﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4451. számú
törvényjavaslat
az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. április
1
2015. évi ... törvény
az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő
egyes törvények módosításáról
1.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
1.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő
p)-u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„p) családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett kötőjel kötelező
használatával és a megkülönböztető betűjel eltörlésével kapcsolatos rendelkezések
következtében kialakult névviselés rendezése,
q) adatbejegyzés: adat rögzítése az elektronikus nyilvántartásba,
r) adatmódosítás: adatváltozás bejegyzése vagy hibás adat javításának elvégzése,
s) adattörlés: az anyakönyvben szereplő adat vagy adatcsoport felismerhetetlenné tétele olyan
módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges,
t) eseményazonosító: az adott anyakönyvi eseményt azonosító alfanumerikus azonosító,
u) ügyazonosító: az adatbejegyzéskor, adatmódosítás anyakönyvbe történő bejegyzésekor, az
adattörléskor, valamint az egyéb elektronikus ügyindításkor képzett alfanumerikus
azonosító.”
2.	§
(1)	Az At. 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvbe adatot
kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező)
„ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt:
képviselő-testület hivatala) anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (a
továbbiakban: anyakönyvvezető),”
(jegyezhet be.)
(2)	Az At. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot
a)	az anyakönyvvezető a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,
b)	a fővárosi és megyei kormányhivatal a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,
c)	a hazai anyakönyvezést végző hatóság a saját maga által teljesített bejegyzéssel
összefüggésben,
d)	a központi anyakönyvi szerv a névváltoztatási adatváltozások teljesítésével kapcsolatos
adatok tekintetében
2
töröl.”
(3)	Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési
feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.”
(4)	Az At. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvezi az ismeretlen holttestet.”
3.	§
Az At. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet -
az ismeretlen holttest kivételével - az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek
illetékességi területén az történt.”
4.	§
Az At. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A mozgó járművön történt halálesetet - az ismeretlen holttest kivételével - az az
anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a
járműről leemelték.
(2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére - az ismeretlen holttest kivételével - az az
anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.”
5.	§
Az At. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A családi név korrekciójára irányuló eljárás lefolytatására bármelyik anyakönyvvezető
illetékes.”
6.	§
Az At. „Illetékesség” alcíme a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen
bejegyzett - eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az a fővárosi vagy megyei
kormányhivatal folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt - törléssel
érintett - anyakönyvi esemény bekövetkezett.
(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen bejegyzett -
eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény
is található, a törlést a hazai anyakönyvezést végző hatóság végzi.”
3
7.	§
Az At. 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az
igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha
a)	a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az
anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú
és a bejegyzést ő maga kéri,
b)	a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának
anyakönyvbe történő bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.”
8.	§
(1)	Az At. 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha)
f) a bíróság valamelyik házasulót cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá
helyezte vagy a házasuló a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban van,”
(2)	Az At. 22. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha)
„g) a gyámhatóság a kiskorú házasságkötésére engedélyt nem adott vagy a 17. § (4)
bekezdésében meghatározott érvényességi idő lejárt.”
9.	§
Az At. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél
közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot
polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a
házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.”
10.	§
Az At. 34. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködést
megtagadja, ha)
f) a bíróság valamelyik felet cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte
vagy a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor cselekvőképtelen állapotban van.”
4
11. §
Az At. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésénél közreműködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló
lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat.
Amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a polgármester előtt került sor, a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot a polgármester és az anyakönyvvezető is
aláírja.”
12.	§
(1)	Az At. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. Az a személy, akinek kéttagú családi nevét
1953. január 1-jét megelőzően kötőjel nélkül anyakönyvezték, kérheti, hogy a családi nevét a
továbbiakban kötőjellel összekapcsolva viselje. Az a személy, akinek két- vagy többtagú
családi nevét kötőjellel összekapcsolva anyakönyvezték, kérheti a családi név tagjait
összekötő kötőjel törlését. A nyilatkozatnak megfelelően az anyakönyvi adatváltozásokat át
kell vezetni.”
(2)	Az At. 44. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a
gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok
szerint is bejegyezheti. Azt a tényt, hogy az adott utónév az adott országban
anyakönyvezhető, igazolni kell, kivéve ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van
arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.”
13.	§
Az At. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Ha az érintett szülők együttes kérelmére az Nmjt. 10. §-a alapján a születés
anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni, a szülők a születés bejelentésekor
kérhetik a 44. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaktól való eltérést. Az eltérésre akkor van
lehetőség, ha a szülők igazolják a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt,
hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel.
(2)	Amennyiben a szülők ezirányú kérelmüket a születés bejelentésekor elmulasztották vagy
az igazolásokat a bejelentéstől számított 30 napon belül nem csatolták, a születés
anyakönyvezésekor a magyar jog szabályait kell alkalmazni.
(3)	Az anyakönyvezést követően a családi, illetve utónév tekintetében adatmódosítás
kérelmezésére 60 napon belül van lehetőség, az (1) bekezdésben foglalt igazolások egyidejű
benyújtásával.”
14.	§
(1) Az At. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - két
utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi
bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti
kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A
nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje nem módosítható. A
nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónév vonatkozásában az
adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az
anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell
feltüntetni.”
(2)	Az At. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több
utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi
bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni.
Amennyiben az elhalt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa
kizárólag egy utónevet tartalmaz, a haláleset anyakönyvezésekor az elhalt személy születési
anyakönyvi bejegyzésben szereplő első két utónevet kell anyakönyvezni.”
15.	§
Az At. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő
nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat
állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a
megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az
érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel
kell venni.”
16.	§
(1)	Az At. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.
A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
szabályai szerint képezhető.”
(2)	Az At. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan házassági nevet viselt, amelyet az újabb
házasságkötést követően nem viselhet tovább és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a
házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell
bejegyezni.”
6
17.	§
(1)	Az At. 49. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben nem a névváltoztatást kérő szülő a gyermek törvényes képviselője, a
névváltoztatáshoz a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.
(2b) Kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthat be névváltoztatási kérelmet. A
korlátozottan cselekvőképes kiskorú kérelmezőnek a névváltoztatáshoz hozzá kell járulnia.”
(2)	Az At. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, a névváltoztatás hatálya rá is
kiterjed.”
18.	§
(1)	Az At. 50. § (2) bekezdés aj pontja a következő ajj és akj alponttal egészül ki:
(A kérelemnek tartalmaznia kell
a kérelmező)
„ajj nemét,
akj állampolgárságát.”
(2)	Az At. 50. § (2) bekezdés fj és gj pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kérelemnek tartalmaznia kell)
f a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy saját, házastársa, bejegyzett élettársa, kiskorú
gyermeke - születési vagy házassági - nevének megváltoztatását az anyakönyvi eljárásról
szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban korábban engedélyezték-e,
gj nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Ptk. névviselésre irányadó rendelkezéseit nem
sérti.”
19.	§
(1)	Az At. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjel, a családi név részét nem képező
ragadványnév és egyéb jelzés - az 53. §-ban foglaltak kivételével - nem viselhető, és azt az
anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező
adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	Az At. 55. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1953. január 1-je előtt született személy családi nevét viselő egyenesági leszármazó a
felmenő születési anyakönyvi bejegyzése által tartalmazott megkülönböztető betűjeles
névalakot akkor jogosult és köteles viselni, ha erre irányuló szándékát az
anyakönyvvezetőnek bejelenti.
7
(4)	A megkülönböztető betűjel megerősítésére vonatkozó nyilatkozatban csak annak a
betűjeles névalaknak a viselése erősíthető meg, amelyet a kérelmező vagy a kérelmező 1953.
január 1-je előtt született felmenőjének a születési bejegyzése tartalmaz.”
20. §
Az At. „Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés” alcíme a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § (1) A családi név korrekciója iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy
bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli
tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.
(2)	Ha a korrekcióval érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, az eljárás feltétele a
hazai anyakönyvezés.
(3)	Az eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a saját vagy felmenőjének
születési anyakönyvi bejegyzése a betűjeles névalakot tartalmazta.
(4)	A szülő családi nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő
családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi
nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére és korlátozottan cselekvőképes kiskorú
hozzájárulása esetén terjed ki a szülő családi nevét viselő korlátozottan cselekvőképes kiskorú
gyermek családi nevére is.
(5)	Ha a családi név korrekciójával érintett házastárs nevét a másik házastárs valamilyen
formában viseli, a módosítás rá is kiterjed.”
21. §
Az At. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően a nyilvántartó
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi
bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.”
22. §
Az At. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az
elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés engedélyezését ide nem értve -
adattovábbítást végez, családi név korrekciójára irányuló eljárást folytat le vagy a hivatásos
konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít ki.
(2)	Az adattovábbítást teljesítő vagy családi név korrekciójára irányuló eljárást lefolytató
anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító
hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés érdekében
megkeresi az adattovábbítással, családi név korrekciójával érintett bejegyzést a papír alapú
anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.
A papír alapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
8
hatóság 5 napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről és erről értesíti a megkeresőt.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti, családi név korrekciójára irányuló eljárás házassági,
bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az érintett bejegyzést a papír
alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa
vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe
történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe
történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 120 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.”
23.	§
Az At. 59/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy
bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban
együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az
elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye
szerinti anyakönyvvezető vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli
tisztviselőnél nyújtották be - a központi anyakönyvi szerv megkeresi a névváltoztatással
érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóságot a névváltoztatással érintett eseménynek az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított 8 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkereső szervet, ha a megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor a központi
anyakönyvi szervet is.”
24.	§
Az At. 68. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a
külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő
átírását.
(3)	A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a
külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei
közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő
módosítását.”
25.	§
(1)	Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza
az érintett)
9
„bh) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát,
magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését, valamint a magyar
állampolgárság megszűnése után megszerzett külföldi állampolgárságot, ha az érintettnek a
megszűnés után Magyarországon anyakönyvi eseménye történik; hazai anyakönyvezés esetén
a gyermek magyar állampolgárság megszerzésének idejét, valamint előző állampolgárságát;”
(2)	Az At. 69/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szülő születési családi és utónevének megváltozását vagy a családi név korrekcióját
nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell a saját
személyazonosító adatainál adatváltozásként átvezetni és megjeleníteni.
(3)	Nem vezethető át adatváltozásként a szülők neme adatának és ahhoz kapcsolódóan az
utónevének megváltozása a gyermek személyazonosító adatainál.”
26.	§
Az At. 69/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/C. § (1) Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja
a)	a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh)
alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt
adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik és az anya házassági nevét
a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli,
b)	a származási helyet,
c)	a többes születést,
d)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat
esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba)
alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét
jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. §
(1)	bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,
e)	ha valamelyik vagy mindkét szülő képzelt, ennek tényét,
f)	az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását az anya házassági neve változásának
kivételével,
g)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
h)	a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú
anyakönyvi bejegyzés folyószámát és
i)	a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
(2)	A Magyarországon született és a külföldön történt halálesete időpontjában nem magyar
állampolgár halálesetét a születési eseménynél adatmódosításként kell anyakönyvezni.”
27. §
Az At. 69/D. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)
„g) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,
időpontját,”
10
28. §
Az At. 69/E. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartja)
,f a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy
érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,”
29.	§
Az At. 69/F. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja)
„e) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú
anyakönyvi bejegyzés folyószámát, a papíralapú anyakönyv azonosítóját és”
30.	§
Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az elhalt halálesetének elektronikus
anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az
illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal törli, és az elektronikus anyakönyvbe az
ismeretlen holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző
személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének
feltüntetésével.”
31.	§
(1)	Az At. 70. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
az anya)
„bh) elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy
más hatóság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat
számát,”
(2)	Az At. 70. § (2) bekezdés b) pontja a következő bk)-bm) alponttal egészül ki:
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
az anya)
„bk) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
11
bl) állampolgárságát,
bm) állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi
idejét.”
(3)	Az At. 70. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza)
f) ha az apa jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása
szükséges, a törvényes képviselő”
(4)	Az At. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az
apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő
nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző
személy kezdeményezésére a nevének és felhasználói azonosítójának feltüntetésével a
gyermek születési helye - ennek hiányában a nyilatkozat rögzítésének helye - szerint illetékes
fővárosi és megyei kormányhivatal, külföldön történt születés esetében pedig a hazai
anyakönyvezést végző hatóság törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.”
(5)	Az At. 70. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa törvényes képviselője, az anya, a
tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a
nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő
szerv a nyilatkozat aláírt példányát 3 napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első
diplomáciai futárral megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek, illetve
hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek. Ha az apai
elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes
anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy a központi anyakönyvi szerv az apai
elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek
vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.
(6)	Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, a
rögzítő anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok apai
elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg a nyilatkozó férfi
adatait az elektronikus anyakönyvbe apaként is bejegyzi.”
32.	§
(1)	Az At. 73/A. § (3) bekezdés dj pont daj és dbj alpontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a házasság)
12
„da) megszűnésének tényét, idejét,
db) érvénytelenné nyilvánításának tényét, idejét,”
(2)	Az At. 73/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza)
„e) a házastársak házassági neve módosításának tényét a hatálybalépés megjelölésével,”
(3)	Az At. 73/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben az anyakönyvi kivonatot postai úton igényelik és azt nem személyesen
veszik át az anyakönyvvezetőnél, az ügyfél azonosítás hiánya miatt azt kizárólag az igénylő
bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyére címezve, könyvelt postai küldeményként lehet
feladni.”
33.	§
Az At. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló
törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése
céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a
népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak
végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai
anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó
adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével
adattovábbítás nem teljesíthető.
(2)	Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok közül a Központi Statisztikai Hivatal a
statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott a
népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat a központi nyilvántartó szervtől
elektronikus formában, térítésmentesen jogosult átvenni.”
34.	§
Az At. 84. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A központi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján a 81/A. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározott szervek részére, az ott meghatározott célból az okirat-
nyilvántartásból és a jogosultsági nyilvántartásból adatot továbbít.”
35.	§
Az At. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hazai anyakönyvezést végző
hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a
bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával a Magyar
Nemzeti Levéltárat az általa megjelölt formában értesíti. A levéltár az értesítés alapján a
bejegyzést lezárja.”
13
36.	§
Az At. „Értesítés” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:
„91/A. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív
nyilvántartásában nem szereplő személynek a halálesetéről értesíti az úti okmány
nyilvántartást az okmánynak a nyilvántartásban történő érvénytelenítése céljából, amennyiben
az elhalt érvényes úti okmánnyal rendelkezett.”
37.	§
Az At. a következő alcímmel és 102. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
102. § A 80. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i
1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést
tartalmaz.”
38.	§
Az At. 1. mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.
39.	§
Az At.
a)	3. § o) pontjában az „1992. évi LXVI. törvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott”
szövegrész helyébe a „törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas” szöveg,
b)	14/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg,
c)	52. § (2) bekezdésében a „hazai anyakönyvezéskor” szövegrész helyébe a „hazai
anyakönyvezésekor” szöveg,
d)	77. § c) pontjában „a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai
anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe „az anyakönyvezető és a hazai
anyakönyvezést végző hatóság” szöveg,
e)	84. § (1) és (3) bekezdésében „A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a
hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe „Az anyakönyvezető és a hazai
anyakönyvezést végző hatóság” szöveg
lép.
40.	§
Hatályát veszti az At.
a)	50. § (2) bekezdés e) pontja,
b)	59/A. § (2) bekezdése,
c)	84. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja.
14
2.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
41.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a
közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben,
illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló
hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 3 nap
időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban vesz részt.”
(2)	A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)
„b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek
álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel, vagy a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.”
42.	§
(1)	A Kftv. 2. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot
engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. §
(3)	bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap
időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság
engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról
szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt
legalább 2 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató
által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez
kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt.”
(2)	A Kftv. 2. § (5) bekezdése a következőy) ponttal egészül ki:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)
y) az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)-(7) bekezdése és 124. § (2)-(5) bekezdése
nem alkalmazható.”
(3)	A Kftv. 2. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szabadság kiadására az Mt.
15
a)	122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a
jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,
b)	122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság
kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával
adható ki,
c)	123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven
áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az
esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki
kell adni.
(8)	A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.
(9)	Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő
figyelembe vételével kell kiadni.”
43.	§
A Kftv. 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „műemlékvédelmi” szövegrész helyébe az „építészeti
örökség védelmével összefüggő” szöveg lép.
44.	§
Hatályát veszti a Kftv. 2. § (5) bekezdés a) pont aj) alpontja.
3.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
45.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a)	27. § (10) bekezdésében az „A (9) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (8)
bekezdésben” szöveg,
b)	29. § (1) bekezdés d) pontjában a „kilencven napig” szövegrész helyébe a „120 napig”
szöveg,
c)	54. § (14a) bekezdés b) pontjában a „90 napot” szövegrész helyébe a „120 napot” szöveg,
d)	54. § (17) bekezdésében a „g)-i) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pontjában” szöveg,
e)	58. § (5) bekezdés l) pontjában a „90 napot” szövegrész helyébe a „120 napot” szöveg
lép.
4.	Záró rendelkezések
46.	§
Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.
47.	§
A 33. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i 1260/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.
16
1.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez
a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről
1.	A szervet megjelölő azonosító.
2.	A születés eseményazonosítója.
3.	A gyermek
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
3.6.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja,
3.7.	69/C. § b) pontja
szerinti adata.
4.	Az apa és az anya
4.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
4.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
4.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
4.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja
szerinti adata,
4.5.	lakóhelye,
4.6.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata,
4.7.	menekült vagy oltalmazott jogállása,
4.8.	nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek
születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történő bejegyzését.
5.	Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata.
6.	A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.
7.	Ha az anya özvegy, a volt férj
7.1.	69/F. § (1) bekezdés a) pontja és
7.2.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti adata.
8.	Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.
9.	Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.
10.	Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.
11.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12.	A szülő vagy a szülők aláírása.
13.	A kiállítás kelte.
14.	A születést bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az
intézmény bélyegzőlenyomata.
15.	Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa,
okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.
b)	Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről
1.	A szervet megjelölő azonosító.
1/A. A házasságkötés eseményazonosítója.
17
2.	A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
3.	A házastársak
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
3.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.8.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja,
3.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
3.10.	lakóhelye,
3.11.	menekült vagy oltalmazott jogállása,
3.12.	előző állampolgársága,
3.13.	előző lakóhelye.
4.	A bemutatott okiratok tekintetében
4.1.	a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2.	a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az
egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
4.3.	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
4.4.	a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5.	a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély,
felmentés érvényességi ideje,
4.6.	az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az
okirat érvényességi ideje.
5.	Megjegyzés
5.1.	a termen kívüli házasságkötés tényéről,
5.2.	az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.
6.	A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a
menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és
legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.
7.	A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi
nevéről.
8.	A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti
kérelem és a nyilatkozatok.
9.	A 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
10.	A tanúsítvány bemutatása alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
11.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12.	A menyasszony aláírása.
13.	A vőlegény aláírása.
14.	A tolmács aláírása.
15.	A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.
16.	A tanúk és a tolmács
16.1.	családi és utóneve,
16.2.	lakcíme,
16.3.	bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a
kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
18
16.4.	aláírása.
17.	Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.
18.	A kiállítás kelte.
c)	Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék
bejelentéséről
1.	A szervet megjelölő azonosító.
1/A. A bejegyzett élettársi kapcsolat eseményazonosítója.
2.	A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
3.	A bejegyzett élettársak
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
3.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,
3.8.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja,
3.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
3.10.	lakóhelye,
3.11.	menekült vagy oltalmazott jogállása,
3.12.	előző állampolgársága,
3.13.	előző lakóhelye.
4.	A bemutatott okiratok tekintetében
4.1.	a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2.	a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az
egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
4.3.	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
4.4.	a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5.	a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító
hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,
4.6.	az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az
okirat érvényességi ideje.
5.	Megjegyzés
5.1.	a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényéről,
5.2.	az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.
6.	A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire
való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi
kapcsolatot kívánnak létesíteni és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs.
7.	A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidőn kívüli
létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.
8.	A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
9.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
10.	A felek aláírása.
11.	A tolmács aláírása.
12.	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és
utóneve.
19
13.	A tanúk és a tolmács
13.1.	születési családi és utóneve,
13.2.	lakcíme,
13.3.	bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a
kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
13.4.	aláírása.
14.	Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.
15.	A kiállítás kelte.
d)	Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről
1.	A szervet megjelölő azonosító.
2.	A haláleset eseményazonosítója.
3.	A 69/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
4.	Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt eltemetésének, az urna elhelyezésének
helyéről.
5.	Az elhalt
5.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
5.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,
5.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
5.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
5.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,
5.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,
5.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
5.8.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
5.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
5.10.	lakóhelye,
5.11.	menekült vagy oltalmazott jogállása.
6.	A túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs
6.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,
6.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
6.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja
szerinti adata.
7.	Ha az elhalt családi állapota házas vagy bejegyzett élettárs volt, házasságkötésének vagy
bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a 69/D. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 69/E. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti adata.
8.	Az elhalt állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma, a kiállító hatóság
megnevezése, az okirat érvényességi ideje.
9.	Az elhalt személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje.
10.	Az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma.
11.	A magánszemély bej elentő
11.1.	családi és utóneve, születési családi és utóneve,
11.2.	minősége, amelyben a bejelentést tette,
11.3.	lakcíme,
11.4.	személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
20
11.5.	nyilatkozata arról, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak
megfelelnek,
11.6.	aláírása.
12.	A jegyzőkönyvet felvevő személy neve és aláírása.
13.	Ha a jegyzőkönyvet nem az anyakönyvvezető vette fel, az anyakönyvvezető neve és
aláírása.
14.	A kiállítás kelte.
15.	A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az
intézmény bélyegzőjének lenyomata.”
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2014.	július 1-jével a manuális, papír alapú anyakönyvezést - a kormányzati céloknak
megfelelő - hatékonyabb és gazdaságosabb elektronikus anyakönyvi rendszer váltotta fel. Az
új rendszer alapjaiban változtatta meg az anyakönyvi eljárás eddigi szabályait. A bevezetés
óta eltelt több mint fél év gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették az At. néhány
rendelkezésének pontosítását, kiegészítését. A törvényjavaslat - az elektronikus anyakönyv
bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak megfelelően - az „Értelmező rendelkezések”
között bővíti az anyakönyvi igazgatásban használt fogalmak körét. A működés törvényessége
érdekében részletesen rendelkezik az anyakönyvből törlésre jogosultak köréről, valamint az
eljárás rendjéről. Pontosítja és kiegészíti az anyakönyvi igazgatásban közreműködő szervek és
személyek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat.
A Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében pontosításra kerültek a
házasságkötés megtagadására vonatkozó rendelkezések.
A névviselésre vonatkozó rendelkezések hiányzó eljárási szabályokkal egészültek ki, többek
között a határidők, csatolandó okiratok vonatkozásában.
A családi név korrekciójára irányuló eljárás célja az 1953-ban kialakult, családi névre
vonatkozó irracionális szabályozásokból eredő hibák kiküszöbölése. A korábbi szabályozás
több évtizedet ölelt át, így sok családi név torzult a rendelkezés hatására. A törvényjavaslat e
bevezetendő új eljárás vonatkozásában tartalmazza az illetékességi és részletes eljárási
szabályokat.
A Kftv. módosítása kibővíti a közfoglalkoztatási feladatellátás területét. Kiterjeszti a
közfoglalkoztatási jogviszonynak minősülő jogviszonyok körét a közfoglalkoztatás keretében
szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétellel. A módosítás rendezi a szabadság
kiadásának jogszabályi feltételeit is, a fizetés nélküli szabadság maximális időtartamának 120
napra történő növelését, továbbá egyéb pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása a
Kftv. módosítására tekintettel a rövid időtartamú munka fogalmát módosítja, valamint egyéb
pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jogalkalmazók jelzéseit figyelembe véve az „Értelmező rendelkezések” között bővül az
anyakönyvi igazgatásban használt fogalmak köre.
A 2. §-hoz
Amikor egy anyakönyvi bejegyzés nem javítható vagy a házasság, bejegyzett élettársi
kapcsolat nem jön létre, az ismeretlen holttest személyazonossága kiderül, vagy az apaságot
nem a felvett apai elismerő nyilatkozat keletkezteti, a bejegyzést törölni kell. A törlésre
vonatkozó törvényi szabályozás nem teljes körű, a törlésre vonatkozó szabályok egy része
miniszteri rendeletben szerepel.
Az anyakönyvi bejegyzések törlését az azt teljesítő anyakönyvvezető végzi. A tapasztalatok
alapján az ismeretlen holttestek anyakönyvezése azok speciális jellege miatt általában gondot
okoz az anyakönyvvezetőknek és az anyakönyvezéshez a felettes szerv útmutatását kérik.
Ennek megfelelően indokolt - az egyébként éves szinten nem jelentős számú ügyben - a
hatáskört a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz telepíteni.
A 3. § és 4. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a hatásköri szabályokat.
Az 5. §-hoz
A családi név korrekciójára irányuló eljárás célja az 1953-ban kialakult, családi névre
vonatkozó irracionális szabályozásokból eredő hibák kiküszöbölése. A korábbi szabályozás
több évtizedet ölelt át, így sok családi név torzult a rendelkezés hatására. A törvényjavaslat e
bevezetendő új eljárás vonatkozásában tartalmazza az illetékességi és részletes eljárási
szabályokat. Hogy minél gyorsabban és hatékonyabban kerüljön sor a családi nevek
korrekciójára, nem indokolt az illetékesség korlátozása egy-egy anyakönyvvezetőre (pl.
lakóhely szerinti anyakönyvvezetőre).
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a törlések vonatkozásában a több anyakönyvezető illetékességi
területét is érintő esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok rendelkeznek majd
hatáskörrel, ezért a javaslatban szükséges illetékességi szabály meghatározása azokra az
esetekre is, amikor az egy személyre vonatkozó, törlendő adatokat több kormányhivatal
illetékességi területén vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál is rögzítették.
A 7., 14. 15., 16., 18. ,24., 29, 32. és 38. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaznak.
23
A 8. és 10. §-hoz
A Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében pontosításra kerültek a
házasságkötés megtagadására vonatkozó rendelkezések.
A 9-11. §-hoz
A módosítások joghézagot pótolnak, eddig nem volt szabályozva, hogy kinek kell aláírni a
házassági lapot, ha a házasságkötésnél polgármester is közreműködik.
A 12. §-hoz
A két- vagy többtagú családi nevet viselő személyek családi nevét az 1953. január 1-jét
követő anyakönyvi események regisztrálásakor már kötelező kötőjellel anyakönyvezni.
A jogszabály egyrészről eltérő névhasználatot eredményezett családokon belül, továbbá a két-
vagy többtagú családi nevet viselő személy születési, házassági és halotti anyakönyvi
bejegyzése sem tartalmazta egységes írásmóddal a családi nevet. (A születési bejegyzésben
kötőjel nélkül, a többi bejegyzésben kötőjellel került anyakönyvezésre a családi név.)
A kötőjel bevezetését az indokolta, hogy az 1895-1952 között vezetett anyakönyvekben nem
volt külön rovat a családi névnek. Figyelemmel arra, hogy több olyan utónév is létezett,
amely közismert családi név is egyben, az anyakönyvi okiratok kiállításánál problémát
okozott az érintett családi nevének megállapítása.
Ez a technikai probléma megoldódott már 1953-ban azzal, hogy új típusú anyakönyv került
bevezetésre, amelyben külön rovat tartalmazta az érintett családi nevét. Ennek következtében
az anyakönyvből egyértelműen megállapítható volt az érintett családi neve. Az elektronikus
anyakönyvben a papíralapú anyakönyv rovatainak megfelelően külön cellába rögzítik az
anyakönyvvezetők az érintett családi nevét.
A kötőjel eredeti funkciója - amely a családi név egyértelmű beazonosítását szolgálta -
megszűnt, ezért indokolatlan a kötőjel kötelező viselésére irányuló szabályozás további
fenntartása.
Az 1953. január 1-jét megelőzően született és kötőjel nélkül vagy kötőjellel összekapcsolt
családi néven anyakönyvezett személyek és a leszármazóik lehetőséget kapnak arra, hogy a
családi nevük korrekcióját kérelmezhessék.
A 13. és 17. §-hoz
Hiányzó eljárási szabályokat pótol.
A 19. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezéseket és hiányzó eljárási szabályokat tartalmaz.
A megkülönböztető betűjel viselésének joga 1952-ben szűnt meg. Az 1982. évi 17.
törvényerejű rendeletnek 2002. december 15-én hatályba lépett rendelkezései a betűjeles
névalak ismételt viselését rendezte azzal, hogy azon személyek, akik 1953. január 1-jét
megelőzően születtek és a saját születési bejegyzésük tartalmazta a betűjeles névalakot,
megerősíthették az anyakönyvvezető előtt a betűjel viselését. Ugyancsak megerősíthették a
betűjel viselését azon személyek is, akik már 1953 után születtek, azonban egyenesági
felmenőjük születési anyakönyvi bejegyzése tartalmazta a betűjeles névalakot.
24
Ezen jogszabályi rendelkezés következtében az érintettek jogosulttá váltak arra, hogy a
felmenők által viselt családi nevet eredeti írásmóddal viselhessék.
Az At.-ből a korábbi szabályozásnak megfelelő, a betűjel megerősítésére vonatkozó
rendelkezések hiányoztak.
A 20. §-hoz
A családi név korrekciójára irányuló eljárás részletes szabályait tartalmazza, így a kérelem
benyújtására, adatok igazolására vonatkozó szabályokat, valamint a korrekcióval érintett
személy házastársának és leszármazóinak névviselésére vonatkozó rendelkezéseket.
A 21. §-hoz
Hiányzó illetékességi szabályt pótló rendelkezés.
A 22. §-hoz
A családi név korrekciójára irányuló rögzítési szabályokat tartalmazza.
A 23. §-hoz
Az ügyfelek és a jogalkalmazók által is nehezen értelmezhető rendelkezés újrafogalmazására
került sor.
A 25. §-hoz
A közhitelesség megköveteli, hogy az egy személyre vonatkozó anyakönyvi eseményekben
az adott személy adatai azonos módon szerepeljenek. Ennek céljából, amennyiben egy
Magyarországon született és a magyar állampolgárságáról lemondott személynek a
későbbiekben külföldi állampolgárként anyakönyvi eseménye történik (pl. házasságot köt), a
nyilvántartás tartalmazni fogja a konkrét külföldi állampolgárságát is. A családi név
korrekciója nagykorú személy személyes adataiban történő változást is érinthet, amely
okmánycserével jár, ez költségeket okozhat a nagykorú személynek. Ez indokolja azt, hogy
nagykorú személy esetén csak az ő kérelmére kerüljön átvezetésre a családi név
korrekciój ával érintett személy adata.
A 26. §-hoz
A születési anyakönyvi kivonatnak adattartalma az érintett személy halálesete. A hatályos
szabályok nem teszik lehetővé a külföldi állampolgár külföldön történt halálesetének
feljegyzését. A rendelkezés ezt a hiányosságot pótolja.
A 27., 28. és 30. §-hoz
A 2. §-ban szereplő, törléssel összefüggő hatásköri és illetékességi szabályt tartalmaz.
25
A 31. §-hoz
A Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében pontosításra és kiegészítésre
kerültek az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos szabályok.
A 33. §-hoz
A módosítás eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben
és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, a népmozgalmi adatszolgáltatás
körébe tartozó adatokat a központi nyilvántartó szervtől elektronikus formában,
térítésmentesen jogosult átvenni.
A 34. §-hoz
A központi nyilvántartó szerv a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és nemzetbiztonsági
szolgálatok meghatározott célú adatigénylése alapján történő adatszolgáltatásáról rendelkezik.
A 35. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a levéltár felé történő adatszolgáltatás az elektronikus anyakönyvi
rendszerből kerül összeállításra, célszerű, hogy az adatszolgáltatást ne az anyakönyvvezető,
hanem a kormányhivatal teljesítse a kért formában.
A 36. §-hoz
Amennyiben egy, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő magyar
állampolgár külföldön elhalálozik és a halálesete hazai anyakönyvezésre kerül, de a még
érvényes úti okmánya nem került leadásra, a haláleset bekövetkeztéről jelenleg nem értesül az
úti okmány nyilvántartás. Ez lehetőséget adhat a még érvényes úti okmánnyal történő
visszaélésre. A rendelkezés ennek kiküszöbölését célzó új adatszolgáltatási kötelezettséget
állapít meg.
A 37. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
A 39. §-hoz
Szövegcserés szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 40. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 41. §-hoz
A Kftv. módosítása kibővíti a közfoglalkoztatási jogviszonynak minősülő jogviszonyok körét
a közfoglalkoztatás keretében szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétellel,
amelynek időtartamára a közfoglalkoztatottnak közfoglalkoztatási bér jár. A törvényjavaslat a
munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvételt naptári évenként legfeljebb 3 nap időtartamra
26
korlátozza, amelyhez a hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyását is előírja. Az
ezeken történő részvétel okozta jövedelem kiesés kiküszöbölésével tovább javíthatóak az
egyébként gazdaságilag sérülékeny álláskeresői réteg elhelyezkedési esélyei.
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz. Az Flt. rendelkezései szerint az álláskereső aktív
munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása többek között akkor
szünetel, ha az álláskereső - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz részt.
Mivel ez alapján gyakorlatilag nem lehet álláskeresőnek tekinteni a közfoglalkoztatottat, ezért
a Kftv.-ben meghatározott, a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatáshoz
szükséges feltétel hiányozna. Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében
szükséges ezért, a Kftv. e rendelkezésének pontosítása. A pontosítással egyértelművé válik,
hogy azok is közfoglalkoztatottak lehetnek, akiknek az Flt. fenti rendelkezése alapján szünetel
az álláskeresőként való nyilvántartása.
A 42. §-hoz
A módosítás pontosító rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közfoglalkoztató
által fizetés nélküli szabadság engedélyezésének kötelezettsége alóli kivétel nem a
közfoglalkoztatási jogviszony teljes tartamára, hanem a képzés idejére vonatkozik.
Ugyanebből a logikából következően az e rendelkezés alóli kivétel kiegészül a munkaerő-
piaci szolgáltatásban való részvétel idejével is. A módosítás a fizetés nélküli szabadság
maximális időtartamát 90 napról 120 napra növeli, valamint az igénybevételhez szükséges
munkaszerződés bemutatásának határidejét a jelenlegi 5 napról 2 napra csökkenti.
A rendelkezés tartalmazza a szabadság kiadásának módját, feltételeit, további
részletszabályait a közfoglalkoztatási jogviszonyban. A Kftv. háttérjogszabálya az Mt., így a
szabadság kiadásának szabályai a közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságainak megfelelően
részben az Mt. rendelkezésein alapulnak. A szabadság kiadásának joga a közfoglalkoztatói
jogkör része, azonban a szabadság kiadása előtt meg kell hallgatnia a közfoglalkoztatottat. A
szabadság kiadásának jogához kapcsolódó közfoglalkoztatói kötelezettség ugyanakkor, hogy
a közfoglalkoztatónak legalább 15 nappal előre közölnie kell a szabadság kiadásának
időpontját és a szabadság mértékét a közfoglalkoztatottal, ellenkező esetben a szabadság csak
a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki.
A közfoglalkoztatott szabadság kiadásával kapcsolatos kérései főszabály szerint a
közfoglalkoztatót nem kötik. Ez alól kivételt jelent, hogy a közfoglalkoztatott is jogosult
évente 7 munkanap szabadság kivételére az általa meghatározott időpontban. A
közfoglalkoztatottnak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be
kell jelentenie.
A szabadság kiadása az esedékességének évében kötelező. A szabadság kiadása minden
esetben a közfoglalkoztató kötelezettsége. A szabadság tárgyévet követő időszakban történő
kiadására a törvényjavaslat egy esetben, a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt ki
nem adható szabadság esetében ad lehetőséget, amely így az esedékességet követő évben is
kiadható.
A törvényjavaslat alapján a naptári éven áthúzódó közfoglalkoztatási jogviszonyok esetében
az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az
esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja
meg az 5 munkanapot.
27
A törvényjavaslat tartalmazza a szabadság kiadásának módját is. A főszabály szerint a
szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azaz a
közfoglalkoztatottra irányadó beosztást kell alapul venni. Amennyiben nincs munkaidő-
beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell
megállapítani. A szabadságot munkanapokban kell nyilvántartani
A 43. §-hoz
A törvényjavaslat pontosító rendelkezést tartalmaz. Az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56-57. §-ban foglaltak alapján, az építészeti
örökség védelme tágabb fogalom a műemlékvédelemnél, ezért ez a fogalom a Kftv.
vonatkozó rendelkezésében is megjelenik a műemlékvédelem helyett, tágítva egyúttal a
közfoglalkoztatási feladatellátás területét is.
A 44. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 45. §-hoz
Az Flt. 29. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerint szünetel az álláskeresési járadék folyósítása az
Flt 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, valamint ha az álláskereső,
rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat. Az Flt. 54. §
(14a) bekezdésének b)-c) pontja szerint az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége
és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha rövid, 90 napot meg nem haladó
időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, valamint az
időtartamtól függetlenül, ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vesz részt. A törvényjavaslat
alapján a Kftv. fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezése módosul, a fizetés nélküli
szabadság maximális időtartama a jelenlegi 90 napról 120 napra emelkedik. A Kftv. és az Flt.
közötti összhang fenntartása, valamint arra való ösztönzés érdekében, hogy az álláskeresési
járadékban részesülők az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát megelőzően akár
határozott időtartamra is kereső tevékenységet megalapozó jogviszonyt létesítsenek, a
módosítás a rövid időtartamú munka idejét, valamint erre tekintettel az álláskeresési
nyilvántartás és az álláskeresési járadék folyósításának kereső tevékenység miatti szünetelése
időtartamát hozzáigazítja a közfoglalkoztatott részére, munkaviszony létesítése esetén
kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadság felemelt időtartamához.
A 46. §-hoz
A törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
A 47. §-hoz
Jogharmonizációs záradékra utaló rendelkezést tartalmaz.