﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4646. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
1.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) a következő 4/D. §-sal egészül ki:
„4/D. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges:
a)	a természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi
vizsgálati tevékenység végzéséhez, és
b)	a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek ellenőrzéséhez
szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból
nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az engedély számát,
b)	az engedélyes nevét,
c)	az engedély tárgyát, valamint
d)	a laboratórium nevét és címét.
(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott
adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján
közzéteszi.
(6)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységének
folytatására irányuló szándékát köteles a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi
államigazgatási szervnek bejelenteni.”
2.	§
Az Ehi. 6. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai
körében)
„r) közvetlenül és haladéktalanul intézkedik, ha az ellátási kötelezettséggel rendelkező
egészségügyi szolgáltatónál hirtelen fellépő ok miatt a betegellátás átmeneti fennakadásáról
1
értesül. Az intézkedéssel párhuzamosan értesíti az érintett szolgáltató fenntartóját, illetve az
Országos Mentőszolgálatot.”
2.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
3.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-a a következő (8a) bekezdéssel
egészül ki:
„(8a) A betegellátó a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött kötelező
és önkéntes védőoltások esetén, valamint megbetegedési veszély elhárítása céljából kötelező
védőoltások esetén a védőoltásban részesültek személyazonosító adatait - miniszteri
rendeletben meghatározott módon elektronikus úton is - továbbítja az egészségügyi
államigazgatási szervnek.”
4.	§
Az Eüak. 15/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a
munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha
az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben)
„ba) miniszteri rendeletben meghatározott vegyi anyag hatásának van kitéve, és szervezetében
az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint”
5.	§
Az Eüak. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve
nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg, azzal, hogy ha a működési nyilvántartásban nem
szereplő, de valamely államban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt
vényköteles gyógyszer kiadásának alapjául szolgáló külföldi vény visszaadásra kerül, a vény
másolatát kell megőrizni és az expediálás tényét a vény eredeti példányán fel kell tüntetni.
Gyógyászati segédeszköz szaküzletben kiszolgáltatott olyan gyógyászati segédeszköz esetén,
amelynek kihordási ideje 5 évnél hosszabb, a vény megőrzési ideje a kihordási idővel azonos.
A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.”
6.	§
Hatályát veszti az Eüak. 4. számú melléklete.
2
3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
7.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő
eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal - ide nem
értve a 26. § (1) bekezdés c)-e) pontja, (2a) és (2b) bekezdése szerinti szolgáltatásokat -, a
méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is)
kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus
kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az
alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.”
8.	§
Az Ebtv. 5/B. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes
személyek közössége,”
9.	§
Az Ebtv. 5/C. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének
kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami
adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem;
b)	szerződés szerinti havi jövedelem:
ba)	betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának
hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
bb)	egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő
napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
bc)	egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
másfélszerese,
bd)	a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási
jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb
esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
be)	mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;”
10.	§
Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:)
3
„kj a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a
Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás,
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi
szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, valamint az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005.
évi XCV. törvény 25/C. §-a szerinti engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás,”
11.	§
Az Ebtv. 20. § (5) bekezdés bj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:)
„bj a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, ide nem
értve a Tbj. 16. § (1) bekezdéspj pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat,”
12. §
Az Ebtv. 23. § cj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosított részleges térítés mellett jogosult)
„cj a rágóképesség helyreállítása érdekében miniszteri rendeletben meghatározott típusú
fogpótlásra;”
13.	§
Az Ebtv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A részleges térítési díjat a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi
szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet állapítja meg a 23. § aj, cj és kj
pontjában, valamint a 23/A. § cj pontjában foglalt ellátások tekintetében.”
14.	§
Az Ebtv. 26. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az egészségbiztosító méltányosságból - az egészségügyért felelős miniszter
rendeletében meghatározott eszközök esetében - gyógyászati segédeszköz kölcsönzési
díjához támogatást nyújthat.”
15.	§
Az Ebtv. 42. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele
alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését
megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári
napi alapja magasabb összegű, mint a (2)-(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási
4
díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást
megállapítani.
(4b) A (4a) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja
kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem
figyelembevételével került megállapításra.”
16. §
Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege
a)	a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b)	a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a,
de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2)	A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint
kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5)
bekezdésében meghatározott összegnél.
(3)	Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a
naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad
része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének
harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a
biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a
szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
(4)	A (2) bekezdés alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét
minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár
figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5)	Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt,
vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését
megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári
napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási
díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást
megállapítani.
(6)	Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított
csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban
elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
(7)	A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(8)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj
iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (7) bekezdés
szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
5
(9)	Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási
díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás
összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított
legmagasabb összeget. Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1)
bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden
év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár
figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(10)	Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az
(1)	bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
17.	§
Az Ebtv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett
olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló
idült egészségkárosodás, amely
a)	a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során
előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre
vezethető vissza, illetve
b)	a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.”
18.	§
Az Ebtv. 53. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem üzemi baleset az a baleset, amely)
„a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi -
igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,”
19.	§
Az Ebtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása,
valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen
kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást
nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az
egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja,
annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.”
20.	§
Az Ebtv. a következő 82/I. §-sal egészül ki:
6
„82/I. § (1) A 42/B. § (1) és (2) bekezdésének az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény általi módosítását a 2015.
december 31 -ét követően gyermekgondozási díjra jogosulttá váló biztosítottak
gyermekgondozási díjának megállapítása során kell alkalmazni.
(2)	A 42/C. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény általi módosítását azon gyermekekre
tekintettel kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be az első életévüket.”
21. §
Az Ebtv. 83. § (6) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg)
„l) azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító
méltányosságból a gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához támogatást nyújthat.”
22. §
(1)	Az Ebtv.
a)	48. § (8) bekezdésében a „foglalkoztatónál” szövegrész helyébe a „jogviszonyban” szöveg,
b)	65. § (3a) bekezdésében a „hozott érdemi döntés” szövegrész helyébe a „hozott döntés”
szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Ebtv.
a)	42/B. § (1) bekezdésében az „a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a
jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő
időtartamra, de legfeljebb” szöveg,
b)	42/B. § (2) bekezdése,
c)	42/C. § (1) bekezdésf) pontja.
4.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
23.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 32. §-a a következő
(1)	bekezdéssel egészül ki:
„(1) A betegjogi képviselő a betegjogi képviselői feladatainak ellátásával összefüggő
tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó
személynek minősül.”
24.	§
Az Eütv. 58. § (3 a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó,
a kezelőorvos által adott szakvéleményt.”
7
25. §
Az Eütv. 101/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésével és a Központi Implantátumregiszterbe
történő adattovábbítással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat az orvostechnikai eszközökkel
kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi.”
26. §
Az Eütv. 188. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E fejezet alkalmazásában)
„b) veszélyeztető magatartás: a beteg - mentális zavara következtében - saját vagy mások
életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a kezelés hiánya állapotának
további romlását eredményezné, amely a 196. § c) pontja szerinti gyógykezeléssel hárítható
el, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem
indokolt;
c)	közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg - akut mentális zavara következtében - saját
vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és az
azonnali kezelés hiánya állapotának további romlását eredményezné, amely a 196. § b) pontja
szerinti azonnali intézeti gyógykezeléssel hárítható el;”
27.	§
Az Eütv. 197. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az
önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja
a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független, a
beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét, aki
szakvéleményét írásban vagy legkésőbb a meghallgatáson szóban terjeszti elő.”
28.	§
Az Eütv. 199. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az
általa kijelölt orvost.”
29.	§
Az Eütv. 199. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A bíróság az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul kirendel egy független, a
beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértőt, aki szakvéleményét
írásban vagy legkésőbb a (6) bekezdés szerinti meghallgatáson szóban terjeszti elő.”
8
30.	§
(1)	Az Eütv. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az e fejezetben szabályozott eljárások során nemperes eljárásban jár el. Ha e
törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kell megfelelően alkalmazni. A 196-200.
§-ok szerinti eljárásokban kijelölt bírósági titkár is eljárhat.”
(2)	Az Eütv. 201. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye
vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes. Ha a beteg az eljárás
kezdeményezésekor a pszichiátriai intézetben tartózkodik, a kötelező pszichiátriai
gyógykezelés elrendelésére a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság illetékes. A
pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára irányuló eljárásra a pszichiátriai intézet
székhelye szerinti járásbíróság illetékes.”
31.	§
Az Eütv. 201. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7 a) A bírósági meghallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a)	a gyógykezelést kezdeményező képviselőjének nyilatkozatát,
b)	a beteget képviselő ügygondnok álláspontját,
c)	a betegnek feltett kérdéseket és válaszokat, amennyiben a beteg állapota erre lehetőséget
biztosít,
d)	a beteg által önállóan előadottak összefoglalását,
e)	a szóban előterjesztett szakvélemény teljes tartalmát, illetve az írásban előterjesztett
szakvélemény ismertetésének megtörténtét, valamint
f)	a meghallgatáson tett észrevételeket.”
32.	§
Az Eütv. 229. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet
felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket.”
33.	§
Az Eütv. 230. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed)
„h) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára.”
34.	§
Az Eütv. 231. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
9
„(3) Egészségügyi válsághelyzet esetén a szükségessé váló készletek beszerzéséről az Állami
Egészségügyi Tartalék kezelője gondoskodik.”
35.	§
Az Eütv. 247. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,j) a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályait, valamint ezen
szolgáltatásokért - ideértve a mentési terv jóváhagyását is - fizetendő térítési díj mértékét,
valamint a mentési terv elkészítéséért fizetendő térítési díjnál figyelembe veendő
körülményeket, szempontokat és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
36.	§
Az Eütv. 247. § (1) bekezdés e) pontjában az „ellátásra való felkészülésre” szövegrész
helyébe az „ellátásra való felkészülésre, az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére,
megszüntetésére,” szöveg lép.
37.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	242/A. §-a és az azt megelőző, a „Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély” alcím
címe,
b)	247. § (5) bekezdés c) pont cj) alpontja.
5.	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
módosítása
38.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény a következő
26.	§-sal egészül ki:
„26. § Ez a törvény a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a
3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-
pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin)
ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-ei 2014/688/EU tanácsi
határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
10
6. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
39.	§
(1)	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § aj és bj pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„a) dohánytermék: fogyasztható termék, amely akár csak részben is - géntechnológiával
módosított vagy módosítatlan formában - dohányt tartalmaz;
b)	dohányzás: a dohánytermék, illetve dohányzási célú gyógynövénytermék füstképződéssel
járó elégetése;”
(2)	Az Nvt. 1. § fj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
f) kombinált egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint olyan egészségvédő figyelmeztetés, amely
szöveges figyelmeztetés és annak megfelelő fénykép vagy illusztráció kombinációjából áll;”
(3)	Az Nvt. 1. § hj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) gyűjtőcsomag: olyan csomag, amelyben a dohányterméket vagy kapcsolódó termékeket
forgalomba hozzák, és amely egy vagy több csomagolási egységet tartalmaz, ide nem értve az
átlátszó csomagolóanyagokat;”
(4)	Az Nvt. 1. §-a a következő ij-nj ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„i) egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint a termék emberi egészségre gyakorolt káros
hatására vagy a termék fogyasztásának nemkívánatos következményeire való figyelmeztetés;
j) általános figyelmeztetés: a dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és
gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányzás halált okoz - szokjon le most!” vagy „A dohányzás
halált okoz!” mondat;
kj tájékoztatás: dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és
gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz.” mondat;
l)	csomagolási egység: a forgalomba hozott dohánytermék vagy kapcsolódó termék legkisebb
egyedi csomagolása;
mj dohányzási célú gyógynövénytermék: növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú
termék, amely nem tartalmaz dohányt és égési folyamat során fogyasztható;
n) határokon átnyúló távértékesítés: fogyasztók részére történő távértékesítés, amelynek során
a fogyasztó a termék kiskereskedelmi egységből való megrendelésének időpontjában egy
11
olyan tagállamban tartózkodik, amely nem a kiskereskedelmi egység letelepedése szerinti
tagállam vagy harmadik ország; egy kiskereskedelmi egység akkor tekinthető egy adott
tagállamban letelepedett kiskereskedelmi egységnek:
na) természetes személy esetében: ha a természetes személy vállalkozásának telephelye az
adott tagállamban található;
nb) más esetben: ha a kiskereskedelmi egység létesítő okirat szerinti székhelye, központi
ügyintézésének helye vagy telephelye - beleértve a fióktelepet, az ügynökséget vagy bármely
más létesítményt - az adott tagállamban található.”
40.	§
Az Nvt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Dohányterméket forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, amennyiben minden
csomagolási egysége és gyűjtőcsomagja megfelel az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben foglalt előírásoknak.
(2)	Az egészségvédő figyelmeztetéseket az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Egészségvédő
figyelmeztetésnek minősül a szöveges figyelmeztetés, a kombinált egészségvédő
figyelmeztetés, az általános figyelmeztetés és a tájékoztatás.
(3)	Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános
figyelmeztetést a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely
kiszolgáló terében is el kell helyezni.
(4)	A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira az e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.”
41.	§
Az Nvt. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok címkézése, valamint maga a
dohánytermék nem tartalmazhat olyan elemet vagy megoldást, amely:
a)	a dohányterméket annak jellemzői, egészségügyi hatásai, veszélyei vagy a kibocsátások
tekintetében téves benyomást keltő módon reklámozza, illetve ilyen módon annak
fogyasztására ösztönöz; a címkék nem tartalmazhatnak a dohánytermék nikotin-, kátrány- és
szén-monoxid-tartalmára vonatkozó információt;
b)	azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más dohánytermékek, vagy
a füst egyes káros összetevői hatásának csökkentését célozza, vagy annak vitalizáló,
energizáló, gyógyító, fiatalító, természetes, organikus jellemzői vannak, vagy más
egészségügyi vagy életmódbeli előnyökkel jár;
c)	ízre, illatra, ízesítőanyagra vagy más adalékanyagra, illetve ezek hiányára a fogyasztók
megtévesztésére alkalmas módon utal;
d)	élelmiszerre vagy kozmetikai termékre emlékeztet;
e)	azt sugallja, hogy egyes dohánytermékek biológiai úton könnyebben lebomlanak, vagy más
környezeti előnyökkel bírnak.
12
(2)	A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok nem sugallhatnak gazdasági előnyt olyan
nyomtatott kuponok alkalmazásával, amelyek kedvezményeket vagy ingyenes terjesztést
kínálnak, illetve „egyet fizet, kettőt kap” vagy más hasonló jellegű ajánlatot tartalmaznak.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján tiltott elemek és megoldások közé a következők tartoznak:
szövegek, szimbólumok, nevek, védjegyek, képi vagy más jelölések, valamint az ezekhez
hasonló más megjelölések.
6/B. § A dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon átnyúló távértékesítése tilos.”
42.	§
(1)	Az Nvt. 8. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-
felügyeletért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a)	az összetevők és kibocsátások vonatkozásában benyújtott információk kézhezvételére,
tárolására, kezelésére, elemzésére és közzétételére vonatkozó díjakat,
b)	annak megvizsgálásra vonatkozó díjakat, hogy az adott dohánytermék tartalmaz-e
jellegzetes ízesítést, hogy felhasználtak-e tiltott adalékanyagokat vagy ízesítést, és hogy a
dohánytermék olyan mennyiségben tartalmaz-e adalékanyagot, hogy az jelentős és mérhető
módon megnöveli az érintett dohánytermék mérgező vagy függőséget okozó hatását, vagy
CMR tulajdonságait
rendeletben határozza meg.
(4b) Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a cigaretta kátránykibocsátásának, nikotinkibocsátásának, szén-
monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó díjakat és a mérés szabályait rendeletben
határozza meg.”
(2)	Az Nvt. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket valamint azok
alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire
vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek
előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb
feltételeit,”
(3)	Az Nvt. 8. § (5) bekezdése a következő c)-h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a dohánytermékek összetevőire vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a dohánytermékek kibocsátási szintjeire, azok mérésének módszereire vonatkozó részletes
szabályokat,
13
e)	a dohánytermékek összetevőinek és kibocsátási szintjeinek bejelentésére vonatkozó
részletes szabályokat,
f)	a dohánytermékekben megtalálható adalékanyagok jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó
részletes szabályokat,
g)	a dohánytermékek csomagolására és címkézésére vonatkozó részletes szabályokat,
h)	az új dohánytermékek forgalomba hozatalának szabályait.”
(4)	Az Nvt. 8. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak
a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről.”
43.	§
Az Nvt.
a)	7/A. § (1) bekezdésében a „6. §-ban” szövegrész helyébe a „6-6/A. §-ban” szöveg,
b)	7/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „6. §-ban” szövegrész helyébe a „6-6/A. §-ban” szöveg
lép.
44.	§
Hatályát veszti a 8. § (6) bekezdés a) pontja.
7.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
45.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 7/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 726/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek az engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági vizsgálatok
előírását indokolttá tevő esetek tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. február 3-i
357/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt esetekben elvégzendő
gyógyszer-hatásossági vizsgálatokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendeli el.”
46.	§
A Gytv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszer forgalomból való kivonásának költségei - ideértve az (1)-(3) bekezdés,
valamint az érintett gyógyszereknek a gyógyszertár általi kicserélésének eseteit is a hamisított
gyógyszerre vonatkozó intézkedések kivételével - a forgalomba hozatali engedély jogosultját
terhelik.”
14
47. §
A Gytv. a következő 25/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás
25/C. § (1) Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás keretében vizsgálati készítményt, vagy
forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert (a továbbiakban e § tekintetében
együttesen: gyógyszer) különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv engedélye alapján akkor lehet alkalmazni, ha
a)	az érintett gyógyszer
aa)	tekintetében a Magyarországon hatályos klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozással
egyenértékű szabályozást alkalmazó országban legalább II. fázisú klinikai vizsgálatot már
lefolytattak vagy ilyen vizsgálat folyamatban van, vagy
ab)	Magyarországon vagy az aa) alpontban említett országokban forgalomba hozatali
engedélyezési eljárás alatt van,
b)	a gyógyszer alkalmazását a kezelőorvos olyan beteg kezelése érdekében kérelmezi, aki
életet veszélyeztető vagy maradandó károsodást okozó betegségben szenved,
c)	a beteg vagy annak törvényes képviselője az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazáshoz a
kockázatokra is kiterjedő tájékoztatáson alapuló írásos beleegyezését adja, és
d)	az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazáshoz a gyógyszer gyártója hozzájárul és vállalja,
hogy a gyógyszert térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a kezelés teljes időtartama alatt és
garantálja annak minőségét a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően.
(2)	Az engedély iránti kérelemben a kezelőorvosnak indokolnia kell az engedélyezés előtti
gyógyszeralkalmazás szükségességét, be kell mutatnia a kezelés menetét, és gondoskodnia
kell a beteg biztonságát érintő valamennyi esemény dokumentálásáról és a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv részére történő jelentéséről.
(3)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazással
kapcsolatos határozatairól nyilvántartást vezet a beteg állapotának, valamint a gyógyszer
hatásának folyamatos nyomon követése érdekében, amely nyilvántartás tartalmazza az orvos
nevét és pecsétszámát, a beteg nevét, születési idejét és TAJ-számát, a gyógyszer
megnevezését, hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, valamint annak a
javallatnak a pontos megnevezését, amelyben a kezelőorvos a gyógyszert alkalmazni kívánja,
valamint a gyógyszer tervezett adagolását, a kezelés várható időtartamát.
(4)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazással
kapcsolatos döntéseiről szóló tájékoztatását honlapján közzéteszi.
(5)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedély kiadásáról a kérelem beérkezését
követő naptól számított huszonegy, sürgős szükség esetén soron kívül, de legkésőbb három
napon belül dönt, szükség esetén az illetékes szakmai kollégium véleményének kikérését
követően.
(6)	Az engedélyezés előtti gyógyszerrendelés engedélyezési eljárása igazgatási szolgáltatási
díjmentes.”
15
48.	§
A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következőy) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„y) az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazással kapcsolatos részletszabályokat
(rendeletben szabályozza.)
49.	§
A Gytv. 33. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:)
„e) a Bizottság 357/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 3.) a
2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 726/2004/EK európai parlamenti
és tanácsi rendeletnek az engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági vizsgálatok előírását
indokolttá tevő esetek tekintetében történő kiegészítéséről.”
8.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
50.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„25. településrész: a településnek azon része, amely önálló településrészi önkormányzattal
(részönkormányzattal) rendelkezik és a település más lakott településrészeivel - a lakott
területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján - egybe nem tartozó
lakott településrész;”
51.	§
A Gyftv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új gyógyszertár csak létesítési engedély és működési engedély alapján működtethető. Új
gyógyszertár létesítéséről - a közforgalmú gyógyszertárak kivételével - az egészségügyi
államigazgatási szerv a gyógyszertár létesítésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól
számított harminc napon belül dönt. Az új gyógyszertár létesítéséről szóló jogerős határozatot
a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzattal, a gyógyszertárak létesítésére és
működtetésére vonatkozó határozatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával is közli a
hatóság.”
16
52. §
(1)	A Gyftv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 49. § (10) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel fiókgyógyszertár működtetésére - a
közúton történő megközelítés figyelembevételével - a legközelebb eső közforgalmú
gyógyszertárat működtető kaphat engedélyt. Amennyiben
a)	a kérelmező nem felel meg az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott
miniszteri rendeletben előírt feltételeknek,
b)	a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár nem kíván fiókgyógyszertárat működtetni az
adott településen, vagy településrészen, vagy
c)	az egészségügyi államigazgatási szerv fiókgyógyszertár működtetésére irányuló
megkeresésére - a közúton történő megközelítés figyelembevételével - a legközelebb eső
közforgalmú gyógyszertár 15 napon belül nem nyilatkozik,
úgy az egészségügyi államigazgatási szerv más - több kérelmező esetén a közúton történő
megközelítés figyelembevételével közelebb eső - közforgalmú gyógyszertár működtetője
részére engedélyezheti fiókgyógyszertár működtetését. A közforgalmú gyógyszertárat
működtetőnek háromnál több fiókgyógyszertár működtetése nem engedélyezhető. A három
fiókgyógyszertárból egy működtethető mozgó egységként. Az a közforgalmú gyógyszertárat
működtető, amely fiókgyógyszertárának működési engedélye az 54. § (2) bekezdés a) pont
ab)	alpontja alapján legalább két alkalommal visszavonásra került, a második visszavonásról
szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig fiókgyógyszertár létesítésére és
működtetésére nem adhat be kérelmet.”
(2)	A Gyftv. 50. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Fiókgyógyszertár településrészen történő működtetésére engedély akkor adható ki, ha
a)	a településrészi önkormányzatot (részönkormányzatot) létrehozó képviselő-testület ahhoz
hozzájárul, és
b)	a működtetni kívánt fiókgyógyszertár bejárata és a településen már működő gyógyszertárak
bejárata között számított - közúton mért - távolság minimum 1000 méter.”
53.	§
A Gyftv. 53/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére az áthelyezést engedélyező határozat jogerőre
emelkedését követő 6 hónapon belül kerülhet sor.”
54.	§
A Gyftv. a következő 53/C. §-sal egészül ki:
„53/C. § Közforgalmú gyógyszertár csak akkor működtethető, ha az általa működtetett
fiókgyógyszertár nyitva tartását is beleszámítva legalább heti 30 órában a lakosság
rendelkezésére áll.”
55.	§
A Gyftv. 59. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
17
(A személyi jog megszűnik,)
„cj ha a személyi jog alapján vezetett és működtetett közforgalmú gyógyszertár működési és
létesítési engedélye az 54. § alapján visszavonásra kerül, a visszavonó döntés jogerőre
emelkedése napján.”
56.	§
A Gyftv. 60. §-a a következő ej ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv - az aj pont aaj alpont és cj pont caj alpont szerinti
adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet]
„ej az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatását végző gyógyszertárakról.”
57.	§
A Gyftv. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki
aj magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett
gyógyszerészi diplomáját honosították vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetve elismerték,
bj a gyógyszerészek működési nyilvántartása alapján önállóan folytathat tevékenységet, és
cj rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt tevékenység végzése
szerinti szakgyógyszerészi szakképesítéssel.
(3)	A külföldi állampolgár gyógyszerésznek a (2) bekezdésben felsorolt feltételeken túl
jogszabályban meghatározottak szerint igazolnia kell a magyar nyelvben való jártasságát is. A
külföldön szerzett a (2) bekezdés cj pontja szerinti szakképesítés a szakmai képesítések
elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv 45. cikk (3) bekezdése alapján kerül elismerésre.”
58.	§
A Gyftv. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a személyi jog jogosultja önhibáján kívül a gyógyszertár személyes
vezetési kötelezettségének eleget tenni nem tud és önhibáján kívül nem képes felelős vezető
kijelölésére, akkor a gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási
szerv 12 hónapra felelős vezető alkalmazását engedélyezi.”
59.	§
A Gyftv. a következő 87/I. §-sal egészül ki:
„87/I. § (1) A már működő közforgalmú gyógyszertárnak e törvénynek az egyes egészségügyi
és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel
megállapított 53/C. §-ában foglaltaknak 2016. január 1-jétől kell megfelelni.
18
(2)	Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel megállapított 61. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében
foglaltakat 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3)	Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel megállapított 61. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a 2025. január 1-jén
50. életévét betöltött gyógyszerész esetében nem alkalmazandó.”
60.	§
A Gyftv.
a)	26. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdés a)-d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „(5)
bekezdésben” szöveg,
b)	50. § (1) bekezdésében a „településen” szövegrész helyébe a „településen vagy
településrészen” szöveg,
c)	60. § nyitó szövegrészében az „a) pont aa) alpont és c) pont ca) alpont” szövegrész helyébe
az „a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont” szöveg
lép.
61. §
Hatályát veszti a Gyftv.
a)	51. § (1) bekezdésében a „létesíthet és” szövegrész,
b)	52. § (1) bekezdésében a „létesítése és” szövegrész.
9. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
62. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 7. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A fenntartók közösen kezdeményezhetik a fenntartásukban lévő egészségügyi
szolgáltatók közötti kapacitás-átcsoportosítást.”
10.	Egyéb egészségügyi tárgyú törvények módosítása
63. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a következő
31. §-al egészül ki:
„31. § A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a 2011. április 1. előtt betöltött
tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a 2011. április 1-jét követő első alkalommal
történő megválasztástól kell számítani.”
19
64. §
Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és
kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 22.
§ (4) bekezdése.
11.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
65.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogyasztói csomagolás alatt)
„a) a cigaretta esetében a legalább 20, de legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói
csomagot (zsebcsomag),”
(kell érteni.)
12. Záró rendelkezések
66.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A 10. §, a 20. §, a 22. § (2) bekezdése, a 47. és 48. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 39-44. §, a 65. § és a 67. § (3) bekezdése 2016. május 20-án lép hatályba.
67. §
(1)	Ez a törvény a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 726/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági
vizsgálatok előírását indokolttá tevő esetek tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a
Bizottság 357/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 3.) végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	Ez a törvény a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-
diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-
pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin)
ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-ei 2014/688/EU tanácsi
határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)	E törvény a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására,
kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései
közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai
Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelvének (2014. április 3.) való megfelelést szolgálja.
20
21
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Törvényjavaslat az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) módosítása
A Törvényjavaslat az Ehi. módosítására elsősorban pontosító javaslatokat tartalmaz.
Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai
körében megjelenik az a feladat, amely alapján - ha egy egészségügyi szolgáltató hirtelen
fellépő akadály miatt átmenetileg nem tudja ellátni a betegeket egy adott szakmában - az
engedélyező hatóságnak soron kívül, azonnal intézkednie kell a folyamatos betegellátás
biztosítása érdekében. A gyakorlatban ezek az esetek a szolgáltató általi tájékoztatás,
járványügyi elrendelés, vagy az OMSZ-től kapott tájékoztatás alapján jutnak az egészségügyi
államigazgatási szerv tudomására.
A Törvényjavaslat felhatalmazással megteremti a Legionella vizsgálatokat végző
laboratóriumok jogszabályi kijelölhetőségének lehetőségét.
A módosítás meghatározza továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv által a
Törvényjavaslatban meghatározott, adott szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatók
nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás adattartalmának, a közhiteles nyilvántartás
közzétételének szabályait.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítása
A módosítás pontosítja a védőoltásban részesültek személyazonosító adatainak elektronikus
továbbítására vonatkozó szabályokat, valamint az egészségügyi dokumentáció megőrzése
keretében előírja, hogy külföldi vények esetében, ha az eredeti külföldi vény a beteg kérésére
visszaadásra kerül, akkor a gyógyszertár a másolati példányt őrzi meg 5 évig.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) módosítása
A Törvényjavaslat lehetővé teszi - az ügyfél választása esetén - az elektronikus ügyintézést
az egészségbiztosító által a gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához,
valamint a gyógyászati segédeszköz árához, illetve javítási díjához méltányosságból nyújtható
támogatás eljárása során.
A Törvényjavaslat tartalmazza a gyógyászati segédeszközök meghatározott körének
tekintetében az egyedi méltányosság keretében igényelhető támogatások kiterjesztését a
kölcsönzés intézményére.
A módosítás pontosítja a gyermekvállalás további ösztönzése érdekében a csecsemőgondozási
díjra (Csed.) és a gyermekgondozási díjra (Gyed.) jogosultak egyes csoportjai számára az
ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat.
22
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása
A Törvényjavaslat több, a jogalkalmazás során felmerült korrekciókat tartalmaz.
Pontosításra kerülnek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások alóli mentesüléshez
szükséges igazolás kiállításának szabályai; a rendezvények egészségügyi biztosításával
kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés elemei, továbbá az egészségügyi válsághelyzet-kezelés
rendszerének hatékonyabb megalapozása érdekében az ezt tartalmazó rendelkezések.
A pszichiátriai fejezetre vonatkozó módosítás célja egyrészt a Plesó kontra Magyarország
európai emberi jogi bírósági ügy kapcsán született ítéletből fakadó jogalkotási kötelezettség
figyelembevétele, másrészt a gyakorlatban felmerült igények kapcsán a gyógykezelés
elrendelésével kapcsolatos bírósági eljárási szabályok pontosítása.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosítása
Az Nvt. módosítása jogharmonizációs célú, tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és
Tanács 2014. április 3. napján új irányelvet adott ki a dohánytermékek és kapcsolódó
termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezései közelítéséről (2014/40/EU irányelv). A jogharmonizáció
határideje 2016. május 20. Az Nvt. az irányelv átültetéséhez szükséges keretszabályokat
tartalmazza, a részletszabályok az Nvt. végrehajtási rendeletében kerülnek átültetésre.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) módosítása
A Törvényjavaslat azokon a terápiás hiányterületeken, ahol még nem áll rendelkezésre
hatékony gyógyszer, a gyógyszeres kezelések lehetőségeinek szélesítése érdekében a klinikai
vizsgálatokban szerzett információk alapján ígéretes eredményességet mutató vizsgálati
készítmények/gyógyszerek tekintetében bevezeti a forgalombahozatali engedély előtti
gyógyszeralkalmazás intézményét. A módosítás továbbá jogharmonizációs feladatokat
teljesít.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) módosítása
A Törvényjavaslat pontosítja a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek
forgalomba hozatali engedélyének jogosultjai és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
között megkötésre kerülő támogatásvolumen-szerződésben rögzített befizetési kötelezettségre
vonatkozó szabályozást.
A gyógyszertári igazgatás területén Törvényjavaslat megteremti a lehetőséget
fiókgyógyszertár létesítésére olyan településrészeken, amely rendelkezik részönkormányzattal
és a település lakosságszáma, továbbá a már működő gyógyszertárak száma miatt új
közforgalmú gyógyszertár már nem létesíthető. A módosítás biztosítja, hogy ne képezze
akadályát új fiókgyógyszertár létesítésének az az eset, amikor a hatóság felhívására
határidőben nem tesz nyilatkozatot létesítési szándékáról a fiókgyógyszertár létesítésére
elsődlegesen jogosult gyógyszertár működtetője, valamint minimális szolgálati időt ír elő a
23
közforgalmú gyógyszertár számára annak érdekében, hogy a településen működő
gyógyszertárak megfelelő módon elérhetőek legyenek a betegek részére. A Törvényjavaslat
továbbá gyakorlatban felmerült pontosítási korrekciókat tartalmaz a gyógyszertári igazgatás
területén.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) módosítása
A gyakorlati igények alapján szükségesnek mutatkozik a különböző fenntartásban működő
szolgáltatók közötti kapacitás- átcsoportosítás lehetőségét megteremteni, egy rugalmasabb, a
szükségletekhez jobban idomuló ellátórendszer létrehozásának céljával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A szolgáltatásokról szóló uniós rendeleti, valamint hazai törvényi szintű szabályozással
összhangban, törvényi szinten, az Ehi-ben szükséges rendelkezni az adott szolgáltatási
tevékenységet végző szolgáltatók nyilvántartásba vételéről, annak adattartalmáról, a
közhiteles nyilvántartás közzétételére vonatkozó szabályról.
A 2. §-hoz
Számos olyan eset fordul elő, amikor egy egészségügyi szolgáltató nem szüneteltetést jelent
be, hanem egy hirtelen fellépő akadály miatt nem tudja átmenetileg egy szakmában ellátni a
betegeket, s ilyenkor az engedélyező hatóságnak soron kívül, azonnal intézkednie kell a
folyamatos betegellátás biztosítása érdekében. Az intézkedések mielőbbi meghozatala a
lakosság egészségügyi biztonsága miatt fontos. Ezért szükséges továbbá a fenntartót, illetve
az OMSZ-t is tájékoztatni.
A 3. §-hoz
Az iskolai kampányoltások és más kötelező védőoltások esetén az elektronikus [az Országos
Szakmai Információs Rendszer (OSZIR) Védőoltási és oltóanyag logisztikai alrendszerébe
történő] adattovábbítás jogi megalapozása érdekében szükséges a módosítás.
A 4. és 6. §-hoz
Az Eüak. jelenlegi 4. számú melléklete tartalmazza azokat az anyagokat, amelyeknek
foglalkozás gyakorlása közben kitett munkavállalók adatait a munkavédelmi hatóság
nyilvántartja. Ezeket az anyagokat, a biológiai expozíciós- és hatásmutatókat, valamint
határértékeiket tartalmazza a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.)
EüM-SzCsM együttes rendelet is. A párhuzamos szabályozás elkerülésére a Törvényjavaslat
az Eüak-ot módosítva a miniszteri rendeletre utalna a veszélyes anyagok felsorolása
tekintetében azzal, hogy a törvényi szinten szabályozandó adatkezelési felhatalmazást és a
továbbítandó személyes adatokat továbbra is az Eüak. tartalmazza.
24
Az 5. §-hoz
A külföldi vényre kiadott gyógyszerekről a gyógyszertárban eddig nem volt teljes körű
nyilvántartási kötelezettség. A gyógyszertári nyilvántartások és az egészségügyi
dokumentációs kötelezettségek teljessége érdekében kerül előírásra, hogy amennyiben az
eredeti külföldi vény a beteg kérésére visszaadásra kerül, akkor a gyógyszertár a másolati
példányt őrzi meg 5 évig.
A 7. §-hoz
A módosítás az informatikai fejlesztés nyomán lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartást
a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások körén belül a gyógyszerek,
különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek, valamint gyógyászati segédeszközök
tekintetében benyújtásra kerülő kérelmek esetében.
A 8. §-hoz
Az Ebtv. 5/B. § ij pontjának hatályos szövege a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § xj pontjára hivatkozik, amely azonban már nem a közös
háztartás fogalmát tartalmazza, ezért szükséges a közös háztartás fogalmának Ebtv-ben
történő meghatározása.
A 9. §-hoz
A Törvényjavaslat szerinti módosítás annak egyértelművé tételére irányul, hogy mely
időszakra számított távolléti díjat, egészségügyi szabadságot kell figyelembe venni a
szerződés szerinti jövedelem meghatározása során.
A 10. §-hoz
Tekintve, hogy az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazáshoz (Törvényjavaslat 47-48. §-a) a
gyógyszer gyártója hozzájárul és vállalja, hogy a gyógyszert térítésmentesen rendelkezésre
bocsátja a kezelés teljes időtartama alatt, így indokolt kimondani, hogy az az E. Alap terhére
nem vehető igénybe.
A 11. §-hoz
A Törvényjavaslat módosítja az Ebtv. 20. § (5) bekezdése szerinti, transzplantációs várólistára
való felvétel szabályait tartalmazó rendelkezést és - hasonlóan már így szabályozott egyes
egészségügyi ellátásokhoz - kiveszi a várólistára felvehető személyek köréből a megállapodás
alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket. Aki ugyanis az egészségügyi
szolgáltatásra a Tbj. 34. § (10) bekezdése alapján megállapodást kötött, jelenleg nem jogosult
az Ebtv. 27. § (1) bekezdése alapján a harmadik államban igénybe vett sürgősségi ellátás
belföldi költségének megtérítésére, az Ebtv. 27. § (3) bekezdése alapján uniós rendelet és
nemzetközi egyezmény alapján ellátást igénybe venni, az Ebtv. 27. § (6) bekezdése alapján
határon átnyúló ellátást igénybe venni, illetve az Ebtv. 28. § (1) bekezdése alapján
Magyarországon nem hozzáférhető ellátást más országban az E. Alap terhére igénybe venni.
25
A 12. és 13. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
A 14. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi egyes gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosság keretében
történő kölcsönzését. Jelenleg a gyógyászati segédeszközök esetében méltányosságból
támogatás a gyógyászati segédeszközök és alkatrészeik árához, valamint javítási díjához
adható, azonban a betegek egy részének nincs szüksége az eszközre a teljes kihordási időre
(pl. a betegemelők, vagy az anyatejes táplálást elősegítő mellszívók esetén). Az átmeneti
állapotok esetében ezért szükséges lehetővé tenni ezen gyógyászati segédeszközök
támogatással történő kölcsönzésének lehetőségét. A normatív támogatású gyógyászati
segédeszköz kölcsönzési rendszerben jelenleg csak az oxigén koncentrátorok kölcsönzése
valósul meg. Tekintettel arra, hogy a méltányossági kölcsönzés lehetővé tételének igénye csak
bizonyos eszközkörben merül fel, szükséges ezek miniszteri rendeletben történő
meghatározása.
Az intézkedéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést - az Ebtv. 83. § (6) bekezdésének
módosítása tekintetében - a Törvényjavaslat 21. §-a tartalmazza.
A 15. §-hoz
A módosítás egyfajta új „kedvezmény szabályt” hoz létre azon kismamák ellátásainak
megállapítására, akik - a GYED EXTRA intézkedéseinek hatására - az ellátás folyósítása
mellett mennek vissza részmunkaidőben dolgozni. A módosítás célja, hogy egy újabb ellátás
megállapításánál a magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség, mivel enélkül
előfordulhatna, hogy kevesebb lenne az ellátás összege, mint abban az esetben, ha vissza sem
menne dolgozni a kismama.
A 16. §-hoz
A jelenlegi szabályok szerint más módon kell kiszámolni az ugyanazon gyermek után járó
csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj alapját. Ez indokolatlan és a kismamák egy
részét hátrányos helyzetbe hozza, mert a gyermekük fél éves korában lecsökken az ellátásuk
összege. Ez a csökkenés a minimálbér kétszeresének 70%-át meghaladó csecsemőgondozási
díj esetén magyarázható a gyermekgondozási díj jogszabályban meghatározott felső határával,
ennél alacsonyabb csecsemőgondozási díj esetében azonban nem méltányos és erősen rontja
az érintettek biztonságérzetét. Ennek elkerülése érdekében harmonizálni szükséges a
csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítását.
A 17. §-hoz
A Törvényjavaslat a foglalkozási megbetegedés definíciójára tartalmaz pontosítást.
A 18. §-hoz
Indokolt a szabályozás módosítása akként, hogy amennyiben részben vagy egészben a sérült
alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be a baleset, akkor ne
kerülhessen sor a baleset üzemi balesetként történő elismerésére.
26
A 19. §-hoz
A pénzbeli ellátások, baleseti táppénz iránti kérelmek elbírálása a NAV-hoz bevallott
jövedelmi adatok alapján történik, ezért indokolt, hogy ha a kérelem elbírálása során derül ki,
hogy hiányzik az adott biztosítottra vonatkozó bevallás, akkor a bevallásra kötelezett
felszólításra kerüljön annak igazolása érdekében, hogy a bevallási kötelezettségének eleget
tett. Ez gyorsabb ügyintézést eredményez, hiszen a hiányzó bevallás esetén nem kell külön
ellenőrzési eljárást indítani.
A 20. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 21. §-hoz
A Törvényjavaslat 11. §-ához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 22. §-hoz
Szövegpontosító és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.
Tekintettel arra, hogy az Ebtv. 48. §-át valamennyi biztosítási jogviszonyban alkalmazni kell,
indokolt, hogy az ne csupán a foglalkoztatónál elért jövedelemről szóljon.
Az Ebtv. 64. § (2) bekezdése alapján a baleset üzemisége elismerése iránti kérelmet érdemi
vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha a baleset bekövetkezését követő egy év után kerül
benyújtásra a kérelem. A Ket. 30. § d) pontjára tekintettel a baleset üzemiségének
elismerésére irányuló kérelmet ebben az esetben érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani,
vagyis érdemi döntés nem születik az ügyben, ezért szükséges módosítani az ehhez
kapcsolódó Ebtv. 65. § (3 a) bekezdésben az „érdemi döntés” kifejezést „döntés” kifejezésre.
A Törvényjavaslat 22. § (2) bekezdésének indoka egyrészt a jelenleg hatályos 60 napos
várakozási idő hatályon kívül helyezése. Jelenleg, ha a gyermek 1 éves kora után az anya
szeretne visszatérni a munkaerőpiacra és az apa szeretné igénybe venni a gyermekgondozási
díjat, a hatályos szabályok szerint csak 60 nap várakozás esetén van munka mellett erre
lehetősége. Ez indokolatlan megszorítás, hiszen az apa járulékfizetéssel megalapozta az
ellátás igénybevételét, ezért a javaslat a szabály hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 2010. évi kormányváltás előtt bevezetett szigorítás volt, hogy a szülést, illetve az ellátásra
jogosultság megnyílását megelőző két éven belüli biztosítási jogviszony időtartamához
igazították a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát. Így az ellátás a gyermek 2
éves koráig csak abban az esetben jár, ha a társadalombiztosítási jogviszonnyal megalapozott
időtartam eléri a másfél évet. Társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése
érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek 2
éves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot.
A 23. §-hoz
A Törvényjavaslat szerinti módosítás célja az, hogy a gyermekjogi képviselőkhöz hasonlóan
megteremtődjön a betegjogi képviselők fokozott büntetőjogi védelme. A betegjogi képviselő
27
jogszabályban rögzített feladatai végzése során, számos esetben közvetít vitás felek között,
illetve aktív szerepet vállal az egészségügyi ellátórendszer szereplői közötti problémák
kezelése során. Ennek megfelelően indokoltnak tűnik, hogy feladatai ellátása során jogi
szempontból közfeladatot ellátó személynek minősüljön.
A 24. §-hoz
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások alóli mentesítésnél fontos, hogy az érintett
gyermek vagy nagykorú kezelőorvosa adjon igazolási szakvéleményt, aki az adott esetet, és a
mentességet szükségessé tevő okot pontosan ismeri.
A 25. §-hoz
Az Eütv. jelenleg nem határozza meg, hogy mely szerv az implantátumokkal kapcsolatos,
101/C. § szerinti nyilvántartással és a Központi Implantátumregiszterrel kapcsolatos hatósági
ellenőrzési feladatok címzettje. Bár az Eütv. 101/B. § (1) bekezdés g) pontja alapján az
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, mint az orvostechnikai eszközökkel
kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szerv az implantátum beültetése, kivétele és cseréje
során előírt nyilvántartással és a Központi Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással
kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén bírságot szabhat ki, de az ezzel kapcsolatos
ellenőrzési hatáskör, a bírság kiszabását meghatározó ellenőrzési eljárás vonatkozásában nem
került egyértelműen meghatározásra.
A 26. §-hoz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága Plesó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében
megállapítottakkal kapcsolatban vált szükségessé a pszichiátriai betegek gyógykezelésével és
gondozásával kapcsolatos egyes fogalmak, eljárási szabályok áttekintése, pontosítása. A
Törvényjavaslat pontosítja a veszélyeztető magatartás, közvetlen veszélyeztető magatartás
fogalmak tartalmát.
A 27-29. §-hoz
A pszichiátriai eljárás során kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértő eljárása kerül
pontosításra az Eütv-ben, mely szerint az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét írásban
vagy legkésőbb a meghallgatáson szóban terjeszti elő.
A 30. §-hoz
A Törvényjavaslat módosítási javaslatot tartalmaz az eljáró bíróság illetékességére
vonatkozóan. Abban az esetben, ha a beteg az eljárás kezdeményezésekor a pszichiátriai
intézetben tartózkodik, a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére a pszichiátriai
intézet székhelye szerinti járásbíróság illetékes. A módosítás tartalmazza továbbá a kijelölt
bírósági titkár eljárásának lehetőségét is.
A 31. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a pszichiátriai gyógykezelés elrendeléséről szóló bírósági
meghallgatásról készült jegyzőkönyv elemeit.
28
A 32. §-hoz
Egy esetleges egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükség lehet az egészségügyi
ágazaton kívüli erők és eszközök bevonására is, például járványügyi helyzet esetén mentesítő
képesítésekre. A Kormány a helyzet kezelése érdekében dönthet a képességek
igénybevételéről.
A 33. §-hoz
A Törvényjavaslat felhatalmazó rendelkezést tartalmaz; egy esetleges egészségügyi
válsághelyzet felszámolása érdekében meg kell határozni a szükséges intézkedéseket, erre is
ki kell terjeszteni az egészségügyi válsághelyzeti ellátást.
A 34. §-hoz
A Törvényjavaslat kijelöli, hogy mely szerv feladata az egészségügyi ellátáshoz szükségessé
vált, de az Állami Egészségügyi Tartalékban fel nem lelhető eszközök beszerzése. Erre
jelenleg nincs szabályozás, csupán az Állami Egészségügyi Tartalék visszapótlására
vonatkozóan.
A 35. §-hoz
A rendezvények egészségügyi biztosításával kapcsolatos felhatalmazó rendelkezések
pontosítása vált szükségessé a jogi szabályozás egységessége érdekében.
A 36. §-hoz
A CMX 15 válságkezelési gyakorlat tapasztalata szerint nem egyértelműen szabályozott az
egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének jogi formája. A Törvényjavaslat pontosítja a
meglévő felhatalmazó rendelkezést ezeknek a szabályoknak a megalkotására.
A 37. §-hoz
A Törvényjavaslat 1. §-ában foglalt új előírásokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező
rendelkezések.
A 38. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsának 2014/688/EU számú végrehajtási határozata a négy anyag
ellenőrzési intézkedések alá vonásáról már korábban átültetésre került az egyes egészségügyi
és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel. A
jogharmonizációs klauzula azonban elmaradt, így annak pótlása ezzel megvalósul.
29
A 39. §-hoz
Az értelmező rendelkezések - Nvt. 1. §-a - a törvényben használt dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásával kapcsolatos fogalmak meghatározását tartalmazzák.
Az uniós irányelvvel való teljes összhang megteremtése érdekében szükséges az értelmező
rendelkezések módosítása.
Az Nvt. értelmező rendelkezéseiben pontosításra kerülnek a dohánytermék, a dohányzás, a
kombinált egészségvédő figyelmeztetés, gyűjtőcsomag fogalmak. A felsorolás továbbá
kiegészül az egészségvédő figyelmeztetés, az általános figyelmeztetés, a tájékoztatás, a
csomagolási egység, a dohányzási célú gyógynövénytermék és a határokon átnyúló
távértékesítés fogalmának meghatározásával.
A 40. §-hoz
A módosítás az Nvt. tartalmának átláthatóbbá tétele mentén utal arra, hogy a törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben (Vhr.) foglalt előírásoknak a dohánytermék
forgalomba hozatala során meg kell felelni a csomagolási egység és a gyűjtőcsomag
tekintetében és az egészségvédő figyelmeztetések alkalmazására vonatkozóan. Egészségvédő
figyelmeztetésnek minősül a szöveges figyelmeztetés, a kombinált egészségvédő
figyelmeztetés, az általános figyelmeztetés és a tájékoztatás.
Az Nvt. módosítása utal arra, hogy a Vhr.-ben előírt általános figyelmeztetést a
dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el
kell helyezni.
A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályait a Vhr.
tartalmazza.
A 41. §-hoz
Az Nvt. dohánytermékek forgalomba hozatalának egyes korlátairól szóló rendelkezései
kiegészülnek a 6/A. § és 6/B. § rendelkezéseivel az alábbiak szerint.
A nemdohányzók védelmére tekintettel az Nvt. 6/A. §-ában kerül meghatározásra, hogy a
csomagolási egység, a gyűjtőcsomagok címkézése, illetve a dohánytermék nem tartalmazhat
olyan elemet vagy megoldást, amely:
•	a dohányterméket annak jellemzői, egészségügyi hatásai, veszélyei vagy a
kibocsátások tekintetében téves benyomást keltő módon reklámozza, illetve ilyen
módon annak fogyasztására ösztönöz; a címkék nem tartalmazhatnak a dohánytermék
nikotin-, a kátrány- és a szén-monoxid-tartalmára vonatkozó információt;
•	azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más dohánytermékek,
vagy a füst egyes káros összetevői hatásának csökkentését célozza, vagy annak
vitalizáló, energizáló, gyógyító, fiatalító, természetes, organikus jellemzőire utal, vagy
arra utal, hogy más egészségügyi vagy életmódbeli előnyökkel jár;
•	ízre, illatra, ízesítőanyagra vagy más adalékanyagra, illetve ezek hiányára a fogyasztók
megtévesztésére alkalmas módon utal;
•	élelmiszerre vagy kozmetikai termékre emlékeztet;
•	azt sugallja, hogy egyes dohánytermékek biológiai úton könnyebben lebomlanak, vagy
más környezeti előnyökkel bírnak;
•	gazdasági előnyre utal (pl. „egyet fizet, kettőt kap”).
30
Az Nvt. 6/B. §-ában rögzítésre kerül a dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon
átnyúló távértékesítésének tilalma.
A 42. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések kiegészülnek továbbá az irányelv átültetéséhez
kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szinten szükséges felhatalmazásokkal.
A törvény uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló rendelkezései kiegészülnek az
2014/40/EU irányelvre, továbbá a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezésére történő
hivatkozással.
A 43. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 44. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 45. §-hoz
A Bizottság 357/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2001/83/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
az engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági vizsgálatok előírását indokolttá tevő esetek
tekintetében történő kiegészítéséről részletesen leírja, hogy mely esetekben kell elrendelni az
engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági vizsgálatok elvégzését. A Gytv. 7/A. § (2)
bekezdését erre tekintettel szükséges módosítani annak érdekében, hogy rögzítésre kerüljön,
hogy ezen vizsgálatokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendeli el.
A 46. §-hoz
A módosítás célja, hogy a kivonásban, felfüggesztésben és visszahívásban érintett
gyógyszerekkel felmerülő minden költség a forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelje,
ideértve azt az esetet is, amikor a beteg a felhívásnak eleget téve, a kivonás vagy a
felfüggesztés indokával kéri a gyógyszer cseréjét a gyógyszertárban.
A 47. §-hoz
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001/83/EK irányelv
5.	cikk (1) bekezdése kiveszi az irányelv hatálya - így többek között a forgalomba hozatali
engedélyhez kötöttség - alól azon gyógyszerek felhasználását, amelyeket jóhiszeműen,
egészségügyi tevékenység végzésére jogosult szakember előírásai alapján összeállítva
szállítanak, és e személy közvetlen személyes felelősségére veszik igénybe betegei.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy beteg részére a gyógyulás egyetlen reményét olyan
gyógyszer jelentheti, amely klinikai kipróbálás alatt áll vagy állt, vagy amely tekintetében a
forgalomba hozatali engedélyezési eljárás folyamatban van. Annak érdekében, hogy a betegek
részére megnyílhasson a gyógyulás további reménye, indokolt egy konkrétan meghatározott
körben lehetővé tenni az engedélyezés előtt álló gyógyszerek alkalmazását.
31
Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és
felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai
Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendelet 83. cikke tartalmaz hasonló
rendelkezést. A nemzetközi terminológiában „compassionate use”-nak nevezett
gyógyszerfelhasználásra a 726/2004/EK rendelet csak a hatálya alá tartozó (centrálisan
engedélyezendő), klinikai vizsgálat vagy forgalomba hozatali engedélyezés alatt álló
gyógyszerek tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. Az engedélyezés folyamatában részt
vesz az Európai Gyógyszerügynökség és az Emberi Felhasználású Gyógyszerek (konzultatív)
Bizottsága. További feltétel még, hogy gyógyszerfelhasználás olyan betegek javára történhet,
akik krónikus vagy maradandó károsodást okozó betegségben szenvednek, vagy akik
betegsége életet veszélyeztető, és akik engedélyezett gyógyszerrel kielégítő módon nem
kezelhetők.
A fentiekre tekintettel hazánkban is indokolt bevezetni az engedélyezés előtti
gyógyszeralkalmazás intézményét az e §-ban rögzítésre kerülő feltételekkel, amely különleges
méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennállása esetén a forgalomba hozatali engedéllyel
még nem rendelkező, kísérleti fázisban lévő, ígéretes eredményességű gyógyszerek esetében
-	a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye alapján - megengedi az alkalmazást.
A 48. §-hoz
A felhatalmazás alapján az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás részletszabályait az
egészségügyért felelős miniszter rendelete határozza meg.
A 49. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
Az 50. §-hoz
A helyes jogértelmezés elősegítésének érdekében szükséges a településrész fogalmának
pontos meghatározása.
Az 51. §-hoz
Annak érdekében, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara indokolt esetben időben meg tudja
indítani az etikai eljárásait, értesülnie kell a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére
vonatkozó határozatok tartalmáról.
Az 52. §-hoz
A hatósági ügyintézés során bizonytalanságot okozott, hogy hogyan kell eljárni abban az
esetben, ha a szabályozás szerint a földrajzi közelség alapján fiókgyógyszertárat nyitni
jogosult gyógyszertár nem nyilatkozik arról, hogy fiókgyógyszertárat kíván-e nyitni. Ezért
előírásra kerül, hogy amennyiben a közelebb eső közforgalmú gyógyszertár működtetője a
hatóság felhívásár, a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekintetni, hogy nem
kíván élni fiókgyógyszertár létesítési jogával.
32
Magyarországon számos olyan településrész van, mely gyakran több kilométer távolságra
helyezkedik el a településen található gyógyszertáraktól, és mivel a település lakosságszáma
és a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthető,
így a lakosság gyógyszerellátása a településrészen nem megoldott. Ilyen esetekben a lakossági
gyógyszerellátás biztosítása érdekében fiókgyógyszertár létesítése lehet indokolt.
Az 53. §-hoz
A lakossági gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy
az áthelyezett gyógyszertárnak 6 hónapon belül meg kell kezdenie a működését.
Az 54. §-hoz
A gyógyszerellátás lakossági igényekhez történő igazítása érdekében szükséges egy minimális
(legalább heti 30 óra) szolgálati idő előírása.
Az 55. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
Az 56. §-hoz
Fontos betegbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy az internetes gyógyszertárak nyilvántartása
közhiteles legyen.
Az 57. §-hoz
A gyógyszerészi kompetenciák megújítása és fejlesztése, valamint a napi gyakorlatban való
kiteljesedése érdekében a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak vezetéséhez
szakgyógyszerészi vizsga előírása szükséges, mellyel a gyógyszertár-vezetéshez
elengedhetetlen magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése biztosítható.
Nagyon fontos, hogy a gyógyszertárak vezetői többek között vezetési, szervezési
menedzsment ismeretekkel rendelkezzenek, képesek legyenek a gyógyszertári minőségügyi
rendszer kialakítására és irányítására, kórházi informatikai rendszerek alkalmazására,
gyógyszergazdálkodásra. Ezeket az ismereteket a szakgyógyszerész-képzés során sajátíthatják
el.
Az Európai Unió számos országában is van gyógyszerészi szakképzés, amelyekre jellemző,
hogy a szakgyógyszerészi szakirányok mellé szakmai kompetencia is társul. Így valósul meg
az a fontos elv, hogy szakfeladatot csak az arra kiképzett szakember láthat el.
A módosítás szerint a hazai szakképzéssel egyenértékű, Uniós tagországban szerzett
szakképesítés elismerésre kerül.
Az 58. §-hoz
Konkrét eset hívta fel a figyelmet, hogy jogszabály nem rendezi annak kérdését, amikor a
gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze önhibáján kívül nem tud eleget tenni személyes
vezetési kötelezettségének, illetve nem képes felelős vezető kijelölésére sem. A gyógyszertár
működtetése és ezzel a lakossági gyógyszerellátás folyamatos biztosítása érdekében indokolt
lehetővé tenni, hogy a gyógyszertár működtetője kérelmezhesse felelős vezető alkalmazását.
33
Az 59. §-hoz
A Törvényjavaslat átmeneti szabályt tartalmaz a folyamatban lévő gyógyszertár
áthelyezésekre. A közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak vezetéséhez feltételként
előírandó szakgyógyszerészi vizsga megszerzésére felkészülési időként pedig tíz éves
átmeneti időt biztosít a gyógyszertárvezetőknek, illetve meghatározott korhatár felettiek
részére teljes mentességet tesz lehetővé.
A 60. §-hoz
A Gyftv. 26. § (6) bekezdésének módosításával lehetővé válik, hogy a támogatásvolumen-
szerződésre vonatkozó feltétel(ek) - a Gyftv. 26. § (5) bekezdésben felsorolt - szerződéses
feltételekkel együttesen is alkalmazható(k) legyen(ek).
A javasolt szövegcserés módosítással fiókgyógyszertár létesítése településrészen is
megvalósulhat. Magyarországon számos olyan településrész van, mely gyakran több
kilométer távolságra helyezkedik el a településen található gyógyszertáraktól, és mivel a
település lakosságszáma és a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú
gyógyszertár nem létesíthető, így a lakosság gyógyszerellátása a településrészen nem
megoldott.
A Törvényjavaslat e §-a továbbá technikai pontosítást tartalmaz.
A 61. §-hoz
Technikai jellegű, koherencia-teremtő pontosításokat tartalmaz.
A 62. §-hoz
A gyakorlati igények alapján szükségesnek mutatkozik a különböző fenntartásban működő
szolgáltatók közötti kapacitás- átcsoportosítás lehetőségét megteremteni, egy rugalmasabb, a
szükségletekhez jobban idomuló ellátórendszer létrehozásának céljával.
A 63. §-hoz
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvény lehetővé tette, hogy a 2011. április 11-ét
megelőzően betöltött kamarai tisztségek, az azonos tisztségre való kétszeri megválaszthatóság
törvényi követelménye szempontjából figyelmen kívül maradjanak, ennek egyértelművé
tételét szolgálja a módosítás.
A 64. §-hoz
A Törvényjavaslat módosítási javaslata a humángenetikai vizsgálatokat is végző egészségügyi
szolgáltatók működési feltételeit érinti. A jelenlegi előírás szerint minden humángenetikai
vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató köteles biobankot fenntartani, ez azonban
nehézséget okoz, mivel humángenetikai vizsgálatokat olyan molekuláris genetikai
laboratóriumokban is végeznek, ahol csak rövid távú tárolás történik, illetve a rövid tárolás
után megsemmisítik a genetikai mintát és nem kerül biobankba. Erre tekintettel kerül sor
ennek az előírásnak a hatályon kívül helyezésére.
34
A 65. §-hoz
A „zsebcsomag” minimális mennyiségének módosítása.
A 66. és 67. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket és jogharmonizációs záradékot tartalmaznak.
35