
vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító
ellenőrzése céljából.
(4)	Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését
fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli
adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli
ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.
(5)	A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (1) és (3)
bekezdésében, a 65. § (1)-(3) bekezdésében, a 66-67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4)
bekezdésben, a 75. § (3)-(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően
alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi
ellenőrzési eljárást kell érteni.
(6)	A hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 81. § (3) bekezdését nem kell
alkalmazni.”
147.	§
Az MNBtv. a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„86/A. § (1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett
megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül,
témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel
57
vagy szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt
esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(2)	A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b)	a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c)	a tényállás értékelését.
(3)	Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől
számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés
eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.
(4)	Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított
negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”
148.	§
Az MNBtv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések
olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás
szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon
belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel, amely határidő egy alkalommal
legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben meghatározott észrevétel
megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét
veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - különösen indokolt esetben - az MNB a (2)
bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a
célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló
halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.
(4)	Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a
rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza
meg.
(5)	A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3) bekezdésében meghatározott
határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés
indokait az MNB a 86. § (4) és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében megindokolja.”
149.	§
Az MNBtv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a)	a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó
árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb
százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető
helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig, illetve a
fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a
szervezet vagy személy éves nettó árbevételének tíz százalékáig, amennyiben ez az ötmillió forintot
meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében
legfeljebb tizenötmillió forintig terjedhet.”
58
150.	§
Az MNBtv. 89/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89/A. § (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás
keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2) bekezdésében és a 83-89. §-ban
meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88-89. §-okban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(3)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is
megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a
75-76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.”
151.	§
(1)	Az MNBtv. 90. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)
„a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári,
elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási,
viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység,
kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén,
b)	bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén,”
(2)	Az MNBtv. 90. §-a a következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Ha a piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges és az érintett adat védelmét szabályozó
külön törvény azt nem zárja ki, az MNB a Ket. 17. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint
jogosult megismerni és kezelni a védett adatot.
(7)	Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez
szükséges adatokat, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény
azt nem zárja ki - a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles
tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok
szolgáltatását nem tagadhatja meg.
(8)	Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személy - különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok
csatolásával - köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező
tényállítás valóságát.
(9)	Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett
személy - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a személyes és
védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél
jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.”
152. §
59
Az MNBtv. a következő 90/A-90/C. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel
kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából - a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől
eltérően - a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére, vagy
ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is
helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az
MNB a rendőrség közreműködését igényelheti.
(2)	Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági
tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú
ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan
természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy - nem termézsetes
személy esetén - az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy - nem
természetes személy esetén - az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a
vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.
(3)	E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az MNB engedély
iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására
szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök - így különösen
adatok és adathordozók - meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán
belül, nemperes eljárásban.
(4)	A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha az MNB valószínűsíti, hogy
más vizsgálati cselekmény - így különösen a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzés - nem vezetne
eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat
tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt
önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett
helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen
vizsgálati cselekmény tehető.
(5)	A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül foganatosítható.
(6)	A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell
indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a
helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel - a döntés közlésének módjára vonatkozó általános
szabályok szerinti közlés megkezdése mellett - telefonon vagy e-mail útján is közölni kell.
(7)	A helyszíni kutatásról a jelenlévő érintettet a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg
szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni
kutatást engedélyező bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az
érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz
hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során az ellenőr az érintetteket szóban
vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon
tájékozódhat.
(8)	A helyszíni kutatást - kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi
szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (3) bekezdés szerinti esetben a
helyszíni ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének
aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne
akadályozza.
(9)	A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem
kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként
okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási
60
eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói
engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.
(10)	A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a helyszíni kutatás
lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni.
90/B. § (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett
tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül
nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról,
iratokról a vizsgáló másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).
(2)	A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt
adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét,
valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos
ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.
(3)	A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton
szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati
munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző
személy külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló)
készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását
nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában
volt, illetve akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat
készült.
(4)	A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt adatokról elektronikus
másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag
ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan
adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos
ellenőrzésének lehetőségét.
90/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem
használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek kivételével - nem vizsgálható meg, nem
foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása
megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
(2)	Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez való
jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti
kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e
jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat,
amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat
jogellenesen került ki a birtokukból.
(3)	A helyszíni kutatást végző személy jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a
feltétlenül szükséges mértékig - betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés
céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(4)	A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha
a)	arról lefoglalási másolat készül,
b)	az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából
készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett
ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve
c)	a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való
minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan
tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos
megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal
hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen
lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
61
(6)	A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy - az
irat, illetve iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között
van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg
értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti
vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját,
várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat
megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.
(7)	A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot
megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére
rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a
tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen irat
van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során
lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a lefoglalási másolatot ismételten
zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(8)	Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett
ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre
előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő
elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(9)	Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült
irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - lefoglalási másolat esetében az adatok
szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön
kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a
köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati
munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó
adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő
eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával
ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés
céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt
tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a
vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
(10)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati
cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a
kérdésben az MNB kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon
belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt az
MNB a kérelméhez mellékeli.
(11)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült
iratnak, azt az MNB számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az
érintett ügyfélnek adja ki.
(12)	A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve
akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében
meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak,
a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben az MNB-nek adja ki.
(13)	A (12) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt
adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem
tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem
minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az
iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó
fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való
törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően
62
értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A
szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem
akadálya.”
153.	§
Az MNBtv. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pont szerinti adatok megismerésére nem természetes személy ügyfél esetén
az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős, vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható
személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett
bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a nem természetes személy ügyfél tevékenysége
végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra
kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére
vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a
piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a
megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú
alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként
vonja be.”
154.	§
Az MNBtv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai szolgáltató útján vagy saját
kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést
szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi
jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek
megfelel.
(2)	A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi
közlésnek, illetve - amennyiben annak feltételei fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő
kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha
nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés -
annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.”
155.	§
Az MNBtv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A.§ (1) Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban meghozott, külön jogorvoslattal megtámadható
végzésével a piacfelügyeleti eljárás eredményessége érdekében elrendelheti, hogy a Ket. alapján
iratbetekintésre jogosult a piacfelügyeleti eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását
követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is
betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott külön
jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül
szükséges.
(2)	Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően,
az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az
nem veszélyezteti a piacfelügyeleti eljárás eredményességét.
63
(3)	Az ügyfél Ket. 69. § (2) bekezdése szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti
titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön -
ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi
megismerése esetén sérülne.
(4)	Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (3) bekezdés
szerinti adatot nem tartalmaz.
(5)	Az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi
megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az MNB az adat lehető legszükségesebb
mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes
szabályainak meghatározása mellett
a)	az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b)	kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének
lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat
jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul
sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által
megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan
megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.”
156.	§
(1)	Az MNBtv. 93. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el a Ket.-ben
meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság
behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet
végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB
piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el
a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság
behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet
végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a
piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését - a
haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.
(5)	Piacfelügyeleti eljárás során
a)	az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a piacfelügyeleti bírság
összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,
b)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok
megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,
c)	a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a piacfelügyeleti
bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig,
d)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások
megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig
terjedhet.”
(2)	Az MNBtv. 93. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott
tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható
64
piacfelügyeleti bírság összege - a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül - százezer forinttól
százmillió forintig terjedhet.”
(3)	Az MNB tv. 93. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a
70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait - a 64. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában és (2)-(6) bekezdésében, a 65. § (3)-(5) bekezdésében, a 67. § (1) és (10) bekezdésében,
a 67/A. §-ban, a 69-71. §-ban és a 76. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével - alkalmazni
kell.”
157.	§
Az MNBtv. 95. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„30/A A hatósági szerződésre vonatkozó szabályok’
158.	§
(1)	Az MNBtv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-
ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között - szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a
továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése, továbbá a
méltányossági kérelmet tartalmazó ügy rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség
létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben - ide nem értve a
méltányossági kérelmet tartalmazó ügyeket - döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors,
hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.”
(2)	Az MNBtv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely
a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből, hivatalból és a békéltető testületi tagokból áll.”
159.	§
Az MNBtv. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A békéltető testületi tag munkaviszonyának létesítéséhez és megszüntetéséhez a Pénzügyi
Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.”
160.	§
(1)	Az MNBtv. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanács tagjainak és az egyedül eljáró testületi tag kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület
működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.”
(2)	Az MNBtv. 98. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
65
„(6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított öt napon belül
terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről vagy a kizárási kérelem benyújtásának
alapjául szolgáló okról tudomást szerzett. Ha a kizárási kérelem benyújtásának alapjául szolgáló
okról történő tudomásszerzés a meghallgatáson történik és a kérelem alapján a tag kizárására kerül
sor, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt a meghallgatás megismétlésének szükségességéről.”
161.	§
Az MNBtv. 101. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács
tagjait, illetve az adott ügyben egyedül eljáró testületi tagot.”
162. §
Az MNBtv. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozzon és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói
jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.”
163.	§
Az MNBtv. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a méltányossági kérelem
kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b)	a fogyasztói jogvitával érintett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy
vagy szervezet nevét, székhelyét,
c)	a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
d)	a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
e)	az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot,
f)	a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres
eljárást nem indított,
g)	amennyiben a kérelemhez különleges adat is kapcsolódik, a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve,
hogy a kérelme benyújtásával egyidejűleg különleges adata tekintetében hozzájárul az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tövény 5.§ (2) bekezdés
a)	pont szerinti adatkezeléshez és adatátadáshoz,
h)	a döntésre irányuló indítványt,
i)	méltányosság iránti kérelem esetén a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ugyanabból
a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a
Pénzügyi Békéltető Testületnél.”
164.	§
Az MNBtv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
66
„(4) A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak
vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.”
165.	§
Az MNBtv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha
megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
korábban a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak vagy
per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.”
166.	§
Az MNBtv. 108. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy
szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről,
a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a
méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását
(alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása
esetén a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(3)	A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának
másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre
már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(4)	Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát
nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a
mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.”
167.	§
Az MNBtv. 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő naptól
számított - legalább tizenöt napos határidőt kell szabni.”
168.	§
Az MNBtv. 118. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított
nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést
tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az
ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő öt
munkanapon belül megküldi a feleknek.”
67
169.	§
(1)	Az MNBtv. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a
kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn
belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő
ellátását.”
(2)	Az MNBtv. 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet
a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak
elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan
napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.”
170.	§
Az MNBtv. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc
napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
171.	§
(1)	Az MNBtv. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló, e hatóságok
feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási
kötelezettségeket.”
(2)	Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„a) - az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával
-	az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyt és annak
visszavonását, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás
leányvállalata,”
(3)	Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„e) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a
Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás
leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
f)	azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy
viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük, vagy
tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,”
68
(4)	Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés b) pontja a következő bzs) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
b)	az Európai Bankhatóságot)
„bzs) a Bit. 327. § (9) bekezdése szerinti határozatokról.”
(5)	Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
„c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot
ca)	a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése
alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
cb)	a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének
kiadásáról és visszavonásáról;
cc)	- az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával
-	az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak
visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás
leányvállalata;
cd)	harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a
Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás
leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről;
ce)	azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy
viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük, vagy
tevékenységük harmadik országban történő folytatása során;
cf)	a Bit. 327. § (9) bekezdése, 337. § (7) bekezdése, 342. § (4)-(5) bekezdése, 343. § (9)
bekezdése, 344. § (11) bekezdése, 351. § (5) bekezdése és 363. § (3) bekezdése szerinti
határozatról,
cg)	a Bit. 310. § (4)-(5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,
ch)	a Bit. 335. § (8)-(9) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,
ci)	a Bit. 350. § (3) bekezdése szerinti közös határozatról,
cj) a Bit. 351. § (9) bekezdése és 352. § (3) bekezdése szerinti információkról;”
172.	§
(1)	Az MNBtv. 142. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi
felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:)
„f) a Hpt. 176. § (4) bekezdése szerinti együttműködést, valamint a Bit. 351. § (1) bekezdése
szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést.”
(2)	Az MNBtv. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi
felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás
alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-
szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói
anyavállalat, EU-szintű viszontbiztosítói anyavállalat, EU-szintű biztosítói holding társaság
69
anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes tevékenységű
biztosítói holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság
anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott -
rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint
az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő
felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező
hatóságait kérheti fel.”
(3)	Az MNBtv. 142. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű,
összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító vagy befektetési
vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített,
azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően
alkalmazandóak.
(6)	Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot és az Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről és közli velük
a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.”
173.	§
Az MNBtv. 160. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor a pénzügyi intézmények
egymás közötti, valamint a pénzügyi intézmény és az MNB közötti fogyasztói szerződésnek nem
minősülő hitel- és pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó szerződések átruházására,
a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
szerződésállomány-átruházással sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, sem a
2013.	évi V. törvény hatálya alatt álló szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, valamint nem
szükséges a szerződésben maradó fél hozzájárulása.”
174.	§
Az MNBtv. 164. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az
igényben megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés
tartalma - a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül -
egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés
teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben
meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a
keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel
érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy
szervezet ellen indított perben - kártérítési igény esetén - kizárólag a kárának összegét, valamint a
jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.”
175.	§
Az MNBtv. a következő 48/A. alcímmel és 164/A. §-sal egészül ki:
70
„48/A. A bejelentők védelme
164/A. § (1) Az MNB-hez a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésének a
szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet.
(2)	Az MNB a hozzá beérkezett bejelentéseket a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló
törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályai szerint az e §-ban
meghatározott eltéréssel köteles elintézni azzal, hogy ahol a Pkbtv. rendelkezése közérdekű
bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést kell érteni.
(3)	A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján megalapozottan
feltetető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésére vonatkozó törvényben vagy
egyéb jogszabályban meghatározott - fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó -
rendelkezés megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4)	Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a bejelentést.
(5)	Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3) bekezdésben meghatározott
rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d)
pontjában meghatározott eljárást.
(6)	Az eljárás megindításáról, vagy annak mellőzéséről, továbbá az eljárás megindításának
mellőzése esetén annak indokairól tájékoztatja a bejelentőt.
(7)	Ahol a Pkbtv. rendelkezése
a)	közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést,
b)	állami szervet említ, azon az MNB-t
kell érteni.”
176.	§
Az MNBtv. 173. § a) pontja a következő aj)-al) alpontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe
tartozó eljárások - ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében)
„aj) a sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettség megszüntetésére,
ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális
kereskedési rendszerbe történő regisztrálására,
al) a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre”
(irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére,
kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
vonatkozó részletes szabályokat.)
177.	§
Az MNBtv. a következő 183/F. §-sal egészül ki:
„ 183/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének
előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indított
hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
71
(2) A Módtv.-nyel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó vizsgálatainak az időbeli
ütemezése során a 2016. január 1-től alkalmazza. Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv.
hatálybalépését megelőző napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.”
178.	§
Az MNBtv. 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
179.	§
Az MNBtv.
a)	7. §-ában az „ A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész
helyébe az „A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
gazdasági társaságokra vonatkozó” szöveg,
b)	14. § (3) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó
rendelkezéseiben” szöveg,
c)	39. § (1) bekezdés i) pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről” szövegrész
helyébe a „biztosítási tevékenységről” szöveg,
d)	45. § a) pontjában a „felügyelet” szövegrész helyébe a „folyamatos felügyelet” szöveg,
e)	a 48. § (2) bekezdésében a „a 39. §-ban” szövegrész helyébe az „a 39. §-ban, valamint a 45. § a)
pontjában” szöveg,
f)	a 48. § (3) bekezdésében a „felügyelethez” szövegrész helyébe a „folyamatos felügyelethez”
szöveg,
g)	53. § (1) bekezdés a) pontjában, az 54. § (3) bekezdésében és a 77. § (1) bekezdésében a
„határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,
h)	75. § (4) bekezdés e) pontjában a „kár mértékére” szövegrész helyébe a „kár mértékére, illetve a
sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagyságára” szöveg,
i)	76. § (3) bekezdésében a „százezer forinttól húszmillió forintig” szövegrész helyébe a „százezer
forinttól ötszázmillió forintig” szöveg,
j) 77. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szöveg,
k) 79. § (4) bekezdésben és (5) bekezdés a) pontjában az „l), m) és n) pontjában” szövegrész
helyébe az „l) és m) pontjában” szöveg,
l) 105. §-ában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)”
szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
m) 111. § (1) bekezdésében a „folytatja” szövegrész helyébe a „folytatja a méltányossági
kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével” szöveg,
n) 156. § (7) bekezdésében az „az MNB-vel fennálló munkaviszonya” szövegrész helyébe az „a
Monetáris Tanács tagja megbízatásának” szöveg
lép.
180.	§
(1)	Hatályát veszti az MNBtv.
a)	39. § (1) bekezdés n) pontja,
b)	49. § (3) bekezdése,
c)	79. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontja,
d)	89/B. §-a,
e)	102. § (2) és (3) bekezdése,
f)	140. § (3) bekezdés h), k) és r) pontja.
(2)	Hatályát veszti az MNBtv.
72
a)	64. § (2) bekezdés a) pontjában a „továbbá elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél”,
b)	79. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában az „ elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél,”,
c)	90. § (1) bekezdés a) pontjában és 165. § (2) bekezdés c) pontjában az „ elszámolóházi,”
szövegrész.
15.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
181.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) 17. §
(1)	bekezdés q) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő
s) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély
iránti kérelméhez mellékeli:)
„q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
r) a panaszkezelési szabályzatát, valamint
s) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
182. §
Az Fszt. 27. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli:)
„d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti
feltételeket tartalmazó szabályzatot és panaszkezelési szabályzatot.”
183.	§
(1)	Az Fszt. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a
hangfelvételt öt évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását,
továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített
hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2)	Az Fszt. 70. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az
írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc
napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, utalványkibocsátó a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által
adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló
73
törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével,
joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos
jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti,
amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak
minősül. A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek,
utalványkibocsátónak tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, meg
kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg
kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó rendelkezésére bocsátott kérelem
nyomtatványt.
(9)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt
és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”
16.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
184.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„48. járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
(2)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 58. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„58. kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek
során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak
folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;”
(3)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB , az
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import
Bank Zrt;”
(4)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;”
(5)	A Hpt. 6. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak)
74
„h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél,
a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési
művelet,”
185.	§
A Hpt. 10. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A.§ (1) A szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmények
megállapodhatnak a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi
szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint
tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban:
szerződésállomány) a kilépő pénzügyi intézményt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összességének - a Felügyelet engedélyével - a szerződésbe belépő félre történő átruházásában. Az
átruházás során a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az
átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye
nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.
(2)	Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a)	ha az átvevő hitelintézet:
aa)	az átruházó és az átvevő átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
ab)	az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
ac)	a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
ad)	az átruházandó szerződésállománynak az átruházó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv
szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
ae)	a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
af)	annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt
szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,
ag)	az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti
tervét;
b)	ha az átvevő pénzügyi vállalkozás
ba)	az átruházó és az átvevő átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
bb)	az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
bc)	a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
bd)	az átruházandó szerződésállománynak az átruházó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv
szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
be)	a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
bf)	az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;
c)	ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban
felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet
alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő
többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.
(3)	A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti a kilépő pénzügyi
intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
(4)	A szerződésbe belépő pénzügyi intézmény - az átruházás Felügyelet által engedélyezett
időpontjától számított harminc napon belül - írásban köteles minden érintett eredeti adós szerződő
felet értesíteni a szerződésállomány-átruházásról.
75
(5)	A (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül az ügyfél jogosult az
átruházott szerződést díjmentesen felmondani a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény felé
fennálló kötelezettségeinek teljesítésével egyidejűleg.
(6)	A szerződésállomány-átruházás során további jognyilatkozat nélkül - az átruházás Felügyelet
által engedélyezett időpontjának napjával - átruházásra kerülnek - ha jogszabály valamely
nyilvántartásba vételt ír elő, akkor eredeti ranghelynek megfelelő ranghelyen - a szerződést
biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó szerződések, ideértve a zálogjogi, a kezességi, az
óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós jogra és engedményezésre vonatkozó szerződéseket, a
bankgarancia szerződéseket, a bankgarancia-nyilatkozatokat, a garanciaszerződéseket és a
garancianyilatkozatokat valamint az átadó pénzügyi intézménynek az átruházást megelőzően
megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságokat is.
(7)	A szerződésállomány-átruházására irányuló szerződés Felügyelet által engedélyezett
időpontjának napjától a szerződésbe belépő pénzügyi intézményt illetik meg az átruházott szerződés
adósának a szerződésből kilépő pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az
átadó felé kibocsátott - az átruházott szerződéssel összefüggő - beszedési és beszámítási
felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és
számlaterhelésekből származó bevételek, amely beszedéseket az átadó pénzügyi intézmény köteles
végrehajtani, és a pénzeszközöket köteles haladéktalanul továbbítani az átvevő pénzügyi
intézménynek.
(8)	Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódóan a biztosítéki céllal
biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és
kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződés-állománynak.
(9)	Ha az ügyfél fogyasztó, akkor az (5) bekezdésben foglaltakon kívül a (4) bekezdés, illetve a 17.
§ (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül írásban kérheti az átvevő
pénzügyi intézménytől a szerződésének az átruházás időpontját követő harmincadik nappal történő,
az átadó pénzügyi intézmény felé történő visszaruházását. A szerződés visszaruházására a (6)-(8)
bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(10)	A szerződés-átruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
(11)	Az (1)-(10) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és l)
pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből fakadó
követelések engedményezésére.”
186.	§
A Hpt. 18. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli)
„f) pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás
nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)-f), h), k) és
q) pontjában foglaltakat,”
187.	§
A Hpt. 20. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
„q) a panaszkezelési szabályzatát.”
188.	§
76
A Hpt. 21. § (7) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés
a következő h) ponttal egészül ki:
(Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező
mellékeli)
„f) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló
adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
g)	a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul
az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által
megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint
h)	a panaszkezelési szabályzatát.”
189.	§
A Hpt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését
bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet
bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének
megkezdéséhez.”
190.	§
A Hpt. 68. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:)
„b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet
belső ellenőrzése, adatvédelmi felelőse, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve
helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,”
191.	§
A Hpt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független közvetítő - ide nem értve az alkuszt - a pénzügyi szolgáltatási szerződés
megkötésének elősegítése során az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de - ha a piacon hozzáférhető -
legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és átadja. Ha
kizárólag kettő versengő szolgáltatást közvetít, akkor kettő ajánlatot elemez és ad át.”
192.	§
A Hpt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált
pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó
kifizetéseit.”
193.	§
A Hpt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
77
„106. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet
a)	a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének
tagjával és könyvvizsgálójával szemben,
b)	az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával szemben,
c)	az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy
d)	az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik
személy részére történő értékesítése tekintetében
kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető
testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló
határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető
testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati
joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a
hozzájárulását.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben
meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben
meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.
(4)	Az egy személlyel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el
az 575/2013/EU rendeletet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség
értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik
a)	a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamint
b)	a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.
(6)	A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére fogyasztónak
nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint
kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel
rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A
határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.
(7)	A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1)
bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások
a)	tekintetében annak megakadályozására, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek részt
vehessenek a velük szembeni kockázatvállalásra vonatkozó döntésekben, folyamatokban és
eljárásokban,
b)	azonosítására, nyilvántartására, a hitelintézet ezekből származó kitettségeinek meghatározására, a
kockázatvállalások független vizsgálatára,
c)	folyamatos monitoringjára és jelentésére,
d)	esetében annak biztosítására, hogy a kockázatvállalások a (3) és (4) bekezdésben meghatározott
feltételeknek megfeleljenek és
e)	kockázatainak azonosítására és értékelésére.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a
hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel
rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.”
194.	§
A Hpt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
78
„(1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben
és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével
arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti
belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a)	a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b)	a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c)	a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d)	a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére
szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e)	a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli
eljárásokat alkalmaz,
f)	a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását
előmozdító, a 117-121. §-okban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és
gyakorlatot valósít meg,
g)	elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom
fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és
társadalmi céljainak védelmét.”
195.	§
(1)	A Hpt. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden olyan hitelintézet,
a)	amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b)	amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett
az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott
üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos
helyreállítási tervet készít.”
(2)	A Hpt. 114. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan
lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében
alkalmaznának.”
196.	§
A Hpt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A javadalmazási politika hatálya kiterjed a hitelintézet
a)	vezető állású személyeire,
b)	belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő
munkavállalóira - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is -,
c)	a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó
munkavállalóira, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára,
valamint
d)	azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati
profiljára.”
197. §
79
A Hpt. 122. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi
a)	a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati
hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét, kivéve, ha a szoros kapcsolatot
a Magyar Állam alapozza meg,
b)	a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat
rendelkező részét.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított
öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az
indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét
mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat
közzéteheti.”
198.	§
(1)	A Hpt. 145. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül]
„b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet
ba)	intézményvédelmi rendszer hitelintézeti tagjánál töltenek be, vagy
bb)	olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet
befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”
(2)	A Hpt. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet vezető testületének
tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.”
199.	§
A Hpt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az
alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.”
200.	§
A Hpt. 154. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozások
írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek
kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső
ellenőrként.”
201.	§
A Hpt. 68. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
80
„68. Auditbizottság
157.	§ (1) Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában
működő hitelintézet mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. jogi
személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot hoz létre és működtet azzal, hogy
ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott
hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2)	A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet
közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő
szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához.”
202.	§
A Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„b) OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézeti
integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt kötelező
intézményvédelmi szervezettel,”
203.	§
A Hpt. 161. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn]
„a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv.
alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, kötelező
intézményvédelmi szervezettel, valamint az Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az
európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal
(OLAF),”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
204.	§
(1)	A Hpt. 164. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„v) a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében
szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,”
(2)	A Hpt. 164. §-a a következőy) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„y) az elhalálozott által felvett és az elhalálozás napján még fennálló kölcsönről, pénzügyi lízingről
az örökhagyó gyermeke, gyermek hiányában házastársa, gyermek és házastárs hiányában az
örökhagyó szülője részére - annak írásbeli kérelmére - történő adatszolgáltatás, ha hagyatéki eljárás
lefolytatása szükséges.”
81
205.	§
A Hpt. 72. alcíme a következő 166/A. és 166/B. §-sal egészül ki:
„166/A § (1) A pénzügyi intézmény köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy
létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(2)	A pénzügyi intézmény a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező
ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének
meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(3)	Az igényérvényesítés szempontjából - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ptk.-ban
meghatározott általános elévülési idő az irányadó.
166/B. § (1) A hitelintézetek jogosultak akár közvetlenül, akár érdekképviseleti vagy egyéb
szervezet közreműködésével - az általuk kezelt, üzleti titoknak minősülő, személyes adatokat nem
tartalmazó adatok felhasználásával - olyan összesített adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására
és működtetésére, amelynek célja az egyes pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
tekintetében - az igények, illetve a vállalt kockázatok pontosabb felmérésének biztosításával - a
fogyasztók hatékonyabb kiszolgálásának javítása, az ilyen szolgáltatások fejlődésének
előmozdítása, versenyképesség javítása, feltéve, ha az adatbázis létrehozása és működtetése
a)	e célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,
b)	nem teszi lehetővé a hitelintézetek szolgáltatásai közötti verseny megakadályozását vagy
korlátozását, vagy hogy ilyen hatást fejtsen ki és
c)	nem eredményezhet egyes hitelintézet-specifikus adatok más hitelintézetek általi felhasználását.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisból származó adatok felhasználása során a
hitelintézetek a saját döntéseiknek megfelelően, szabadon és önállóan - más piaci szereplőtől
függetlenül - hozzák meg üzleti döntéseiket.”
206.	§
(1)	A Hpt. 167. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a
fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek haladéktalanul - írásban -
bejelenti azt is, ha]
„c) a külföldi hitelintézetével, vagy annak bármely államban működő hitelintézet leányvállalatával,
fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan intézkedést, illetve szankciót
alkalmazott, amely a külföldi hitelintézet vagy a fióktelep fizetésképtelenné válásának elkerülését
szolgálta.”
(2)	A Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására
belső módszert alkalmazó hitelintézetek évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a
kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény
eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfolióra
vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk
értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet
a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfoliókat is meghatározhat.
82
(5)	Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra
alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor
a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes
paramétereknek a megváltoztatására.”
207.	§
A Hpt. 176. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan
válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely
potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében,
amelyben)
„b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és
pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy
amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a
Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az
EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányának a pénz- és tőkepiac felügyeletére vonatkozó
jogszabályokért felelős tagját, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
208.	§
A Hpt. 177. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a
hitelintézet az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti
értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának
jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás
figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva a kamatláb hirtelen és nem várt, 200
bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyelet a
185-186. §-okban foglalt intézkedést alkalmaz.”
209. §
A Hpt. 79. alcíme a következő 188/A. §-sal egészül ki:
„188/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének
gyakorlása érdekében, a pénzügyi intézmény működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt
gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több -helyszíni vizsgálót
rendelhet ki.
(2)	A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3)	A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság, bármely más
kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a
közgyűlésen (küldöttgyűlésen);
c)	konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.
(4)	A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben
harminc nappal meghosszabbítható.
83
(5)	Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a
vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles
célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6)	A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával, vagy a Felügyelet végzésével
zárul.”
210. §
(1)	A Hpt. 202. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából
nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban
a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
„f) a közvetített szolgáltatás típusa,”
(2)	A Hpt. 202. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából
nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban
a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
„i) a 288. § (15) bekezdésben meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó
azonosító adatai közül a neve, postai és elektronikus elérhetősége.”
211. §
A Hpt. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„207. § A 21. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet honlapján
napra készen közzéteszi.”
212. §
A Hpt. 211. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA feladata)
„a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása,”
213. §
A Hpt. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBA
a)	a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról
hozott határozat közzétételének,
b)	a Felügyelet a Szhitv. 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy
c)	a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése
közzétételének
időpontját követő napon [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja]
megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.”
84
214.	§
A Hpt. 220. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OBA pénzeszközei nem vonhatók el, és a 211. §-ban meghatározottól eltérő célra - a 232. §
(2)	bekezdésben foglalt kölcsönből és a 232. § (3) bekezdésben foglalt kötvényből eredő
kötelezettségei teljesítésének, valamint az OBA-nak az igazgatótanács által a 224. § (1) bekezdés a)
pontja szerint jóváhagyott működési költségei fedezésének kivételével - nem használhatók fel.”
215.	§
A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
„c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak, valamint - a Befektető-védelmi Alap
igazgatósága javaslatára - az OBA ügyvezetője helyettesének feladatait, megállapítja díjazásukat,”
216.	§
A Hpt. 226. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal
kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető gyakorolja
az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.”
217.	§
A Hpt. 232. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az OBA kölcsönt vehet fel
a)	a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b)	a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint az a) pont szerinti
kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3)	Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint a (2) bekezdés
szerinti kölcsönök visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4)	Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2)
bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős
miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA
kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további
biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat
nem kell fizetnie.”
218.	§
(1)	A Hpt. 234. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OBA az általa a 232. § (2) bekezdése szerint felvett kölcsön visszafizetése és a 232. § (3)
bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes
elvek szerint megállapított - az (1) bekezdés szerinti éves díjfizetési kötelezettségen felül
teljesítendő - rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és
85
ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség
éves mértéke - a díjfizetési kötelezettség (2) bekezdésben meghatározott mértékén felül - nem
haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett
kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének
hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű
befizetéseket is előírhat.”
(2)	A Hpt. 234. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a kölcsön igénybevételét, illetve kötvény kibocsátását szükségessé tevő káresemény
kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsön- vagy kötvénytartozás
csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség
mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.”
219.	§
A Hpt. 260. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végezheti, aki (amely)
rendelkezik pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel is.”
220.	§
A Hpt. 272. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és
érthető módon - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven vagy magyarországi
székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén adja
meg, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló
szolgáltatása esetén pedig azon a nyelven, amelyről a betétes és a hitelintézet a betét elhelyezésekor
vagy a szerződés megkötésekor megállapodott.”
221. §
A Hpt. 275. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is -
esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére)
„b) a szerződés lejártát követő harminc napon belül”
[egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.]
222.	§
A Hpt. 276. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzügyi intézmény a természetes személy ügyféllel kötendő szerződéshez, a szerződéses
jogviszonyhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztatásának oly módon is eleget tehet, hogy a pénzügyi
intézmény a személyes adatkezelés szabályait üzletszabályzatában határozza meg és a részletes
tájékoztatás tekintetében kiutal üzletszabályzatára.”
86
223.	§
A Hpt. 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a szerződés
tartalmazza a 213. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.”
224.	§
(1)	A Hpt. 288. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél
közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt
évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá
térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített
hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2)	A Hpt. 288. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással
ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzügyi
intézmény és a független közvetítő a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények
által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és független közvetítő válaszában tájékoztatja
az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a
Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével,
érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak
joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület
eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó
szabályok alapján fogyasztónak minősül. A pénzügyi intézménynek vagy független közvetítőnek
tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi
Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a
Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a pénzügyi intézmény, független közvetítő
rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
(9)	A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi
meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”
225.	§
A Hpt. 302. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„302. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdését a hitelintézet 2028. december 31-ig
nem alkalmazza
a)	az 575/2013/EU rendelet 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő
fedezett kötvényre,
b)	az olyan kitettségre, amely EGT-állam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szemben
áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál feltéve, hogy az ezen regionális kormánnyal vagy
helyi önkormányzattal szembeni kitettség az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezet
alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna,
87
c)	az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a saját leányvállalatával
szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan, az 575/2013/EU rendeletben
vagy a 2002/87/EK irányelvben meghatározottak szerinti, vagy harmadik országban azzal
egyenértékűnek minősülő összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is
beletartozik,
d)	az olyan központi szervként működő hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel
jogszabályi kötelezettségek alapján áll kapcsolatban, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási
műveletéért felelős,
e)	az olyan hitelintézetekkel szembeni, vagy az ezek kezességével, garanciájával biztosított
kitettségekre, amely hitelintézetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott célja egyes
gazdasági ágazatok ösztönzése, és ezt a tevékenységüket kormányzati ellenőrzés alatt végzik,
f)	a hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szemben fennálló kitettségre, feltéve, hogy a
kitettség nem képezi részét a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló
tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig áll fenn és pénzneme nem valamely jelentős
kereskedési pénznem,
g)	a kötelező jegybanki tartalékra, ideértve a jegybanki kötelező tartalék előírást levelező bankon
keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalékot is,
h)	a központi kormányzatokkal szembeni követelést megtestesítő olyan eszköztételekre, amelyek
kormányzati értékpapírokban tartott, törvényben előírt likviditási követelmények formájában állnak
fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak és finanszíroztak, feltéve, hogy - az
illetékes hatóságok mérlegelése alapján - e központi kormányzatoknak egy külső hitelminősítő
intézet által készített hitelminősítése befektetési fokozatú minősítés,
i)	az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti közepes/alacsony kockázati kategóriába
tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett
részének 50 százalékára,
j) az elismert tőzsdével szembeni kitettségre.
(2)	Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 166/B. §-át a
folyamatban lévő hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell.”
226.	§
A Hpt.
a)	4. § (3) bekezdésében a „b) és c) pontjában;” szövegrész helyébe a „b), c) és l)
pontjában;”szöveg,
b)	45. § (1) bekezdésében a „külföldi” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli” szöveg,
c)	68. § (3) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,
d)	184. § (3) bekezdés n) pontjában, 194. § (2) bekezdésében, 198. § (3) bekezdésében, 219. § (5)
bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú
jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény” szövegrészek helyébe az „a Szhitv.”
szöveg,
e)	211. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes
gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény” szövegrészek
helyébe az „a Szhitv.” szöveg
lép.
227.	§
(1)	Hatályát veszti a Hpt. 185. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Hpt.
88
a)	114. § (3) bekezdésében a „legalább ”,
b)	200. § (2) és (3) bekezdésében a „határozattal”,
c)	204. § (1) bekezdés c) pontjában az „független közvetítő”
szövegrész.
17.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
228.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4.§ (1) bekezdése a következő
54a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„54a. jó üzleti hírnév: a befektetési alapkezelő vezető állású személyeinek, minősített befolyással
rendelkező tagjainak a befektetési alapkezelő irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát
igazoló feltételek megléte;”
229.	§
A Kbftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére
történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi
ABAK részére is végezheti, azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK határon átnyúló
szolgáltatást nem végezhet. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell
jelenteni.”
230.	§
(1)	A Kbftv. 19. § (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága
elnökének, teljes tevékenységet irányító személyének, a befektetés-kezelési tevékenységet, a
befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének a (2) bekezdésben
meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a
kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély
megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(4)	A befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága elnöke, teljes
tevékenységet irányító személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és
tőzsdei termékek kereskedését irányító személye valamint a befektetési alapkezelő köteles a
Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha az engedély megadását követően kizárási ok merül fel.
A megválasztáshoz vagy kinevezéshez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve
felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően
megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.
(4a) Ha a befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága elnöke,
teljes tevékenységet irányító személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök
és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye kinevezésére vagy megválasztására az engedély
megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, úgy arra csak ismételt engedélyezést
89
követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben
meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5)	A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki
a)	a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt
a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány,
vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -,
b)	felsőfokú végzettséggel,
c)	legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai
gyakorlat, és
d)	nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.”
(2)	A Kbftv. 19. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
„a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi
intézménynél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál,
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,”
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.)
231.	§
A Kbftv. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése)
„c) nem befolyásolhatja a befektetési alapkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeinek
teljesítését,”
232.	§
(1)	A Kbftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik
személyt vehet igénybe.”
(2)	A Kbftv. 41. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ABAK a kiszervezés során e §-ban, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt
általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás
hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.”
(3)	A Kbftv. 41. §-a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK esetében az (1a) bekezdés, a (2) bekezdés, az (5)
bekezdés, a (7) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (8)-(10) bekezdés nem alkalmazandó.”
233.	§
A Kbftv. 72. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
90
(Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)
„i) a letétkezelő vagy a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változást jelenti.”
234.	§
A Kbftv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei
átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a
befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet engedélye,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó
nyilatkozata
pótolja.”
235.	§
A Kbftv. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A zártkörű befektetési alap befektetési jegyei forgalomba hozatalának feltétele, hogy a
befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti
kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel
zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést
jelenti.”
236.	§
A Kbftv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba
hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza
a)	a tájékoztatót jóváhagyó felügyeleti határozat számát és időpontját,
b)	a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
c)	a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát
vagy az ármeghatározás módját,
d)	a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba
hozatali helyeket,
e)	a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és
f)	a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.”
237.	§
A Kbftv. 139. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt
nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a
befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a
Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:)
„d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával
kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek
91
visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási vagy a teljesítési időtartam
növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;”
238.	§
A Kbftv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási
kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési szabályzatban
meghatározott módon történő - rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves jelentésben
közölt számviteli információkra a 135. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A befektetők
tájékoztatásával egyidejűleg az éves jelentést a Felügyelet, valamint kérésre a zártkörű ABA
letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni a pénzügyi év végét
követő hat hónapon belül. A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt zártkörű befektetési alap
esetében nem alkalmazandó a féléves jelentés készítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség,
valamint az éves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval
felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.”
239.	§
A Kbftv. 167. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri, vagy a
20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a minősített
befolyásszerzését a 21. § által előírt jó üzleti hírnév igazolásával és a 21. § (1) bekezdésre
vonatkozó nyilatkozat megtételével egyidejűleg a szerződéskötést követő két munkanapon belül be
kell jelentenie a Felügyeletnek.”
240.	§
A Kbftv. a 171. §-t követően a következő 70/A. alcímmel egészül ki:
„70/A. A helyszíni vizsgáló
171/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési alapkezelési tevékenységre
vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a
befektetési alapkezelő működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal,
ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2)	A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3)	A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási
döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c)	konzultálni a befektetési alapkezelő könyvvizsgálójával.
(4)	A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben
harminc nappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a
vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles
célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
92
(6)	A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével
zárul.”
241.	§
A Kbftv. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„180. § (1) A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy
szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a
befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
(2)	A befektetési alapkezelő köteles honlapján közzétenni a Felügyelet által a vonatkozó
jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét, a megelőző öt
naptári évre vonatkozóan.”
242.	§
A Kbftv. 203. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor befektetési alapkezelő teljes tevékenységét
irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (5) bekezdés b) pontjában
foglalt követelményeknek.”
243.	§
A Kbftv.
a)	6. § (2) bekezdés c) pontjában a „magában foglalja.” szövegrész helyébe a „magában foglalja,
továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások.” szöveg,
b)	a 7. § (3) bekezdés c) pontjában a „magában foglalja,” szövegrész helyébe a „magában foglalja,
továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások,” szöveg,
c)	19. § (8) bekezdés b) pontjában az „értéktárnál, az elszámolóháznál, központi” szövegrész
helyébe az „értéktárnál, központi” szöveg,
d)	32. § (1) bekezdésében a „23-26. §-ban” szövegrész helyébe a „24-26. §-ban” szöveg,
e)	194. § (1) bekezdés c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi szerződő fél, illetve” szöveg,
f)	199. § (1) bekezdés b) pontjában a „működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „működtetőjével, a központi szerződő féllel, a
központi” szöveg,
g)	5. melléklet III. fejezetében a „113. §-ban” szövegrész helyébe a „138. §-ban” szöveg
lép.
244.	§
(1)	Hatályát veszti a Kbftv. 139. § (1) bekezdés o) pontja és 163. § (4) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Kbftv. 6. § (2) bekezdés c) pontjában és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában az „és
az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások” szövegrész.
18.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
93
245.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 1. § (1) bekezdés
c)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó)
„c) az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú
felügyelet kiterjed, amennyiben intézmény vagy b) pont szerinti vállalat leányvállalata, valamint”
246.	§
A Szantv. 3. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja
szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró
MNB vagy valamely más szanálási hatóság;”
247.	§
A Szantv. 12. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében
eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény
számára)
„h) a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó
minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen
annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható vagy átalakítható
kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat vagy járulékos tőkeinstrumentumokat
annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett
kötelezettség vagy eszköz leírása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre
vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni.”
248.	§
(1)	A Szantv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő nyilvántartási száma, a
nyilvántartásba-vétel időpontja, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való
jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(2)	A Szantv. 22. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti
névjegyzékből, ha]
„e) a független értékelőként nyilvántartásba vett személy vagy szervezet gazdasági vagy szakmai
tevékenységével kapcsolatban olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai
vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok
ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse.”
94
(3) A Szantv. 22. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7 a) Nem vehető fel a független értékelők névjegyzékébe olyan személy vagy szervezet, akinek
vagy amelynek gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban a szanálási feladatkörében
eljáró MNB olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai
szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához
szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse, továbbá, ha a szanálási feladatkörében eljáró
MNB a független értékelőként nyilvántartásba vett személyt vagy szervezetet a (6) bekezdés e)
pontja szerint törölte a névjegyzékből, a törlés napjától számított öt évig.”
249.	§
A Szantv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben
meghatározott értékelést.”
250.	§
A Szantv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló
intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél azon szanálás alatt álló
intézmény tevékenységi engedélyének visszavonását, amely vonatkozásában az eszközei, forrásai,
jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására került sor.”
251.	§
A Szantv. 19. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) A szanálási vagyonkezelő - a szanálási célok érvényesítése és a szanálási intézkedések
hatékonyságának növelése érdekében - feladatai ellátásához
a)	pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése vagy elhárítása érdekében fedezet,
illetve biztosíték hasznosítására,
b)	az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységre,
c)	a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységre,
d)	informatikai szolgáltató tevékenységre és pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt minden olyan tevékenységre,
amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg
állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi
vállalkozás, illetve e pénzügyi vállalkozás tulajdonában álló gazdálkodó szervezet szolgáltatásait is
igénybe veheti.
(2)	Az állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi
vállalkozás a Hpt. szerinti felügyeleti engedély nélkül jogosult a szanálási vagyonkezelővel kötött
megállapodás alapján, a szanálási vagyonkezelő számára az (1) bekezdés a)-d) pontok szerinti
tevékenységeket ellátni.”
252.	§
95
A Szantv. 42. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:)
„f) nem állhat fenn összeférhetetlenség.”
253.	§
A Szantv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott összes kötelezettség értékének része a származtatott
kötelezettség is a partnerek nettósítási jogának teljes körű elismerése érdekében.”
254.	§
A Szantv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó instrumentum akkor minősül az (1) bekezdés
szerint hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevonható forrásnak, ha megfelel a 72. §
(7)	bekezdés rendelkezéseinek és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy
a)	az instrumentumra vonatkozó szerződés tartalmaz olyan szerződéses feltételt, amely rögzíti, hogy
a szanálási hatóság döntése alapján a forrás a hitelezői feltőkésítésbe bevonható olyan módon, hogy
más, leírható vagy átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását megelőzően kell leírni vagy
átalakítani, és
b)	a fizetésképtelenségi eljárás során a besorolása alapján egyéb leírható vagy átalakítható
kötelezettségek előtt nem elégíthetőek ki a kötelezettség jogosultjainak.”
255.	§
A Szantv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs terv készítésére természetes
személyt jelöl ki, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kijelölés
időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A reorganizációs terv elkészítésére
kijelölt természetes személy személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők
meg harmadik személy által.”
256.	§
A Szantv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára előírt tagsági részesedés,
illetve egyéb tőkeinstrumentum kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. §
szerinti pénzügyi vállalkozásnak megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania
arra az esetre, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § szerinti pénzügyi
vállalkozással vagy annak leányvállalatával szemben a 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört
gyakorolja, akkor az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás képes legyen elegendő új
tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a kötelezettségek
tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.”
96
257.	§
A Szantv. 93. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB természetes személyt rendel ki szanálási
biztosként, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kirendelés
időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A természetes személy szanálási biztos
személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.”
258.	§
(1)	A Szantv. 104. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének részeként)
„d) szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárást,”
(folytat le.)
(2)	A Szantv. 104. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,)
„c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d)	akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás
adatot tartalmaz.”
259.	§
A Szantv. 105. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
szervezet köteles]
„e) az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást - így különösen mindazon szerződések
azonosító adataira vonatkozó teljes körű kimutatást, amelyben szerződő fél - a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.”
260.	§
A Szantv. 113. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Ha az intézmény vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek,
erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében
eljáró MNB-nek tájékoztatnia kell]
„k) az Európai Rendszerkockázati Testületet.”
261.	§
A Szantv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés
meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és
97
személyeket, valamint az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az EBH-t, az Európai
Értékpapír-piaci Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-- hatóságot.”
262.	§
(1)	A Szantv. 116. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A bíróság jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására
meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria
soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül
írásba foglalja.”
(2)	A Szantv. 116. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A bíróság fellebbezéssel támadható ítélete ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a
másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 45 napon belül, soron kívül dönt.”
263.	§
A Szant. 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint az Európai Központi Banknak a hitelintézetek
prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő
megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján nem a mechanizmusban résztvevő
tagállam illetékes hatósága - együttműködik az EKB-val az uniós jog szerinti felügyeleti feladatok
ellátásában.”
264.	§
A Szantv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap az általa a 133. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 133. § (4) bekezdése
alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény számára egységes elvek szerint
megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és
ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség
nem haladhatja meg az éves díjfizetési kötelesség összegének háromszorosát.”
265.	§
(1)	A Szantv.
a)	17. § (10) bekezdésében a „Pénzügy” szövegrész helyébe a „Pénzügyi” szöveg,
b)	22. § (9) bekezdésében az „5 üzleti év” szövegrész helyébe a „3 üzleti év”, az „1 százalékát”
szövegrész helyébe az „5 százalékát” szöveg,
c)	36. § (2) bekezdésben a „vezetését vevő” szövegrész helyébe a „vezetését a 42. § (2)
bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő”
szöveg ,d) 54. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagyonértékesítési eszköz útján” szövegrész helyébe a
„fizetésképtelenségi eljárás keretében” szöveg,
e)	64. § (1) bekezdésében a „feltételek figyelembe vételével” szövegrész helyébe a „szempontok
figyelembe vételével egyedileg, határozatban” szöveg,
98
f)	98. § (2) bekezdésében az „(5)” szövegrész helyébe a „(6)” szöveg,
g)	108. § (1) bekezdésében az „az e törvény szerinti eljárás” szövegrész helyébe az „a vizsgálati
eljárása” szöveg
lép.
(2)	A Szantv. 132. § (3) bekezdésében az „A BEVA ügyvezető igazgatója” szövegrész helyébe az
„Az OBA ügyvezető igazgató-helyettese” szöveg lép.
266.	§
Hatályát veszti a Szantv. 138. § (3) bekezdése és 148. § (3) bekezdése.
19.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
267.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1)
bekezdés 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„65. közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény szerinti biztosító és
viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító és a kölcsönös biztosító
egyesület;”
268.	§
A Bit. 40. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 40. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb közzétételi szabályok”
269.	§
A Bit. 40. alcíme a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) A biztosító és viszontbiztosító köteles a Felügyelet által vele szemben hozott
határozat rendelkező részét honlapján folyamatosan közzétenni. Ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő
kifüggesztéssel is eleget tehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől
számított öt évig áll fenn.
(3)	A biztosító és viszontbiztosító jogosult az (1) bekezdésben meghatározott határozat indokolását
is közzétenni. Az indokolás közzététele során a személyes, biztosítási és üzleti titokvédelmi
szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a biztosító vagy a viszontbiztosító
mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
270.	§
(1)	A Bit. 159. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az
99
ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a
hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a
hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2)	A Bit. 159. § (8)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során
köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi
fogyasztói jogvita kialakulását.
(9)	A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.)
meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével,
joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos
jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti,
amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak
minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, meg
kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg
kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott
kérelem nyomtatványt.
(10)	A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére
bemutatja.”
271.	§
A Bit. a következő 109/A. alcímmel és 278/A. §-sal egészül ki:
,,109/A. A helyszíni vizsgáló
278/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása
érdekében, a biztosító vagy a viszontbiztosító működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt
gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót
rendelhet ki.
(2)	A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3)	A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni, az igazgatóság, bármely más döntést hozó testület vagy
bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);
c)	konzultálni a biztosító és viszontbiztosító könyvvizsgálójával.
(4)	A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben
harminc nappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a
vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles
célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6)	A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával, vagy a Felügyelet végzésével
zárul.”
272. §
100
A Bit. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § (1) A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítő által
történő termékterjesztésre is.
(2)	A független biztosításközvetítő és a többes ügynök esetében megfelelően alkalmazni kell a
108/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a
független biztosításközvetítőt és a többes ügynököt kell érteni. Ha a független biztosításközvetítő
vagy a többes ügynök nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén
történő kifüggesztéssel is eleget tehet.”
273.	§
A Bit. 433. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza
inaktív szerepeltetéséről, ha)
„c) megállapítja, hogy a biztosításközvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés
hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és
ca)	e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
cb)	azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”
274.	§
A Bit. 435. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a
biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha)
„f) megállapítja, hogy a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységi engedély nélkül vagy
bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és
fa)	e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
fb)	azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”
20.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
275.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 111. §-a a
következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A 45/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képviselet, illetve tulajdonosi joggyakorlás
tekintetében a 2015. január 1-je és az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer
fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi ... törvény
hatálybalépése közötti időszakban a gazdaságpolitikáért felelős miniszter eljárási cselekményeit,
illetve jognyilatkozatait a képviseletre, illetve tulajdonosi joggyakorlásra jogosult által megtett
eljárási cselekménynek, illetve jognyilatkozatnak kell tekintetni.”
(2)	Az Áht. 45/A. § (2) és (3) bekezdésében és 45/B. § (8) bekezdésében a „kormányzati
tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „gazdaságpolitikáért” szöveg lép.
101
21. Záró rendelkezések
276.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A 223. § 2015. július 3-án lép hatályba.
(3)	A 212. §, a 213. §, a 217. §, a 218. § (1) bekezdés, a 220. § és a 226. § e) pontja 2015. július 4-
én lép hatályba.
(4)	Az 58. §, a 65. §, a 66. § (1)-(2) és (4)-(8) bekezdése, a 67. §, a 68. §, a 73. §, a 77. §, a 78. § c)
és d) pontja és a 79. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A 6. és 7. §, a 8. § (1)-(9) bekezdései, a 13. §, a 16. §, a 18. §, a 20. § (1) és (4) bekezdése, a 21.
§, a 24. és 25. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 33-37. §, a 39. §, a 40. §, a 42. §, a 46. §, a 48. § (2) és
(3)	bekezdése, a 49. § (2) bekezdése, az 53. §, a 60. §, a 63. §, a 70. §, a 78. § a), b) és e) pontja, a
82. § (1) bekezdése, a 83. §, a 91. §, a 101. §, a 113. §, a 115. § (3) bekezdése, a 124. §, a 171. és
172.	§, a 179. § c) és k) pontja, a 180. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 180. § (2) bekezdése, a 184.
§ (5) bekezdése, a 196. §, a 204. § (1) bekezdése, a 215. és 216. §, a 243. § c), e) és f) pontja 2016.
január 1-én lép hatályba.
(6)	A 19. alcím 2016. január 2-án lép hatályba.
(7)	A 35. § (1) bekezdése és 66. § (3) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
277.	§
A 119. §, a 122. §, a 158-161. §-ok, a 179. § a)-c) pontjai és a 180. § (1) bekezdés a) pontja az
Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
278.	§
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-
elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok
nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és
a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó
átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.
(2)	Ez a törvény
a)	a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet,
b)	a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c)	az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint
98/26/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló
2014.	július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
279. §
102
E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a
jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi
határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
103
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Tpt. 1. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
„10. Szantv.: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény,”
104
2. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„1. MELLÉKLET
MÍNŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELEM
KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ RÉSZÉRE
A kérelem kötelező tartalmi elemeit az 1-10. pontokat foglalják magukba.
1.	A kívánt minősítés megjelölése az alábbiak szerint:
Pénzügyi intézményi
Befektetési vállalkozási
Pénztári
Biztosítói
Költségvetési
IFRS
Kibocsátói
2.	A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi adatokat:
1.	Név,
2.	Lakcím/elérhetőség,
3.	Telefonszám,
4.	E-mail cím,
5.	Kamarai bejegyzési szám.
3.	Kamarai tag nyilatkozata arról, hogy kérelmét a Kkt. 50. § -a (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjára alapozva
kéri.
4.	A 49/A. § a)-d) pontja szerinti minősítés esetén a kamarai tag nyilatkozata arról, hogy az adott minősítésre
előírt 50. § (9) bekezdése szerinti szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette.
5.	A kérelemnek tartalmazni kell a minőségellenőrzésre vonatkozó alábbi adatokat:
1.	A legutóbbi minőségellenőrzés éve,
2.	A legutóbbi minőségellenőrzés eredménye (megfelelt; megfelelt, megjegyzéssel; nem megfelelt).
6.	A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi kérelmezővel szemben indított lezárt vagy folyamatban lévő fegyelmi
eljárással kapcsolatos alábbi adatokat :
1.	Lezárt fegyelmi elj árás
a)	éve,
b)	eredménye,
2.	Folyamatban lévő fegyelmi eljárás
7.	A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
„Fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek
és bizonyítékokkal alátámaszthatók. Tudomásul veszem, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jogosult a
kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzésére, illetve azok alátámasztására további bizonyítékokat kérni,
amennyiben azok valódiságával kapcsolatban kétely merül fel.”
8.	Dátum
9.	A kérelmező kamarai tag aláírása
10.	Mellékletek
I.	Az a) pontra alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1.	az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, továbbá a
kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait,
105
2.	az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet végez, illetve
végzett,
3.	az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt-ben
meghatározott követelményeknek,
4.	azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok gyakorlására
jogosult személy írta alá.
A b) pontra alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1.	az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgálónak a
kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,
2.	az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyekre
vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,
3.	az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt-ben
meghatározott követelményeknek,
4.	az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.
A c) pontra alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga
követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.
II.	A pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítő rendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodóknál külön
jogszabályban meghatározott könyvvizsgálói minősítések esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai
minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás szükséges.”
106
3. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„2. MELLÉKLET
MÍNŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELEM
KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG RÉSZÉRE
A kérelem kötelező tartalmi elemeit az 1-9. pontok foglalják magukba.
1.	A kívánt minősítés megjelölése az alábbiak szerint:
Pénzügyi intézményi
Befektetési vállalkozási
Pénztári
Biztosítói
Költségvetési
IFRS
Kibocsátói
2.	A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi adatokat:
1.	Név, jogi forma megjelölésével,
2.	Székhely címe,
3.	Kapcsolattartó személy neve, elérhetősége,
4.	Kamarai nyilvántartási szám.
3.	Könyvvizsgáló cég vezető tisztségviselőjének nyilatkozata arról, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő
minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez (neve; tagsági száma).
4.	Könyvvizsgáló cég vezető tisztségviselőjének nyilatkozata arról, hogy vállalja, hogy működése során az a
kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan
a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel.
5.	A kérelemnek tartalmazni kell a minőségellenőrzésre vonatkozó alábbi adatokat:
1.	A legutóbbi minőségellenőrzés éve,
2.	A legutóbbi minőségellenőrzés eredménye (megfelelt; megfelelt, megjegyzéssel; nem megfelelt).
6.	A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi kérelmezővel szemben indított lezárt vagy folyamatban lévő fegyelmi
eljárással kapcsolatos alábbi adatokat:
1.	Lezárt fegyelmi elj árás
a)	éve,
b)	eredménye,
2.	Folyamatban lévő fegyelmi eljárás
7.	A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
„Fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek
és bizonyítékokkal alátámaszthatók. Tudomásul veszem, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jogosult a
kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzésére, illetve azok alátámasztására további bizonyítékokat kérni,
amennyiben azok valódiságával kapcsolatban kétely merül fel.”
8.	Dátum
9.	Cégszerű aláírás”
107
4.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Bszt. 4. számú melléklete 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:
a)	vezető állású személyeire,
b)	belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő
munkavállalóira - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is -
c)	a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó
munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás
kockázati profiljára, valamint
d)	azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás
kockázati profiljára.”
108
5. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez
Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek
Az MNB és
a)	a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében
aa)	a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
1.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye,
kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői
szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
2.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye,
kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,
3.	nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt
befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
4.	nyilvános, zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,
5.	nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő
megbízásának jóváhagyására,
6.	az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának
engedélyezésére,
ab)	a befektetési alap nyilvántartásba vételére,
ac)	a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
ad)	a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított
határidő meghosszabbításának engedélyezésére,
ae)	az ÁEKBV-kel kapcsolatban
1.	a gyűjtő-ÁEKBV-nek a cél-ÁEKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁEKBV egy másik cél-
ÁEKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,
3.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV módosítsa a
kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁEKBV-ként működik tovább,
4.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV továbbra is a cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
5.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁEKBV
gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
6.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy
szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,
7.	a cél-ÁEKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV számára annak
engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6)
bekezdésének c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁEKBV-ként működjön tovább,
8.	a cél-ÁEKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁEKBV törlésére,
9.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁEKBV-je legyen,
10.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁEKBV-k
egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,
109
11.	ha a cél-ÁEKBV a beolvadó ÁEKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁEKBV az
átvevő ÁEKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,
12.	annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁEKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan
ÁEKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁEKBV-től,
13.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV nyilvántartásból való törlésére,
af)	egyebekben
1.	a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
2.	a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,
3.	a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,
4.	a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,
5.	az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,
6.	az ÁEKBV-k egyesülésének engedélyezésére,
7.	a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő
és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés
engedélyezésére,
8.	a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
9.	egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének
engedélyezésére,
10.	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
11.	ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,
12.	tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
13.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁEKBV esetében a letétkezelői szerződés
módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,
b)	a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői
feladatok ellátására megbízással rendelkezik a
ba)	befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési
alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB
visszavonta,
bb)	befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a
befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap
kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
c)	a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2)
és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban
foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,
d)	a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az
értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy
a forgalmazó között
da)	a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
db)	az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
e)	a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az
értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy
között
ea)	a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
eb)	az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
f)	a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan
nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az
ismertető közzétételének engedélyezésére,
g)	a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata
között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális
110
vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve
szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének
engedélyezésére,
h)	a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének
engedélyezésére,
i)	a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó
között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott
befektetési szolgáltató között
ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ
bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.”
111
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, valamint a jogfejlődés miatt
szükségessé váló módosítások átvezetése. A javaslat ennek érdekében számos pénzügyi tárgyú
törvény módosítását tartalmazza, valamint szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó
szabályozást.
A tőkepiacon történő kereskedés lebonyolításához az elszámolások, fizetések biztonságát garantáló
infrastruktúra elengedhetetlen. Ennek az ún. kereskedést követő infrastruktúrának két meghatározó
intézménye a központi szerződő fél és a központi értéktár. A központi értéktárak működését
szabályozó 909/2014/EU rendelet 2014. szeptember 17-én lépett hatályba. A központi szerződő fél
tevékenység szabályait a 648/2012/EU rendelet tartalmazza. A két uniós rendelet egységes,
átlátható szabályozási keretet hoz létre. Az új struktúra maga után vonja a nemzeti szintű
jogszabályok módosítását, mivel több ponton felülírja azokat. Az uniós rendeleteknek való
megfelelés kötelezettsége miatt szükséges a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Tpt.) módosítása. Emellett szintén a piaci folyamatok átláthatóságát elősegítendő,
szükséges néhány további ponton a Tpt., valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény (a továbbiakban Bszt.) és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)
módosítása. Ezen, a jogharmonizációs kötelezettségen túlmutató módosítások többek között az
értékpapírok kibocsátásának folyamatát érintik, a transzparencia kritériumok erősítését szolgálják,
ezáltal szorosan összekapcsolódnak a rendeletből fakadó jogharmonizációval.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
A javaslat bővíti a pénztárak által kötelezően nyilvánosságra hozandók körét a Felügyelet által az
adott pénztárral szemben hozott határozatokkal.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 2. §-hoz
A javaslat a pénzügyi intézmény felszámolása esetén rendezi a befektető magánszemély
adókötelezettségeit. A javaslat értelmében a pénzügyi intézmény felszámolása nem hozhatja a
magánszemélyt olyan helyzetbe, hogy e körülmény adófizetési kötelezettséget eredményezzen,
illetőleg a jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) vissza
kelljen fizetni. Szintén e helyen rendelkezik a javaslat arról is, hogy a kárrendezés során kifizetett
kártérítés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
a(z) 3. §-hoz
A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása esetén az adóhatóság
nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatában feltüntetett
összeget. A javaslat - kiegészítve a hatályos szabályokat - arról rendelkezik, hogy az előbbi esetben
a nyilatkozatban megjelölt összeg a magánszemély részére kerül kiutalásra.
112
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításához
a(z) 4. §-hoz
A javaslat szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja részére az adóévben előleget
befizetők által teljesített, meg nem térült számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősülő
követelés csökkenti az adóévi fizetendő társasági adó összegét.
Ha a követelés összege több, mint az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére fizetendő
társasági adót összege, akkor a fennmaradó különbözet a soron következő adóévek társasági adóját
csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévét követő adóévekben összesen legfeljebb
a fennmaradó különbözet erejéig.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosításához
a(z) 5. §-hoz
A javaslat bővíti a pénztárak által kötelezően nyilvánosságra hozandók körét a Felügyelet által az
adott pénztárral szemben hozott határozatokkal.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához
a(z) 6. §-hoz
A 648/2012/EU rendeletben szabályozott központi szerződő fél és a 909/2014/EU rendeletben
szabályozott központi értéktár intézménye együttesen lefedik az értékpapír-kiegyenlítési és az
elszámolási tevékenységet végző intézmények körét.
A hazai szabályozásban mindeddig a központi szerződő félen és a központi értéktáron kívül más,
ezekkel részben átfedésben lévő intézménytípusok is megjelentek: az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, illetve ennek altípusa, a szakosított hitelintézetként működő elszámolóház. Ezen
intézmények a 909/2014/EU rendelet hatálybalépésével létrejött kétpilléres struktúra kialakulása
miatt szükségtelenné váltak. Emiatt szükséges az eddigi intézményi struktúra átalakítása és ennek
megfelelően a Tpt. hatályának módosítása.
a(z) 7. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása feleslegessé vált, ezért szükséges a Tpt.
hatályának módosítása.
a(z) 8. §-hoz
A rendelkezések megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel.
Szükségessé vált annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfélszámla egy korlátozott rendeltetésű
számla és kizárólag csak befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó forgalom
bonyolítására szolgál.
Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetésével szükségessé vált egy külön
fogalom megalkotása a külföldi elszámolóházakra. Ezek olyan, pénzügyi eszközökre kötött
ügyletek elszámolását végző nem magyarországi székhelyű vállalkozások, amelyek nem
minősülnek sem központi szerződő félnek, sem központi értéktárnak a releváns európai uniós
szabályozás tekintetében.
Emellett szintén a kétpilléres struktúra miatt szükséges a garanciaalap, a járulékos vállalkozás, a
kiszervezés, a referenciaadat-szolgáltató és a teljesítés definícióinak módosítása, mivel az
113
elszámolóház és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása
szükségtelen.
A javaslat emellett összhangba hozza a központi értéktár fogalmát a 909/2014/EU rendelettel,
valamint a központi szerződő fél fogalmát a 648/2012/EU rendelettel.
a(z) 9. §-hoz
A javaslat a fogyasztóvédelmi szempontokat előtérbe helyezve és a 2010/73/EU irányelvnek való
teljesebb körű megfelelés érdekében tartalmaz pontosítást. Rögzíti, hogy a regisztrációs okmány -
amely az értékpapírok kibocsátásakor elkészítendő tájékoztató része - a kibocsátóról tartalmaz
információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó számára egyértelmű legyen, mely
dokumentumban találja a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi és piaci adataira és azok várható
alakulására vonatkozó információkat.
a(z) 10. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti - a 2010/73/EU irányelv pontosabb átültetésének érdekében -, hogy a
forgalomba hozatal végleges feltételei csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat
tartalmazzák.
a(z) 11. §-hoz
A javaslat a szanálás alatt álló intézményeknél alkalmazandó szanálási eszközök tekintetében
mentesítést ad a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó követelmények alól.
a(z) 12. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a Polgári Törvénykönyvben foglaltakkal.
a(z) 13. §-hoz
A Tpt. 142/A. §-a azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét,
hogy az MNB honlapján havi gyakorisággal ellenőrizhesse értékpapírszámlájának aktuális
helyzetét. Ezt a számlatulajdonos egy a számlavezetője által képzett belépési azonosító és jelszó
ismeretében teheti meg. Az így elérhető adatok nem mentesítik a számlavezetőt egyéb,
jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségei alól.
a(z) 14. §-hoz
A javaslat pontosítja az ügyfélszámlára vonatkozó szabályokat.
a(z) 15. §-hoz
A Felügyelet ellenőrzési feladatainak hatékonyabb ellátása, az érintett személyek/cégek pontos
beazonosíthatósága érdekében indokolt a bejelentendő adatkör szélesítése az ügyletek
Felügyeletnek történő bejelentése vonatkozásában. Valamint a jogszabályhely nemcsak természetes
személyekre, hanem cégekre is vonatkozik, így a javaslat részben technikai jellegű.
a(z) 16. §-hoz
A Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben az Országos
Betétbiztosítási Alap munkaszervezete fogja ellátni, szükséges ezért a képviseletre vonatkozó
szabály módosítása.
a(z) 17. §-hoz
A kártalanítási eljárás kezdő időpontjának pontosabb meghatározása.
114
a(z) 18. §-hoz
A Befektető-védelmi Alap által fizetendő kártalanítás mértékét a javaslat úgy módosítja, hogy
megemeli a kártalanítási összeghatárt 100.000 euróra.
a(z) 19. §-hoz
Mivel a Befektető-védelmi Alap kártalanítási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználható
forrásai a kötvénykibocsátás lehetőségével bővülnek, ezzel összhangban azoknak az eseteknek a
kiterjesztése is szükséges, amikor az Alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.
a(z) 20. §-hoz
A befektető-védelem hatékonyabb megvalósulása érdekében az igazgatóság összetétele oly módon
változik, hogy az igazgatóság tagja lesz a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter által kijelölt két személy. További módosulást jelent, hogy - az Országos Betétbiztosítási
Alappal és a Szanálási Alappal megegyezően - a Magyar Nemzeti Banknak nem a
makroprudenciális feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője, hanem a szanálási
feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője lesz a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának
egyik tagja. Szintén az Országos Betétbiztosítási Alap szervezeti szabályaihoz hasonlóan a jövőben
a Befektető-védelmi Alap igazgatósági tagja is állandó helyettest nevezhet ki maga helyett,
valamint az igazgatóság tagjai - a jelenleg hatályos kétévenkénti választás helyett - évente
választanak maguk közül elnököt.
a(z) 21. §-hoz
A Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben az Országos
Betétbiztosítási Alap munkaszervezete fogja ellátni
a(z) 22. §-hoz
A Befektető-védelmi Alap kártalanítási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználható
forrásait indokolt bővíteni a kötvénykibocsátás lehetőségével, valamint az Alap fizetési
kötelezettségei teljesítése érdekében felvett hitelre és kötvénykibocsátásra jogszabályi kezesség
megállapítása javasolt az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályokkal azonos módon.
a(z) 23. §-hoz
Indokolt a Tpt.-ben - a Bszt.-ben foglaltakkal összhangban - annak megjelenítése, hogy a tőzsdei
tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezet multilaterális kereskedési rendszer
működtetése tevékenységet is végezhet. Elszámolóházi tevékenységet ugyanakkor csak a
648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett központi szerződő fél végezhet, így a jövőben a tőzsde
nem végezhet ilyen tevékenységet.
a(z) 24. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a tőzsdei kereskedelem elszámolásának a megfelelő
megállapodások alapján biztosítottnak kell lennie.
a(z) 25. §-hoz
Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása szükségtelen.
a(z) 26. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy a tőzsdének meg kell felelnie saját szabályzatainak. A belső
szabályozásnak való megfelelés követelményének rögzítése különösen fontos a tőzsde, mint
önszabályozó intézmény esetében.
115
a(z) 27. §-hoz
Hasonlóan a befektetési vállalkozásokhoz, szükséges, hogy a tőzsdei tevékenységet végzők
esetében is megjelenjenek a kiszervezés szabályai.
A tőzsdei tevékenység végzésének engedélyezési feltétele, hogy a tőzsde meghatározott feltételeket
teljesítő számítógépes kereskedési rendszerrel rendelkezzen, ugyanakkor. a tőzsdei tevékenység
ellátásához használt informatikai rendszerre vonatkozóan nincsenek meghatározva előírások.
Indokolt, hogy a tőzsdei tevékenység végzéséhez használt informatikai rendszerek védelmére
vonatkozóan is legyenek garanciális szabályok, hasonlóan a befektetési szolgáltatási tevékenységet
végző szervezetekhez.
a(z) 28. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása szükségtelen.
a(z) 29. §-hoz
A szövegpontosítás indoka, hogy a vonatkozó rendelkezés ténylegesen nem a törvényi fogalmak
szerinti elszámolásra, hanem a teljesítésre állapít meg szabályokat.
a(z) 30. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása szükségtelen. A módosítás a
rendelettel összhangban írja elő a tőzsdei ügylet elszámolására és teljesítésére vonatkozó
rendelkezéseket.
a(z) 31. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az elszámolóház
fogalmának alkalmazása szükségtelen, helyette a külföldi elszámolóház, illetve az általa kibocsátott
részvényekbe való befektetési lehetőség megjelenítése vált szükségessé a tőzsde befektetései
kapcsán. (A külföldi elszámolóház definícióját a javaslat az értelmező rendelkezések között
határozza meg.)
a(z) 32. §-hoz
A javaslat bővíti a tőzsde által kötelezően nyilvánosságra hozandók körét a Felügyelet által a
tőzsdével szemben hozott határozatokkal.
a(z) 33. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy a központi értéktár a 909/2014/EU rendeltben foglalt tevékenységre az
ott foglalt feltételekkel jogosult, az engedélyt pedig a Felügyelet adja ki szintén e rendelet
előírásainak megfelelően. A javaslat továbbá rögzíti, hogy kizárólag egymilliárd forint jegyzett
tőkével rendelkező részvénytársaságnak adható központi értéktári tevékenység végzésére jogosító
engedély. Ez az előírás erősíti a piaci stabilitást, hiszen előzetesen megszűri az engedélyért
folyamodó potenciális intézmények körét. A tőkekövetelmény garantálja, hogy csak megfelelő
pénzügyi háttérrel rendelkező intézmények láthatnak el központi értéktári tevékenységet. A javaslat
rendelkezik továbbá az üzletszabályzat és a szabályzatok a központi értéktár által, a saját honlapján
való közzétételének kötelezettségéről. Ez az előírás biztosítja a szabályzatok transzparenciáját,
ezáltal védi a befektetők érdekeit. A javaslat speciális, óvadék képzésére irányuló szabályokat
116
állapít meg a központi értéktárak esetén az ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében. Az óvadék
azon esetek kezelésére szolgál, amikor az ügylet nem kerül teljesítésre.
A javaslat a központi szerződő fél kapcsán kimondja, hogy kizárólag a 648/2012/EU rendeletben
foglalt tevékenységre az ott foglalt feltételekkel jogosult. Emellett azt is rögzíti, hogy a központi
szerződő fél kérelmére kizárólag akkor vonható vissza az engedélye, ha valamennyi, az ügyfelek
felé vállalt kötelezettségének eleget tett és mind a pénzügyi eszközökben megkötött ügyletek
elszámolását, mind az ügyletek teljesítésének garantálását átvette tőle egy másik központi szerződő
fél. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a befektetők érdekei ne sérüljenek akkor sem, ha a központi
szerződő fél saját döntése alapján felhagy a tevékenységével.
A javaslat a központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések között
összeférhetetlenségi rendelkezéseket rögzít, valamint megállapítja, hogy a központi értéktár és a
központi szerződő fél sem részesedést nem szerezhet, sem tagsági viszonyt nem létesíthet olyan
vállalkozásban, amely esetben a részesedés mértékére való tekintet nélkül felel a vállalkozás
tartozásaiért. Ez az előírás az befektetők védelmét szolgálja, megóvja a központi értéktár és a
központi szerződő fél vagyonát túlzott kockázatot jelentő befektetésektől. További közös
rendelkezéseket fogalmaz meg a személyes adatok kezelése körében.
A rendelkezések továbbá kimondják, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény rendelkezéseitől mely esetekben kell eltérni. Az eltérések mindkét intézmény
esetében befektető-védelmi szempontokat szolgálnak. A javaslat vonatkozó rendelkezései egyfelől
kivonják a felszámolási vagyon köréből mind a központi szerződő félnél az ügyfelek érdekében
fenntartott biztosítéki vagyont, mind pedig a központi szerződő félnél lévő befektetői vagyont -
ügyfélvagyont - és óvadékot. Másrészt a Javaslat rendelkezései azt is kimondják, hogy amennyiben
központi szerződő fél esetén az ügyfélvagyon valamely oknál fogva nem adható vissza, úgy a
felszámolási eljárás során a felszámolási költségek kielégítését követően ezen ügyfeleket kell
kielégíteni. A szabályozás tehát prioritásként kezeli a befektetői oldal védelmét.
a(z) 34-37. §-okhoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása szükségtelen.
A javaslat alapján a Tpt. szerinti kibocsátó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát
csak kibocsátói minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végezheti el.
a(z) 38. §-hoz
A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz
a(z) 39. és 40. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű kétpilléres intézményi struktúra hazai bevezetése miatt az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása szükségtelen.
a(z) 41. §-hoz
A módosítási javaslat pontosítja a Felügyelet által alkalmazható szankciók felsorolását és
egyértelművé teszi, hogy a felügyelet adott esetben egy tőzsdei termék terméklistáról történő
törlését, nem pedig annak kivezetését rendelheti el (a kivezetéshez ugyanis a kibocsátó legfőbb
szervének döntése szükséges).
117
a(z) 42. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámol óház és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása feleslegessé vált.
a(z) 43. §-hoz
A javaslat új lehetőségként megteremti a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez
kirendelhető helyszíni vizsgáló alkalmazásának lehetőségét.
a(z) 44. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a korábban szakosított hitelintézetként működő
elszámolóházra.
a(z) 45. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a Befektető-védelmi Alap alkalmazottai számára.
a(z) 46. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. Az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámol óház és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása feleslegessé vált.
a(z) 47. §-hoz
A melléklet technikai jellegű módosítása.
a(z) 48. §-hoz
Technikai pontosítások szövegcserés módosítása.
a(z) 49. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény módosításához
a(z) 50. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 51. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslatok összhangban a fizetési és értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvvel.
a(z) 52. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 53. §-hoz
Az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámolóház és az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása feleslegessé vált.
a(z) 54. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításához
118
a(z) 55. §-hoz
A javaslat a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról
(Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szabályai által megkívánt
követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódóan - az átmeneti időszakra tekintettel - pontosítja
az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság irányába történő adatszolgáltatási
szabályokat.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosításához
a(z) 56. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a társasági adóban egészben vagy részben érvényesíteni nem tudott
meg nem térült előleg csökkenti az adózó választása szerint a pénzügyi szervezetek különadója
vagy a hitelintézeti különadó összegét.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításához
a(z) 57. §-hoz
A javaslat szerint a kamara a könyvvizsgálati, valamint átvilágítási megbízásokra a bizonyosságot
nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó
nemzeti standardokkal kapcsolatos jogosítványait kizárólag a közfelügyeleti hatóság
jóváhagyásával gyakorolhatja.
a(z) 58. §-hoz
Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységet. A javaslat alapján a minősítés iránti kérelem elbírálására a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara helyett a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság, a
nemzetgazdasági miniszter jogosult. A Javaslat tartalmazza a jogosítvány átadásához szükséges
törvényi módosításokat.
A javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság által a minősítés tárgyában hozott határozat ellen a
kérelmező 30 napon belül bírósághoz fordulhat felülvizsgálatért.
a(z) 59. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak, könyvvizsgáló cégeinek
minőségellenőrzésével kapcsolatos közfelügyeleti hatósági intézkedések köre jelenleg korlátozott.
A „nem felelt meg” minőségellenőrzési eredmények esetén elsősorban fegyelmi eljárás
kezdeményezésére kerül sor a kamaránál, amely eljárásra a közfelügyeleti hatóságnak nincs
közvetlen ráhatása. E fegyelmi eljárások elmúlt időszaki tapasztalatai alapján indokolt a
közfelügyeleti hatóságot olyan közvetlen hatósági szankcionálási eszközökkel is felruházni,
amelyek megfelelően biztosítják a közfelügyeleti szempontok, a közérdek érvényesülését.
a(z) 60. §-hoz
A javaslat alapján indokolt, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló olyan
felelősségbiztosítással rendelkezzen, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár
nagyságával. A javaslat alapján ez a biztosítási összeg minimum 100 millió forint.
A javaslat alapján azonban mentesül ez utóbbi kötelezettség alól a kamarai tag könyvvizsgáló, ha
kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
119
tevékenységet, mert ilyen esetben a könyvvizsgáló cég felelősségbiztosításának kell biztosítania a
kárfedezetet.
a(z) 61. §-hoz
A kamarai tag tagsága megszűnik, amennyiben a közfelügyeleti hatóság a kamarai tagot a
tevékenység gyakorlásától eltiltja.
a(z) 62. §-hoz
Nem adható könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a könyvvizsgáló cégnek, amely
eltiltás hatálya alatt áll.
a(z) 63. §-hoz
A javaslat alapján indokolt, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cég olyan felelősség-
biztosítással rendelkezzen, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár nagyságával.
A javaslat alapján ez a biztosítási összeg minimum 500 millió forint.
a(z) 64. §-hoz
A javaslat alapján a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik, amennyiben a közfelügyeleti hatóság
a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltja.
a(z) 65. §-hoz
A javaslat meghatározza a hatályos jogszabályok alapján kérelmezhető minősítések típusait. Az
eddig meglévő minősítések köre kibővül a kibocsátói minősítéssel. A Tpt. szerinti kibocsátónál
csak kibocsátói minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló jogosult könyvvizsgálói tevékenységet
ellátni. A kibocsátói minősítésre a többi minősítésre is irányadó általános szabályok vonatkoznak.
a(z) 66. §-hoz
A javaslat alapján a minősítési kérelem elbírálásáért a könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég
igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. A javaslat meghatározza a kérelem tartalmi elemeit és
az ügyintézési határidőt.
A javaslat alapján a kérelem elbírálásához meg kell kérni az érintett állami szerv egyetértését. A
minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről értesíti a kamarát, amelynek alapján
a minősítést a kamara rögzíti a nyilvántartásaiban.
A javaslat alapján a könyvvizsgálói minősítések megadásának minden esetben feltétele, hogy az
adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette. A
minősítési vizsga részletszabályairól a kamara szabályzata rendelkezik, amelyet a közfelügyeleti
hatóság előzetesen jóváhagy.
A javaslat szerint 2018. január 1-től pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag
könyvvizsgáló a Hpt. szerinti banknál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati
tevékenységet csak banknál korábban megszerzett gyakorlat alapján végezhet. Pénzügyi intézményi
minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cég esetében a feltétel a könyvvizsgáló cég legalább egy
kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója esetében kell, hogy teljesüljön.
a(z) 67. §-hoz
A javaslat bejelentési kötelezettséget állapít meg.
a(z) 68. §-hoz
A minősítés visszavonásáról a közfelügyeleti hatóság dönt.
A közfelügyeleti hatóság köteles a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég
minősítését felfüggeszteni, ha ezt az érintett állami szerv kéri. Ezt követően a közfelügyeleti
120
hatóság saját hatáskörében jogosult dönteni a minősítés visszavonásáról, továbbá dönt rendkívüli
minőségellenőrzés, illetve közvetlen vizsgálat (195. §) lefolytatásáról. A felfüggesztés a minősítés
visszavonásakor, a rendkívüli minőségellenőrzés, illetve a közvetlen vizsgálat lezárásakor
megszűnik. A minősítés visszavonásáról és a felfüggesztéséről a közfelügyeleti hatóság tájékoztatja
a kamarát.
a(z) 69. §-hoz
A korábbi szabályozástól eltérően, annak szigorításaként a Javaslat alapján nem csak a természetes
személy könyvvizsgáló, hanem a könyvvizsgáló cég sem végezhet 5 évnél hosszabb ideig
jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálati tevékenységet ugyanazon közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodónál. A könyvvizsgálati megbízás lejártát követő négy üzleti évnek kell eltelnie ahhoz,
hogy a könyvvizsgáló ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval jogszabály alapján
kötelező könyvvizsgálati tevékenység végzésére megbízási szerződést kössön.
a(z) 70. §-hoz
A javaslat szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag
könyvvizsgáló a megbízó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére nem nyújthat az e
törvényben meghatározott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységtől eltérő
más szolgáltatást az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti
időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben.
a(z) 71. §-hoz
A javaslat szerint, amennyiben a közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv részére minősített
adatot, üzleti vagy hivatásbeli titkot ad át, úgy az érintett állami szervet is titoktartási kötelezettség
terheli.
A javaslat alapján továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében
eljáró MNB az általa lefolytatott ellenőrzési eljárás során az adott intézmény könyvvizsgálatát
végző kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől a tényállás megállapításához szükséges
adatok rendelkezésre bocsátását kérheti. E tekintetben az eljáró személyeket a kamarai tag
könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.
a(z) 72. §-hoz
A javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság a korábbi szankciók mellett a jövőben jogosult
pénzbírság kiszabására, a minősítés megvonására, valamint tevékenység gyakorlásától való
eltiltásra. A javaslat meghatározza a pénzbírság, valamint az eltiltás részletszabályait.
a(z) 73. §-hoz
A javaslat alapján a kamara fegyelmi büntetésként már nem alkalmazhatja a minősítés megvonását,
csak kezdeményezheti azt a közfelügyeleti hatóságnál, mivel a minősítések megadása és megvonása
kizárólagosan a közfelügyeleti hatóság joga lesz.
a(z) 74. §-hoz
A javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeinek
vizsgálatával és értékelésével összefüggésben szakmai standard megalkotására kötelezheti a
kamarát. A megalkotott standardot a közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv egyetértésével
hagyja jóvá. Ezzel a rendelkezéssel az MNB felügyelete alá tartozó szervezetek könyvvizsgálói
számára előírt speciális vizsgálatok, eljárások követelményei a nemzeti könyvvizsgálati standardok
részévé válnak, alkalmazásuk kötelező lesz.
121
a(z) 75. §-hoz
A javaslat átmenti rendelkezésként meghatározza, hogy a 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti
minősítések megszerzésére előírt szakmai vizsgát a módosítás hatálybalépésekor minősítéssel
rendelkező könyvvizsgálóknak 2017. december 31-ig kell teljesíteniük.
a(z) 76. §-hoz
Felhatalmazást kap a nemzetgazdasági miniszter arra, hogy a minősítési kérelem elbírálásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és részletszabályait rendeletben állapítsa meg.
a(z) 77. §-hoz
A javaslat mellékleteket állapít meg.
a(z) 78. §-hoz
A javaslat alapján a szakmai minősítő vizsgáról szóló szabályzatot az Okleveles Könyvvizsgálókat
Képesítő Testület dolgozza ki. A javaslat továbbá pontosítja, hogy könyvvizsgáló cég minősítést
akkor szerezhet, ha az előírt feltételeknek megfelelő kamarai tag könyvvizsgáló aki a könyvvizsgáló
cég nevében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, egyben a
könyvvizsgáló cég tagja vagy munkavállalója.
A javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság átveszi a kamara egyes feladatait, ennek alapján indokolt
a kamara által a közfelügyeleti feladatok ellátásáért fizetett közfelügyeleti díj arányos emelése. A
javaslat alapján a közfelügyeleti díj mértéke a kamara tagdíjakból, hozzájárulási díjakból származó
bevételének tíz százaléka.
a(z) 79. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 80. §-hoz
A javaslat bővíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató által kötelezően nyilvánosságra hozandók körét
a Felügyelet által az adott pénztárral szemben hozott határozatokkal.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
a(z) 81. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
a(z) 82. §-hoz
Más ágazati szabályokhoz hasonlóan szükségessé vált a befektetési vállalkozás vezető állású
személyei és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjai jó üzleti hírnevének meghatározása, amely
eligazodásul szolgálhat a jogalkalmazó számára.
Hasonlóan a Kbftv. 4. (1) bekezdés 100. pontjához, szükséges a Bszt.-ben is az ügyvezető
fogalmának megjelenítése.
A javaslat pontosítja a vezető állású személy fogalmát (a Polgári Törvénykönyv alapján a vezető
tisztségviselő fogalmába az igazgatótanács tagja beleértendő, ezért a felsorolásból törölhető, az
ügyvezetővel viszont szükséges kiegészíteni a vezető állású személy fogalmát).
122
A 648/2012/EU rendeletben szabályozott központi szerződő fél és a 909/2014/EU rendeletben
szabályozott központi értéktár intézménye együttesen lefedik az értékpapír-kiegyenlítési és az
elszámolási tevékenységet végző intézmények körét.
A hazai szabályozásban mindeddig a központi szerződő félen és a központi értéktáron kívül más
intézménytípusok is megjelentek. Ezen intézmények a 909/2014/EU rendelet hatálybalépését
követően feleslegessé váltak, emiatt szükséges az eddigi intézményi struktúra átalakítása. A Tpt. az
új struktúrának következtében a jövőben nem használja majd az elszámolóház fogalmat, ezért
szükséges ennek törlése.
a(z) 83. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. A Tpt. az új struktúrának következtében a jövőben nem használja majd az elszámolóház
fogalmat, ezért szükséges ennek törlése.
a(z) 84. §-hoz
Szükségessé vált, hogy a multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végzőkre is
kiterjedjen az informatikai rendszer védelme, tekintettel arra, hogy engedélyezési feltétel számukra
a megbízható és biztonságos kereskedést lebonyolító rendszer megléte.
a(z) 85. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 86. §-hoz
A javaslat a befektetési vállalkozások belső ellenőrzésére szolgáló szabályok megerősítését célozza.
a(z) 87. §-hoz
A javaslat pontosítja az auditbizottságra vonatkozó követelményeket.
a(z) 88. §-hoz
A javaslat a befektetési vállalkozások vezető állású személyeivel szembeni követelményeket állapít
meg.
a(z) 89. §-hoz
A javaslat a befektetési vállalkozások vezető állású személyeivel szembeni követelményeket állapít
meg.
a(z) 90. §-hoz
Más ágazati szabályokhoz hasonlóan szükségessé vált a befektetési vállalkozás vezető állású
személyei és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjai jó üzleti hírnevének meghatározásával
együtt a jó üzleti hírnév igazolása módjának rögzítése is.
a(z) 91. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. A Tpt. új struktúrájának következtében a jövőben nem használja majd az elszámolóház
és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmakat, ezért szükséges ennek törlése.
a(z) 92. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
123
a(z) 93. §-hoz
A javaslat értelmében a befektetési vállalkozás a letéti őrzésre kiválasztott személy és az általa
alkalmazott megoldások tekintetében - a befektetési vállalkozás által - elvégzett felülvizsgálatról
készített jelentését köteles a Felügyeletnek megküldeni.
a(z) 94. §-hoz
A javaslat szigorítja a belső ellenőrzés szabályait.
a(z) 95. §-hoz
A helyreállítási tervek készítése nemcsak a belső minősítésen alapuló módszereket alkalmazó
intézmények számára kötelező, ezért indokolt a 102. §-ban foglalt rendelkezéseknek külön alcím
alatt történő megjelenítése.
a(z) 96. §-hoz
A záró szövegrész pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 97. §-hoz
A javaslat pontosítja az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetések korlátozására vonatkozó
rendelkezést.
a(z) 98. §-hoz
A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a Felügyelet is törölje nyilvántartásából a függő ügynököt,
amennyiben a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bejelentette a közvetítővel
kötött szerződés megszűnését.
a(z) 99. és 100. §-hoz
A javaslat a befektetési vállalkozás által üzletkötésre alkalmazott személyekre vonatkozó
szabályokat állapít meg.
a(z) 101. és 102. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2014/EU
rendelettel. A Tpt. új struktúrájának következtében a jövőben nem használja majd az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet fogalmat, ezért szükséges ennek törlése.
a(z) 103. §-hoz
A javaslat a panaszkezelésnél eltérő megőrzési idők más törvényekkel való harmonizációját,
valamint a tájékoztatási szabályok pontosítását szolgálja. Ennek részeként a panaszra adott válasz
részeként a szolgáltató kötelezettségeként előírásra kerülne az arról szóló tájékoztatás is, hogy tett-e
a Pénzügyi Békéltető Testület felé alávetési nyilatkozatot, valamint a fogyasztó külön kérésére meg
kellene küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített kérelem nyomtatványt.
a(z) 104. §-hoz
A módosítás indoka a befektetési vállalkozások feletti felügyeleti jogkörök szigorítása. A
tőkekövetelmény számítására fejlett módszereket alkalmazó intézményeknél jelentős eltérések
adódhatnak a módszerek eredményeiben. Önmagában az nem kifogásolható, ha két intézmény
módszere hasonló portfolióra kissé eltérő eredményt ad, mivel az eltérések adódhatnak a módszer
sajátosságaiból vagy a hitelintézetek adatbázisainak eltéréséből, de a jelentős eltérés már
aggodalomra ad okot, hiszen a Felügyelet nem adhatja ki az engedélyt két olyan módszerre
egyszerre, amelyek jelentősen eltérő eredményeket adnának.
124
a(z) 105. §-hoz
A javaslat a biztosítók számára egyéb közzétételi kötelezettséget állapít meg. Ennek értelmében a
biztosító és a viszontbiztosító köteles öt évig a honlapján, vagy a székhelyén közzétenni a vele
szemben hozott határozatokat. E kötelezettség az indokolásra nem terjed ki, azonban a szolgáltató
döntésétől függően erre is lehetőség van.
a(z) 106. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 107. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy az üzleti érték csökkenése okán a Felügyelet mely intézkedéseket
alkalmazhatja.
a(z) 108. §-hoz
A javaslat megteremti a helyszíni vizsgáló kirendelésének lehetőségét.
a(z) 109. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 110. §-hoz
A más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató fióktelepének tekintetében a fogadó
tagállam felügyeleti hatóságának eljárását, annak folyamatát pontosítja a rendelkezés, a határon
átnyúló tevékenységvégzés esetén pedig bővíti a fogadó tagállam felügyeleti hatósága által
megtehető intézkedéseket.
a(z) 111. §-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a kormány számára az informatikai rendszereket felülvizsgáló
szakértővel szembeni követelmények megállapítására.
a(z) 112. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg.
a(z) 113. §-hoz
A javaslat szerint a javadalmazási politika hatálya a továbbiakban akkor is kiterjedne a befektetési
vállalkozás kockázati profiljára lényeges hatást gyakorló munkavállalóikra, ha ezen munkavállalók
nem tartoznak a felső vezetéssel, ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókkal azonos
javadalmazási kategóriába.
a(z) 114. §-hoz
A szöveg pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 115. §-hoz
Hatályát vesztő szövegrész.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításához
a(z) 116. §-hoz
Az ingyenes készpénzfelvételről szóló nyilatkozatokat nyilvántartótól kért ügyfél-tájékoztatásnál a
hatályos törvény alapján az elektronikus válaszadás akkor sem lehetséges, ha a fogyasztó ezt
kifejezetten kéri, melyen indokolt változtatni.
125
a(z) 117. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításához
a(z) 118. §-hoz
A mentesített követelésrész kizárólag a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt
értelmezhető, melyet a forintosítási törvény megszüntetett.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításához
a(z) 119. §-hoz
A javaslat - hasonlóan az egyéb közigazgatási szervekre vonatkozó szabályokhoz - egyértelműen
rendezi az MNB esetén az ellenőrzési terv készítésének a kérdését. Az új szabályok szerint az
ellenőrzési tervet a Pénzügyi Stabilitási Tanács készíti el, és vizsgálja felül, ez a jogkör azonban a
pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéért felelős alelnökre átruházható, biztosítva ezzel a munka
hatékony megszervezését.
a(z) 120. §-hoz
Az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodott azoknak a - névértékkel nem rendelkező,
törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető - emlékérméknek a kereskedelmi forgalomban való
előfordulása, amelyek az MNB által kibocsátott - névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz
funkcióval bíró - emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot
mutatnak, és így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetőek.
a(z) 121. §-hoz
A javaslat a továbbiakban lehetővé teszi, hogy az MNB a Befektető-védelmi Alap számára is
átmenetileg hitelt nyújthasson.
a(z) 122. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a rendelkezéssel érintett
tevékenységek gyanúja esetén vagy meghatározott szabályok ellenőrzése céljából indít
piacfelügyeleti eljárást, egyúttal az MNB érintett feladatkörét összhangba hozza a 90. §
rendelkezéseivel.
a(z) 123. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
a(z) 124. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
szóhasználatával való összhangot teremti meg.
a(z) 125. §-hoz
A javaslat az MNB ellenőrzési tervére vonatkozóan állapít meg szabályokat, biztosítva ezzel a
felügyelt intézmények feletti folyamatos kontroll érvényesülésének nyilvánosságát. A
nyilvánosságra hozatal nem kötelező, ha ezzel a felügyeleti ellenőrzés célját veszélyeztetné.
A javaslat meghatároz továbbá szabályokat a felügyelet ellátásával összefüggésben.
126
a(z) 126. §-hoz
A javaslat indoka, hogy esetenként szükség lehet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a döntését
hivatalból, jogszabálysértés hiányában is módosíthassa. Elsősorban a határozatban foglalt határidők
vonatkozásában merülhet fel annak szükségessége, hogy a változó és a tényállás teljes körű
tisztázása esetén sem kellően kiszámítható folyamatok miatt a döntés módosítható legyen
a(z) 127. §-hoz
A javaslat egy olyan lehetőséget adna a Magyar Nemzeti Bank számára, amellyel biztosított a
bíróságon megtámadott határozatban foglaltak végrehajtásának felfüggesztése. Ha a felfüggesztés
ellenére teljesíti a felügyelt intézmény a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár kártérítési
igény keretében nem érvényesíthető.
a(z) 128. §-hoz
A módosítás a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtését célozza, ugyanis
meghatározza a Magyar Nemzeti Bank által okozott kár mellett az okozott sérelemdíj -követelés
alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért való helytállási kötelezettséget is.
a(z) 129. §-hoz
A javaslat a pénzügyi tárgyú uniós rendeletek és irányelvek által megkívánt adatátadási
kötelezettségek tekintetében pontosítja a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó adatvédelmi
szabályokat.
A javaslat alapján az MNB az általa megismert, a törvény által meghatározott titkokat átadhatja a
feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak.
a(z) 130. §-hoz
A módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank által folytatott egyes
eljárásokban a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 12/A. §-a alkalmazásának - a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében - nincs helye.
a(z) 131. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem a kilencedik napon áll be. Ez a határidő adott
esetben hosszabb, mint a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, így az intézkedés nem
érhetné el a célját, ha csak a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határidejét követően
hatályosulna.
a(z) 132. §-hoz
A javaslat indoka, hogy az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény hatálya
alá tartozó intézmények, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó
prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó eljárások vonatkozásában is
legyen lehetősége a Magyar Nemzeti Banknak formanyomtatványt használni.
a(z) 133. §-hoz
A javaslat módosítja az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat. Bevezeti az MNB esetén az
általános 30 napos ügyintézési határidőt, továbbá egyértelműsíti azokat az uniós jogszabályokban
meghatározott határidők tekintetében.
a(z) 134-142. §-okhoz
A javaslat felülvizsgálja az MNB felügyeleti ellenőrzési szabályait a korábbinál nagyobb hangsúlyt
fektetve a helyszíni ellenőrzések lefolytatására. A javaslat további célja - az eljárási kötelezettség
127
intenzitásának növelésével - annak biztosítása, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben rövidebb
időközönként tartson átfogó vizsgálatot a pénzügyi piacok egyes szereplőinél, biztosítva ezzel az
esetleges piaci visszaélések gyors és időszerű kiszűrését, az esetlegesen felmerülő károk elkerülését
vagy csökkentését, azok káros következményeinek minimálisra szorítását.
A Javaslat új eljárás típusként nevesíti a rendkívüli célvizsgálat lehetőségét, amelyre súlyos piaci
visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ezen eljárástípusban a határidők rövidebbek, mint a normál
célvizsgálat esetén, egyúttal gyors reagálást tesz lehetővé az MNB számára. A Javaslat lehetővé
teszi az MNB számára, hogy a célvizsgálatokat és rendkívüli célvizsgálatot szúrópróbaszerűen is
lefolytathassa, ebben az esetben csak akkor kell az eljárást lefolytatni és a végén érdemi döntést
hozni, ha az MNB szabálytalanságra bukkan, ennek hiányában az eljárás végzéssel megszűntethető.
A Javaslat részletezi továbbá az MNB helyszíni és helyszínen kívüli eljárásával, továbbá a
próbaügylet kötéssel kapcsolatos szabályait. Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat
haladéktalanul is megtartható, továbbá, ha indokolt lezárt terület, épület, helyiség is felnyitható, az
ott tartózkodók akarata ellenére is foganatosítható. Ehhez az ügyész jóváhagyása kell, illetve
jegyzőkönyvet is kell felvenni, szemben a főszabályokkal. A helyszíni ellenőrzés jogsértés gyanúja
esetén is elrendelhető, akár haladéktalanul és előzetes értesítés nélkül is. A helyszíni ellenőr
célvizsgálat és rendkívüli célvizsgálat során vizsgálódhat, ha nem észlel jogszabálysértést, akkor
elegendő végzéssel megszüntetni az eljárást.
A Javaslat részletezi a vizsgálati jelentéssel, az arra vonatkozó észrevételekkel, továbbá a döntéssel
kapcsolatos szabályokat. Az MNB ugyanakkor jogosult bizonyos esetekben előzetesen is
intézkedni, illetve az észrevételezést megelőzően döntést hozni.
A Javaslat lehetővé teszi az MNB számára külső könyvvizsgáló, vagy egyéb szakértő
igénybevételét is, a meghatározott garanciális feltételekkel.
a(z) 143. §-hoz
A Javaslat a fogyasztóvédelmi bírság alkalmazásával tág keretet és kellő erejű szankcionálási
lehetőséget biztosít a hivatkozott jogszabálysértések megszegésének eseteire.
a(z) 144. §-hoz
A módosítás az új Ptk.-val való összhang megteremtését célozza, ugyanis meghatározza a Magyar
Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztos által okozott kár mellett az okozott sérelemdíj-
követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért való helytállási kötelezettséget is.
a(z) 145-150. §-okhoz
A Javaslat az ellenőrzési eljárás szabályainak módosulása miatt felülvizsgálja a fogyasztóvédelmi
ellenőrzés szabályait is. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat esetköre kiegészül egyúttal a
fogyasztóvédelmi szabályok olyan megsértésével, amely a fogyasztók széles körét érinti, amely
esetben az MNB rövidebb határidőn belül jár el.
A Javaslat a bírságok maximális összegének az emelését célozza a megfelelő visszatartó erő
megteremtése és ezáltal a jogkövető megatartás elősegítése érdekében.
a(z) 151. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a megváltozott jogszabályi környezetet követi le. A Javaslat
rendelkezik továbbá a védett adat megismerésére vonatkozó jogosultság megteremtéséről, amely az
MNB piacfelügyeleti eljárásának lefolytatásához kapcsolódóik és az ügyfél, az eljárás egyéb
résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy vonatkozásában áll
fenn. A Javaslat erre lehetőséget biztosít mind adatszolgáltatás mind meghallgatás keretében. A
Javaslat szerint az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása
során közreműködésre kötelezett személy - különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok
128
csatolásával - köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező
tényállítás valóságát.
a(z) 152. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében olyan új jogosítványt
biztosít a Magyar Nemzeti Bank számára, amely hatékonyabbá teszi a helyszíni kutatás tárgyát
képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását. Ezen eljárási cselekmény
foganatosítására a tulajdonos, illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére, vagy ezen
személyek távollétében is sor kerülhet, ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának
is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a
rendőrség közreműködése is igényelhető. E helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel
kerülhet sor. A Javaslat ugyanakkor rendelkezik az intézkedés garanciális szabályairól is.
a(z) 153. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy a vizsgált tevékenységért felelős,
vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult legyen bizonyos
értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlák vizsgálatára, illetve ezen személy eljárásba történő
bevonására.
a(z) 154. §-hoz
A Javaslat értelmében a Magyar Nemzeti Bank bármely, piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését
(határozat, végzés) vagy egyéb küldeményét (pl. Ket. 70. § szerinti értesítés) saját kézbesítés
keretében vagy postai szolgáltató útján is kézbesítheti. Az egyetemes postai szolgáltató mellőzését a
piacfelügyeleti eljárásokban több esetben is szükséges prompt kézbesítés, illetve a jellemzően EGT-
tagállamokon kívüli harmadik országokban székhellyel rendelkező ügyfelek indokolják. A
hirdetményi közlés törlésére tett javaslat indoka, hogy az EGT-tagállamon kívüli székhellyel,
lakóhellyel rendelkező ügyfelek értesítése a piacfelügyeleti eljárások jelentős többségében
(gyakorlatilag valamennyi e körbe tartozó ügyfél esetében) hirdetményi úton nem vezet
eredményre, amely időveszteségként jelentkezik a hatósági döntések végrehajthatósága, a
közzétételek, figyelemfelhívások terén. Ezt befektető-védelmi szempontok okán is célszerű
kiküszöbölni.
a(z) 155. §-hoz
A Javaslat az iratbetekintési jog tekintetében határoz meg szabályokat.
a(z) 156. §-hoz
A Javaslat elsődleges célja a bírságtételek összegszerűségének az emelése, továbbá az egyes -
piacfelügyeleti eljárásban elrendelt - ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedés, a
haladéktalan foganatosítás érdekében közvetlenül is közölhető az érintett pénzügyi szervezettel.
A Javaslat továbbá pontosító jellegű.
a(z) 157. §-hoz
Technikai módosítás.
a(z) 158. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére é illetékességére vonatkozó
rendelkezéseket a testület méltányossági eljárására tekintettel és beemeli a testület fogalmi körébe a
testület hivatalát.
129
a(z) 159. §-hoz
A Javaslat indoka, hogy a békéltető testületi függetlenség már a testületi tag kinevezésével
kapcsolatban is hathatósan érvényesüljön.
a(z) 160. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a korábbi jogszabálymódosítással kapcsolatban egyértelműsíti a
szabályokat. A Javaslat további indoka annak az esetnek a megfelelő kezelése, ha a kizárási kérelem
alapjául szolgáló tényre történő tudomásszerzésre a meghallgatás során került sor.
a(z) 161. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a korábbi jogszabálymódosítással kapcsolatban egyértelműsíti a
szabályokat.
a(z) 162. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a méltányossági eljáráshoz kapcsolódóan azt hivatott megjeleníteni,
hogy ezen eljárás alapvetően nem vitás ügy.
a(z) 163. §-hoz
A Javaslat a kérelem tartalmi elemeit vizsgálja felül a gyakorlati tapasztalatok alapján, továbbá
beemeli a formanyomtatvány követelményét a szabályozásba. A formanyomtatványt az ágazati
szabályok értelmében a szolgáltatónak kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
a(z) 164. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a korábbi jogszabálymódosítással kapcsolatban egyértelműsíti a
szabályokat.
a(z) 165. §-hoz
A Javaslat pontosítja az elutasítási indokokat, kibővítve azzal az esettel, ha korábban ugyanazon
ténybeli okok alapján a testület előtt már eljárás volt folyamatban.
130
a(z) 166. §-hoz
A Javaslat a testület eljárási szabályait módosítja, illetve bizonyos határidőket vizsgál felül a
gyakorlati tapasztalatok alapján. A Javaslat továbbá rendezi a méltányossági eljárással kapcsolatos
értelmezési kérdéseket.
a(z) 167. §-hoz
A Javaslat a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére vonatkozóan biztosít a békéltető
testület által meghatározható időbeliségi követelményeket az ügy sajátosságaira való tekintettel.
a(z) 168. §-hoz
A Javaslat a testület eljárási szabályait módosítja a gyakorlati tapasztalatok alapján.
a(z) 169. §-hoz
A Javaslat a testület eljárási szabályait módosítja a gyakorlati tapasztalatok alapján, továbbá a
döntések utókövetésére mond ki szabályokat.
a(z) 170. §-hoz
A Javaslat a Pénzügyi Békéltető Testület tájékoztatójának nyilvánosságra-hozatalára vonatkozóan
állapít meg szabályokat, figyelemmel annak jóváhagyására vonatkozó rendelkezések időbeliségére.
a(z) 171. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi tárgyú uniós rendeletek és irányelvek által megkívánt adatátadási,
információszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek tekintetében pontosítja a Magyar Nemzeti
Bankra vonatkozó adatvédelmi-adatszolgáltatási szabályokat az Európai Unió egyes szervei
vonatkozásában.
a(z) 172. §-hoz
A Javaslat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénnyel történő összhang
megteremtése érdekében módosítja a felügyeleti kollégiumra vonatkozó szabályokat.
a(z) 173. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor egyes
szerződések átruházására, a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályait eltérésekkel kell
alkalmazni.
a(z) 174. §-hoz
A módosítás az új Ptk.-val való összhang megteremtését célozza, ugyanis a közérdekű
igényérvényesítés szabályai közt a kárigény érvényesítése mellett megjeleníti a sérelemdíj
megfizetése iránti igény érvényesítését is.
a(z) 175. §-hoz
A javaslat a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg a panaszokról és a
közérdekű bejelentésekről szóló törvény szabályainak a megfelelő alkalmazásával. E törvénynek
azonban nem kell alkalmazni a panaszra vonatkozó szabályait, tekintettel arra, hogy e körben az
MNB kérelemre fogyasztóvédelmi eljárást indíthat.
a(z) 176. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a sorozatban kibocsátott értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő
regisztrálására, továbbá a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre irányuló
131
eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
a(z) 177. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg.
a(z) 178. §-hoz
A javaslat a törvény mellékletének a módosítására határoz meg rendelkezést e törvényjavaslat
mellékletére történő utalással. A melléklet módosításának az indoka a bekövetkezett jogszabály-
módosítások átvezetése.
a(z) 179. §-hoz
A javaslat szövegpontosító jellegű.
a(z) 180. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosításához
a(z) 181. §-hoz
Indokolt, hogy a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények részére a
törvényben előírt panaszkezelési szabályzat megléte már az engedélyezési eljárás része legyen.
a(z) 182. §-hoz
Indokolt, hogy az utalványkibocsátó a tevékenysége megkezdéséhez kapcsolódó bejelentéséhez
csatolja a panaszkezelési szabályzatát.
a(z) 183. §-hoz
A javaslat a panaszkezelésnél eltérő megőrzési idők más törvényekkel való harmonizációját,
valamint a tájékoztatási szabályok pontosítását szolgálja. Ennek részeként a panaszra adott válasz
részeként a szolgáltató kötelezettségeként előírásra kerülne az arról szóló tájékoztatás is, hogy tett-e
a Pénzügyi Békéltető Testület felé alávetési nyilatkozatot, valamint a fogyasztó külön kérésére meg
kellene küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített kérelem nyomtatványt.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosításához
a(z) 184. §-hoz
Az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, hogy a járulékos vállalkozás fogalmánál a törvény
a vonatkozó EU rendeletre hivatkozzon. Ezen felül nincs gyakorlati indokolhatósága, hogy egy
pénzügyi intézmény kizárólagosan egyetlen szervezettel köthessen adattárolási vagy egyéb
informatikai feldolgozási szerződést.
Végezetül az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámolóház
fogalmának alkalmazása feleslegessé vált.
a(z) 185. §-hoz
Szerződésállományok átruházására pénzügyi intézmények között alapvetően azokban az esetekben
kerül sor, ha az adott pénzügyi intézmény az adott területről vagy piacról történő kivonulásról dönt.
Különösen tartós jogviszonyt szabályozó szerződések esetén fontos, hogy a szerződésállományok
pénzügyi intézmények közötti átadása zökkenőmentesen megvalósulhasson.
132
a(z) 186. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint, a pénzügyi intézményre vonatkozó szabály hatókörét indokolt a
pénzügyi vállalkozásra szűkíteni, mivel a hitelintézetek esetében a személyi tárgyi feltételek
meglétének igazolása a tevékenységi engedélyhez kapcsolódik.
a(z) 187. és 188. §-hoz
A hitelintézeti törvény követelményként rögzíti a panaszkezelési szabályzat készítését, így indokolt
annak az engedély iránti kérelemhez történő mellékelése is.
a(z) 189. §-hoz
Szövegpontosító javaslat, miután a hitelintézeti törvény 14. §-a szerint kizárólag a harmadik
országban történő bankképviselet létesítéséhez kell a Felügyelet engedélye.
a(z) 190. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi előírások betartását a kiszervezőnek is ellenőriznie kell,
indokolt, hogy a kiszervező pénzügyi intézmény adatvédelmi felelőse ezen ellenőrzésben részt
vehessen.
a(z) 191. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy az alkusznak a lehetőségek szerint minden lehetséges ajánlatot fel
kell tárnia és elemeznie, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalma, nem elegendő a három ajánlat
bemutatása.
a(z) 192. §-hoz
A javaslat pontosítja az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetések korlátozására vonatkozó
rendelkezést.
a(z) 193. §-hoz
A javaslat szigorú feltételek mellett, valamint értékbeli korlátozással és a vezető testületek
egyhangú döntésével biztosít lehetőséget belső hitelek nyújtására.
a(z) 194. §-hoz
A bevezető szövegrész pontosítására irányuló javaslat.
a(z) 195. §-hoz
A javaslat szövegpontosításokat tartalmaz.
a(z) 196. §-hoz
A javaslat szerint a javadalmazási politika hatálya a továbbiakban akkor is kiterjedne a befektetési
vállalkozás kockázati profiljára lényeges hatást gyakorló munkavállalóikra, ha ezen munkavállalók
nem tartoznak a felső vezetéssel, ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókkal azonos
javadalmazási kategóriába.
a(z) 197. §-hoz
A javaslat szigorítja a nyilvánosságrahozatali követelményeket.
a(z) 198. §-hoz
A javaslat pontosítja az egy személy által betölthető ügyvezetői, illetve vezető testületben betöltött
nem ügyvezetői tisztségekre vonatkozó szabályozást.
133
a(z) 199. és 200. §-hoz
A javaslat elhagyja azon rendelkezéseket, melyeket a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról
szóló törvény a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében már tartalmaz.
a(z) 201. §-hoz
A javaslat a közérdeklődésre számot tartó hitelintézetek fogalmi változásához igazítja az
auditbizottság kötelező felállítására vonatkozó szabályozást.
a(z) 202. és 203. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
a(z) 204. §-hoz
Az uniós szintű, kétpilléres intézményi struktúra létrejöttével az elszámolóház valamint az
elszámolóházi tevékenység fogalmának alkalmazása feleslegessé vált.
Ezen felül a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy meghatározott esetekben a
hozzátartozók tájékoztatást kaphassanak az elhalálozott által felvett hitelről.
a(z) 205. §-hoz
A javaslat a pénzügyi intézmény által kezelt személyes adatok általános jelleggel nem szabályozott
adatmegőrzési idejére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
A hitelintézetek, mint tömeges fogyasztói igényeket kielégítő intézmények szolgáltatásainak
fogyasztók számára minél kedvezőbb feltételekkel történő elérhetővé tétele, valamint a
hitelintézetek biztonságos működését biztosító hatékony kockázatkezelés fontos közérdek. A
hitelintézetek közötti szabályozott adatmegosztás lehetővé tétele olyan kedvező hatással lehet a
fogyasztók részére nyújtott szolgáltatások feltételeire, amely közérdek figyelembe vétele különösen
indokolt. Emellett az állami támogatások, kamatkedvezmények, gazdaságélénkítő lépések
szegmens szerinti tervezéséhez szükséges hatástanulmányok elkészítésének egyik adatforrásaként is
használható az adatbázis.
a(z) 206. §-hoz
A hatályos előírások lényegében minden típusú felügyeleti intézkedést bejelentés kötelessé tesznek,
ami számtalan indokolatlan információ megküldését eredményezi.
A további módosítás indoka, hogy a tőkekövetelmény számítására fejlett módszereket alkalmazó
intézményeknél jelentős eltérések adódhatnak a módszerek eredményeiben. Önmagában az nem
kifogásolható, ha két intézmény módszere hasonló portfolióra kissé eltérő eredményt ad, mivel az
eltérések adódhatnak a módszer sajátosságaiból vagy a hitelintézetek adatbázisainak eltéréséből, de
a jelentős eltérés már aggodalomra ad okot, hiszen a Felügyelet nem adhatja ki az engedélyt két
olyan módszere egyszerre, amelyek jelentősen eltérő eredményeket adnának.
a(z) 207. §-hoz
A javaslatnak megfelelően válsághelyzet esetén nem a másik EGT-állam központi kormányát
szükséges tájékoztatni, hanem annak a pénz- és tőkepiac szabályozásáért felelős tagját.
a(z) 208. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az üzleti érték csökkenése okán a Felügyelet mely intézkedéseket
alkalmazhatja.
a(z) 209. §-hoz
A Javaslat megteremti a helyszíni vizsgáló kirendelésének lehetőségét.
134
a(z) 210. §-hoz
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja nem bír érdemi információval, e helyett a
típusát indokolt nyilvántartani.
a(z) 211. §-hoz
A hitelintézeti törvény 202. § (3) bekezdése és 207. §-a eltérő időpontokat jelöl meg a honlapon
való megjelenítést illetően, indokolt ezen időpontok összhangba hozatala.
a(z) 212. §-hoz
A magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe valamint határon átnyúló
szolgáltatásához kapcsolódó betétbiztosítási tájékoztatási kötelezettséget az OBA helyett indokolt
az adott hitelintézetre telepíteni.
a(z) 213. §-hoz
A Javaslat pontosítja a kártalanítás megkezdésének időpontját.
a(z) 214. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti az OBA pénzkezelésére vonatkozó szabályozást.
a(z) 215. és 216. §-hoz
A jövőben a Befektető-védelmi Alap operatív munkájához kapcsolódó feladatokat az OBA
munkaszervezete látja el.
a(z) 217. és 218. §-okhoz
A Javaslatok egyértelműsíti az OBA pénzkezelésére vonatkozó szabályozást.
a(z) 219. §-hoz
A Javaslat szigorítja a befektetési szolgáltatásokat is végző könyvvizsgálókkal szembeni
követelményeket.
a(z) 220. §-hoz
A magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe valamint határon átnyúló
szolgáltatásához kapcsolódó betétbiztosítási tájékoztatási kötelezettséget az OBA helyett indokolt
az adott hitelintézetre telepíteni.
a(z) 221. §-hoz
A Javaslat pontosítja az ügyféltájékoztatásra vonatkozó szabályokat.
a(z) 222. §-hoz
E módosítási javaslat célja, hogy az általános szerződési feltételek körébe is tartozó személyes
adatkezelésekről a tájékoztatás a szerződésekben megtörténhessen az üzletszabályzatra történő
kiutalással is, figyelemmel a tájékoztatás terjedelmére.
a(z) 223. §-hoz
A 2015. július 3-tól kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra már nem terjed ki a
betétbiztosítás, így szükséges az ehhez kapcsolódó figyelemfelhívás törlése.
a(z) 224. §-hoz
A javaslat a panaszkezelésnél eltérő megőrzési idők más törvényekkel való harmonizációját,
valamint a tájékoztatási szabályok pontosítását szolgálja. Ennek részeként a panaszra adott válasz
részeként a szolgáltató kötelezettségeként előírásra kerülne az arról szóló tájékoztatás is, hogy tett-e
135
a Pénzügyi Békéltető Testület felé alávetési nyilatkozatot, valamint a fogyasztó külön kérésére meg
kellene küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített kérelem nyomtatványt.
a(z) 225. §-hoz
Az 575/2013/EU rendelet 493. cikk (3) bekezdése a szabályozás felülvizsgálatáig, de legkésőbb
2028. december 31-ig lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy egyes kitettségeket teljesen
vagy részben mentesítsen a nagykockázatra vonatkozó korlátozások alól.
a(z) 226. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
a(z) 227. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításához
a(z) 228. §-hoz
A Kbftv. rendelkezései szerint jelenleg a vezető állású személyeinek, illetve a minősített befolyással
rendelkező tag(ok)nak kell jó üzleti hírnévvel rendelkezniük, ezért szükséges a jó üzleti hírnév
meghatározása, amely eligazodásul szolgálhat a jogalkalmazó számára.
a(z) 229. §-hoz
A módosítás annak tisztázására szolgál, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK - kivéve a
345/2013/EU rendelet szerinti EuVECA megnevezést használó alapot, valamint a 346/2013/EU
rendelet szerinti ESZVA megnevezést használó alapot kezelő ABAK-ot - ugyan határon átnyúló
szolgáltatást nem végezhet, de a kiszervezés keretében végzett szolgáltatásnyújtás megengedett
számára.
a(z) 230. §-hoz
Más ágazati szabályokhoz igazodóan szükségessé vált a befektetési alapkezelő vezetőire vonatkozó
feltételek szigorítása.
A szakmai gyakorlatnál a hitelintézet helyett javasolt a pénzügyi intézmény megjelölése, mivel a
pénzügyi vállalkozásnál szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is
elfogadható szakmai gyakorlatnak.
a(z) 231. §-hoz
Az ügyfél fogalom a befektetési alapkezelő, mint kollektív portfoliókezelést végző személy és a
befektető viszonylatában nem értelmezhető, ezért szükséges a rendelkezés pontosítása.
a(z) 232. §-hoz
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ún. küszöbérték alatti ABA-kat kezelő ABAK-
ok az egyes kiszervezésre vonatkozó előírások alól mentesíthetők.
a(z) 233. §-hoz
A letétkezelői és könyvvizsgálói szerződés megkötéséhez az MNB engedélye nem szükséges, így
ezek a szerződés megkötését követően azonnal átvezethetők kell, hogy legyenek a kezelési
szabályzaton, nem szükséges az MNB részére engedélyezési hatáskör biztosítása.
a(z) 234. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
136
a(z) 235. §-hoz
A tájékoztató és a kezelési szabályzat nem sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül, így az
előírás pontosítása szükséges.
a(z) 236. §-hoz
A módosító javaslat egyrészt biztosítja, hogy zártkörű forgalomba hozatal esetén ne kelljen
hirdetményt közzétenni, másrészt pontosítja a tájékoztató jóváhagyásával kapcsolatos
szóhasználatot.
a(z) 237. §-hoz
A Kbftv. 108. § (2) bekezdése forgalmazás-elszámolási és forgalmazás-teljesítési napot különít el.
Erre tekintettel a Kbftv. 139. § (1) bekezdés d) pontjának szövegét pontosítani szükséges.
a(z) 238. §-hoz
Az úgynevezett küszöbérték alatti zártkörű alapok esetében a féléves jelentés készítésére vonatkozó
tájékoztatási kötelezettség előírására nincs szükség.
a(z) 239. §-hoz
A javaslat a minősített befolyásszerző Felügyelet felé történő bejelentési kötelezettségének előírását
tartalmazza.
a(z) 240. §-hoz
A javaslat megteremti a helyszíni vizsgáló kirendelésének lehetőségét.
a(z) 241. §-hoz
A javaslat szigorítja a nyilvánosságra hozatali követelményeket.
a(z) 242. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg.
a(z) 243. §-hoz
A rendelkezés megteremti az összhangot a 648/2012/EU rendelettel, valamint a 909/2012/EU
rendelettel. A Tpt. új struktúrájának következtében a jövőben nem használja majd az elszámolóház
és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmakat, ezért szükséges ennek törlése.
a(z) 244. §-hoz
139. § (1) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka, hogy az adott forgalmazó forgalmazási
helyeinek alapkezelő általi naprakész nyomon követése nem indokolt.
163. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését egyrészt az az ÁEKBV-k tekintetében a 142. § (2)
bekezdésével konkurráló szabály indokolja, másrészt az ABAK-ok tekintetében ilyen tartalmú
szabály az ABAK-irányelv alapján nem indokolt.
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosításához
a(z) 245. §-hoz
A törvény hatálya az olyan összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra
terjed ki, amelynek anyavállatata is magyarországi székhelyű.
137
a(z) 246. §-hoz
A javaslat pontosítja a szanálás alatt álló intézmény fogalmát.
a(z) 247. §-hoz
Az Európai Bankhatóság 2014/11 számú, a szanálási akadályok mérsékléséről és megszűntetéséről
szóló iránymutatása miatt szükséges kiegészítés.
a(z) 248. §-hoz
A javaslat pontosítja a közhitelességre vonatkozó adat terjedelmét.
A független értékelők névjegyzékébe pályázóknál a listára kerülés feltételeit és a névjegyzékben
szereplők névjegyzékből való törlésének okait bővíteni szükséges oly módon, hogy a szanálási
feladatkörében eljáró MNB abban az esetben is törölje a független értékelőt a névjegyzékből, ha
olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik,
vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat
sértse vagy veszélyeztesse.
a(z) 249. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB milyen módon hagyja jóvá
az utólagos, végleges értékelést.
a(z) 250. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
a(z) 251. §-hoz
A szanálási célok minél hatékonyabb érvényesítése és a szanálási intézkedések hatékony
végrehajtása érdekében indokolt, hogy a törvény lehetőséget biztosítson arra, hogy a szanálási
vagyonkezelő számára az állam vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló
pénzügyi vállalkozás megállapodás alapján a Javaslat szerinti szolgáltatási tevékenységet elláthassa.
a(z) 252. §-hoz
A javaslat szigorítja a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásával szembeni követelményeket.
a(z) 253. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
a(z) 254. §-hoz
A Szantv. 72. § (7) bekezdése szerint minden instrumentumnak tartalmaznia kell a hitelezői
feltőkésítésbe vonhatóságra vonatkozó szerződéses feltételt, így indokolt a jelenlegi duplikált
szabályozás pontosítása.
a(z) 255. §-hoz
Adatkezelésre történő felhatalmazás.
a(z) 256. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
a(z) 257. §-hoz
Adatkezelésre történő felhatalmazás.
138
a(z) 258. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy a 104. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárás nem csupán a
szanálási vagyonértékelő kirendelésére, hanem a teljes szanálási vagyonértékelés lefolytatására
vonatkozik, a vagyonértékelő kirendelésének előkészítésétől az eljárás szakvélemény benyújtását
követő lezárásáig.
Az ügyfél fogalmának kiterjesztését egyrészt az indokolja, hogy példaként a szanálási akadályok
elhárítására, adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezésekkel kapcsolatosan előfordulhat, hogy az
érintett határidő módosítására irányuló engedélykérelmet ad be, másfelől a szanálási feladatkörében
eljáró MNB közhiteles nyilvántartást is vezet.
a(z) 259. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy a szanálási hatóság jogosult minden olyan nyilvántartás
rendelkezésre bocsátására felhívni az intézményt, amely minden olyan szerződést tartalmaz,
melyben az adott intézmény szerződő fél.
a(z) 260. §-hoz
Az Európai Rendszerkockázati Testület feladatköréből adódóan indokolt, hogy a szanálási feltételek
beálltáról tájékoztatást kapjon.
a(z) 261. §-hoz
A javaslat kiegészíti a szanálási intézkedésekről feladatkörükből adódóan értesítendő szervezetek
körét.
a(z) 262. §-hoz
A törvény fellebbezési jogosultságot biztosító rendelkezéseire figyelemmel indokolt annak
egyértelművé tétele, hogy felülvizsgálati kérelem benyújtásának kizárólag a jogerős ítélet ellen van
helye. Ezzel összefüggésben indokolt a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő
pontosítása is.
A törvény rendelkezései meghatározott esetekben lehetőséget biztosítanak az ítélet elleni
fellebbezésre, ugyanakkor e vonatkozásban a másodfokú eljárás a határidők szempontjából
szabályozatlan maradt.
a(z) 263. §-hoz
A javaslat együttműködési kötelezettséget állapít meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB
részére.
a(z) 264. §-hoz
A javaslat felső korlátot állapít meg a szanálási alapba történő lehetséges rendkívüli fizetési
kötelezettségre.
a(z) 265. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
a(z) 266. §-hoz
A továbbiakban az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. január 17-én kihirdetett, a Bizottság
2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelete határozza meg a Szanálási Alapba történő díj
számításának módját, szükséges ezért a vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezése. Szintén
hatályon kívül helyezendő a szanálási terv elkészítésére vonatkozó átmeneti rendelkezés, mivel a
hivatkozott szakasz a törvény 2015. január 1-e előtt hatályos tartalmához kapcsolódik.
139
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosításához
a(z) 267. §-hoz
A Javaslat az uniós szabályozással összhangban módosítja a közérdeklődésre számot tartó biztosító
fogalmát.
a(z) 268. és 269. §-hoz
A Javaslat a biztosítók számára egyéb közzétételi kötelezettséget állapít meg. Ennek értelmében a
biztosító és a viszontbiztosító köteles öt évig a honlapján, vagy a székhelyén közzétenni a vele
szemben hozott határozatokat. E kötelezettség az indokolásra nem terjed ki, azonban a szolgáltató
döntésétől függően erre is lehetőség van.
a(z) 270. §-hoz
A Javaslat a biztosítói panaszkezelési szabályokat módosítja a fogyasztói érdekek hathatósabb
védelme érdekében. A Javaslat előírja, hogy az ügyfél kérelmére a biztosítónak meg kell küldeni a
Pénzügyi Békéltető Testület által rendszeresített nyomtatványt is.
a(z) 271. §-hoz
A javaslat új intézkedési lehetőségként bevezeti a helyszíni vizsgáló kirendelését.
a(z) 272. §-hoz
A javaslat a független biztosításközvetítőkre és az alkuszokra állapít meg közzétételi kötelezettséget
a velük szemben hozott határozatokra vonatkozóan, hasonlóan a biztosítók és a viszontbiztosítók
esetére hozott szabályokkal.
a(z) 273. és 274. §-hoz
A piacfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján a Javaslat lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy
- a fokozatosság elvének érvényre jutása és a szankciók arányos alkalmazása mellet - az engedély
nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt elmarasztalt piaci szereplőnek az
biztosításközvetítői piaci szegmensben folytatott közvetítői tevékenységét is megszűntethesse. A
Felügyelet az intézkedés előtt mérlegelés tárgyává teszi a megállapított jogsértés súlyát, illetve azt a
körülményt, hogy az adott személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása az intézkedést
indokolja-e.
a(z) 275. §-hoz
A javaslat a korábbi szabályokkal megegyezően a gazdaságpolitikáért felelős miniszterre ruházza a
feladatot.
Záró rendelkezésekhez
a(z) 276. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezések.
a(z) 277. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
a(z) 278. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
140
a(z) 279. §-hoz
A törvényjavaslatról - annak elfogadása előtt - a hivatkozott tanácsi határozatnak megfelelően
konzultálni szükséges az Európai Központi Bankkal.