﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4643. számú
törvényjavaslat
egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
1.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2)
bekezdés a) pontja.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
2.	§
Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/M. § (4) bekezdése.
3.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
3.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. § d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
„d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a vezető
beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (2) és (3)
bekezdés], a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés], a befolyással üzérkedés [Btk. 299.
§ (1) és (2) bekezdés] és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §),”
4.	§
(1)	A Be. a 69/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai”
(2)	A Be. a 69/C. §-t követően a következő 69/D. §-sal egészül ki:
„69/D. § Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §)
iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását a terhelt védője a bíróság e célra biztosított
elektronikus rendszerén keresztül is benyújthatja.”
5.	§
A Be. 158/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételét, ha]
1
„b) a büntetőeljárás kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181.
§), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183.
§), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/A. §), gyermekpomográfia (Btk. 204. §),
állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) vagy
terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll
összefüggésben.”
6. §
(1)	A Be. 211. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész
terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá gondoskodik a gyanúsítottnak a
nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az
indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak és a
védőnek, intézkedik a szükséges iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről
értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt. Ha az indítvány tárgya előzetes
letartóztatás meghosszabbítása, az ügyész az általa előterjesztett indítványt abban az esetben is
megküldi a gyanúsítottnak és a védőnek, ha a nyomozási bíró az iratok alapján dönt.”
(2)	A Be. 211. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek
megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozási iratoknak a másolatát, amelyekre az
indítványt alapozzák. Ha az indítvány tárgya az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a
gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az indítványt
megalapozó nyomozási iratoknak a másolatát, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott
legutóbbi döntést követően keletkeztek.”
7.	§
A Be. 577. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„577. § (1) A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést [Btk.
101.	§ (1) és (2) bekezdés] az elítélt, illetve törvényes képviselője az alapügyben első fokon eljárt
bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a
bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a
bíróságok bármelyike eljárhat.
(2)	Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a
katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve ha a katonai büntetőeljárás hatályát a 470. § (3) bekezdése
alapozta meg.
(3)	A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha az utólagos
bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság a
pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.
(4)	Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja,
egyébként érdemben elbírálja.
2
(5)	A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész
indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha
a)	a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy
b)	utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”
8.	§
A Be. XXX. Fejezet II. Cím „Általános rendelkezések” alcíme a következő 590/A. §-sal
egészül ki:
„590/A. § (1) Nem lehet végrehajtani a rendbírságot, ha a rendbírság kiszabásáról rendelkező
határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a
rendbírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.
(2)	Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett intézkedés.
A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(3)	A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított két év
elteltével nincs helye végrehajtásnak.”
9.	§
A Be. 601. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ahol e törvény rendfokozatról rendelkezik, azon a Magyar Honvédség tényleges
állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-
végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési
fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.”
10.	§
A Be.
a)	29. § f) pontjában a „[Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4)
bekezdés], a” szövegrész helyébe a „[Btk. 290. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet
részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk.
291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali
vesztegetés [Btk. 293. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali
vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (4) bekezdés], a”, és a „[Btk. 299. § (3) bekezdés]” szövegrész
helyébe a „[Btk. 299. § (5) bekezdés]”,
b)	117. § (3) bekezdésében a „rendfokozatára és” szövegrész helyébe a „rendfokozatára, a címzetes
rendfokozatára és”,
c)	266. § (7) bekezdésében a „kábítószerrel visszaélés” szövegrész helyébe a „kábítószer-
kereskedelem (Btk. 176-177. §) vagy kábítószer birtoklása (Btk. 178. §)”,
d)	554/B. § b) pontjában a „297. § és 299-300. §” szövegrész helyébe a „299. § és 300. §”,
e)	554/B. § c) pontjában a „[Btk. 299. § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Btk. 299. § (5)
bekezdés]”,
f)	593. § (1) bekezdésében a „törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)” szövegrész helyébe a „törvény
(a továbbiakban: Bv. tv.) 42. § (1) bekezdésében”,
3
g)	593. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatár alatti” szövegrész
helyébe az „A tízezer forintot meg nem haladó”
szöveg lép.
11.	§
Hatályát veszti a Be.
a)	155. § (7) bekezdésében az „, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori
törvényes kamatával növelt” szövegrész,
b)	491. §-t megelőző alcímben az „A bűnügyi költség” szövegrész,
c)	604. § (1) bekezdés d) pontja,
d)	604. § (4) bekezdés b) pontjában az „az (1) bekezdés d) pontja kivételével” szövegrész.
4.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
módosítása
12.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § 5)
pont sb) alpontjában a „(Btk. 299-300. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 299. §)” szöveg lép.
5.	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
13.	§
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény Melléklete helyébe az 1.
melléklet lép.
6.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
14.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 209. §-a a következő (3a) bekezdéssel
egészül ki:
„(3a) A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye,
ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal,
legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”
15.	§
A Szabs. tv. 231. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
4
„(3) Az áru értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás
alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy
éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”
16.	§
A Szabs. tv. 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„236. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad,
illetve forgalomba hoz, feltéve hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg,
szabálysértést követ el.
(2)	A termék értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás
alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy
éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi
követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen
nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”
17.	§
A Szabs. tv. 238/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj összegének megállapítása céljából érték-
egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket
együttesen bírálják el.”
18.	§
A Szabs. tv. 238/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye,
ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal,
legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”
7.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
19.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 81. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a
bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos
többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések
alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani.”
20.	§
5
A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a
huszonöt évet. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a
felével emelni.”
21.	§
A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti
minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy
a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az
elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Tárgyalásról lemondás
esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.”
22.	§
A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a
bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem
haladhatja meg. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell
alapul venni.”
23.	§
A Btk. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag
mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő fele már
eltelt.
(2)	Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag
mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt.
(3)	Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése,
felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját,
továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.
(4)	Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.”
24.	§
A Btk. 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági
6
szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a soron következő fizetési fokozatba előresorolásra
előírt várakozási idő meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak
tartama nem haladhatja meg a fizetési fokozathoz rendelt várakozási idő felét.”
25.	§
A Btk. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a
lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama
alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak
megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
26.	§
A Btk. 283. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a reintegrációs őrizet tartama
alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet, vagy a számára meghatározott
napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a
célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.”
27.	§
(1)	A Btk. 298. §-a a következő (1a ) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy
részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.”
(2)	A Btk. 298. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.”
(3)	A Btk. 298. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt,
mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit
feltárja.”
28.	§
A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más
számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel
harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
7
a)	azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
b)	hivatalos személynek adja ki magát, vagy
c)	a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
(3)	Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére
vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző,
önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
(6)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az
(1)	és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt,
mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni
előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.”
29.	§
A Btk. a 300. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása’’
30.	§
A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„300. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról,
hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali
vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását
bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és
erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója
nem büntethető.”
31.	§
A Btk. XXVII. Fejezete a következő alcímmel és 300/A. §-sal egészül ki:
„Értelmező rendelkezés
300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához
kötött teljesítése is.
(2)	A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a
személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági
tevékenység végzésére jogosult.”
8
32.	§
A Btk. 360. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
„b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre,”
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
33.	§
A Btk. 459. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú
tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján
meghatározott rendfokozatot kell érteni.”
34.	§
A Btk. 462. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és
együttesen elbírált
a)	ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott
vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott összeget,
b)	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj, illetve a
reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,
c)	iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott összeget,
d)	rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve
áru értéke a (2) bekezdésf) pontjában meghatározott összeget,
e)	vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget
érték-egybefoglalás folytán meghaladja.
(5)	Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes
cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy
ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó
vagyoni hátrányt okozva sértik meg.”
35.	§
A Btk. 465. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
9
„(3) E törvény 216. § (1) és (4) bekezdése, valamint 332. és 333. §-a a rasszizmus és az
idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő
küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való
megfelelést szolgálja.”
36.	§
A Btk.
a)	37. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kétévi” szövegrész helyébe az „a szabadságvesztés kétévi”,
b)	61. § (3) bekezdésében a „kizárja” szövegrész helyébe a „kizárja, valamint címzetes
rendfokozatát”,
c)	102. § (1) bekezdésében és 141. § (2) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság
ítéletében”,
d)	137. § (1) bekezdésében a „rendfokozatát” szövegrész helyébe a „rendfokozatát és címzetes
rendfokozatát”,
e)	140. § (1) bekezdésében az „a katonának a” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség
tényleges állományú tagjának a”,
f)	140. § (2) bekezdésében az „az előléptetést hosszabb” szövegrész helyébe az „az előléptetést
vagy az előresorolást hosszabb”,
g)	179. § (6) bekezdésében a „Ha bűncselekményt” szövegrész helyébe a „Ha a bűncselekményt”,
h)	226/B. § (2) bekezdésében a „büntetés három” szövegrész helyébe a „büntetés bűntett miatt
három”,
i)	265. § (5) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig”,
j) 293. § (1) bekezdésében az „előnnyel” szövegrész helyébe a „jogtalan előnnyel”,
k) 293. § (2) bekezdésében az „az előnyt” szövegrész helyébe az „a jogtalan előnyt”,
l) 293. § (3) bekezdésében, 295. § (3) bekezdésében és 296. § (3) bekezdésében az „(1)-(2)”
szövegrész helyébe az „(1) és (2)”,
m) 294. § (1) bekezdésében és 296. § (1) bekezdésében az „előnyt kér, az előnyt” szövegrész
helyébe a „jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt”, az „előny kérőjével” szövegrész helyébe a
„jogtalan előny kérőjével”,
n) 294. § (3) bekezdés a) pontjában az „az előnyért” szövegrész helyébe az „a jogtalan előnyért”,
o)	295. § (1) bekezdésében és 298. § (1) bekezdés b) pontjában az „előnyt” szövegrész helyébe a
„jogtalan előnyt”,
p) 314. § (4) bekezdés i) pontjában a „[423. § (1)-(3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[423. § (1)-
(4)	bekezdés]”,
q) 325. § (5) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig”
szöveg lép.
37.	§
Hatályát veszti a Btk.
a)	41. § (1) bekezdésében az „a 81. § (4) bekezdése és” szövegrész,
b)	72. § (4) bekezdés b) pontjában és 75. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha” szövegrész,
c)	100. § (3) bekezdésében az „illetve hatályát veszti, ” szövegrész,
d)	123. § (2) bekezdésében az „a 81. § (4) bekezdése vagy ” szövegrész,
e)	292. §-át megelőző alcím,
f)	292. §-a,
g)	297. §-át megelőző alcím,
h)	297. §-a,
10
i)	298. § (2) bekezdésében az „, illetve egyesület” szövegrész.
8.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény módosítása
38.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) 1. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
(2)	A 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3)	A 2012. évi CLXXX. törvény 15. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
9.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
39.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő 14a.
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14a. rendfokozat: a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt
rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott
rendfokozat,”
40.	§
(1)	A Bv. tv. 12. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor írásban, az
általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz
kapcsolódóan)
„g) a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben
meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és
felülvizsgálatának szabályairól, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslatról, illetve a
szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,”
(2)	A Bv. tv. 12. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4) és (5)
bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető
módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról,
11
az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a
hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.”
41.	§
(1)	A Bv. tv. 24. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem 72. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti elutasításáról iratok alapján határoz. A határozattal szemben az általános szabályok szerint
van helye jogorvoslatnak.
(5b) Az (5a) szerinti határozat meghozatalakor a büntetés-végrehajtási bíró helyett bírósági
titkár is eljárhat.”
(2)	A Bv. tv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A
büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen - az (5a)
bekezdésben meghatározott kivétellel - fellebbezésnek nincs helye.”
42.	§
A Bv. tv. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet
elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és az ahhoz tartozó
bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét megváltoztathatja vagy eseti jelleggel
engedélyezheti az elítélt meghatározott célból történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a
kérelemről öt napon belül, sürgős szükség esetén soron kívül - az iratok alapján - határoz. Az
eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró folytatja le.”
43.	§
A Bv. tv. 61/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A büntetés-végrehajtási bíró eljárására egyebekben
az 57-59. §-t kell alkalmazni.”
44.	§
A Bv. tv. 61/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet
előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet
végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”
45.	§
A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
12
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
„s) a reintegrációs őrizet elrendelése feltételeinek megállapítása és a környezettanulmány
elkészítése körében a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás tekintetében az elítélt
vagy a befogadó nyilatkozatot tevő lakáshasználati jogára és a lakás elektromos áramellátását
igazoló előfizetői adatokra, a befogadó környezetre és a lakásban lakó más személyeknek az elítélt
befogadására való készségére, az elítélt családi állapotára, iskolai végzettségére, szakképzettségére,
foglalkozására, munkavállalási, illetve tanulmányi lehetőségeire, egészségügyi adataira, esetleges
káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,
lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, továbbá a
reintegrációs őrizet ellenőrzése során az elítélt munkahelyére, illetve tanulói jogviszonyára
vonatkozó adataira, valamint fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben
tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére.”
46.	§
A Bv. tv. 82. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
„7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából
vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően, vagy reintegrációs
őrizetének elrendelése esetén élni kíván.”
47.	§
A Bv. tv. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A BVOP által kiadott felhívással kapcsolatban panasznak csak abban az esetben van
helye, ha az nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy ha a benne
foglalt jelentkezési kötelezettség nem áll összhangban az e törvényben meghatározottakkal.”
48.	§
A Bv. tv. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés
végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdése
szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje. A 84. § (4) bekezdése esetén az
elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának a lehető legkorábbi időpontban, történő megkezdésére
kell felhívni.”
49.	§
A Bv. tv. 96. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)
„q) a vallási részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése.”
50.	§
13
A Bv. tv. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők,
így különösen az elítélt
a)	kimaradása, továbbá jutalomként eltávozása engedélyezhető,
b)	részt vehet a bv. intézeten kívüli munkáltatásban,
c)	életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,
d)	a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,
e)	a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.”
51.	§
A Bv. tv. „Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek” alcíme a következő
109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) Vallási részleg a bv. intézet és a vallási közösség együttműködési
megállapodása alapján hozható létre a vallásgyakorlás és a családi kapcsolattartás erősítése céljából.
(2)	Az elítélt írásbeli kérelmére vallási részlegre helyezhető, ha
a)	a várható szabadulásának időpontjáig legfeljebb három év van hátra,
b)	írásban vállalja, hogy a részleg működésére vonatkozó szabályokat betartja, és
c)	a reintegrációs tiszt - a börtönlelkész véleményének kikérésével - arra javaslatot tesz.
(3)	A vallási részlegen az elítélt
a)	folyamatos lelki gondozásban részesül, és
b)	a bv. intézet által rendszeres időközönként biztosított vallási alkalmakon a hozzátartozóival vagy
engedélyezett kapcsolattartójával közösen vehet részt, ami nem számítható be a
rezsimszabályokhoz igazodó látogatófogadásként.
(4)	Az elítélt vallási részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha
a)	az elhelyezés időtartama alatt vele szemben a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekmény miatt
büntetőeljárás indul,
b)	súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követ el,
c)	a vallási részleg működésére vonatkozó vállalt szabályokat nem tartja be, vagy
d)	azt írásban kérelmezi.”
52.	§
A Bv. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) Az elítélt a bv. szerv ügyintézésre jogosult tagjának döntése - kivéve a
kérelemnek helyt adó - vagy az intézkedés ellen, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvény
eltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a bv. intézetnek a
parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás történt.
(2) Ha
14
a)	a döntést vagy az intézkedést a bv. intézet parancsnoka vagy a BVOP kijelölt szervezeti
egységének a vezetője hozta vagy a mulasztás őt terheli, a panaszt az országos parancsnok,
b)	a döntést vagy az intézkedést az országos parancsnok hozta vagy a mulasztás őt terheli, a panaszt
a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter
bírálja el.”
53.	§
A Bv. tv. 144. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg,
továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást
törölték.”
54.	§
A Bv. tv. 173. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A látogató intézeten kívüli fogadása, a kimaradás és az eltávozás időtartama a
szabadságvesztésbe beszámít.”
55.	§
A Bv. tv. 187/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít.”
56.	§
A Bv. tv. 187/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187/B. (1) A bv. intézet az előterjesztés vagy a kérelem véleményezésének megalapozása
érdekében megkeresi a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakás
elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az elektronikus
távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése, és annak
alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából.
(2)	Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül felméri. A felmérésről
jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmérés elvégzése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő jogosult a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakásba belépni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a
megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül készíti el és küldi meg a megkereső bv.
intézetnek.
(4)	Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos
tulajdona vagy bérleménye, akkor a tulajdonosnak vagy a bérlőnek az elítélt ott tartózkodására
vonatkozó előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges. A befogadó nyilatkozat megtehető a
15
(2) bekezdés szerinti felmérés elvégzésekor, illetve a környezettanulmány elkészítésekor is, ha
annak szükségessége akkor válik ismertté.
(5)	Ha a kérelemre induló eljárásban a 187/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
feltételek nem teljesülnek, vagy a 187/C. § a)-d) pontjában meghatározott valamely kizáró ok áll
fenn, a bv. intézet a kérelemre vonatkozó vélemény és javaslat elkészítése során a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresését mellőzi.
(6)	A büntetés-végrehajtási bíró az (5) bekezdés szerinti esetben is felhívhatja a bv. intézetet a
távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése és annak
alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő megkeresésére.”
57.	§
A Bv. tv. 187/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187/D. § (1) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-
végrehajtási szervezet az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv. intézet jogosult a
reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.
(2)	A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a büntetés-végrehajtási bíró
által meghatározott magatartási szabályoknak és az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazási
szabályainak a betartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a
reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi.”
58.	§
A Bv. tv. 187/E. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a
büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt)
„c) a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná vált, vagy a
befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem tud megjelölni másik
olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lenne.”
59.	§
A Bv. tv. 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha
munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik.”
60.	§
A Bv. tv. 252. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi ledolgozott egy munkanapra járó
munkadíj és a szabadságos napok szorzatának összege.”
16
61. §
A Bv. tv. 273. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elzárásra ítélt befogadását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a bv. szerv
hivatali munkarendjében kell végrehajtani.”
62.	§
A Bv. tv. 318. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elkobzást a bíróság értesítése vagy a jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti
aláírással ellátott határozata alapján)
„b) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban lefoglalt dolog esetén a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal,”
63.	§
(1)	A Bv. tv. 390. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 173. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kapcsolattartási forma ellenőrzését, ha ezt a
maga számára fenntartotta, a rendelkezési jogkör gyakorlója végzi; ebből a célból az intézet
megküldi a levelet a rendelkezési jogkör gyakorlójának. A 174. § (2) bekezdésében foglalt határidőt
a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől kell számítani.”
(2)	A Bv. tv. 390. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ügyész, ha a büntetőügy jellege ezt indokolja, a rendelkezési jogkör gyakorlását az
előzetesen letartóztatottnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsolattartása
engedélyezéséről való döntés tekintetében, valamint ha a 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
kapcsolattartás ellenőrzését a maga számára fenntartotta, az ellenőrzést a büntetőügyben eljáró
nyomozó hatóságra átruházhatja.”
(3)	A Bv. tv. 390. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Fokozott őrzés elrendelése esetén az előzetesen letartóztatott fogvatartásáról,
szállításáról, valamint előállítása, illetve a 394. § (3) és (7) bekezdése szerinti jogának a gyakorlása
során az őrzéséről a magas szintű biztonsági kockázati besorolásnak megfelelően kell
gondoskodni.”
64.	§
A Bv. tv. 432. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem lehet végrehajtani a rendbírság helyébe lépő elzárást, ha az elzárásról rendelkező
határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a
rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására engedélyezett idő.
17
(5)	Az elévülést félbeszakítja a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása iránt tett
intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(6)	A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított két év
elteltével nincs helye végrehajtásnak.”
65.	§
A Bv. tv.
a)	12. § (5) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt”
szövegrész helyébe az „A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy”,
b)	12. § (6) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatott vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt”
szövegrész helyébe az „a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy”,
c)	12. § (7) és (8) bekezdésében a „(4) és (5)” szövegrész helyébe a „(4)-(5a)”,
d)	12. § (8) bekezdésében a „(3)-(5)” szövegrész helyébe a „(3)-(5a)”,
e)	39. § (3) bekezdés a) pontjában az „első év” szövegrész helyébe a „tizenkettedik hónap”,
f)	61/B. § (3) bekezdésében a „mellőzte, megteszi” szövegrész helyébe a „mellőzte, a reintegrációs
őrizetet megszünteti és megteszi”,
g)	76. § (2) bekezdés b) pontjában a „rendfokozatára, valamint” szövegrész helyébe a
„rendfokozatára, címzetes rendfokozatára, valamint”,
h)	76. § (2) bekezdés h) pontjában a „rendfokozatára” szövegrész helyébe a „rendfokozatára, volt
címzetes rendfokozatára”,
i)	99. § (4) bekezdésében az „alkalmazása során, a fiatalkorú” szövegrész helyébe az „alkalmazása
során, a vallási részlegen, a fiatalkorú”,
j) 133. § (3) bekezdésében a „napi összeg” szövegrész helyébe a „napi összeg - teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás esetén -”,
k) 144. § (2) bekezdésében az „a munkáltatással összefüggésben okozott” szövegrész helyébe az „a
munkával összefüggésben megállapított”,
l) 150. § (2) bekezdésében a „kialakított zárkában” szövegrész helyébe a „kialakított zárkában,
valamint az elítéltek szállítására szolgáló járműben”,
m) 176. § (2) bekezdésében a „ , vagy” szövegrész helyébe az „és”,
n) 271. § (4) bekezdésében az „A fogvatartott” szövegrész helyébe az „Az elítélt”,
o)	271. § (5) bekezdésében a „Fogvatartottal” szövegrész helyébe az „Az elítélttel”,
p) 275. § (5) bekezdésében és 294. § (4) bekezdésében a „félbeszakítást kell” szövegrész helyébe a
„félbeszakítást lehet”,
q) 278. § a) pontjában és 289. § a) pontjában a „megszületett gyermekének” szövegrész helyébe az
„a szülést követően gyermekének”,
r) 311. §-ában az „érdekében” szövegrész helyébe az „érdekében a bv. szerv és”,
s) 313. § (5) bekezdésében a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelő vagy a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő”,
t) 368. § (4) bekezdésében az „ügyeletes vezető” szövegrész helyébe az „ügyeletes vezető, ezek
távollétében a biztonsági szolgálat vezetője”,
u) 374. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés d) ésf) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés
b)-f) pontjában”,
v) 390. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)-f) pontja” szövegrész helyébe az „a)-d) pontja”,
w) 390. § (1) bekezdés c) pontjában az „őrzéséről vagy felügyeletéről” szövegrész helyébe az
„őrzéséről”,
18
x) 414. § (1) bekezdésében az „a 362-364. §, valamint a 374., 375. és 378-379. §” szövegrész
helyébe az „a 362-364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)-h)
pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)-g) pontja és a 378-379. §”,
y) 419. § (3) bekezdésében az „A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú kérelmére”
szövegrész helyébe az „A fiatalkorú kérelmére, a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével”
szöveg lép.
66. §
Hatályát veszti a Bv. tv.
a)	103. § (5) bekezdésében az „, összbüntetésbe nem foglalható” szövegrész,
b)	109. § (5) bekezdés b) pontjában a „ha az elítélt részt vesz reintegrációs programban,”
szövegrész,
c)	143. § (6) bekezdése,
d)	185. § (9) bekezdése,
e)	345. § (2) bekezdésében a „házirendjét,” szövegrész.
10.	Záró rendelkezések
67.	§
Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.
68.	§
A 6. §, a 40. § és a 65. § a)-d) pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról
szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-5. cikkének és 7.
cikkének való megfelelést szolgálja.
19
1. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„Melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez
A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az alábbi
szabálysértések esetén kerülhet sor:
1.	Rendzavarás (Szabs. tv. 169. §),
2.	Garázdaság (Szabs. tv. 170. §),
3.	Tiltott prostitúció (Szabs. tv. 172. §),
4.	Veszélyes fenyegetés (Szabs. tv. 173. §),
5.	Járművezetés az eltiltás hatálya alatt (Szabs. tv. 176. §),
6.	Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a)
és b) pont],
7.	Jogosulatlan vadászat (Szabs. tv. 178. §),
8.	Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés
(Szabs. tv. 182. §),
9.	Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 183. §),
10.	Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Szabs. tv. 184. §),
11.	Természetvédelmi szabálysértés (Szabs. tv. 187. §),
12.	Kábítószer-rendészeti szabálysértés (Szabs. tv. 199. §),
13.	A Szabs. tv. XXVII. Fejezete alá tartozó szabálysértések,
14.	Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (Szabs. tv. 224. §),
15.	Versenytárs utánzása (Szabs. tv. 231. §),
16.	Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Szabs. tv. 238/A. §),
17.	Iparjogvédelmi jogok megsértése (Szabs. tv. 238/B. §),
18.	Vízszennyezés (Szabs. tv. 245. §).”
20
2. melléklet a 2015. évi
törvényhez
A 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében foglalt táblázat 33-35. sora helyébe a
következő sorok lépnek:
	(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták)	(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint)		(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint)	
33.		befolyás vásárlása bűntette	298. § a (2) bekezdés kivételével	befolyás vásárlása bűntette	256/A. § (1) bekezdés
34.	(korrupció)	befolyással üzérkedés bűntette	299. § (1), (2), (4) és (5) bekezdés	befolyással üzérkedés bűntette	256. §
35.		korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette	300. §	vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette	255/B. § 258/F. §
21
3. melléklet a 2015. évi
törvényhez
A 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében foglalt táblázat 33-35. sora helyébe a
következő sorok lépnek:
	(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták)	(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint)		(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint)	
33.		befolyás vásárlása vétsége és bűntette	298. §	befolyás vásárlása bűntette	256/A. § (1) bekezdés
34.	(vesztegetés)	befolyással üzérkedés vétsége és bűntette	299. § (1)- (5) bekezdés	befolyással üzérkedés bűntette	256. §
35.		korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette	300. §	vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette	255/B. § 258/F. §
22
4. melléklet a 2015. évi ... . törvényhez
A 2012. évi CLXXX. törvény 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:14 mezője helyébe a
következő mező lép:
	C
14	290. § az (5) bekezdés kivételével
	291. § az (5) bekezdés kivételével
	293. §(1)- (5) bekezdés
	294. §(1)- (4)bekezdés
	295. § (1) és (2)bekezdés
	296. § (1) és (2)bekezdés
	298. §
	299. § (1)- (5) bekezdés
23
INDOKOLÁS
az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
tekintetében a következő főbb módosításokat hajtja végre.
Az új büntetés-végrehajtási kódex 2015 áprilisától bevezeti a reintegrációs őrizet
jogintézményét. A reintegrációs őrizet szabályainak betartását hivatott szolgálni a Javaslat azon
rendelkezése, amely a Btk.-nak a fogolyszökést meghatározó tényállását egészíti ki. Ennek
értelmében fogolyszökést követ el az is, aki a reintegrációs őrizet során a számára kijelölt lakást és
az ahhoz tartozó bekerített helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból
hagyja el, hogy a büntetés-végrehajtás alól kivonja magát.
A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös
visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk.
89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a büntetés kiszabása során először azt kell értékelni, hogy a halmazatban
lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy
bűnszervezetben követték el, és a halmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már
felemelt büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni.
A felfüggesztett szabadságvesztés esetében a bírósági mentesítés szabályozása - annak
ellenére, hogy a gyakorlat egységes abban, hogy utólagos bírósági mentesítésre felfüggesztett
szabadságvesztés esetén nincs lehetőség - a Be. és a Btk. szövegezését összevetve nem teljesen
koherens, az előbb kifejtettől eltérő álláspontra is lehet jutni. E probléma feloldása érdekében a
Javaslat megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy felfüggesztett szabadságvesztés esetén is
lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177. § (6) bekezdése szerint érték-
egybefoglalásnak van helye, ha az elkövető egyenként 50.000 Ft-ot el nem érő értékre, illetve
ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,
orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést. Ilyen esetben az érték-egybefoglalás
eredményeként az összesített elkövetési érték meghaladhatja a bűncselekményi értékhatárt, így
szükséges megteremteni annak törvényi alapját, hogy e cselekmények már büntetőeljárás keretében
legyenek elbírálhatóak.
A korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. Az ilyen típusú
bűncselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a Javaslat a befolyás vásárlása és
a befolyással üzérkedés tekintetében is megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét, így valamennyi
korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lesz e megoldás.
A Javaslat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: Be.) érintő főbb
módosításai a következők.
A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 szóló 80/2013. (X. 16.) OGY határozat
VII.3.1. pontja kínálatcsökkentés területére tartozó feladatok között meghatározza, hogy „[e]lő kell
írni az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét (blokkolás) a büntetőeljárás
nyomozati szakaszában a kábítószer-kereskedelem, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer
24
készítésének elősegítése, továbbá az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekmények
megalapozott gyanúja alapján indított nyomozati eljárások esetén is”. A kábítószer-kereskedelem
bűncselekménye mellett a terrorcselekmények finanszírozása is egyre gyakrabban a világhálón
keresztül, annak felhasználásával valósul meg. Erre figyelemmel szükséges az elektronikus adat
ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés az elektronikus adathoz való hozzáférés
ideiglenes megakadályozásával történő elrendelését lehetővé tevő rendelkezésének az említett
bűncselekményekkel való kiegészítése.
A Javaslat az ügyészi nyomozás kötelező esetköreivel kapcsolatos pontosításokat is tartalmaz,
valamint kibővíti az elektronikus kapcsolattartás formáit.
A Javaslat - összhangban az uniós követelményekkel - előírja, hogy az előzetes
letartóztatásra vonatkozó indítványt megalapozó iratokat a vádemelést megelőzően nemcsak a
kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak a meghosszabbításakor is a terhelt és a védő
rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására
irányuló indítvány a meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkozik.
A Javaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) tekintetében az
alábbi változtatásokra tesz javaslatot.
A Bv. tv.-t érintően a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a többszörös visszaesők, valamint az
ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében nem csak a szabadságvesztés
végrehajtásának megkezdésére szóló felhívásnak, hanem a büntetés letöltése megkezdésének is
minél előbb meg kell történnie.
Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati
eljárás során a bírósági felülvizsgálati kérelem elkésettség, törvény általi kizártság, vagy nem
jogosulttól származás miatti elutasításáról meghallgatás nélkül, az iratok alapján dönthet.
Ugyancsak az eljárás eredményesebb lefolytatását hivatott biztosítani a Javaslat által
bevezetendő azon új szabály, amely az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatkozásában lehetővé
teszi, hogy bizonyos körben az ügyész a nyomozó hatóságra ruházza át a rendelkezési jogot,
valamint az a rendelkezés, amely az elzárásra ítélt bv. intézeti befogadását egyes esetekben hivatali
időn túl is lehetővé teszi.
A Javaslat megteremti annak törvényi feltételét is, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő részt vehessen a reintegrációs őrizet magatartási szabályainak ellenőrzésében.
A reintegrációs őrizet helyeként kijelölendő lakás esetében meg kell vizsgálni, hogy a lakás
alkalmas-e a távfelügyeleti eszköz alkalmazására, adottak-e a rendszer működéséhez a műszaki
feltételek. Tekintettel arra, hogy a környezettanulmány elkészítése érdekében a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő egyébként is kimegy a helyszínre, a Javaslat célszerűségi okokból
az ő feladatkörébe utalja a műszaki feltételek ellenőrzését.
Végül a Javaslat egyéb pontosító, a jogalkalmazást könnyítő módosításokat is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
25
Az államháztartási szabályozással való összhang megteremtése céljából a büntetés-
végrehajtási szervek alapító okiratainak szabályszerű kiadhatósága érdekében szükséges a büntetés-
végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt
felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése.
A 2. §-hoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/M. §
(4)	bekezdése a betegszabadságra vonatkozóan állapít meg rendelkezést, amely szabályozási
tárgykörét tekintve a Bv. tv.-be tartozik. A kollízió megszüntetése érdekében indokolt a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűncselekmény új elnevezésének
megfelelően utalja e bűncselekmény nyomozását az ügyészség hatáskörébe.
A 4. §-hoz
A Be. jelenleg az elektronikus kapcsolattartás három lehetséges formáját ismeri: a bíróság, az
ügyészség, a nyomozó hatóság, és a büntetés-végrehajtási szervezet egymás közötti
kommunikációját (69/A. §), a bíróság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kapcsolattartását
(69/C. §), valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalos iratainak kézbesítését a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási
rendeletében szabályozott biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján (69/B. § (2) bek. b) pont és 70.
§ (1) bek.f) pont).
A Be. ugyanakkor az eljárás további résztvevői esetén nem szabályozza indítványaik és
kérelmeik elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét. E helyzet javítása érdekében a
módosítással lehetőség nyílik az elektronikus kapcsolattartás formáinak bővítésére elsősorban azon
eljárási szereplők, a védők esetében, akik e szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges
infrastrukturális és szakmai háttérrel rendelkeznek. Az elektronikus úton benyújtható indítványok
tárgyának meghatározását gyakorlati szempontok indokolják, úgymint az összbüntetésbe foglalás
(574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) gyakorisága továbbá az e kérelmek
könnyebb feldolgozhatóságát biztosító formalizálhatóság. Az elektronikus út igénybevétele
lehetőség, a védő választásától függ.
Az 5. §-hoz
A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 szóló 80/2013. (X. 16.) OGY határozat
VII.3.1. pontja szerint „[e]lő kell írni az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét
(blokkolás) a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a kábítószer-kereskedelem, a kóros
szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, továbbá az új pszichoaktív anyaggal
visszaélés bűncselekmények megalapozott gyanúja alapján indított nyomozati eljárások esetén is”.
Emellett meg kell jegyezni, hogy általánossá vált, hogy a kábítószert és új pszichoaktív
anyagokat az elkövetők különböző, főleg ázsiai országokból internetes oldalakon rendelik meg és
azután csomagküldő szolgálatok segítségével juttatják el a célállomásra, valamint az is
megfigyelhető, hogy az új pszichoaktív anyagok országon belüli forgalmazása, azaz a fogyasztók
számára történő eljuttatása is egyre gyakoribb az interneten.
26
Tekintettel a fenti országgyűlési határozat által előírt feladatra és arra, hogy napjainkban a
kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok kereskedelme egyre inkább az interneten zajlik,
szükséges az ilyen honlapok blokkolása már a büntetőeljárás során.
A terrorcselekmény mellett az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az
elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával lehetővé tevő Be. rendelkezést
a terrorizmus finanszírozásának tényállásával is indokolt kiegészíteni, figyelemmel arra, hogy az
anyagi eszközök gyűjtése stb. egyre gyakrabban a világháló felhasználásával történik.
A 6. §-hoz
A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdése értelmében, amennyiben valakit a
büntetőeljárás bármely szakaszában őrizetbe vesznek, illetve fogva tartanak, a tagállamok
biztosítják, hogy az adott üggyel kapcsolatos, az illetékes hatóságok birtokában lévő
dokumentumokat, amelyek nélkülözhetetlenek az őrizetbe vétel ellen a nemzeti jog szerinti
eredményes panasztételhez, vagy a fogva tartás jogszerűsége felülvizsgálatának nemzeti jog szerinti
eredményes kezdeményezéséhez, az őrizetbe vett személy vagy ügyvédje rendelkezésére bocsássák.
Az iratbetekintés megtagadását bizonyos esetekben lehetővé tevő 7. cikk (4) bekezdése e szabály
alól nem enged kivételt. Ebből következően az előzetes letartóztatást megalapozó iratokat a
vádemelést megelőzően nemcsak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak a
meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha az
előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi bírói döntést követően a kényszerintézkedés
szempontjából jelentőséggel bíró, az újabb ügyészi indítványt megalapozó bármilyen irat
keletkezett. A terhelt és a védő így kerülhet abba helyzetbe, hogy vitathassa az indítvány
megalapozottságát. A módosítás ezért kiegészíti az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatos,
hatályos iratátadási rendelkezést a kényszerintézkedés meghosszabbítására vonatkozó, hasonló
tartalmú szabályozással.
A vádemelést követően a perbíróság már az előzetes letartóztatás fenntartásáról határoz. A
tárgyalási szakban a kontradiktórius eljárás szabályai érvényesülnek, ennélfogva teljes körűen
érvényesül a fegyverek egyenlőségének elve. Ilyen körülmények között az ügyfélegyenlőség teljes
körű, így az eljárás valamennyi - erre feljogosított - résztvevője az összes irat tartalmát főszabály
szerint korlátozás nélkül megismerheti.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Btk. módosításával megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy felfüggesztett
szabadságvesztés esetén is lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos
bírósági mentesítésre is. Ezzel összhangban szükséges a Be. 577. §-ának a módosítása is. A Javaslat
egyrészt a Btk. releváns rendelkezéseire történő utalással félreérthetetlenül meghatározza a Btk.-ban
az utólagos bírói mentesítés esetköreit. Másrészt a felfüggesztett szabadságvesztéssel kapcsolatos,
utólagos bírói mentesítésre vonatkozó kérelem esetén előírja a bíró számára az ügyész nyilatkozata
mellett a pártfogó felügyelő véleményének a beszerzését is, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.
Ilyen esetben ugyanis a pártfogó felügyelői véleményben foglalt információk elengedhetetlenek
lehetnek az érdemesség elbírálásakor. A rendelkezés továbbá pontosítja, hogy mely, a Btk.-ban
szabályozott esetekben lehet szó a mentesítés hatályvesztéséről.
A 8. §-hoz és a 64. §-hoz
A bíróságok a Be. 161. § (1) bekezdése alapján eljárási kötelezettségek megszegése miatt,
illetve a tárgyalás rendjének fenntartása érdekében rendszeresen szabnak ki rendbírságot, és a Be.
27
161. § (5) bekezdése alapján a törvényben meghatározott esetekben kiszabott rendbírságot - meg
nem fizetése esetén - elzárásra változtatják át, amely ellen fellebbezésnek nincs helye [Be. 161. §
(7)	bekezdés]. A Be. 590. § (1) bekezdése szerint a rendbírság, a rendbírság helyébe lépő elzárás és
az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az
végrehajthatóvá válik. Több jogszabály is foglalkozik a rendbírság és a rendbírság helyébe lépő
elzárás végrehajtásával, azonban a törvényi szabályozás hiányos a rendbírság, a rendbírság helyébe
lépő elzárás elévülése tekintetében. Jelenleg a rendbírság helyébe lépő elzárás elévülési idejének
megállapításánál az elzárásra mint büntetésre meghatározott öt évet veszik figyelembe [Bv. tv. 28. §
(2)	bekezdés], tekintettel arra, hogy a Bv. tv. 432. § (1) bekezdése a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtása körében visszautal az elzárás végrehajtásának Bv. tv. Második Rész VII. Fejezetében
(273-278. §) foglalt szabályokra. Korábban a Be. 161. § (7) bekezdése a rendbírság helyébe lépő
elzárás végrehajtása tekintetében visszautalt a szabálysértési törvényre, ugyanakkor a Szabs. tv. 24.
§ (1) bekezdésében meghatározott, a végrehajtás kizártságát megalapozó egyéves határidő csak a
szabálysértési elzárás büntetésre, a pénzbírságra, a közérdekű munkára, a meg nem fizetett
pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárásra és a nem teljesített
közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárásra vonatkozik.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy a végrehajtás néhány közös szabálya ellenére a rendbírság
helyébe lépő elzárás nem azonos a szabálysértési elzárással. A rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajthatóságának kérdése rendszeres problémát okoz a bírói gyakorlatban, ezért a fentiekre is
figyelemmel szükségesnek látszik, hogy a büntetőeljárás során kiszabott rendbírság elévülési
szabályait törvényi szinten, egyértelműen rendezze a jogalkotó.
Figyelemmel arra, hogy rendbírság esetén nem büntetésről, illetve intézkedésről van szó,
hanem a büntetőeljárás során - például egy tárgyalás elmulasztásáért vagy a tárgyalás rendjének
kisebb megzavarásáért - kiszabott vagyoni jellegű szankcióról, ezért indokolt az elévülési idő öt
évnél rövidebb tartamban történő meghatározása. Ezt támasztja alá az is, hogy a társadalom rendjét
súlyosabban sértő vagy veszélyeztető szabálysértések esetén a szabálysértési elzárás
végrehajthatósága az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számított egy év után elévül. A szankció
jellege és súlya miatt célszerű egy abszolút elévülési határidő meghatározása is. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja a rendbírság elévülése tekintetében a Be.-t, míg a rendbírság helyébe lépő
elzárás vonatkozásában a Bv. tv.-t.
A 9. §-hoz, a 10. § b) pontjához, a 24. §-hoz, a 33. §-hoz, a 36. § b) és d)-f) pontjához, a 39. §-
hoz, valamint a 65. § g) és h) pontjához
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi XLII. törvény) hivatott kialakítani a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében az új életpályamodellt, amelynek egyik
újdonsága, hogy a rendfokozat szerepe a hatályba lépést követően jelentősen megváltozik.
A rendfokozat a szolgálati beosztások besorolási kategóriáinak fizetési fokozataihoz kötődik
majd. Ezzel megszűnik az a jelenlegi állapot, miszerint a beosztásban való előmeneteltől különválva
mozog a rendfokozatban való előmenetel. Tehát, ha a hivatásos állomány tagját magasabb
beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz
jogosult. Ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően
változik. Ezzel kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot
viseljen, mint a beosztottjai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói
viszony.
Fentieken túlmenően a 2015. évi XLII. törvény szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki e
törvény hatálybalépésének napján történő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt
28
rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, a korábbi rendfokozatát címzetes
jelzővel viseli. A címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja mindaddig viseli, amíg a
besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozottal. Ezen időpontot
követően a hivatásos állomány tagja a besorolás szerinti rendfokozatot viseli tovább akkor is, ha
szolgálati beosztásának megváltozása miatt a besorolás szerinti rendfokozata alacsonyabb a korábbi
címzetes rendfokozatnál. A munkáltatói intézkedéseken a címzetes és a besorolás szerinti
rendfokozatot egyaránt fel kell tüntetni.
A rendfokozatokat érintő új előmeneteli rendszer, ezen belül a címzetes rendfokozatok
rendszeresítése azonban kihatással van a büntetőjog szankciórendszerére, a katonai
büntetőeljárásban az ülnökök kiválasztására, valamint a büntetés-végrehajtásra is.
A módosítás a Btk.-ban, a Be.-ben és a Bv. tv.-ben is rögzíti, hogy a Magyar Honvédség
tényleges, valamint a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja esetében mit kell a rendfokozat kifejezés alatt érteni.
A Btk. 140. §-ában meghatározott várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés
szabályainak módosítására azért van szükség, mivel ha a katonai mellékbüntetés a rendőrség, az
Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében továbbra is a
rendfokozathoz előírt várakozási időre vonatkozna, az azt eredményezhetné, hogy semmiféle, sem
erkölcsi hátránnyal, sem vagyoni joghátránnyal nem járna a mellékbüntetés alkalmazása, mivel a
besorolási kategóriák között úgy léphetne akár négy-öt fokozatot is előre az elítélt, hogy a
rendfokozatában semmiféle változásnak nem kell beállnia. Így a várakozási idő meghosszabbítása a
rendfokozatilag átjárható kategóriák esetében súlytalanná válna, ha az a fizetési fokozatot nem
érintené. Ezzel jelentősen előnyösebb helyzetbe kerülhetne a felsorolt szervezetek hivatásos
állományába tartozó személy a Magyar Honvédség tényleges állományába tartozó tagjával
szemben.
A módosítás a Btk. 61. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint a Btk.137. §-
a szerinti lefokozás katonai büntetés esetében előírja a címzetes rendfokozat elvesztését, hiszen
ezek szankciók fejeznek ki olyan erkölcsi rosszallást, amelyek indokolják, hogy az ezen
szankciókban megtestesülő hátrány a címzetes rendfokozatra is kiterjedjen. A Javaslat ezen
módosításokhoz kapcsolódóan módosítja a Bv. tv. adatkezelési szabályait is. A Be.-ben a terhelt
kihallgatásának a szabályait szükséges kiegészíteni a címzetes rendfokozatra való utalással.
A 10. § a), d) és e) pontjához
A Be. 29. § f) pontjának hatályos szabályozása azt eredményezi, hogy a külföldi hivatalos
személlyel összefüggésben elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) nyomozása a rendőrség és
nem az ügyészség hatáskörébe tartozik, mivel a „külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pont)
ellen elkövetett bűncselekmények” megfogalmazásba nem érthető bele a külföldi hivatalos személy
vonatkozásában elkövetett vesztegetés. A bűncselekményt ugyanis nem a külföldi hivatalos
személy sérelmére követik el, mivel az aktív és a passzív vesztegető egyaránt elkövető.
A Be. 29. § f) pontjának módosítása indokolt az ügyészségi nyomozás hatáskörének
kiterjesztése érdekében valamennyi szóban forgó tényállás feltüntetésével.
A Btk. 299. §-ának módosításához kapcsolódóan a rendelkezés ennek megfelelően pontosítja
a Btk. e tényállására történő utalásokat.
29
A 10. § c) pontjához
A módosítás technikai jellegű, a Be. 218. § (4) bekezdésében és 227. § (4) bekezdésében
foglaltakkal, valamint a Btk. 180. § (2) bekezdés b) pontjával való összhang megteremtését célozza.
A 10. § f) és g) pontjához
A halasztás és részletfizetés engedélyezésének szabályai pénzbüntetés esetén 2015. január 1-
jétől átkerültek a Bv. tv.-be, emiatt a Be. 592. § hatályát vesztette. A Be. 593. § szabályozza a
halasztás és részletfizetés engedélyezését rendbírság és az államot illető bűnügyi költség esetén,
amely korábban az 592. §-ra utalt, mint alkalmazandó szabályra, jelenleg azonban a Bv. tv.-re
hivatkozik anélkül, hogy pontosítaná, mely § az irányadó. A Bv. tv.-ben sem található rendelkezés
arra vonatkozóan, hogy (a Bv. tv. 42. §-ban) a pénzbüntetésre vonatkozó szabályok alkalmazandók
a rendbírság és a bűnügyi költség esetére, ezt pótolja a fenti módosítás.
Másrészt a Javaslat pontosítja a Be. 593. § (2) bekezdésében az összeghatárral kapcsolatos
megfogalmazást.
A 11. § a) pontjához
A Be. 155. § (7) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint a lefoglalás megszüntetése
esetén, ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt
ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés
időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell megtéríteni.
A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes
értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló
11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 34. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor az előzetes
értékesítésből befolyt összeget a bírósági bűnjelkezelői letéti - tehát nem kamatozó - számlára kell
befizetni. Az előzetes értékesítésből befolyt pénzösszeg esetén a kamattal növelt összeg megtérítése
indokolatlanul ró objektív kamatfizetési kötelezettséget a büntetőügyben eljáró hatóságra, tehát
abban az esetben is fizetnie kell a kamatot, ha az eljárása egyébként jogszerű volt. E helyzet
megszüntetése érdekében szükséges a Be. 155. § (7) bekezdésében a vonatkozó szövegrész hatályon
kívül helyezése.
A 11. § b) pontjához
A szakasz kodifikációs pontosítást tartalmaz.
A 11. § c) és d) pontjához
A Be. 604. §-át érintő módosítás hátterében az áll, hogy a kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján az Információs Hivatal miniszteri
irányítás alá került, így indokolatlanná vált a vonatkozó rendelkezések miniszteri rendeletnél
magasabb szintű szabályozása.
A 12. §-hoz
A Btk. 299. §-ának módosításához kapcsolódóan a rendelkezés ennek megfelelően pontosítja
a Btk. e tényállására való utalást.
A 13. §-hoz, illetve az 1. melléklethez
30
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.)
melléklete meghatározza, hogy a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat
végrehajtásának külföldi hatóság részére történő átadására mely szabálysértések esetén kerülhet sor.
Az Szjst. mellékletében felsorolt szabálysértések közül néhánynak a Szabs. tv. módosításai
alkalmával változott az elnevezése, így a jogsegély alkalmazhatósága érdekében szükséges az
Szjst.-ben is ezen elnevezéseket használni.
Indokolt továbbá a Szabs. tv. 238/A. §-ban szabályozott szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés, valamint a Szabs. tv. 238/B. §-ban meghatározott
iparjogvédelmi jogok megsértése szabálysértés esetén is a jogsegély alkalmazhatóságát
megteremteni.
A 14-18. §-hoz
Tekintettel arra, hogy jogalkalmazói javaslat alapján a Javaslat megvalósítja az érték-
egybefoglalás átfogó büntetőjogi szabályozását, szükséges a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes
tényállásainak az érték-egybefoglalást elrendelő szabállyal való kiegészítése.
A 19-22. §-hoz
A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös
visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk.
89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. E szabályok
alkalmazásának sorrendjére vonatkozóan eltérő, egymással ellentétes jogértelmezések születtek,
ahogyan az erőszakos többszörös visszaesők esetén jogalkalmazási nehézségeket okozhat annak
eldöntése is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabását előíró törvényi
rendelkezés bűnhalmazat esetén miként érvényesülhet.
A Btk. 81. §-ának alkalmazása nem eredményezheti, hogy a különös, a többszörös, az
erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó
rendelkezések a halmazatban lévő olyan bűncselekményre is kihatással legyenek, amelyek
tekintetében a szigorúbb büntetőjogi értékelés e feltételei nem állnak fenn, ezért a módosítás célja,
hogy egyértelműbbé tegye a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, a
bűnszervezetben történő elkövetésre és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések
alkalmazásának sorrendj ét.
A módosítás lényege, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a
bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések - ha ezek feltételei az adott
bűncselekmény vonatkozásában fennállnak - a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik.
Bűnhalmazat esetén ezért először azt kell értékelni, ha a halmazatban lévő bűncselekményt különös,
többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy bűnszervezetben követték el, és a halmazati
büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tételeket alapul véve kell
kiszabni.
A módosítás ezzel azt is egyértelművé teszi, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel
szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést bűnhalmazat esetén csak akkor lehet - de akkor
kötelező - kiszabni, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a húsz évet nem a
halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, hanem kizárólag az erőszakos többszörös
visszaesésre tekintettel, a Btk. 90.§ (2) bekezdése alapján haladná meg.
31
Az alkalmazási sorrend egyértelmű meghatározása így feloldja a büntetési tételkeretet
megemelő, az erőszakos többszörös visszaeső esetén továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztés
kiszabását előíró szabályok és a halmazati büntetés viszonyának jogértelmezési ellentmondásait.
A halmazati büntetés szabályainak általános módosítása és az alkalmazási sorrend
meghatározása a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben
történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések (Btk. 89-91.§) esetében feleslegessé teszi a halmazati
büntetésre történő külön hivatkozásokat, ezért azok hatályon kívül helyezése szükséges.
Mivel a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben
történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel
felső határának emelését írják elő, feleslegesek a tárgyalásról lemondás azon szabályaira vonatkozó
hivatkozások is, amelyek a büntetési tétel felső határát nem érintik.
A 23. §-hoz
A Btk. 101. §-a csak a végrehajtandó szabadságvesztés tekintetében szabályozza az ítélet
kihirdetését követő utólagos bírósági mentesítést. Ugyanakkor a próbaidőre felfüggesztett
szabadságvesztés esetén is - figyelemmel arra, hogy a próbaidő tartama akár öt év is lehet, és ennyi
idő alatt az elítélt tanúsíthat olyan magatartást, amelynek alapján a bírósági mentesítése indokolt
lehet, akkor is, ha előzetes mentesítésben nem részesült (Btk. 102. §) - indokolt lehetővé tenni azt,
hogy a próbaidő fele, de legalább egy év eltelte után a bíróság mentesítésben részesíthesse az
elítéltet, ha arra érdemes. A szakasz erre tekintettel kiegészíti a Btk. említett §-át. Az új rendelkezés
alapján az ilyen utólagos bírói mentesítés - hasonlóan az előzetes mentesítés eddig is így
szabályozott esetéhez - hatályát veszti abban az esetben, ha a felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtását utóbb elrendelik. Ilyen esetben tehát az érintett büntetett előéletűnek fog minősülni és
a mentesítés szabályaira a Btk. 100. § (3) bekezdése alapján a végrehajtandó szabadságvesztésre
irányadó szabályok fognak vonatkozni.
A 25-26. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Bv. tv. 2015. április 1-jével bevezeti a reintegrációs őrizet
intézményét, szükséges a fogolyszökés tényállását oly módon kiegészíteni, hogy az a reintegrációs
őrizet szabályait megszegővel szemben is alkalmazható legyen.
A 27-28. §-hoz
A befolyással üzérkedés alapesete, amikor az elkövető arra hivatkozik, hogy hivatalos
személyt befolyásol, és ezért a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, vagy az ilyen előny
ígéretét elfogadja. Minősített esetet képez, ha az elkövető magát hivatalos személynek adja ki. Ezzel
szemben az aktív oldali elkövetést jelentő befolyás vásárlása korrupciós bűncselekményként csak
azt bünteti, aki olyan személynek vagy rá tekintettel másnak ad vagy ígér jogtalan előnyt, aki arra
hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol. A befolyás vásárlása nem állapítható meg akkor, ha
a jogtalan előnyt olyan személynek adják vagy ígérik, aki magát hivatalos személynek adja ki,
miközben ennek a cselekménynek a passzív oldala a fent írtak szerint a befolyással üzérkedés
súlyosabban minősülő esete. A korrupciós cselekmények a korrupciómentes közélethez, a hivatalos
személyek elfogulatlan, tisztességes működéséhez fűződő társadalmi életet védik. A szabályozásnak
teljesen egyértelművé kell tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás
vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja. Erre tekintettel
egészíti ki a Javaslat a befolyás vásárlásának tényállást a Btk.-ban.
32
A módosítás továbbá a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tényállásai esetében
megteremti a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét a bűncselekmények felderítése
hatékonyságának növelése érdekében. Jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk-ban, amely az
elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
A rendelkezés továbbá technikai módosítást tartalmaz.
A 29-30. §-hoz
A Btk. 297. § szerint büntetni rendelt vesztegetés feljelentésének elmulasztása a vesztegetés
és a vesztegetés elfogadása bűncselekményeket jelöli meg. A korrupciós bűncselekmények
üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítással a vesztegetés
feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében büntetendővé válik.
A 31. §-hoz
A módosítás pótolja a Btk. azon hiányosságát, amely a kötelességszegés fogalmának
magyarázatában ölt testet.
A 32. §-hoz
A módosítás kiegészíti a tiltott szerencsejáték szervezés tényállásának sui generis elkövetési
magatartását az eszköz rendelkezésre bocsátására is. A mai elkövetési módok között jellemző az
online szerencsejáték informatikai eszköz, hírközlő végberendezés rendelkezésre bocsátása útján
történő hozzáférhetővé tétele, amely cselekmény nem vonható a szervezés fogalma alá. A helyiség
rendelkezésre bocsátása mellett, illetve attól elkülönülten is megvalósítható az eszköz rendelkezésre
bocsátása, amely lehetővé teszi a tiltott szerencsejátékban való részvételt. Ez a cselekmény
ugyanúgy veszélyezteti a szerencsejáték legális szervezését és sérti a szerencsejáték szervezésére
vonatkozó jogi rendet, ezért a tényállás kiegészítése szükséges.
A 34. §-hoz
A Szabstv. 177. § (6) bekezdése szerint érték-egybefoglalásnak van helye, ha az elkövető
egyenként 50.000 Ft-ot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva
követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen
kezelést. Ilyen esetben az érték-egybefoglalás eredményeként az összesített elkövetési érték
meghaladhatja a bűncselekményi értékhatárt, így szükséges megteremteni annak törvényi alapját,
hogy ezen cselekmények már büntetőeljárás keretében legyenek elbírálhatóak. Ezt a célt szolgálja a
Btk. 462. §-ának új, (4) bekezdése. Jogalkalmazói kezdeményezésre az érték-egybefoglalás
szabálya további szabálysértési tényállásokra is kiterjedne, a beiktatandó rendelkezés ezekre
vonatkozóan is megállapítja a bűncselekmény megvalósulásának feltételeit.
Hasonlóan a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértése szabálysértése esetén, a
tényállás törvényi egységként történő megfogalmazásából eredően az okozott vagyoni hátrány
összeadódik, és ha annak értéke a bűncselekményi értékhatárt eléri, a bűncselekmény
megállapíthatóságának feltétele a Btk. 462. §-ának ez irányú kiegészítése.
A 35. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, mivel az Európai Unió jogának való megfelelést biztosító
rendelkezések között szükséges feltűntetni a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és
megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i
33
2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést biztosító hazai büntetőjogi
tényállásokat is.
A 36. § a) és c), valamint g)-q) pontjához
A rendelkezés ezen pontjai részben a Javaslatban szereplő tartalmi módosításokhoz
kapcsolódó technikai módosításokat tartalmaznak, részben ettől függetlenül kodifikációs
szempontból pontosítják a Btk. hatályos rendelkezéseit.
A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként
a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy
részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a
módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az
előnynek jogtalannak kell lennie.
A 37. §-hoz
A fejezetben megtalálható tényállások következetesen a „gazdálkodó szervezet” kifejezést
használják, a Btk. 298. § (2) bekezdésében foglalt befolyás vásárlása bűncselekmény esetében
azonban a „gazdálkodó szervezet” kifejezés mellett az „egyesület” fogalom is megtalálható, ami
felesleges, hiszen a „gazdálkodó szervezet” fogalmába a Btk. 459. § 8. pontja és a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-a alapján beleértendő az „egyesület” is.
A rendelkezés továbbá technikai módosításokat tartalmaz.
A 38. §-hoz, illetve a 2-4. melléklethez
A Btk. 299. §-ának módosításához kapcsolódóan a rendelkezés a módosításnak megfelelően
pontosítja a Btk. e tényállására való utalást.
A 40. §-hoz és a 64. § a)-d) pontjához
A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012. május 22-i 2012/13/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv) célkitűzése, hogy a
terheltek a büntetőeljárás során alapvető eljárási jogaikról megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezt a
fogvatartott terheltek esetében írásbeli ún. tájékoztató levél formájában.
A 2012/13/EU irányelv 3. és 4. cikke határozza meg azokat a jogokat, amelyekről a
fogvatartott személyeket tájékoztatni kell. Az 5. cikk rendelkezik az európai elfogatóparancshoz
kapcsolódó eljárásokban őrizetbe vett személyek tájékoztatásáról. Jelen módosítás célja, hogy az
irányelvnek való teljes megfelelés érdekében pontosítsa az érintettek körét és a tájékoztatás
tartalmát.
A tájékoztatáshoz való jog tekintetében egyértelművé kell tenni, hogy ez a büntetőeljárásban
elrendelt őrizetben lévőkre is kiterjed, ezért szükséges a terminológia váltás kényszerintézkedés
hatálya alatt állókra, továbbá az európai elfogató parancshoz kapcsolódó eljárásokban őrizetbe vett
személyek tájékoztatására vonatkozó új bekezdés beiktatásával a hivatkozások pontosítása is
szükségessé vált.
A 41. §-hoz
34
Nem indokolt, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati eljárás során
meghallgatás alapján döntsön a bírósági felülvizsgálati kérelem elkésettség, törvény általi kizártság,
vagy nem jogosulttól származás miatti elutasításáról, hiszen ilyen esetekben önmagában a
rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható a hiányosság. Ugyanakkor a mulasztás
igazolásának elutasítása esetére szükséges jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A büntetés-
végrehajtási bírók ügyterhére figyelemmel indokolt a bírósági titkárok szélesebb körű bevonása a
jogszabályból eredő feladatok ellátására. A Javaslat az (5a) bekezdésben szereplő határozat
meghozatalára jogosítaná fel a bírósági titkárt, figyelemmel arra, hogy a határozat meghozatalára az
iratok alapján kerül sor, és azzal szemben az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye.
A Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy ilyen ügyben bírósági titkár is eljárhasson.
A 42-44. §-hoz
A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt szabadsága annyiban korlátozott, hogy a kijelölt
lakást nem, vagy csak a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott célból hagyhatja el. A
reintegrációs őrizet során lefolytatandó büntetés-végrehajtási bírói eljárásokra, speciális
illetékességi szabály bevezetése indokolt, ugyanis ez esetben az elítélt a kijelölt lakásban
tartózkodik, ezért az illetékességet a lakás fekvése kell, hogy meghatározza, hasonlóan ahhoz,
mintha az elítélt szabadlábon lenne, mikor is a büntetés-végrehajtási bírói eljárását az elítélt
lakóhelye vagy tartózkodási helye alapozza meg. A módosítás az általánostól eltérő illetékességi
szabályokat állapítja meg.
A 45. §-hoz
A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a döntés előkészítéséért és a végrehajtásért felelős
szervezet (a büntetés-végrehajtási pártfogó) kezelheti a végrehajtásra kijelölendő lakás felmérése, a
környezettanulmány elkészítése, valamint az ellenőrzés során a birtokába jutott személyes adatokat.
A 46. §-hoz
A befogadó környezet több rendelkezéssel (reintegrációs őrizet, szabadításra felkészítés,
társadalmi kötődés program) összefüggésben is felmerül, ezért a szabadságvesztéshez kapcsolódó
foglalom meghatározások közötti elhelyezése indokolt.
A 47. §-hoz
A felhívási tevékenységgel kapcsolatban fontos törvényi szinten rögzíteni, hogy a felhívások
szakmai döntés-előkészítésen alapuló részei ellen, amíg azok a vonatkozó jogszabályoknak
megfelelnek, nincsen helye panasznak. Korábban a bv. csoportok által kiadott felhívások ellen sem
volt panaszjog, de a Bv. tv. általános szabályai ezt jelenleg nem zárják ki.
A 48. §-hoz
A Bv. tv. 84. § (4) bekezdésének és a Bv. tv. 85. § (2) bekezdésének jelenlegi
megfogalmazásából olyan értelmezés is levezethető, hogy a BVOP-nak a szabadságvesztés
végrehajtásának megkezdésére szóló felhívásokat a többszörös visszaesők, valamint az ötévi vagy
azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében soron kívül kell kibocsátani, de nem kell
az elítélteket a szabadságvesztés soron kívüli időpontban történő megkezdésére felhívnia. Eszerint a
szabadságvesztés megkezdésére ezen esetekben is a Bv. tv. 85. § (2) bekezdése szerinti határidő
irányadó. Ugyanakkor e körben, azaz amikor az elítélt előélete, vagy a kiszabott szabadságvesztés
tartama azt indokolja, a jogalkotó eredeti szándéka szerint az a cél, hogy az elítélt soron kívül, a
lehető legrövidebb időn belül megkezdje a büntetés letöltését. Ennek érdekében került sor a Bv. tv.
35
85. § (2) bekezdésének kiegészítésére. A soron kívüli megkezdés esetén is alkalmazni kell a 84. §
(6)	bekezdésében foglalt azon előírást, amely alapján az elítéltnek legalább tizenöt nap
rendelkezésre kell, hogy álljon a bevonulásra.
A 49. §-hoz, az 51. §-hoz és a 65. § i) pontjához
Egyes bv. intézetek vallási részleget működtetnek, amelynek törvényi alapjait szükséges
megteremteni, ezzel egyidejűleg annak kimondása is indokolt, hogy - a többi speciális részleghez
hasonlóan - végrehajtási fokozattól függetlenül együttesen kerülhetnek az elítéltek elhelyezésre,
továbbá a Befogadási és Fogvatartási Bizottság feladatai között is meg kell jeleníteni az ezzel
kapcsolatos feladatokat. A Javaslat meghatározza a vallási részlegre helyezés feltételeit, illetve az
ilyen elhelyezés megszüntetésének az esetköreit.
A vallási részleg törvényi szabályozásának megteremtésével annak kimondása is indokolt,
hogy - a többi speciális részleghez hasonlóan - végrehajtási fokozattól függetlenül együttesen
kerülhetnek az elítéltek elhelyezésre. Ezt oldja meg a szövegcserés módosítás.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés pontosítása azért vált szükségessé, ugyanis jelenleg úgy tűnhet, hogy a Bv. tv.
által pontosan körülhatárolt jogintézményeket ez a rendelkezés más tartalommal szabályozza.
Az 52. §-hoz
Abban az esetben, ha a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztéséről a büntetés-
végrehajtás országos parancsnoka dönt, e döntésével szemben beterjesztett panasz elbírálására a
büntetés-végrehajtásért felelős minisztert indokolt kifejezetten is felhatalmazni.
Az 53. §-hoz és a 66. § c) pontjához
Az arra vonatkozó rendelkezés, hogy a kártérítési igényt mely szervhez szükséges benyújtani,
szerkezetileg nem a 143. §-ba, hanem a 144. §-ba illeszkedik.
Az 54. §-hoz
A Bv. tv. a kimaradás beszámítását a szabadságvesztés időtartamába jelenleg nem mondja ki,
ezt pótolni kell.
Az 55. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást végez el. Rendszertani szempontból e rendelkezésnek az
általános szabályok között és nem az ellenőrzésre vonatkozó szabályok között van helye.
Az 56. §-hoz
A reintegrációs őrizet helyeként kijelölendő lakás esetében meg kell vizsgálni, hogy a lakás
alkalmas-e a távfelügyeleti eszköz alkalmazására, adottak-e a rendszer működéséhez a műszaki
feltételek, jelen esetben van-e elektromos áramforrás és megfelelő-e a mobilhálózati lefedettség.
Ennek vizsgálatára házi őrizet esetében a rendőrség jogosult. Tekintettel arra, hogy a
környezettanulmány elkészítése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kimegy a
helyszínre, munkaszervezési egyszerűsítési szempontból célszerű a feladatkörébe telepíteni ezt a
36
felmérést, amelynek elvégzése a rendszer működési elve alapján - szemben a házi őrizet esetével -
nem igényel különösebb műszaki ismereteket.
Az időszerűség a jogintézmény alkalmazhatósága szempontjából igen lényeges, ezért e
rendelkezés az eltérő eljárási rendet figyelembe véve eljárási határidőket és egyéb eljárási
szabályokat állapít meg a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő számára arra az esetre, ha a
büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs őrizet
elrendelésére, vagy ha a bíróság kérelemre jár el.
Ha az elítélt a reintegrációs őrizet elrendelése érdekében nyilvánvalóan alaptalan kérelmet
terjeszt elő - ilyen lehet például, ha fegyházban tölti büntetését vagy 5 évet meghaladó tartamú
büntetést tölt börtönben vagy fogházban stb. - nem indokolt a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő megkeresése. Ugyanakkor törvényi biztosítékként a Javaslat rögzíti, hogy a büntetés-
végrehajtási bíró hivatalból felhívhatja a bv. intézetet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
megkeresésére, ily módon a bv. intézet esetleges tévedése kiküszöbölhető.
Az 57. §-hoz
Szükséges törvényi szinten rögzíteni, hogy a távfelügyeleti eszközzel történő ellenőrzés
mellett, amelyet a büntetés-végrehajtási szervezet a rendőrséggel együttműködésben biztosít, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő is részt vesz a reintegrációs őrizettel kapcsolatos
magatartási szabályok ellenőrzésében.
Az 58. §-hoz
Jelenleg a Bv tv. a jogkövetkezmények tekintetében nem számol azzal a lehetőséggel, hogy ha
a reintegrációs őrizet elrendelését kizáró ok a kijelölt lakás tekintetében utóbb következik be.
Tekintettel arra, hogy ezen ok bekövetkezése kívül eshet az elítélt magtartása által befolyásolható
körülményeken, ezért lehetőséget biztosít a szabályozás arra, hogy a reintegrációs őrizet
végrehajtási helyeként új lakást jelöljön meg. Ez esetben az elektronikus távfelügyeleti eszköznek a
kijelölendő lakásban való alkalmazhatóságát újból fel kell mérni, és alkalmazhatósága, valamint az
egyéb törvényi feltételek megléte (pl. befogadó nyilatkozat megléte) esetén a büntetés-végrehajtási
bíró a reintegrációs őrizet elrendelésről szóló határozatát a reintegrációs őrizet végrehajtási helyére
(tartózkodásra kijelölt lakásra) vonatkozó részében, szükség esetén a napirendre vonatkozóan
megváltoztatja. Abban az esetben, ha az elítélt nem tud a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként
megfelelő lakást megjelölni, a büntetés-végrehajtási bíró a módosítással beiktatandó megszüntető
ok alapján a reintegrációs őrizet megszüntetéséről rendelkezik.
Az 59. §-hoz
A tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy az ösztöndíj rendszer nem tudja betölteni
motiváló szerepét akkor, ha abból a tartáshoz való hozzájárulás kötelezettséget le kell vonni, ezért a
módosítás ezt mellőzi a levonás alá tartozó pénzbeli juttatások köréből.
Az 60. §-hoz
Jelenleg nem szerepel a szabadság idejére járó díjazás számítása a törvényben, ennek pótlása
szükséges.
A 61. §-hoz
A gyakorlatban nem ritkán fordul elő, hogy a rendőrség elfogatóparancs alapján elfogott
elzárásra ítéltet, szabálysértési elzárással sújtott elkövetőt szándékozik az elzárás vagy
37
szabálysértési elzárás letöltésére hivatali munkaidőn kívül bv. intézetbe előállítani vagy elővezetni,
ez azonban meghiúsul, mert a bv. intézet a jelzett személyeket a Bv. tv. 273. § (6) bekezdése és a
Bv. tv. 433. § (1) bekezdése alapján hivatali időn kívül nem fogadhatja be. E probléma feloldása
érdekében kerül sor a Bv. tv. 273. § (6) bekezdésének kiegészítésére, amely az utaló szabályokra
figyelemmel megoldást ad a szabálysértési elzárással sújtott elkövető befogadására is.
A 62. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmények
köre meghaladja a jövedéki és vám természetű jogsértéseket, valamint a lefoglalt dolgok tárolási
helyére figyelemmel e további esetkörökre is célszerű az elkobzás végrehajtására a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalt kijelölni, ezért szükséges a Bv. tv. 318. § (1) bekezdés b) pontjának a kiegészítése.
A 63. §-hoz és a 65. § w) pontjához
Általánosságban megállapítható, hogy az ügyészségeken és bíróságokon hiányoznak a
telefonbeszélgetés ellenőrzésének technikai és személyi feltételei. Erre figyelemmel szükséges a
Bv. tv. 390. § (2) bekezdésében található hivatkozás módosítása oly módon, hogy az a rendelkezési
jog gyakorlója tekintetében csak a levelezés ellenőrzését írja elő, és csak arra az esetre, ha az
ellenőrzést a rendelkezési jogkör gyakorlója ezt a maga számára fenntartotta. Ez az adminisztratív
terhek csökkentése szempontjából is ideális megoldás, és kevesebb késedelmet eredményez a
levelek kézbesítésében.
A Bv. tv. 387. § (2) bekezdése alapján a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatkozásában az ügyész gyakorolja a
rendelkezési jogot. A gyakorlati tapasztalatok alapján egyes esetekben célszerű lenne e jogot a
nyomozó hatóságra átruházni. E lehetőséget teremti meg a Bv. tv. 390. §-ának (2a) bekezdéssel való
kiegészítése.
Gyakorlati igények alapján pontosítani szükséges a fokozott őrzés és a fokozott felügyelet
fogalmát. A rendelkezés a fokozott őrzés fogalmát határozza meg, miszerint elrendelése esetén az
előzetesen letartóztatottal kapcsolatos őrzési feladatokat a magas szintű biztonsági kockázati
besorolásnak megfelelően kell végrehajtani. A fokozott felügyelet megtartása e meghatározás
tükrében már szükségtelen, ezt oldja meg a szövegcserés módosítás.
A 65. § e) pontjához
A módosítás célja, hogy a Bv. tv. fogalomhasználatát egységesítse, így a Bv. tv. 39. § (3)
bekezdésében is „első év” helyett „tizenkettedik hónap” kifejezést szerepeltet összhangban a Bv. tv.
40. § (3) bekezdés a) pontjával.
A 65. § f) pontjához
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró abban az esetben, ha arról
dönt, hogy az elítélt nem engedi feltételes szabadságra, ezzel egyidejűleg megszünteti a
reintegrációs őrizetet.
A 65. § j) pontjához
A tartáshoz való hozzájárulás elszámolása esetén problémát okoz, hogy a fogvatartottak egy
része nem nyolc órában, hanem részmunkaidőben dolgozik; ezért a jogbiztonság érdekében az
alapmunkadíjat és a tartási költséghez való hozzájárulás összegének csökkentését törvényi szinten
38
kell rendezni. A jelenlegi helyzet ugyanis magában hordozza azt a veszélyt, hogy az elítéltek anyagi
lehetőségei ilyen esetben olyan jelentős mértékben beszűkülnek, amely körülmény már komoly
fogvatartási és biztonsági kockázatot jelentene.
A 65. § k) pontjához
A Bv. tv. 144. § (2) bekezdésének hatályos szövegében a „munkáltatással összefüggésben
okozott kártérítési kötelezettség” kifejezés nyelvtanilag több szempontból is helytelen. Egyrészt,
mivel az elítélt munkavégzésével kapcsolatos szabályról van szó, nem a munkáltatással, hanem
magával a munkával összefüggő kártérítési kötelezettségre kell utalni. Másrészt kártérítési
kötelezettséget nem lehet okozni, az legfeljebb megállapítható. Ezekre tekintettel került sor a Bv. tv.
említett rendelkezésének pontosítására.
A 65. § l) pontjához
Az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazási lehetőségeinek tételes felsorolása csak a bv.
intézet területén belüli alkalmazási lehetőségeket tartalmazza, azonban nem jelenik meg a
fogvatartotti szállítójárművekben történő elhelyezés lehetősége, amelyeken - a törvényben is
megfogalmazott célok érdekében - szintén ilyen eszközöket kell alkalmazni.
A 64. § m) pontjához
Jelenleg vagylagosan szerepel a normaszövegben a csomag küldése, illetve fogadása, ami
ellentétes a kapcsolattartási forma tartalmával és az egyéb rendelkezésekkel. A Javaslat ezért
egyértelművé teszi ezt a rendelkezést.
A 65. § n) és o) pontjához
Az egységes fogalomhasználat megteremtése érdekében indokolt a fogvatartott kifejezés
helyett az elítélt meghatározás alkalmazása.
A 65. § p) pontjához
Jelenleg a Bv. tv. kötelező jelleggel fogalmazza meg a választójog gyakorlásának elősegítése
érdekében a félbeszakítás engedélyezését az elzárást, illetve a közérdekű munka és a pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek esetében. Ugyanakkor közbiztonsági és büntetés-
végrehajtási biztonsági érdekek indokolhatják, hogy a bv. intézet a félbeszakítás helyett más
módon, pl. kíséréssel biztosítsa a választójog gyakorlását.
A 65. § q) pontjához
Az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy az elzárás és a
közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésére gyermek születését követő egy éven át saját
háztartásban történő gondoskodás teremt alapot. Értelemszerűen ezen ok megállapítására a
gyermeket gondozó szülők egyike tekintetében van mód, ez általában a szülő nő, de lehet a
gyermekét egyedül gondozó apa is.
A 65. § r) pontjához
Az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást
nyújtó szervekkel, szervezetekkel való együttműködés nem csak az Igazságügyi Szolgálat pártfogó
39
felügyelőinek, hanem a bv. szervnek is kötelessége, erre figyelemmel szükséges volt a Bv. tv. 311.
§-ának kiegészítése.
A 65. § s) pontjához
A külön magatartási szabály megváltoztatására a bv. szerv és az Igazságügyi Szolgálat
pártfogó felügyelői egyaránt jogosultak, ezért indokolt a bv. pártfogó felügyelő megjelenítése is a
Bv. tv. 313. § (5) bekezdésében.
A 65. § t) pontjához
A gyakorlatban nehézséget jelent, hogy a javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú
ellenszegülésének letörése érdekében alkalmazható testi kényszer elrendelésre a hivatali időn túl
történő az igazgató, vagy az ügyeletes vezető távollétében csak a kapcsolatfelvételt követően,
konkrét utasítás esetén van mód. Ugyanakkor indokolt, hogy a javítóintézet biztonságát súlyosan
sértő cselekmény megakadályozására minél korábbi időpontban sor kerülhessen, ezért a módosítása
a testi kényszer alkalmazásának történő utasítás megadására a biztonsági szolgálat vezetőjét is
felhatalmazza.
A 65. § u) pontjához
A Bv. tv. 374. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések
jellegüknél fogva nem zárják ki az együttes alkalmazást, így a módosítás megteremti ennek a
jogszabályi lehetőségét.
A 65. § v) pontjához
Tekintettel arra, hogy a Bv. tv. a látogató bv. intézeten kívüli fogadásának és a kimaradásnak
a kedvezményét kifejezetten nem nevesíti az előzetesen letartóztatottak tekintetében, illetve e
kedvezményeket az előzetesen letartóztatottak számára adható jutalmak közül is kizárja, indokolt a
Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pontjában található hivatkozást úgy módosítani, hogy az a látogató
bv. intézeten kívüli fogadására [Bv. tv. 173. § (1) bekezdés e) pont] és a kimaradásra [Bv. tv. 173. §
(1)	bekezdés f) pont] ne vonatkozzon.
A 65. § x) pontjához
A módosítás pontosítja azon rendelkezéseknek a megjelölést, amelyek a javítóintézetben
elhelyezett, előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúak esetében a javítóintézeti nevelt
fiatalkorúaktól eltérően nem alkalmazhatók a büntetőeljárás eredményessége érdekében elrendelt
előzetes letartóztatás jogintézmény lényegi eleme, a megőrzés biztosítása érdekében.
A 65. § y) pontjához
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a javítóintézetben elhelyezett előzetes letartóztatásban
lévő fiatalkorú kapcsolattartásának a javítóintézet igazgatója általi engedélyezéséhez a
büntetőeljárási érdekek érvényesíthetősége céljából csak a rendelkezési jogkör gyakorlójának
egyetértésével kerülhet sor.
A 66. § a) pontjához
Az összbüntetésbe foglaláshoz az elítélt nyilatkozata szükséges, így több olyan
szabadságvesztés kerül végrehajtásra, amelyek ugyan összbüntetésbe foglalhatóak, azonban az
40
elítélt nyilatkozatával az összbüntetési eljárás lefolytatásához nem járult hozzá. Emiatt nem célszerű
„az összbüntetésbe nem foglalható kritérium” megadása a Bv. tv. 103. § (5) bekezdésében, hiszen
az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségét számítás szempontjából negatívan befolyásolhatja.
Egyebekben pedig elképzelhető több összebüntetési ítélet is, amelyek nem foglalhatók tovább
összbüntetésbe, ellenben minden esetben határozott idejű szabadságvesztésről van szó.
A 66. § b) pontjához
A 185. § (1) bekezdése szerint a bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot
készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását. Ez ellentmondásban áll a 109. § (5) bekezdés
b)	pontjával, amely lehetőségként állapítja meg az elítélt reintegrációs programban való részvételét,
így ez utóbbi szakasz módosítása vált szükségessé.
A 66. § d) pontjához
A befogadó környezet fogalmának a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó általános
fogalmak közötti meghatározása indokolja a külön szakaszban, kizárólag a szabadításra
felkészítésre vonatkozó meghatározás hatályon kívül helyezését.
A 66. § e) pontjához
Tekintettel arra, hogy a házirend a gyermekvédelmi intézményként is funkcionáló
javítóintézetnek a büntetés-végrehajtási intézettől jelentős mértékben eltérő belső rendjét határozza
meg, azt a javítóintézet készíti el, és a gyermekek és ifjúság védelméért felelő miniszter hagyja
jóvá, nem indokolt, hogy a javítóintézetek házirendjét a büntetés-végrehajtási intézetekkel
együttműködve kell kialakítani. Erre figyelemmel a kérdéses szövegrész elhagyásra került a Bv. tv.
345. § (2) bekezdéséből.
A 67. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 68. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz.
41