﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4475. számú
törvényjavaslat
a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről
szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények
módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. április
2015.	évi ... törvény
a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi
LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról
I. Fejezet
A szakképzés intézményrendszerének átalakítása
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény módosítása
1. §
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e
törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja]
„c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.)
meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében
ca)	a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a
továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
cb)	a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés)
támogatása,”
2.	§
(1)	Az Szht. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
-	a belföldi székhelyű]
„h) a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott,
tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt.
szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja
szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.”
(2)	Az Szht. 2. § (5) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Nem köteles szakképzési hozzájárulásra)
,f az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.”
3.	§
(1) Az Szht. 3. § a) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
gyakorlati képzés:)
1
„3. az Nftv.-ben meghatározott duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés;”
(2)	Az Szht. 3. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a
hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az
általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel
összegének legalább 400%-a volt;
e)	kis- és középvállalkozás:
ea)	a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
eb)	az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,
ec)	a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
ed)	az egyéni cég.”
4.	§
Az Szht. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető)
„c) az államilag támogatott létszám tekintetében
ca)	gyakorlatigényes alapképzési szak vagy
cb)	duális képzés
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a
hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor,”
5.	§
(1)	Az Szht. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő
hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
a)	a 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva
alapján,
b)	a 2012. évet követően a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
alapnormatíva alapján
a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alap csökkentő
tétel) csökkentheti.”
(2)	Az Szht. 8. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerinti gyakorlati képzés
szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva alapján számított összeggel (a
továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti az alábbiak szerint:
a)	beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati
képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,
2
b)	a 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített, nem főtevékenységként gyakorlati képzést
folytató hozzájárulásra kötelezett
ba)	oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,
bb)	tanműhely fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a
gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott
tanulószerződéses tanulók tekintetében.
(1b) Azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az 5. § a) pont ab) alpontja szerint az
agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a
halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítésekre, valamint a szőlész-borász és a bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus
szakképesítésre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével
teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket - az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával
csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét.”
(3)	Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó
kötelezettségét részben vagy egészben az 5. § a) pont ab) alpontja vagy c) pont cb) alpontja
alapján teljesíti, és az (1) és (1a) bekezdés szerinti csökkentő tételek összege meghaladja a
bruttó kötelezettsége mértékét,
a)	kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó
kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,
b)	nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó
kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja és c)
pont cb) alpontja alapján számított alap csökkentő tételt
az állami adóhatóságtól - a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás során -
visszaigényelheti.”
(4)	Az Szht. 8. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott - kivéve az (1b) bekezdésben nevesített
-	hozzájárulásra kötelezett esetében kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja és az (1a) bekezdés
a)	pontja alapján számított csökkentő tételek vehetők figyelembe a 9. § (1), (4) és (5)
bekezdése szerinti eljárásnak megfelelő visszaigénylésnél. Az (1b) bekezdésben
meghatározott hozzájárulásra kötelezett az (1b) bekezdésben meghatározott összeget
igényelheti vissza a 9. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése szerinti
eljárásnak megfelelően.”
(5)	Az Szht. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a
(2)	és a (2c) bekezdés szerinti visszatérítés.”
(6)	Az Szht. 8. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és (2c)
bekezdés szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti
évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő
tétel összegének 400%-át.”
3
(7)	Az Szht. 8. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)
„i) a gyakorlati képzés helyszínét.”
(8)	Az Szht. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt
határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a
szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés megkötésétől a
tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről
szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően köteles a szerződés
felmondását követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.”
6. §
Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése és az
(1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel, valamint az 5. § e) pontja szerinti
pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. §
(2)	és (2c) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.”
7.	§
Az Szht. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és
mértékéről, a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tételről - csökkentő tételenként,
létszám és összeg adatok tekintetében -, a 8. § (1b) bekezdésében meghatározott kötelezettek
által visszaigényelt összegről, a hozzájárulásra kötelezett által bejelentett tanulószerződéses
tanulók létszámáról, a tanulószerződéses tanulók után fizetendő szociális hozzájárulási adóról
és a tanuló által fizetendő nyugdíj és egészségügyi járulékról a bevallási időszakot követően,
a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel
kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.”
8.	§
Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a
központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz
kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza
a)	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntésén alapuló, a 14. § szerinti
támogatásra szolgáló keretösszeget,
b)	a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében
a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,
c)	a 16. § szerinti ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a
költségvetési évre megállapított keretösszeget,
d)	a decentralizált keretösszeget,
4
e)	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák
fejlesztésére felhasználható keretösszeget,
f)	a szakképesítésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák fejlesztésére
felhasználható keretösszeget,
g)	az állami fenntartású szakképző iskolák felnőttoktatási tevékenységének támogatására
szolgáló keretösszeget,
h)	a központi keretösszeget,
i)	a 19/A. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti feladatokra elkülönített
keretösszeget,
j) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés
kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget.”
9.	§
(1)	Az Szht. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 12. § szerinti keretösszegek mértékét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter határozza meg.”
(2)	Az Szht. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter — a (2) bekezdésben foglaltakon túl —]
„a) dönt a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére
kiírandó pályázati célok prioritásairól, valamint a 12. § a), d), g) és h) pontjában
meghatározott keret terhére nyújtandó támogatásokról,”
10.	§
Az Szht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - erre irányuló
kérelem esetén - a 2. § (1) bekezdés a)—c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott
szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére
a)	képzési támogatás nyújtható, ha legalább 50 fő részére munkahelyet teremt,
b)	támogatás nyújtható saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az
iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak
szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,
c)	támogatás nyújtható tanműhelyben az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint
folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint
a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a
szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.”
11. §
Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az állam az alaprész terhére támogatást nyújthat a szakképzésben az első
szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói
jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére ösztöndíj (a továbbiakban: Szabóky
Adolf szakképzési ösztöndíj) biztosításával a költségvetési évre megállapított, a 12. § c)
pontja szerint rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig.
5
(2)	A Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat a
szakképző iskola látja el.”
12. §
Az Szht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A 12. § d) pontja szerinti decentralizált keretből beruházási célú támogatás nyújtható
a)	az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben
aa)	a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező
szakképzést folytató intézményben, vagy
ab)	a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
folytatott, szakképesítést, vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi
feltételeinek a fejlesztésére,
b)	az a) pontban meghatározott iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben vagyoni értékű
jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé
sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.”
13.	§
Az Szht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az alaprész központi kerete
a)	a 19. §-ban meghatározott szakképzési és felnőttképzési célokra, valamint
b)	a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési
célokra
használható fel.”
14.	§
(1)	Az Szht. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és
felnőttképzési szervnek és a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló
törvény alapján működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez
szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi programok kidolgozásához,
valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok,
szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi
versenyek szervezéséhez.”
(2)	Az Szht. 19. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (5)-(7) és a (9)-(17) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell
elszámolni.
(9) Az alaprész központi keretéből - kérelemre - támogatás nyújtható az állami szakképzési
és felnőttképzési szerv, az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés és
felnőttképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a
szakképzés és felnőttképzés fejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint -
pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”
(3)	Az Szht. 19. §-a a következő (11)-(17) bekezdéssel egészül ki:
6
„(11) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai
szervezetek részére a szakképző intézményben tanulók lemorzsolódásának csökkentését,
illetve a lemorzsolódott tanulók képzésbe történő visszavezetését célzó programok
megvalósításához.
(12)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési és felnőttképzési
kutatási, fejlesztési célú tevékenységre az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.
(13)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési, illetve felnőttképzési
célú uniós finanszírozású program előfinanszírozására az állami szakképzési és felnőttképzési
szerv részére.
(14)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a Kormány döntésén alapuló
szakképzéssel, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi program megvalósításához.
(15)	Az alaprész központi keretéből támogatható
a)	a pályaorientáció, a szakképző iskolai általános műveltséget megalapozó oktatás
kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése,
b)	a szakképző iskolai beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez,
szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel
kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása,
c)	a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,
d)	a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében az információs rendszer
fejlesztése.
(16)	Az oktatásért felelős miniszternek a (15) bekezdésben meghatározott feladatai
ellátásához szükséges forrás biztosítására az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért
felelős miniszter évente külön megállapodást köthet.
(17)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a szomszédos államokban élő
magyarokról szóló törvény szerinti szomszédos államban működő, magyar nyelvű szakképző
iskolában folytatott képzésnek az állami szakképzési és felnőttképzési szerv koordinációjával
megvalósuló fejlesztésére.”
15.	§
Az Szht. 19/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szervet
a)	a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a pályáztatás lebonyolításával
összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből a keretösszeg 1%-a
illeti meg,
b)	az alaprész eredeti költségvetési kiadási előirányzatának
ba)	0,3%-a illeti meg az alaprészből nyújtható szakképzési és felnőttképzési célú
támogatások jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátására,
bb)	0,2%-a illeti meg a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának
részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására,
bc)	0,6%-a illeti meg az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmények
felnőttképzési törvény alapján megvalósított képzéseinek ellenőrzésével összefüggő feladatai
ellátására,
bd)	0,5%-a illeti meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint
a szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával összefüggő feladatai
ellátására.
(3)	A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket - az
eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - díjazás illeti
meg.”
7
16. §
(1)	Az Szht. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)
„i) a beruházási célú támogatásoknál, ha biztosítékként jelzálog alapítása került előírásra, a
jelzálogjog megszűnésének feltételeit,”
(2)	Az Szht. 20. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)
„k) mindazt, amit az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet
előír.”
17.	§
(1)	Az Szht. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét, az alap és a
kiegészítő csökkentő tétel számításának szabályait, valamint az elszámolhatóság feltételeit,”
(2)	Az Szht. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjra, az ösztöndíjban részesíthetők körére, az
ösztöndíj mértékére, feltételeire, folyósítására, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban
felmerült költségek térítésére, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel
küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazására, az elszámolásra és az
ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,”
(3)	Az Szht. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az
államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben -
rendeletben állapítsa meg
a)	az alaprészből a 12. § d), h), i) és j) pontja szerinti célra nyújtott támogatásokkal
összefüggésben a támogatás és díjazás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a
támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra
irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,
b)	az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,
c)	a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait,
d)	a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait,
e)	az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására,
elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
f)	az alaprészből a 12. § g) pontja szerinti célra nyújtott támogatás részletes szabályait.”
18.	§
8
Az Szht. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § Az alaprészből a szakképzésről szóló törvény 2014. december 31-én hatályos 43. §
(2) bekezdés c) pontja alapján tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet által 2014.
augusztus 31-éig megkötött tanulószerződésekre a szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal
összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépését
megelőző napon hatályos 15. § szerint nyújtható támogatás a tanulószerződések
megszűnéséig.”
19.	§
(1)	Az Szht.
a)	1. § a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény)” szöveg,
b)	5. § a) pontjában a „szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján”
szövegrész helyébe a „szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján,
költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában” szöveg,
c)	5. § a) pont aa) alpontjában az „a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt:
szakképző iskola)” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott
szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola)” szöveg,
d)	8. § (6) bekezdés c) pontjában az „a szakképző iskola szakmai programjában” szövegrész
helyébe az „az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervben” szöveg,
e)	9. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és
fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak” szövegrész
helyébe a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év
január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, vagy igényli vissza a 8. § (2) bekezdése szerint
figyelembe vehető összeget” szöveg,
f)	9. § (6) bekezdésében az „A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi
szolgáltató” szövegrész helyébe az „A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató”
szöveg,
g)	15. §-ában a „12. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „12. § j) pontjában” szöveg,
h)	19. § (4) bekezdésében az „Az (1)-(3) és a (10) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (10)
és (17) bekezdés” szöveg,
i)	19. § (10) bekezdésében az „az (1)-(3) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „a 17. §
szerinti” szöveg
lép.
(2)	Az Szht.
a)	5. § d) pontjában a „képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban”
szövegrész helyébe a „ , valamint egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági
képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes
szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg,
b)	8. § (5) bekezdésében a „nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész
helyébe a „nem érvényesítheti az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat” szöveg,
c)	8. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)
bekezdésben foglaltakat” szöveg,
d)	9. § (1) bekezdés b) pontjában a „8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szövegrész
helyébe a „8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szöveg
lép.
9
20. §
(1)	Hatályát veszti az Szht.
a)	13. § (3) bekezdés c) pontja,
b)	19. § (Ó-(3) bekezdése,
c)	19/A. § (4)-(6) bekezdése,
d)	20. § (3) bekezdés a) pont ae) alpontjában az „önkormányzat vagy önkormányzati társulás
esetén törzskönyvi nyilvántartási számát,” szövegrész,
e)	20. § (3) bekezdés d), f) és j) pontja,
f)	22. § (1) bekezdésében a „támogatást, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése alapján pályázat
útján kapott” szövegrész,
g)	22. § (2) bekezdése,
h)	26. § (5) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Szht.
a)	2. § (1) bekezdés a) pontjában a „kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti,
szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot,” szövegrész,
b)	5. § a) pont aa) alpontjában a „nappali oktatás munkarendje szerint szervezett” szövegrész,
c)	12. § j) pontja,
d)	8. § (2a) és (2b) bekezdése,
e)	15. §-a.
2.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
21.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését
az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben meghatározott
feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.”
22.	§
(1)	Az Szt. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben
megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;”
(2)	Az Szt. 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„10. gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra
kötelezett;”
(3)	Az Szt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
(E törvény alkalmazásában:)
„24. harmadik és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az
OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör
betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, államilag
elismert szakképesítés birtokában szerzik meg;”
(4)	Az Szt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára
bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény, az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv vagy a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, az
irányítása alá tartozó intézmény, vagy a felügyelete alá tartozó szerv által irányított
intézmény által megszervezett olyan vizsga, kompetenciamérés, amely annak megállapítására
irányul, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai és vizsgakövetelmény egyes
követelménymoduljaiban előírt szakmai kompetenciákat elsajátította-e;”
(5)	Az Szt. 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott
kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakgimnáziumban tanult szakképesítés
szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség,
amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítés megszerzését is
magában foglalja;”
(6)	Az Szt. 2. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott
vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen
elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői
felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati
képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján
vesznek részt a gyakorlati képzésben.”
23.	§
(1)	Az Szt. 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés]
„a) a Szakképzési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére,”
[irányul.]
11
(2)	Az Szt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya kiterjed az általános iskolai oktatást nyújtó iskolában, a
szakközépiskolában, a szakgimnáziumban és a szakiskolában folyó pályaorientációra, a
pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs
tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra,
akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn.”
24.	§
Az Szt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Iskolai rendszerű szakképzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
szakképző iskolában vagy szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményben
folytatható.
(2)	A szakképzés szakképző iskolán kívül megszervezhető
a)	az állami felnőttképzési intézményben, és
b)	a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai
képzést folytató intézményben is.
(3)	A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében - az e
törvényben meghatározott esetekben - térségi integrált szakképző központ keretében
működik.
(4)	Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdasági
társaság szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai
rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.”
25.	§
Az Szt. 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati
szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés
a)	- a (2) bekezdés szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendészetért
felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskola, valamint az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott szakképző iskola kivételével - kizárólag a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott köznevelési
intézményben,
b)	- a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az OKJ-ban az
agrárágazatba sorolt szakképzések tekintetében a (2) bekezdés szerinti miniszter
egyetértésével kötött szakképzési megállapodás alapján - nem állami fenntartó által
fenntartott köznevelési intézményben
folyhat.
(2)	Az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati
szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés az
agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az
élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért
felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős
miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a
térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulása
nélkül kizárólag az általa alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat. Az e bekezdés
szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az e bekezdés szerinti miniszter
jogszabályban meghatározott feladatkörébe tartozó szakképesítés megszerzésére irányuló
12
képzésen és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésen túli szakképzést csak
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozzájárulásával indíthat.
(3)	Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a
szakképesítésért felelős miniszter hozzájárulásával folytathat államilag támogatott iskolai
rendszerű szakképzést, ha a 2014/2015. tanévben az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt
szakképzést indított.
4/B. § (1) A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok
szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz,
költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre.
(2)	A szakképzési centrum kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő és oktató munkához
kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is elláthat.
(3)	A szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helye a
szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményének címe. A szakképzési centrum
tagintézménye több telephelyen is működhet. A több telephelyen működő tagintézmény
esetében valamennyi telephelyen biztosítani kell a tagintézmény vezetőjének jogszabályban
meghatározott köznevelési feladatai helyettesítés útján történő ellátását.
(4)	A szakképzési centrumnak a szakképző iskolai osztályban tanulók hivatalos októberi
statisztikai létszám alapján, három tanítási év átlagában számított létszáma legalább kétezer
fő.
(5)	A szakképzési centrum élén főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a
gazdasági főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll,
akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót, a szakmai főigazgató-
helyettest és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter nevezi ki. A szakképzési centrum főigazgatójának és szakmai főigazgató-
helyettesének az nevezhető ki, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott
feltételeken túl legalább három éves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább három
éves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási
tapasztalattal rendelkezik.
(6)	E törvény szakképző iskolára vonatkozó rendelkezéseit a szakképzési centrumra is
alkalmazni kell.”
26. §
Az Szt. 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolai képzés kilencedik-tizenegyedik
évfolyamán szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó
vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A
kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai foglalkozások
megtartásához a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret
harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon
rendelkezésre.
(3)	A szakképzési kerettanterv a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon
ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati,
valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai
elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek
biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a
kötelező tanórai foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább
hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon
rendelkezésre.”
13
27.	§
(1)	Az Szt. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai
vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi
követelményt vagy érettségi vizsgán teljesítette az érettségi vizsga keretében megszerezhető
szakképesítésre meghatározott valamennyi követelményt.”
(2)	Az Szt. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Komplex szakmai vizsgát kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés
keretében tehet, kivéve, ha az adott szakképesítés kizárólag iskolarendszeren kívüli
szakképzésben szerezhető meg.”
28.	§
Az Szt. 10. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési
szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak
megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A szakképzést folytató intézmény a modulzáró vizsgát
akkor szervezi, ha a modulzáró vizsgára jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az
érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb
esetben a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény szervezi. A modulzáró
vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is
megszervezhető.
(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a modulzáró vizsga vizsgafeladatait
a)	a szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a
képzési programban,
b)	a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény, szerv a szakmai és
vizsgakövetelményekben
foglaltaknak megfelelően biztosítja.”
29.	§
Az Szt. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„15. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok
21.	§ Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés
esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.
22.	§ (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai
képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét
képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható,
amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével
az iskola igazgatója határoz.
(2)	A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe
bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a
tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi
az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség
14
megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem
szerzi meg.
(3)	Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a
szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a
(2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés
követelményeit.”
30.	§
Az Szt. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„16. A szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok
23.	§ (1) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola
szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai
vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti
kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen
teljesítette.
(2)	Az (1) bekezdés szerint szervezett szakközépiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok
száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a
gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező
tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb.
(3)	Azon tanuló részére, aki szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a
szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a
(2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető.
(4)	Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési
évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet
egymástól.
24.	§ (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak
iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja
tanulmányait.
(2)	Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés
megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az
iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű
képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett
legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.”
31.	§
Az Szt. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:
„VIII/A. Fejezet
A Szakképzési Hídprogram
„24/A. § (1) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de
legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően,
amelyben tizennegyedik életévét betölti, az általános iskola vagy a tanuló szülője, gyámja
kezdeményezheti felvételét a Szakképzési Hídprogramba. E határidő egy évvel
meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a
tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket
15
azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy tanulmányait
külföldön folytatta.
(2)	A kétéves képzési idejű Szakképzési Hídprogram záróvizsgával, ennek részeként
komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram elvégzéséről a szervező iskola
alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig
részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki.
(3)	A Szakképzési Hídprogram keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az OKJ-ról
szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott
szakközépiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai
tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai
évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. Ebben az esetben a Szakképzési Hídprogram
elvégzése nem igazol alapfokú iskolai végzettséget.
(4)	A Szakképzési Hídprogramban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó
pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógusok illetmény-
kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai
tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka a második évfolyamba lépett.
(5)	A Szakképzési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és
a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg, amely magában foglalja a
csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott
pedagógiai tevékenység mérésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat
is.
(6)	Szakképzési Hídprogram szakközépiskolai és szakiskolai feladatot ellátó intézményben -
a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon -
szervezhető. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket - a (7)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter
egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter jelöli ki.
(7)	A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott iskolák esetén a Szakképzési
Hídprogramban közreműködő intézményeket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter
egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a 4/A. § (2)
bekezdése szerinti miniszter jelöli ki.”
32.	§
(1)	Az Szt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és
gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai
elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti
köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében
a szakgimnáziumi, szakközépiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális
csoportlétszám-feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás
alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében
nem kell alkalmazni, azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel magasabb
lehet.”
(2)	Az Szt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, ha a
felkészítés a Szakképzési Hídprogram keretében, valamint a szakiskolában részszakképesítés
megszerzésére irányul.”
16
(3)	Az Szt. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a
szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni.”
33.	§
(1)	Az Szt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai
gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában
vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt
szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.”
(2)	Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai
gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével -
csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje
alatt - a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével - gyakorlati képzés
nem szervezhető.”
(3)	Az Szt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési
évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében megilletik
mindazon jogok, amelyet
a)	az érdekvédelem tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény, valamint
b)	az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a
munkavédelemre vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei
biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a
tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses
jogviszonyt kell érteni.”
34.	§
(1)	Az Szt. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai
képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez
szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos
gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és
vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében,
február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.”
(2)	Az Szt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak
kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint
szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi
végzettséggel.”
17
35. §
(1)	Az Szt. 29. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek
figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes
a)	a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az
elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a
második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező
tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül,
valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy
tanévvel hosszabb ideig,
b)	a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven
keresztül,
c)	a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében
meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
d)	a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a
javító- és pótló érettségi vizsga,
e)	a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai
érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
f)	a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai
vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.
(1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely
szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony
megszűnése után is.”
(2)	Az Szt. 29. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés
megszerzését követően kezdhető meg.
(7)	Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren
kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a
meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító
képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó,
kapcsolódó - szakképesítés.”
36.	§
(1)	Az Szt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti
jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a
pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel
rendelkezik. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját
alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola
alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámából - legfeljebb
harmincszázalékos mértékben csökkentve - le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött
alkalmazotti létszámot.”
(2)	Az Szt. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szakember bekapcsolódhat a pedagógus-életpálya
előmeneteli és illetményrendszerébe a következő eltérésekkel:
a)	a szakember besorolásánál a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség
megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus
munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani,
b)	a szakembert, ha a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után
munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus
munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni,
c)	az a) és b) pont szerinti szakembernek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott pedagógus II. fokozat eléréséhez az előírt gyakorlat teljesítésén túl meg kell
szereznie a pedagógus végzettséget vagy szakirányú továbbképzésben alap vagy mester
fokozatot követően további szakirányú szakképzettséget.”
37.	§
Az Szt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A szakképző iskolában elméleti tárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a
szakember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel,
ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és
szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének
megfelelő szakképesítéssel.”
38.	§
(1)	Az Szt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként
olyan személy vehet részt, aki)
„a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és - a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában
meghatározott kivétellel - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
(2)	Az Szt. 31. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének
követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki
a)	az oktatott, állam által elismert
aa)	szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves
szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
ab)	szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai
gyakorlattal
rendelkezik, vagy
b)	a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja,
amely - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott
-	vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
c)	a hatvanadik életévét betöltötte.
(4)	Új mestervizsga követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell
tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének
követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga követelmény rendeletben történő
19
megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági
kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb
követelményeknek megfelel.”
39.	§
Az Szt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami fenntartó által fenntartott szakképző intézmény - a 34/A. § (2) bekezdésében
meghatározott korlátozással - ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.”
40.	§
Az Szt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.”
41.	§
(1)	Az Szt. XI. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter - a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott kivétellel -, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős
miniszter által fenntartott szakképző iskola a nappali rendszerben kizárólag általuk oktatható
szakképesítések és azokat megalapozó szakközépiskolai ágazatok tekintetében kizárólagos
jogosultsággal végezhet felnőttoktatást.
(2)	A nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban
résztvevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók -
hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított -
létszámát.
(3)	A szakképzési centrum saját közalkalmazottját a nemzeti köznevelésről szóló törvény
62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a
felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira
vonatkozóan - megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további
foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.
(4)	A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első
szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló
képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”
(2)	Az Szt. 34/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben - az
érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés kivételével - az első szakképesítését
megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag
felnőttoktatásban kezdhet.”
42.	§
Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor)
20
„a) az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy
tanórát meghaladja,”
43.	§
Az Szt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az
ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati
képzés során.”
44.	§
Az Szt. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés - a 26. § (1) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi
székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval
köthető.
(2)	Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott
képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második,
állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési
támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a
keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”
45.	§
(1)	Az Szt. 43. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)
„c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az
agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó szakképesítésre, valamint a Szőlész-borász és a Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus
szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a
szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz
részt gyakorlati képzésben.”
(2)	Az Szt. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló gyakorlati képzést szervező
szervezet székhelye, vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes
gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).
(4)	A nyilvántartásba kérelmére az a gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben
meghatározott - egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés
folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy
kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.”
(3)	Az Szt. 43. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
21
„(5) A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati
képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye
a 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a
tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései
tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.
(6)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/A. §
(2)	bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói
összlétszámának tizenöt százalékát.”
46.	§
Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás tartalmazza
a)	a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy
telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai
számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát,
képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,
b)	azon szakképesítésnek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakorlati
képzőhely a felkészítést nyújtja,
c)	a nyilvántartásba vétel időpontját,
d)	a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét,
képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő szakértő nevét,
e)	a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre egy időben fogadható
tanulók maximális létszámát szakképesítésenkénti csoportosításban,
f)	a hatályos, az 54. § szerint szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési
megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait,
g)	a 2. § 50. pontjában meghatározott tanműhely címét, a tanműhelyben oktatható azon
szakképesítés megnevezését és azonosító számát, amelyre a gyakorlati képzést szervező a
felkészítést nyújtja,
h)	a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő
gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, az
együttműködés időtartamát,
i)	a nyilvántartás adataiban történt változással érintett adatokat, a változás időpontját,
hatályát, a b), e) és g) pontban meghatározott új adat esetén a c) pont szerinti adatot.”
47.	§
Az Szt. 45. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást a (8) bekezdésben
foglaltak kivételével, a gyakorlati képzést szervező szervezet köteles a változás
bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.
(8)	A nyilvántartásban szereplő adatok kiegészítésére, bővítésére irányuló kérelem esetén az
(1)-(5) bekezdést alkalmazni kell.
(9)	A nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentes.”
48.	§
Az Szt. 46. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
22
„(1b) A gazdasági kamara minden év június 15-ig, de legkésőbb a folyó tanév összefüggő
szakmai gyakorlatának kezdete előtt kiadja a 46. § (1a) bekezdésében meghatározott
igazolást - a már megkötött tanulószerződés hatályosságának figyelembevételével -
a)	a folyó tanév szorgalmi időszakára,
b)	a következő tanévre,
c)	az a) és a b) pontban meghatározott időszakra, vagy
d)	az a) és a b) pontban meghatározott időszakok megfelelő részidőszakára
vonatkozóan.
(1c) Ha a 49. § (1) bekezdés c)-g) pontja alapján megszűnik a tanulószerződés és a
megszűnést követően nem biztosított a megfelelő képzőhely, a gazdasági kamara kiállítja az
(1a) bekezdésben meghatározott igazolást az iskola számára.
(1d) A gazdasági kamara által az (1a) bekezdés szerint kiállított igazolás az abban
meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes. Ha az igazolás kiállítását követően,
az abban megjelölt időpontot megelőzően a tanuló tanulószerződést köt, a gazdasági kamara
visszavonja az igazolást.”
49.	§
(1)	Az Szt. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés tartalmazza)
„a) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét,
adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet
nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),
b)	a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és
idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), a 29. § (1b)
bekezdésében meghatározott tanuló által kötött tanulószerződés esetén a 87. § (3) bekezdés c)
pontja szerinti adatot, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,”
(2)	Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés tartalmazza)
„e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és -
szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési
célt szolgáló tanműhely-e,
f)	a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és
-	figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a
pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül,”
(3)	Az Szt. 48. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés tartalmazza)
„h) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó
juttatásokon és kedvezményeken felül - a 68. § (2) bekezdése alapján biztosított egyéb
juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,”
(4)	Az Szt. 48. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A tanulószerződés tartalmazza)
23
„i) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói
pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt,
j) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő
gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló
teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.”
50.	§
Az Szt. 49. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés megszűnik)
„a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második
szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,”
51.	§
(1)	Az Szt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet
közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha
a)	a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven
százaléknál kevesebb,
b)	a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató
szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,
c)	a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati
képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő
gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és
vizsgakövetelmény alapján a szakképzési kerettantervben a gyakorlati képzésre előírt képzési
idő legfeljebb negyven százalékában,
d)	a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy
e)	a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.”
(2)	Az Szt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés
aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a
szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési
megállapodás nem köthető, kivéve az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben.”
(3)	Az Szt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt
követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a
gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel
részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint
gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek
megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően
igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati
képzést folytató szervezet részére.”
24
52. §
(1)	Az Szt. 57. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)
„d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására
vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,”
(2)	Az Szt. 57. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)
„g) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló
felelősségbiztosításának költségviselőjét,
h)	azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés,
és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről,”
(3)	Az Szt. 57. §-a a következő i)-k) ponttal egészül ki:
(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)
„i) az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek
viselésének, megosztásának és átadásának módját,
j) a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében
megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező
oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatásban folyik,
k) ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre,
a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés szakképzési megállapodás
alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés
keretében kerül megszervezésre.”
53.	§
Az Szt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési
tevékenységét - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a gazdasági
kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú
tanuló esetében a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az
ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskolák közül legalább egynek a képviselője,
amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző
iskola, ha nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott
határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselőjének az ellenőrzés során
tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a
határozat záradékaként csatolni kell.”
54.	§
(1) Az Szt. 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
25
(Pénzbeli juttatást köteles fizetni)
„b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati
képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a
nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a
szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.”
(2)	Az Szt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a
szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok
figyelembevételével az előző félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest emelni
kell a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének
és szorgalmának figyelembevételével.”
55.	§
Az Szt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a
tanuló részére.”
56.	§
Az Szt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a
mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol
marad.”
57.	§
Az Szt. 72. § (2) bekezdés e) ésf) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter)
„e) kidolgoztatja és kiadja
ea)	a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a
kilencedik évfolyamon a tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, továbbá a tizedik és
tizenegyedik évfolyamon a tanműhelyben folyó gyakorlatra és a gyakorlati képzést folytató
szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre,
eb)	a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és
szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra, valamint
ec)	a szakgimnáziumokban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési
évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra
vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,
f)	kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a szakközépiskolákban, továbbá a
szakgimnáziumokban kötelezően alkalmazandó ágazatonként differenciált kerettantervek
elkészítését és kiadását az oktatásért felelős miniszternél,”
58.	§
26
Az Szt. 79. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Tanács huszonegy tagból áll.
(3)	A Tanács
a)	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőjéből,
b)	a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,
c)	a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három)
szakértőből,
d)	a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdekképviseleti
szervezetek összesen hat képviselőjéből,
e)	az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek
egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
f)	az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
g)	a nem állami intézményfenntartók kettő, valamint állami intézményfenntartóként a 4/A. §
(2)	bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős
miniszter és az oktatásért felelős miniszter egy-egy (összesen négy) képviselőjéből
áll.
(4)	A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az
általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.”
59.	§
Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az
országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt
szakmai kamarák által delegált képviselők. A Nemzeti Képesítési Bizottság
szakmacsoportonként albizottságokat hoz létre.”
60.	§
Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett
tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci
kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-
fejlesztési koncepciója alapján.”
61. §
Az Szt. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bizottság létszáma öt fő.
(2)	A bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói
szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő) és a
foglalkoztatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (egy fő)
képviselőiből áll.”
62. §
27
Az Szt. 84. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5b) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a bizottságnak a megyénként és a
fővárosra tett, 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős
miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson
belüli, fenntartók közötti elosztására - az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és
szakközépiskolai ágazatok kivételével - tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április
utolsó munkanapjáig.”
63.	§
(1)	Az Szt. 86. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséhez - a pályakövetésről
szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszer
működtetéséért felelős szervnek adatot szolgáltat
a)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. §
(5a) bekezdésében,
b)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés d) pontjában,
c)	az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak
ellátására kijelölt szerv a köznevelési információs rendszerben
meghatározott adatokról. A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv az adatokat
kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhatja a
komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.”
(2)	Az Szt. 86. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv a 4/A. § (2) bekezdése szerinti
miniszter részére az általa fenntartott iskolákra vonatkozó pályakövetési adatokat szolgáltat.”
64.	§
Az Szt. 87. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása, valamint a tanulószerződés
megkötésének elősegítése céljából a szakképző iskola minden évben legkésőbb március
utolsó munkanapjáig továbbítja a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara
részére
a)	a 48. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott adatokat,
b)	a tanuló
ba)	által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek,
pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére,
bb)	évfolyamára,
bc)	szintvizsgájára,
bd)	érettségijére
vonatkozó adatokat, valamint
c)	a 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló esetén az állam által költségvetési
hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre
jogosító körülményre vonatkozó adatot.
28
(4)	A szakképző iskola a (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást
követő öt munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a megváltozott
adatokról.”
65.	§
(1)	Az Szt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a
nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályait, a nyilvántartásba vétel részletes
feltételeit, valamint a 26. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyakorlati képzés folytatására
jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő
nyilvántartásba vétel részletes feltételeit,”
(2)	Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben
határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és keretszámait,
amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint
költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság
a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.”
66.	§
(1)	Az Szt. 89. § e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és
g)	pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben
határozza meg]
„e) a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre és a szakmai
gyakorlati képzésre vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,
f)	a szakgimnáziumban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és
szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező
szakképzési kerettanterveket,
g)	a szakgimnáziumban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési
évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező
szakképzési kerettanterveket,”
(2)	Az Szt. 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és
g)	pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben
határozza meg]
„i) a 31. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vendéglátóipari egységeket.”
(3)	Az Szt. 89. §-a a következőj) ponttal egészül ki:
29
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és
g)	pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben
határozza meg]
„j) a Szakképzési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Szakképzési Hídprogramban
folytatott képzéshez szükséges szakképzési kerettanterveket, valamint a Szakképzési
Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait.”
67.	§
(1)	Az Szt. 92. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2016/2017-es tanévtől szakképzés kizárólag szakgimnáziumi, szakközépiskolai és
szakiskolai formában indítható.
(2b) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti
a)	szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakgimnáziumban,
b)	szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakközépiskolában,
c)	speciális szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakiskolában
kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.”
(2)	Az Szt. 92. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti térségi
integrált szakképző központ tagja lehet az állami intézményfenntartó és szakképző iskolája,
valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott szakképző iskola. A
szakképző iskola állami fenntartója több térségi integrált szakképző központ tagja is lehet.”
(3)	Az Szt. 92. § (36) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(36) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképző iskola fenntartója a
2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1-je
előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak az
agrárpolitikáért felelős miniszternek történő átadása és szakképzési megállapodás megkötése
nélkül is befejezheti.”
(4)	Az Szt. 92. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:
„(37) A 2013/2014-es, a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben szakközépiskolába
beiskolázott tanuló által a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból letett érettségi vizsga
emelt szintű érettségi vizsgának minősül.”
68.	§
(1)	Az Szt. 92/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött
gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan
önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, - eltérő
megállapodás hiányában - 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6)
bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó
központ és a szakképzési centrum fenntartója köteles együttműködni a fenntartási
kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi
30
integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt
fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető.”
(2)	Az Szt. 92/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti
a)	szakmai érettségi végzettséget utoljára a 2015/2016. tanévben induló szakközépiskolai
képzésben részt vevő tanulók,
b)	szakiskolai végzettséget utoljára a 2015/16. tanévben induló szakiskolai képzésben részt
vevő tanulók
szerezhetnek.”
69.	§
(1)	Az Szt. 92/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1 a) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési feladat- és intézményátadás nem minősül a
nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményátszervezésnek.”
(2)	Az Szt. 92/B. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a térségi
integrált szakképző központ feladatait és az ezzel összefüggő projekt-végrehajtási és projekt-
fenntartási kötelezettségeit 2015. július 1-jei hatállyal átadja a szakképzési centrum részére.
(4)	A szakképzési centrum által 2015. július 1-jével átvett közfeladat ellátását szolgáló
ingatlan és ingó vagyon - ideértve a tan- és egyéb eszközöket, felszereléseket - a közfeladat
átvételhez kapcsolódó megállapodás alapjául szolgáló leltár szerint a közfeladatot átvevő
szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelésébe kerül a közfeladat átvételének időpontjától
a közfeladat szakképzési centrum részéről történő ellátásának az adott ingatlanban történő
megszűnésének időpontjáig. A vagyonkezelői jog a szakképzési centrumot a térségi integrált
szakképző központ esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg. E
bekezdést nem kell alkalmazni a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter fenntartásában lévő
köznevelési intézmény és a kizárólag nem állami, nem önkormányzati részvétellel létrejött
térségi integrált szakképző központ által ellátott közfeladathoz kapcsolódó, valamint az olyan
ingatlan és ingó vagyonra, amely tekintetében a szakképzési centrumot az Nkt. 76. §-a
alapján ingyenes vagyonkezelés, illetve ingyenes használat illeti meg.
(5)	A (4) bekezdés szerinti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a térségi integrált
szakképző központ feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei
állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa
legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. A megállapodás megkötésének hiánya
nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a
felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljes
körűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján
kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra
tekintet nélkül végrehajtható. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon
tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott
határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon
belül köti meg.
(6)	A (4) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyon az általános forgalmi adóról szóló 2007.
évi CXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés
alá esik.
31
(7)	2015. július 1-jét követően új térségi integrált szakképző központ nem hozható létre.
(8)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési centrum tekintetében
nyilvános pályázati kiírás nélkül adhat intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízást, ha
az a közfeladat átvétele miatt szükséges. A megbízás a pályázati eljárás eredményes
befejezéséig, de legfeljebb a 2015/2016-os tanév végéig szólhat.”
70.	§
Az Szt. 55. alcíme a következő 92/D. §-sal egészül ki:
„92/D. § A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati
oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki legkésőbb 2015.
szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. § (1)
bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.”
71.	§
(1)	Az Szt.
a)	2. § 16. pontjában a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2011. évi CXC.
törvényben (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény)” szöveg,
b)	2. § 26. pontjában a „szakképesítésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által
rendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)” szöveg,
c)	2. alcím címében a „fenntartása és” szövegrész helyébe a „fenntartása, a szakképzési
centrum, és” szöveg,
d)	5. § (7) bekezdésében az „(1)-(5) vagy (14)-(15) bekezdés” szövegrész helyébe az „e
törvény” szöveg, a „(3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói” szövegrész
helyébe a „szakképző iskolai osztályban tanulók - három tanítási év átlagában számított -
hivatalos októberi statisztikai” szöveg,
e)	6. § (3) bekezdés e) pontjában a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a
továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek
szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg” szövegrész helyébe a „szakképesítésért
felelős miniszter megnevezését” szöveg,
f)	6. § (4) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Szakképesítésért felelős miniszternek
szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. A” szöveg,
g)	12. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „szakmai” szövegrész helyébe a „komplex
szakmai” szöveg,
h)	47. § (2) bekezdésében az „augusztus 15-ig” szövegrész helyébe a „május 31-ig” szöveg,
i)	59. § (3) bekezdésében a „névjegyzéken” szövegrész helyébe a „névjegyzékben” szöveg,
j) 84. § (5c) bekezdésében az „az 5. § (14) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a
4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések és ezeket
megalapozó szakközépiskolai ágazatok” szöveg,
k) 84. § (5d) bekezdésében a „július” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg,
l) 92. § (3) bekezdés b) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe a „(7)” szöveg,
m) 92. § (14b) bekezdésében az „5. §-ban” szövegrész helyébe az „5. § (7) bekezdésében”
szöveg
lép.
(2)	Az Szt.
a)	2. § 37. pontjában, 28. § (3) bekezdésében, 48. § (1) bekezdés e) pontjában és 57. § h)
pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai vagy szakiskolai” szöveg,
32
b)	2. § 37. pontjában a „szakközépiskolákban” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”
szöveg,
c)	4/A. § (1) bekezdésében, 84. § (5b) bekezdésében és 88. § (5) bekezdésében a
„szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumi” szöveg,
d)	4/A. § (2) bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumi”
szöveg,
e)	82. § b) pontjában a „szakiskolai tanulmányi” szövegrész helyébe a „Szabóky Adolf
szakképzési” szöveg,
f)	92. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „2017. június 30-ig” szövegrész helyébe a
„2016. június 30-ig, de legkésőbb a fenntartási időszak végéig” szöveg,
g)	92. § (17) bekezdésében a „30. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „31. § (1)
bekezdésében” szöveg
lép.
72.	§
(1)	Hatályát veszti az Szt.
a)	5. § (1)-(5), (11), (14) és (15) bekezdése,
b)	12. § (1) bekezdés b) pontjában az „- a 4. § (2) bekezdésében meghatározott -”
szövegrész,
c)	92. § (3) bekezdés a) pontjában az „az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint,” szövegrész,
d)	92. § (8) bekezdésében az „az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint,” szövegrész,
e)	92. § (9), (11)-(14), (21)-(23), (25), (26), (29), (30), (34) és (35) bekezdése,
f)	92/A. § (2)-(9) bekezdése,
g)	57. alcíme.
(2)	Hatályát veszti az Szt.
a)	8. § (6) bekezdése,
b)	27. § (3) bekezdése,
c)	33. § (7) bekezdése,
d)	43. § (2) bekezdés b) pontja,
e)	78. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja,
f)	79. § (7) bekezdése,
g)	82. § e) pontja.
(3)	Hatályát veszti az Szt. 2. § 36. pontja.
3.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
73.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1)
bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„j) az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott
jogalanyoknak
ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint
jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra
irányuló tevékenységére.”
33
(2)	Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes
személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6)
bekezdésben foglaltak kivételével]
„c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott
kombinált nyelvi képzés,”
[lehet.]
(3)	Az Fktv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d)
pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki
a)	a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófák elleni
védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter
felelősségi körébe tartozó
aa)	hivatásos beosztások betöltésére jogosító, egyéb szakmai képzésekre és
továbbképzésekre,
ab)	nem hivatásos munkakörök betöltésére jogosító, kényszerintézkedések és kényszerítő
eszközök alkalmazására is felkészítő egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,
b)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, ha az nem
minősül a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e
jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert
nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra
irányuló tevékenységére,
c)	a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott
egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről
szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény
hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen
tevékenység folytatása céljából történik,
d)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,
e)	az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,
f)	a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben
részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett
továbbképzésre,
g)	a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai
továbbképzésekre,
h)	a hatósági jellegű képzésekre,
i)	az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai
ellátásának keretében - a 3. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szervezett
képzéseire,
j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az
igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az
ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,
k) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és
vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó
személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a
34
nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről,
valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri
rendeletben meghatározott képzésekre.”
74. §
(1)	Az Fktv. 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5a. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;”
(2)	Az Fktv. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal
nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés
során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként
a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló
képzési rész - nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint - alól a képzésre
jelentkezőt fel kell menteni;”
(3)	Az Fktv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni
felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás
képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;”
(4)	Az Fktv. 2. §-a a következő 19a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„19a. kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű,
egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;”
(5)	Az Fktv. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20a. kontaktóra: a képzésben résztvevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;”
(6)	Az Fktv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag
összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi
feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további
tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a
35
képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket,
tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során
felhasználni;”
(7)	Az Fktv. 2. §-a a következő 23a-23d. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési
nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;
23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi
képzés;
23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú
rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott
képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és
ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez
köthető szintjei;
23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló
képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;”
(8)	Az Fktv. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források
terhére megvalósuló képzés;”
(9)	Az Fktv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több mint
felében - nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában - egyedül,
önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb
mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás blended learning módszerrel történő
megvalósulása esetén hagyományos tanórákon - nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább
hetven százalékában kontaktórákon - vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló
megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó
tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a
kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon -
megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve
elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók
felhasználása is segítheti.”
75.	§
Az Fktv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési
tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a
felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés
36
gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem
állapodhat meg.”
76.	§
Az Fktv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott jogalanynak adható,
a)	amely rendelkezik
aa)	a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és
felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített
képzési programmal,
ab)	a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben
meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,
ac)	a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő
minőségbiztosítási rendszerrel,
ad)	felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és
ae)	ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b)	amely tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,
c)	amely igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal
rendelkezik, és
d)	amelynek létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói
nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.”
77.	§
Az Fktv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzést folytató
intézmény szervezi, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett
szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben
a hatóság vagy a szakképzésről szóló törvény 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
intézmény szervezi.”
78.	§
(1)	Az Fktv. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
„c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,”
(2)	Az Fktv. 12. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
„e) az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés egyéni felkészítés,
csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi
képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését,
37
f)	a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt
elméleti és - ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést - a gyakorlati óraszámot,”
79.	§
Az Fktv. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:)
„a) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő
megnevezését, nyilvántartásba vételi számát, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére
irányuló képzés esetén a szakképesítés OKJ számát,”
80.	§
(1)	Az Fktv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felnőttképzést folytató intézmény OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló
képzés esetén a modulzáró vizsgával összefüggésben a hatóság részére
a)	a szakképesítés és a modulok megnevezéséről,
b)	a modulzáró vizsga napjáról, kezdő időpontjáról és helyszínéről,
c)	a vizsgán résztvevők számáról
elektronikus úton adatokat szolgáltat.”
(2)	Az Fktv. 15. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A felnőttképzést folytató intézmény)
„c) az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a modulzáró
vizsga kezdő napját megelőző harmadik napig”
(köteles eleget tenni.)
(3)	Az Fktv. 15. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hatóság a támogató részére - a támogatási szerződés megvalósulásának ellenőrzése
céljából - elektronikus hozzáférést biztosít a támogatott képzés (1) és (2) bekezdésben
meghatározott adataihoz. A támogató az adatokat a támogatás felhasználásának ellenőrzésére
meghatározott időtartamig kezelheti.
(10)	A felnőttképzést folytató intézmény és a felnőttképzési tevékenységet folytatni kívánó
1.	§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tervezett képzéseiről - a képzés
indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a
hatóság részére elektronikus úton. A hatóság a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők
tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A hatóság a határidőn túl beérkezett adatokat
nem köteles közzétenni.
(11)	A (10) bekezdés szerinti önkéntes adatszolgáltatás
a)	a képzés megnevezését, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén
a szakképesítés azonosító számát és megnevezését,
b)	a képzés tervezett első képzési napját, valamint
c)	a képzés befejezésének tervezett időpontját
38
tartalmazza.”
81. §
Az Fktv. 10. alcíme a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:
„17/A. § A felnőttképzést folytató intézménynek úgy kell kialakítania a képzési
tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, hogy a
hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzései - a képzésekhez
tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével - elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket
nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósít meg.
17/B. § Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény az 1. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott bármely, vagy az általa meghirdetett OKJ szerinti
képzésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,
a)	hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely
megegyezik bármely OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, vagy olyan OKJ szerinti
szakképesítés megnevezésével, amelyre az intézménynek nincs engedélye és
b)	hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást OKJ szerinti
szakképesítés megszerzésének lehetőségére, vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés
megszerzésének lehetőségére, amelyre az intézménynek nincs engedélye.”
82. §
Az Fktv. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„V fejezet
Ellenőrzés, jogkövetkezmények’”
83. §
(1)	Az Fktv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások
megtartását - szakértői bizottság bevonásával - ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A
hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély
megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az
engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság
ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti
azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló
kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.”
(2)	Az Fktv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési
szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő
szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti
képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara
által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a
felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a
kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség
39
áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői
nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.”
(3)	Az Fktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany
a)	a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a
kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot
szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési
esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi
összegének nyolcszorosánál,
b)	engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság
ba)	az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér
havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki,
bb)	az 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér
havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azzal, hogy ha
az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a
képzésben résztvevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi
összegének tízszerese.”
(4)	Az Fktv. 20. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény a 17/B. §-ban
meghatározott rendelkezéseket megsérti, a hatóság vele szemben a kötelező legkisebb
munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki.”
84.	§
Az Fktv. 23. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai uniós források kivételével a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat
érintő pályázati kiírások kizárólag a hatóság véleményének kikérésével jelentethetők meg. A
hatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a pályázati kiírás tervezete az e törvényben és
végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelel-e. A pályázati kiírás érvénytelen, ha a
pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének (7) bekezdés szerinti határidőben történő
megküldését elmulasztja.
(7)	A pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetét - a megjelenés várható időpontját legalább
tizenöt nappal megelőzően - a (6) bekezdés szerinti véleményezés érdekében elektronikus
úton megküldi a hatóság részére. A hatóság a pályázati kiírás tervezetét a beérkezést követő
tíz napon belül véleményezi, véleményét elektronikus úton közli a pályázat kiírójával. A
pályázat megjelentethető, ha a hatóság a határidő lejártáig nem közli a véleményét.”
85.	§
Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § E törvénynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a
felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított
rendelkezéseit - e törvénynek a Mód. tv.-vel megállapított 2. § 2. pontja és 17/B. §-a
kivételével - a Mód. tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell
alkalmazni.”
40
86. §
(1)	Az Fktv.
a)	1. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a
„szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló
törvény)” szöveg,
b)	1. § (6) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1)
bekezdésében” szöveg,
c)	1. § (7) és (8) bekezdésében a „d)-j) pontjában” szövegrész helyébe a „d)-k) pontjában”
szöveg,
d)	2. § 2. pontjában a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1)
bekezdésében” szöveg,
e)	3. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a
Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság,
egyesülés és szövetkezet” szöveg,
f)	3. § (7) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan
gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és
szövetkezet, amelynek vezető tisztségviselője olyan Ptk. szerinti gazdasági társaság,
egyesülés és szövetkezet” szöveg,
g)	4. § (3) bekezdésében az „1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul,
amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában” szövegrész
helyébe az „1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely
szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely
szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében” szöveg,
h)	5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „valamint a gazdasági társaságokról szóló
törvény hatálya alá tartozó jogalanyok” szövegrész helyébe a „vagy a Ptk. szerinti jogi
személyek” szöveg,
i)	5. § (1) bekezdés b) pontjában a „képzési programok” szövegrész helyébe a „képzések”
szöveg,
j) 9. § (4) bekezdésében a „négyéves időtartamra szól” szövegrész helyébe a „visszavonásig,
de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes” szöveg,
k) 18. § (5) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,
l) 20. § (1) és (9) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe
az „az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,
m) 20. § (8) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrészek helyébe az
„az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,
n) 31. § (3) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a
„központi költségvetés, valamint az európai uniós” szöveg
lép.
(2)	Az Fktv. 21. § (4) bekezdésében az „A felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész
helyébe az „Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, az 1. § (1) bekezdés
c)	pontjában meghatározott jogalany” szöveg lép.
(3)	Az Fktv.
a)	5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „szakképesítés azonosítási számával”
szövegrész helyébe a „szakképesítés azonosító számával, rész-szakképesítést is tartalmazó
szakképesítés esetén a rész-szakképesítés azonosító számával” szöveg,
b)	15. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c)
pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,
41
c)	15. § (3) bekezdés a) pontjában a „képzés első képzési napját megelőző harmadik napig”
szövegrész helyébe a „képzés első napján” szöveg,
d)	19. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának”
szövegrész helyébe a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának, formájának” szöveg,
e)	20. § (11) bekezdés d) pontjában a „17. §-ban” szövegrész helyébe a „17. §-ban és a
17/A. §-ban” szöveg,
f)	20. § (11) bekezdés e) pontjában a „15. §-ban” szövegrész helyébe a „15. § (1) bekezdés
b)-e) pontjában és (1a)-(3) bekezdésében” szöveg
lép.
87.	§
(1)	Hatályát veszti az Fktv.
a)	1. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra,”
szövegrész,
b)	18. § (4) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság,” szövegrész,
c)	23. § (1) bekezdés b) pontja,
d)	28. § (2) bekezdés a) pontjában a „körét,” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Fktv. 19. § (1) bekezdésében az „ , általános nyelvi és támogatott
egyéb” szövegrész.
II.	Fejezet
A szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő ágazati
törvénymódosítások
4.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
88.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a
következő h) ponttal egészül ki:
[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„h) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a pályakövetési rendszer működtetése
céljából a d) pont”
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
89.	§
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
42
„(4) A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem
minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b)
pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj.
56/A. §-a szerinti kötelezettet is] - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének,
székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának
közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és
utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a
végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó
intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a
születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a
biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
a)	a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a
foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására
utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell
teljesíteni,
b)	a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését
követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni,
c)	ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető
köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja, valamint (2)
bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre az
a)	és b) pontot, a bejelentendő adatok körére e pontot kell alkalmazni, azzal, hogy a
bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét
és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját
is.”
(2)	Az Art. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a
kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és
utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a
végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó
intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton
haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési
rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói,
kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus
dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.”
6.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
90.	§
(1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6/F. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
43
(Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás)
„a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján
foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó
vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott, az utazásszervezői és utazásközvetítői
tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy rendelkezik az utazásszervező
és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel és
szakmai gyakorlattal, valamint nyelvismerettel (a továbbiakban: tevékenységért felelős
személy),”
(2)	A Kertv. 6/F. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás)
„c) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős
személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás
tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, tevékenységért
felelős személye, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az
utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések
megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági
határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől,”
(3)	A Kertv.
a)	4. § (2) bekezdés a) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni
vállalkozó” szöveg,
b)	6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az
„egyéni vállalkozó” szöveg,
c)	6/E. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az
„egyéni vállalkozó” szöveg,
d)	6/F. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni
vállalkozó” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti
a)	a Kertv. 12. § (4) bekezdés a) pontja,
b)	az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet,
c)	a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi
Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet.
7.	Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény módosítása
91.	§
Nem lép hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról
szóló 2014. évi XCIX. törvény 365. §-a és 366. §-a.
III. Fejezet
Záró rendelkezések
44
8.	Hatályba léptető rendelkezések
92.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	A 48. §, 64. § és a 72. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. §, a 3. § (1) bekezdése, a 4. §, a 78. §, a 79. §, a 82. §, a 83. § (3) és (4) bekezdése
és a 86. § (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A 90. § e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(5)	A 61. § 2015. október 1-jén lép hatályba.
(6)	A 20. § (2) bekezdése 2015. december 31-én lép hatályba.
(7)	A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, az 5-7. §, a 11. §, a 17. § (1) és (2) bekezdése, a 19. § (2)
bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 28. §, 63. §. a 73. § (2) bekezdése, a 74. § (1)-(5) és (7)-
(9)	bekezdése, a 76. §, a 77. §, a 80. §, a 83. § (1) és (2) bekezdése, a 84. §, a 86. § (3)
bekezdése, a 87. § (2) bekezdése, a 88. § és a 89. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(8)	A 26. §, az 57. §, a 66. § (1) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(9)	A 23. §, a 29-31. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, a 33. § (1) és (3) bekezdése, a 34. §, a
36. §, a 67. § (1) és (2) bekezdése, a 71. § (2) bekezdése és a 72. § (3) bekezdése 2016.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(10)	A 22. § (5) bekezdése, a 27. § (1) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése 2019. szeptember
1-jén lép hatályba.
9. Az Európai Unió jogának való megfelelés
93.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
45
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció - melyet a Kormány 1040/2015.
(II. 10.) számú határozatával fogadott el - kiemelten foglalkozik a szakképzési
intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást
biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. Ennek eredményeként a szakképzés
egész rendszerét érintő felülvizsgálat vette kezdetét, melynek egyik eleme, a szakképzési
hozzájárulási rendszer - mint a gyakorlati képzés állam által történő támogatásának legfőbb
forrása - is átalakításra kerül.
A szakképzési hozzájárulási rendszer felülvizsgálatának eredményeként a törvényjavaslat
(továbbiakban: Javaslat) az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza:
-	A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprész (a továbbiakban: NFA KA)
főösszegének évek óta tartó folyamatos csökkenése miatt a törvényjavaslattal bevezetni
szándékozott intézkedés lehetővé teszi a gazdálkodó szervezetek részére, hogy a jelenleg
pályázati úton nyújtott támogatásokat közvetlenül a szakképzési hozzájárulás teljesítésével
vegyék igénybe, egyúttal kiváltva a képzési alaprészből nyújtott támogatásokat és
tehermentesítve ezzel a képzési alaprész kiadási előirányzatát.
-	A pályázati úton nyújtott támogatások kiváltása oly módon történik, hogy a szakképzési
hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége mértékének csökkentésénél figyelembe vehető
jelenlegi normatíva bizonyos feltételek teljesülése esetén megemelésre kerül.
-	A szakképzésről szóló törvényben meghatározott egyéb szervezeteket érintő intézkedés,
hogy a törvényjavaslat szerinti alanyi kör által folytatott gyakorlati képzés - eddig képzési
alaprészből nyújtott - támogatása kiváltásra kerül a szakképzési hozzájárulási elszámolási és
visszaigénylési rendszer keretén belül.
-	A fenti intézkedésekkel összefüggésben a képzési alaprész kiadási előirányzatának
felosztása akként módosul, hogy egyes támogatási jogcímek megszűnnek, továbbá az állami
fenntartásban működő szakképző iskolák egyszerűbb és adekvát támogatási módja kerül
kialakításra.
Az oktatási rendszerek nemzetközi mutatói megerősítik azt, hogy a fenntartható fejlődés
egyik - talán legfontosabb - kulcsa a humánerőforrás fejlesztése. A hazai köznevelés, ezen
belül a szakképzési intézményrendszer előtt álló legnagyobb kihívás tehát a nevelés és az
oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelése, méghozzá egy
olyan környezetben, amelyben több hullámban várhatóak recessziós jellegű, a gazdaságot
érintő, a munkaerőpiac gyors átrendeződését igénylő folyamatok.
Az elmúlt kormányzati ciklusban megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, mely
révén hatékonyabbá és átláthatóbbá vált a szakképzési rendszer jogszabályi háttere, és
átláthatóbbá vált a képzési szerkezet. A reformoknak számos eleme megvalósult a
közelmúltban, ugyanakkor már a kezdetektől látható volt, hogy a hosszú távú, tartós
eredmények eléréséhez szükséges lesz a reformok kiszélesítése annak érdekében, hogy az új
alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a
munkaerő-piac folyamatosan változó, megújuló kihívásaira.
A fellendülő gazdaság folyamatos, szakképzett munkaerő igényt is generál, így a jelenleginél
több jól felkészült szakmunkás és technikus képzésére van szükség annak érdekében, hogy a
gazdaság igényeinek megfelelően biztosítani lehessen a megfelelő számú és minőségi
szaktudással rendelkező szakemberek utánpótlását.
46
A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő
fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók:
a)	A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése,
kibocsátása;
b)	A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális
képzési formában részt vevők számának emelése;
c)	A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának,
eredményességének javítása.
Az intézményrendszer hatékonyabbá tételén, a képzés minőségének, hatékonyságának,
eredményességének javításán keresztül rugalmasabbá, vonzóbbá, értékesebbé tehető a
szakképzési rendszer, amely segítheti, hogy a szakképzés presztízse emelkedjen.
A Javaslatnak a szakképzési hozzájárulási rendszer módosítására irányuló rendelkezéseket
követő részében foglalt módosítások a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című
koncepcióban foglalt célok teljesülésének a szakképzésről szóló törvényt érintő
rendelkezéseit tartalmazzák a következők szerint:
1.)	Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési feladat ellátási struktúra kialakítása és
bevezetése:
1.1.)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó
szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások
hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerülnek kialakításra
(megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10). A korábbi szakképző iskolák a
szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A szakképzési
centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és
speciális szakiskolai képzés folyhat.
1.2.)	A 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola
szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12.
évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll, azonban
lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és
ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi
mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire
épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát
4+1 éves képzés folyik.
A jelenlegi szakiskola pedig szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi
újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően
automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez,
egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy
kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2
éves képzés folyik.
A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik a továbbiakban.
2.)	A szakképzési törvény hatályos szabályozása értelmében az állam az első szakképesítés
megszerzését finanszírozza, a második, illetve további szakképesítéseket már csak
önköltséges formában lehet megszerezni. Az első szakképesítést megszerzők számára
viszont, ha rendelkeznek érettségivel, biztosított a továbbhaladás lehetősége az államilag
támogatott felsőoktatásba. A Javaslat ezért két szakképesítés állami szakképzési rendszerben
történő megszerzésének ingyenessé tételét tartalmazza, hogy elősegítse a felsőfokú
végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. Sokan
vannak ugyanis, akik nem képesek vagy nem is szeretnének magasabb szinten továbbtanulni,
47
de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés
megszerzése, amelyre önerőből nem mindig biztosítottak a források.
3.)	A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának
igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlati oktatásvezető
munkakör visszaállítását. A gyakorlati oktatásvezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk
mellett, illetve annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb
kapcsolattartás, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői
között.
4.)	A duális képzés lényeges elemeit képező, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati
képzés megvalósulását biztosító tanulószerződés és együttműködési megállapodás rendszere
szabályainak pontosítására is sor kerül az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján,
továbbá a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásai is
pontosításra kerülnek.
5.)	A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzést felügyelő gyakorlati oktatóra
vonatkozó képesítési előírások esetén alternatív lehetőségeinek biztosítása valósul meg.
6.)	A komplex szakmai vizsgáztatási rendszer egyes elemeinek - egységes vizsgáztatási
színvonal biztosítását elősegítő - módosítását célozza: a modulzáró vizsga központi
szervezési lehetőségének bevezetése.
7.)	A köznevelési pedagógus életpálya modellhez illeszkedő, de a szakképzésben oktatók
képesítéseit jobban figyelembe vevő szabályok kialakítására kerül sor, amely a magasabb
életpálya fokozatok elérését pedagógus képesítéshez köti, de az alacsonyabb fokozatokban a
szakmai szakirányú posztgraduális képesítéssel is továbblépést tesz lehetővé.
8.)	A felnőttoktatás rendszerének kiszélesítését elősegítendő, a tanulószerződés-kötési
lehetőség kiterjesztésre kerül a felnőttoktatásra, új felnőttoktatási szabályok kialakítása a
rendszer átláthatóbb és hatékonyabb működése érdekében.
9.)	A szakmai érdekegyeztetési, javaslattételi fórumok összetételének módosítására, valamint
feladatkörük pontosítására is sor kerül a hatékonyabb feladatellátás érdekében
-	Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT): szaktárcai képviselők kivétele
a duplikált véleményezés elkerülése érdekében, továbbá a szakképző intézmények
súlyarányához igazodó intézményfenntartói képviselet kialakítása.
-	Megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB): A munkaerő-piac igényeinek
közvetlenebb érvényesülése érdekében az intézményfenntartói kör részvételének
szűkítése.
-	Nemzeti Képesítési Bizottság (NKB): szakmacsoportos albizottságok megalakítása, a
szélesebb szakmai alapokon nyugvó javaslatok kialakítása érdekében.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálybalépése
óta a törvény gyakorlati alkalmazásával összefüggésben keletkezett tapasztalatok felvetették
a hatályos törvényi szabályozás módosításának szükségességét az alábbiak vonatkozásában:
-	Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések megszerzésére irányuló képzések
(a továbbiakban: OKJ-s képzések) esetében felmerült a szabályozás szigorításának igénye.
48
A felnőttképzést folytató intézmények egy része megtévesztő módon hirdet, ajánl, illetőleg
végez olyan képzéseket, melyek az OKJ-s képzésekhez hasonlóak annak érdekében, hogy
a megemelt óraszámú OKJ-s képzések indítását kikerüljék.
A fenti problémák megoldására irányul a Javaslatnak az Fktv. hatályára vonatkozó
rendelkezéseinek pontosítása, melynek következtében a törvény hatálya kiterjedne az
intézmény OKJ-s képzéseket érintő hirdetéseire, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra
irányuló tevékenységre, annak érdekében, hogy az intézmények az engedély megszerzését
igénylő képzéseiket jogszabályi keretek között végezzék, illetve ezeket ne lehessen
megtévesztő módon folytatni. A Javaslatnak az ellenőrzésre, jogkövetkezményekre
vonatkozó része - a törvényi hatály kiterjesztéséhez kapcsolódóan - differenciáltabbá
teszi, illetve szigorítja a vonatkozó szankciórendszert.
-	Nem indokolt az Fktv. szerinti általános nyelvi képzések egészére vonatkozó szabályozás
fenntartása annak az alapvető jogalkotói célnak a szem előtt tartásával, hogy az Fktv. - az
államilag elismert OKJ-s képzések kivételével - kizárólag a támogatott képzésekre
terjedjen ki. Ezért a Javaslatban szereplő új szabályozás szerint a törvény hatálya a nyelvi
képzések minden fajtája vonatkozásában - az Fktv. hatályos rendelkezésétől eltérően -
kizárólag a támogatott képzésekre terjed ki. Ez utóbbihoz kapcsolódik az Fktv. értelmező
rendelkezéseinek a nyelvi képzés fogalomrendszerét érintő kiegészítése is.
-	Az európai uniós források kivételével a központi költségvetés terhére kiírt képzési
pályázatok esetében gyakori probléma, hogy a pályázati kiírások nem minden
szempontból felelnek meg a hatályos jogszabályokban - többek között az Fktv.-ben -
foglalt előírásoknak. A felnőttképzési tevékenység folytatását engedélyező Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: hatóság) azonban jellemzően csak
utólag, a pályázatok megjelenését követően értesül a jogszabályoknak nem megfelelő
kiírásokról, ezért indokolt a felnőttképzési szabályozás részévé tenni a képzésre irányuló
pályázatok előzetes véleményezésére vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat az európai
uniós források kivételével a központi költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok
esetében így kötelezővé teszi a pályázat kiírója számára, hogy a pályázat tervezetét - a
felnőttképzési jogi szabályozással való összhang biztosítása érdekében - a hatóságnak
előzetes véleményezésre megküldje. A Javaslat tartalmazza a mulasztás
jogkövetkezményét is, mely szerint a hatóság véleményének kikérése nélkül a pályázat
érvénytelen.
A Javaslat a fentieken túlmenően az Fktv. hatálybalépését követő jogszabályi változásokból
eredő - az új Ptk. szabályozásból adódó -, valamint jogtechnikai jellegű pontosításokat is
tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulás támogatási célrendszerét kiterjeszti a nemzeti
felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott duális képzés keretében szervezett gyakorlati
képzésre, figyelemmel a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény változására.
A 2. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzést végző, a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés
kötésére jogosult „egyéb” szervezeteket bevonja a hozzájárulásra kötelezettek körébe oly
módon, hogy az „egyéb” szervezet, amennyiben szakképzési hozzájárulás megfizetését
49
választja, a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás keretében
visszaigényelheti a Nemzeti Adóhivataltól (a továbbiakban: NAV) az adózás rendjéről szóló
törvény előírásainak megfelelően. Ily módon a jelenlegi, igénylésen alapuló támogatás és
annak félévenként az NFA KA-ból történő folyósítása kiváltásra kerül, a gyakorlati képzést
végző „egyéb” szervezet támogatása egyszerűsödik.
A 3. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal beiktatott duális képzés támogatása okán, az 1. §-sal való összhang
megteremtése érdekében a gyakorlati képzés fogalmát kiterjeszti a felsőoktatási duális képzés
keretében végzett képzésre. A Javaslat definiálja a nem főtevékenységként gyakorlati képzést
folytató hozzájárulásra kötelezett, és a kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: KKV)
minősülő vállalkozások fogalmát a Javaslat későbbi §-aiban bevezetett intézkedések miatt.
A 4. §-hoz
Az 1. §-sal beiktatott felsőoktatási duális képzés támogatása miatt, az 1. §-sal való
harmonizálás végett a hatályos törvény 5. § c) pontjának a kiegészítése indokolt.
Az 5. §-hoz
A Javaslattal bevezetni tervezett intézkedés szerint a tanulószerződés alapján folytatott
gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett előtt lehetőség nyílik a gyakorlati
képzés folytatásához szükséges beruházás költségének bizonyos összegű elszámolhatóságára.
A Javaslat továbbá meghatározza, hogy az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó
szakképesítésekhez kapcsolódó gyakorlati képzés szervezése esetén a szakképzésről szóló
2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti egyéb szervezetek - a
főszabálytól eltérően - az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik kötelezettségük mértékét.
Továbbá a nem főtevékenységként gyakorlati képzést végző KKV-k esetében lehetővé válik,
hogy a bruttó kötelezettségüket a gyakorlati képzésben részt vevő oktatók bérköltségével
csökkentsék. A Javaslat megteremti az alapját a nem főtevékenységként gyakorlati képzést
végző valamennyi vállalkozás számára a tanműhely fenntartási célú, emelt összegű normatíva
biztosításának, a 9. évfolyamos tanulószerződéses tanulók esetén, tekintettel arra, hogy a
fajlagos költségeik magasabbak, ugyanis a tanműhely berendezései nem vesznek részt a
termelési folyamataikban.
A 6. §-hoz
A Javaslat a visszaigénylésre vonatkozó megfelelő szabályozást tartalmaz.
A 7. §-hoz
A Javaslat az állami adóhatóságnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelője felé fennálló
adatszolgáltatási kötelezettségét szabályozza újra.
A 8. §-hoz
A módosítás a képzési alaprész kiadási előirányzatának a Javaslattal bevezetett
intézkedéseknek megfelelő felosztását tartalmazza. A Javaslattal egyes támogatási jogcímek
megszüntetésre kerülnek, emellett a Javaslatban új - illetve eddig más módon biztosított -
támogatási lehetőségek jelennek meg.
Az NFA képzési alaprész jelenlegi kiadási jogcímei közül továbbra is megmarad:
50
-	az egyedi miniszteri döntés alapján nyújtható képzési és tanműhely fejlesztési
támogatás,
-	az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működéséhez nyújtott támogatás,
-	a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség
keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeg,
-	szakiskolai tanulmányi ösztöndíj,
-	központi keretösszeg,
-	decentralizált keretösszeg.
Az NFA KA kiadási előirányzatának terhére külön keretösszeg formájában - tekintettel az
egyes szakképző intézmények fenntartói változására - biztosításra kerül a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképző intézmények fejlesztésére,
valamint tárgyi feltételeinek fejlesztésére szolgáló forrás. Az előirányzat terhére külön
keretösszeg áll rendelkezésre az adott szakképesítésért felelős miniszter által fenntartott
szakképző intézmények fejlesztésére, valamint a szakképzési törvény szerinti állami
fenntartású intézmények tevékenységének normatív támogatására is.
A 9. §-hoz
A Javaslat a rugalmasabb tervezhetőség érdekében megszünteti a decentralizált és központi
keret kötelező megosztási arányát. A keretek éves mértéke meghatározásának jogköre így a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter diszkrecionális joga lesz, aki egyben az
NFA tervezéséért és felhasználásáért is felelős.
A 10. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körének a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvénnyel való összhang megteremtését célozza.
A Javaslat a képzési támogatás esetében szűkíti a támogatottak körét, míg a tanműhely
támogatás esetében a korábbi - EU-s jogszabályi hivatkozással a nagyvállalatokra korlátozott
-	kört az EU-s jogszabályi hivatkozás megszüntetésével a képzési támogatásban
részesíthetők köréhez igazítja. (A tanműhely fejlesztési támogatás nem tartozik az Európai
Unió Működéséről szóló Szerződés 107. cikk hatálya alá, mivel nem minősül gazdasági
tevékenységnek és a vállalkozásnak nem származik belőle gazdasági előnye. A most
megszüntetésre kerülő európai uniós jogszabályi hivatkozás csak a támogatottak körének
meghatározását - a KKV támogatotti kör kizárását - szolgálta.)
A 11. §-hoz
A Javaslat pontosítja az NFA KA terhére biztosított tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó
rendelkezést. A támogatás a jövőben a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj elnevezést
kapja.
A 12. §-hoz
A Javaslat szűkíti a decentralizált keretből nyújtható támogatások célcsoportját. Ezzel
összhangban a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek a pályázat útján nyújtott támogatás
helyett a gyakorlati képzéssel összefüggő beruházási költségeiket meghatározott mértékig
elszámolhatják kötelezettségük éves bevallása, illetve teljesítése során. Az állami fenntartású
intézmények támogatása is egyszerűsödik, a fejlesztési és működtetési forrás a fenntartó
részére kerül átcsoportosításra. A Javaslat szerint a decentralizált keretből így csak a nem
állami fenntartású szakképző intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények által
51
gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést vagy szakképzettséget
és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztéséhez lesz támogatás nyújtható.
A 13. §-hoz
A Javaslat az alaprész központi kerete felhasználási céljait pontosítja.
A 14. §-hoz
A Javaslat a szakmapolitikai célok mentén pontosítja, illetve kiegészíti, hogy a központi
keretből mely alanyi kör részére, mely tevékenységhez, feladatellátáshoz, milyen módon -
pályázat, kérelem - nyújtható támogatás.
A 15. §-hoz
A Javaslat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv egyes feladataihoz kapcsolódó
működési források biztosítására vonatkozó szabályokat aktualizál, valamint lehetőséget
teremt a WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzők külön
díjazására.
A 16. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A 17. §-hoz
A Javaslat a bevezetni tervezett intézkedésekkel összefüggésben a felhatalmazó
rendelkezéseken pontosít.
A 18. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 19. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 20. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 21. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítás szerint az állam a korábbi egy helyett kettő szakképesítés
ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolai rendszerű szakképzésben. Ennek célja, hogy
az ingyenes második szakképesítés biztosításával azok számára is megteremtse a
továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten
továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy
további szakképesítés megszerzése.
A 22. §-hoz
52
A Javaslat az Szt. értelmező rendelkezéseit módosítja a változó szabályokhoz igazodóan:
6.	pont módosítása az 1 . § változásával összhangban az ingyenesen megszerezhető második
szakképesítés bevezetéséhez kapcsolódik.
A 10. és az 50. pontban foglaltak a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzéssel
összefüggő fogalmak pontosítását tartalmazzák.
A 24. pont az ingyenesen megszerezhető második szakképesítés bevezetéséhez kapcsolódóan
a harmadik szakképesítés fogalmát rögzíti.
A 28. pontban az iskolai rendszeren kívüli képzésben szerepet játszó modulzáró vizsga
fogalmának pontosítására kerül sor, miszerint a modulzáró vizsgát a továbbiakban az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv is megszervezheti.
A 40. pont módosulása a szakképzési intézményrendszer változásához, az új szakképző
intézménytípusok (szakgimnázium, szakközépiskola) megjelenéséhez, valamint a
szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhető szakképesítés bevezetéséhez kapcsolódik.
A 23. §-hoz
A Javaslat a lemorzsolódás csökkentését célzó új Szakképzési Hídprogramok bevezetéséhez
és az új szakképző intézménytípusok (szakgimnázium, szakközépiskola) megjelenéséhez
kapcsolódó változásokat tartalmaz.
A 24. §-hoz
A Javaslat a szakképzési feladatellátást biztosító intézményrendszer leírásának pontosítását, a
köznevelésről szóló törvénnyel való összhangját segítő rendelkezéseket tartalmazza.
A 25. §-hoz
A Javaslat az iskolai rendszerű szakképzést folytató állami és nem állami fenntartású
intézmények közötti feladatellátásra vonatkozó keretszabályokat határoz meg. A további
rendelkezések a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó
szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működését alapozzák meg a
szakképzési centrumok kialakításának alapelveivel. A módosuló szabályozás szorosabbá teszi
az intézmények közötti kapcsolatot, gyorsabb, rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a
gazdasági igények változásaira.
A 26. §-hoz
Az új szakképzési intézménytípusok bevezetéséhez kapcsolódóan szükséges a szakképzési
kerettantervre vonatkozó rendelkezések harmonizálása is.
A 27. §-hoz
A Javaslat kibővíti a szakképesítéshez jutás lehetőségét, igazodva ahhoz, hogy az új
szakgimnáziumokban az érettségi mellett szakképesítést is szerez a tanuló. Rögzítésre kerül
továbbá, hogy a hosszabb képzési idejű, elsősorban az iskolai rendszerű képzésben oktatott
szakképesítések komplex szakmai vizsgáját a kiskorú tanulók csak iskolai rendszerű
szakképzés keretében tehetik le, amely a fiatalok számára az iskolai rendszerű képzés
elsődlegességét hivatott erősíteni.
A 28. §-hoz
53
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés színvonalának erősítését célozza a rendelkezés, amely
elválasztja, függetleníti a képzést folytató intézménytől a komplex szakmai vizsgát megelőző
mérési, ellenőrzési lépéseket, amennyiben a vizsgára jelentkező nem vesz részt szervezett
képzésben.
A 29. §-hoz
A Javaslat az egyik új szakképzési intézménytípusban, a szakgimnáziumban folyó oktatás,
szakképzés általános köznevelési szabályoktól eltérő tartalmát, szabályait, tanulási útjait
határozza meg.
A 30. §-hoz
A Javaslat a másik új szakképzési intézménytípusban, az új szakközépiskolában folyó
oktatás, szakképzés általános köznevelési szabályoktól eltérő tartalmát, szabályait, tanulási
útjait határozza meg, különös tekintettel az ezen iskolatípusban újként megjelenő, érettségire
felkészítő képzési szakaszra.
A 31. §-hoz
A Javaslat a szakképzési felügyeleti körbe kerülő Szakképzési Hídprogram részletes
szabályozását, tartalmát rögzíti. Meghatározásra kerül továbbá, hogy a tanulók milyen
esetekben léphetnek be a Szakképzési Hídprogramba, valamint rögzítésre kerülnek a
Hídprogram kerettanterveinek jóváhagyási és a Hídprogramokat oktató intézmények
kiválasztási szabályai.
A 32. §-hoz
A Javaslat előírja az állam által fenntartott szakképző iskolák esetén a gyakorlati
oktatásvezető kötelező foglalkoztatását a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés,
valamint a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás
érdekében. Ezen túlmenően az új szakképzési intézménytípusok bevezetéséhez, továbbá az új
Szakképzési Hídprogramhoz kapcsolódó technikai módosítást tartalmaz.
A 33. §-hoz
A Javaslat az új szakképző iskolatípusok (szakközépiskola, szakgimnázium, szakiskola)
bevezetéséhez kapcsolódó technikai módosításokat tartalmaz, továbbá pontosításra kerültek a
gazdálkodó szervezetnél tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló
munkavállalókkal megegyező jogai. Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló
szakmai gyakorlata pótlási lehetőségét szabályozó rendelkezés kiegészítésre kerül az
igazolatlan mulasztás pótlási lehetőségének szabályával.
A 34. §-hoz
A Javaslat az új szakképző iskolatípusok (szakközépiskola, szakiskola) bevezetéséhez
kapcsolódó technikai módosításokat tartalmaz a szintvizsga körében.
A 35. §-hoz
A Javaslat a második szakképesítés ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó módosításokat
tartalmazza, amely alapján kiterjesztésre kerülnek a finanszírozott tanévek, ingyenes lesz a
54
második komplex szakmai vizsga. Előírásra kerül továbbá, hogy a második szakképesítés
megszerzése nem történhet párhuzamosan az első szakképesítéssel.
A 36. §-hoz
A Javaslat a szakképzésben oktató szakemberekkel kapcsolatos külön szabályozást módosítja
a szakképző intézmények oktatói ellátottságának elősegítése érdekében, továbbá módosítja,
kiterjeszti a szakképzésben oktatók pedagógus életpálya előmeneteli rendszerbe történő
belépésének lehetőségeit.
A 37. §-hoz
A Javaslat a szakképzésben elméletet oktató szakemberekkel kapcsolatos képesítési
követelményeket rögzíti.
A 38. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként
foglalkoztatottak számára kötelezően előírt mestervizsga letételi követelmény
kizárólagosságát szünteti meg és alternatív képesítési feltételeket határoz meg e gyakorlati
oktatók számára.
A 39. §-hoz
A Javaslat az egységes és színvonalas, elsősorban az állami szakképző iskolák bázisára épülő
felnőttoktatási rendszer kialakítását biztosítja.
A 40. §-hoz
A Javaslat a felnőttoktatás rendszerének bővülését, rugalmasabb működését és a duális
jellegű gyakorlati képzés kiterjesztését teszi lehetővé az által, hogy a tanulószerződés
kötésének lehetőségét biztosítja a felnőttoktatásban.
A 41. §-hoz
A Javaslat a felnőttoktatás rendszerének átlátható és harmonikus működését, az állami
felelősségvállalás megfelelő súlyának érvényesülését biztosítja. Kimondja a szabály, hogy
annyi tanulót képezhet felnőttoktatás keretében a nem állami fenntartású szakképzési
intézmény, amennyi tanulót nappali képzés keretében oktat. Ebben a szakaszban kerül
kimondásra továbbá, hogy az állam által támogatott második szakképesítés megszerzése
kizárólag felnőttoktatás keretében történhet, amely segíti a munkaerő-piacra lépést és a
munka melletti tanulás kiszélesedését.
A 42. §-hoz
A Javaslat az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésével összefüggő pontosítást
tartalmaz.
A 43. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzés dokumentálása alapjául szolgáló foglalkozási napló
tartalmának tanulói jelenlétet érintő kiegészítését tartalmazza.
55
A 44. §-hoz
A Javaslat a második szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben részt vevő tanulók
számára teszi lehetővé tanulószerződés megkötését az oktatás munkarendjétől függetlenül.
A 45. §-hoz
A Javaslat a tanulószerződés kötésére jogosultak körét pontosítja, továbbá előírja, hogy a
nyilvántartást vezető gazdasági kamara köteles igazolást kiadni a nyilvántartásba vételről a
nyilvántartásba felvett gyakorlati képzést szervezőnek.
A 46. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági
nyilvántartásának adattartalmát pontosítja, hogy pontosan beazonosíthatók,
összekapcsolhatók legyenek a gyakorlati képzések (tanműhelyek) helyszínei, az ott oktatott
szakképesítések, valamint a képzésbe bevont teljesítési megbízottak.
A 47. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági
nyilvántartásba vételi eljárásának pontosítását tartalmazza, továbbá kimondja, hogy az erre
irányuló eljárás illetékmentes.
A 48. §-hoz
A Javaslat a kamarai garancia rendszerében alkalmazott igazolás kiadására vonatkozó
szabályozást tartalmaz. A kiadott igazolás alapján vehet részt a tanuló iskolai tanműhelyben
folyó képzésben.
A 49. §-hoz
A Javaslat a tanulószerződés kötelező tartalmi elemeinek pontosítását, továbbá ezen
elemeknek a tanulói pénzbeli juttatással, az egyéb juttatásokkal, azok mértékével, valamint a
teljesítési megbízottal összefüggő kiegészítését tartalmazza.
Az 50. §-hoz
A Javaslat a tanulószerződés megszűnésével kapcsolatos technikai módosítást tartalmaz,
figyelemmel az első két szakképesítés ingyenes megszerzését biztosító lehetőségekre is.
Az 51. §-hoz
A Javaslat az együttműködési megállapodás feltételeivel összefüggő pontosító
rendelkezéseket tartalmaz egyértelműsítve, ha a szakképző iskola a gyakorlati képzés
szervezője, akkor együttműködési megállapodás csak a szorgalmi időszakon kívüli
összefüggő szakmai gyakorlatra köthető, továbbá azon esetekben, amikor tanulószerződés
nem köthető.
Az 52. §-hoz
56
A Javaslat az együttműködési megállapodás tartalmi elemeit pontosítja, és kiegészíti azokat a
gyakorlati képzési költségek viselésének módját, valamint az együttműködési megállapodást
kötő szakképző iskola által folytatott, az együttműködési megállapodásban érintett tanulók
képzésére vonatkozó információkat rögzítő rendelkezésekkel.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a gazdasági kamara gyakorlati képzést ellenőrző feladatköréhez kapcsolódó
rendelkezések pontosítását tartalmazza, miszerint ha egy gazdálkodó szervezetnél több
iskolából vannak tanulószerződéses tanulók, akkor az ellenőrzésben elegendő az egyik
érintett iskola képviselőjének részt vennie.
Az 54. §-hoz
A Javaslat az együttműködési megállapodás keretében megszervezett összefüggő szakmai
gyakorlathoz kapcsolódó pénzbeli juttatás rendelkezéseit pontosítja, miszerint a pénzbeli
juttatás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére fizetendő.
Rögzítésre kerül továbbá, hogy a megfelelő tanulmányi eredményű tanulószerződéses tanuló
számára az előző félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest kell emelni a
juttatást.
Az 55. §-hoz
A Javaslat a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének határidejét pontosítja. A határidő
gyakorlatilag nem változik, mivel a korábbi szabályozás a munka törvénykönyvéről szóló
törvényt hivatkozta meg, amelynek a bér kifizetésére vonatkozó rendelkezései szintén a
tárgyhót követő hónap 10. napját jelölik meg kifizetési határidőként.
Az 56. §-hoz
A Javaslat az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás hiányzás
esetén történő csökkentésének szabályozását pontosítja, korlátozva a csökkentés lehetőségét
az igazolatlan hiányzásra.
Az 57. §-hoz
A Javaslat az új szakképző iskolatípusok (szakközépiskola, szakgimnázium) bevezetéséhez
kapcsolódó technikai módosításokat tartalmaz a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter szakképzési kerettanterv kiadásával összefüggő feladatkörében.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács összetételét módosítja a
többszörös államigazgatási véleményezés elkerülése, továbbá az érintett szakmai társadalmi
és érdekképviseleti szervezetek megfelelő képviselete, valamint a szakképző intézmények
súlyarányához igazodó intézményfenntartói képviselet kialakítása érdekében.
Az 59. §-hoz
A Javaslat albizottságok létrehozásának lehetőségét biztosítja a Nemzeti Képesítési Bizottság
részére, hogy a bizottsági véleményező és javaslattevő szakmai feladatokat hatékonyabban és
több érintett bevonásával láthassa el.
57
A 60. §-hoz
A Javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattételének gazdasági
megalapozottságát hivatott erősíteni azzal, hogy a javaslatok kialakítása során a fenntartói
javaslatok prioritása csökken.
A 61. §-hoz
A Javaslat két fővel csökkenti a megyei fejlesztési és képesítési bizottságok tagjainak számát,
hogy a gazdasági szereplők által megfogalmazott munkaerő-piaci és gazdasági igények
markánsabban jelenhessenek meg a javaslattételi folyamatokban.
A 62. §-hoz
A Javaslat a szakképző intézmények Nemzetgazdasági Minisztérium általi átvételéhez
kapcsolódó technikai módosítást tartalmaz, miszerint az állami intézményfenntartó központ
helyett az állami szakképzési és felnőttképzési szerv tesz javaslatot a keretszámok
fenntartónkénti elosztására.
A 63. §-hoz
A Javaslat a szakképzési pályakövetési rendszer működtetését segítő, az adatgyűjtési kör
bővítését szolgáló rendelkezést tartalmaz.
A 64. §-hoz
A Javaslat a szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok körét bővíti
a kamarai garancia rendszerének működtetését szolgáló, a tanulószerződések megkötését
segítő tanulói adatokkal.
A 65. §-hoz
A Javaslat a meglévő rendelkezést egészíti ki a nyilvántartásba vétel részletes feltételeinek
szabályozási körbe történő beemelésével.
A Javaslat második része a Kormány számára adott felhatalmazások körét pontosítja, egészíti
ki a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámaira is történő hivatkozással
annak érdekében, hogy az Szt. 84. § (5) bekezdésében meghatározott, keretszámokat is
tartalmazó kormánydöntés zavartalanul és teljes körűen kiadásra kerülhessen a
jogszabályokban.
A 66. §-hoz
A Javaslat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképzési kerettanterv
kiadásával kapcsolatos rendeletalkotási jogkörét az új szakképző iskolatípusok
(szakközépiskola, szakgimnázium) bevezetésével összefüggésben technikai jelleggel
módosítja.
A Javaslat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét
bővíti továbbá annak érdekében, hogy a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítések
gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésében gyakorlati oktatóként
foglalkoztatottak képesítési feltételeinek az Szt. 31. §-ában foglalt előírásaiban megjelölt
vendéglátóipari egység megfelelően beazonosítható legyen.
58
A Javaslat további része a Szakképzési Hídprogramok miniszteri rendelettel történő
kiadásához kapcsolódó felhatalmazást tartalmaz.
A 67. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy az új szakképzési intézményformák bevezetésével a 2016/17-es
tanévtől a korábbi szakiskolai, szakközépiskolai képzések már nem indíthatóak. Ezek a
rendszerben kizárólag kifutó képzésekként lesznek jelen.
További rendelkezések rögzítik a még működő térségi integrált szakképző központok
(TISZK) fenntartásával összefüggő átmeneti szabályok pontosítását, továbbá az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv szerepét.
Technikai jellegű módosítása történik ezen túlmenően az egyes agrárágazati képzésekre
vonatkozó átmeneti rendelkezéseknek, továbbá szintén átmeneti szabályként kerül rögzítésre,
hogy a szakgimnáziumi képzés bevezetését megelőző néhány évben a kötelező szakmai
érettségi vizsgatárgyból letett érettségi vizsga emelt szintű érettségi vizsgának minősül.
A 68. §-hoz
A Javaslat bizonyos feltételek teljesülése esetén bevonja az állami szakképzési és
felnőttképzési szervet mint új intézményfenntartót a korábban megkezdett és lefolytatott
európai uniós projektek tekintetében a projekt fenntartási kötelezettség körébe, kimondva azt
is, hogy az érintett szervek kötelesek együttműködni feladataik ellátása során.
Átmeneti szabályként kerülnek rögzítésre továbbá a hatályos törvényi rendelkezések szerinti
szakmai érettségi végzettség, valamint szakiskolai végzettség kifutó képzések keretében
történő megszerzésének keretei.
A 69. §-hoz
A Javaslat a térségi integrált szakképző központok által ellátott feladatok szakképzési
centrumoknak történő átadását, továbbá az ehhez kapcsolódó, feladatellátást biztosító
vagyonátadás (ingó- és ingatlanvagyon kezelői jogok) megállapodás alapján történő
átadásának szabályait rögzíti, továbbá a szakképzési centrumok megalakulásával összefüggő
rendelkezéseket tartalmaz.
A 70. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésében gyakorlati oktatóként
foglalkoztatottak képesítési feltételeihez kapcsolódó átmeneti szabályt határoz meg, amely
révén lehetővé válik, hogy a 2015. szeptember 1-jét követően a gyakorlati oktató esetén
teljesítettnek minősüljön az előírt mestervizsga feltétel akkor is, ha eddig az időpontig a
mesterképzést megkezdte.
A 71. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz az Szt. módosításával együtt
járó terminológiai változások miatt.
A 72. §-hoz
A Javaslat a módosuló szabályozási környezet, valamint az új szakképző iskolatípusok
(szakközépiskola) megváltozott képzési struktúrája okán szükségtelenné vált előírások
hatályon kívül helyező rendelkezéseit tartalmazza.
59
A 73. §-hoz
A Javaslat érintett szakasza egyrészt az Fktv. személyi hatályának kibővítésére irányul,
másrészt pontosítja annak tárgyi hatályát, illetve azokat a képzési tevékenységeket, melyek
nem tartoznak az Fktv. hatálya alá. A Javaslat személyi hatályának kibővítése igazodik a
törvényalkotó azon céljához, mely szerint az OKJ-s képzések vonatkozásában a szabályozást
szigorítani szükséges annak érdekében, hogy a képzést folytató intézmények
jogkövetkezmény nélkül ne hirdethessenek, ajánlhassanak, illetve végezhessenek olyan
képzéseket, melyek az OKJ-s képzésekhez hasonlóak. A szabályozás továbbá a nyelvi
képzések esetén is igazodik ahhoz az általános jogalkotói célhoz, hogy az Fktv. - az
államilag elismert OKJ-s képzések kivételével - kizárólag a támogatott, a munkaerőpiac
igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre terjedjen ki. Az Fktv. hatálya alá nem tartozó
képzések köre - a szabályozásért felelős szakterület kezdeményezése alapján - kibővül a
szociális ágazat képzéseivel, valamint e körben a Javaslat pontosítja a rendvédelmi ágazat
felelősségi körébe tartozó képzési fajtákat.
A Javaslatban foglaltak szerint az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban
meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzései a jövőben
kizárólag abban az esetben nem tartoznak az Fktv. hatálya alá, ha azokat saját szervezeti
rendszerének keretén belül végzi. A szabályozás célja e képzések változatlan színvonalon
történő megvalósításának biztosítása.
A 74. §-hoz
A Javaslat - a jogalkalmazók jelzései alapján - az Fktv. értelmező rendelkezéseinek
kiegészítésére, illetve módosítására irányul, mely elsősorban a nyelvi képzésekkel
kapcsolatos fogalomrendszert érinti.
A 75. §-hoz
A Javaslatban foglalt rendelkezés annak szabályozására irányul, hogy a felnőttképzési
tevékenységet ténylegesen az arra engedéllyel és - a képzés támogatása esetén - a képzés
megvalósítására megállapodással rendelkező intézmény folytathassa.
A 76. §-hoz
A Javaslatban foglalt rendelkezés a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges
feltételek kiegészítésére, bővítésére irányul. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy - az
egyéb jogszabályokban foglaltakkal összhangban - kizárólag olyan intézmény kapjon
engedélyt a felnőttképzési tevékenység folytatására, melynek létesítő okiratában foglalt
tevékenységi körei között az oktatás vagy képzés szerepel.
A 77. §-hoz
Az Fktv. vonatkozó szakasza a modulzáró vizsga intézmény által történő megszervezését
abban az esetben írja elő, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett
szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben
a hatóság vagy a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt intézmény
szervezi meg. A szabályozás célja, hogy a modulzáró vizsga szervezése - ha azt képzés nem
előzte meg - független legyen a képző intézményektől.
A 78. §-hoz
60
Az érintett rendelkezés - a jogalkalmazók jelzései alapján - kiegészíti, illetve módosítja a
felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeként előírt képzési program tartalmát. A
képzés céljának és célcsoportjának képzési programban történő feltüntetése egyértelmű
tájékoztatást biztosít a felhasználók számára a képzés céljáról és célcsoportjáról. A
szabályozás a nyelvi képzés új törvényi fogalomrendszerének megfelelően tartalmazza a
nyelvi képzés típusának és formájának megjelölését, valamint pontosítja a gyakorlati képzés
óraszámának megjelölésére vonatkozó rendelkezést.
A 79. §-hoz
A Javaslat vonatkozó rendelkezése - OKJ-s képzés esetén - pontosítja, kiegészíti a
felnőttképzési szerződés tartalmi elemeit a szakképesítés OKJ számával.
A 80. §-hoz
A Javaslatban foglalt rendelkezések a felnőttképzést folytató intézmények adatszolgáltatási
kötelezettségére vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozás - az OKJ-s képzések
ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében - kiegészül az intézményeknek a modulzáró
vizsgákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségével. A Javaslat Fktv.-t kiegészítő további
rendelkezése elektronikus hozzáférést biztosít a támogató részére a támogatott képzés
adataihoz annak érdekében, hogy a felnőttképzést folytató intézmények kettős
adatszolgáltatási kötelezettsége elkerülhetővé váljon.
A felnőttképzést folytató intézményeknek az indítani tervezett képzéseikről szóló önkéntes
adatszolgáltatása törvényi lehetőségének biztosítása a képzések iránt érdeklődők jobb
tájékoztatását szolgálja.
A 81. §-hoz
A Javaslatban foglalt rendelkezések összefüggnek az OKJ-s képzésekkel kapcsolatos
szabályozás szigorításának jogalkotói céljával. A Javaslatban foglaltak szerint e cél
megvalósulása érdekében a felnőttképzést folytató intézményeknek hirdetéseikben és
tájékoztatóikban az engedélyezett képzéseiket elkülönítve kell megjeleníteniük, az
iskolarendszeren kívüli képzéseket folytató intézmények ugyanakkor - amennyiben OKJ-s
képzésre engedéllyel nem rendelkeznek - az OKJ-s képzésre, illetve az érintett szakképesítés
megszerzésének lehetőségére semmiféle utalást nem tehetnek.
A 82. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó fejezet címét pontosítja, mivel a fejezetben foglalt rendelkezések nem
csupán a felnőttképzést folytató intézményekre, hanem - bizonyos rendelkezések
tekintetében - minden iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató intézményre
tartalmaznak szabályozást.
A 83. §-hoz
A Javaslatban foglalt rendelkezések szigorítják az ellenőrzési és a hozzá kapcsolódó
szankciórendszert. A szabályozás egyrészt kötelezővé teszi a szakértői bizottság ellenőrzési
eljárásba történő bevonását, másrészt az OKJ-s képzésekhez kapcsolódó rendelkezések
megsértésével összefüggésben a bírság általános mértékéhez képest magasabb
bírságösszegeket állapít meg. A módosuló rendelkezések szerint a hatóságnak - a kiszabható
pénzbírság mértékét tekintve - szélesebb mérlegelési lehetősége van az engedéllyel
rendelkező, de a jogszabályokat megsértő intézményekkel szemben.
61
A 84. §-hoz
A Javaslatban foglalt új rendelkezések európai uniós források kivételével a központi
költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok esetében kötelezővé teszik a pályázat kiírója
számára, hogy a pályázati kiírás tervezetét - a felnőttképzési jogi szabályozással való
összhang biztosítása érdekében - a hatóságnak előzetes véleményezésre megküldje. A
pályázati kiírás érvénytelen, ha a pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének határidőben
történő megküldését elmulasztja. A rendelkezések Fktv.-be történő beiktatását az tette
szükségessé, hogy az európai uniós források kivételével a központi költségvetés terhére kiírt
képzési pályázatok sok esetben nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A hatóság
ugyanakkor jellemzően csak utólag, a pályázatok megjelenését követően értesül a
jogszabályoknak nem megfelelő kiírásokról, ezért indokolt a felnőttképzési szabályozás
részévé tenni a képzésre irányuló pályázatok előzetes véleményezésére vonatkozó
rendelkezéseket.
A 85. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseinek célja, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésének
időpontjában folyamatban levő képzések esetében, illetőleg a felnőttképzést folytató
intézmények működése során az új szabályozás ne okozzon fennakadást. E főszabály alól
kivételt képez a belső képzéseket érintő módosító rendelkezés, mely - a belső képzés
fogalmának korrekciójával - kibővítette e képzések támogatásának lehetőségét, így a
kedvezőbb szabályozás nem indokolja átmeneti rendelkezés beiktatását e képzési területen.
További kivételt képez az intézmények hirdetésre és tájékoztatásra irányuló tevékenységére
vonatkozó szabályozás. Ez utóbbi esetben a folyamatban levő képzések esetében történő
alkalmazást a további visszaélések megakadályozása indokolja.
A 86. és a 87. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései egyrészt az Fktv. hatálybalépését követő jogszabályi változásokból
eredő - az új Ptk. szabályozásából adódó - pontosításokat tartalmaznak, másrészt a Javaslat
tartalmi változtatásaihoz igazodó korrekciók elvégzésére irányulnak.
A Javaslat 86. § (1) bekezdés j) pontja - fentiektől eltérően - érdemi változtatást jelent, mivel
a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjai megbízatásának időtartamát a miniszter
diszkrecionális jogkörébe utalja.
A 88. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
nyilvántartásában a foglalkozásról, munkahelyről, munkakörről és tevékenységről szereplő
adatoknak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére történő megküldésére
vonatkozó szabállyal egészül ki, amely révén a pályakövetés az elmúlt, megközelítőleg két
évtizedre vonatkozóan is megvalósulhat.
A 89. §-hoz
A Javaslat az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt munkáltatók és kifizetők által
bejelentendő adatok körét bővíti, valamint a NAV-nak a pályakövetési rendszer
működtetéséért felelős szerv felé történő adatszolgáltatást határoz meg a pályakövetési
rendszer működéséhez szükséges adatok biztosítása érdekében.
62
A munkáltatók adat-bejelentési kötelezettsége az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvényben kismértékben bővül a végzettségre, szakképzettségre vonatkozó adatokkal.
A 90. §-hoz
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) utazásszervezői
és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó szabályaihoz kapcsolódóan tartalmaz
módosításokat.
Ezen túlmenően hatályon kívül helyezésre kerül a Kertv. módosításával összefüggésben az
utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet és a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok
munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet.
A 91. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy nem lép hatályba 2015. július 1-jén a Magyarország 2015. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 365. és 366. §-a.
A 92. §-hoz
A Javaslat e szakasza a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
A hatálybalépés időpontjának differenciált megállapítása biztosítja, hogy a törvény
elfogadása és hatálybalépése közötti időszakban a jogalkalmazók számára is kellő idő
maradjon a megváltozott szabályozásra történő felkészülésre.
A 93. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
63