﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4741. számú
törvényjavaslat
az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról

2015. évi...törvény
az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról

I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka”.
2.	§ Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett
eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a)	egy eltartott esetén 66 670 forint,
b)	kettő eltartott esetén
ba)	2016-ban 83 330 forint,
bb)	2017-ben 100 000 forint,
bc)	2018-ban 116 670 forint,
bd)	2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c)	három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”
3.	§ Az Szja tv. 29/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként
33 335 forint.”
4.	§ Az Szja tv. 84/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött,
de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, úgy
az e törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ....
törvénnyel megállapított 8. §-át a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet
alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának
nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak
2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt
aránya alapján kell megállapítani.”
5.	§ Az Szja tv.
a)	29/B. § (6) bekezdésében a „625 százaléka” szövegrész helyébe a „667
százaléka ” szöveg;
b)	48. § (4) bekezdés b) pontjában a „családi kedvezmény, adókedvezmény”
szövegrész helyébe a „családi kedvezmény, első házasok kedvezménye,
adókedvezmény ” szöveg;
3
c)	64/A. § (7) bekezdésében az „ 1,19-szerese” szövegrész helyébe az „ 1,18-szorosa”
szöveg;
d)	65. § (1) bekezdés c) pontjában az ,,1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-
szorosa” szöveg, az „1,28-szorosa” szövegrész helyébe az „1,27-szerese” szöveg;
e)	67/B. § (5) bekezdés c) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15
százalék” szöveg;
f)	72. § (2) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa”
szöveg;
g)	74/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15
százalék” szöveg, záró szövegrészében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az
„ 1,18-szorosa” szöveg;
h)	76. § (3) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa”
szöveg;
i)	84/G. § (1) bekezdésében a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(5a)
bekezdésben” szöveg;
j) 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a
„társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási
adó” szöveg;
k) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a
„társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási
adó” szöveg;
l)	10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a
„társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási
adó” szöveg
lép.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
6.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 10/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10/b. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde,
amely
a)	rendszeresen működik,
b)	működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és
a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c)	olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre
napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;”
7.	§ A Tao. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Növekedési adóhitel
4
26/A. § (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú
mellékletében foglaltaktól függetlenül, ha az adózó
a)	társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban
kezdődött, és
b)	az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban,
egyesülésben, szétválásban, és
c)	az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét
meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó
megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
d)	az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság
részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja
alkalmazni,
akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában az adóévi adóelőleg-kiegészítési,
adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévben és az adóévet követő két adóévben
-	az általános szabályoktól eltérően - e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a
növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes)
kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési
kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és
térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték
nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe
venni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózónak az adóévben az adóelőleg
adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel
összegére jutó adóelőleg összegét nem kell megfizetnie.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóelőleg-
kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a
társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy - ha adóelőleg-
kiegészítésre nem köteles - az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon,
elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget
megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a
negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában
megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági
adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és
a növekedési adóhitel összegére jutó adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre
tekintettel megállapított összegét az adóévet követő adóév harmadik és negyedik
negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév
második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel
vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg.
(6)	Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból
kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg
nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.”
5
8.	§ A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az
adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha
nemzetközi szerződés így rendelkezik, azzal, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a
belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó
megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.”
9.	§ A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi
... törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015.
adóév vonatkozásában is alkalmazandó.
(10)	E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a
2015.	adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
(11)	E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó
rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása
során alkalmazhatja.”
10.	§ A Tao. törvény
1.	4. § 2. pontjában a „ (2)-(4) ” szövegrész helyébe a „ (2)-(4), valamint (6) ” szöveg;
2.	7. § (1) bekezdés r) pontjában a „jogkövetkezménynek az elengedése” szövegrész
helyébe a , jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése ” szöveg
lép.
3.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény módosítása
11.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006.
évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2)	A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az
esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint
negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben
megfizeti.
(3)	A 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a 2014.
december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől
eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval
lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének
megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben -
szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.”
6
(2)	A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó alapja)
„ 1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2014.
évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;”
(3)	A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó mértéke)
„a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15
százalék, az e feletti összegre
aa)	0,31 százalék 2016-ban,
ab)	0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban
azzal, hogy a hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadó mértéke nem
haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét.”
12.	§ A Különadó tv. 7. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a
kockázati tőkealap-kezelőt;”
13.	§ A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § A Kormány a hitelintézetek 4/A. § szerinti különadó megállapítási, bevallási és
megfizetési kötelezettsége vonatkozásában a 2019-től alkalmazandó adókulcs (adókulcsok)
mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot.”
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
14.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban:
Áfa tv.) a következő 298. §-sal egészül ki:
„298. § A3. számú melléklet I. részének az adózással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 49. pontját azokban az esetekben
kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére
vagy azt követő napra esik.”
15.	§ Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része az 1. melléklet szerint módosul.
7
III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
16.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
(a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat”
szövegrész helyébe az „az állam vagy a helyi önkormányzat” szöveg lép.
17.	§ A Távhő. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2015. adóévi adókötelezettségre az
adózó választása szerint alkalmazza.”
6.	A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
18.	§ A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban:
Kvatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges
használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.”
19.	§ A Kvatv. 7. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § Ha a meglévő hírközlési vezetékhálózaton olyan hálózatfejlesztést hajtanak végre,
amely a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű
adatkapcsolati hozzáférést, akkor a vezetékhálózat hálózatfejlesztéssel érintett szakaszának
használatbavételét követő öt évben az adó alapja a hálózatfejlesztéssel érintett szakasz
méterben kifejezett hosszával csökkenthető.”
20.	§ A Kvatv. 9. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„9. Záró rendelkezések”
21.	§ A Kvatv. 9. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015.
évi . törvénnyel megállapított
a)	3. § (1) bekezdését annak hatálybalépését követően használatba vett közművezetékre,
b)	11. §-át annak hatálybalépését követően hálózatfejlesztéssel érintett hírközlési
vezetékszakaszra
kell alkalmazni.”
8
7.	A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014.
évi XCIV. törvény módosítása
22.	§ A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló
2014.	évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Doveho tv.) 2. § 2. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 2. dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenység: az a vállalkozási
tevékenység, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott
dohánytermék
a)	adóraktár engedélyese,
b)	importálója, vagy
c)	bejegyzett kereskedője
e minőségében végzett vagy végez, feltéve, hogy a dohánytermék gyártására, a Jöt.-ben
meghatározott szabadforgalomba bocsátásra, vagy magyarországi forgalomba hozatalára,
kereskedelmére irányuló tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévben elérte az
összes nettó árbevétele 50%-át;”
23.	§ A Doveho tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amely Magyarországon
dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat (a továbbiakban:
hozzájárulásra kötelezett).”
24.	§ A Doveho tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettnek az adóévben elért nettó
árbevétele (a továbbiakban: adóalap).”
25.	§ (1) A Doveho tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét az adóévet követő hatodik
hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az
állami adóhatósághoz.”
(2)	A Doveho tv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adóévi hozzájárulás - legfeljebb az egyébként fizetendő hozzájárulás 80%-áig -
csökkenthető a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja alapján az
adóévben beruházásként elszámolt összeg 30%-ának és a beruházás megvalósításához
igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének pozitív különbözetével.”
(3)	A Doveho tv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő hozzájárulás összege az adóévi 4. §
szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított
összegéből az 5. § szerinti mértékkel megállapított összeg adóév naptári napjaival arányos
része.”
9
26.	§ Hatályát veszti a Doveho tv. 7. §-ából az „ és 2015. december 31-én hatályát
veszti” szövegrész.
27.	§ A Doveho tv. a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015.
évi......törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben abban az adóévben kell alkalmazni,
amelynek első napja 2015. szeptember 1., utolsó napja pedig a 2015. szeptember 1-jét
magában foglaló üzleti év utolsó napja, azzal, hogy az adó alapja a 2015. szeptember 1. napját
magában foglaló üzleti év nettó árbevétele.”
IV.	Fejezet
HELYI ADÓK
8.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
28.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a
következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult
a háziorvos vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak
vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 10 millió forintot nem haladja meg. Az
adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos vállalkozó számára azonosnak
kell lennie.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU
bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”
29.	§ A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. háziorvos vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy
egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy
fogorvosi alapellátási tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e
tevékenység-végzésre vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött
finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”
V.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
9.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
30.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	19. § (4) bekezdésében a „havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint)”
szövegrész helyébe a „havi összege 7050forint (napi összege 235forint) ” szöveg,
10
b)	24/A. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe „15 százaléka”
szöveg,
c)	51. § (2) bekezdésében a „16százaléka” szövegrész helyébe „ 15 százaléka” szöveg,
d)	51/A. § (2) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe „15 százaléka”
szöveg,
e)	51/A. § (3) bekezdésében a „ 16 százaléka” szövegrész helyébe „ 15 százaléka” szöveg
lép.
VI.	Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
31.	§ § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A játékkaszinók játékadójának 3%-át játékos-védelmi vagy karitatív célra kell
fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékos-védelmi célnak minősül különösen a
játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám)
fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi
ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a
szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások
megelőzése, kezelése.”
VII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.	Hatályba léptető rendelkezések
32.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 8. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 22. §-27. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 1. §-5. §, a 11. §-15. §, a 18. §-21. §, a 28. §-31. § és az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 49. ponttal egészül ki:
(I. rész: termékek
Sor- szám	Megnevezés	vtsz.)
„49.	Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva	0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110)”
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozásában a Javaslat 15 százalékra csökkenti
a személyi jövedelemadó mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi az egyes paraméterek
szükséges valorizációját.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása - koncepcionális módosítás
nélkül - jogtechnikai jellegű pontosításokat szolgál. Kedvező rendelkezés, hogy a bírság,
továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt
jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban
növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot. További kedvező
rendelkezésként bevezetésre kerül a növekedési adóhitel kedvezmény, amelynek lényege,
hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét
meghaladó része után az adót a következő két adóév során kell megfizetni. A növekedési
adóhitel azért kedvező a vállalkozások számára, mert javítja a kedvezménnyel élő
vállalkozások likviditását, ezzel segítve fejlődésüket.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása értelmében a 2015. február 9-én az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és
Magyarország Kormánya között megkötött Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak
megfelelően a hitelintézetekre vonatkoztatottan a Javaslat szerint a bankadó felső kulcsa
2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken
(majd 2019-től az adókulcs az uniós normáknak megfelelő arányú lesz). További változás
2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi
mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a
2015.	adóévre fizetett bankadó összegét. Emellett megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők
adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége
vonatkozásában.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában 2014. január 1-jétől kezdődően az
élő-, valamint egész- és félsertés áfakulcsa 27%-ról - 22 százalékpontos csökkentés után -
5%-ra mérséklődött, jelentősen növelve ezzel a hazai feldolgozók versenyképességét. A
rendelkezés célja továbbá a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése
és új munkahelyek teremtése is volt.
Annak érdekében, hogy az adókulcscsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán
megjelenjenek, 2016. január 1-jétől indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is a
kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolni.
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény stabil bevételi forrást jelent a
társadalmi közös kiadások fedezetéhez, mert ezen adónemben kizárt az adókijátszás.
Mindazonáltal az adóztatás tapasztalatai arra világítottak rá, hogy az új nyomvonalon
létesítendő közművezetékek, különösen a hírközlési vezetékek létesítését, valamint a meglévő
hírközlési vezetékek fejlesztését adott esetben hátrányosan befolyásolja az adófizetési
kötelezettség.
A Javaslat ezért azt tűzi célul, hogy az új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a
kifejezetten gyors (100 Mbps sebességű) szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására
alkalmassá tett vezetékek (vezetékszakaszok) után az adófizetési kötelezettség az
üzembehelyezésüket követő 5 évvel később kezdődjék.
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV.
törvény szerinti dohányipari hozzájárulás egy egyszeri 2015. évre szóló fizetési kötelezettség.
13
A hozzájárulás célja, hogy forrást teremtsen az egészségügyi kiadások fedezetéhez,
figyelemmel arra, hogy a dohányzás kiemelt szerepet játszik számos megbetegedés
kialakulásában. A hozzájárulás megalkotásának okai ugyanakkor jelenleg is fennállnak és
továbbra is szükséges e közteherből eredő bevétel a dohányzás okozta egészséghatások miatt
megnövekedett egészségkiadások kompenzálására. Ezért a Javaslat a hozzájárulást állandó
közteherré alakítja.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat
rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi tevékenységet folytató vállalkozó
számára, amelynek összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi
(egészségügyi alapellátási) tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió
forintot. Ez az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat 16 százalékról 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó kulcsát.
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat valorizálja a családi kedvezmény címén az adóalapból kedvezményezett
eltartottanként levonható kedvezmény mértékét attól függően, hogy a családban hány
eltartottat lehet figyelembe venni. A módosítás eredményeként változatlanul érvényre jut az a
2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági
hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól
kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára - 10 ezer forintról 20 ezer forintra - nő.
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen
érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett
kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
a(z) 4. §-hoz
A javaslat a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg
átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a
2016.	január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
a(z) 5. §-hoz
A Javaslat szövegcserével módosítja az egyes jövedelmek adóalapjának meghatározásánál
alkalmazott szorzókat (családi járulékkedvezmény, ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási
szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, tárgynyeremény,
kamatkedvezményből származó jövedelem). A Javaslat egyebekben jogtechnikai pontosítást
14
tartalmaz. Egyrészt a hatályos közterhek elnevezésének megfelelően módosítja a
magánszemély által költségként elszámolható egyik kiadást (társadalombiztosítási járulék
helyett szociális hozzájárulási adó). Másrészt az adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatos egyik
részletszabály egészül ki értelemszerűen a 2015. január 1-jétől érvényesíthető első házasok
kedvezményére való utalással.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat pontosítja az elismert tőzsde fogalmát. A Javaslat szerinti módosítást az indokolja,
hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) elismert
tőzsde fogalma, amelyre a társasági adótörvény hivatkozott az elismert tőzsde meghatározása
kapcsán, 2015. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre került. A Javaslat tartalmi
szempontból nem jelent módosítást, mivel a Bszt.-ben szereplő korábbi fogalmat veszi át.
a(z) 7. §-hoz
(1)-(6) A Javaslat egy olyan kedvezmény bevezetéséről gondoskodik, melynek lényege, hogy
a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó
része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A
növekedési adóhitel tehát javítja a kedvezményezetti körbe eső vállalkozások likviditását,
ezzel segítve fejlődésüket.
A kedvezményre való jogosultság elérése a következő feltételek teljesítéséhez kötött:
-	az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban
kezdődött, és
-	az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt
átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
-	az adózó adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti
eredményének (adózás előtti eredménye abszolút értékének) az ötszörösét, és
-	az adózó az előző adóévi árbevételének összegétől függetlenül az adóelőleg-kiegészítési
kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról,
hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.
A megelőző adóévben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is jogosulttá
válhatnak a kedvezményre. Ilyen esetben az adózás előtti eredményben mutatkozó
növekmény összegének legalább a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút
értékének (azaz pozitív előjellel vett értékének) az ötszörösét kell elérnie.
A növekedési adóhitel összegének számításakor az osztalék- és kamatjövedelmet, valamint az
adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától kapott visszafizetési kötelezettség nélküli
támogatásból, juttatásból, véglegesen átvett pénzeszközből és térítés nélkül átvett eszközből,
továbbá az adózó kapcsolt vállalakozása által ellenérték nélkül történt kötelezettség-
átvállalásból származó bevételt nem lehet figyelembe venni.
A növekedési adóhitel vonatkozásában az adózó a fizetendő adóelőleget és adót az általános
mértékkel állapítja meg.
15
Ha az adózó bármely okból kikerül a társasági adótörvény hatálya alól, akkor a kikerülés
napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé
válik.
a(z) 8. §-hoz
A Magyarország által kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények egy része
tartalmazza a progresszív mentesítés lehetőségét. Ennek keretében a külföldön adóztatható
jövedelmet az adózó a belföldön adóztatható jövedelmére eső adó adókulcsának kiszámítása
során figyelembe veszi, azonban a külföldön adóztatható jövedelemre jutó társasági adót nem
fizeti meg. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csak a lehetőséget adja meg a
progresszió alkalmazására, a hatályos magyar belső jog, a Tao. törvény azonban ennek
megfelelő szabályozást nem tartalmaz. Az érintett adóegyezmények szerint megteremtett
progresszív mentesítés lehetőségének kihasználása érdekében indokolt a Tao. törvény Javaslat
szerinti kiegészítése azzal, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával
lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
a(z) 9. §-hoz
(1)	Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy az elismert tőzsde fogalmat már a 2015.
adóév vonatkozásában is alkalmazni kell.
(2)	Átmeneti rendelkezés, amely úgy rendelkezik, hogy az adózó a 2015. évi
adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza azt a rendelkezést,
amely szerint a visszafizetett bírság, más jogkövetkezmény összege miatt az adóévben, vagy
korábban elszámolt növelő tétel összege csökkenti az adózás előtti eredményt.
(3)	Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó
kedvező lehetőséget már a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során lehet
alkalmazni.
a(z) 10. §-hoz
1.	A Javaslat szerint pontosításra kerül a Tao. törvényben az adózó fogalma, tekintettel
arra, hogy a 2014. március 15-től hatályba lépett szabályok szerint a kezelt vagyon is
társasági adóalanynak minősül. A pontosítás tartalmi változást nem jelent, csupán
jogtechnikai jelleggel pontosítja a Tao. törvény megfelelő rendelkezésére történő
utalást.
2.	A bírság és más idetartozó jogkövetkezmények tekintetében a j avaslat kezeli azt az esetet
is, amikor az utóbb megállapított jogszerűtlenség következtében a bírság,
jogkövetkezmény összege az adózónak visszafizetésre kerül. Az ilyen esetben elszámolt
bevétel miatt az adóévben vagy korábban elszámolt növelő tétel összege csökkenti az
adózás előtti eredményt.
3.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
a(z) 11. §-hoz
(1)	A Javaslat a Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2015. február 9-i
megállapodásáról született Egyetértési Megállapodásban foglaltak alapján a pénzügyi
szervezetek különadójának (bankadó) előírásáról gondoskodik.
16
A Javaslat szerint a pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja
és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint
negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben
megfizeti. A Javaslat szerint a 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi
szervezet, a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet,
valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó
rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-
éig állapítja meg, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon
vallja be, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig -
fizeti meg.
(2)	A Javaslat az Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően kimondja, hogy
2016.	január 1-jétől a különadó alapja a hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi
vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2014. évi éves beszámoló
adataiból számított módosított mérlegfőösszeg.
(3)	A Javaslat az Egyetértési Megállapodásnak megfelelően 2016., 2017., és 2018.
vonatkozásában rendelkezik a bankadó felső kulcsának alakulásáról. A Javaslat ebben a
vonatkozásban úgy rendelkezik, hogy 2016-ban a különadó mértéke a hitelintézetek
esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,31 százalék lesz, 0,53
százalék helyett. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy - a különadó-alap változatlanul
hagyása mellett - a 2017-ben és 2018-ban a különadó felső kulcsának mértéke az
Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően 0,31 százalék helyett 0,21
százalék lesz. A Javaslat szerint a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a
2015.	adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018.
időszakra.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat pontosítja a befektetési alapkezelő fogalmát. Az új fogalom szerint befektetési
alapkezelő a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapkezelő, ide nem
értve a kockázati tőkealap-kezelőt. A módosítás azért szükséges, hogy a kockázati tőkealap-
kezelőket ne terhelje egyidejűleg - a forgalmazó és a befektetési alap különadója
vonatkozásában is - kettős adófizetési kötelezettség.
a(z) 13. §-hoz
Az Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak eleget téve a Javaslat kimondja, hogy a
Kormány a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó kötelezettsége
tekintetében a 2019-től alkalmazandó adókulcs(ok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig
tesz javaslatot.
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat 2016. január 1-jétől 5%-ra csökkenti a sertés tőkehúsokra alkalmazandó áfa
kulcsot.
17
a(z) 15. §-hoz
Lásd az előző § indokolását.
III.	Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 16. §-hoz
Jogtechnikai pontosításra kerül sor, amelynek keretében a víziközmű-szolgáltatásról szóló
2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 10. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezés átültetésre
kerül a Távhő. törvénybe, tekintettel arra, hogy az előírás adózási tartalommal bír.
a(z) 17. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely arról gondoskodik, hogy az állam részére történő ingyenes
juttatások fentiek szerinti elismert költségként való minősítésére vonatkozó szabályt a 2015.
adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.
6.	A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat értelmében az adókötelezettség valamennyi, új nyomvonalon létesített
közművezeték esetén csak az üzembe-helyezést követő hatodik év első napjától áll fenn,
vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a
létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat kedvezményezi a meglévő nyomvonalon végzett hírközlési hálózati fejlesztéseket,
ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll az előfizetők
rendelkezésére. A Javaslat szerint a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát -
annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át - le lehet vonni az adó alapjából.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat a tervezett változtatások miatt kodifikációs okokból átnevezi a közművezetékek
adójáról szóló törvény 9. alcímét.
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat szerint a közművezetékek adójára vonatkozó módosítások hatályba lépésének
időpontja 2016. január 1. napja. E rendelkezés rögzíti, hogy a Javaslat szerinti módosításokat
csak az ezen időpontot követően használatba vett (új) közművezetékre, továbbá a már
meglévő, de a 2016. január 1-jét követő hálózatfejlesztés eredményeként létrejött, 100 Mbps
sebességű előfizetői hozzáférést biztosító hírközlési vezetékszakaszokat magában foglaló
hírközlési vezetékhálózat adóalapjának megállapítása során kell alkalmazni.
18
7.	A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014.
évi XCIV. törvény módosítása
a(z) 22. §-hoz
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV.
törvényben szabályozott közteher (dohányipari hozzájárulás) az általános indokolásban
említett okok miatt az adórendszer állandó elemévé válik. A Javaslat ezért akként módosítja a
hozzájárulás-köteles tevékenység fogalmát, hogy az azt folytató személy esetén nem a
hozzájárulásra kötelezett hatályos szabályok szerinti 2014. évi nettó árbevételének arányát,
hanem az adóévi nettó árbevételének arányát kell figyelembe venni a definíció
alkalmazásában.
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válására tekintettel rögzíti a
hozzájárulási kötelezettség alanyát, mint a dohánytermék gyártási, kereskedelmi tevékenység
végzőjét.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat a hozzájárulás alapját az adóalany adóévi (összes, számvitelről szóló törvény
szerinti) nettó árbevételének összegében állapítja meg.
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat az éves elszámolású dohányipari hozzájárulás megállapításának és bevallásának
határnapjaként az adóévet követő hatodik hónap utolsó napját határozza meg. Ekkor kell az
előző adóévi hozzájárulás alapjáról (adóalapról) és hozzájárulásról számot adni.
A hatályos szabályok szerint a 2014. évi beruházások 30%-a és az igénybe vett állami
támogatás különbözetének összegével csökkenteni lehet a 2015. évi fizetési kötelezettség
összegét. Ezen általános csökkentési lehetőség az állandóvá váló közteher esetén is
fennmarad. Az adóévi fizetési kötelezettség az adóévi beruházásra tekintettel - a hatályos
szabályok szerinti paraméterekkel - csökkenthető.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb időszakot ölel át, akkor
az adóévi hozzájárulás-alapot „évesíteni” kell, majd erre az alapra kell kiszámítani a
hozzájárulás évesített összegét, s ennek időarányos részét kell megfizetni.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról
szóló 2014. évi XCIV. törvény nem veszti hatályát 2015. december 31-én, annak érdekében,
hogy a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré váljon.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat - a hozzájárulás egyszeri közteherből állandó közteherré való 2016. évi átmenetére
tekintettel - átmeneti szabályban rögzíti a 2016. évi fizetési kötelezettségre vonatkozó
szabályokat. E szerint a 2016. évben esedékes adómegállapítás során a módosítás
hatálybalépése napját magában foglaló üzleti év nettó árbevételét kell figyelembe venni a
hozzájárulás alapjaként.
19
IV.	Fejezet
HELYI ADÓK
8.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy - adórendeletükben, döntésük
alapján - a településen egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok
és a fogorvosi alapellátást nyújtó fogorvosok számára az iparűzési adóban adóelőnyt
nyújtsanak. Az adóelőny nyújtásának feltétele, hogy az értelmező rendelkezések közt definiált
háziorvos vállalkozó adóévi vállalkozási szintű adóalapja a 10 millió forintot ne haladja meg.
A Javaslat azt is rögzíti, hogy az adóelőny mértékének valamennyi háziorvos vállalkozó
esetén azonosnak kell lennie.
A Javaslat kimondja azt is, hogy a háziorvos vállalkozónak biztosított adóelőny de minimis
támogatásnak minősül.
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat definiálja a háziorvos vállalkozó fogalmát. Ennek értelmében ide tartozik -
gazdálkodási formájától függetlenül - bármely helyi adótörvény szerinti vállalkozó, ha külön
jogszabály [a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II.
25.) EüM rendelet] alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi és alapellátást végző fogorvosi
tevékenységet folytat és adóévi nettó árbevételének legalább 80%-a az e tevékenység-
végzésre kötött szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.
V.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
9.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben
történő emelését. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050
forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadó-kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkentése miatt jogtechnikai
jellegű módosítás szükséges a családi járulékkedvezmény szabályozásában is. A szabályozás
szerint a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő
jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő
összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető
figyelembe családi járulékkedvezmény címén.
20
VI.	Fejezet Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 31. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-ának módosítása a
játékkaszinók játékadója 3%-ának játékos-védelmi és karitatív célú felhasználását biztosító
rendelkezést tartalmaz.
VII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.	Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
MELLÉKLET
1.	melléklethez
A Javaslat vámtarifaszám szerinti azonosítással határozza meg az áfa kulcscsökkentéssel
érintett sertés tőkehúsokat.