﻿Magyarország Kormánya
T/4730. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT


2015. évi ... törvény
Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2016. évi
a) bevételi főösszegét 15 789 564,6 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 16 551 199,1 millió forintban,
c) hiányát 761 634,5 millió forintban
állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel
nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek,
címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet
tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-
ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3
forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 898,5 milliárd forint.
(2) 2016. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege
25 803,9 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege
35 188,0 milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2016. december 31-ére
tervezett mértéke 73,3%.
1
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés
szerinti mértéke a 2015. év utolsó napján várható 74,3%-hoz képest az Alaptörvény
36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése
követelményének eleget tesz.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában
foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelésioktatási,
felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és
ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján
ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2016. évben – jogszabály
alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle
kifizetések alcímen
a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1)
bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi
juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,
d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi
juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó kifizetésére,
e) a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás következtében
jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések
alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi
önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I. pont 2.
alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
2
támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések
miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Ágazati életpályák
alcímen - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy
sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél
foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy
élettársa a 2016. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a
saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció
összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az
annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról,
adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A
nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény
kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet
irányító szerv az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter.
(3) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai
terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat
és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések
ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon
vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.
(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016.
évben 25,0 millió forint,
b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016.
évben 25,0 millió forint,
c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2016. évben 25,0 millió forint,
d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2016. évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (5) bekezdésben meghatározott
kivétellel – 20 000,0 millió forint
lehet.
(5) Az állam javára megszerzett
a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és
3
b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények
a (4) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen
önkormányzati tulajdonba adhatók.
(6) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben a
hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi
érték,
c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték
képezi.
(7) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú
ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek
alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton
vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2016. évben a Kormány
határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban
meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány
határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési
bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó
kiadási előirányzatainak növelését.
(8) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására
feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó
- a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege
a 2016. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési
fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az
államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2016. évben
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat
létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési
fejezetben.
(9) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó
ingatlanok (8) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX.
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami
Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért
felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére
használható fel a (8) bekezdésben meghatározott módon.
4
(10) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím
előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése
szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója
pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős
miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az
előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára
év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.
(11) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök
és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a
2016. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök
fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az
értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2016.
évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2.
cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.
(12) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6.
Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány
engedélyével 2016. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. §
(4) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének
figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint
benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2016. évre várható
hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,0%-át.
6. §
(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben
szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel.
A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési
fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési
fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások
alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain
belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás
mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem
5
haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére,
amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait
finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.
(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési
bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.
7. §
(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet
irányító szerv az agrárpolitikáért felelős miniszter.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.
cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési
fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az
agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(3) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén
különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e
költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata -
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e
költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(4) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Nfatv.) 38. § (5) bekezdése szerinti haszonbérleti díj összegét a XLIV. A Nemzeti
Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. Hasznosítási
bevételek alcímen belül külön jogcímcsoporton kell elszámolni. A Nfatv. 38. § (5)
bekezdése szerinti továbbutalást a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
alcímen belül külön jogcímcsoport terhére kell teljesíteni, amelynek mértékével a
fejezet tervezett kiadása túlléphető.
8. §
(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e
minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű
előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az
általa e minőségében a 2016. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás
nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős
minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi
joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten
6
belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről
az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi
kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában
történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által
létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó
kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-
áig teljesíthet kiadást a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím,
1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton.
(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott
légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag
teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a
XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság
Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton.
(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel
a) 50%-ával az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer
jogcímcsoport előirányzatát,
b) 50%-ával az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer
végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát
megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott
kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási
egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet
hozhat létre.
(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási
előirányzatok terhére kell teljesíteni.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ 185,3 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből a központi
költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a
negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
7
(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2016. évben
befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot
köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 220,0 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell
képezni és a befizetést legkésőbb 2016. december 20-áig kell teljesíteni.
(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati
jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat
– a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek
befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások
befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a
központi költségvetés javára.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
(1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 3 808,7 millió forintot utal át a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 7. Társadalmi Megújulás Operatív Program -
Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást az első negyedévben
kell teljesíteni.
(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen
rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatályba lépése előtt
keletkezett, 2016. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.
8
(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ
részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai
innováció támogatása cím terhére 2016. évben 1426,0 millió forint támogatást kell
biztosítani.
(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2016. évben a központi
költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési
tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli
finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat
25%-ával kell teljesíteni.
(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre
500,0 millió forint használható fel.
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a
továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag
a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások
megtérítése jogcím között és
b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyítómegelőző
ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére
csoportosíthat át.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.
9
(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is
módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2)
bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.
13. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímek között, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni
ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi
ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a
gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím,
a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a
gyógyszertámogatással,
b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a
gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1.
cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz
támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton
felül befolyt – bevételek összegével.
(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben
megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7.
jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi
előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
10
(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport, 22. Alapellátás megújításának II. üteme jogcímről a
jogcímcsoport 1-3. és a 13. jogcímére, kiemelten az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti
ellátás jogcím javára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
14. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások
alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az
5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3.
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.
15. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a
továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók
szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió
forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök
kiadásait is.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
16. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 8100,0 millió
forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.
11
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben
meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
előirányzattól.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24.
Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.
(3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek,
valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között
együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja
fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III.
Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V.
Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a
XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és
bevételi előirányzatai főösszegének,
b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú
központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi
alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és
szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál
kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka -
Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi
személyek jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi
személye jogcím előirányzatai
csökkentésére.
12
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező
változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között
előirányzat-átcsoportosításra
a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi
önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány
jogosult,
b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók –
így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a
humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni
vállalkozó – közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet
irányító szervek jogosultak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja és a 35. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára
történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá
rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi
határozatban jogosult.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatából
legfeljebb 40 000,0 millió forint az EDP jelentés 2016. március 31-ig történő
benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével,
amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány – a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,0%-át.
(4) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatának a
(3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2016. szeptember 30-ig történő benyújtását
követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a
benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg
figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,0%-át.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban
dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a
Kormány számára
a) a 2016. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,
b) a 2016. évre várható EDP-hiány és
c) a 2016. évre várható államadósság
alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és
ütemezésére.
13
(6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben,
XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium
fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben,
XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben, valamint a LXII. Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezetben, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási
Alap fejezetben, LXV. Bethlen Gábor Alap fejezetben, LXVI. Központi Nukleáris
Pénzügyi Alap fejezetben, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezetben, LXVIII.
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejezetben lévő fejezeti
stabilitási tartalék előirányzatokat 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet
felhasználni.
(7) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt –
a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a (6) bekezdésben
meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának
engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról.
20. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti
előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzatcsoportra,
kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb
6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási
adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti,
ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában
teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek.
(3) A 10. mellékletben meghatározott előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az
államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az
egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére
általánosan is megadhatja. Az egyetértés megadása során figyelemmel kell lenni a 19.
§ (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen
belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben
szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére.
21. §
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1.
Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
14
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági
Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll
kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges,
d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő
visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító
szerv vezetője jogosult.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2.
Kúria cím javára.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2.
cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal
fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.
22. §
(1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII.
Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a
kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az
átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és
Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV.
Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat
terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv
vezetője jogosult.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére
átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.
(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével
kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI.
Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási
kormányhivatalok cím javára.
(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport
15
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei
kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.
(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím
javára.
23. §
A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi
évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi
Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható,
megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2016. évet
terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium
fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport
kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók
adósságrendezési programjának 2016. évet terhelő kiadásait is.
24. §
A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV.
Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
feladatrendszerének támogatása alcím terhére fejezeten belül címekhez és más
fejezetek javára átcsoportosíthat. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat
terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely
javára az átcsoportosítás történt.
25. §
A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel
összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.
26. §
(1) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium
Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére
átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek,
főiskolák cím és a 20. cím, 8. alcím, 1. Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési
programok jogcímcsoport javára, valamint a XVIII. Külgazdasági és
Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára.
(2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1.
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli
fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió
forintot.
16
27. §
A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ide értve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.
28. §
(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása
jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti
feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi,
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval
létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának
átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben
bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez
tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló
2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata
tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a
távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó
bevételt. Amennyiben e három játékadó 2016. évben pénzforgalmilag teljesült
bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.
cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett
költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült
bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004.
évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot
hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti
a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos
sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ
feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.
(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4.
Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és
a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.
17
(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24.
Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási
előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt
meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint
befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.
(7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére
biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati
bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9.
Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék
jogcímcsoport között átcsoportosíthat.
(8) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi
ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház
finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és
gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között
átcsoportosíthat.
(9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője és a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a feladatellátásban 2016-ban bekövetkező változásokkal
összefüggésben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím,
4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont
és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások,
utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása cím
között átcsoportosíthatnak.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
(1) A teljes, 43 731,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági
Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-
2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(2) A teljes, 38 423,9 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
18
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci-Magyar
Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó
tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(4) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében
az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és az Európai Szomszédsági és Partnerségi
Támogatási Eszközből indult és a 2007-2013-as programozási időszakban
finanszírozott programok esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése
esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének
kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további
partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét
saját projektpartnerei számára.
30. §
A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIEtípusú
pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív
Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program
1.3. intézkedés keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a
vonatkozó közösségi szabályok szerinti célokra használhatók fel.
31. §
(1) Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap
és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós
programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós
Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím
előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel.
(2) Az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7.
alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII.
Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem
térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban
meghatározott célokra használható fel.
32. §
(1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai
strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5.
mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív
európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó,
19
minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű
együttes összegének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020-as programozási időszakban
megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső
programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 50%-os mértékéig
vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott
Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által
finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott
és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat
és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014-2020-as
programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós
hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra együttesen
300 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
(1) A szociális hozzájárulási adó 2016-ban megfizetett összegének 79,43%-a az Ny.
Alapot, 20,57%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett
összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15.
napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – az állami intézményfenntartási
feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési
intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett
befizetések összegével.
(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás
kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár
intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására
pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.
(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2016. évi központi
költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért
20
felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő
befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4.
Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak
ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások
jogcímeit a 2. melléklet és 9. melléklet szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg
a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet
I. pont 1-6. alpontjai, a II-IV. pontok, az V. pont 4-5. alpontjai és a VI. pont szerinti
támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.
35. §
(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2015. évben év közben
létrehozott új címek, illetve alcímek 2015. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az
államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2016. évi
címrendbe történő felvételéről és a 2015. december 31-én fennálló pozitív
egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter
egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben
szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon
belül - átcsoportosíthat.
36. §
Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a
2. melléklet, a 3. melléklet és a 9. melléklet szerinti támogatások illetik meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 40%-a és
b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből
származó bevétel 100%-a.
21
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési
önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
38. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a,
b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a
veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt
környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és
végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési
önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett
bevétel 100%-a,
d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési
szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül –
közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40 %-a,
ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője
önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és
e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a
közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének
100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság
végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont
2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének
elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy
nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló,
munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya
megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és
munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és
megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját,
felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját
megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A
22
kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de
legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon
kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-5. és 7. alpontjai, IV. pontja, a 3.
melléklet I. pont 2. alpontja és a 9. melléklet alapján nyújtott támogatás folyósítása
nettó finanszírozás keretében történik.
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében
a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető
összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli
elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont
1. alpont a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha
a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést
nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban
meghatározott módon – igénylés nélkül történik,
b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott
be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3.
alpontjai, III. pont 3-5. alpontjai és a 9. melléklet szerinti támogatások együttes
összegét kell figyelembe venni.
(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési
önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap
5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével
kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.
(6) A kincstár az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett
helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó
finanszírozás során levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az
(5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt
összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt
meghaladja.
(7) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében
megillető adott havi források a (6) bekezdés szerint levonandó összegekre nem
nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az
önkormányzatnak 2016. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a
kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.
23
V. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására
a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai
szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és
magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelésioktatási
intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben
pedagógus és – a b) pont kivételével – nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontja, valamint az óvoda,
egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint és az
5. alpontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek
szerint,
b) átlagbér alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi
szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye
alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett
fenntartója számára a 7. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a 2. melléklet
II. pont 1. alpontja szerint,
c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi
jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a
pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai
fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt
vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett
egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint,
d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója
részére a 7. melléklet III. pontja szerint,
e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan
ea) tankönyvtámogatást és
eb) átlagbér alapú támogatást
állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a
7. melléklet IV. pontja szerint,
f) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános
iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési
intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán
köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-,
24
tanulóétkeztetéshez a 2. melléklet III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott
támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett, továbbá a 7. melléklet
V. pontja szerinti támogatást állapít meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és
erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó
előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
41. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó
intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet,
közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást
alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a
továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a
következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2.
melléklet III. pont 3. alpont b)-k) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában
meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett
illeti meg,
b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális
fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c)
pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I.
és II. pont szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont
szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,
d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra
jogosult.
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb)
alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra
jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
támogatás 71,4%-a.
(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás
teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek
átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó
intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.
25
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére,
illetve javára történik.
(6) A nem állami szociális fenntartót a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú
végzettségű kisgyermeknevelők béréhez kiegészítő támogatás illeti meg.
(7) A települési önkormányzatot, annak társulását, valamint az (1) bekezdés szerinti
nem állami szociális fenntartót
a) a támogató szolgáltatás,
b) a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,
c) a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás,
d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,
e) a Biztos Kezdet Gyerekház,
f) az utcai szociális munka,
g) a krízisközpont és a félutas ház,
h) a titkos menedékház
szolgáltatások után a 9. melléklet szerinti támogatás illeti meg, ha be lett fogadva a
Szoctv., illetve a Gyvt. szerinti finanszírozási rendszerbe.
(8) A (7) bekezdés szerinti szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem
értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót a 9. melléklet szerinti
támogatás 30%-a illeti meg.
(9) A (7) bekezdés szerinti egyházi fenntartót, a (7) bekezdés a)-h) pont szerinti
szolgáltatásai után kiegészítő támogatás a 2016. évi központi költségvetés végrehajtása
során az állami, illetve önkormányzati fenntartók (7) bekezdés a)-h) pont szerinti
szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése
alapján illeti meg.
42. §
Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az
átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5)
bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet,
20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a
következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok
arányában részesül,
26
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként
visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi
döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak
finanszírozására használható fel.
43. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján
kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2016. évi személyi jövedelemadórendelkezéseknél
a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2017. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
44. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.
(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.
VI. FEJEZET
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIAVÁLLALÁS
ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
45. §
(1) A Kormány a 2016. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási
Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható
egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti
keretösszeget.
46. §
(1) A 2016. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a
vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem
haladhatja meg az 1 100 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2016. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú
vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti
27
társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti
gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az
EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott
forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.
47. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
1 900 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
800 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
2 000 000,0 millió forint.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára
felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
48. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.)
7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 200 000,0 millió forint.
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
350 000,0 millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
600 000,0 millió forint.
49. §
(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött –
jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,
valamint
28
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és
gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §
(1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése
érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló
kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és
2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én
nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a
behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia
mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
50. §
(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban
meghatározott feltételek mellett – a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
29
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a
150 000,0 millió forintot.
(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában –
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
– a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
51. §
(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
30
52. §
(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás
céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez
kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem
haladhatja meg a 6500,0 millió forintot.
(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett
kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én
nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.
53. §
(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből – az 54. § szerinti viszontgarancia kivételével –
olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt
kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti
forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes
kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
54. §
(1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) mint az MVMagyar
Vállalkozásfinanszírozási Zrt. jogutódja által a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi
Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált
fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia
érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100 %-a mögött a (2)-(6)
bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll
fenn.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 80 %-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program „Pénzügyi eszközök”
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében a
garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2016.
december 31-én nem haladhatja meg a 300 000 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések
31
fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív
Program terhére kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből
származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
VII. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
55. §
A 2016 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál
1,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
56. §
(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2016. év
folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
57. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti
illetményalap a 2016. évben 38 650 forint.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi
illetményalap 2016. évben 38 650 forint.
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti
honvédelmi illetményalap 2016. január 1-jétől 40 140 forint.
(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete,
illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy
foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)-f)
pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz
32
kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló
együttes összege a 2016. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak
havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2016. évben legfeljebb
1000 forint.
58. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.)
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő –
legkisebb szorzószámokat a 2016. évre a 6. melléklet tartalmazza,
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2016. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott
keresetkiegészítés a 2016. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis
előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó
juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami
felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi
költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi
költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.
59. §
Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja
101 500 forint.
60. §
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 2016. január 1-jétől 437 300 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló
kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően
felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000
forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó
intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok
tekintetében a 40. § (1) bekezdés d) és f) pontjában megállapított támogatások azonos
jogcímen és feltételekkel illetik meg.
33
61. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. §
(2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2016. évben 391 600 forint.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti
ügyészi illetményalap a 2016. évben 391 600 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj a 2016. évben 5000 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj a 2016. évben 5000 forint.
62. §
(1) A Gyvt.
a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2016. évben
gyermekenként 5800 forint,
b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2016. évben
gyermekenként 8400 forint,
c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként,
fiatal felnőttenként – a 2016. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Szoctv.
a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2016. évben
esetenként 20 000 forint,
b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2016. évben 29 500
forint.
(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek
a 2016. évben született.
(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva
összege a 2016. évben 453 000 forint/fő/év.
63. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2016. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
34
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az
életjáradék összege 2016. március 1-jétől - 2016. január 1-jei visszamenőleges
hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével
emelkedik.
64. §
A Szoctv.
a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2016. évben
12 000 forint,
b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2016. évben
6000 forint.
65. §
Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési
egység után 38 forint.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
66. §
Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés
értékhatára 100 000 forint.
67. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2016. évben magyar filmalkotás esetén 329,6 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,8 millió forint.
68. §
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. – a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C.
§ (5) bekezdés b) pontja szerinti – kincstárnál vezetett letéti számlájára a 2016. évben
befizetett összeg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény
22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül a 10 000,0 millió
forintot nem haladhatja meg.
69. §
(1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,
35
e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti
közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,
d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.
70. §
(1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás
megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 134 000 euró,
b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés
a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a
beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 207 000 euró,
c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a
Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.
(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró.
(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a
szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-
jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró.
(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a
tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
71. §
(1) A 70. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén
irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési
értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró,
36
b) építési beruházásra 5 186 000 euró,
c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000
euró.
(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési
értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 70. §-ban meghatározott uniós
értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában
így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell
figyelembe venni.
20. Egyes koncessziós díjak
72. §
(1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az
Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2016. tárgyévre a következő:
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 668,4 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 389,9 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 557,1 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 55,8 millió forint.
(2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a
2016. tárgyévre a következő:
a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén
105,9 millió forint,
b) két játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén
211,8 millió forint.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
73. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az
igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának,
37
elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés
szerinti nyilatkozat szabályait,
b) a 41. § (6) bekezdés és a 2. melléklet III. pont 7. alpontja szerinti támogatás
igénylési feltételeinek, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a
felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,
c) a 7. melléklet I. pont 3. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának,
lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári
tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos
szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
az 5. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb
értékhatárt határozzon meg.
22. Hatályba léptető rendelkezések
74. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő
napon lép hatályba, és 2019. december 31-én hatályát veszti.
(2) Az 1-73. §, az 1-2. melléklet, a 3. melléklet I-VI. pontja, a 3. melléklet VII. pont
1-4. alpontja és a 4-10. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez