﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4644. számú
törvényjavaslat
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival
összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi
rendelkezések módosításáról
1.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
1.	§
(1)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell
számításba venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok
vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.”
(2)	A Tpvt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nettó árbevételt a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló utolsó
hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló
szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Az összefonódás végrehajtását követően
benyújtott kérelemre indult eljárásban, illetve a 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított
eljárásban az összefonódás végrehajtásának időpontjában rendelkezésre állt utolsó hitelesen
lezárt üzleti év nettó árbevételét kell figyelembe venni.”
2.	§
A Tpvt. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az engedély iránti kérelem az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás, a
szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit
követően nyújtható be.”
3.	§
A Tpvt. 29/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás engedélyezésére irányuló, 24. §
szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy igazolási kérelemmel az irányítási jog
összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtti
gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell
benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz, egyébként a határidő elmulasztásával szemben
igazolási kérelem előterjesztésének nincsen helye. Az igazolási kérelemben meg kell jelölni a
mulasztás okait. Az igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, valamint az igazolási
kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.
2
(1b) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kérelmezőnek alá kell támasztania az
irányítási jog összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala
előtti gyakorlását szükségessé tevő körülményeket, valamint ezen túl be kell mutatnia az
irányítási jog eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlásának módját, terjedelmét,
és ennek keretei között az irányítási jog
a)	eszközeit és az azokkal elérni kívánt célt, valamint az eszközöknek a szükségesnek ítélt cél
elérésére való alkalmasságát,
b)	érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatását,
c)	gyakorlásával esetleg megváltozó versenyfeltételek helyreállíthatóságát, az összefonódás
esetleges versenyre hátrányos hatásainak utólagos kiküszöbölhetőségét.”
4.	§
A Tpvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket.
rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése,
30.	§ a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46.
§ (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68-69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (2)
bekezdés a) pontja, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja,
88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93-94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7)
bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, 134. § b) és c) pontja, valamint 157. § (4)
bekezdése kivételével.”
5.	§
A Tpvt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért,
valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben
meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.”
6.	§
(1)	A Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott
esetben az eljáró versenytanács - az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat megismeréséhez és
az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével - az adat
titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével
engedélyezi az iratbetekintést.”
(2)	A Tpvt. 55/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal
élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a bírósági
felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a
jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig,
3
illetve a végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének
meghozataláig nem kerülhet sor.”
7.	§
A Tpvt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a kérelmező nem tesz eleget a
68. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a már megfizetett
igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.”
8.	§
A Tpvt. 62/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (4) és (5) bekezdése
szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. §
(1)	bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak az e törvény 60/A. § (1) bekezdésében
meghatározott okokból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj
megfizetésének kötelezettsége. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem
adható.”
9.	§
A Tpvt. 62/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási
költségeket a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett
kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.”
10.	§
A Tpvt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján dönt az irányítási jogoknak az
érdemi döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó, 29/A. § szerinti kérelemről,
szükség esetén irányításkorlátozó előírás alkalmazásáról a kérelem beérkezését követő naptól
számított tizenöt napon belül. Nem kell külön döntést hozni a 29/A. § szerinti kérelemről, ha
az eljáró versenytanács ezen határidő lejárta előtt dönt a 24. § szerinti kérelemről vagy az
összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást megszünteti.”
11.	§
(1)	A Tpvt. 73/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és
kizárólag akkor vonható vissza, ha az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve azt
követően határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér,
ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti
4
összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat
bizonyítékként nem vehető figyelembe.”
(2)	A Tpvt. 73/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyezségi nyilatkozat és a nyilatkozat benyújtásának ténye az 55. § (5)
bekezdésében meghatározott időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5)
bekezdésében meghatározott időpontot követően az egyezségi nyilatkozatba csak a többi
ügyfél tekinthet be azzal, hogy az egyezségi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés
készíthető. Az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az egyezségi nyilatkozatba nem
tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet. Az egyezségi nyilatkozat
visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell
szolgáltatni a nyilatkozatot tevő vállalkozásnak.”
12.	§
A Tpvt. 76. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(Az eljáró versenytanács határozatában)
,j) megállapíthatja, hogy a magatartás nem jogsértő,
k) bírságot szabhat ki, illetve
l) a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazhatja arra vonatkozó kötelezettség
előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak megfelelést és
jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet.”
13.	§
A Tpvt. 78. §-át megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím lép:
„Bírság, figyelmeztetés”
14.	§
A Tpvt. 78. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén
-	kivéve az Európai Unió jogába való ütközés esetét - bírság kiszabása helyett az eljáró
versenytanács figyelmeztetést is alkalmazhat.
(9)	Nincs lehetőség a (8) bekezdés alapján a bírságtól való eltekintésre, ha
a)	a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására
irányuló megállapodás kötésében, vagy összehangolt magatartás tanúsításában nyilvánul meg,
vagy
b)	a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai
fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához
tartozó személlyel szemben került sor.”
5
15.	§
A Tpvt. 78/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem, a kérelmező vállalkozásnak
kifejezetten a kérelemmel összefüggésben önként tett nyilatkozata (a továbbiakban:
engedékenységi nyilatkozat), a kérelem benyújtásának ténye és az ilyen kérelemmel
összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellege az 55. § (5) bekezdésében meghatározott
időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott
időpontot követően a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelembe és az
engedékenységi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be azzal, hogy az engedékenységi
kérelemről és nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az 55. § (3) bekezdése
szerinti harmadik személy a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelembe és az
engedékenységi nyilatkozatba nem tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet.”
16.	§
A Tpvt. a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § (1) Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a 11. §-ban
meghatározott tilalom megsértése, ha a 11. § szerinti megállapodásból eredően a gazdasági
verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható
jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a
megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását az agrárpolitikáért
felelős miniszter állapítja meg.
(3)	A 11. §-ban szereplő tilalom mezőgazdasági termék vonatkozásában történő
megsértésének vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatalnak az agrárpolitikáért felelős
miniszter (2) bekezdés szerinti állásfoglalását be kell szereznie, és az abban foglaltak alapján
kell eljárnia. Az agrárpolitikáért felelős miniszternek az állásfoglalását a Gazdasági
Versenyhivatal megkeresésének beérkezésétől számított hatvan napon belül kell kiadnia,
amely időtartamra a Gazdasági Versenyhivatal az eljárását felfüggeszti.
(4)	Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütköző
olyan megállapodás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez
esetben az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy
összehangolt magatartásban részt vevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a
jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró
versenytanács bírságot szab ki.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés kizárólag akkor alkalmazható egy esetre, ha az eljárásban az
EUMSz. 101. cikke alkalmazásának szükségessége nem merül fel. Az EUMSz. 101. cikke
alkalmazásának szükségességét az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján a
Gazdasági Versenyhivatal állapítja meg versenyfelügyeleti eljárásában, a végső döntés
meghozatala előtt.”
6
17.	§
A Tpvt. a következő 95/D. §-sal egészül ki:
„95/D. § (1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival
összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv2.) megállapított 44. § (1) bekezdését, 76. § (1) bekezdés l) pontját,
valamint 78. § (8) és (9) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően indult vagy
megismételt versenyfelügyeleti eljárásban kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 27. § (1) és (6) bekezdését, 28. § (2)
bekezdését, 29/A. § (1a) és (1b) bekezdését, 62. § (4) bekezdését, 62/A. § (5) bekezdését,
valamint 72. § (2) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött
összefonódások esetében kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 55. § (7) bekezdését, 55/B. § (3) és (7)
bekezdését, 73/A. § (5) és (7) bekezdését, valamint 78/D. § (2) bekezdését az e rendelkezések
hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben még
nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró
jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére.
(4)	E törvénynek a Módtv2.-vel hatályon kívül helyezett 55/B. § (5) bekezdése azon
eljárásokban nem alkalmazandó, amelyekben még nem került sor az eljáró versenytanács
előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek
részére való megküldésére.
(5)	E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 93/A. §-át a hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
18.	§
Hatályát veszti a Tpvt. 55/B. § (5) bekezdése.
2.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
19. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §
(1)	bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„d) határozza meg az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának
módját és mértékét;”
7
3.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
20. §
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért
felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, szerződések, illetve szerződésmódosítások
közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a vagy az Európai Unió Működéséről szóló
Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos
okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a Gazdasági
Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a Gazdasági
Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás
ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot.”
4.	A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012.
évi CXXVIII. törvény módosítása
21. §
Hatályát veszti a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes
kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 18/A. §-a.
5. Záró rendelkezések
22.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 16. § és a 21. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Tpvt.) átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2013-ben
került sor. A módosítások 2014. július 1-jei hatálybalépése óta eltelt idő során a Gazdasági
Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) működése, eljárásai során az új jogszabályi
rendelkezések alkalmazása kapcsán szerzet tapasztalatok szükségessé teszik a Tpvt. egyes
rendelkezéseinek felülvizsgálatát, a hatályos eljárási rendelkezések módosítását.
A módosítások célja ennek megfelelően elsődlegesen a GVH eljárására vonatkozó
szabályozás módosításával a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes,
hatékony és eredményes érvényesítésének elősegítése.
Mindemellett a módosítások célja a GVH által folytatott eljárások irataiba történő
betekintés, illetve az adatok kezelésének, hozzáférhetősége szabályozásának pontosítása is.
Ugyancsak célként fogalmazódik meg a kis- és középvállalkozásokkal szemben alkalmazott
jogkövetkezmények során annak figyelembevétele, hogy az állam vállalkozásokkal szembeni
fellépésének a jogkövető magatartásra való nevelés is a célja, amellyel összhangban indokolt
lehet az első jogsértés esetében figyelmeztetés alkalmazása, egyes súlyosabb jogsértések
kivételével.
A módosítások a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan elkövetett versenyjogi
jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabbá tételét is szolgálni kívánják.
A módosítások által pontosítandók a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci
szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Szakmaközi tv.) által bevezetett, egyes, versenyfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos
rendelkezések is, amelyek már nem a Szakmaközi tv.-ben, hanem a Tpvt.-ben kerülnek
elhelyezésre.
A törvényjavaslat pontosítja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi
XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) egyes rendelkezéseit is.
A fenti célkitűzések megvalósítására a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási
tárgykörökben tartalmaz módosító rendelkezéseket.
I.	A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése tárgyában a módosítások célja a
fúziókontroll hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele. A módosítások érintik a
vállalkozások összefonódása kapcsán figyelembe veendő nettó árbevétel számítására irányadó
rendelkezéseket, az engedélyezés iránti kérelem benyújthatósága időpontjának
meghatározásával pótolják a jelenlegi szabályozás hiányosságát, korrigálják az igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettségére irányadó rendelkezéseket.
A törvényjavaslat megengedi, hogy az eljáró versenytanács egyedi kérelemre, a
körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése
előtti gyakorolásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének
megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt
feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban
foglaltak betartása. A módosítások révén szabályozásra kerül, hogy az ezen engedély iránti
kérelem benyújtására milyen időpontig van lehetőség, és a kérelmezőnek milyen módon kell
alátámasztania kérelmét.
II.	A Tpvt. módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény koncepcionálisan újraszabályozta a
személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve
az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. Az elmúlt
időszakban szerzett tapasztalatok szükségessé teszik a szabályozás finomítását, mindenekelőtt
9
a versenyfelügyeleti eljárások gyorsítását szolgáló módosítások révén, szem előtt tartva a
védett adatok jogosultjai jogainak védelmét is.
2014.	július 1-jével új szabályozási elemként van jelen a Tpvt.-ben az Európai Bizottság és
számos más tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése
céljából már sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás (settlement) hazai
alkalmazásának lehetősége, melynek révén a tényállás feltárása megfelelő szintjének elérése
és az ügyfelek együttműködési készségének fennállása esetén a hatóság (eljáró versenytanács)
egyezségi kísérletbe bocsátkozhat a felekkel, amelynek során biztosítja a feltárt tényállás, a
várható bírság mértéke, a rendelkezésre álló bizonyítékok köre megismerésének lehetőségét.
A módosítás pontosítja az egyezségi nyilatkozat visszavonására és az egyezségi nyilatkozatba
történő betekintésre irányadó szabályokat.
A módosítás érinti az engedékenységi kérelembe, illetve nyilatkozatba történő betekintés
szabályozását is.
III.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény előírja, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek a kis- és középvállalkozásokkal
szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést
alkalmaznak. A GVH által lefolytatott eljárásokban ezen intézmény alkalmazására eddig nem
kerülhetett sor. A módosítás révén a GVH bírság kiszabása helyett a figyelmeztetés
lehetőségével élhet azokkal a kis- és középvállalkozásokkal szemben, amelyek első esetben
követtek el jogsértést. A módosítás rögzíti, hogy erre mely esetekben nincs lehetőség (ha a
vállalkozás magatartása az Európai Unió jogába ütközik, a jogsértés közbeszerzési eljárás
során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodás kötésében nyilvánul
meg, vagy a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor).
IV.	Szükségesnek mutatkozott az Éltv. pontosítása is, figyelemmel arra, hogy a fogyasztók
élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a
90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a
608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i
1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek megsértése
kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal is eljárhat az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése alapján.
V.	A módosítás révén ha a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források
felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzése során a
Tpvt. 11. §-a vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti
rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor azt
jeleznie kell GVH-nak. A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult lesz arra, hogy a GVH-
nak megküldje az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése
révén rendelkezésére álló bármely adatot, az elsődlegesen a minősített adat védelméről szóló
2009. évi CLV. törvény által szabályozott minősített adatok kivételével.
VI.	A mezőgazdaság sajátosságainak versenyjogi szabályozásban történő figyelembevételét
lehetővé tevő, és korábban a Szakmaközi tv.-ben elhelyezett, a Tpvt.-be beemelt módosított
rendelkezések révén egyértelműbben kerül kimondásra, hogy a különös rendelkezések csak
akkor irányadók, ha nem kerülnek alkalmazásra az uniós versenyjogi szabályok.
10
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében az összefonódás engedélyezési iránti kérelem
elbírálása során a nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás
közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai
közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves
beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell
meghatározni. Az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtása ugyanakkor
(jelentősen késleltetett végrehajtás esetén) időben lényegesen elszakadhat ezen eseményektől.
A figyelembe veendő árbevételt indokolt a kérelem benyújtásának időpontjához kötni, annak
érdekében, hogy a lehető legaktuálisabb nettó árbevételi adatokon alapuljon az engedélykérési
kötelezettség fennállása. Mindemellett a végrehajtást követően (késedelmesen) benyújtott
kérelem, illetve hivatalból indított eljárás esetén a nettó árbevételt a végrehajtás időpontjához
indokolt kötni, mert az releváns az engedélykérési kötelezettség fennállása szempontjából.
A nettó árbevétel számítására irányadó rendelkezések esetében szükségesnek mutatkozik az a
technikai jellegű módosítás is, amely révén a „vállalkozáscsoport” helyébe - összhangban a
Tpvt. IV. fejezetében használt terminológiával - az „érintett vállalkozáscsoport” kifejezés lép.
A 2. §-hoz
A Tpvt. 28. §-ának 2014. június 30-ig hatályos (2) bekezdése szerint az engedély iránti
kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog
megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított 30 napon belül kellett benyújtani,
ami a GVH gyakorlata szerint egyben azt is jelentette, hogy a fenti események
valamelyikének megvalósulását megelőzően benyújtott kérelem időelőttinek minősült. A
Tpvt. ezen rendelkezése 2014. július 1-jével hatályát vesztette, mert a végrehajtási tilalom
egyidejű bevezetésére tekintettel már szükségtelen volt „végső” határidőt előírni a kérelem
benyújtására. Továbbra sem lenne azonban célszerű, ha olyan „tervezett” tranzakciókra
vonatkozóan is be lehetne nyújtani kérelmet, amelyek mögött nem húzódik meg nyilvános
ajánlati felhívás, szerződés vagy az irányítási jog megszerzése, ezért ezt összhangban a 2014.
június 30-ig hatályos szabályozással szükséges rögzíteni a Tpvt.-ben.
A 3. §-hoz
Noha főszabály szerint a vállalkozásoknak a Tpvt. szerinti összefonódása a GVH
engedélyének hiányában nem hajtható végre, a Tpvt. lehetőséget ad arra, hogy az
összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására köteles vállalkozás indokolt
kérelmére a GVH hozzájáruljon ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát az
összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtt is
gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez. Az ezzel
kapcsolatos döntése meghozatala során a GVH-nak figyelemmel kell lennie az ügy összes
körülményeire, így különösen az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt
hatásra, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásaira.
A hatályos Tpvt. jelenleg nem tartalmaz eljárási szabályokat a Tpvt. 29/A. § (1) bekezdése
szerinti kérelem vonatkozásában, ezért az eddigi gyakorlat fényében is szükséges szabályozni
a kérelem benyújtásának határidejét és a kérelem tartalmával kapcsolatos elvárasokat. A
javaslat abból indul ki, hogy a Tpvt. 24. §-a szerint engedélyköteles összefonódások mögött
11
olyan felelős üzleti döntés áll, amelyet általában megalapoz a céltársaság jogi átvilágítása,
melynek során a kérelmező mindazon információk birtokba kerül, amelyek az átmeneti
irányításgyakorlás alátámasztásához szükségesek. A javaslat ehhez képest kivételesnek
tekinti, ha az átmeneti irányításgyakorlást meglapozó körülmények csak utóbb jutnak a
kérelmező tudomására.
A 4. §-hoz
A javaslat a Tpvt. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseinek összehangolása során
figyelemmel van arra, hogy mivel a Tpvt. több kérdésben speciálisan szabályoz a Ket.-hez
képest, ezért szükséges a Ket. egyes rendelkezései versenyfelügyeleti eljárásban való
alkalmazhatóságának kizárása. A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának kizárása
arra figyelemmel szükséges, hogy a Tpvt. ebben a kérdésben a kezdetektől Ket.-től eltérő
szabályozási logikát követ [lásd a Tpvt. 64. § (2) bekezdését]. A Ket. 157. § (4) bekezdése
alkalmazásának kizárása azért indokolt, mert a Tpvt. 75. § szerinti kötelezettségvállalás
teljesítését előíró eljárásokban jogsértés nem kerül megállapításra, azonban jelentős költségek
merülhetnek fel, amelyeket ilyen esetben indokolt az ügyfelekre terhelni.
Az 5. §-hoz
A Tpvt. 44. § (1) bekezdése kizárja a Ket. 68-69/B. §-nák alkalmazását, ugyanakkor indokolt
a versenyfelügyeleti eljárások vonatkozásában is előírni [hasonlóan a Ket. 68. § (3)
bekezdésének második mondatához], hogy az iratbetekintési jog költségtérítés ellenében
gyakorolható, a vonatkozó kormányrendeletben előírtak szerint.
A 6. és 18. §-hoz
A Tpvt. számos garanciát tartalmaz arra, hogy a védett adatba való betekintés ne
eredményezze a jogosult jogainak a sérelmét. Így a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése a védett
adatba való betekintést az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli
nyilatkozat megtételének feltételével teszi lehetővé. Ezen túl a Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés a)
pontja biztosítja az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogának korlátozását, végső
soron ügyvédkényszer előírását. Minderre figyelemmel szükségtelen és az eljárás elhúzódását
eredményezi a jogosult nyilatkozatának beszerzése a védett iratba való betekintés kapcsán,
illetve az ügyvédkényszer előírása esetén az érintett felek előzetes meghallgatása, mert az
eljáró versenytanács a döntés meghozatala során úgyis az iratbetekintést kérő védekezéshez
fűződő jogát értékeli. A fenti törvényi garanciákra is figyelemmel külön jogorvoslati jog
biztosítása a védett adatba való betekintés engedélyezése kapcsán nem indokolt.
A 7. §-hoz
A Tpvt. megkülönbözteti a Tpvt. 68. § (4) es (5) bekezdés szerinti hiánypótlást. A javaslat
tisztázza, hogy az igazgatási díj visszafizetési kötelezettsége csak a Tpvt. 68. § (4) bekezdése
szerinti hiánypótlás nem teljesítése miatt áll fenn, hiszen ilyenkor nem kerültek még
igénybevételre a GVH erőforrásai.
A 8. §-hoz
12
A hatályos szabályozás szerint visszatérítendő az igazgatási szolgáltatási díj, ha a GVH
Versenytanácsa az eljárást a 62/A. § (1) bekezdése alapján azért szünteti meg, mert a kérelem
tárgyát képező tranzakció nem összefonódás vagy nem engedélyköteles. Nem indokolt e
megoldás fenntartása, mert a GVH Versenytanácsa a döntését érdemi eljárás lefolytatása
során hozza. Ezért célszerű a Tpvt. 62/A. § (5) bekezdésének módosítása.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján a hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költséget
jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfél viseli. A törvény 75.
§-a lehetővé teszi, hogy ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált
magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott
módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek
hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában
kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés
megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. A kötelezettségvállalással zárult eljárásban
tehát jogsértés nem kerül megállapításra, ugyanakkor indokolt, hogy a felmerült eljárási
költségek viselésére a kötelezettségvállalást tett ügyfél legyen köteles.
A 10. §-hoz
A Tpvt. nem tartalmaz külön rendelkezést a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemre a Tpvt.
72. § (2) bekezdése alapján hozott döntés határidejére vonatkozóan. Ezért arra a Ket. szerinti
8 napos határidő az irányadó, ami azonban - figyelme véve a versenyfelügyeleti eljárás Tpvt.
47. § szerinti megoszlását a vizsgáló és az eljáró versenytanács között - nem elégséges az
ilyen kérelem elbírálásához. Indokolt továbbá annak kimondása a Ket.-ben alkalmazott
hasonló megoldásokra is figyelemmel [vö. Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja vagy 44. § (5)
bekezdése], hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelemről való döntés vagy az arra
irányuló eljárás megszüntetése esetén már szükségtelen dönteni a 29/A. § szerinti kérelemről.
A 11. és 15. §-hoz
Az engedékenységi politika és az egyezségi eljárás sikere érdekében, vagyis azért, hogy a
kérelmezőnek, illetve az egyezségi eljárásban résztvevő ügyfélnek ne kelljen attól tartania,
hogy közreműködő magatartása miatt az őt terhelő bizonyítékok révén túlzott hátrányos
következmények érik (pl. az érintettek csak vele szemben indítanak kártérítési pert), a törvény
alapján az ilyen módon a hatóság kezelésébe került iratok megismerését korlátokhoz köti. A
törvény differenciált védelmet biztosít magának az engedékenységi kérelemnek és
nyilatkozatnak, valamint az egyezségi nyilatkozatnak, illetve az egyéb, az engedékenységi
kérelemmel együtt vagy annak keretében szolgáltatott bizonyítékoknak. Az engedékenységi
kérelmet és nyilatkozatot, illetve az egyezségi nyilatkozatot csak a többi ügyfél ismerheti meg
olyan módon, hogy azokról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. A javaslat az
engedékenységi kérelem és nyilatkozat, illetve az egyezségi nyilatkozat védelmét úgy
biztosítja, hogy közben az eljárás figyelemmel legyen a Ket. 1. § (2) bekezdésébe foglalt
egyszerűség és a Ket. 7. §-ba foglalt költségtakarékosság és hatékonyság követelményére.
A 12., 13. és 14. §-hoz
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kkv. törvény) 12/A. § (1) bekezdése szerint a hatósági ellenőrzést végző
13
szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén -
az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények
ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak,
illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás
alkalmazásának lehetőségét. A (2) bekezdés értelmében nincs lehetőség a bírságtól való
eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy
veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával
környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a
személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen
kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került
sor.
A bíróság gyakorlata szerint (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
5.K.29.645/2013/10.) a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazható a Kkv. törvény 12/A.
§ (1) bekezdése, mert a GVH a versenyfelügyeleti eljárása során nem hatósági ellenőrzést
folytat. A javaslat célja, hogy a Kkv. törvénnyel összhangban a Tpvt. biztosítsa az eljáró
versenytanács számára is annak lehetőségét, hogy kis- és középvállalkozásokkal szemben az
első esetben előforduló jogsértés esetén - kivéve az Európai Unió jogába való ütközés esetét,
illetve a törvényben meghatározott eseteket - bírság kiszabása helyett figyelmeztetés
kerülhessen alkalmazásra.
A 16. és 21. §-hoz
A Szakmaközi tv. a módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvény által beiktatott
rendelkezéseiben kimondta, hogy mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható
meg a Tpvt. 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése, ha a Tpvt. 11. §-a szerinti
megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a
gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja
meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs
elzárva, továbbá az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkének alkalmazására
nem került sor. A törvény szerinti mentesülési feltételek fennállását az agrárpolitikáért felelős
miniszter állapítja meg, akinek állásfoglalását a Tpvt. 11. §-ában szereplő tilalom
mezőgazdasági termék vonatkozásában történő megsértésének vizsgálata során a GVH-nak be
kell szerezni és az abban foglaltak alapján kell eljárnia. A Szakmaközi tv. a mezőgazdasági
termék vonatkozásában folyamatban lévő eljárás kapcsán rendelkezett a bírság kiszabásának
eljáró versenytanács általi felfüggesztéséről is.
A módosítás révén a szabályozás egyértelműbben tartalmazza, hogy a Szakmaközi tv.
immáron Tpvt.-be beemelt rendelkezései csak akkor irányadók, ha nem kerülnek
alkalmazásra az uniós versenyjogi szabályok, még hangsúlyosabban kifejezve a hazai és az
uniós versenyjogi szabályozás közötti összhangot a tagállamok közötti kereskedelmet érintő
ügyekben, amelyekre az uniós versenyjog érvényesítendő a hazai hatósági eljárásban is.
A 17. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
A 19. §-hoz
Az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4)
bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a
14
továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint
azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem
természetes személy.
Mivel e rendelkezés alapján a GVH is jogosult eljárni, szükségesnek mutatkozik a GVH által
egyes esetekben alkalmazandó szabályok körének pontosítása.
A 20. §-hoz
A közbeszerzési eljárásokhoz, illetve az európai uniós források felhasználásához
kapcsolódóan elkövetett versenyjogi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabbá tétele
érdekében előírásra kerül, hogy ha a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források
felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, szerződések, illetve
szerződésmódosítások közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai
Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését
észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó
szabályai szerint a GVH-nak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a
GVH-nak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése
révén rendelkezésére álló bármely adatot. Ezt követően az adatok GVH általi kezelése során a
Tpvt. rendelkezései az irányadók.
A 22. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.