﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4476. számú
törvényjavaslat
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. április
2015. évi ...törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
1.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában
foglalt köznevelési feladat, amely
a)	óvodai nevelés,
b)	nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c)	általános iskolai nevelés-oktatás,
d)	nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e)	kollégiumi ellátás,
f)	nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g)	gimnáziumi nevelés-oktatás,
h)	szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i)	szakközépiskolai nevelés-oktatás,
j) szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,
l) nemzetiség szakgimnáziumi nevelés-oktatása,
m) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,
n) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás,
o)	felnőttoktatás,
p) alapfokú művészetoktatás,
q) fejlesztő nevelés-oktatás,
r) pedagógiai szakszolgálati feladat,
s) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
t) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai
nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi
csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
u) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben
tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
v) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
w) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
lehet,”
2. §
Az Nkt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
1
a)	az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az
időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b)	az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik
évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba)	az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb)	az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső
tagozat,
c)	a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely - a hat és nyolc évfolyammal működő
gimnázium kivételével - a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, szakközépiskola
esetében a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be,
d)	az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú
nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a
tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben
meghatározott évfolyamon fejeződik be.”
3.	§
Az Nkt. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Aki szakiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában
érettségi vizsgát kíván tenni, annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell
számot adnia a tudásáról.”
4.	§
Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési rendszer intézményei:
a)	óvoda,
b)	általános iskola,
c)	gimnázium,
d)	szakgimnázium,
e)	szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],
f)	szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak
együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)-f) pont alattiak együtt: középfokú iskola],
g)	alapfokú művészeti iskola [ a továbbiakban a b)-g) pont alattiak együtt: iskola],
h)	gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
i)	kollégium [a továbbiakban az a)-i) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
j) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
k) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-j) pont alattiak
együtt: köznevelési intézmény].”
5.	§
Az Nkt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a
szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett Országos Képzési
Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget
tanúsít.”
2
6. §
Az Nkt. 10. és 11. alcíme helyébe a következő alcím lép, ezzel egyidejűleg az Nkt. a következő
11/A. alcímmel egészül ki:
„10. A szakgimnázium
12.	§ (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez
kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,
szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy
középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési
Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és
gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az
Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai
érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.
Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint
kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít
fel.
(2)	A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben
meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez
kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
(3)	A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös
tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi
elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv
szerinti közismereti képzés mellett.
(4)	A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi
végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött
szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az
esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-
tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
(5)	Ha a művészeti szakgimnázium a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít
fel, a szakképzés és az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza
követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos
oktatás).
(6)	Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás
szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is
teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az
ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb
negyven óra.
11.	A szakközépiskola
13.	§ (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből
a)	három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai
elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint
b)	további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(2)	Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint
kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon.
(3)	A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések
körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a
3
szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A
szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a
szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai
vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.
(4)	A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy
továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
(5)	Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:
a)	a tizennegyedik életév betöltése, és
b)	a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
11/A. Szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola
13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából
a)	a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat
készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges
ismereteket,
b)	a készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére
biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást
igénylő munkafolyamatok elsajátítását.
(2) A szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális
kerettanterv szerint meghatározott.”
7.	§
Az Nkt. 12. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„12. Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok
14.	§ (1) A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a
középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz,
valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi,
szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel.
(2)	A Köznevelési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki.
A Szakképzési Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az
oktatásért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki.
(3)	A Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézményeket az állami intézményfenntartó
központ jelöli ki. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter oktatásért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter
egyetértésével jelöli ki.”
8.	§
Az Nkt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többcélú intézmény lehet
a)	egységes óvoda-bölcsőde,
b)	óvoda-bölcsőde,
c)	egységes iskola vagy összetett iskola,
d)	közös igazgatású köznevelési intézmény,
e)	általános művelődési központ,
f)	egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban:
EGYMI),
4
g) a szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum.”
9.	§
Az Nkt. 41. § (7) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A gyermek, tanuló adatai közül)
„i) a szakképzésről szóló törvény 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a
tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképzésről szóló törvény 87. §-ában
meghatározott adat a területileg illetékes gazdasági kamara részére”
(továbbítható.)
10.	§
Az Nkt. 53. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Megszűnik a tanulói jogviszony)
„d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első
érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni,
vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
e)	szakképző iskolában, ha
ea)	a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai
vizsgaidőszak utolsó napján,
eb)	a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló
bizonyítvány kiállítása napján,
ec)	az államilag elismert szakképesítést szerzett, szakközépiskolában tanuló arról döntött, hogy
továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó
évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
ed)	a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem
folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a
továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,”
11.	§
Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az
előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt
évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok
folytatása esetén a sikeresen teljesített évfolyam megismétlése engedélyezhető, ha a tanuló
választása szerint másik szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelés-oktatásban kíván részt
venni.”
5
12. §
(1)	Az Nkt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a)	nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b)	gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”
(2)	Az Nkt. 60. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti,
levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje
szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek
részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára
szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje
szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás
munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.”
13.	§
Az Nkt. 76. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény és a
szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan
és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot, a szakképzési centrum
fenntartóját
a)	ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat
nem működteti,
b)	ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat
működteti,
mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ vagy a szakképzési
centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.
(6)	Az állami intézményfenntartó központ, a szakképzési centrum fenntartója ingyenes
vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény
feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem
idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési
intézményt működteti és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A
bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem
veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben
meghatározott feladatok végrehajtását.”
14.	§
Az Nkt. 99. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) 2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatásban a 9-11.
évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-
munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és
6
szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi az érintett. Ezt a rendelkezést nem kell
alkalmazni és pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az
érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság
eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.”
15.	§
Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/D. §-sal egészül ki:
„99/D. § (1) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti
szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016.
tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam.
(2)	Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti
a)	szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban,
b)	szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában,
c)	speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatást szakiskolában
kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.
(3)	A (2) bekezdés szerint kell biztosítani 2016. augusztus 31-étől kifutó jelleggel a korábbi
szakiskolai nevelés-oktatást.
(4)	A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi
intézményegységekben 2015. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel gimnáziumi alapfeladatot is
elláthat. Ahol e törvény az önkormányzati működtetői kötelezettséggel kapcsolatosan állami
intézményfenntartó központot említ, ott a szakképzési centrum által ellátott gimnáziumi
alapfeladathoz kapcsolódóan a szakképzési centrumot is érteni kell.
(5)	Középfokú végzettséget tanúsít a 2016. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett szakiskolai
tanulmányok keretében szerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány.”
16.	§
(1)	Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2)	Az Nkt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Nkt. 8. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
17. §
Az Nkt.
1.	2. § (1) bekezdésében az „az első szakképzettség” szövegrész helyébe az „a szakképzésről
szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés”,
2.	4. § 31. pontjában a „szakközépiskola és a szakiskola” szövegrész helyébe a „szakképző
iskola”,
3.	5. § (3) bekezdésében a „szakiskolában és a szakközépiskolában” szövegrész helyébe a
„szakképző iskolában”, a „folyhat” szövegrész helyébe a „folyik”,
4.	5. § (4) bekezdésében a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,
5.	6. § (1) bekezdésében a „munkakör betöltésére képesít” szövegrész helyébe a „szakképesítés
megszerzését is magában foglalja”,
6.	6. § (2a) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”,
7
7.	9. § (7) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”, a
„szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
8.	21. § (3) bekezdés i) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
9.	21. § (9) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központnak” szövegrész helyébe az
„állami intézményfenntartó központnak, szakképző iskola esetében az állami szakképzési és
felnőttképzési szervnek”,
10.	35. § (1) bekezdésében az „erkölcstan óra” szövegrész helyébe az „etika óra”, valamint a
35/A. §-ában az „erkölcstan óra” szövegrészek helyébe az „etika óra”,
11.	36. § (1) bekezdésében a „tevékenységi körének megállapítása” szövegrész helyébe az
„alapfeladatának meghatározása”,
12.	36. § (3) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”, a
„szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,
13.	36. § (4) bekezdés a) pontjában a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”,
14.	44. § (9) bekezdésében az „országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok
minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal” szövegrész
helyébe az „országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő
vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a hivatal”,
15.	45. § (7) bekezdésében a „Köznevelési Hídprogram” szövegrész helyébe a „Köznevelési és
Szakképzési Hídprogram”,
16.	57. § (8) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”, a
„szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
17.	60. § (5) bekezdés a) pontjában a „7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt”
szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés b)-f) és h) pontjában felsorolt”,
18.	60. § (6) bekezdésében a „tizenhat-húsz” szövegrész helyébe a „tizenhat-huszonnégy”,
19.	61. § (5) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakképző iskolában”,
20.	67. § (5) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
21.	68. § (2) bekezdésében az „állami fenntartású köznevelési intézmény, továbbá az egyházi
köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szövegrész helyébe az „állami
fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény és a többcélú intézmény”,
22.	70. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „és az általános művelődési központban”
szövegrész helyébe az „ , az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban”,
23.	76/A. §-ában az „A Központ” szövegrész helyébe az „Az állami intézményfenntartó központ,
a szakképzési centrum fenntartója”,
24.	77. § (2) bekezdés k) pontjában és 83. § (2) bekezdés a) pontjában a „tevékenységi körének”
szövegrész helyébe az „alapfeladatának”,
25.	83. § (4) bekezdés f) pontjában a „szakközépiskola és szakiskola” szövegrész helyébe a
„szakképző iskola”,
26.	94. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „Felhatalmazás” szövegrész helyébe a
„Felhatalmazást”,
27.	98. § (6) bekezdésében az „erkölcstan tantárgy” szövegrész helyébe az „etika tantárgy”, az
„erkölcstan oktatásához szükséges” szövegrész helyébe az „etika oktatásához szükséges”,
28.	98. § (10) bekezdésében a „szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakközépiskolában”
szöveg lép.
18. §
Hatályát veszti az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 7. sora.
8
19. §
Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló
2014. évi CV. törvény 30. § 10. pontja.
20. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	A 9. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 3. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 1. §, a 2. §, a 4-7. §, a 14. §, a 16. § (1) és (2) bekezdése, a 17. § 4-8., 10., 12., 13., 15-
17., 20., 27. és 28. pontja, valamint az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A 10. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
9
1. melléklet a 2015. évi ...törvényhez
1. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő sor lép:
	(A	B	C
1	A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények	Pedagógus-munkakör	Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség)
6	9-13. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás	középiskolai tanár	egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár
2. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 10. és 11. sora helyéb			e a következő sorok lépnek:
	(A	B	C
1	A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények	Pedagógus-munkakör	Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség)
10	Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakközépiskola	szakmai tantárgyat tanító tanár	a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész
11	Művészeti szakgimnázium	szakmai tantárgyat tanító tanár	a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész
10
2. melléklet a 2015. évi ...törvényhez
1. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő sor lép:
	(A	B		
1	Intézménytípus/Oktatási forma	Osztály- és csoportlétszámok		
2		BA	BB	BC
		minimum	maximum	átlag)
4	Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai	5	13	9
	osztály, kollégiumi csoport			
2. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép:
	(A	B		
1	Intézménytípus/Oktatási forma	Osztály- és csoportlétszámok		
2		BA	BB	BC
		minimum	maximum	átlag)
7	Gimnázium és szakgimnázium	26		34	28
3. Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 9. és 10			sora helyébe a következő sorok lépnek:		
	(A	B			
1	Intézménytípus/Oktatási forma	Osztály- és csoportlétszámok			
2		BA minimum		BB maximum	BC átlag)
9	Szakközépiskola elméleti képzés	16	28	24
10	Szakgimnázium, szakközépiskola gyakorlati képzés	6	12	10
4.	Az Nkt. 4. mellékletében foglalt táblázat 13. és 14. sora helyébe a következő sorok lépnek:
	(A	B		
1	Intézménytípus/Oktatási forma	Osztály- és csoportlétszámok		
2		BA	BB	BC
		minimum	maximum	átlag)
13	Művészeti szakgimnázium közismereti	14	29	23
14	Művészeti szakgimnázium szakmai elmélet	6	29	10
1
11
3. melléklet a 2015. évi ...törvényhez
Az Nkt. 8. mellékletében foglalt táblázat a következő 9. sorral egészül ki:
	(A	B	C
1	Pótlék megnevezése	Pótlék alsó határa	Pótlék felső határa)
9	gyakorlati oktatás-vezetői	20	40
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország gazdaságának megerősödése a szakképzés fejlesztése, továbbá az oktatási, képzési
rendszerek tartalmi és szerkezeti megújítása révén valósulhat meg. A megelőző évek
oktatásfejlesztése, és ezen belül a szakképzési rendszer fejlesztése nem eredményezett olyan
szerkezetei átalakításokat, amelyek a megfelelő eredményeket eredményezték volna elsősorban
az iskolarendszerű szakképzési folyamatokban.
A Kormány 2015. februári döntése megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a szakképzésről szóló
2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) és a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Nkt.) az egyidejű és összehangolt módosítása a
szakképzést folytató iskolatípusok átalakítása mellett olyan fenntartói szerkezetet vezessen be,
amely az iskolarendszerű szakképzést új alapokra helyezik és a gazdaság, valamint az oktatási
rendszer összehangolt fejlesztését valósíthatják meg. A jelen törvényjavaslat az Nkt. számos,
jelenleg hatályos rendelkezését módosítja. Így legfőképp az Szt.-vel összehangolt módon kerül
sor a szakgimnáziumi és az új szakközépiskolai intézménytípusok bevezetésére 2016. szeptember
1-jével. Mindez lehetőséget ad majd arra is, hogy a jövő fiataljai megújított középiskolai
rendszerben tanulhassanak, és ezek keretei között érettségi vizsgára is felkészülhessenek nem
csak a szakgimnáziumok, hanem a jelenleg három éves szakiskolai rendszert felváltó új
szakközépiskolai rendszer tanulói is. Ők már három, szakképzést (is) folytató évfolyam és
szakmai vizsga megszerzését követően két év alatt fel tudnak majd készülni az érettségi vizsgára
is. Az Nkt.-ban a pedagógiai szakaszok is részben megváltoznak, így az iskolai nevelés-oktatás
szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza is változik, amely az alapfokú nevelés-oktatás
szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik,
szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon
fejeződik majd be.
Változtat a törvényjavaslat a 2011-ben törvénybe iktatott Köznevelési Hídprogramok jellegén,
működésén is, ugyanis köznevelési és szakképzési hídprogramokra bontja ezeket és ezáltal
lehetővé teszi azt, hogy mindegyik típus a rá jellemző tevékenységekre koncentrálhasson inkább.
Megváltozik a szabályozás azon a téren is, hogy megnöveli a szakképzés rendszerében nappali
oktatás munkarendje szerint bekapcsolódó fiatalok számára a lehetőségeket és 25 éves korhatárra
emeli ennek a felső határát.
Lényeges kérdés kerül szabályzásra a szakképző centrum vonatkozásában ugyanis a jelenlegi
többcélú köznevelési intézményi kör közé beépítésre kerül a szakképzési centrum. Ez az
intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként működő szakképzési centrum
szervezeti egységeiként tartja majd fenn.
Lényeges és a szakképzési rendszer tervezett változásával áttételesen is összefüggnek azok a
módosítások, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a már elvégzett iskolai évfolyamot egy
másik szakma tanulásának választása céljából megismételhesse, vagy amelyek a települési
önkormányzatok köznevelési infrastruktúrához kapcsolódó működtetési kötelezettségével
összefüggésben megteremtik a lehetőségét feladatok és kötelezettségek racionális
szétválasztásának. Megváltoznak az Nkt.-nak pedagógus munkakör-betöltésére vonatkozó, az
adott pedagógiai szakaszokhoz kapcsolódó végzettségi, szakképzettségi követelményei is az új
típusú szakközépiskolai feladatokkal összefüggésben és megjelenik a gyakorlati oktatásvezetői
munkakör is a szakképző iskolákban.
Kifejezetten az Nkt.-t érintő és a szakképzési változásoktól független az a módosítás, amely az
állami iskolák 1-8 évfolyamain felmenő rendszerben bevezetésre került erkölcstan tantárgy
elnevezését etika tantárgyra változtatja 2016. szeptember 1-től kezdve.
13
Figyelemmel a fentiekben bemutatottakra, a javasolt módosítások mielőbbi és ütemezett
hatálybalépése szükséges a tervezett intézkedések rendszerszintű bevezetéséhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás bevezeti a köznevelési alapfeladatok körébe a szakgimnáziumi és az új típusú
szakközépiskolai fogalmakat, teret engedve ezzel annak a célnak, hogy a gimnázium mellett a
szakgimnáziumi és szakközépiskolai elnevezés és megújuló képzési forma megfelelő vonzást
gyakoroljon a fiatalokra és növelje a szakképző iskolákba jelentkezők számát.
A 2. §-hoz
A köznevelési pedagógiai szakaszok időtartamát és elnevezését is hozzá kell igazítani a
szakképzési reformfolyamatokhoz, így az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésének a
felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és
szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik,
szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be már megfelelő
szabályokat jelent a megújuló szakképzési tartalmak átadásához.
A 3. §-hoz
Az Szt.-ben jelenleg már hatályos szabályok ellenére nem lehetséges megszervezni a szakiskolai
végzettséggel rendelkezők részére az érettségi vizsgát, ugyanis az ehhez szükséges kerettantervek
kiadása és hatályba lépése csak 2014. szeptember 1-jével történt meg. Az Nkt. főszabályai pedig
még nem rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy a szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek, ha
két éves érettségire felkészítő oktatásban vesznek részt, akkor a kötelezően választandó
tantárgyból nem kell számot adniuk tudásukról az érettségin. Ehelyett esetükben a szakiskola
elvégzése után letett szakmai vizsga kerül beszámításra. A módosítás megteremti mindennek a
lehetőségét 2016-tól kezdve.
A 4. §-hoz
A módosítás bevezeti a köznevelési intézmények körébe a szakgimnáziumot, a szakközépiskolát
és rendelkezik a szakképző iskola fogalmáról.
Az 5. §-hoz
A módosítás rendelkezik a középfokú végzettség fogalmának módosításáról, összhangban a
„Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban foglaltakkal és az Szt. módosításával.
A módosítás követi azt, hogy a korábbi szakiskola, mint intézménytípus megszűnik, ugyanakkor
továbbra is középfokú végzettségként ismeri el - 2016. szeptember 1-jétől - az immáron
szakközépiskolában megszerezhető OKJ szerinti szakképesítés megszerzését.
A 6. és 7. §-hoz
A módosítás pontosan meghatározza az Nkt.-ba építve a szakgimnázium, a szakközépiskola, a
speciális szakiskola helyébe lépő szakiskola (itt csak elnevezésbeli - értelemszerű - változásról
van szó) és készségfejlesztő szakiskola, továbbá a Hídprogramok szakmai feladatait, pedagógiai
14
funkcióit, belső tagolását és évfolyamainak a számát, kitérve a megszerezhető végzettségek
szintjére és a főbb szervezési elvekre. Rendelkezik arról is, hogy a szakgimnáziumban az
Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi
vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga,
továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához
tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó
szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető
szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik
majd, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
A szakiskola helyébe lépő szakközépiskola immáron öt évfolyamos lesz, ahol az első három év
után, amikor szakmai vizsgát tehetnek le a tanulók, továbbtanulhatnak az érettségi megszerzése
érdekében.
A Köznevelési Hídprogramok Köznevelési (korábbi Híd I.) és Szakképzési (korábbi Híd II.)
Hídprogramra válnak szét 2016. szeptember 1-jével. A Híd I. program marad az oktatásért felelős
miniszter kompetenciájában, míg a Híd II. program a nemzetgazdasági miniszter feladat- és
hatáskörébe kerül, illetve csak az új típusú szakközépiskolában szervezhető. A Szakképzési
Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért és a
társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki, mivel a program
keretében alapfokú iskolai végzettség szerezhető, amelynek az általános iskolai végzettséggel
való egyenértékűsége érdekében elengedhetetlen, hogy az oktatásért felelős mniszter
kompetenciájában maradjon a tartalom meghatározása.
A 8. §-hoz
Bevezeti a többcélú intézmények körébe a szakképzés új intézményét a szakképzési centrumot,
melynek felépítését a szakképzésről szóló törvény szabályozza.
A 9. §-hoz
A tanulószerződés megkötéséhez kapcsolódó kamarai garanciavállaláshoz, valamint a kamarának
a tanulószerződéssel kapcsolatos közjogi feladatainak ellátásához a kamara számára egyes tanulói
adatok ismerete nélkülözhetetlen. Az adatok egy részét jelenleg a kamara közvetlenül a
tanulóktól szerzi be, ami jelentős adminisztrációs terhet jelent a tanulóknak, a kamarának, de
közvetett módon a gazdálkodó szervezeteknek is, nem beszélve arról, hogy a diákok által
szolgáltatott adatok számos esetben pontosításra szorulnak. Az adatok másik részét az iskolák
már jelenleg is szolgáltatják a kamarák részére, viszont ez az adatszolgáltatás nincs egységesen
szabályozva. Az iskoláknál rendelkezésre álló adatok közvetlen beszerzése jelentős mértékben
csökkenti a bürokráciát, gyorsítja az ügymenetet, ezáltal növeli a gazdálkodó és egyéb
szervezetek képzési hajlandóságát. A fenti rendelkezés továbbá hozzájárul az adatszolgáltatás
országosan egységes gyakorlatához.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a szakképző iskolákban folyó nevelés-oktatás, szakképzés megváltozó tartalmi
elemeihez, valamint maguknak az intézménytípusoknak a változásaihoz igazítja a tanulói
jogviszony megszűnésének, megszüntetésének lehetséges módjait.
A 11. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi azt, hogy a tanuló a már elvégzett iskolai évfolyamot egy másik
szakma tanulásának választása céljából megismételhesse.
15
A 12. §-hoz
A módosítás a szakképzési reformfolyamatok részeként 25 éves korig meghosszabbítja a nappali
rendszerű iskolai oktatásban történő részvétel lehetőségét, egyben teljesen új elemként lehetővé
teszi, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül a felnőttoktatás nappali
munkarendje szerinti oktatásban, képzésben szerezze meg.
A 13. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az új típusú szakképzési centrumok a KLIK-től átvett szakképző iskolák, és
egyes többcélú intézmények által használt ingatlanokban működnek tovább, rendelkezni kell
arról, hogy ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg a szakképzési centrum fenntartóját is,
hasonlóan a KLIK-hez a települési önkormányzati tulajdonú iskolaépületre mindaddig, amíg a
köznevelési közfeladat szakképzési centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg
nem szűnik. Ezzel összefüggésben az állami intézményfenntartó központ, a szakképzési centrum
fenntartója ingyenes vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a
köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési
önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a
köznevelési intézményt működteti és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem
veszélyezteti.
A 14. §-hoz
Az átalakuló, szakközépiskolává váló szakiskolai nevelés-oktatásban a pedagógus-munkakör
betöltésének képesítési követelményeit is változtatni kell, azonban az új rendelkezések
alkalmazására biztosítani kell a kellő felkészülési időt. Ezt célozza az átmeneti rendelkezés.
A 15. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések biztosítják a régi és új szabályok alkalmazása közti zökkenőmentes
átmentet.
A 16. §-hoz
A módosítás szövegcserés változtatásokat vezeti be a törvény egyes mellékleteiben és ezzel
megteremti a már bemutatott változtatások vonatkozásában a koherenciát. Ezen kívül -
értelemszerűen - módosulnak a pedagógus-munkakör betöltésének képesítési követelményei az 5
évessé váló új típusú szakközépiskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyait tanító pedagógusai
vonatkozásában.
A törvény 8. mellékletének módosítása a gyakorlati oktatásvezetői vezetői megbízás újbóli
bevezetéséhez kapcsolódóan a pótlékok közé is elhelyezi ezen vezetői szint anyagi honorálását.
A 17. §-hoz
A szövegcserés módosítások a már bemutatott szakképzési változtatások vonatkozásában
teremtik meg a koherenciát a törvény egészében, ezen kívül néhány szövegpontosítást, technikai
korrekciót tartalmaznak. Lényegi változást az erkölcstan tantárgy etika tantárgyra történő
módosítása jelenti.
16
A 18. §-hoz
Az új típusú szakközépiskolai nevelés-oktatás átalakulásához igazodóan a korábbi szakiskolai
nevelés-oktatás 9-11. évfolyamán megszűnik a lehetőség, hogy közismereti tantárgyakat főiskolai
végzettséggel rendelkező pedagógus is taníthasson.
A 19. §-hoz
A Pedagógusok Szakszervezetével történt megegyezés alapján a Nemzeti Pedagógus Karra
vonatkozó rendelkezések közül 2015. június 15-ével deregulálni szándékozott következő
rendelkezés törvényi szinten kerül továbbra is szabályozásra:
„63/B. § (2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív
szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka
Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.”
A 20. §-hoz
Rendelkezik a hatálybalépésről.
A legfontosabb változások - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - 2016. szeptember 1-
jével lépnek hatályba.
17