﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4453. számú törvényjavaslat
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. április
2015. évi ... törvény
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1b)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Ellenérték nélkül
a)	az építtető vagyonkezelésébe és az állam tulajdonába kerül
aa)	az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet,
ab)	- ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője
építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének
céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet;
b)	az építtető vagyonkezelésébe kerül az az állam tulajdonában álló földrészlet, amely a
Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (2g) bekezdése alapján nem
képezi a Nemzeti Földalap részét.”
2.	§
A Kkt. 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének
előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek
minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás
kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda,
forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási
munkák esetében. A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból
megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének
előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek
minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás
kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda,
forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási
munkák vonatkozásában.”
3.	§
A Kkt. 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (13a)
bekezdéssel egészül ki:
1
„(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése
vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem
szolgáló - további közlekedési célú beruházás - így különösen útszélesítés, új elkerülő út
építése, forgalomcsillapító szabályozás - megvalósítására vonatkozó igényt a települési
önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy
tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a
forgalomba helyezéstől számított egy éven belül - a közútépítés vagy közútfejlesztés
részeként készült hatástanulmány szerint - a létrejövő forgalmi helyzet alapján a
beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és
a)	az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b)	a jogszabályban foglalt környezeti határérték
az útépítést követően nem teljesül.
(13a) Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság
megadottnak tekinti, ha
a)	az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a
hozzájárulás megadásáról,
b)	a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy
nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti,
c)	a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan
beruházás megvalósításához kötötte,
ca)	amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak
enyhítésére, vagy
cb)	amelynek megvalósítása - akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt -
ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.”
4.	§
A Kkt. 29/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Országos közút fejlesztésével és felújításával kapcsolatban a közmű valamely elemének
kiváltásával vagy fejlesztésével létrehozott közműelem a beruházás műszaki átadását
követően, ingyenesen, e törvény erejénél fogva a közútfejlesztés, illetve felújítás
megvalósítása előtti közműtulajdonos tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül,
illetve abban marad. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a
műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták
meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és
csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az
üzemeltető annak költségeit köteles viselni.”
5.	§
A Kkt. a következő alcímmel és 35/A-D. §-sal egészül ki:
„Felszín alatti közútépítési jog
2
35/A. § (1) A felszín alatti közút építése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység; az
érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az ingatlan ennek érdekében történő igénybevételét.
(2)	Az országos közút építtetője a felszín alatti közútépítési jog alapján, jogerős építési
engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett idegen ingatlant felszín alatti közút
építésére igénybe venni akként, hogy a felszín alatti közútépítési jog alapján az idegen
ingatlanon
a)	annak felszíne alatt az országos közúthálózathoz kapcsolódó alagutat építhet,
b)	annak felszínén - az ingatlanra lépve - a jogerős építési engedély alapján az alagút
biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezhet el.
(3)	Az országos közút közútkezelője a felszín alatti közútépítési jog alapján a (2) bekezdés
szerint megépített közút forgalomba helyezését követően annak kezelése és üzemeltetése
során jogosult
a)	a közúttal érintett ingatlant - annak felszíne alatt - használni,
b)	az alagút felszínen elhelyezett létesítményei üzemeltetése érdekében az üzemeltetéshez
szükséges mértékben a közúttal érintett ingatlant annak felszínén használni.
(4)	A (2) bekezdés alapján létesülő felszín alatti közút és tartozékainak tulajdonjoga önálló
ingatlanként az államot illeti meg. A felszín alatti közút építése - a (2) bekezdés b) pontja és a
(3)	bekezdés b) pontja szerinti kivétellel - egyebekben nem érinti a felszín alatti közútépítési
joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.
(5)	Nem illeti meg elővásárlási jog
a)	a (2) bekezdés alapján a közút tulajdonosát a felszín alatti közútépítési joggal terhelt
ingatlanra,
b)	a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát a (2) bekezdés alapján
létesített közútra, annak műtárgyaira és tartozékaira.
35/B. § (1) Az építtető a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - az
érintett közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő
harminc napon belül, ha pedig a nyomvonal kijelöléséről kormányrendelet nem rendelkezik
vagy egyéb okból nem lehetséges az értesítés korábbi kiadása, legkésőbb az építési engedély
iránti kérelem benyújtásával egyidőben - értesíti
a)	az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett valamennyi egyéb jogosultat és kötelezettet, valamint
b)	társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet
vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is,
c)	ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásban fel kell
jegyezni, hogy annak területe felszín alatti közúttal érintett, a feljegyzés érdekében az építtető
köteles intézkedni.
(3)	Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti közútépítési
joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza - ideértve a
3
felszíni ingatlan 35/A. § szerinti használatát is -, a tulajdonos a használat korlátozásának,
akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi
értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás
módjáról és mértékéről az építtetőnek az ingatlan tulajdonosával kártalanítási ajánlat írásban
történő megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelnie.
(4)	A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes, az
ingatlan tulajdonosa ez iránti igényét a felszín alatti közútépítési jog alapján létesített felszín
alatti közút forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) számított
két évig érvényesítheti a közút építtetőjével szemben. A kártalanítást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.
(5)	Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a kártalanítást a fővárosi és megyei
kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A
megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti közút építtetője a kártalanítási igény
hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre vagy a
vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik. A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a
határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni.
35/C. § (1) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés,
akár az üzemeltetés során a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű
használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, az építtető az ingatlan
megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.
(2)	Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti
közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti közútépítési jog
alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy
jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti műtárgy
forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) két évig
érvényesítheti; ha a tulajdonos a kisajátítás kérelmezése feltételeinek fennállását bizonyította,
a kisajátítási eljárást le kell folytatni.
(3)	A kisajátított ingatlan az állam tulajdonába kerül.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a
kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.
35/D. § (1) Az építtető a felszín alatti műtárgy építésével, a közútkezelő annak
üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat,
valamint közútkezelő a felszíni használattal okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére,
csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a (2)-(4) bekezdésben meghatározott
feltételek szerint köteles megtéríteni.
(2)	Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 35/B. § (1)
bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően építési engedély nélkül vagy az
építési engedélyben a felszín alatti közútépítési jogra tekintettel megszabott feltételek
megsértésével emelték.
4
(3)	A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az esedékessé
vált kártalanításról a kártalanítás megfizetésére kötelezettnek meg kell kísérelni egyezség
létrehozását, megegyezés hiányában a kártalanítási követelés bírósági úton érvényesíthető.
(4)	A felszín alatti közút építésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére - a
35. §-ban és a 42/A. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6. §
Hatályát veszti a Kkt. 42. § (3) bekezdésében és 47. § 9. pontjában a „burkolt”
szövegrész.
2.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
7.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (5b) és (5c) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5b) Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték
vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek,
csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a
létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás
alkalmas az építési jogosultság igazolására. Amennyiben a vezeték biztonsági övezete a vasúti
pályával, folyóvizekkel vagy csatornával szomszédos idegen ingatlant is érinti, és a biztonsági
övezet csökkentésére nincs lehetőség, a szomszédos idegen ingatlanra vezetékjogot kell
alapítani.
(5c) Az (5b) bekezdés szerinti megállapodás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi
CLXXXIII. törvény 31. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (9) bekezdésében, 18. §-ában, 24. § (3),
(5)	és (6) bekezdésében meghatározott korlátozásoknál nagyobb mértékben nem korlátozhatja
a 38/C. § (5) bekezdés a)-c) pontjában és a 38/D. § (2) bekezdésében foglalt jogokat.”
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
8.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „Az
ingatlan lefoglalása” alcíme a következő 138/B. §-sal egészül ki:
„138/B. § Ha az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, a
lefoglalt ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet
intézkedni. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság zálogjogosultak nevéről és lakóhelyéről
(székhelyéről) szóló értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat a
végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetőségéről. A zálogjogosultnak a
bekapcsolódás iránti kérelmét ezen értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell
5
bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet a 140. § (6) bekezdésében foglalt
módon továbbítja a bíróságnak, amely azt a 140/A. § szerint bírálja el.”
9.	§
A Vht. VIII. Fejezete a következő alcímmel és 171/B. §-sal egészül ki:
„Kielégítés kisajátításból befolyt összegből
171/B. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény
alapján a végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére
vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.
(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a
vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a
végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.”
4.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
10. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló
törvény hatálya alá tarozó vízilétesítmények és a nyári gátak kivételével a vízügyi igazgatási
szervek látják el
a)	az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, a felszín alatti vizek víztartó
képződményeinek és a felszíni vizek medreinek vagyonkezelését,
b)	az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.”
11.	§
(1)	A Vgtv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai,
illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú
vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges
vízimunkákat elvégezzék, feltéve hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.”
(2)	A Vgtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), (3) és (3a) bekezdés szerinti korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan
használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve
számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”
12. §
6
A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
13. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban:
Kötv.) a következő alcímmel és 23/G. §-sal egészül ki:
„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházáshoz
kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírások
23/G. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházás esetén a régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes régészeti dokumentáció
készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B-F. §-ban foglalt
rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A jogszabályban meghatározott járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti
feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem
akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.
(3)	Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzendő próbafeltárás és az azt
követő megelőző feltárás mielőbbi megkezdése érdekében a beruházónak az érintett
beruházási szakaszon lévő földterületek birtokba vételét követően haladéktalanul meg kell
tennie az átadáshoz szükséges intézkedéseket.
(4)	A próbafeltárás és a teljes felületű feltárás időtartama a beruházó által a földmunkával
érintett munkaterületnek (régészeti területi szakasznak) régészeti munkavégzésre alkalmas
állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított 30-30 nap. A
próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a
próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a feltáró intézmény ennél
hosszabb időtartamban is megállapodhat. A feltáráshoz szükséges technikai felszerelés
biztosítása a régészeti feladatellátás keretében elszámolható költség annak érdekében, hogy a
régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli
napokon is végezni lehessen.
(5)	A feltárásokat a régészeti feladatellátás beruházó által a (4) bekezdés szerint átadott
területi szakaszán egyszerre kell végezni.
(6)	A feltárási engedélyben meghatározott teljes felületű feltárás elvégzését követően a
feltárással érintett régészeti területi szakaszon régészeti feltárásra már nem kerül sor.
(7)	A beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy
lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. Ha elháríthatatlan külső
okból (így különösen belvíz, árvíz, egyéb természeti katasztrófa esetén) a régészeti
megfigyelés nem végezhető, vagy ha a régészeti megfigyelés során előkerült régészeti
lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem
menthető, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a minisztert.
7
(8)	A kivitelezést az értesítést követő 9. napon folytatni kell, kivéve ha ezt megelőzően a
miniszter a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása miatt elrendelte a feltárást és erről a
beruházót értesítette. A miniszter által elrendelt feltárást a döntés kézhezvételétől számított 30
napon belül kell elvégezni. A miniszter döntéséről a beruházót, a feltáró intézményt és a
hatóságot értesíti. A miniszter döntése szerinti régészeti feladatellátás hatósági engedély
nélkül végezhető.”
14.	§
A Kötv. 93. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás
régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és
miniszteri döntés részletes szabályait;”
6.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
15.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 17. §-a a következő
(7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Amennyiben a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín
alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (7)
bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó
részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti
engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a
tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén -
lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a
vételár részeként történő érvényesítéséről.”
16.	§
Az Aptv. 18. § (6) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)
„b) az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi
engedély jogerőre emelkedését követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1)
bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,
c)	a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1)
bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,”
(rendeletben állapítsa meg.)
8
17. §
Az Aptv.
a)	17. § (3) és (4) bekezdésében a „rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül”
szövegrész helyébe a „területsáv védettségének időtartamát meghatározó kormányrendeletben
meghatározott időtartamon belül” szöveg,
b)	17. § (6) bekezdésében az „állami tulajdonként való” szövegrész helyébe az „állami
tulajdonként, az építtető általi” szöveg
lép.
18. §
Hatályát veszti az Aptv. 17. § (11) bekezdésében az „a miniszter kezdeményezésére,”
és a „[3. § (1) bekezdés]” szövegrész.
7.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
19.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
85/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdés szerinti közcélú
tevékenység folytatása érdekében az az állam tulajdonában álló földrészlet, amely a Nemzeti
Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (2g) bekezdése alapján nem képezi a
Nemzeti Földalap részét. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a
(2)	bekezdést kell alkalmazni.”
20.	§
A Vtv. 85/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett
határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy
elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval
egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására
vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás
kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az
építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek
megfizetni vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az
üzemeltetőnek átadni. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a
műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták
meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és
csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az
9
üzemeltető annak költségeit köteles viselni. A közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzését
követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.”
21.	§
A Vtv. 2. § (4) bekezdés 2. pontjában a „vasúti peron” szövegrész helyébe a „vasúti
peron, perontető” szöveg lép.
8.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
22. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 1. § (1)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya az egyes,]
„g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan
kapcsolódó, vagy”
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány
által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt
jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]
23.	§
Az Ngt. a következő alcímmel és 6/D-K. §-sal egészül ki:
,A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással
összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések
6/D. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyek közül, a Kormány rendeletében nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással (a továbbiakban
jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra beruházás) összefüggő ügyeket
jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő
közérdekre tekintettel.
(2)	A közlekedési infrastruktúra beruházásokra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
6/E. § (1) A közlekedési infrastruktúra beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának
elősegítése érdekében az építtető az előzetes vizsgálati eljárás, ennek hiányában a környezeti
hatásvizsgálati eljárást megelőzően köteles egyeztetést kezdeményezni a (2) bekezdés szerinti
hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.
(2)	Az egyeztetésen részt vesz
10
a)	a környezetvédelmi hatóság,
b)	a katasztrófavédelmi hatóság,
c)	a közúti és vasúti építésügyi hatóság, valamint ezek eljárásában a lehetséges nyomvonalak
által érintett területek szerint illetékes, honvédelmi és közlekedésbiztonsági szakkérdésekben
közreműködő szakhatóság,
d)	az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő
szakhatóság,
e)	a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében
hatáskörrel rendelkező hatóság,
f)	a Kormány által a közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósításának koordinációjára
kijelölt személy, valamint
g)	szükség szerint más szerv vagy személy.
(3)	Az építtető az egyeztetést megelőzően legalább 15 nappal
a)	megjelöli az egyeztetés helyét és idejét,
b)	megküldi a közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggően rendelkezésére álló
adatokat és a terveket a meghívottak részére.
(4)	Az egyeztetés során a résztvevők
a)	megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés
során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait,
a közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró - az egyeztetés
időpontjában - ismert tényeket és körülményeket, a közlekedési infrastruktúra beruházás
tervezésével összefüggő dokumentumokat,
b)	átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró
hatóságok, szakhatóságok vagy más érintett állami szerv kezelésében lévő, a tervezést segítő
és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns közérdekű adatokat, valamint
c)	a lehetséges nyomvonalak között megvalósíthatósági rangsort állítanak fel az a) és b) pont
szerinti tények és adatok figyelembevételével.
6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától
eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha
a)	a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra beruházás
megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,
b)	a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy
c)	az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
6/G. § (1) A közlekedési infrastruktúra beruházás során
a)	az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b)	a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem
szüntethető meg, továbbá
c)	az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezés eljárás nem
függeszthető fel
11
arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező
környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás vagy a környezetvédelmi engedéllyel szemben
bírósági felülvizsgálat folyamatban van.
(2)	Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben - ha azt a környezetvédelmi
engedély kiadását megelőzően adták ki - rendelkezni kell arról, hogy az a környezetvédelmi
engedélyről szóló határozat kiadását követően válik hatályossá, amennyiben az a
környezetvédelmi engedély tartalmával nem ellentétes.
(3)	A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi
létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat
a)	a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott ítélettel szemben
nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy
b)	a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával
válik hatályossá.
(4)	A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt
- további jogorvoslattal már nem támadható határozatával - hatályon kívül helyezi.
6/H. § (1) A közlekedési infrastruktúra beruházással érintett települések önkormányzatainak
településrendezési eszközeiket
a)	ha a közlekedési infrastruktúra beruházás szerepel az Országos Területrendezési Tervről
szóló 2003. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT), a telepítési tanulmányterv
települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított
4 hónapon belül összhangba kell hozni az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
b)	ha a közlekedési infrastruktúra beruházás nem szerepel az OTrT.-ben, a térségi
területfelhasználási engedély jogerőre emelkedésétől, de legkorábban a telepítési
tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való
benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási
engedélyben foglaltakkal.
(2)	Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem
teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatalnál a településrendezési eszköz vagy annak módosítása (a továbbiakban
együtt: településrendezési eszköz) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a
településrendezési eszköz módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a
településrendezési eszközök véleményezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit a (3)-(13)
bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását az építtető
kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal folytatja le.
(4)	A településrendezési eszköz tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az
államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A
12
partnerségi egyeztetés a lakosságra, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekre,
vallási közösségekre terjed ki.
(5)	A településrendezési eszköz tervezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a
település honlapján - a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5
napon belül - közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek,
a honlapon megadott elérhetőségen.
(6)	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem
beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15
napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok
részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési eszköz tervezetét közérthető
módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló
környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.
(7)	A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült
véleményeltéréseket és a településrendezési eszköz elfogadásra alkalmassá tételéhez
szükséges feltételeket.
(8)	Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki
az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő
véleményezőnek kell tekinteni.
(9)	Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése
szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal - az
egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg - az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti
előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.
(10)	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a
jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz - szükség
szerint módosított - tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési
eszköz elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.
(11)	A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést
hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt
úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.
(12)	Ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti
javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és
megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének
elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.
(13)	Ha az a közlekedési infrastruktúra beruházás miatt szükséges, az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6-án vagy
azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott
településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók.
(14)	Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési
eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési
13
követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági
nyilatkozatának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Az építési
engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a
településrendezési eszköz olyan módosítása hatályba lép, amellyel a kiadott engedély
összhangban van.
6/I. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a kérelmet és mellékleteit elektronikus
adathordozón is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amelyet az érdemi döntésre jogosult
hatóság elektronikus adathordozón vagy elektronikus úton is a szakhatóságok rendelkezésére
bocsát.
(2)	Az érdemi döntésre jogosult hatóság a kérelmet és mellékleteit 5 napon belül megküldi a
szakhatóságok részére abban az esetben is, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat
nem vagy hiányosan fizette meg. Az érdemi döntésre jogosult hatóság a környezetvédelmi
engedélyezésről szóló határozat kiadását követően hívja fel a kérelmezőt az igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésére.
(3)	A szakhatóság a megkeresés beérkezését követő 5 napon belül elektronikus úton
tájékoztatja a hatóságot a kérelemmel kapcsolatban felmerülő hiánypótlás szükségességéről és
annak tartalmáról - különös tekintettel a hiánypótlásra megállapított határidőről -, vagy arról,
hogy hiánypótlásra nincs szükség.
(4)	A szakhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a hiánypótlásra
megállapított határidő meghosszabbításáról, a határnap megjelölésével.
(5)	A hatóság és a szakhatóság a hiánypótlási felhívásában a hiánypótlás teljesítése érdekében
a hiánypótlási határidőn belüli időpontra tárgyalás tartását rendeli el, kivéve ha
a)	az építtető a kérelmében tárgyalás tartásáról lemondott,
b)	az építtető a végzés kézhezvételétől számított öt napon belül az a) pont szerint nyilatkozik,
vagy
c)	a hatóság vagy szakhatóság megítélése szerint az ügy jellegéből fakadóan a hiánypótlási
felhívásban foglaltak teljesítése érdekében tárgyalás tartása nem szükséges.
(6)	A hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha
a)	a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a szakhatósági
állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét a megkeresés beérkezését követő 15 napon belül
nem teljesíti, vagy
b)	a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése után a
hiánypótlásra tűzött határidő elteltét követő, vagy a (4) bekezdés szerinti határnapot követő 15
napon belül nem teljesíti a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét.
6/J. § (1) Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő
igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás
keretében is lefolytatható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a környezetvédelmi engedélyezésről szóló döntés részét
képezi a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi szakkérdésekben való döntés.
14
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi
hatóság szakhatósági hozzájárulása, vagy a földvédelmi, talajvédelmi, valamint erdővédelmi
szakkérdés környezeti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálata kiváltja a termőföld
végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, az erdő igénybevételére vonatkozó
önálló elvi engedélyt, illetve a talajvédelmi engedélyt.
(4)	Ha a környezetvédelmi engedély részét képezi a termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezése vagy az erdő igénybevételének elvi engedélye, akkor
a)	a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földvédelmi járulék
megfizetésének kötelezettségéről,
b)	az erdőről, az erdő védelméről, és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint
az erdő igénybevételének végleges engedélyezéséről és ennek részeként erdővédelmi járulék
fizetési kötelezettségről, illetve a csereerdősítési kötelezettségről
az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság a közlekedési infrastruktúra beruházás
tényleges megkezdése előtt dönt.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködésre vagy szakkérdés vizsgálatára -
ideértve az eljárásért fizetendő igazgatási díjfizetési kötelezettséget, valamint az ügyintézési
határidőt is - termőföld esetén a földvédelmi eljárásra, talaj esetén a talajvédelmi eljárásra,
erdő esetén az erdő igénybevételének elvi engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(6)	A közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósítása során az építési engedélyezési
eljárás a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések hiányában is lefolytatható.
6/K. § A környezetvédelmi hatóság és az eljárásában szakhatóságként közreműködő
hatóságok kötelesek együttműködni a beruházóval és a Kormány által a közlekedési
infrastruktúra beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személlyel a
környezetvédelmi engedély mielőbbi kiadása érdekében. Ha az építési engedélyezés vagy a
vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelmet a környezetvédelmi engedély kiadását
megelőzően nyújtották be, a környezetvédelmi hatóság és az építésügyi hatóság köteles
folyamatosan együttműködni annak elősegítése érdekében, hogy az építésügyi engedély ne
legyen ellentétes a környezetvédelmi hatásvizsgálat során feltárt tényekkel és azok alapján tett
megállapításokkal.”
24.	§
Az Ngt. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem
lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre
költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem
kell ügygondnokot rendelni.”
25.	§
Az Ngt. 12. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
15
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen
ügyekben a b)-f) pontban meghatározottakat.”
26.	§
Az Ngt. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át
azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a
Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
infrastruktúra beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.”
27.	§
Az Ngt. 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „eljárásokra” szövegrész helyébe az
„eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra” szöveg lép.
28.	§
Hatályát veszti az Ngt. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagy” szövegrész.
9.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
29.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (3a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági
övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését
a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület
használati korlátázását is - okozott károkért a hálózati eszköz beruházója köteles kártalanítást
fizetni.”
10.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
30.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha)
16
„a) a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül megtett -
ajánlatára a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc
napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas elfogadó
nyilatkozatot;”
31.	§
(1)	A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási
létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha)
„da) gyorsforgalmi közúthálózatnak jogszabállyal megállapított nyomvonalon való
megépítése, országos közút vagy helyi közút építése érdekében szükséges,”
(2)	A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási
létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha)
„dd) híd vagy alagút építése, fejlesztése érdekében, amennyiben arra - országos közút vagy
helyi közút építése, fenntartása, fejlesztése, üzemeltetése érdekében - közlekedésbiztonsági
vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján kerül sor,”
32.	§
A Kstv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az ingatlanra végrehajtási jog van bejegyezve, a kisajátítási eljárás megindítása
tényének feljegyzését követően a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvény által
meghatározott külön szabályok szerint jár el.”
33.	§
A Kstv. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a kisajátított ingatlanon jelzálogjog állt fenn, a tulajdonos és a zálogjogosult eltérő
megállapodásának hiányában a pénzbeli kártalanítás - a jelzálogjoggal biztosított követelés
erejéig - a zálogjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép és a kártalanítás ezen
hányadát bírósági letétbe kell helyezni. A jelzálogjoggal biztosított követelés összegéről a
kisajátítási hatóság felhívására a jelzálogjogosult nyilatkozni köteles. Ha a jelzálogjogosult a
nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti, a letétbe helyezés helyett a pénzbeli kártalanítás
egészét a kártalanításra jogosult részére kell megfizetni.
17
(5)	Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli
kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni. Ha az ingatlanon több
végrehajtási jog volt bejegyezve, a kártalanítást az ingatlanra korábban árverést kitűző
végrehajtónak, ennek hiányában annak a végrehajtónak kell megfizetni, aki által lefolytatott
végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog.”
34.	§
A Kstv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 14. § szerinti esetet ide nem értve akkor történhet csereingatlannal a kártalanítás, ha
abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő - legkésőbb a tárgyaláson - megegyezik. Ha a
tulajdonos erre irányuló kezdeményezését a kisajátítást kérő elutasítja, további egyezkedésnek
nincs helye és pénzbeli kártalanításról kell dönteni.”
35.	§
(1)	A Kstv. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
§ a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kisajátítást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát a kártalanítás összegével
megterheli vagy a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a kisajátítást kérő a kártalanítási
összeget bírósági letétbe helyezi.
(4)	A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével esedékes, és - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv
szerinti késedelmi kamat is.
(5)	Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számla-kiállítási kötelezettség terheli, a
számlát legkésőbb a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles a
kisajátítást kérő részére megküldeni. A késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár,
amikor a számla a kisajátítást kérőhöz megérkezik.”
(2)	A Kstv. 21. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)
„a) a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, ideértve azt is, ha a közhiteles
nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott és az örökös ingatlanon fennálló jogának
közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére a kisajátítási határozat jogerőre
emelkedésének időpontjáig nem került sor,”
(3)	A Kstv. 21. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)
„h) a kártalanításra jogosult az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem küldi meg
a számlát a kisajátítást kérő részére.”
18
36.	§
A Kstv. 24. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:)
„c) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az 5. § szerinti, valamint a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő üggyé minősítő jogszabályban
meghatározott beruházást (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúra beruházás) - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi
fedezet rendelkezésre áll;”
37.	§
A Kstv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási
hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a
kisajátítási hatóság kérelemre, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások esetében hivatalból gondoskodik.”
38.	§
(1)	A Kstv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást, valamint megtérítést - kamatokkal
együtt - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni és
az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.”
(2)	A Kstv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A birtokba bocsátásra a kisajátítási hatóság a (6) bekezdés szerinti időpontot követő
legfeljebb 2 hónapos, építmény nélküli ingatlan esetében legfeljebb 1 hónapos határidőt
állapíthat meg. A kisajátítási hatóság ennél hosszabb határidőt is megállapíthat, ha ebben a
felek megállapodtak, vagy ha az a 10. § szerinti tulajdonosi cselekmények elvégzéséhez
szükséges.”
(3)	A Kstv. 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kisajátítást kérő kérelmére a (2) és (3) bekezdésben meghatározott igazolások
beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a kisajátítást kérőt
terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság - a kisajátítási
határozatba foglalt birtokba bocsátási határidőt figyelembe véve - tájékoztatást ad a birtokba
bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a
birtokba bocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A
kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére
kézbesíti.”
39.	§
19
A Kstv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggő kisajátítás esetében e törvény kisajátítási eljárásra vonatkozó
rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az ügyintézési határidő meghosszabbításának nincs helye.
(3)	Ha jogszabály nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra beruházással összefüggésben az általános illetékességű területtől eltérő
illetékességi terület meghatározásával jelöli ki az eljáró kisajátítási hatóságot (a továbbiakban:
kijelölt kisajátítási hatóság), és ennek folytán a kisajátítási tárgyalásra nem az általános
illetékességű kisajátítási hatóság hivatali helyiségében kerülne sor, a kijelölt kisajátítási
hatóság a tárgyalást az általános illetékességű kisajátítási hatóság hivatali helyiségében tartja
meg, kivéve ha ez ellen valamennyi ügyfél - a kisajátítást kérőt ide nem értve - tiltakozik.
(4)	Az ügygondnok vagy eseti gondnok kirendelésére vonatkozó gyámhatósági eljárás
ügyintézési határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg.
(5)	A 29. § (7) bekezdése alkalmazásában építmény nélküli ingatlan birtokba bocsátására
legfeljebb 15 napos határidő állapítható meg, és a birtokba bocsátási határidőt a 10. § szerinti
tulajdonosi cselekmények elvégzése érdekében nem lehet meghosszabbítani.”
40.	§
(1)	A Kstv. 32. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
„a) a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a kisajátítási határozat
közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;”
(2)	A Kstv. 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1)
bekezdés a következőf) és g) ponttal egészül ki:
(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
„e) a kisajátítás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon
belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve ha
ea)	a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői
vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor;
ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon
belül kell meghozni,
eb)	a per ezen határidőn belül befejezhető,
f)	a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését csak a kisajátítás jogalapjának
vitatása esetén, és a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet - az e) pont eb) alpontja
esetében az ítélet - jogerőre emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni,
20
g)	a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(3)	A Kstv. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem
lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre
költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem
kell ügygondnokot rendelni.”
(4)	A Kstv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási perben a bíróság a
kisajátítási határozat végrehajtását felfüggeszti, az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási
eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az
eljárását a közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig - az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja
szerinti esetben a per jogerős befejezéséig - felfüggeszteni. Ha az ingatlannal kapcsolatos
közigazgatási eljárásban már jogerős határozatot hoztak, a felfüggesztő végzés hatálya annak
végrehajtására is kiterjed. A bíróság a végrehajtást felfüggesztő végzését az ingatlanügyi
hatóságnak, illetve az építésügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”
41. §
A Kstv. 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/A. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggésben hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatára a 32. §-
ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kisajátítási hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra
vonatkozó nyilatkozatával együtt 3 napon belül továbbítja a bírósághoz, a továbbításra
elektronikus úton is sor kerülhet.
(3)	Az eljárásra
a)	a Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Budapest, Csongrád megye, Komárom-Esztergom megye és Pest megye területére illetékes
kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
b)	a Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási
határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,
c)	a Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Tolna megye, Vas megye,
Veszprém megye és Zala megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási
határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
illetékes.
(4)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő 3
munkanapon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
21
(5)	A tárgyalást a keresetlevél beérkezését követő 30 napon belül kell megtartani. A bíróság a
jogalap tekintetében a közbenső ítéletet a 32. § (1) bekezdés e) pont alkalmazásában 30 napon
belül, az e) pont ea) alpont alkalmazásában 15 napon belül hozza meg.”
42.	§
A Kstv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) A kisajátítási hatóság jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be
újrafelvételi kérelem.
(2) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem
semmisíthető meg.”
43.	§
A Kstv. a következő alcímmel és 37/B-D. §-sal egészül ki:
„Szakértő előzetes kirendelése
37/B. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kisajátítási eljárás megindítását
megelőzően előterjesztett kérelmére az e törvény szerinti szakértőt rendel ki a kisajátításra
vonatkozó szakvélemény (a továbbiakban: előzetes szakvélemény) előzetes elkészítése
céljából.
(2)	Az előzetes szakvéleményt a később indított kisajátítási eljárásban a kisajátítást kérőnek a
kisajátítási kérelemben - az előzetes szakvélemény csatolásával - előterjesztett kérelmére
szakértői véleményként kell felhasználni.
(3)	Az előzetes szakvélemény felhasználása során az előzetes szakvéleményt úgy kell
tekinteni, mintha azt a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő készítette volna. A kisajátítási
hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a szakvélemény a kisajátítási
hatóságnál megtekinthető, valamint a 26. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a szakvélemény
ügyfelek részére történő megküldéséről.
37/C. § (1) Az ezen alcímben eltérően nem rendezett kérdésekben a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A kirendelés iránti kérelemben meg kell jelölni azt az ingatlant, amelyre vonatkozóan az
előzetes szakvélemény elkészítését kérik. A kirendelésre az a kisajátítási hatóság illetékes,
amely az adott ingatlan tekintetében a kisajátítási eljárásra illetékes lenne.
(3)	A szakértő az előzetes szakvélemény elkészítése során a kisajátítási eljárás szabályai
szerint jár el.
(4)	A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli.
(5)	Ha a kérelem megfelelő, a kisajátítási hatóság - a kérelem érkezésétől számított 8 napon
belül - felszólítja a kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges - a
22
kisajátítási hatóság által meghatározott - összeget a kisajátítási hatóságnál előzetesen helyezze
letétbe. Ha a kérelmező az összeget letétbe helyezi, a kisajátítási hatóság a szakértőt - a letétbe
helyezéstől számított 15 napon belül - végzéssel kirendeli. Ha a kérelmező a letétbe helyezést
elmulasztja, a kisajátítási hatóság - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a
kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
(6)	A kisajátítási hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul
vételével - a szakvélemény beérkezését követő 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(7)	Ha a kérelmező által letett összeg a szakértő költségeit nem fedezi, a kisajátítási hatóság a
(6)	bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges
összeg letétbe helyezésére. A szakvéleményt a kisajátítási hatóság a kérelmezőnek csak a
szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg letétbe helyezését követően küldi
meg.
(8)	A kisajátítási hatóság intézkedik a szakértői díjnak és költségnek a szakértő részére történő
kifizetése iránt.
(9)	A kisajátítási hatóság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye, azt a közigazgatási végzés
bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint a kérelmező és a szakértő a bíróságnál
támadhatja meg. Az eljárásra az a közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes, amely a
kirendelő kisajátítási hatóság kisajátítási döntése elleni bírósági felülvizsgálatra illetékes
lenne.
37/D. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggő kisajátítás esetén az ezen alcímben foglaltakat az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kisajátítást kérő köteles kérni szakértő előzetes kirendelését, valamint a kisajátítási
eljárásban az előzetes szakvélemény felhasználását.
(3)	A szakértői költségek előzetes letétbe helyezésére a kisajátítási hatóság a kérelmezőt nem
szólítja fel; a kérelmező az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
összeget köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg a kisajátítási hatóságnál letétbe
helyezni.”
44.	§
A Kstv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az előmunkálatot engedélyező határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás
felfüggesztésének nincs helye.”
45.	§
A Kstv. 41. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás kapcsán a szakértő
23
előzetes kirendelése során a kisajátítást kérő által előzetesen letétbe helyezendő szakértői
költségek összegét, vagy az összeg számításának módját rendeletben határozza meg.”
46.	§
A Kstv. a következő 44. §-sal egészül ki:
„44. § (1) E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi ... törvény)
megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2015. évi ... törvény
hatálybalépését követően indult és megismételt hatósági eljárásokban, valamint a 2015. évi ...
törvény hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a 2015. évi ... törvénnyel megállapított 32. § (1) bekezdés a) pontját a
2015. évi ... törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett kisajátítási határozat ellen
benyújtott keresetlevél esetében kell alkalmazni.”
47.	§
A Kstv.
a)	3. § (1) bekezdés b) pontjában a „- törvényben meghatározott esetben csere -” szövegrész
helyébe a „vagy csere” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások” szövegrész helyébe a
„nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)” szöveg,
c)	38. § (1) és (4) bekezdésében az „Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások”
szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások”
szöveg
lép.
11.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
48.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)
„Földvédelmi eljárás” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a
Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó - a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
törvényben meghatározottak szerint - a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti
hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld
24
végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló döntését a környezetvédelmi
engedélyezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalása pótolja azzal, hogy a 22. §
(1)	bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakhatósági hozzájárulás és így a környezetvédelmi
engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és
megfizetéséről szóló rendelkezés.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság szakhatósági
hozzájárulást bocsátott ki, a beruházó - a 10/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak
szerint - a termőföld más célú hasznosításának a megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles
az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját
-	a település, fekvés és helyrajzi szám megjelölésével -, továbbá a bejelentéshez csatolni kell
a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti területkimutatást. A bejelentésben továbbá meg kell
jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, valamint annak a környezetvédelmi
engedélynek az ügyszámát, amelynek részét képezi a termőföld végleges más célú
hasznosításának az engedélyezése.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentés
beérkezését követő 15 napon belül - a földvédelmi járulék összegének megállapításáról és
megfizetéséről önálló határozatban rendelkezik a termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezése esetére irányadó szabályok szerint.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót, ha a (2) bekezdésben
meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”
49.	§
A Tfvt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen,
illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára
történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények
betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű
termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű
termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak
megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más
nyomvonalon nem lehetséges.”
50.	§
A Tfvt. 24. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki]
„g) a 8/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”
51.	§
A Tfvt. 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában az „(1) bekezdés a) pontjában”
25
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és g) pontjában” szöveg lép.
12.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény módosítása
52.	§
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Evt.) 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti
hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az
igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb
természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett a közérdekkel való
összhang hiányában is engedélyezheti.
(4)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a közérdekkel való
összhangot vélelmezni kell.”
53.	§
(1)	Az Evt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a
következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott
határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem kezdődik meg, vagy az
engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról
lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e
törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
(1a) Az igénybevétel megkezdésének minősül
a)	az igénybevételre engedélyezett területre vonatkozó fakitermelés bejelentése,
b)	az igénybevett terület beruházási területre történő átvezetése, vagy
c)	az igénybevétel célját képező tevékenység, munkaművelet megkezdésének bejelentése, ha
az igénybevétel nem jár fakitermeléssel.
(1b) Az igénybevevő köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni az erdő
igénybevételének
a)	megkezdését az (1a) bekezdés b) pontja esetében az ingatlan-nyilvántartási átvezetés
igazolásával,
b)	megvalósulását az igénybevételi célnak megfelelő használat használatbavételi engedély
vagy a beruházás megvalósításának lezárulását megtestesítő egyéb dokumentum
benyújtásával.
(1c) Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül
sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a
helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást
kell folytatni.”
26
(2)	Az Evt. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a
csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az érintett ingatlan tulajdonosának vagy
tulajdonosainak erdőtelepítéshez adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.”
54.	§
Az Evt. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 79. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti fakitermelés bejelentésére a 41. § (1) bekezdését
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentést az igénybevételt engedélyező határozat
alapján kell megtenni. A bejelentést az erdőgazdálkodón kívül az igénybevevő is benyújthatja.
Mellőzhető a bejelentés, ha az erdő igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a
fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre
jelezte. A fakitermelés a bejelentést és a 70. § (3) bekezdése szerinti műveleti lap kiállítását
követően azonnal megkezdhető.”
55.	§
(1)	Az Evt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság
határozatban állapítja meg. Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését
követő 30. napig meg kell fizetni.”
(2)	Az Evt. 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a
következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A csererdősítés tervezésére, engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az
erdőfelújítás szabályai vonatkoznak azzal, hogy a csereerdősítési terv engedélyezése - a (6a)
bekezdésben foglalt eset kivételével - az igénybevétel megkezdésének feltétele, a
csereerdősítési kötelezettség keletkezése időpontjának pedig az igénybevétel megkezdése
minősül.
(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez
kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló
csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása.”
13.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
56.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1.
§-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:
27
„(2g) Nem képezi a Nemzeti Földalap részét - függetlenül attól, hogy az ingatlan-
nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva - a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással
érintett területen
a)	hasznosított földrészlet a hasznosítására irányuló szerződés vagy annak rá vonatkozó része
31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnésének időpontjától,
b)	fekvő nem hasznosított földrészlet a közúti közlekedésről szóló törvény és a vasúti
közlekedésről szóló törvény szerinti építtetőnek (a továbbiakban: építtető) a termőföld
védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10/A. § (2) bekezdés szerinti, a termőföld más
célú hasznosításának megkezdésére vonatkozó, az NFA-hoz intézett bejelentésének napjától.”
57.	§
Az Nfatv. a következő alcímmel, valamint 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:
„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás
megvalósításával összefüggő szabályok
31/A. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: beruházás) való érintettségről az
NFA - az építtető útján - értesíti a földrészlet használóját.
(2)	Ha a beruházás miatt telekalakítás válik szükségessé, a telekalakítás a földrészlet
hasznosítására irányuló szerződést és a földrészlet birtoklásához való jogot nem érinti, a
szerződés a telekalakítás folytán létrejövő új földrészletekre marad fenn. Az építtető köteles
telekalakítás útján a beruházáshoz szükséges, általa közvetlenül érintett földrészletek
kialakításáról, szükséges megosztásról gondoskodni.
(3)	Az építtető a beruházással közvetlenül érintett területre vonatkozóan a termőföld más célú
hasznosításának megkezdése tárgyában az ingatlanügyi hatósághoz intézett bejelentéséről
haladéktalanul köteles értesíteni az NFA-t.
(4)	Az NFA a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül megküldi a földrészlet
használójának a beruházással közvetlenül érintett földrészlet hasznosítására vonatkozó
szerződés megszüntetése vagy - fennmaradása estén - annak módosítása tárgyában a
kártalanítás módjáról és mértékéről szóló ajánlatot tartalmazó egyezségi javaslatát.
(5)	Ha a földrészlet használója az egyezségi javaslat közlésétől számított 15 napon belül nem
nyilatkozik a szerződés megszüntetéséről vagy módosításáról szóló egyezségi javaslat
elfogadásáról vagy ahhoz nem járul hozzá, az NFA értesíti a beruházással közvetlenül érintett
földrészlet használóját a termőföld más célú hasznosításának építtető általi megkezdéséről.
(6)	Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés csak a
beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozott, a földrészlet hasznosítására
irányuló szerződés és a földrészlet használójának a birtokláshoz való joga e törvény erejénél
fogva az egyezségi javaslat elfogadására nyitva álló határidő elteltét követő 15. napon
megszűnik. A jogviszony megszűnéséhez a földrészlet használójának elfogadó nyilatkozatára
nincs szükség. Ellenkező esetben a szerződés eredő jogok és kötelezettségek megszűnése csak
a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozóan következik be, és a szerződés a
28
beruházással közvetlenül nem érintett földrészletre a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
arányosításával fennmarad. Az arányosításnak megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó
ajánlatot az NFA köteles 8 napon belül megküldeni a földrészlet használójának.
31/B. § (1) A jogviszony 31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnése esetén az e § szerinti
kártalanítás jár a földrészlet használójának. A kártalanítás pénzben történik, azt a magyar
állam javára és nevében eljáró építtető fizeti.
(2)	A jogviszony megszűnésével kapcsolatos értékveszteséget és költséget meg kell téríteni.
Értékveszteségként kell megtéríteni különösen
a)	mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha
az a birtokba bocsátás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági
év várható termésének értékét,
b)	erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, kivéve ha a hasznosításra vonatkozó
szerződés alapján az nem a földrészlet használóját illeti.
(3)	A lábon álló és függő termés értékéből, valamint a folyó gazdasági év várható termésének
értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.
(4)	Ha a jogviszony megszűnése következtében a faállomány vagy más évelő növényzet
kitermelése válik szükségessé, ezt a földrészlet használója elvégezheti. Ebben az esetben a
faanyag vagy más évelő növényzet értékét a kártalanítás értékének megállapítása során
figyelmen kívül kell hagyni.
(5)	Ha a beruházással érintett terület erdő és a jogviszony megszűnésének évére vonatkozóan
az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek
gyakorlására, lehetőség szerint biztosítani kell e haszonvételek gyakorlását.
(6)	A jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségként meg kell téríteni
a)	a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben
elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák, és az egyéb ráfordítások költségét;
b)	a jogviszony megszűnésének évében járó földalapú támogatás összegét.
(7)	A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni a kártalanításra jogosult fizetési
számlájára történő átutalással. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg,
részére a kártalanítási összeget fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell
teljesíteni.”
58.	§
Az Nfatv. a következő 39. §-sal egészül ki:
„39. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított
rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással érintett földterületre a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kötött, földrészlet
29
hasznosítására irányuló jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a 31/A. § (1) bekezdése szerinti
értesítésre a Módtv1. hatálybalépését követően kerül sor.”
14.	Záró rendelkezések
59.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
60.	§
Az 56. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
30
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Vgtv. 1. számú melléklet 26. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet,
amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy
minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek
hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott
szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani
kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:]
„a) közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi
önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a
víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek
feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a
vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az
országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló
vízilétesítmények;”
31
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások
megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a közlekedési infrastruktúra beruházások -
közúti és vasúti fejlesztések - gyorsításához szükséges törvényi szabályok megállapítása. E
fejlesztéseknek ugyanis olyan alapvető szerepe van az ország versenyképességének
fokozásában, a lakosság és a vállalkozások mindennapjainak segítésében, amely kiemeli
azokat az infrastrukturális fejlesztések köréből. A Javaslat ugyanakkor számos szabály
esetében szélesebb körben is elrendeli a gyorsító rendelkezések alkalmazását, segítve ezzel
általában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások mielőbbi
megvalósítását.
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a Kormány - hasonlóan ahhoz, ahogyan a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások és ahhoz kapcsolódó ügyek
kijelölése történik - nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházásokat, vagyis útfejlesztési beruházásokat jelöljön ki. E beruházásokra vonatkozó - a
beruházás megvalósítását gyorsító - rendelkezéseket állapít meg a Javaslat a tervezéstől a
kivitelezésig.
A rendelkezések kiemelten fókuszálnak a kivitelezést megelőző tervezési és engedélyezési
folyamatokra, mivel ezek hossza összességében többszöröse a kivitelezés átlagos
időigényének. Ennek oka az, hogy az előkészítés nemcsak az útfejlesztés szakmai tartalmának
kialakítását jelenti, hanem az útfejlesztéssel érintett ágazatok, valamint állami, önkormányzati
és civil szereplők jogos, ámde igen sokrétű érdekeinek összehangolását is. E beruházásokat az
is kiemeli a többi, alapvetően lokalizálható hatásokkal bíró beruházások halmazából, hogy
azok földrajzilag kiterjedt területen valósulnak meg, számos települést, nemritkán pedig több
megye területét is érintve; az útfejlesztéssel érintettek számát ez sokszorosára növeli. Az
előkészítés e komplexitása teszi szükségessé a speciális rendelkezések megállapítását, hogy
mielőbb megvalósulhassanak a következő évekre tervezett útfejlesztési elképzelések, s azok
széles körben, hatékonyan szolgálják honfitársaink és a Magyarországon működő
vállalkozások, az állam és a helyi közösségek érdekeit.
32
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A közútfejlesztés nemcsak harmadik személyek tulajdonát képező ingatlanokat érinthet,
hanem olyan, állami tulajdonban álló ingatlanokat is, melyek a Nemzeti Földalapba tartoznak,
s melyen az NFA-val kötött szerződés alapján folyik mezőgazdasági termelés. Tekintettel
arra, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény a kisajátításra kerülő ingatlanok esetében is
rendezi azt, hogy azok az építtető vagyonkezelésébe kerülnek, szükséges hasonló rendelkezés
a Nemzeti Földalapból az útfejlesztés miatt kikerülő földekre is. A Javaslat ennek érdekében
újra megállapítja a Kkt. 29. § (1b) bekezdését, s annak b) pontjába helyezi el az érintett
rendelkezését a nemzeti földalapról szóló törvény vonatkozó §-ára utalással.
A 2. §-hoz
Több önkormányzati projekt nem kizárólag buszöböl-építésre vagy útcsatlakozás kiépítésére
korlátozódik, hanem e munkákkal kapcsolatosan útfelújítással is együtt jár. Ehhez igazodóan
javasolt bővíteni az önkormányzatok, illetve a magántőkés beruházók építtetői jogait. A
közútkezelői szakfelügyelet elegendő biztosíték arra, hogy az ilyen útépítési munkák
megfelelő minőségben kerüljenek megvalósításra.
A 3. §-hoz
A Kkt. 29. § (13) bekezdés alkalmazása a gyakorlatban jogbizonytalanságot okoz, amelynek
eredményeként az útfejlesztéshez kapcsolódó eljárások elhúzódhatnak. A Javaslat ezért
pontosítja, kiegészíti a rendelkezéseket, hogy az építtetői és helyi önkormányzati igények
összeegyeztetése garantáltan megtörténjen, ám az ne járhasson az engedélyezési eljárás
hosszának növekedésével.
Elsőként egyértelművé teszi a Javaslat azt, hogy mit jelent a törvényszövegben a „szükséges
hozzájárulások” kitétel: az önkormányzat az említett többletberuházási igényt mint helyi
közútkezelő vagy mint tulajdonos támaszthatja, az építtetőnek az útügyi építési engedélyezési
eljárásban kell becsatolni az e minőségben tett önkormányzati nyilatkozatokat. Egyértelműen
szükséges meghatározni, hogy a beruházás részeként kell elvégezni a hatások vizsgálatát, és
annak kell igazolni a többletigény egyik feltételéül szolgáló terhelésnövekedést, másrészt
szükséges rögzíteni, hogy az építtetőnek a szükséges testületi döntések meghozatalára
megfelelő időt biztosítva kell az önkormányzathoz fordulni a jóváhagyás beszerzése iránt. Az
önkormányzati nyilatkozat tartalmának mérlegelése az építésügyi engedélyezési eljárásban
történik, az építésügyi hatóságnak kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e az adott
feltételekkel az útépítést; olyan építésre adható ki engedély, amely a jogosan támasztott
önkormányzati igényeket teljesíti. A Javaslat szabályokat ad arra, hogy az engedély mikor
adható ki: ha az önkormányzat nem nyilatkozott határidőben a jóváhagyásról, ha olyan
esetben támasztott többletigényt, amikor a Kkt. 29. § (13) bekezdése alapján arra nincs
lehetőség, illetve akkor, ha a támasztott többletigény nem a szabályozás céljának megfelelő. A
Kkt. ugyanis éppen azért köti a forgalomnövekedéshez a többletigény támasztását, hogy azzal
ellentétes hatást lehessen elérni vagy legalább a hatásait lehessen enyhíteni, a többletigény
33
másik - értelemszerű - korlátja pedig az, hogy az magának az útfejlesztésnek a célját ne
lehetetlenítse el.
A 4. §-hoz
A közút- és vasútfejlesztések során történnek a fejlesztés céljával össze nem függő, a
megvalósításhoz nem szükséges, ám mégis elvégzendő egyéb fejlesztések. Ilyen a közművek
fejlesztése is annak érdekében, hogy teljesülhessen a vezetékek közterületen való
elhelyezésének kötelezettsége, illetve a beruházás megvalósítása miatt lebontásra kerülő
közművek helyett újak kerüljenek kialakításra. A Javaslat - annak érdekében - hogy
egyértelművé váljon a közlekedési infrastruktúra fejlesztés és a közmű infrastruktúra
fejlesztés viszonya, rögzíti, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése során megvalósított
közműhálózat építés esetében az előbbi bír elsődleges jelentőséggel. A létrehozott közmű
jogi, támogatási szempontú stb. kezelését ez - tehát az, hogy létrehozására közérdekből
történt - határozza meg, s ha az nem terjeszkedik túl a közérdek szükséges és ésszerű
érvényesítésének keretein, akkor az ingyenesen átadható a korábbi közmű tulajdonosának
anélkül, hogy az tiltott állami támogatást valósítana meg. Nem vitásan ez a közműkiváltás
megvalósításának mindkét fél számára legésszerűbb módja: ez biztosítja azt, hogy az adott
vagyonelem a létrehozásától kezdve annak a tulajdonát képezze, akinek érdekében működik, s
aki egyébként köteles is a működtetésére. Ennek az uniós támogatások feltételeként szabott
fenntartási kötelezettség sem képezi akadályát, hiszen az a vonalas infrastruktúra - a közút,
illetve a vasút - fenntartására vonatkozik, az ingyenességnek az azonban feltétele, hogy a
feltétlenül szükséges közműkiváltás történt, és hogy annak költségei nem haladták meg a
szokásos piaci árnak megfelelő mértéket.
Az 5. §-hoz
A felszín alatti közút (alagút) építése - különösen lakott területen - Magyarországon
előzmények nélküli új terület; a Javaslat - részben építve a felszín alatti vasút építésével
kapcsolatos szabályozásra - állapítja meg az ezzel kapcsolatos szabályokat. E beruházások -
amellett, hogy kiemelt közérdekből valósulnak meg - a legforrásigényesebb fejlesztések.
Ezek akadályoztatása, a beruházás megvalósulásának ellehetetlenülése még jelentősebb
társadalmi károkat okozna, ezért annál a néhány projektnél, ahol ez szükségessé válhat a
jövőben, kiemelten fontos, hogy a tulajdoni viszonyok esetleges rendezetlensége ne
akadályozza a beruházást. Ugyanúgy az is lényeges, hogy ezek a forrásigényes beruházások
ne dráguljanak tovább azzal, hogy olyan ingatlanok is kisajátításra kerülnek, amely műszaki
szempontból nem szükségesek a műtárgy biztonságos megépítéséhez és üzemeltetéséhez,
másrészt kötelezettség a jogalkotó számára, hogy az alkotmányos védelem alatt álló
tulajdonjogot valóban csak a legszükségesebb mértékben tegye korlátozhatóvá a
szabályozással.
A Javaslat elsőként rögzíti, hogy a felszín alatt út építésére, csakúgy mint a közút egyéb
szakaszainak megépítésére is, fontos közérdekből kerül sor; erre figyelemmel kell kezelni a
felszín alatti közút építésével összefüggő, a felszín feletti ingatlanokat érintő tulajdoni
korlátozásokat is. Az alagút építése érdekében ezért van alkotmányosan lehetőség az érintett
ingatlanok tulajdonjogának korlátozására, annak határát jelenti ugyanakkor a szükségesség és
arányosság, valamint az, hogy a korlátozással arányos kártalanítás mellett kerülhessen sor az
ingatlan igénybe vételére. A főszabály mellett - miszerint a felszín feletti ingatlan tulajdonosa
köteles tűrni az alagút megépítése és üzemeltetése érdekében az ingatlana igénybe vételét - a
Javaslat részletesen is rögzíti, hogy milyen jogok illetik meg az építtetőt, illetve a
34
későbbiekben a közútkezelőt az alagút létrehozásával és fenntartásával kapcsolatban, valamint
másik oldalról azt is rögzíti, hogy ezen felüli egyéb korlátozást a felszín alatti útépítési jog
nem valósíthat meg.
Az alagút - vagyis az út felszín alatti része - osztja a közút jogi sorsát: az ugyancsak
kizárólagos állami tulajdonban álló vagyontárgy. Arra tekintettel továbbá, hogy a felszíni
ingatlanhatárok alapján azt nem lehet körülhatárolni, a Javaslat önálló ingatlanként határozza
meg az alagutat. Az alagút kialakításának előkészítése során az építtető feladata mindazon
ingatlan-tulajdonosok értesítése, akiknek az ingatlanát az alagút létrehozása a fentiek szerint
érinti, illetve az ő feladata az, hogy ingatlan felszín alatti közúttal való érintettségét, mint
közérdekű korlátozással járó tényt az ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyeztesse.
A Javaslat részletes szabályokat ad arra, hogy a tulajdonos a felszín alatti útépítési joggal
megvalósított igénybe vétel miatti értékcsökkenésnek megfelelő mértékű kártalanításra tarthat
igényt, melyre az építtetőnek ajánlatot is kell adnia az ingatlan tulajdonosának annak
elősegítésére, hogy arról elsősorban megegyezéssel dönthessenek. Tekintettel arra, hogy a
kártalanítás alapvető szabálya az egyidejűség (az az érdeksérelem bekövetkezésével
egyidejűleg válik esedékessé), a tényleges érdeksérelem mértéke ez esetben azonban még
csak nem is kivitelezéskor vagy annak befejezésekor, hanem az üzemeltetés megkezdését
követően válik ismertté, a Javaslat lehetőséget ad arra a tulajdonosnak, hogy a kártalanítást a
felszín alatti út forgalomba helyezését követően két évig igényelhesse. Ha a kártalanításról a
felek szerződések nem tudnak dönteni, a Javaslat értelmében a kisajátítási kártalanításra
vonatkozó eljárásrend szerint kell eljárni.
Ugyancsak korlátját jelenti a tulajdonjog korlátozásának az, ha az ingatlan igénye vétele már
olyan mértékű, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát ellehetetleníti vagy jelentős
mértékben akadályozza. Ez esetben ugyanúgy kell eljárni, mint a többi, közérdekből történő
jogkorlátozás esetében: az inatlan tulajdonosa követelheti, hogy az ingatlant az állam váltsa
magához: vásárolja meg vagy - megállapodás hiányában - kerüljön az kisajátításra.
A felszín alatti útépítési jog folytán az építtető és a közútkezelő nemcsak az igénybe vétellel
arányos értékcsökkenést köteles megtéríteni, hanem akár az építés folyamán, akár a
későbbiekben az üzemeltetés során az ingatlanra való belépéssel, az ott folytatott
tevékenységgel esetileg okozott károkat is.
A 6. §-hoz
Jelenleg a közút műtárgyának csak a burkolt árok minősül, azonban nem rendezett a nem
burkolt árok közúthoz tartozása és az ehhez rendelt fenntartási kötelezettség, ezért a Javaslat
kimondja, hogy az árok minden esetben a közút része, így ehhez igazodik a fenntartása is.
A 7. §-hoz
Közterületen nem kerül sor vezetékjog alapítására, hanem a törvényből eredő tűrési
kötelezettség biztosítja a terület védelmét. A közterületen elhelyezett vezetékek védelme
érdekében szükséges a korlátozás érvényesítése a szomszédos idegen ingatlanokon is. A
szomszédos idegen ingatlanokra a törvényből eredő tűrési kötelezettség nem vonatkozik,
ezért ott vezetékjogot kell alapítani, ha az ingatlant érinti a biztonsági övezet, de az övezet
területe nem csökkenthető. Az igénybevételi megállapodás megkötése két veszélyes üzem
35
találkozásánál szükséges, így nem lehetséges, hogy azonos jogokat biztosítson, mint a
vezetékjog, hiszen a vezeték üzemeltetése mellett az út, vasút üzemeltetésének biztosítása is
szükséges. A megállapodásnak az ingatlan igénybevételével és a létesítmények
üzemeltetésével kapcsolatos műszaki rendelkezéseket kell tartalmaznia, s a Javaslat rögzíti
azt, hogy az a bányászati törvény hivatkozott rendelkezéseiben foglalt jogokat nem
korlátozhatja jobban, mint a vasúti közlekedésről szóló és a vízgazdálkodásról szóló
törvényben beazonosított korlátozások.
A 8. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezésének célja, hogy megakadályozza a kisajátítási eljárás alá vont
ingatlanok végrehajtás során történő értékesítését és ezáltal a tulajdoni viszonyoknak a
kisajátítási eljárás során történő, az eljárást elhúzó változását. Ezen időszak alatt is előírja
ugyanakkor a Javaslat, hogy kerüljön sor a zálogjogosultak bekapcsolódására annak
érdekében, hogy a későbbiekben a kártalanítási összeg vonatkozásában kielégítési
elsőbbségükkel élhessenek.
A 9. §-hoz
A kisajátítási törvény értelmében a végrehajtási joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén a
kártalanítást a végrehajtó részére kell megfizetni. Emellett az is rendezendő, hogy miként kell
eljárnia a végrehajtónak a vételár kifizetése, felosztása tekintetében. Annak érdekében, hogy
ezen esetkör kapcsán a végrehajtási törvény szabályozás rendszere ne kerüljön megbontásra, a
Javaslat olyan eljárást rendel el alkalmazni, mintha ingatlanárverés történt volna és az abból
befolyt összeget osztaná fel a végrehajtó a Vht. szerinti kielégítési sorrendben.
A 10. §-hoz
A Vgtv. 3. § (2) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a közúthoz tartozó
vízilétesítmények - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 9. pontja alapján -
a közút műtárgyai, tehát e törvény (a Kkt.) hatálya alá tartoznak, erre tekintettel
üzemeltetésük nem a vízügyi igazgatóság feladatköre. Egyúttal egyértelműen meghatározásra
kerül a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó vízilétesítmények és természetes
képződmények köre. A felszín alatti vizek víztartó képződményeire és a medrekre vonatkozó
vagyonkezelői jog rögzítésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1)
bekezdésének megfelelően került sor. A nyári gátak ugyanakkor olyan nagyvízi mederben
elhelyezett vizilétesítmények, amelyek az érintett ingatlantulajdonosok érdekeit szolgálták és
fenntartásukat is ők végzik, így a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői joga, illetve fenntartási
kötelezettsége a Javaslat értelmében ezekre nem terjed ki.
A 11. §-hoz
A Vgtv. 20. §-a a vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó
használati korlátozásokat tartalmazza. A Javaslat szerinti új (3a) bekezdés az országos közút
és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú
vízilétesítményekre ír elő tűrési kötelezettséget, amely alapján az ingatlan tulajdonosa
(használója) köteles tűrni az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya
és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményeknek az ingatlanán történő
elhelyezését, üzemeltetését, a szükséges vízi munkák elvégzését. A tűrési kötelezettség addig
tart, ameddig az ingatlan rendeltetésszerű használatára még van lehetőség. A rendeltetésszerű
36
használat megszűnése esetén - a közérdekből történő korlátozások esetében általában
érvényesítendő szabályozási elvre figyelemmel - a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
A Vgtv. 20. § (4) bekezdésének módosítása a kártalanításra és a kisajátítás kérelmezésére
jogosultak körébe beemeli annak az ingatlannak a tulajdonosát is, amelynek a területén az
országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését
szolgáló közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos munkákat végzik.
A 12. §-hoz
A Vgtv. 1. melléklet 26. pont a) alpontjának kiegészítésével a Javaslat a közcélú
vízilétesítmények körébe beemeli az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését,
fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítményeket, ezáltal biztosítja a törvényen alapuló
tűrési kötelezettség előírásának lehetőségét e létesítményekre vonatkozóan is.
A 13. §-hoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások
felgyorsítása szükségessé tette a részben a kivitelezés előtt, részben annak során elvégzendő
régészeti feladatellátásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is. A nagyberuházásokra
nézve a kulturális örökség védelméről szóló törvény már ma is speciális szabályokat
tartalmaz; ezekhez képest is kialakít a Javaslat egy különös eljárási rezsimet, oly módon
biztosítva a régészeti feltárások elvégzésének feltételeit, hogy az maximálisan igazodjon az
útfejlesztés ütemezéséhez, szoros időkorlátaihoz. A megelőző régészeti feltárást erre
akkreditált intézménynek kell végeznie, a Javaslat ugyanakkor - hogy akár több régészeti
szakaszon, egyidejűleg is végezhessenek régészeti munkákat - lehetővé teszi, hogy eges
résztevékenységek végzésébe nem akkreditált intézményeket is bevonjanak. Fontos, hogy a
régészeti előmunkálatokat minél előbb elvégezzék, ennek érdekében a Javaslat a beruházó
részére is haladéktalan feladatellátást ír elő: amint a területet birtokba vette, intézkednie kell
az iránt, hogy a régészeti feladatellátás céljára az átadható legyen (az ehhez szükséges
földmunkákat előzetesen el kell végezni). Ha feltárásra kerül sor, azt annyi régészeti területi
szakaszon kell elvégezni párhuzamosan, ahányat az építtető átad, s annak időtartama az
átadást követően 30 nap. A Javaslat tehát nem külön jogszabályra utalással („régészeti feltárás
elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas nap”) határozza meg a feltárás
határidejét, hanem törvény rögzíti a 30 napot, azt is lehetővé teszi ugyanakkor, hogy ha ezen
időtartama alatt a régészeti feladatellátásra külön jogszabály szerint nem alkalmas napon a
munkák folytatására külön technikai felszerelést biztosítottak, az elszámolható legyen a
régészeti feladatellátás költségvetésében.
A Javaslat a régészeti feladatellátást két szakaszra osztja: a feltárási engedélyben
meghatározott teljes területű feltárás elvégzéséig tartó és az azt követő időszakra.
Amennyiben az előző keretében egy régészeti területi szakaszt már feltártak, ott - tekintettel
arra, hogy a megelőző feltárás az a régészeti munka, amellyel gondoskodni kell az építéssel
érintett területeken esetlegesen található régészeti örökség elemeinek feltárásáról - a
későbbiekben feltárásra már nem kerül sor. A teljes felületű feltárással nem érintett
területeken ugyanakkor nem lehet kizárni leletek előkerülését, hiszen itt még feltárásra nem
került sor; erre az esetre egy speciális gyorsított eljárás lefolytatását írja elő a Javaslat: a
kulturális örökség védelméért felelős miniszter az, aki soron kívül meghozott döntésével
elrendelhet feltárást abban az esetben, ha az előkerült lelet megóvása a kivitelezés hátráltatása
nélkül nem lehetséges. A jelzést ennek érdekében a régészeti megfigyelést végzőnek kell
37
megtenni, a beruházónak és a kivitelezőnek pedig ettől számítva 8 napot kötelezően várnia
kell a beruházást folytatásával, kivéve ha előbb megérkezik a miniszteri döntés arról, hogy
feltárás nem szükséges. Ha 8 nap alatt nem érkezik feltárást elrendelő miniszteri döntés, a
beruházást a 9. napon folytatni kell.
A 14. §-hoz
Tekintve, hogy a beruházás kivitelezése során 8 napon belül kell a feltárást elrendelő döntését
meghoznia a miniszternek, alapvető fontossággal bír, hogy az ügyintézés során az értesítések
gyorsan, gördülékenyen, a döntés meghozatalát maximálisan segítő módon és tartalommal
történjenek. E folyamat részleteinek rendeleti meghatározására felhatalmazást ad a Javaslat a
miniszternek.
A 15. §-hoz
A felszín alatti közút (alagút) építésének szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény Javaslattal beiktatott 35/A.-35/D §-ai tartalmazzák. Az új szabályozás miatt szükséges
a felszín alatti nyomvonallal érintett védett területen zajló építkezések szabályozásának
pontosítása a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben. E szerint a hatóság az építtető
hozzájárulásával megadhatja a felszíni építkezéshez szükséges engedélyt abban az esetben, ha
az építési tevékenység nem jár értéknövekedéssel, vagy a tulajdonos lemond az ebből
származó kártérítési igényéről.
A 16-18. §-okhoz
A Javaslat egyszerűsíti a nyomvonallal érintett területsáv és a védettségi időtartam
meghatározásának módját. A nyomvonal kijelölésére a Kormány a felhatalmazó
rendelkezések kiegészítése nyomán rendeletben lesz jogosult, a védettségi idő eddigi egységes
meghatározása helyett azonban lehetőség lesz annak differenciált megállapítására, amellyel
figyelembe vehető a fejlesztések ütemterve; ezáltal csökkenthető a fejlesztéssel járó
szükségtelen tulajdonjog korlátozás, valamit az az érintett ingatlan vonatkozásában is
kiszámíthatóbb helyzetet teremt. Ehhez a változtatáshoz kapcsolódnak a Javaslatban
szövegcserés módosítások és hatályon kívül helyező rendelkezés is.
A 19. §-hoz
A vasútfejlesztés nemcsak harmadik személyek tulajdonát képező ingatlanokat érinthet,
hanem olyan, állami tulajdonban álló ingatlanokat is, melyek a Nemzeti Földalapba tartoznak,
s melyen az NFA-val kötött szerződés alapján folyik mezőgazdasági termelés. Tekintettel
arra, hogy a vasúti közlekedésről szóló törvény a kisajátításra kerülő ingatlanok esetében is
rendezi azt, hogy azok az építtető vagyonkezelésébe kerülnek, szükséges hasonló rendelkezés
a Nemzeti Földalapból a vasútfejlesztés miatt kikerülő földekre is. A Javaslat ennek
érdekében új bekezdéssel egészíti ki a vasúti közlekedésről szóló törvény 85/A. §-át a nemzeti
földalapról szóló törvény vonatkozó §-ára utalással.
A 20. §-hoz
A közút- és vasútfejlesztések során történnek a fejlesztés céljával össze nem függő, a
megvalósításhoz nem szükséges, ám mégis elvégzendő egyéb fejlesztések. Ilyen a közművek
38
fejlesztése is annak érdekében, hogy teljesülhessen a vezetékek közterületen való
elhelyezésének kötelezettsége, illetve a beruházás megvalósítása miatt lebontásra kerülő
közművek helyett újak kerüljenek kialakításra. A Javaslat - hasonlóan a közúti közlekedési
törvény Javaslatban foglalt módosításhoz - annak érdekében, hogy egyértelművé váljon a
közlekedési infrastruktúra fejlesztés és a közmű infrastruktúra fejlesztés viszonya, rögzíti,
hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztése során megvalósított közműhálózat építés esetében az
előbbi bír elsődleges jelentőséggel. A létrehozott közmű jogi, támogatási szempontú stb.
kezelését ez - tehát az, hogy létrehozására közérdekből történt - határozza meg, s ha az nem
terjeszkedik túl a közérdek szükséges és ésszerű érvényesítésének keretein, akkor az
ingyenesen átadható a korábbi közmű tulajdonosának anélkül, hogy az tiltott állami
támogatást valósítana meg. Nem vitásan ez a közműkiváltás megvalósításának mindkét fél
számára legésszerűbb módja: ez biztosítja azt, hogy az adott vagyonelem a létrehozásától
kezdve annak a tulajdonát képezze, akinek érdekében működik, s aki egyébként köteles is a
működtetésére. Ennek az uniós támogatások feltételeként szabott fenntartási kötelezettség
sem képezi akadályát, hiszen az a vonalas infrastruktúra - a vasút - fenntartására vonatkozik,
az ingyenességnek az azonban feltétele, hogy a feltétlenül szükséges közműkiváltás történt, és
hogy annak költségei nem haladták meg a szokásos piaci árnak megfelelő mértéket.
A 21. §-hoz
A perontető nem szerepel a vasúti törvényben, mint pályatartozék, így automatikusan a
magasépítményekre vonatkozó jogszabályok alapján, a területileg illetékes építésügyi
hatóságok eljárásában történt engedélyezésük. A Javaslat - arra figyelemmel, hogy a
perontető funkcionálisan elválaszthatatlan része a vasúti infrastruktúrának - beemeli a
perontetőt a vasúti pálya tartozékai közé, így megépítésének engedélyezése beintegrálódik a
vasúti közlekedési hatóság engedélyezési eljárásába.
A 22. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályát a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással
összefüggő ügyek kapcsán bevezetendő új szabályokra, valamint az e) és g) pont kapcsán
korábbi módosítás miatt szükséges kodifikációs pontosítást végez.
A 23. §-hoz
A Javaslat új alcímet épít be a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénybe, amely a
nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. A Kormány az
újonnan beiktatott 6/D. § alapján rendeletével jelölheti ki a nemzetgazdasági szempontból
kiemelkedő jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő ügyeket.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű közlekedési infrastruktúra
beruházással összefüggő ügyek kapcsán, a beruházások tényleges gyorsítását elősegítendő
előírja Javaslat az Ngt. 6/E. §-ában a nyomvonalak kiválasztásának elősegítése érdekében az
építtető által kezdeményezendő egyeztetést, ahol a környezetvédelmi hatóság (Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség), a katasztrófavédelmi hatóság, a
kormányzat koordinációért felelős képviselője, a régészeti örökség és a műemléki érték
39
védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint a
környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő szakhatóságok vesznek részt. Résztvevői
az egyeztetésnek továbbá az útügyi építési engedélyt kiadó hatóság, valamint az eljárásában
közeledésbiztonsági és honvédelmi szakhatóságként közreműködő szervek. Az egyeztetés
célja, hogy a lehetséges nyomvonalak és a tervezés kapcsán felmerülő akadályokat,
vizsgálandó szempontokat valamennyi résztvevő előzetesen, közösen feltárja, a lehetőséges
nyomvonalak között mondhatni megvalósíthatósági szempontból sorrendet állítson fel a
további megvalósítás könnyítése érdekében. A felek számára a részvétel és a közérdekű
adatok átadása kötelező. Az egyeztetésre - céljának érvényesülése érdekében - a beruházás
megvalósítását megelőző hatósági eljárási folyamatot megelőzően, már közvetlenül a
környezet védelméről szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás vagy - amennyiben
előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges, úgy - a környezeti hatásvizsgálati
eljárást megelőzően kerül sor.
A Javaslat által beiktatott 6/F. § által a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúra beruházásokkal kapcsolatos környezetvédelmi engedély az
általános 5 év helyett 10 évvel a kiadás után vonható vissza, amennyiben a beruházás
megvalósításának előkészítési munkái vagy a beruházás nem kezdődik meg. A módosítás által
az elmúlt években engedélyeztetett, de még megvalósítási szakig el nem jutó közlekedési
infrastruktúra beruházások kiemeltté nyilvánítása esetén is gyorsulhat a megvalósítás.
A Javaslattal beiktatott 6/G. § által ezen ügyek kapcsán az építési engedélyezési eljárás akkor
is lefolytatható, hogyha az építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt kötelezően
lefolytatandó környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeképpen kiadott környezetvédelmi
engedéllyel szemben még bírósági felülvizsgálat van folyamatban. Az építési engedély
ugyanakkor kizárólag a felülvizsgálat megfelelő lezárása esetén lép hatályba. Továbbá az
építésügyi engedélyezés iránti eljárás meg is kezdhető környezetvédelmi engedély nélkül: ez
esetben az engedély hatálya - értelemszerűen - a környezetvédelmi engedélyhez kötött.
Vagyis a környezetvédelmi szempontok érvényesítése ez esetben is teljes körűen biztosított,
csupán az egyes engedélyezési eljárások párhuzamos lefolytatásával jelentősen rövidül az
beruházás megvalósításához szükséges idő.
Ngt. 6/H. § a települési önkormányzatok településfejlesztési eszközeinek a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra beruházás nyomvonalával összhangot teremtő
módosításának különös eljárási szabályait alkotja meg, igazodva ahhoz a gyorsított eljárási
rendhez, amelyet a jogalkotó a beruházások mielőbb megvalósításhoz fűződő közérdekre
tekintettel előírt, ugyanakkor összhangban van a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvény rendelkezéseivel.
A Javaslat általános kötelezettséget állapít meg a településrendezési eszköz módosítására -
attól függően eltérő időponttól kezdődően, hogy a nyomvonal még nem szerepel, vagy már
szerepel az Országos Területrendezési Tervben -, melyre 4 hónap áll az önkormányzat
rendelkezésére. A módosítás iránt az intézkedést legkésőbb akkor meg kell tenni, amikor
település a településrendezési szerződés keretében készülő telepítési tanulmánytervet kézhez
kapja a beruházótól; ezzel van biztosítva a feladatellátás háttere.
A beruházások megvalósításának érdekében a Javaslat rendelkezést tartalmaz arra az esetre is,
ha a települési önkormányzat nem teljesíti a kötelezettségét határidőn belül. Ekkor az építtető
az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a
40
településrendezési eszköz hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a
településrendezési eszköz módosítását. Az egyeztetési mechanizmusok kapcsán is eltérő
szabályokat tartalmaz a Javaslat; a módosítás véleményezéséhez fűződő jogok sérelme nélkül
kerültek megállapításra a kiemelt közérdekhez igazodó határidők. A véleményezést követően
az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyeztető
tárgyalást hív össze a partnerek, valamint az államigazgatási szervek, az érintett területi és
települési önkormányzatok részére, majd az egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket, a záró
szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz szükség szerint módosított
tervezetét megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadása céljából.
Amennyiben a települési önkormányzat képviselő-testületét a szükséges döntéshozatal
céljából nem hívja össze, illetve annak eredményeként az eszköz elfogadásra nem kerül, a
kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
szerinti jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása iránti eljárást kezdeményez a
Kúriánál, majd megtörténik a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége pótlása.
A Kvt. 90. § (3) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság részére a környezeti
hatásvizsgálati eljárási iránti kérelmet egy példányban elektronikus adathordozón is be kell
nyújtani. Tekintettel arra, hogy valamennyi adat elektronikus formában is a hatóság
rendelkezésére áll, a Javaslattal beiktatott 6/I. § alapján, az eljárás további gyorsítása
érdekében, a környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos dokumentumok elektronikus
formában a szakhatóságoknak közvetlenül továbbítandóak 5 napon belül.
A környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás mielőbbi lezárásához alapvető érdek fűződik,
hiszen a tervezési munka csak ezt követően kezdhető meg; garantálni szükséges ezért azt,
hogy az eljárás valóban a jogszabályban meghatározott időtartam alatt fejeződjön be. A
Javaslat ennek érdekében több, a döntéshozatal időigényét csökkentő módosítást tartalmaz
(pl. előzetes kockázatok feltárása a nyomvonal egyeztetés során, a hiánypótlás teljesítését
segítő személyes kapcsolatfelvétel szervezett lehetővé tétele); ezekre figyelemmel már nem
kerülhető el, hogy a döntéshozatalt, ha arra a szakhatósági állásfoglalás időben nem érkezik
meg a hatósághoz, előírja a hatóság számára. Amennyiben a szakhatóság a hiánypótlás
tárgyában szükséges 5 napon belül kötelező visszajelzést a teljes szakhatósági eljárás
lefolytatására nyitva álló 15 napon belül sem teszi meg, vagy a hiánypótlásra tűzött határidőt
követő, vagy a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a hosszabbítás
véghatáridejét követő 15 napon belül nem ad szakhatósági állásfoglalást, úgy az eljáró
hatóság dönt saját hatáskörben önállóan, vagy szakértő bevonásával a szakkérdésben.
A Javaslattal beiktatott 6/J. § a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő
igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésre irányuló eljárás környezeti hatásvizsgálati
eljárás keretében történő lefolytatását teszi lehetővé, az építtető kérelmére. Ezekben az
esetekben a szakhatóság állásfoglalása, szakkérdés kapcsán adott hozzájárulása kiváltja a
termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, vagy az erdő
igénybevételére vonatkozó önálló elvi engedélyt. A beruházás megvalósításához szükséges
idő lerövidítése céljából ezekben az esetekben a földvédelmi vagy erdővédelmi járulék
megfizetési, illetve a csereerdősítési kötelezettséget a hatóság majd önálló határozatban
állapítja meg. A rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat módosítja a termőföld védelméről
szóló törvényt is.
A Javaslattal beiktatott 6/K. § az eljárás résztvevői közötti folyamatos kapcsolattartási
szabályokat írja elő, különös tekintettel a 6/G. § (2) bekezdés szerinti esetre, amikoris az
41
építésügyi hatóság a környezetvédelmi engedély hiányában fogadja be az építési engedély
iránti kérelmet; a két hatóság fokozott kommunikációja és együttműködése szükséges ahhoz,
hogy az építési engedély megfelelően tükrözze a környezetvédelmi kötelezéseket.
A 24. §-hoz
Indokolt, hogy a kiemelt ügyben hozott határozatot a bíróság előtt vitató fél a saját felróható
mulasztásával ne okozhasson indokolatlan késedelmet a per lefolytatásában és így a
közérdekű beruházás megvalósításában. Ennek részeként elvárható a felperestől, hogy
elérhető legyen azon a címen, melyet a bíróság részére megadott. Ezért arra az esetre, ha a
perlő fél hibájából nem elérhető az általa megjelölt címen (vagyis amikor az általa megjelölt
címre küldött iratot azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen,
vagy onnan ismeretlen helyre költözött), a Javaslat úgy egészíti ki az Ngt. 8. §-át, hogy - a
Polgári perrendtartás általános szabályától (Pp. 98. §, 101. § és 137. §) eltérően - a bíróság az
eljárás gördülékeny folytatása érdekében hivatalból rendeli el ezen fél tekintetében a
hirdetményi kézbesítést, és így nem kell várni a másik fél kérelmére a hirdetményi kézbesítés
kapcsán, illetve nem kerül sor szünetelésre abból az okból, hogy a másik fél nem kérte a
hirdetményi kézbesítést [Pp. 137. § (1) bekezdés c) és d) pont]. A bírói gyakorlat
megerősítésenként a Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy ilyen esetben az érintett fél
részére ügygondnokot rendelni nem kell.
A 25. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásokhoz kapcsolódó ügyek és intézésük
részletszabályainak rendelettel történő meghatározására.
A 26. §-hoz
A Javaslat a környezetvédelmi engedély későbbi visszavonásáról rendelkező szabályhoz
állapít meg átmeneti szabályt: a rendelkezést attól kezdődően lehet alkalmazni, hogy a
Kormány az adott beruházással összefüggő ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő ügynek minősítette.
A 27. és 28. §-hoz
Az Ngt. 1. § (1) bekezdésének pontosításával egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt közúti infrastruktúra beruházások esetében nem
csupán közigazgatási hatósági eljárásokra nézve állapít meg a törvény szabályokat, hanem
bármely olyan kérdésben (eljárásban), melyre a törvényhozási igény mutatkozik; ilyen például
a nem hatósági eljáráskánt létrehozott nyomvonal egyeztetési eljárás.
A Javaslat szerinti kodifikációs pontosításhoz szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést
tartalmaz a Javaslat.
A 29. §-hoz
A közterületen elhelyezett közcélú villamos hálózat esetén nem lehetséges a vezetékjog
bejegyzése; a közterület tulajdonosával, vagy az afölött rendelkezni jogosulttal minden
esetben erre vonatkozó megállapodást kellett kötni. E megállapodás hiányában jognyilatkozat
42
pótlásának nem volt helye, ezért a közterület felett a tulajdonosi jogokat gyakorló
együttműködésének a hiányában hosszú ideig elhúzódhatott a beruházás megvalósítása.
Ennek elkerülésére, és az érintettek joginak, kötelezettségeinek egyértelmű rögzítésére a
Javaslat a megállapodás helyett törvényen alapuló tűrési kötelezettséget ír elő az érintettek
terhére, kártalanításra való jogosultság megállapításával együtt.
A 30. §-hoz
A módosítás összefoglaló megfogalmazással („tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási
átvezetésére is alkalmas elfogadó nyilatkozat” tételének elmulasztása) magába olvasztja a
hatályos rendelkezést (az ajánlatot nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik), valamint azt
a hatályos rendelkezésben nem kezelt esetet is, mikor a tulajdonosok - magasabb ajánlati ár
kikényszerítése érdekében - a kisajátítást kérő ajánlatának elfogadását követően megtagadják
a bejegyzésre alkalmas okirat aláírását, és ellenajánlatot terjesztenek elő. Az ajánlat
elfogadásával a szerződés létrejön, azonban a bejegyzésre alkalmas okirat létrejöttének
hiányában csak hosszas bírósági és bizonyítási eljárás lefolytatását követően kerülhet sor a
tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Így tehát a vételi ajánlat elfogadását a
bíróság (nem gyakorlatszerűen, de alkalmanként) előszerződés létrejöttének minősíti, amely
alapján a jogosult csupán a szerződés létrehozását követelheti - szintén jelentős időveszteség
révén. Emiatt szükséges kimondani, hogy csak az a tulajdonosi elfogadó nyilatkozat felel
meg, mely minden olyan feltételt teljesít, mely által az okirat ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésre alkalmassá válik.
A 31. §-hoz
A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont da) és dd) alpontjának módosítását az indokolja, hogy a Kkt.
29. §-ának 2013. január 1-jétől hatályos (1b) bekezdés b) pontja szerint az állam tulajdonába
és az építtető vagyonkezelésébe kerül a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt vagy
kisajátított földrészlet. Ezért - annak ellenére, hogy a közút építése érdekében történő
kisajátítás az önkormányzati fejlesztés körében jelenleg is lehetséges [4. § (1) bekezdés c)
pont] - az egyértelműség érdekében indokolt, hogy a Kstv. külön is nevesítse a közérdekű
célok között a helyi közút építését.
A 32. §-hoz
A Javaslat a kisajátítással érintett ingatlant érintő végrehajtására speciális szabályokat állapít
meg a Vht-ban; e különleges eljárásrendre az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés
érdekében a kisajátítási törvényben is elhelyez egy utalást a Javaslat.
A 33. §-hoz
A gyakorlatban előfordul, hogy a jelzálogjogosult a nyilatkozattételi kötelezettségét nem
teljesíti, és ez azzal a következménnyel jár, hogy nem lehetséges a még ténylegesen fennálló
tartozás letétbe helyezése sem, illetve az esetlegesen a nyilatkozat hiányában mégis letétbe
helyezett teljes kártalanítási összegből a már teljesített tartozás tulajdonos részére történő
felszabadítása sem. Ezért szükséges a zálogjogosultat érdekeltté tenni a nyilatkozattételre
azzal, hogy ennek hiányában a letétbe helyezés helyett a teljes pénzbeli kártalanítás a
tulajdonos részére lesz kifizetve.
43
A Javaslat szabályozási hiányt pótolva rendezi azt, hogy az ingatlanon fennálló több
végrehajtási jog esetében melyik végrehajtó részére kell a kártalanítást kifizetni. A
végrehajtók közti további eljárást már a végrehajtási jogszabályok rendezik.
A 34. §-hoz
Jelenleg egyes ügyek elhúzódását okozza az, hogy olyan esetben is részletesen vizsgálódik a
kisajátítási hatóság a tulajdonos által igényelt, de a kisajátítást kérő által biztosítani nem
kívánt csereingatlan megfelelőségéről, mely esetben egyébként nem volna kötelező
csereingatlan biztosítása. Ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy a felek
megállapodásától függő esetben, ha a tulajdonos kezdeményezése ellenére a kisajátítást kérő
nem kíván csereingatlan biztosításában megállapodni, akkor az érdemi eljárást a továbbiakban
folytatni kell és pénzbeli kártalanításról kell dönteni.
A 35. §-hoz
A módosítási javaslat indoka, hogy az 1000 Ft alatti kártalanítási összegek átutalása
gazdaságtalan, ezért e fizetési mód alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a megfizetés
ezen módját a kártalanításra jogosult kifejezetten kéri.
A módosítás a joggyakorlatban néhány esetben felmerült félreértés elkerülése érdekében
egyértelművé teszi, hogy a kisajátítást kérő szempontjából a törvényi előírásoknak megfelelő
letétbe helyezés is teljesítésnek, a kártalanításra jogosult szempontjából pedig a kártalanítás
megfizetésének minősül.
A kisajátítási határozatok - tartalmukat tekintve - alkalmatlanok számviteli bizonylatnak,
ezért a kisajátítást kérő köteles számlát bekérni. A számla kézhezvételéig a kisajátítást kérő -
önhibáján kívül - nem tud teljesíteni, így indokolt, hogy - hasonlóan a szerződéses
kapcsolatokhoz - a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja, és a
kamatfizetési kötelezettség csak a számla beérkezését követően álljon be.
További jelentős akadályozó tényező, hogy a bíróságok megtagadják a kártalanítási összeg
bírói letétként történő elfogadását abban az esetben, ha az ingatlan- vagy egyéb közhiteles
nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott, de az örökös ingatlanon fennálló joga
(jellemzően a tulajdonjog) bejegyzésére nem került sor. Ennek legfőbb oka, hogy a hagyatéki
eljárás lefolytatására nem került sor. A bírói gyakorlat abba az irányba kezd elmozdulni, hogy
-	jogi érdekre tekintettel - a letevő, vagyis a kisajátítást kérő köteles a hagyatéki eljárás
megindítását kezdeményezni. Mindez a jelentős munkateher-növekedés mellett azt is maga
után vonja, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatásáig - amely az örökösök felkutatására, a
hagyatékolás egyéb körülményeire tekintettel - bizonytalan ideig tarthat, nincs lehetőség a
kártalanítási összeg megfizetésére, amely a birtokbaadást akadályozza és a késedelmi
kamatok mértékét növeli. Fentiekre figyelemmel indokolt pontosítani a Kstv. 21. § (6)
bekezdés a) pontját, amely kiterjeszti a bírói letétbe helyezés eseteit, és a kártalanítási összeg
akkor is letétbe helyezhető, ha a bejegyzett jogosult elhunyt, de örökösének személye a
közhiteles nyilvántartásban nem került feltüntetésre a kisajátítási határozat jogerőre
emelkedésének időpontjáig.
A Kstv. 21. § (6) bekezdésének h) ponttal történő kiegészítése rendezi azt az esetet, hogy
letétbe helyezéssel történhet a kártalanítás kifizetése akkor, ha a kártalanításra jogosult a
kötelezettsége ellenére nem állítja ki a számlát.
44
A 36. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kiemelten gyors beruházások esetében a szükséges források a
beruházás adott szakaszához igazodóan állnak rendelkezésre, ugyanakkor a forrás a kellő
időben a kiemelt közérdekű megvalósítás okán biztosítva lesz, indokolatlan előre a teljes
összeg meglétéről nyilatkozni.
A 37. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a kisajátítási hatóság csak kérelemre küldi meg a
szakvéleményt a tulajdonosoknak. Ez odavezetett a gyakorlatban, hogy a tulajdonosok csak a
tárgyaláson találkoztak a szakvéleménnyel, annak véleményezésére, jogi képviselővel való
konzultációra rendszerint 8-15 napos határidőt kértek, s ez végső soron az eljárás elhúzódását
eredményezte.
Annak a jogalkotói szándéknak az elérése érdekében, hogy a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt beruházások esetében az eljárási határidő 45 nap legyen és az nem
meghosszabbítható, elengedhetetlen feltétele, hogy az ügyfelek a szakvéleményt hivatalból,
kérelem nélkül, a tárgyalást megelőzően megkapják. E nélkül a kormányhivatalok képtelen
lennének az eljárási határidőt tartani, azt kizárólag az ügyfél jogainak csorbításával érhetnék
el, ami viszont Ket. előírásaiba is ütközne.
A 38. §-hoz
A kisajátítási eljárások gyorsítását az is szolgálja, hogy a kisajátítást kérőt terhelő
kötelezettségek teljesítésére is rövidebb határidőt szab a törvény. A kártalanítás rövidebb
határidőn belül történő teljesítése által a tulajdonos kiköltözésére és így az ingatlan birtokba
bocsátására is korábban kerülhet sor.
Az építmény nélküli, jellemzően külterületi ingatlan esetében az ingatlan „elhagyása” (pl. az
ott lévő mezőgazdasági gépek elvitele) és birtokba bocsátása nem vesz annyi időt igénybe,
mint a lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szolgáló, vagy állatállomány, gépek tárolására
szolgáló épületek kiürítése, ezért ezekben az esetekben az általános 2 hónap helyett 1 hónap is
elegendő a birtokba bocsátásra. Ez jelentősen gyorsíthatja a nyomvonalas beruházások
megvalósítását, mert azok számos esetben ilyen üres külterületi ingatlanokon valósulnak meg.
A kisajátítást kérő birtokba lépését nagyban elősegítheti, ha a kártalanítás megfizetését
követően a kisajátítási hatóság még külön figyelmezteti a tulajdonost és egyéb, az ingatlan
elhagyásra kötelezett személyt arra, hogy megindult a kiköltözési határidő, valamint hogy
annak nemteljesítése a kötelezettség hatósági eszközökkel történő kikényszerítését is maga
után vonja.
A 39-42. §-okhoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások körén belüli
szűkebb, kiemelten gyorsan megvalósítandónak megjelölt (nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra) beruházások minél előbbi realizálhatósága
érdekében a Javaslat külön meghatározza az általános szabályoktól eltérő sajátos
45
rendelkezéseket az eljárásnak mind a közigazgatási hatósági, mind a bírósági felülvizsgálati
szakaszára.
A módosítás a Pp. általános 30 napos szabályától eltérően [Pp. 330. § (2) bekezdés] 15 napra
rövidíti a keresetlevél benyújtásának határidejét. E határidő mind a tulajdonosok, mind a
kisajátítást kérő részéről tartható, hiszen egy megfelelően lefolytatott, a feleket bevonó eljárás
során már kellően birtokába kerültek azon információknak (különös tekintettel a kártalanítási
összeget megalapozó szakértői véleményre), melyek alapján meg tudják ítélni, hogy indokolt-
e a kisajátítási határozatot a bíróság előtt megtámadni.
A kisajátításról döntő határozatnak alapvetően két eleme támadható meg a tulajdonos
részéről: egyrészt a kisajátítás jogalapja, másrészt a kisajátítási kártalanítás összege. A
kisajátítás jogalapját csak elenyésző mértékben támadják meg a tulajdonosok, a per
jellemzően a kártalanítás összegszerűsége (többletkártalanítás) körül folyik.
A kisajátítás határozat végrehajtásának a felfüggesztését lehetővé tevő hatályos rendelkezések
a kisajátítási határozat alapján történő, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére
irányuló, illetve építési engedélyezési eljárás felfüggesztésének időtartama tekintetében nem
tesznek különbséget aszerint, hogy a tulajdonos a perben a jogalap mellett a kártalanítás
összegszerűségét is vitatja. Ugyanis a Kstv. értelmében a felfüggesztés minden esetben a per
jogerős befejezéséig tart, pedig a bíróság - értelemszerűen - a perben először a jogalapot
bírálja el, és a pert csak ezt követően folytatja a kártalanítás összegszerűségére nézve.
Ugyanakkor a jogalap kérdése általában jóval egyértelműbben megítélhető és így gyorsabban
eldönthető, mint a kártalanítás összegének kérdése (mely utóbbi során a közigazgatási
szakban kirendelt szakértői véleményt vitatják a felek, és ezért többnyire a bíróság is kirendel
egy újabb igazságügy szakértőt egy újabb vélemény elkészítésére, melyet adott esetben a
felek továbbra is vitathatnak és újabb bizonyítási indítványokkal élhetnek).
Bár a Pp. alapján jelenleg is lehetőség van a jogalap tekintetében közbenső ítélet
meghozatalára, ezzel egyrészt a bíróságok nem mindig élnek, másrészt ha élnek is, a Kstv.
alapján nem a közbenső ítéletig, hanem a teljes - tehát a kártalanítás összegszerűségében is
véglegesen döntő - per befejezéséig lenne a végrehajtás felfüggesztve.
Ezért indokolt, hogy - hasonlóan a Kstv. korábbi szabályozásához - kerüljön előírásra a
jogalap tekintetében történő közbenső ítélethozatali kötelezettség, oly módon, hogy a
végrehajtás csak a közbenső ítélet meghozataláig legyen felfüggesztve. E körben változás az
is, hogy a javaslat szerint csak akkor lehet a kisajátítási határozat végrehajtását felfüggeszteni,
ha a jogosult a jogalapot (is) vitatja. Ennek indoka, hogy ha a tulajdonos nem vitatja, tehát
elismeri a kisajátítás jogszerűségét és - a kisajátítási határozatban foglalt önkéntes teljesítési
idő alatt vagy azt követően végrehajtás útján - megkapja a kisajátítási határozatban a részére
megítélt kártalanítást, akkor megkövetelhető, hogy a maga részéről is teljesítse a kisajátítási
határozatban előírt birtokba bocsátási kötelezettségét, és ily módon tegye lehetővé a
beruházás mielőbbi megvalósítását. Ettől függetlenül a per természetesen folytatódhat a
kártalanítás összegszerűsége kérdésében.
Másik oldalról ugyanakkor az pedig minden esetben biztosítandó, hogyha még a kisajátítás
jogalapja is vitás, akkor annak eldöntéséig a kártalanításra jogosult akarata ellenére a
kisajátítási határozatot ne lehessen végrehajtani. Mind a tulajdonjog és a tulajdonos védelme,
mind a felesleges költségek elkerülése azt indokolja, hogy ne fordulhasson elő az, hogy még a
jogalap végleges eldőlése előtt az ingatlan a kisajátítást kérő birtokába kerül és azon (akár
46
felépítményes, akár pl. szántóterületen) a kisajátítást kérő a beruházás megkezdésével
visszafordíthatatlan változásokat okozzon. Ezért a javaslat a kisajátítás jogalapjának a vitatása
esetére minden esetben lehetővé teszi a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy adott esetben a kisajátítást kérő által a kártalanítási összeg
csökkentése érdekében indított perben sem lehetséges a végrehajtás felfüggesztése. Ez
azonban egyrészt összhangban van azzal, hogy a tulajdonos által a csak a kártalanítás
összegszerűsége miatt indított perben sincs helye felfüggesztésnek, másrészt a kisajátítást
elszenvedő tulajdonos érdekeinek a védelmében indokolt az, hogy attól még, hogy a
kisajátítást kérő túlzónak találja az összeget, a kisajátítási határozatban megítélt kártalanítást a
tulajdonos megkaphassa.
A tulajdonos részére ezen jogvédelem biztosítása tehát szükséges. Ugyanakkor mind a
tulajdonos, mind a kisajátítást kérő alapvető érdeke az is, hogy minél gyorsabban eldőljön a
kisajátítás jogalapjának a kérdése. Ezért a Javaslat a közbenső ítélethozatalra 2 hónapos
határidőt szab a bíróság számára (mely meghosszabbodik azon ritkán előforduló esetben, ha a
szakértő igénybevétele is szükséges a jogalap elbírálásához). Így biztosítható, hogy a jogalap
vitatása esetén is belátható időn belül mindkét érdekelt fél számára egyértelmű helyzet álljon
elő, és eldőljön, hogy megkezdhető-e a beruházás vagy nem.
A Kstv. 32/B. §-aként jelzett szöveg a jelenlegi 32/A. § kodifikációs okból történő újra
megállapítása, annak tartalmi módosítása nélkül.
A 43. §-hoz
A Javaslat a bírósági és közjegyző eljárásokban már bevett megoldáshoz hasonlóan
megteremti a lehetőségét annak, hogy az eljárás megindítását megelőzően sor kerülhessen
szakvélemény előzetes beszerzésére, mely a később indítandó kisajátítási eljárásban
felhasználható lehet, mely így gyorsítja az eljárást, mivel a kisajátítási eljárásban újabb
szakértőt már nem kell kirendelni, hanem az előzetes szakvéleményt lehet alapul venni.
Ez a megoldás alátámasztja azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a kisajátítást kérő sok esetben
eleve igazságügyi szakértőt kér fel a kisajátítást megelőző adásvételi ajánlatok alapjául
szolgáló vételár meghatározása érdekében. Így ha e szakértőt előzetesen a kisajátítási hatóság
mint független szerv rendeli ki, akkor megteremtődik a jogalapja annak, hogy ezen szakértői
vélemény a később indított kisajátítási eljárásban is felhasználható legyen.
A 44. §-hoz
Az előmunkálat fontos adatokkal szolgál a beruházás későbbi megvalósításához, ugyanakkor
az előmunkálat során okozott károkat meg kell téríteni, valamint a kisajátítást kérő nem
okozhat helyreállíthatatlan kárt és ha az ingatlan kisajátítására végül nem kerül sor, az
ingatlant helyre kell állítani. Minderre tekintettel nem indokolt, hogy a tulajdonos feleslegesen
akadályozhassa az előmunkálatok elvégzését, ezért a Javaslat ebben az esetben kizárja a
végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét.
A 45. §-hoz
A közlekedési infrastruktúra beruházások esetében a szakértő előzetes kirendeléséhez
kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a Javaslat.
47
A 46. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg az új szabályokra vonatkozóan.
A 47. §-hoz
A Kstv. 3. § (1) bekezdés b) pont módosításának oka, hogy a jogalkalmazás segítése
érdekében indokolt megszüntetni azt a félreérthető megfogalmazást, amely alapján úgy
tűnhetett, hogy az ingatlant - az adásvétellel való megszerzés mellett - cserével csak akkor
lehet megszerezni, ha erre valamely törvény kifejezetten lehetőséget ad.
A Kstv. 4. § (2) bekezdés új a) pontja fogalmi pontosítást tartalmaz. A Kstv. 38. § új (1) és (4)
bekezdése a Kstv. 24. § (5) bekezdés c) pontjának módosításával összhangot teremtő
technikai módosítás.
A 48. §-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) Javaslattal
beiktatott 8/B. §-a az Ngt. rendelkezéseivel összhangban megteremti a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő ügyek
esetében lehetséges, környezetvédelmi eljárásban integrált földvédelmi eljárás, vagy
termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése kapcsán a szakhatóságként eljáró
hatóságokra vonatkozó szabályozást. A szakhatóságokon túl az ügyfélre kötelező
rendelkezések is itt jelennek meg. Tekintettel arra, hogy a nyomvonalakat a környezetvédelmi
engedély tartalmazza, így az engedélyezést megelőző szakaszba integrált szakhatósági
eljárások után, de még a beruházás megkezdése előtt szükséges, hogy a beruházó bejelentse
az ingatlanügyi hatóságnak a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját és a terület
kimutatást. A korábban szakhatóságként eljáró ingatlanügyi hatóság önálló eljárást folytat le a
bejelentés alapján a földvédelmi járulék megállapítása és megfizetése céljából.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás
esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárást követően, a környezetvédelmi engedély kiadása
után, de még a beruházás megkezdését megelőzően köteles a beruházó bejelentéssel élni az
ingatlanügyi hatóság felé (a földvédelmi járulék megállapítása céljából). A bejelentés
elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót.
A 49. §-hoz
A Javaslat értelmében az átlagosnál jobb minőségű termőföldek más célú hasznosításának
korlátozása körében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú
hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály
rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.
Az 50. §-hoz
A bejelentés elmulasztása a földvédelmi bírság fizetésének esetkörei közé kerül a Tfvt 24. §
(1)	bekezdésének módosítása által.
48
Az 51. §-hoz
A Tfvt. 2. mellékletének módosításával a 25. § (1) bekezdés g) pontja szerinti bírság mértéke
a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszeresében kerül
meghatározásra.
Az 52. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás egyrészt az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 78. § (3)
bekezdésének a jogalkotó eredeti szándéka szerinti jogértelmezést segíti elő, vagyis kitér arra,
hogy a csereerdősítési kötelezettség mellett közérdekkel való összhang hiányában is
lehetséges a gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevétele,
másrészt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő
ügyekben a közérdekkel való összhang fennállását kötelező vélelemként nevesíti.
Az 53. §-hoz
Az Evt. 79. §-át érintő módosítások az erdő igénybevétel megkezdésének és befejezésének,
illetve a kérelem tartalmi elemeinek egyértelmű meghatározásával pontosítják az erdő
igénybevétel hatályos szabályozását.
Az 54. §-hoz
Az Evt. 80. § új (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az erdő igénybevétel engedélyezését
követően az igénybevételhez kapcsolódó fakitermelés egyszerűen és gyorsan megkezdhető
legyen, közvetlenül a műveleti lap kiállítását követően.
Az 55. §-hoz
Az Evt. 82. § (2) és (6) bekezdésének módosítása pontosítja az erdő igénybevételhez
kapcsolódóan előírt erdővédelmi járulék fizetési és csereerdősítési kötelezettség teljesítésére
vonatkozó hatályos szabályozást. Emellett a (6a) bekezdés a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásokkal kapcsolatos ügyekben folyó
erdő igénybevételi eljárásokra vonatkozó különös szabályt határoz meg: az igénybevétel
megkezdéséhez elegendő a csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása.
Az 56. §-hoz
A közlekedési infrastruktúra beruházással érintett területek megszerzése nemcsak ingatlan
adásvétellel és kisajátítással történik, hanem a beruházás állami tulajdonban lévő, a Nemzeti
Földalapba tartozó területeken is megvalósulhat. A Javaslat az ebből eredő törvényi
feladatokat határozza meg az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében; a
rendelkezések célja az, hogy a terület mezőgazdasági célú hasznosítása minél tovább
megvalósuljon, amikor viszont a területet az építtető rendelkezésére kell bocsátani, a lehető
leggördülékenyebb módon történjen meg a jogviszonyok átalakítása, a hozzájuk kapcsolódó
adminisztratív teendők ellátása.
A Javaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe új 1. § (2g) bekezdést iktat be. Ez rendezi
azt, hogy mely időpontban kerül ki az érintett földterület a Nemzeti Földalapból: ez az az
49
időpont, amikor a föld hasznosítására vonatkozó - vagyonkezelői, haszonbérleti - szerződés
törvény erejénél fogva megszűnik (vagy az érintett földrészletre megszűnik). Ezt követően az
állami tulajdonosi jogosítványokat már nem az NFA, hanem az állami vagyonra vonatkozó
általános szabályok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a
vagyonkezelési feladatokat pedig a Javaslat - hasonlóan a kisajátított földterületekhez - az
építtetőhöz rendeli a közúti és vasúti törvény kiegészítésével. Előfordulnak természetesen
olyan esetek, amikor már korábban megszűnt a szerződés (a földterület nem volt használatban
vagy az útfejlesztésre tekintettel azt a felek közös megegyezéssel szüntették meg). A (2g)
bekezdés második fordulata erre az esetre utal: az építtető részéről ez esetben már csak egy
bejelentés szükséges a más célú hasznosítás megkezdéséről.
Az 57. §-hoz
A szerződéses jogviszonyok megszüntetésének fő szabály szerinti módja a szerződő felek
közös akaratnyilvánításával történő megszüntetés (a gyakorlatban ez történik), ha viszont erre
nem kerül sor, biztosítani kell, hogy a jogviszony a törvény erejénél fogva szűnjön meg,
hiszen a közlekedési infrastruktúra fejlesztés, mint törvényben rögzített közérdek
érvényesítését garantálni kell. A szerződéses jogviszonyba történő beavatkozásnak az
alkotmányos követelmények teljesítése érdekében az a feltétele, hogy a használatra jogosult
kellő időben tájékoztatást kapjon a földterület építési beruházásban való érintettségéről, csak a
lehető legszükségesebb mértékben érintse az a földterületét, a jogviszony megszűnésének
időpontját a törvény pontosan rögzítse, a jogviszony megszűnésével egyidejűleg pedig
történjen meg a földhasználatra jogosult kártalanítása. A Javaslat rögzíti a szerződéses
jogviszony megszüntetésével kapcsolatban az összes érintett feladatait.
A használatra jogosult elsőként arról kap értesítést, hogy az általa használt földterület
közlekedési infrastruktúra beruházással érintett területen fekszik, s ebben az időszakban kerül
sor az ezzel összefüggésben szükséges telekalakításra is annak érdekében, hogy az építkezés
csak a lehető legkisebb területen vegyen igénybe mezőgazdasági termelést szolgáló földet. A
Javaslat rögzíti, hogy a telekalakítás érdekében az építtetőnek kell eljárnia, s az annak
eredményeként történő telek-megosztások nem érintik a földhasználatra jogosító szerződés
hatályát, azon tehát ebben az időszakban a gazdálkodó tovább tevékenykedhet.
Ha a beruházó bejelentette az NFA-nak a más célú hasznosítást megkezdését, az NFA köteles
egyezség létrehozását kezdeményezni a földrészlet használójával, az ajánlatnak
értelemszerűen a kártalanításra is vonatkoznia kell. Amennyiben az egyezségi ajánlatra a fél
nem nyilatkozik vagy nemleges választ ad, az NFA értesíti a földrészlet használóját a más
célú hasznosítás megkezdéséről; a jogviszony az egyezségi ajánlat elfogadására nyitva álló
határidő leteltét követő 15. napon szűnik meg. A módosítás rendezi azon esetköröket is,
amikor a hasznosítási szerződést csupán egy részét képező földrészletek érintettek. Ilyenkor
az eredeti szerződésből eredő jogok és kötelezettségek csak a beruházással közvetlenül
érintett földrészletre vonatkozóan szűnnek meg, a szerződés szerinti egyéb földterületek
vonatkozásában a jogviszony fennmarad: az NFA - a kisebb földterülethez arányosított
tartalmú - szerződés-módosítási ajánlat tételére köteles a használó felé.
A szerződés megszűnése miatt járó kártalanítás összege nyilvánvalóan az adott ügy egyedi
körülményeihez igazodóan állapítható meg (milyen földterület érintett, azon milyen termelés
zajlik, a szerződés az év mely szakában szűnik meg stb.), a Javaslat azonban - az egységes
joggyakorlatot elősegítendő - meghatározza a kártalanítás elveit.
50
Az 58. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok
alkalmazásához: azt attól az időponttól lehet alkalmazni korábban megkötött szerződések
esetében, ha a használatra jogosult megkapta az első értesítést arról, hogy az általa használt
földterület vagy egy része útfejlesztés területére esik. A Javaslat az átmeneti rendelkezést - a
a T/3788. számú törvényjavaslatra figyelemmel, mely már beiktat 37. és 38. §-t - a törvény
39.	§-sal történő kiegészítésével állapítja meg.
Az 59. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépésének időpontjaként a kihirdetését követő 15. napot állapítja meg.
A 60. §-hoz
A Javaslat sarkalatosságra utaló rendelkezést tartalmaz.
51