﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4682. számú törvényjavaslat
a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról
1.	§
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a
következő 15 a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 15a. közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló
2014. évi LXXXIII törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 3. pontja szerinti, közhiteles adatokkal,
vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából
kibocsátott, külön jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet
elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia
követelményrendszerét. A Nektv. 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges kártyának
tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a
közlekedési kártya mint másodlagos kártya - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei
adottak - a jogosult kérelmére hozzárendelhető;”
2.	§
Az Sztv. 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
,,d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, regionális és elővárosi
személyszállítási közszolgáltatások - személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével
történő - megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,”
3.	§
(1)	Az Sztv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási
szolgáltatásban részt vevő, a menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött
utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele
jogszerűségének megállapítása céljából
a)	a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
b)	a nemzeti mobilfizetési szervezet, továbbá
c)	- ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező vagy megbízottja
jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4)
bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.”
(2)	Az Sztv. 7. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
(A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató, vagy -
amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező vagy ezek
megbízottja adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául
szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:)
„a) a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév,
születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve), lakcíme, valamint személyazonosításra
alkalmas hatósági igazolványának típusa és száma - ha 14. életévét betöltötte, akkor - aláírása is,
vagy a jogosult részére elektronikusan kiállított, utazásra jogosító közlekedési kártya esetén annak
egyedi sorszáma és a jogosult arcképmása,”
(3)	Az Sztv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a (4)
bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig nyilvántartja és kezeli.”
(4)	Az Sztv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Nektv-ben meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó
természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv-
ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során
felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és
aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, valamint
az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az
(1)	bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében
a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.”
(5)	Az Sztv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti
kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya
megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésben rögzített
feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási
Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely
tartalmazza:
a)	a (6) bekezdés szerinti adatokat,
b)	a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
c)	a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,
d)	a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
e)	a közlekedési kártya egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.”
(6)	Az Sztv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
3
„(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a (7) bekezdés a) és d) pontjában
meghatározott adatokat a közlekedési kártya érvényességének vagy a polgári jogi igény
érvényesíthetőségének időpontjáig kezeli.”
4.	§
Az Sztv. 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén
-	a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles]
„e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen”
[figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által
folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és
hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának
helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok
megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére
vonatkozó rendelkezéseiről.]
5.	§
Az Sztv. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe
venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél,
illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a
közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz - személyesen, postai
vagy elektronikus úton - akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos
személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az
nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
(2)	Vasúti személyszállítás esetén panaszt benyújtani a vasúti társaság vagy közlekedésszervező
panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában
a panaszkezelési szabályzatban az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül
lehet. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró
dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben a
vasúti igazgatási szervhez fordulhat. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott
panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúti társaság vagy a
közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti
igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti
igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő
beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére
szolgáló űrlapot.”
6.	§
(1)	Az Sztv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
4
„(1a) A vízi személyszállítási közszolgáltatás lebonyolítására alkalmas és ahhoz szükséges vízparti
ingatlanok, kikötőhelyek, kikötői infrastruktúra használatával kapcsolatban a miniszter
közlekedésszakmai és hozzáférési feltételeket írhat elő. A szakmai feltételek kiterjednek a kikötői
infrastruktúra használatára, szolgáltatási színvonalára, forgalmi rendjére, az infrastruktúrához
történő hozzáféréssel kapcsolatos szabályokra, a kikötői infrastruktúra üzemeltetésével és
fenntartásával kapcsolatos részletes előírásokra, valamint a személyi és képesítési
követelményekre.”
(2)	Az Sztv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási
tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett
feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti
igazgatási szerv e törvényben, a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti
személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi
működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti
személyszállítási üzletszabályzat, illetve a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az
e törvényben a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás
feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély
alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott
feltételeknek megfelel.”
7.	§
Az Sztv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vízijárművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási
szerződés megkötésére az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatásokra vonatkozó
rendelkezések alapján a miniszter jogosult. A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott menetrend szerinti vízi
személyszállítási szolgáltatásokra, ha azok a helyi személyszállítási közszolgáltatások integrált
részét képezik. A közszolgáltatási szerződés megkötéséhez ebben az esetben is szükséges a
miniszter előzetes hozzájárulása, kivéve a közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatási
kötelezettségek ellátásának adott menetrendi évre vonatkozó feltételeiről és a megrendelt
közszolgáltatások ellátásáért járó ellentételezés összegéről szóló megállapodás megkötését.”
8.	§
Az Sztv. 29. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben két vagy több település közötti utazási igény kielégítése személyszállítási
közszolgáltatásokkal a 26-28. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően biztosított, további
személyszállítási közszolgáltatás vonalakra vagy vonalak meghatározott csoportjára olyan módon is
biztosítható, amely során a közszolgáltatási szerződés a szolgáltató számára a szolgáltatás ellátására
vonatkozó kizárólagos jogon kívül ellentételezés lehetőségét korlátozza vagy kizárja.
5
(1b) Az (1a) bekezdésben megjelölt további személyszállítási közszolgáltatás abban az esetben
kezdhető meg vagy tartható fenn, amennyiben az gazdasági szempontból megalapozott, erre
vonatkozó utasigény fennáll, a szolgáltató azt a saját üzleti kockázatára vállalja, és az a közforrások
hatékonyabb felhasználását szolgálja.”
9.	§
Az Sztv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési szolgáltató - a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási
szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatások kivételével - ellentételezésre jogosult.”
10.	§
(1)	Az Sztv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá
ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben, a
közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási
közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak
kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.”
(2)	Az Sztv. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a szolgáltatás tekintetében elektronikus kártya kerül bevezetésre, jogszabály a
közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételét közlekedési kártya használatához kötheti.”
(3)	Az Sztv. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott személyszállítási közszolgáltatások esetén a
közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények alkalmazhatósága kizárható. Az utazási
kedvezmények kizárása esetén a 33-34. § szerinti szociálpolitikai menetdíj-támogatás nem vehető
igénybe.”
11.	§
Az Sztv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások engedélyezése során a vasúti
igazgatási szerv az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i
869/2014/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 869/2014/EU végrehajtási rendelet) szabályai
alapján jár el.”
12.	§
Az Sztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági hátrány megállapítására vonatkozó gazdasági egyensúlyra
irányuló vizsgálat során a vasúti igazgatási szerv a 869/2014/EU végrehajtási rendelet alapján jár
el.”
13.	§
(1)	Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„f a 19. § (1a) bekezdése szerinti közlekedésszakmai feltételek és hozzáférési feltételek részletes
szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„g) a 45. § szerinti, az új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások eljárásainak díjait”
(rendeletben állapítsa meg.)
14.	§
Az Sztv.
a)	7. § (2) és (3) bekezdésében az „A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő
közlekedési szolgáltató” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet”
szöveg,
b)	7. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást
teljesítő közlekedési szolgáltató, vagy - amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező
végzi - a közlekedésszervező vagy ezek megbízottja” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben
meghatározott szervezet” szöveg,
c)	8. § (1) bekezdésében az „A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson a
közforgalom számára nyitva álló helyen” szövegrész helyébe az „A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és
közösségi kerékpár-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a jegy- és bérletértékesítő
berendezéseken” szöveg,
d)	8. § (1) bekezdésében az „a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi
kerékpáros rendszer eszközei” szövegrész helyébe az „a személyszállító vasúti járművek, trolibusz,
autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei, a jegy- és bérletértékesítő berendezések” szöveg,
e)	12. § (3)-(7) bekezdésében, a 42.§ (3)-(5) bekezdésében és a 49.§ (3) bekezdésében a „helyi
önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
f)	18. § (4) bekezdésében a „vasúti társaság” szövegrész helyébe a „személyszállító szolgáltató vagy
közlekedésszervező” szöveg,
g)	18. § (5) bekezdésében a „szolgáltatót” szövegrész helyébe a „szolgáltatót, a
közlekedésszervezőt” szöveg
lép.
7
15.§
Hatályát veszti az Sztv.
a)	45. § (3) bekezdése,
b)	46. §-a,
c)	47. § (4) és (5) bekezdése.
16.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon
lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3. § (4)-(6) bekezdése és a 10. § (2) bekezdése 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
17.	§
Ez a törvény az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i
869/2014/EU végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat elsődleges célja az Sztv. összhangjának megteremtése az Európai Bizottságnak a 2015.
június 16-án hatályba lépő, az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus
11-i 869/2014/EU végrehajtási rendeletével (a továbbiakban: EU Rendelet).
Az EU Rendelet kapcsolódik az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU
irányelvben foglaltakhoz, amely lehetővé tette az új, nyílt hozzáférésű, közbenső megállókkal
rendelkező nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások (belföldi kabotázs) bevezetését.
Az EU Rendelet előírja a vasúti személyszállítási szolgáltatás fő céljára és a már meglévő
személyszállítási szolgáltatások gazdasági egyensúlyára irányuló vizsgálatra vonatkozó
részletszabályokat.
Az EU Rendelet 2015. június 16-tól a tagállamokban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, emiatt
jogharmonizációs céllal szükséges az Sztv. egyes rendelkezéseinek módosítása. A
jogharmonizációs célú módosításon túl a törvényjavaslatba beépítésre kerültek azok az alábbi
területeket érintő módosítások, amelyek az Sztv. megalkotása óta jogi vagy alkalmazási tapasztalat
alapján szabályozási igényként felmerültek.
a)	Az adatkezelési szabályok pontosítása
A Javaslat a nemzeti mobilfizetési törvény végrehajtásával, valamint az elektronikus jegyrendszer
jövőbeni bevezetésével összefüggésben kiterjeszti a közösségi közlekedési szolgáltatásokra
vonatkozó adatkezelési és adat-megismerési jogot a nemzeti mobilfizetési szervezetre, valamint
azon adatok körére, amelyek a közösségi közlekedésben teljesített utazások pontos elszámolásához,
valamint az utazási kedvezményre jogosultság ellenőrzéséhez szükségesek. A javaslat biztonsági
okokból lehetővé teszi a jegy és bérletértékesítő berendezésekkel történő kép- és hangfelvétel
készítését.
b)	Elektronikus panaszkezelés előmozdítása
Az elektronikus panaszkezelés előmozdítása érdekében a javaslat pontosítja a közlekedésszervezőre
vonatkozó panaszok kivizsgálására, valamint az üzletszabályzatokra vonatkozó rendelkezéseket.
c)	A vízi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos hatáskörök pontosítása
A vízi személyszállítási szolgáltatások fejlesztése és a közösségi közlekedési rendszerbe történő
integrálása érdekében a javaslat pontosítja a vízi személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatos
hatásköröket (elővárosi/országos/regionális vízi személyszállítási közszolgáltatások a miniszter
hatáskörébe tartoznak, a helyi szolgáltatások a települési önkormányzat hatáskörébe, a miniszter
egyetértési jogával). A javaslat emellett lehetővé teszi a miniszter számára, hogy a vízi
személyszállítási közszolgáltatás lebonyolítására alkalmas és ahhoz szükséges vízparti ingatlanok,
kikötőhelyek, kikötői infrastruktúra használatának szakmai szabályait rendeletben írja elő.
d)	Az indokolatlan párhuzamosságok állami finanszírozásának megszűntetése
A javaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy bizonyos, közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően
ellátott területeken a szolgáltatásokat ellátó közszolgáltató, - indokolt esetben - bizonyos vonalak
esetében állami finanszírozás (támogatás és kedvezmények) nélkül, piaci alapon önfenntartó
személyszállítási szolgáltatásokat biztosítson. Ennek célja, hogy az alap közszolgáltatási ellátás
9
sérelme nélkül megteremtse annak a lehetőségét, hogy közforrásokból indokolatlanul ne kerüljenek
párhuzamos szolgáltatások finanszírozásra, ugyanakkor bizonyos állami finanszírozás nélkül is
gazdaságos szolgáltatások továbbra is biztosíthatóak legyenek (pl. kiemelt turisztikai központokba
közvetlen, átszállásmentes eljutást biztosító expressz járatok). Ezzel párhuzamosan a javaslat az
egyéb rendelkezései között az államháztartási szempontok fokozott érvényesítése és a költségvetési
fegyelem eredményesebb betartása érdekében rendelkezik arról, hogy a helyközi személyszállítási
közszolgáltatások megrendelése során a közlekedésért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben járjon el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Bevezeti a közhiteles adatokkal megszemélyesített közlekedési kártyát, amely a NEK
szabályrendszere alapján kerül kibocsátásra. E kártya biztosítja az egyes közösségi közlekedési
szolgáltatások igénybevételét, az egyes közlekedési szolgáltatók által működtetett rendszerek
közötti átjárhatóságot, az egyes rendszerek interoperabilitását.
a 2. §-hoz
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. §-a tartalmazza a
közlekedésért felelős miniszter feladatait a személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatban.
Ennek keretében méltányolandó és igazolható, hogy az államháztartási szempontok fokozott
érvényesítése és a költségvetési fegyelem eredményesebb betartása érdekében rendelkezik arról, a
helyközi személyszállítási közszolgáltatások megrendelése során a közlekedésért felelős miniszter
az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben járjon el.
a 3-4. §-hoz
A nemzeti mobilfizetésről szóló törvénnyel összhangban az Sztv. 7. §-a tartalmazza a közforgalmú
személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi,
valamint megfigyelési szabályokat, szükséges az ezzel kapcsolatos jogosultságok kiterjesztése a
közlekedési bevételek beszedését végző nemzeti mobil fizetési szervezetre vonatkozóan.
Ezen túlmenően a javaslat rendelkezik a jegy és bérletértékesítő berendezésekkel történő kép- és
hangfelvétel készítésének lehetővé tételéről.
A javaslatbiztosítja a közösségi közlekedési szolgáltatások, és elsősorban az állami
kedvezményekkel igénybevett közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevételét csak a
megfelelő jogosultsággal rendelkező, azaz az arra jogosult személyek vegyék igénybe, oly módon,
hogy a szolgáltató, valamint a szolgáltatás biztosítását elősegítő szervezetek megfelelő ellenőrzést
(akár offline) tudjanak gyakorolni a kedvezmények igénybevétele esetében. A javaslat kiterjeszti az
adatkezelési jogosultságot személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusára és
számára, ha 14. életévét betöltötte aláírására, illetve az elektronikusan kiállított, utazásra jogosító
közlekedési kártya esetén annak száma és a jogosult arcképmására. Ennek indoka, hogy az egyes
közlekedési szolgáltatások igénybevétele jogosultsághoz kötött, amelyhez az egyéni azonosítási
lehetőség elengedhetetlen.
A jogosító okmányok típusának és számának rögzítése azért is indokolt, mivel a jogosultság
ellenőrzése kizárólag megfelelő okmány, közokirat és személy azonosítás alapján történhet. Ennek
megfelelően az azonosító igazolvány típusa és száma része az azonosítási feladatnak, nem utolsó
sorban a későbbi, a szolgáltató által az állammal, vagy egyéb állami szervvel történő tételes
10
elszámolás alapját is ezen azonosítás képezi, és az adatok forrásaként szolgáló okmány azonosítása
nélkül az adatok hitelesítése, illetve visszakeresése nem bizosítható.
Biztosítja továbbá az esetlegesen felmerülő polgári jogi igények érvényesítéséhez szükséges
azonosítási feltételeket.
az 5. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján és az eljárások egyszerűsítése érdekében indokolt a panaszok
benyújtását elektronikus úton is lehetővé tenni.
A panaszos panasszal élhet, ha a szolgáltató, illetve a közlekedésszervező megsértette az Sztv.-ben
felsorolt rendelkezések valamelyikét. Az Sztv. ugyanakkor jelenleg nem egységesen szabályozza a
szolgáltató, illetve a közlekedésszervező feltételezett jogsértése esetén benyújtandó dokumentumok,
illetve adatok körét, a panasz benyújtásának határidejét, illetve az eljárás során meghallgatható felek
körét. A vasúti társaságra vonatkozó panaszok esetében előírt rendelkezések alkalmazását indokolt
a közlekedésszervezőre vonatkozó panaszokra is kiterjeszteni.
a 6-7. §-hoz
Miután a közösségi közlekedésben egyre jelentősebb szerepet tölt be a vízi közlekedés, ezért
szükséges az annak végzéséhez szükséges ingatlanokra és infrastruktúrára vonatkozó szabályok
pontosítása, a közlekedésszakmai szempontok minél teljesebb érvényesülése céljából, továbbá
pontosítani szükséges a vízi járművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
közszolgáltatási szerződések megkötését rendező szabályokat.
Emellett a javaslat egyértelműsíti, hogy a személyszállítási üzletszabályzatoknak az alapvető
jogszabályi kereteket meghatározó jogszabályi rendelkezéseknek is meg kell felelniük, e nélkül
azok nem hagyhatók jóvá.
a 8-10. §-hoz
A javaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy bizonyos, közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően
ellátott területeken a szolgáltatásokat ellátó közszolgáltató, - indokolt esetben - bizonyos vonalak
esetében állami finanszírozás (támogatás és kedvezmények) nélkül, piaci alapon önfenntartó
személyszállítási szolgáltatásokat biztosítson. Ennek célja, hogy az alap közszolgáltatási ellátás
sérelme nélkül megteremtse annak a lehetőségét, hogy közforrásokból indokolatlanul ne kerüljenek
párhuzamos szolgáltatások finanszírozásra, ugyanakkor bizonyos állami finanszírozás nélkül is
gazdaságos szolgáltatások továbbra is biztosíthatóak legyenek (pl. kiemelt turisztikai központokba
közvetlen, átszállásmentes eljutást biztosító expressz járatok). A javaslat pontosítja továbbá a
személyszállítási közszolgáltatások díjainak és pótdíjainak meghatározását, olyan módon, hogy a
bruttó összegek alkalmazásának előírásával annak érdekében elkerülhetőek a díjak és pótdíjak
meghatározásakor a kerekítésből adódó eltérések.
a 11-12. §-hoz
Az Sztv. 45-47. §-a tartalmazza az új nemzetközi vasúti személyszállításra vonatkozó előírásokat,
amelyeket a 2015. június 16-tól hazánkban is közvetlenül alkalmazandó EU Rendelet is előír.
Tekintettel a szabályozás megismétlésének elkerülésére, szükséges az Sztv. 45. § (2) bekezdésének
és 47. § (3) bekezdésének pontosítása.
11
a 13. §-hoz
Az EU Rendelet előírása miatt szükséges az EU Rendelet 18. cikkében előírt, a tagállamoknak a
díjak kiszabására vonatkozó lehetősége miatt két új felhatalmazó rendelkezés megállapítása.
a 14.§-hoz
A 3., 4. és 5. §-ban foglalt módosítások, valamint az egységes fogalomhasználat miatt szükségessé
vált szövegpontosításokat tartalmazza.
a 15-16. §-hoz
Hatályon kívül helyező és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
a 17. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.