﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4767. számú
törvényjavaslat
egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. május
2015.	évi ... törvény
egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi
adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a
tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi
docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási
intézményben az egyetemi tanársegédi, a főiskolai adjunktusi és a mesteroktatói munkakörök
két fizetési fokozatra tagozódnak.”
2.	§
A Kjt. 85. § (3) bekezdés e) pontja a következő ef) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
rendeletben határozza meg
a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél,
illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak
tekintetében)
„ef) a tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar
állampolgársággal rendelkezés alóli felmentésnek, a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkezés alóli felmentésnek a feltételeit, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz
feltétele alóli mentesítésnek a feltételét;”
3.	§
A Kjt.
a)	61. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „felsőfokú szakképesítéshez” szövegrész
helyébe a „felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett
szakképzettséghez”,
b)	79/D. § (3) bekezdés c) pontjában az „egyetemi tanársegéd (gyakornok)” szövegrész
helyébe az „egyetemi tanársegéd (gyakornok), mesteroktató”
szöveg lép.
4.	§
A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
1
2. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
5.	§
(1)	A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban:
Törvény) 3. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az Akadémia közfeladatai a következők:)
„o) az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mint
akadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban: Könyvtár és Információs Központ)
közreműködésével tudományos művek (tudományos alkotás, tudományos publikáció, doktori
értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazó
nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában:
Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon
tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei között
megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetési
forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban
részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A.
§-ában meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott és
nyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak
befogadására.”
(2)	A Törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez - a közzétett adatok
felhasználásán túl - az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más
szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy
előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét.”
6 . §
A Törvény Az Akadémia egyéb intézményei alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Az Akadémia - a Könyvtár és Információs Központon keresztül - országos
elektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynek
feladata:
a)	a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások
rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és
azok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok
tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;
b)	a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között
megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes
adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak
nyilvántartása;
c)	költségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött,
és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
d)	jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésben
meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához;
2
e)	a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása;
f)	a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének
biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével.
(2)	E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és a
megjelenés permanenciája biztosított.
(3)	Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző és
a tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a mű
egyértelmű azonosítását.
(4)	Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihoz
való nyilvános hozzáférés ingyenes.
(5)	Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek és
szervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét.
(6)	Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat:
a)	a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz
tartozó szervek részére,
b)	az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában,
c)	az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet
irányító szerv részére,
d)	a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács
részére,
e)	az oktatásért felelős miniszter részére,
f)	a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére,
g)	az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában.
(7)	Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányító
szerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletes
szabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működési
szabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.”
7.	§
A Törvény a 19/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 19/B. §-sal egészül ki:
„Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó
rendelkezések
19/B. § (1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára - az MTA
Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói
kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos
foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra
tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben
felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
(3)	A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglakoztatástól eltiltás hiányára
vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetési
szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a
3
foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta
legfeljebb hat hónap telt el.
(4)	Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára kereset-kiegészítés
állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.”
8.	§
A Törvény 23. § (7) bekezdésében az „MTA Titkárságán belül működő Vagyonkezelő
Szervezet” szövegrész helyébe az „MTA Titkársága” szöveg lép.
9.	§
Hatályát veszti a Törvény
a)	18. § (6) bekezdése,
b)	21. § (8) és (9) bekezdése.
3.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
10.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Elismerési tv.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kérelmező külföldi oklevelének hazai felsőoktatási intézmény oktatói vagy
tudományos kutatói munkakörének betöltése céljából a 14/A. § (2) bekezdése szerint hazai
mesterfokozatként történő elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a
külföldi oklevéllel rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.”
11.	§
Az Elismerési tv. 4/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat
működik, amelynek feladatai:)
„c) együttműködés más tagállamok segítségnyújtó központjaival, és kérésükre tájékoztatás
adása.”
12.	§
Az Elismerési tv. 6. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia magyarországi
lakóhelyét, ha]
„d) a kérelem a 4. § (4) és (5) bekezdése vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik.”
4
13. §
Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kérelmező a Harmadik rész hatálya alá tartozó kérelmét szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja. Az eljáró hatóság azonban lehetővé
teheti, hogy a kérelem szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett elektronikus
aláírással ellátott elektronikus levélben is benyújtható legyen.”
14.	§
Az Elismerési tv. 9. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és ezzel
egyidejűleg a 9. § a következő (3), (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő
naptól számított két hónapon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII-IX/B. Fejezet szerinti
eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított három hónapon belül dönt. A IX.
Fejezet szerinti eljárás határideje nem hosszabbítható meg.
(3)	Az eljáró hatóság a XI. és a XI/A. Fejezet szerinti eljárásban egy hónapon belül dönt. Ha a
kérelem célja olyan európai szakmai kártya létrehozása, amellyel előzetes ellenőrzés alá nem
tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani a kérelmező, az eljáró hatóság huszonegy
napon belül dönt.
(4)	A (3) bekezdés szerinti egy hónapos, illetve huszonegy napos határidő kezdőnapja az
eljárás megindításáról szóló értesítés kiállítása határidejének utolsó napja, vagy ha a
kérelmezőt hiánypótlásra hívták fel, akkor az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak
eleget tett.
(5)	Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VII. Fejezet
szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró
hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a kérelem vagy bejelentés megérkezését
követő naptól számított két hónapon belül dönt.
(6)	Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII-IX/B.
Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság a (2) bekezdéstől eltérően a kérelem
megérkezését követő naptól számított egy hónapon belül dönt.
(7)	Az eljáró hatóságnak az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárási határidejébe beszámít a
nemzetközi jogsegély időtartama, ha az eljáró hatóság a kérelmet megalapozó dokumentum
vagy dokumentumok hiteles másolatát kérte a származási tagállam illetékes hatóságától.
(8)	Az eljáró hatóság és az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) és a (6) bekezdés szerinti
határidőt két héttel meghosszabbíthatja. Az eljárási határidő indokolt esetben (így különösen
ha az közegészségi okokból indokolt, vagy a szolgáltatás igénybevevőjének biztonsága
érdekében szükséges) további két héttel meghosszabbítható.”
15.	§
(1)	Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a szakma részleges gyakorlásának
engedélyezésére a VII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
5
„(4) Az eljáró hatóság előírhatja a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését, ha a
szakma gyakorlása a betegek biztonságára hatással van.
(5)	Ha a szakma nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, az eljáró hatóság a kérelmező
nyelvismeretével kapcsolatos megalapozott kétség esetén írhatja elő a (3) bekezdés szerinti
nyelvismeret ellenőrzését.
(6)	Az eljáró hatóság a nyelvismeret (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a szakmai
képesítés elismerése vagy az európai szakmai kártya kiállítása után írhatja elő.
(7)	Az eljáró hatóság a nyelvismeret ellenőrzése során figyelembe veszi az arányosság elvét,
és az ellenőrzés a szakma gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekre terjedhet ki.”
16. §
Az Elismerési tv. Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási
szabályai alcímet megelőzően a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A Harmadik rész rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges
gyakorlásának engedélyezésére és a szakmai gyakorlat elismerésére is, abban az esetben is, ha
a szakmai gyakorlatot nem a származási tagállamban teljesítették.
(2) A Harmadik rész hatálya nem terjed ki a közjegyzőkre.”
17.	§
Az Elismerési tv. 23 §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rész hatálya alá tartozó elismerési eljárásra irányuló kérelemnek minősül az európai
szakmai kártya létrehozására irányuló kérelem is.”
18.	§
(1)	Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak büntetlen előéletű személy
gyakorolhat, a kérelmező ezt a körülményt igazolja.”
(2)	Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes
hatóságát annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezővel szemben a szakmagyakorlásával
összefüggésben fegyelmi büntetést szabtak-e ki, hoztak-e rá nézve a büntetőjogi felelősségét
megállapító jogerős ítéletet, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan
körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében
következményekkel járhat.”
19. §
(1)	Az Elismerési tv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat
megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges
eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az
6
adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges tudást, képességet és
készséget jelentősen eltérő tartalommal szerezte meg képzése során.”
(2)	Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a
következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel
magasabb szintű képzést tanúsít):
3.	szint
Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely]
„cc) szabályozott oktatást és képzést tanúsít, vagy - a szabályozott szakmák esetében - a 2.
szint szerintinél magasabb készséget nyújtó, a ca) alpontban meghatározott képzéssel
egyenértékű képzési szintet biztosító, meghatározott szerkezetű szakképzést tanúsít,
amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai követelményeknek felel meg, és a
tanulót hasonló szintű feladatkörök hasonló szintű felelősséggel történő ellátására készíti fel,
feltéve, hogy a szakmai képesítéshez csatolnak egy, a származási tagállam által kiállított, az
előzőekben felsorolt körülményeket tanúsító igazolást.”
(3)	Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a
következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel
magasabb szintű képzést tanúsít):]
„d) 4. szint
Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy
birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább hároméves, de négy
évnél rövidebb vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más
felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve
amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai
gyakorlatot is sikeresen teljesítette, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti
időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható.
e)	5. szint
Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy
birtokosa legalább négyéves vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést
sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos
képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél
birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben
ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is
megadható.”
(4)	Az Elismerési tv. 28. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá:)
„a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a
tagállamban vagy egy más tagállamban elvégzett, iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli
7
vagy más meghatározott szerkezetű teljes idejű vagy részidős képzés sikeres befejezését
követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely
szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő
felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert
el, illetve”
(5)	Az Elismerési tv. 28. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban teljes
munkaidőben vagy annak időtartamával összességében megegyező tartamú részmunkaidőben
tényleges és jogszerű gyakorlása.”
(6)	Az Elismerési tv. 28. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon
történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró
hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt.
Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.
Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével
nem lehet teljesíteni.”
(7)	Az Elismerési tv. 28. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati
vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a
kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon
történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a
jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez
szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy
a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan
ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő
folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.”
(8)	Az Elismerési tv. 28. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki :
„(17) Szakmai gyakornoki időszaknak minősül annak a felügyelet alatt végzett szakmai
gyakorlatnak az időtartama, amelynek teljesítése feltétel a szabályozott szakma gyakorlásának
megkezdéséhez, és amelyre a képzést tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges tanulmányok
alatt vagy az után kerül sor.”
(9)	Az Elismerési tv. 28. §-a a következő (21)-(26) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Európai szakmai kártyának minősül az az elektronikus igazolás, amely tanúsítja, hogy a
kérelmező megfelelt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy képesítését valamely tagállamban
elismerjék, vagy valamely tagállamban átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtson.
(22)	Egész életen át tartó tanulásnak minősül minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -
képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában,
amely az ismeretek, képességek és készségek fejlesztésével jár. Az egész életen át tartó
tanulás magában foglalhatja a szakmai etikai szabályok elsajátítását is.
8
(23)	Közérdeken alapuló kényszerítő körülmények az Európai Unió Bíróságának ítélkezési
gyakorlatában ilyenként elismert körülmények.
(24)	Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) az Európai Felsőoktatási Térségben a
felsőoktatásban használt kreditrendszer.
(25)	Közös képzési keret valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges szakmai
tudás, képességek és készségek közös követelményrendszere.
(26)	Közös alkalmassági vizsgának minősül az az egységesített alkalmassági vizsga, amelyet
meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők tehetnek le az azt bevezető tagállamokban.”
20. §
Az Elismerési tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés
birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának
engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül
egyenértékűnek, ha a kérelmező a képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy
képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a
származási tagállamban.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő
képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan
tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy
a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz
évben legalább egy évig teljes munkaidőben vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben
gyakorolta.
(3)	A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel meg
a (2) bekezdésben foglaltaknak, ha
a)	azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki, és
b)	tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására.
(4)	A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a
képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést
vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
(5)	Az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállamnak a képzés sikeres elvégzését tanúsító
okirat szintjéről szóló igazolását és a 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti
igazolását.
(6)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az eljáró hatóság elutasítja az elismerés
iránti kérelmet, ha a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon oklevél szükséges,
a kérelmező pedig képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik.”
21.	§
Az Elismerési tv. 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és
ezzel egyidejűleg a 31. § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljáró hatóság akkor térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha
a)	olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos
ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás,
b)	a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma
gyakorlásához végbizonyítvány szükséges, vagy
9
c)	a kérelmező bizonyítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma
gyakorlásához diploma vagy végbizonyítvány szükséges.
(4)	A (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt
alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi-e.
(5)	Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően alkalmazkodási időszak és
alkalmassági vizsga együttes teljesítését írhatja elő, ha a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal
rendelkezik, a hazai szabályozott szakma gyakorlásához azonban diploma szükséges.
(6)	Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosság
elvét, ennek érdekében az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt
megvizsgálja, hogy a lényeges eltérést részben vagy egészben nem küszöböli-e ki a kérelmező
valamely tagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalata vagy az egész életen
át tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége.
(7)	Az alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát előíró határozat indokoló
részének tartalmaznia kell:
a)	a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képzés sikeres elvégzését tanúsító
okirat szintjét és a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának szintjét, és
b)	a 28. § (4) bekezdése szerint megállapított lényeges eltérést és annak indokát, hogy az a (6)
bekezdés alapján miért nem küszöbölhető ki.
(8)	Az eljáró hatóság az alkalmassági vizsgát úgy írja elő, hogy azt a kérelmező az
alkalmassági vizsgát megállapító határozat közlésétől számított hat hónapon belül
teljesíthesse.”
22.	§
(1)	Az Elismerési tv. 32. §-át megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VII/A. Fejezet
A SZAKMA RÉSZLEGES GYAKORLÁSA”
(2)	Az Elismerési tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az eljáró hatóság a kérelmező részére a szabályozott szakma részleges gyakorlását
engedélyezi, ha
a)	a kérelmező a származási tagállamban teljes körűen képesített szakember annak a szakmai
tevékenységnek a gyakorlására, amelynek hazai gyakorlására irányuló, e fejezet szerinti
kérelmet nyújtott be,
b)	a származási tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a hazai
szabályozott szakma közötti lényeges eltérés miatt előírni szükséges alkalmassági vizsga vagy
alkalmazkodási időszak teljesítése lényegében olyan terhet róna a kérelmezőre, mintha teljes
egészében el kellene végeznie azt a hazai oktatási és képzési programot, amely a szabályozott
szakma gyakorlásának feltétele, és
c)	az adott szakmai tevékenység egyértelmű módon elkülöníthető a többi olyan szakmai
tevékenységtől, amelyek a hazai szabályozott szakma részei.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az eljáró hatóság figyelembe veszi, hogy a
szakmai tevékenység más tevékenységtől elkülönülten gyakorolható-e a származási
tagállamban.
(3)	A szakma részleges gyakorlására irányuló kérelmet az eljáró hatóság elutasíthatja, ha azt
közérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják, feltéve, hogy a megtagadó döntés a
kívánt cél elérésére alkalmas.
10
(4)	A szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére egyebekben a VII. Fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a
szakma részleges gyakorlására, ha a szakmai tevékenység a 41. § (1) bekezdésének hatálya
alá tartozik, és a tevékenység gyakorlása átmeneti és alkalmi jelleggel történik.
(6)	Ha a kérelmező számára a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a szakmai
tevékenységet a származási tagállamban szerzett szakmai címével folytatja. Az eljáró hatóság
előírhatja, hogy a kérelmező a szakmai tevékenységet a származási tagállamban használatos
szakmai cím magyar fordításával folytassa. Ha a kérelmező részére a szakma részleges
gyakorlását engedélyezték, a kérelmezőnek az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét
egyértelműen tájékoztatnia kell arról, hogy milyen szakmai tevékenységi körre kapott
engedélyt.
(7)	E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a szakmákra és szakmai
tevékenységekre, amelyek a VIII., IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartoznak.”
23.	§
Az Elismerési törvény a 32. §-t követően a következő VII/B. Fejezettel egészül ki:
„VII/B. Fejezet
A SZAKMAI GYAKORNOKI IDŐSZAK ELISMERÉSE
32/A. § (1) Amennyiben a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szakmai gyakornoki
időszak teljesítése szükséges, az eljáró hatóság a valamely más tagállamban teljesített szakmai
gyakornoki időszakot elismeri, a nem tagállamban teljesítettet pedig figyelembe veszi. Külön
jogszabály meghatározhatja az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki
időszak időtartamát és feltételeit.
(2)	A szakmai gyakornoki időszak elismerése vagy figyelembevétele nem mentesít a
jogszabály által előírt vizsga letétele alól.”
24.	§
Az Elismerési tv. a 37. §-t követően a következő IX/A. és IX/B. Fejezettel egészül ki:
„IX/A. Fejezet
KÖZÖS KÉPZÉSI KERET
37/A. § (1) Ha az adott szakma Magyarországon szabályozott, az eljáró hatóság a közös
képzési keret szerint kiállított képesítést az adott szakma gyakorlásának megkezdése
szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri
el.
(2)	Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya
alá a külön jogszabályban meghatározott közös képzési keret alapján kiállított képesítés.
IX/B. Fejezet
KÖZÖS ALKALMASSÁGI VIZSGA
11
37/B. § (1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályban
meghatározott közös alkalmassági vizsgát letett kérelmezők képesítését az adott szakma
gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel
egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri el.
(2)	Nem tartozik a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá a külön
jogszabályban meghatározott szakma.”
25.	§
Az Elismerési tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó
Magyarország területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott
szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való
megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az
elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak.
A szolgáltatásnyújtó a bejelentést követően Magyarország egész területén jogosulttá válik a
szolgáltatásnyújtásra.”
26.	§
(1)	Az Elismerési tv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a 41. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság
a)	a szolgáltatásnyújtást a képesítés külön ellenőrzése nélkül engedélyezi,
b)	a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi,
c)	a szolgáltatásnyújtás engedélyezését alkalmassági vizsga sikeres teljesítéséhez köti, vagy
d)	a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei
hiányoznak.
(4)	Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül hozza meg. Ha az
előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül nem tudja meghozni, erről a
bejelentés megtételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót a döntés
meghozatalát gátló körülmény megjelölésével. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a
tájékoztatást követő egy hónapon belül az eljárás felfüggesztése mellett intézkedik a gátló
körülmény megszüntetéséről. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés szerinti
döntését a gátló körülmény megszűnésétől számított két hónapon belül meghozza.”
(2)	Az Elismerési tv. 41. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály
által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a
szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, valamint e
lényeges eltérést nem küszöböli ki a szolgáltató szakmai tapasztalata vagy az egész életen át
tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége, az
előzetes ellenőrzést végző hatóság előírja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően
kezdheti meg tevékenységét, hogy - alkalmassági vizsga letételével - igazolja, hogy a
hiányzó tudást, képességet vagy készséget megszerezte.
12
(6)	Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését az (5) bekezdés szerinti alkalmassági
vizsga teljesítése alapján hozza meg, és az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének
körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetén a szolgáltatásnyújtó a
tevékenységét a (3) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalától számított egy hónapon
belül megkezdhesse.”
27.	§
Az Elismerési tv. Harmadik Része a következő X/B. Fejezettel egészül ki:
„X/B. Fejezet
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
54.	§ (1) Az a hazai eljáró hatóság, amelynek a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet a
szolgáltatásnyújtónak be kell jelentenie, megalapozott kétség esetén megkeresheti a
származási tagállam illetékes hatóságát határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében,
tájékoztatást kérve a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és megfelelő
szakmagyakorlására vonatkozóan. A nemzetközi jogsegélykérés azzal a céllal is történhet,
hogy az eljáró hatóság információt szerezzen arról, hogy a határon átnyúló szolgáltatást
nyújtóval szemben nem szabtak-e ki a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi
büntetést, vagy nem hoztak-e a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet,
amennyiben a megkeresett hatóság rendelkezik ezekről információval.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések mellett az előzetes ellenőrzést végző hatóság a
nemzetközi jogsegélykérés keretében a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve veszélyt
jelentő lényeges eltérések felmérése céljából tájékoztatást kérhet a szolgáltatásnyújtó által
elvégzett képzés tartalmáról.
(3)	A hazai eljáró hatóság a fogadó tagállam illetékes hatóságának az (1) és (2) bekezdés
szerinti megkeresésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tájékoztatást nyújt.
Ha az adott szakma Magyarországon nem szabályozott, a fogadó tagállam illetékes
hatóságának megkeresésére a hazai információs szolgálat nyújt tájékoztatást.
(4)	Az illetékes hatóságok beszerzik mindazon információt, amely a szolgáltatás igénybe
vevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A
szolgáltatás igénybe vevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.
55.	§ (1) A külön jogszabályban meghatározott, riasztási mechanizmusban közreműködő
hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságát azon személyről, akit a hazai hatóság
vagy bíróság a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel gyakorolható szakma
gyakorlásától eltiltott, vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztette.
(2)	A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a
szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a döntés közlésétől számított három napon belül a
belső piaci információs rendszeren keresztül tájékoztatást ad a többi tagállam illetékes
hatóságának a döntésről.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza:
a)	azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma
gyakorlásától eltiltottak vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették,
b)	a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését,
c)	a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és
d)	a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát.
13
(4)	A külön jogszabályban kijelölt hatóság azon személy természetes személyazonosító
adatait, akiről bíróság megállapította, hogy e törvény szerinti elismerési eljárás során
közokirat-hamisítás bűncselekményét követte el, a belső piaci információs rendszeren
keresztül a közokirat-hamisítást megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított három
napon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságának.
(5)	A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti adatok
megadásával a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes
hatóságát haladéktalanul tájékoztatja arról, ha a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a
szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés időtartama letelt, vagy ha a felfüggesztő döntés
időtartama megváltozott.
(6)	Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
határozatnak minősül. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3)
bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező
időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak, vagy
akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási
mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon
belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes
hatóságának.”
28.	§
Az Elismerési tv. 60/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági
bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az
oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az
oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. A hatósági
bizonyítvány továbbá igazolja, hogy a kiállításához alapul szolgáló okirat vagy okiratok
hitelesek. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő
jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági
bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó
szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott
szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az
oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai
tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.”
29.	§
Az Elismerési tv. a 60/D. §-t követően a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
„XI/A. Fejezet
AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA
60/E. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a külön jogszabályban meghatározott szakmák
esetében európai szakmai kártyát hoz létre a belső piaci információs rendszerben, ha a
kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani egy másik tagállamban,
amelyben a szolgáltatás nem tartozik előzetes ellenőrzés alá. A létrehozott európai szakmai
kártya a 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek minősül. A határon átnyúló szolgáltatás
14
végzője mentesül a bejelentés megtételétől számított 18 hónapig az újabb bejelentés
megtételének kötelezettsége alól.
(2)	A kérelmező kérheti a szakmai képesítése elismerését a Harmadik rész szabályai szerint
abban esetben is, ha az adott szakma esetében az európai szakmai kártyát bevezették. A
kérelmező kérheti az európai szakmai kártya helyett a XI. Fejezet szerinti hatósági
bizonyítvány kiállítását.
(3)	Ha a kérelmező az európai szakmai kártya létrehozását azért kéri az eljáró hatóságtól,
hogy szakmai képesítését egy másik tagállam elismerje, vagy ott előzetes ellenőrzés alá
tartozó határon átnyúló szolgáltatást nyújtson, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya
létrehozásában közreműködik.
(4)	Ha az európai szakmai kártya létrehozásának a célja az, hogy a kérelmező szakmai
képesítését az eljáró hatóság elismerje, az európai szakmai kártya nem mentesít a szakma
gyakorlásához külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi vagy ellenőrzési
követelmények teljesítése alól.
60/F. § (1) A kérelmező az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelmét az Európai
Bizottság által létrehozott honlapon keresztül nyújtja be.
(2)	Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított hét napon belül értesíti a kérelmezőt
az eljárás megindításáról és szükség esetén hiánypótlásra hívja fel.
(3)	Az eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására
jogosult, és az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okiratai hitelesek.
60/G. § (1) Ha az eljáró hatóság olyan európai szakmai kártyát hozott létre, amely tanúsítja,
hogy a kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatásra jogosult, amely nem tartozik előzetes
ellenőrzés alá, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya létrehozásának tényét a
kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel közli.
(2)	A kérelmező kérheti, hogy az eljáró hatóság az eredeti kérelemben megjelölt tagállamon
vagy tagállamokon túl az európai szakmai kártya hatályát további tagállamra vagy
tagállamokra is terjessze ki. A kérelmező kérheti az eljáró hatóságtól az európai szakmai
kártyája 18 hónapos időbeli hatályának a meghosszabbítását.
(3)	A kérelmező a (2) bekezdés szerinti esetben az adataiban bekövetkezett változásokat az
eljáró hatóságnak bejelenti.
(4)	Az eljáró hatóság a (2) bekezdés szerinti esetben a döntését közli a kérelemben megjelölt
tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel.
(5)	A kérelmező az európai szakmai kártyával addig gyakorolhatja a szakmát
Magyarországon, amíg a belső piaci információs rendszerben lévő okiratok és adatok alapján
a származási tagállamban jogosult a szakma gyakorlására.
60/H. § (1) Ha a kérelmező azért kéri az európai szakmai kártya létrehozásában az eljáró
hatóság közreműködését, hogy szakmai képesítését a külföldi illetékes hatóság elismerje,
vagy mert azzal előzetes ellenőrzés alá tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, az
eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására jogosult, és
az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okirata hiteles, a kérelmet pedig
haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről a kérelmezőt
értesíti. Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelmet megalapozó dokumentum hiteles
másolatát kéri, az eljáró hatóság a megkeresésnek két héten belül eleget tesz.
(2)	Ha a kérelmező külföldi illetékes hatóságtól európai szakmai kártya igénybevételével kéri
a képesítése VIII-IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság hozza létre az európai
szakmai kártyát.
(3)	Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri külföldi képesítésének a
VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván
nyújtani Magyarországon, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság hozza
létre az európai szakmai kártyát.
15
(4)	Az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) és a (3) bekezdésben
meghatározott esetben, megalapozott kétség esetén további tájékoztatást kérhet a származási
tagállam illetékes hatóságától. Az eljáró hatóság megalapozott kétség esetén a kérelmet
megalapozó dokumentum vagy dokumentumok hiteles másolatát is kérheti a származási
tagállam illetékes hatóságától. Ha az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság
az e bekezdés szerinti tájékoztatást vagy hiteles másolatot sem a származási tagállam illetékes
hatóságától, sem a kérelmezőtől nem kapja meg, az európai szakmai kártya létrehozását
elutasítja.
(5)	Ha az eljáró hatóság nem hozza meg döntését vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság
nem szervezi meg a szakmai vizsgát a 9. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül, az ügyfelet
megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, és az európai szakmai kártyát létrehozottnak kell
tekinteni.
60/I. § (1) Az eljáró hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján gondoskodik az európai
szakmai kártya létrehozásához szükséges adatok naprakészen tartásáról a kérelmező
szakmagyakorlásával kapcsolatos fegyelmi vagy büntetőszankciót illetően. Az eljáró hatóság
az adatokban bekövetkezett változásokról tájékoztatja a kérelmezőt és a fogadó tagállam
illetékes hatóságait. A tájékoztatás nem érinti az 55. § szerinti riasztási mechanizmusra
vonatkozó előírások teljesítését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza:
a)	azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma
gyakorlásától eltiltottak, vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették,
b)	a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését,
c)	a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és
d)	a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát.
(3)	Az európai szakmai kártya birtokosa kérheti az eljáró hatóságtól a belső piaci információs
rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását.
(4)	Az eljáró hatóság a kérelmezőt a (3) bekezdés szerinti jogáról az európai szakmai kártya
létrehozásakor és ezt követően kétévente tájékoztatja.
(5)	Ha az európai szakmai kártya birtokosa kéri a belső piaci információs rendszerben tárolt
adatainak törlését, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság az európai
szakmai kártya létrehozására irányuló korábbi döntését írásba foglalja.
(6)	Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság harmadik személyek részére tanúsítja
annak hitelességét és érvényességét.”
30.	§
(1)	Az Elismerési tv. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kérelmezőnek a XI/A. Fejezet szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos,
jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egyharmadának megfelelő összeget
kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.”
(2)	Az Elismerési tv. 64. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha az európai szakmai kártya
birtokosaként a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését,
törlését vagy zárolását kéri az eljáró hatóságtól.”
31.	§
16
(1)	Az Elismerési tv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, a hazai
bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány
kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy
hatóságokat, a 4/A. §-ban meghatározott segítségnyújtó központot, a riasztási
mechanizmusban közreműködő hatóságokat és az európai szakmai kártya létrehozásáért
felelős hatóságokat, továbbá
b)	állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyarország
területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre
kötelezett, illetve azon szakmák körét, amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, továbbá az ilyen
bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés
megújításának szabályait, a bejelentéssel együtt benyújtandó dokumentumok körét, továbbá a
riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, valamint közzétegye azon szakmák
felsorolását, amelyek esetében az európai szakmai kártyát bevezették.”
(2)	Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)
„c) a közös képzési keret hatálya alá tartozó szakmák, valamint azon szakmák felsorolását,
amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni,”
(3)	Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)
„e) a közös képzési keret hatálya alá tartozó azon szakmák felsorolását, amelyek nem esnek a
feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá,”
(4)	Az Elismerési tv. 67. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)
„g) azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni, de
nem tartoznak a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá.”
(5)	Az Elismerési tv. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében felhatalmazást kap a miniszter,
hogy meghatározza az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak
időtartamát és az elismerés vagy figyelembevétel feltételeit.”
(6)	Az Elismerési tv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a 67. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az oktatásért felelős miniszter - az érintett miniszterek közreműködésével - elkészíti és a
Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a
17
szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó
jegyzéket, továbbá gondoskodik annak Interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott
szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az
oktatásért felelős miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai
Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz
tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól,
valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.
(8)	Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtó bejelentésére és előzetes ellenőrzésére, a szakmai képesítések elismerésére,
a kérelemmel együtt benyújtandó okiratokra, a nyelvismeretre, az eljárás határidejére, az
eljárás díjára, valamint a jogorvoslatra vonatkozó részletes tájékoztatását.”
32.	§
Az Elismerési tv. a 68. §-t követően a következő 68/A. és 68/B. §-sal egészül ki:
„68/A. § E törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 67. § (7) bekezdésében
meghatározott tájékoztatást első alkalommal 2016. január 18-ig kell az Európai Bizottságnak
megadni.
68/B. § Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 121. § (1) bekezdés d) pontja alapján a
közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, akkor a bűncselekmény elkövetését
megállapító jogerős bírósági ítéletről vagy ügyészi határozatról a közigazgatási határozatot
meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”
33.	§
Az Elismerési tv. 69. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci
információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU
rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv.”
34.	§
Az Elismerési tv.
a)	1. § (1) bekezdésében az „információs szolgálatra” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó
központra”,
b)	4/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „információs szolgálat” szövegrész
helyébe a „segítségnyújtó központ”,
c)	4/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az információs szolgálatainak” szövegrész helyébe az
„a segítségnyújtó központjainak”,
d)	4/A. § (2) bekezdésében az „információs szolgálat” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó
központ”,
e)	14. § (5) bekezdésében az „alapképzést” szövegrész helyébe az „alapképzést,
mesterképzést”, az „oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási hivatal”,
18
f)	Harmadik részének címében, 23. §-át megelőző alcím címében, 28. § (16) bekezdésében,
42. § nyitó szövegrészében, 60/C. § (1) és (2) bekezdésében, 67. § (2) bekezdés f) pontjában a
„közösségi” szövegrész helyébe az „uniós”, valamint VI. Fejezetének címében és 21. § (3)
bekezdésében a „közösségi” szövegrészek helyébe az „uniós”,
g)	23. § (3) bekezdésében az „információs szolgálatát” szövegrész helyébe a „segítségnyújtó
központját”,
h)	38. § (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy”,
i)	38. § (3) bekezdésében a „kétéves” szövegrész helyébe az „egyéves”,
j) 41. § (1) bekezdésében a „IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát” szövegrész
helyébe a „VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát”,
k) 41. § (8) bekezdésében a „(2) vagy (4)” szövegrész helyébe a „(4)”,
l)	Negyedik részének címében a „HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY,” szövegrész helyébe a
„HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA,”
szöveg lép.
35.	§
Hatályát veszti az Elismerési tv.
a)	31. § (1) bekezdés a) pontja,
b)	32. §-át megelőző alcím címe,
c)	67. § (2) bekezdés a) pontja.
4.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
36.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)
„d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási
tevékenységet végző szervezet, továbbá - az e törvényben meghatározott esetben - a 95/A. §
szerinti fenntartó testület”
(alapíthat).
37.	§
(1)	Az Nftv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik
a)	legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori
képzésre és doktori fokozat odaítélésére,
b)	munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak,
kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
c)	képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
d)	tudományos diákkört működtet.”
(2)	Az Nftv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
19
„(3 a) Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik
a)	legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,
b)	- ha a működési engedélye a 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra
kiterjed - legalább két szakon duális képzést folytat,
c)	munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak,
kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
d)	képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
e)	tudományos diákkört működtet.”
(3)	Az Nftv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik
a)	munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak,
kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint
b)	tudományos diákkört működtethet.”
38.	§
Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével -
választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést
a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a
következők figyelembevételével:)
„k) a g) pontban meghatározottaktól eltérően a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott feltételek teljesülése esetén - a személyi kérdéseket kivéve - a rektor
kezdeményezésére a szenátus ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha
ka) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség
hitelt érdemlően megállapítható;
kb) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirend és a
döntést megalapozó írásos dokumentáció eljuttatásra kerül a tagok, a fenntartó képviselője
számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani;
kc) az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a
szenátus tagja, vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a
dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az
írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a kb) alpontban meghatározott határidőt
a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani;
kd) a szenátus tagja, vagy a fenntartó képviselője - legkésőbb a szavazás kezdő időpontját
megelőzően - nem javasolja a szenátus ülésének összehívását, valamint
ke) a szenátus tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban
részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a rektor az i) pontban
meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.”
39.	§
(1)	Az Nftv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és
dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a
kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés
a)-f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény
vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár
döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a
fenntartóhoz intézett kifogással élhet.”
(2)	Az Nftv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő
(7)	bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor
felmentését. A felmentés kezdeményezését indokolni kell.
(7)	A 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rektor
a)	felelős
aa)	a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
ab)	azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel
összhangban álljon,
ac)	az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori
iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban
meghatározott intézkedések kiadmányozásáért;
b)	a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 14. § (3a)
bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol;
c)	a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdekképviseleti
szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;
d)	koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási
intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;
e)	kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.”
40.	§
Az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kancellár)
„a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési,
számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény
vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai,
szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
b)	felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek
tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében - a nem
a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben - egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1)
bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását,
szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései
tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,”
41.	§
Az Nftv. a 13/A. §-t követően a következő 13/B-13/D. §-sal egészül ki:
21
„13/B. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek
megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése
céljából konzisztórium működik.
(2)	A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A miniszter a
tag delegálását megelőzően véleményt kér a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi
környezete meghatározó szervezeteitől és az érintett felsőoktatási intézménytől, valamint a
felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától.
(3)	A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.
(4)	A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár
konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása
öt évre szól.
(5)	A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.
(6)	A konzisztórium - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei
között - dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy
a)	tagjai közül választ elnököt,
b)	szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik,
c)	határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van,
d)	döntéséhez a jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.
(7)	A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.
13/C. § (1) A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g)
pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének
érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.
(2)	A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a
fenntartóhoz intézett kifogással élhet.
13/D. § A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával,
lemondásával, illetve visszahívásával. A miniszter jogosult a delegált tagot - a visszahívás
okának megjelölésével - visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a miniszter
hatáskörébe tartozik.”
42.	§
Az Nftv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási intézmény
a)	székhelyén, telephelyén,
b)	megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központban,
c)	a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyén kívül,
d)	fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján az azonos fenntartó által fenntartott
más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén
folytathat tevékenységet.”
43.	§
Az Nftv. 15. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél
tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet
nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni. A
képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi
22
besorolását. Az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek
száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév.
(3)	Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession,
bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő
képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés
megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen
szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon
legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a
továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a
záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb
kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
(4)	A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession,
master of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő
képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzés képzési és
kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a
mesterképzésben. A mesterképzésben - figyelembe véve az (5) bekezdésben
meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet
megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.”
44.	§
Az Nftv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét
keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény
hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. A teljes idejű képzés duális
képzésként is megszervezhető.”
45.	§
Az Nftv. 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás
hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a felsőoktatási
intézménnyel fennállt korábbi megbízási, vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a
foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta
legfeljebb hat hónap telt el.”
46.	§
(1)	Az Nftv. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két egymást követő tanulmányi félév átlagában -
egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben
legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét
órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció
megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató munkaideje legalább
húsz százalékában tudományos kutatást - a művészet, művészetközvetítés és sporttudomány
képzési területen művészeti vagy sportszakmai tevékenységet - folytat, továbbá a
hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben -
23
munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat,
amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató
szakértelmét. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a Magyar
Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában
meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis)
rögzíteni kell.
(2) A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben
meghatározottak szerint - legfeljebb negyven százalékkal megemelheti, illetve legfeljebb
huszonöt százalékkal csökkentheti. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási
követelményrendszerben kell meghatározni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama
legfeljebb két félévre szólhat.”
(2) Az Nftv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az oktató az őt foglalkoztató munkáltató hozzájárulásával munkaköri feladatait a
miniszter által határozott időre - legfeljebb öt évre - meghirdetett felsőoktatási
együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató
felsőoktatási intézményben is teljesítheti.”
47.	§
Az Nftv. 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:)
„e) mesteroktató.”
48.	§
(1)	Az Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem
tartalmaz)
„b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése.”
(2)	Az Nftv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább
tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy
az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére.”
49.	§
(1)	Az Nftv. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 27. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott oktató kivételével, nem foglalkoztatható
tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől
számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot.
24
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be az az időszak, amely alatt a
munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési
szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából,
keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy
kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő
elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.”
(2) Az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel - a munka törvénykönyvében és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - az oktatói
munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató)
„a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott, a munkáltató
által legalább ötévente felülvizsgált, ellenőrzött feltételeket,”
50.	§
Az Nftv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki - a munkaszerződésében,
illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a teljes munkaidejének
legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének
ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási
intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutató kutatási
tevékenységének eredményére vonatkozó adatokat az Adatbázisban rögzíteni kell.”
51.	§
Az Nftv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben
foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres
járandóság) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1.
fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával.
(2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának tárgyév
március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti havi rendszeres járandósága nem
haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
52.	§
Az Nftv. 41/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet jogerős döntéssel új
eljárás lefolytatására utasítják, a megismételt eljárás az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés
kézhezvételét követő tizenöt napon belül meghozott új besorolási döntéssel valósul meg.”
25
53. §
(1)	Az Nftv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről
szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt
létesíteni, továbbá köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek
teljesítésére.”
(2)	Az Nftv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre - a Kormány rendeletében meghatározottak
kivételével - csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.”
54.	§
Az Nftv. 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hallgató kötelessége, hogy)
„b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény
alkalmazottai, hallgatótársai - illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai -
emberi méltóságát.”
55.	§
Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hallgatót)
„a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve - a hat hét időtartamot
elérő egybefüggő gyakorlat, valamint a duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés
esetén - díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai
gyakorlóhely fizeti,”
56.	§
(1)	Az Nftv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a
magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két
olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem a 81. § (3)
és (4) bekezdésében meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább húsz
kreditet, és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában - a Kormány
rendeletében meghatározottak szerint - megállapított tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a
48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja.”
(2)	Az Nftv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
26
„(4) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgató helyére magyar állami
részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató is átsorolható a (3) bekezdésben
foglaltak szerint.”
57.	§
Az Nftv. 48/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv az ezen
alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a
magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személlyel elektronikus úton tart kapcsolatot.”
58.	§
Az Nftv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 49. § a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez
előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és működési szabályzata
alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel - vagy e tárgyak helyett teljesíthető
önkéntes tevékenységben vehessen részt -, továbbá az összes kreditet legalább húsz
százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.
(2a) Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - külön önköltség, illetve
térítési díj fizetése nélkül -
a)	az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat, továbbá azt, hogy
b)	az összes előírt kredit tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat
vehessen fel.”
59.	§
Az Nftv. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az
„okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár
stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben
oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím
használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education”
(rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.”
60.	§
Az Nftv. 30. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és
oklevélmellékletet az oklevél kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha az oklevelet
jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását
bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi
határozat megállapította, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti,
27
ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben a
Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A visszavont, megsemmisített oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja. A határozatot
-	indokolás nélkül - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az
oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
(5)	Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg az (1) és (2)
bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.
(6)	A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul
értesíti az oklevél kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.”
61. §
Az Nftv. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hallgatói önkormányzat tisztségviselője
a)	megbízatási ideje - valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát
egybeszámítva - legfeljebb négy év lehet,
b)	nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet
tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási
intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.”
62. §
Az Nftv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztségviselője
a)	megbízatási ideje - valamennyi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában
betöltött tisztségének időtartamát egybeszámítva - legfeljebb négy év lehet,
b)	nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet
tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet felsőoktatási
intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.”
63. §
(1)	Az Nftv. 64. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:)
„e) hallgatói kompetenciamérést rendel el,
f) a külföldi magyar nyelvű felsőoktatás támogatása céljából felsőoktatási együttműködési
programot hirdet meg.”
(2)	Az Nftv. 64. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai:)
„b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások
kidolgoztatása, az országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése,”
28
64. §
(1)	Az Nftv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az oktatási hivatal)
„d) vezeti a 7. melléklet szerint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek a nyilvántartását,
amely a 7. melléklet 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2)	Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és
mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti
eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal
mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, továbbá a (3) bekezdés e)
pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményéhez kötve van.
Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.”
(3)	Az Nftv. 67. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és
mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti
eljárásban a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, hogy a (4) bekezdésben megjelölt
szakértő helyett a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási
Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher
Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre. Ebben az esetben az
oktatási hivatal a MAB szakvéleménye helyett - a (4) bekezdésben meghatározott feltételek
mellett - a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be azzal, hogy az azonos tárgy, vagy
személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott
szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében
szakértőként már részt vett.”
(4)	Az Nftv. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban - Magyarországon folytatott alap-
vagy mesterképzésként - csak a 14. § (2a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti helyszínen
folytatott képzés indítása engedélyezhető.”
65.	§
Az Nftv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézményben csak olyan, e törvény végrehajtási rendeletében
meghatározott, kötelezően használandó nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatási
hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint jóváhagyott. A jóváhagyott oklevél-,
oklevélmelléklet-nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatási hivatal engedélye
szükséges.”
66.	§
29
Az Nftv. 76. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó
képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási
intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra
tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek
(oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a
működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási
intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg.
(2)	A működési engedély kiadása megtagadható az oktatási hivatal által beszerzett
felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján, ha az alapján megállapítható,
hogy a magyarországi és a székhely szerinti országban érvényes működési és képzési
feltételek jelentősen eltérnek. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi
feltételeiről, a képzés minőségéről.
(3)	A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a
magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A működési engedéllyel rendelkező külföldi
felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási
intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65. és 66. §-ban meghatározott
jogkörét. A működési engedélyt az (1), a (2) és az e bekezdésben meghatározott feltételek
teljesülése szempontjából az oktatási hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia. Ha a
más államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi
oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az
intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívni a képzésre jelentkező figyelmét,
amelynek teljesülését az oktatási hivatal ellenőrzi.”
67.	§
(1)	Az Nftv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének
megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a 76. § (3) bekezdésben foglalt egyenértékűségi
feltétel alapján nem tagadható meg.”
(2)	Az Nftv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény
államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő
-	osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását az oktatási hivatal
nyilvántartásba veszi, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar
felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e
megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel
a külföldi oklevél kiállítását. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire,
az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 76.
§ (5) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.”
68.	§
Az Nftv. 80. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
30
(Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni, a következő eltérésekkel:)
„e) az államközi megállapodás alapján, a miniszter által működtetett ösztöndíjprogram
keretében ösztöndíjjal támogatott hallgató az ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan
nem köteles a magyar állami (rész)ösztöndíjhoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott
sajátos feltételek teljesítésére.”
69.	§
Az Nftv. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdésben szabályozott támogatások feltételeit és rendjét a Kormány határozza
meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem
haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát.”
70.	§
Az Nftv. 85/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatásokra kormányrendelet szerint jogosult
hallgatót e juttatások a 47. § szerinti támogatási idővel azonos időtartamban illetik meg.”
71.	§
Az Nftv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1)
bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)-(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5)
bekezdésében foglalt rendelkezésektől, továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi
követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási
kötelezettségétől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1)
bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt
foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A-13/D. § és a 37. § (4a)
bekezdése nem alkalmazható.
72.	§
Az Nftv. a 95. §-t követően a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) A rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán felsőoktatási
intézmény alapítói, fenntartói jogait fenntartó testület is gyakorolhatja. Működő magán
felsőoktatási intézmény fenntartói jogának a fenntartó testület részére történő átadását - ha a
magán felsőoktatási intézmény működése megfelel az e bekezdésben foglalt feltételeknek - a
fenntartó kezdeményezheti.
(2)	A fenntartó testület
a)	jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a
felsőoktatási információs rendszer keretében az oktatási hivatal vezeti,
b)	székhelye azonos a fenntartott felsőoktatási intézmény székhelyével,
31
c)	ügyrend alapján működik, az ügyrendet a fenntartó testület dolgozza ki és fogadja el azzal,
hogy az ügyrendet a fenntartó tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik
napon megküldi az oktatási hivatalnak jóváhagyásra,
d)	ügyrendjének a jóváhagyását követően az oktatási hivatal felveszi a hatósági
nyilvántartásba,
e)	képviseletére az elnök jogosult,
f)	tagjait és elnökét - a nemzetközi támogatókkal egyetértésben - a miniszter kéri fel.”
73.	§
Az Nftv. 97/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségbiztosítási szerv által
finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlával rendelkezik.”
74.	§
Az Nftv. 65. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:
„107/A. § (1) A 107. § (3) bekezdése szerinti államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt a
kiállításától számított öt éven belül - kormányrendeletben meghatározott eljárásban - a
kiállító vizsgaközpont határozattal visszavonja, ha megállapítja, hogy a kiállítás feltételei nem
álltak fenn. A visszavont nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatalnak kell megküldeni,
amely gondoskodik annak megsemmisítéséről. A visszavonásra egyebekben a Ket.
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány
kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy
ügyészi határozat megállapította, a kiállító vizsgaközpont a nyelvvizsga-bizonyítványt időbeli
korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Ha a
kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási
hivatal semmisíti meg. A megsemmisítésre egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
(4)	A vizsgabizonyítvány tárgyában hozott jogerős határozatot - indokolás nélkül - a
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és az oktatási hivatal honlapján közzé
kell tenni.
(5)	Ha a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül szűnt meg, az (1) és
(2)	bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.
(6)	A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul
értesíti a nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.”
75.	§
Az Nftv. 108. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„23a. közösségi felsőoktatási képzési központ: felsőoktatási intézmény székhelyén kívül
működő, felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működési
engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre
32
vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatási
intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatói
számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és
ingatlanhasználati - a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint
pénzügyi - feltételeit.”
76. §
(1)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„3. a felsőoktatási intézmény, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központ, a
diákotthon minimális létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás
rendjét, a gyakorló köznevelési intézmény, a nem Magyarország területén folytatott
székhelyen kívüli képzés létesítésének feltételeit,”
(2)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
a képesítési keretet, a doktori képzés szabályait,)
„a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és indítással
összefüggő eljárási rendet,”
(3)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„6. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a
diákigazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal
kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási
szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt
nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, jóváhagyási rendjét, a támogatási idő
nyilvántartásának, a magyar állami (rész)ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók közötti
átsorolásnak, a hallgatói kompetenciamérésnek a rendjét, a hallgatói átvétel rendjét, a
különböző végzettségi szintet eredményező szakok közötti hallgatói átvétel szabályait,”
(4)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait,
valamint a létesítéssel és az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés
feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem
felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető
hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,”
(5)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
33
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„14. a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások biztosításával kapcsolatos
szabályokat, intézményi feltételeket, a felsőoktatási intézménynek a hallgatóval kapcsolatos
írásban közlendő döntéseit,”
77.	§
(1)	Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi
felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - 2016.
szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében,
változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem
szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni.”
(2)	Az Nftv. 112. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Azok a volt hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat és
oklevélszerzés nélkül végbizonyítványt szereztek, a végbizonyítvány megszerzésétől
számított öt éven belül változatlan szakmai követelmények és változatlan vizsgarend
keretében tehetik le záróvizsgájukat. E határidőt követően záróvizsga nem tehető, kivéve, ha
2015. szeptember 1-jéig a végbizonyítvány megszerzésétől számítva több, mint öt év telt el.
Ebben az esetben legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig tehető záróvizsga.”
(3)	Az Nftv. 112. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján
tanulmányaikat 2008. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett azon jogosult hallgatók
tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2016. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2016.
szeptember 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.
(10) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat
a)	2008. augusztus 31 -ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek
hallgatói jogviszonya 2017. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2017. szeptember 1-jétől,
b)	2009. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek
hallgatói jogviszonya 2018. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2018. szeptember 1-jétől
e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.”
78.	§
Az Nftv. a következő 116. §-sal egészül ki:
„116. § (1) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 9. § (3) bekezdésében foglalt
feltételeket az 1. mellékletben meghatározott egyetemeknek 2017. szeptember 1-jéig kell
teljesíteniük.
(2)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 9. § (3a) bekezdésére tekintettel
az oktatási hivatal 2017. szeptember 1-jéig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter
34
számára, hogy az 1. melléklet szerinti főiskolák közül melyek felelnek meg az alkalmazott
tudományok egyetemére előírt feltételeknek.
(3)	A konzisztórium tagjainak megbízásáig e törvénynek - az egyes, a felsőoktatás
szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel
megállapított - 13/A. § (2) bekezdés b) pontját és 13/B-13/D. §-át nem kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 15. § (4) bekezdését és 52. § (6)
bekezdését olyan módon kell alkalmazni, hogy 2016. augusztus 31. után „Legum Magister”
vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL.M) címre jogosító mesterképzésre épülő mesterszakra
hallgató nem vehető fel, a korábban mesterképzésre épülő mesterszakon kiadott oklevél által
tanúsított végzettség és szakképzettség, valamint LL.M. cím az oklevél jogosultja által a
továbbiakban is használható. A 2016. augusztus 31. előtt megkezdett LL.M. címre jogosító
mesterképzésre épülő mesterképzések a 2015. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint
legfeljebb 2017. augusztus 31-ig fejezhetők be.
(5)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 15. § (4) bekezdése, 52. § (6)
bekezdése alapján a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú
továbbképzésben oklevelet szerzettek - az oklevél kiállításának időpontjától függetlenül - a
„Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak
abban az esetben is, ha az oklevél kiállítására, illetve a képzés megkezdésére 2015.
szeptember 1-jét megelőzően került sor.
(6)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel megállapított - 28. § (1) bekezdés b) pontját,
valamint 31. § (2) és (3) bekezdését a 2015. augusztus 31-én adjunktusi munkakört betöltők
tekintetében 2018. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(7)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 31. § (5) bekezdés a) pontja
alapján a felülvizsgálatot, ellenőrzést a munkáltató első alkalommal 2016-ban folytatja le.
(8)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében
meghatározott feltételeket a 2016. augusztus 31. után történő átsorolás tekintetében kell
alkalmazni.
(9)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi .... törvénnyel megállapított - 48/E. § (4) bekezdésében
foglaltakat a 2015. augusztus 31 -ét megelőzően tett hallgatói nyilatkozaton - továbbá a 111. §
(8)	bekezdése alapján azzal egyenértékű jognyilatkozaton - alapuló magyar állami
(rész)ösztöndíjas jogosultság, illetve kötelezettség esetén 2017. augusztus 1-jétől kezdődően
kell alkalmazni.
(10)	E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi .... törvénnyel megállapított - 60. § (2a) bekezdését és 62. §
(2a) bekezdését a 2015. szeptember 1-jét követő választás, tisztségviselői megbízás
tekintetében kell alkalmazni.”
79.	§
(1)	Az Nftv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2)	Az Nftv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4)	Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(5)	Az Nftv. a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
35
(6) Az Nftv. a 7. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
80.	§
Az Nftv.
1.	13. § (5) bekezdésében a „főiskola esetén” szövegrész helyébe az „alkalmazott tudományok
egyeteme és főiskola esetén”,
2.	13/A. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttműködési kötelezettségének” szövegrész
helyébe az „együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének”,
3.	13/A. § (5) bekezdésében az „intézmény vezető beosztású” szövegrész helyébe az „
intézmény magasabb vezető, vezető beosztású”, az „intézmény magasabb vezetője”
szövegrész helyébe az „intézmény magasabb vezetője, vezetője”,
4.	18. § (2) bekezdésében a „3. melléklet” szövegrész helyébe a „3. és 6. melléklet”,
5.	25. § (1) bekezdésében a „mesterfokozat szükséges” szövegrész helyébe a „legalább
mesterfokozat szükséges”,
6.	37. § (3) bekezdésében a „három évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb három évre”,
7.	47. § (4) bekezdésében a „hallgató támogatási idejét” szövegrész helyébe a „hallgató (1)
bekezdésben meghatározott támogatási idejét”,
8.	48/A. § c) pontjában az „a Magyar Állam által folyósított” szövegrész helyébe a
„megállapított”,
9.	48/B. § (8) bekezdésében az „az oklevél szerzése” szövegrész helyébe az „a
végbizonyítvány”,
10.	53/A. § (2) bekezdésében a „a Magyar Tudományos Művek Tárában” szövegrész helyébe
az „az Adatbázisban”,
11.	67. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét” szövegrész
helyébe az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét, az Országos Doktori Tanácsot, a 95/A.
§ szerinti fenntartói testületet”,
12.	67. § (2) bekezdésében a „felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe a „felsőoktatási
intézmények, a közösségi felsőoktatási képzési központok”,
13.	67. § (3) bekezdés a) pontjában a „felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a
„felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ”,
14.	78. § (5) bekezdésében a „képzést nyilvántartásba veszi, amennyiben a magyar intézmény
szenátusa határoz a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáról. Ennek hiányában
a szakindításra vonatkozó általános szabályokat kell szabályozni.” szövegrész helyébe a
„képzést a szakindításra vonatkozó általános szabályok alapján veszi nyilvántartásba.”,
15.	84. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „pályázati úton” szövegrész helyébe a
„felsőoktatási intézmény részére”,
16.	85/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatás normatívája” szövegrész helyébe a
„támogatása”,
17.	101. § (1) bekezdésében a „művészeti képzési ág valamelyikében” szövegrész helyébe a
„művészeti képzési területen”,
18.	101. § (3) bekezdésében a „táncművészeti képzési ágban” szövegrész helyébe a
„táncművészeti képzésben”,
19.	104. § (1) bekezdés d) pontjában a „gazdasági főigazgató felelős” szövegrész helyébe a
„gazdasági főigazgató felelős, konzisztórium létesítésére nem kerül sor”,
20.	108. § 1a. pontjában a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez
tartozó” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka
alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó”,
21.	111. § (1) bekezdésében a „felvételi vizsga” szövegrész helyébe „felvétel”, az „ír elő”
szövegrész helyébe az „írhat elő”,
36
22.	112. § (2) bekezdésben a „2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett” szövegrész
helyébe a „felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi
felsőoktatási törvény) alapján megkezdett”,
23.	2. melléklet II. fejezet 3. pont c) alpontjában a „tanulmányi és vizsgaszabályzat”
szövegrész helyébe a „tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat”,
24.	3. melléklet I/A. fejezet 4. pontjában a „nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi”
szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatok ellátásához
szükséges valamennyi” ,
25.	3. melléklet II/B. fejezet 3. pontjában a „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi
adat)” szövegrész helyébe a „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv-ben meghatározott
feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,
26.	3. melléklet II/C. fejezet 1. pont a) alpont aa) alalpontjában az „értesítési címe,”
szövegrész helyébe az „értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme,”,
27.	3. melléklet IV. fejezet 3. pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi
adat)” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv-ben meghatározott
feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,
28.	5. melléklet 5. pont b) alpontjában a „szolgálat részére” szövegrész helyébe a
„szolgálatnak az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges”
szöveg lép.
81.	§
Hatályát veszti az Nftv.
1.	19. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja,
2.	19. § (5) bekezdésében az „és egy igazolványa” szövegrész,
3.	19. § (6) bekezdésében az „az oktatói, kutatói, alkalmazotti igazolvány és” szövegrész,
4.	28. § (4) bekezdése,
5.	31. § (1) bekezdése,
6.	31. § (4) bekezdésében az „egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos
tanácsadói munkakörökben az” szövegrész,
7.	33. § (3) bekezdésében az „A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval
megbízási szerződést kell kötni.” szövegrész,
8.	35. § (4) bekezdése,
9.	46. § (2a) bekezdése,
10.	46. § (5) bekezdés a) pontja,
11.	46. § (6) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész,
12.	48/A. § c) pontjában az „átalányként” szövegrész,
13.	58. § (4) bekezdésében az „és a Kormány rendeletében” szövegrész,
14.	64. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a felsőoktatás információs rendszerét,”
szövegrész,
15.	75. § (2) bekezdés a) pontjában az „egységes elvek szerint” szövegrész,
16.	75. § (4) bekezdés a) pontja,
17.	78. § (3) bekezdés d) pontja,
18.	79. § (2) bekezdésében a „- pályázati úton elnyerhető -” szövegrész,
19.	83. § (2) bekezdésében az „és módosításának” szövegrész,
20.	92. § (6) bekezdésf) pontja,
21.	93. § (6) bekezdésében az „és (8)” szövegrész,
22.	94. § (8) bekezdése,
23.	XXVIII. Fejezet címében az „, ILLETVE AGRÁRTUDOMÁNYI” szövegrész,
37
24.	97. § (2) bekezdése,
25.	97/A. § (4) bekezdése,
26.	103. § (1) bekezdésében a „legalább kettő szakon” szövegrész,
27.	103. § (8) bekezdésében az „a finanszírozás szempontjából” szövegrész,
28.	108. § 13. pontja,
29.	108. § 15. pontja,
30.	108. § 20. pontjában az „és képzési ágaknak” szövegrész,
31.	108. § 47. pontjában az „a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok
kivételével” szövegrész,
32.	111. § (3) és (4) bekezdése,
33.	112. § (4) és (5) bekezdése,
34.	114/D. § (3) bekezdés a) és b) pontja,
35.	117. § (2) bekezdése,
36.	3. melléklet II/A. fejezet a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) és bb) alpontjában, d) pont
da) és db) alpontjában a „telefax,” szövegrész,
37.	3. melléklet II/C. fejezet 1. e) pontjában az „- a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési
kedvezmény, halasztás, mentesség -” szövegrész,
38.	3. melléklet III. fejezet 5. pontja.
5.	Záró rendelkezések
82. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3. § , a 4. §, a 36-62. §, a 64-75. §, a 76. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 77-
80. §, a 81. § 1-33. pontja és 35-38. pontja, az 1-7. melléklet 2015. szeptember 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 10-35. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 81. § 34. pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
83.	§
A 10-35. § rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
84.	§
Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci
információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU
rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
38
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
„2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói
munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi
tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított
garantált illetményére vetülő arányszámok __
	A	B	C
1.	Munkakör	Fizetési fokozat	Arányszám (%)
2.	Egyetemi tanár	3.	106
3.	Egyetemi tanár	2.	103
4.	Egyetemi tanár	1.	100
5.	Egyetemi docens (amennyiben habilitációval rendelkezik)	4	85
6.	Egyetemi docens	3.	76
7.	Egyetemi docens	2.	73
8.	Egyetemi docens	1.	70
9.	Egyetemi adjunktus	3.	53
10.	Egyetemi adjunktus	2.	50
11.	Egyetemi adjunktus	1.	50
12.	Egyetemi tanársegéd	2.	40
13.	Egyetemi tanársegéd (gyakornok)	1.	37
14.	Főiskolai tanár (amennyiben habilitációval rendelkezik)	4.	90
15.	Főiskolai tanár	3.	81
16.	Főiskolai tanár	2.	78
17.	Főiskolai tanár	1.	75
18.	Főiskolai docens	3.	61
19.	Főiskolai docens	2.	58
20.	Főiskolai docens	1.	55
21.	Főiskolai adjunktus	2.	48
22.	Főiskolai adjunktus	1.	45
23.	Főiskolai adjunktus	-	45
24.	Főiskolai tanársegéd	-	40
25.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	3.	106
26.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	2.	103
27.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	1.	100
28.	Tudományos főmunkatárs	3.	76
29.	Tudományos főmunkatárs	2.	73
30.	Tudományos főmunkatárs	1.	70
31.	Tudományos munkatárs	-	50
32.	Tudományos segédmunkatárs	-	40
33.	Mesteroktató	2.	54
34.	Mesteroktató	1.	51
39
2. melléklet a 2015. évi... törvényhez
Az Nftv. 1. mellékletében foglalt táblázat C:51-C: 52 mezője helyébe a következő mezők
lépnek:
	(A)	(B)	(C)
	(II. Főiskolák)		
		(II/B. Nem állami főiskolák)	
(51.)			Budapesti Metropolitan Főiskola, Budapest
(52.)			Edutus Főiskola, Tatabánya
40
3. melléklet a 2015. évi
törvényhez
1.	Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 1.1. pont e)-h) alpontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Az alapító okirat kötelezően tartalmazza,
a felsőoktatási intézmény)
„e) kari, szervezeti tagolását (a rektor és a kancellár megbízási rendjét), fenntartott
intézményeit,
f)	alaptevékenységét,
g)	vállalkozási tevékenységének felső határát,
h)	köznevelési, nyilvános könyvtári, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és
vidékfejlesztési, egyéb feladatait,”
2.	Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 1.1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
(Az alapító okirat kötelezően tartalmazza,
a felsőoktatási intézmény)
„k) kancellárjának megbízási rendjét,”
3.	Az Nftv. 2. melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Szervezeti és működési rend
A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási
intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői
választások eljárási rendjét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, valamint az egyes
szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás, a hallgatói
rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendjét. A
felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvény a
rendezvény programjainak tartalmáért felelős személy (szervező) kérelmére a szervezeti és
működési rendben meghatározott engedéllyel tartható. A rendezvény részvételi felhívásának a
szervező nevét tartalmaznia kell. A szervezeti és működési rend részét képezi a felsőoktatási
intézmény minőségirányítási szabályozása.”
41
4. melléklet a 2015. évi
törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok)
„i) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok.”
2.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 4. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az adattovábbítás feltételei: az adatok továbbíthatók:
a)	a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához;
b)	a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az
államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátásához
szükséges valamennyi adat;
d)	a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat;
e)	a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan
ea)	az 1. b) pont ba), bb) alpontjai szerinti adatok - nem magyar állampolgár esetén a
Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat,
tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével, továbbá a hallgató
tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével -,
eb)	az 1. f) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő
összeg, a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a
törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából,
ec)	az 1. b) pont ba) és bk) alpontjai szerinti adatok - a társadalombiztosítási azonosító jel
kivételével -, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos ügyintézéshez
a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából,
ed)	az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok - a hallgató tanulmányainak értékelése,
vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével -,
ee)	az 1. b) pont bl) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre)
vonatkozó adatok a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos
kockázatelemzéshez és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezeléshez;
f)	a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a
képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozóan.”
3.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok
a felsőoktatási intézmény)
„ab) tisztségviselőinek - rektor, rektorhelyettes, kancellár, gazdasági vezető, belső ellenőrzés
vezetője, dékán, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, a konzisztórium tagjai,
kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-
mail),
ac) a felsőoktatási intézmény által - az alaptevékenysége körében - kötött hatályos
együttműködési megállapodás,”
42
4.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet c) pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége,
Országos Doktori Tanács esetében”
5.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
f a 95/A. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint fenntartott magán felsőoktatási
intézmény esetén
fa)	a fenntartó testület neve, székhelye, nyilvántartási száma, elnökének neve, elérhetősége
(telefon, e-mail),
fb)	a felsőoktatási intézmény rendszeres pénzügyi támogatását biztosító külföldi támogató
neve, székhelye, képviselője, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail).”
6.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:]
„ai) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok,”
7.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az adatok továbbíthatók:
a)	a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az
államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátásához
szükséges valamennyi adat;
c)	a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan
ca)	az 1. a) pont aa), ab), ac) és ad) alpontjai szerinti adatok - nem magyar állampolgár
esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat
tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével -,
cb)	az 1. e) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő
összeg a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a
törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából,
cc)	az 1. a) pont al) alpontja szerinti adatok - a társadalombiztosítási azonosító jel, az
adóazonosító jel, a felvételi azonosító, a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonosító
száma kivételével - az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos
ügyintézéshez a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése
céljából,
cd)	az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok - az oklevél, bizonyítvány aláíróinak
neve kivételével -,
43
ce)	az 1. a) pont am) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre)
vonatkozó adatok,
cf)	az 1. a) pont ap) alpontjában szereplő kétféle kreditszám összege a hallgatói
hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzéshez és a kockázati
mérték szerinti ügyfélkezeléshez;
d)	a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a
képzésre, a hallgatói jogviszonyra, az oklevélre, a hallgató értesítési adataira (telefonszám,
elektronikus levélcím) vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott
adatok;
e)	a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot
meghatározó adatok;
f)	a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti)
jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat;
g)	a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre, átvételre került személyekre vonatkozó
valamennyi adat;
h)	a köznevelési információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre
vonatkozó valamennyi adat;
i)	a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges
valamennyi adat.”
8.	Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 1. a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a felvétellel összefüggő adatok:)
„af) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.”
9.	Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges
valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó
valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre
vonatkozó valamennyi adat; a köznevelés információs rendszere részére a szükséges érettségi
adatok az érettségi végzettséget igazoló okirat hitelességének megállapítása céljából, a
felvételi kérelmek elbírálásához; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének
nyilvántartásáért felelős szerv részére a jelentkező oktatási azonosítója, ügyfélkapus
kapcsolati kódja.”
10.	Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A felsőoktatás információs rendszeréből - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
személyes adat csak az érintett kérése, illetve írásbeli hozzájárulása esetén, az érintett
egyidejű értesítése mellett adható ki. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó
adatkezelés jogszerűségéért a miniszter felelős. A felsőoktatási információs rendszerbe az
érintett - saját adatai tekintetében - jogosult betekinteni. Az érintett a felsőoktatási
információs rendszerben tárolt adatainak helyesbítését - a jogszabályban elrendelt
adatkezelések kivételével - , törlését az adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől jogosult
44
kérni. Az információs rendszerbe történő betekintés, az adatok felsőoktatási intézmény általi
helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.”
45
5. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
Az Nftv. 5. melléklet 1/A. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok
a)	a jelentkező természetes személyazonosító adatai,
b)	a jelentkező oktatási azonosítója,
c)	a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.”
46
6. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„6. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
A felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvények
szervezőiről nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
1.	E törvény által nyilvántartott adatok a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerinti rendezvények
szervezőjének
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	adóazonosító jele,
c)	lakóhelye,
d)	elérhetősége.
2.	Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosult: a felsőoktatási intézmény.
3.	Az adatkezelés célja: a 18. § (1) bekezdés szerint.
4.	Az adatkezelés időtartama: a rendezvény kezdetétől számított 5 év.
5.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a
bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges
adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a
foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv-ben
meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat); az Avtv2. 28. §-a alapján a
fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2.
26.	§ (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”
47
7. melléklet a 2015. évi ... törvényhez

„7. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok
1.	A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok:
a)	a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatai;
b)	a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok:
ba)	a vizsgaközpont megnevezése,
bb)	a vizsgahely megnevezése,
bc)	a vizsgaidőszak megjelölése,
bd)	a vizsga neve, szintje, típusa (szóbeli vagy írásbeli),
be)	a vizsga helye, ideje,
bf)	a vizsgáztató és a feladatjavító neve,
bg)	a vizsga eredménye (sikeres vagy sikertelen),
bh)	a vizsgarészenként elért pontok és
bi)	a vizsgán elért pontszám az elérhető összpontszám százalékában kifejezve; valamint
c)	a bizonyítványra vonatkozó adatok:
ca)	a bizonyítvány száma,
cb)	a bizonyítvány státusza: beterjesztés, jóváhagyás, a nyomdába és a nyomdából érkezés
időpontja
cc)	a bizonyítvány hitelessége.
2.	Az adatkezelés célja:
A nyelvvizsga-bizonyítványok nyomtatása, hitelesítése, az elveszett nyelvvizsga-
bizonyítványok után hatósági igazolvány kiállítása.
3 . Az adatkezelés időtartama:
A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában adatot a nyelvvizsga
letételétől számított nyolcvan évig lehet kezelni.
4.	Továbbítható:
a)	a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, valamint az
államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátásához
szükséges valamennyi adat.
5.	Az oktatási hivatal, mint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának
adatkezelője a nyelvvizsga-anyakönyvek nyilvántartásából az 1. pont c) alpontja szerinti
adatokat - az érintetteken kívül - a nyelvvizsga letételét igazoló okirat hitelességének
megállapítása céljából a felsőoktatási felvételi eljárás lefolytatásával összefüggésben a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére, a foglalkoztatásra
irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban az érintett egyetértésével a
munkáltató részére továbbíthatja.”
48
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításához
Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt
(a továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatási intézményben a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény és 2. számú melléklete határozza meg az oktatói, valamint a
központi költségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak
előmeneteli és illetményrendszerét. A kutatói, tanári és más munkakörben történő
foglalkoztatás egyes kérdéseit kormányrendelet szabályozza a Kjt. felhatalmazó rendelkezései
alapján.
A felsőoktatás stratégiai fejlesztése során az egyik fontos szempont és cél a felsőoktatás és a
gazdaság kapcsolatának erősítése, a képzés munkaerő-piaci relevanciája erősítése. E
szempontból fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével
megvalósuló, kooperatív együttműködésre épülő duális képzés meghonosítása. A gyakorlati
szakemberek felsőoktatásba történő bevonása érdekében új oktatói munkakör létesítésére
kerül sor mesteroktató elnevezéssel, amely munkakörhöz kapcsolódó előmeneteli és
illetményrendszert a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben kell szabályozni.
A Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszony csak magyar állampolgárságú, vagy külön
jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt
vagy letelepedett személlyel létesíthető. Ezen jogszabályi rendelkezés alapján a szabad
mozgás jogával nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgár kutatók közalkalmazotti
jogviszonyban nem foglalkoztathatóak. A Kjt. felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a
Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szerveknél, illetve
más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél a magyar állampolgárság feltétele alól
mentesítést adjon harmadik országbeli kutatók közalkalmazottként történő alkalmazása
céljából.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításához
A tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti bibliográfiai adatbázis
létrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1167/2014. (III. 25.) Korm. határozat
alapján a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításának célja
a tudományos közleményeknek nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban történő
kötelező nyilvántartásról és nyilvánosságáról történő rendelkezés. A nemzeti tudományos
bibliográfiai adatbázis olyan, a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett és
létrehozott, már működő és folyamatosan fejlesztett tudományos elektronikus információs
közszolgáltatás, amely ellenőrzött módon tartalmazza a hazai tudományos közösség által
létrehozott tudományos publikációkat, és a hozzájuk kapcsolódó idézeteket nyilvántartja és
nyilvánossá teszi.
Az Akadémia a teljes vagyonával önállóan - tulajdonosként - gazdálkodik, meghatározza a
vagyongazdálkodás alapelveit, és szabályait. Az MTA tv. 23. §-a nevesíti a Magyar
Tudományos Akadémia Titkárságán belül működő Vagyonkezelő Szervezetet. A nevesített
Vagyonkezelő Szervezet nem rendelkezik önálló jogalanyisággal, a vagyongazdálkodással
kapcsolatos tényleges feladatokat a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, mint önálló
49
jogalanyisággal rendelkező költségvetési szerv látja el, mindezekre figyelemmel a
Vagyonkezelő Szervezet nevesítésének törvényi törlése indokolt.
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó kutatóhelyek tevékenységének
ellátásához kapcsolódó speciális munkajogi rendelkezések törvénybe iktatása kiemelkedő
jelentőséggel bír az akadémiai intézményeknél és egyetemi keretek között működő, határozott
időre létesített támogatott kutatócsoportok és Lendület kutatócsoportok, valamint a hazai és
nemzetközi pályázat keretében megvalósuló kutatási tevékenység keretében foglalkoztatottak
vonatkozásában.
Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszony
keretében 1 foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 évig tartó, határozott
idejű jogviszonyt lehessen létesíteni. Ezen időtartam alatt mind a foglalkoztatónak mind a
kutatónak lehetősége nyílik arra, hogy az elvárt tudományos kompetenciákról
megbizonyosodjék. A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának
ellátása során 1 foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 év határozott
időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2)
bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításához
2013. november 20-án az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 2013/55/EU
irányelvet a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci
információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU
rendelet (IMI-rendelet) módosításáról. A 2005/36/EK irányelv reformja a munkavállalók
Unión belüli mozgásának könnyítését célozza. A módosított irányelvet 2016. január 18-ig kell
a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogba. Az implementáció elsődleges eszköze a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban:
Elismerési törvény) módosítása. Az Elismerési törvény három része közül (továbbtanulási
célú elismerés, harmadik országban szerzett oklevelek elismerése, uniós elismerés) a
Harmadik rész szerinti, azaz az uniós jog alapján történő elismerést érinti a törvénymódosítás.
A törvényjavaslat az irányelvben érintett kérdéskörök magyar szabályozására, illetve eddigi
szabályozásának módosítására tesz javaslatot.
-	Európai Szakmai Kártya (European Professional Card)
Az Európai Bizottság a kompetens hatóságok közötti információcserét szolgáló belső piaci
információs rendszer (IMI rendszer) használatával kívánja bevezetni a szakmai kártyát. A
szakmai kártya használata hozzáadott értékkel bírna a szakmai képesítések elismerésének
rendszerében. A szakmai kártya kiállításához szükséges adatállomány a migráns kérelmére
jön létre egy tagállamban, és az adatállomány létrehozásáért díjat kell fizetnie. A migráns
kérelmében megnevezi azt a tagállamot, ahol jelenleg a szakma gyakorlására jogosult,
megadja a megszerzett képesítéseiről a szükséges információkat, illetve megjelöli, hogy
melyik másik tagállamban szeretné a szakmáját gyakorolni. A jelenlegi tagállam kijelölt
hatóságai megvizsgálják a kérést és a feltöltött dokumentumok eredetiségét, kiegészítik az
információkat, majd megküldik a fogadó tagállam illetékes hatóságának az IMI rendszeren
keresztül. Az Európai Szakmai Kártyát a fogadó tagállam állítja ki.
-	A részleges hozzáférés elve
Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata nyomán az irányelv tartalmazza a részleges
gyakorlásra való jogosultság fogalmát. Ez fokozottabb jogbiztonságot nyújt a
50
szakembereknek, és lehetővé teszi, hogy olyan szakemberek telepedjenek le egy másik
tagállamban, illetve nyújtsanak szolgáltatást, akik korábban nem élhettek az irányelv adta
előnyökkel, de egy szakma részleges gyakorlására való jogosultság feltételeit teljesítik. Hozzá
kell tenni azonban, hogy a tagállamok közérdekű kényszerítő indokok fennállása esetén nem
kötelesek követni ezt az elvet.
-	A szakmai képesítések szintjeinek új rendszere
Az irányelv eddigi rendszere a szakmai képesítések öt szintjét határozza meg. Az azonos vagy
magasabb szinten lévő képesítések elismerendőek, sőt, az egy szinttel alacsonyabban lévő
képesítések elismerését is előírja az irányelv a megfelelő kompenzációs intézkedések
meghatározása mellett. Ha a képesítések között kétszintnyi a különbség (például ha a hazai
felsőoktatási szakképzés szintjével összevethető képesítést szerzett külföldön a migráns, s
olyan szakmát kíván gyakorolni, amelyhez itthon mesterfokozatot ír elő a jogszabály), akkor a
képesítések elismeréséről szóló irányelv alapján nem kell az adott képesítést elismerni (de
például a fogadó állam szabályai szerint résztanulmányként figyelembe vehető a képzési
tartalom). Az irányelv-módosítás formálisan megőrzi az öt szintet, ám ténylegesen csak arról
rendelkezik, hogy a legalacsonyabb szintű (képzéshez sem kötött vizsga letétele vagy
képesítés nélkül megszerzett, szakmai gyakorlaton alapuló) képesítést a leghosszabb képzési
idejű (Magyarországon például alapfokozat vagy mesterfokozat végzettségi szintet adó)
képesítésként nem szükséges elfogadni.
-	Bejelentési kötelezettség
A feltétel nélküli elismerés elve alá tartozó szakmák esetében a tagállamoknak - a képzési
programok időtartamára és tartalmára vonatkozó információkat is tartalmazó - bejelentésben
az IMI rendszeren keresztül értesítenie kell a Bizottságot. A bejelentés célja a 2005/36/EK
irányelv V. mellékletének módosítása, naprakésszé teendő az előírt képesítések megszerzését
tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, és adott esetben az előírt képesítés
megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás
megnevezését, és a megfelelő szakmai címeket.
-	Nyelvtudás
A hazai és külföldi kompetens egészségügyi hatóságok, szakmai szervezetek részéről
egyaránt felvetődött annak az igénye, hogy a megfelelő nyelvtudás ellenőrzését
részletesebben szabályozza az irányelv azon esetekre való tekintettel, amikor az egészségügyi
szakember a beteggel közvetlenül kapcsolatba kerül. A módosított irányelv szerint a
nyelvtudás ellenőrzésére a képesítés elismerését követően kerülhet sor, annak a szükséges
nyelvtudás vizsgálatára kell szorítkoznia.
-	A Közös Képzési Keret és a Közös Képzési Vizsga
A közös képzési keret a jelenleg hatályos közös követelményrendszer helyébe lép.
-	Riasztási rendszer
Az irányelv-módosítás egyik célja egy Európa-szerte működő riasztási mechanizmus
létrehozása, melynek segítségével a tagállamoknak értesíteniük kell egymást arról, ha egy
szakember az ellene alkalmazott fegyelmi vagy büntetőszankció miatt a továbbiakban nem
gyakorolhatja hivatását.
-	Az információkhoz való központi online hozzáférés (points of single contact)
51
Az irányelv-módosítás számos információ internetes elérhetővé tételét, ezenkívül a
2006/123/EK irányelvvel összhangban az egyablakos elektronikus eljárás lehetővé tételét is
előírja a tagállamok számára. A törvényjavaslat ennek megfelelő magyar szabályozásra tesz
javaslatot az Elismerési törvény kapcsolódó fejezeteinek módosításával.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításához
A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiai dokumentum, célkitűzései és akcióterve az
Nftv. kiegészítését, illetve módosítását teszi szükségessé több ponton.
A stratégia célja: a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi
kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó
felsőoktatási rendszer működtetése, melynek alapvető mozgatórugója a verseny.
Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás. Olyan
felsőoktatási rendszert kell létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat a
nemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni. A felsőoktatás a
minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források
bevonásával is támogatni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a
társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és
innovációs folyamatokhoz.
A felsőoktatási koncepció célkitűzései öt fő irányvonal keretében foglalhatóak össze:
-	együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül
és kifelé;
-	munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra;
-	akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú
felsőoktatás megteremtése;
-	a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és
innovációs háttér,
-	a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.
A stratégia célkitűzéseihez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazatra öt fő dimenzióban
(oktatás-képzés, kutatás, harmadik misszió, intézményrendszer, intézményirányítás,
finanszírozás) tekintette át a főbb feladatokat.
52
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-4. §-hoz
A felsőoktatás stratégiai fejlesztése során az egyik fontos szempont és cél a felsőoktatás és a
gazdaság kapcsolatának erősítése, a képzés munkaerő-piaci relevanciájának erősítése. E
szempontból fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével
megvalósuló, kooperatív együttműködésre épülő duális képzés meghonosítása. A gyakorlati
szakemberek felsőoktatásba történő bevonása érdekében új oktatói munkakör létesítésére
kerül sor mesteroktató elnevezéssel, amely munkakörhöz kapcsolódó előmeneteli és
illetményrendszert a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben kell szabályozni. Az
állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a
nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.)
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatási intézményben a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény és 2. számú melléklete határozza meg az oktatói, valamint a
központi költségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak
előmeneteli és illetményrendszerét. Az Nftv. VII. fejezet 13. munkakörök, munkaviszonyra
vonatkozó szabályok alcímével összhangban egészül ki a Kjt. előmeneteli és
illetményrendszere a mesteroktató munkakörre vonatkozó rendelkezésekkel.
Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszony
keretében 1 foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 évig tartó, határozott
idejű jogviszonyt lehessen létesíteni. Ezen időtartam alatt mind a foglalkoztatónak mind a
kutatónak lehetősége nyílik arra, hogy a költségvetési forrásból finanszírozott
kutatóintézménynél elvárt szintű tudományos kompetenciákról megbizonyosodjék. A Kjt.
határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során 1
foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 év határozott időtartamra
tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben
felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
Az 5-7.§-hoz
A magyarországi tudományos kutatásokat számos intézményi és pályázati formában
támogatják közpénz felhasználásával. A megalapozott tudománypolitikai döntésekhez hiteles
és a lehető legteljesebb, könnyen hozzáférhető adatbázis szükséges, a tervezet ennek
lehetőségét teremti meg.
A nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis olyan, az MTA által kezdeményezett és
létrehozott, már működő és folyamatosan fejlesztett tudományos elektronikus információs
közszolgáltatás, amely ellenőrzött módon tartalmazza a kutatási tevékenységet végző,
Magyarországon működő jogi személyek és az általuk foglalkoztatott kutatók tudományos
közleményeinek bibliográfiai adatait. A törvényjavaslat célja a hazai tudományos közösség
által létrehozott tudományos publikációk adatai, és a hozzájuk kapcsolódó idézetek
nyilvántartása és nyilvánossá tétele. A hagyományos publikációkon túl a tudományos
teljesítmény és előmenetel szempontjából fontos további szellemi terméktípust - például
szabadalom, alkotás - is nyilvántart. Feladata az intézmények és az egyéni kutatók
tudományos teljesítményének bemutatása. Informatikai szolgáltatásaira támaszkodik sok
olyan magyar tudományos szervezet és informatikai szolgáltatás, amely tudományos
információkat használ. Az elsődleges funkción túl az adatbázis portálfunkciót is betölt:
53
bemutatja és hiperhivatkozások segítségével elérhetővé teszi a kiadóknál, illetve
repozitóriumokban található hazai publikációk adatait.
Az adatbázisba adatot szolgáltató felsőoktatási intézmények, a MTA kutatóhálózata,
közgyűjtemények, számos kisebb kutatószervezet, egészségügyi szolgáltatók, valamint egyéni
jelentkezésű szerzők, akik legalább egy tudományos közleményt jegyeznek. Az
adatszolgáltatók felelőssége, hogy hiteles és nyilvános bibliográfiai információt tegyenek
közzé az adattárban.
Az adatbázis a hivatkozó, idéző közlemények kezelését is lehetővé teszi, ezáltal a
közlemények hazai és nemzetközi hatását jellemző tudománymetrikai indikátorok
számíthatók. A publikációk táblázatos összefoglalásai megkönnyítik az egyes
tudományszakok szokásai szerinti összegzést.
Az adatbázis az együttműködő kutatóhelyek, intézmények saját szervezeti egységeik,
tanszékeik, intézeteik és laboratóriumaik tudományos közléseinek és azok tudományos
visszhangjának összefoglaló adatait is tartalmazza. Az adatbázis elősegíti a tudományos
tájékozódást és tájékoztatást, a szerzők számára technikailag biztonságos és ellenőrzött
adattárolást biztosít. A magyar tudományos eredmények után érdeklődőknek lehetővé tesz
sokféle keresést, így például szerző, intézmény vagy éppen címben, absztraktban szereplő
kulcsszó szerint. Javítja a tudományos eredmények hazai elterjesztését és megismerhetőségét,
a világ tudományossága számára kaput nyit a magyar tudományossághoz.
Az adatbázis egyebekben már jelenleg is - közvetetten - egyfajta tudományos minősítő
rendszeri szerepet is betölt. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései értelmében
a doktori értekezést és téziseit elektronikus formában mindenki számára hozzáférhetővé kell
tenni, továbbá nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval kell ellátni.
A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.)
Korm. rendelet értelmében doktori iskola törzstagja az lehet, aki a doktori iskola
tudományágában, illetve annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos
tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység a nemzeti felsőoktatásról szóló
törvényben hivatkozott adatbázis alapján vizsgálandó. A rendelet továbbá rögzíti, hogy
habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki - többek között - tudományos alkotással
történő habilitáció esetén rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenységet folytat,
amelyet rangos nemzetközi, lektorált, a szakterületen mértékadóként elismert folyóiratokban
megjelent cikkek és ugyanilyen helyeken megjelenő - az a nemzeti felsőoktatásról szóló
törvényben hivatkozott adatbázisa alapján vizsgált - hivatkozások igazolnak, emellett
előadásokkal, eredményei ismertetésével rendszeresen részt vesz nemzetközi és hazai
tudományos rendezvényeken.
Fentiekre is tekintettel összhangban a tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti
tudományos bibliográfiai adatbázis létrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról szóló
1167/2014. (III. 25.) Korm. határozattal összhangban kiemelten fontos a költségvetési
támogatásból folytatott tudományos szakmai tevékenység, a törvényjavaslat lehetővé teszi
egy olyan adatbázis létrehozását, amely kötelezően tartalmazza a költségvetési szerveknél
foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott és megjelentetett
tudományos közlemények adatait, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű
megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által
megjelentetett tudományos művek adatait.
Az MTA közfeladata lesz egy olyan országos elektronikus információs közszolgáltatás
nyújtása, amely kötelezően tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatott személyek
által a jogviszonyuk keretei között megalkotott tudományos közleményeinek címét, első
54
megjelenési helyét, a szerző és a tudományos közlemény felett rendelkezni jogosult nevét
(megnevezését), biztosítja a nyilvános hozzáférés ingyenességét, továbbá lehetővé teszi az
arra nem kötelezett személyek esetén az önkéntes közzététel lehetőségét.
A 8. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló 2009.
évi XX. törvény által nevesített Vagyonkezelő Szervezet a módosítani kívánt törvényi
rendelkezés értelmében a MTA által alapított, akadémiai költségvetési szervi jogállású
Titkárságon belül működő, belső szervezeti egység, amely végrehajtási, elszámolási,
nyilvántartási feladatokat lát el, önálló jogalanyiság nélkül. Mindezekre tekintettel
indokolatlan az önálló jogalanyiságú Titkárság szervezeti keretein belül működő belső
szervezeti egység törvényben történő nevesítése.
A 9. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 10. §-hoz
Az Elismerési törvény 4. §-ában szabályozott hatásköri szabályok az oktatói, kutatói mobilitás
elősegítése céljából kiegészülnek a felsőoktatási intézmények arra vonatkozó hatáskörével,
hogy a jövőben munkavállalás céljából a felsőoktatási intézmények ismerhessék el a náluk
oktatóként, kutatóként foglalkoztatottak külföldi felsőoktatási intézményben szerzett
mesterfokozatot tanúsító oklevelét.
A 11. §-hoz
A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: Irányelv) alapján a tagállamokban jelenleg működő nemzeti információs
szolgálatok feladatai a 2013/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései
alapján módosulnak. A nemzeti információs központokat az új irányelv alapján olyan
segítségnyújtó központokká kell átalakítani, amelyek fő tevékenysége a lakossági tanácsadás
és segítségnyújtás. A segítségnyújtó központok működtetése biztosítja, hogy a tagállam
figyelemmel kísérje a belső piaci szabályok nemzeti alkalmazását az egyes állampolgári
ügyekben. A segítségnyújtó központok együttműködnek más tagállamok illetékes elismerési
hatóságaival és segítségnyújtó központjaival. Magyarországon a nemzeti információs
szolgálat feladatait jelenleg az Oktatási Hivatal részeként működő Magyar Ekvivalencia és
Információs Központ látja el, ugyanez a szervezet kerül kijelölésre segítségnyújtó
központként is.
A 12. §-hoz
A hallgatói, kutatói mobilitás elősegítése érdekében az Elismerési törvény 4. §-ának
módosításához kapcsolódóan kiegészítésre kerül azon személyek köre, akiknek nem kell
magyarországi lakóhelyet igazolniuk az oklevelük elismerésére irányuló kérelem
benyújtásakor.
55
A 13. §-hoz
A módosítás célja, hogy az Irányelv - 2013/55/EK irányelvvel megállapított - 57a. cikkét a
magyar jogba átültesse. E rendelkezés alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) Harmadik
részének hatálya alá tartozó elismerési eljárás esetén az ügyfél nemcsak papíralapon, hanem
elektronikus úton is előterjesztheti kérelmét annak mellékleteivel együtt. Ha azonban az
elismerési ügyben eljáró hatóságnak kétsége merül fel az elektronikus úton benyújtott
dokumentumokkal kapcsolatban, előírhatja, hogy az ügyfél nyújtsa be az oklevél, leckekönyv
hiteles másolatát, valamint az eddigi törvényi rendelkezéseknek megfelelően az ügyfél arra is
felhívható, hogy mutassa be ezen okiratok eredetijét az eljáró hatóságnak. Az Irányelv
korlátozásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mikor nem alkalmazható az elektronikus
út: az eljáró hatóság által az oklevél, bizonyítvány elismeréséhez kiegészítő feltételként előírt
alkalmassági vizsgát, valamint alkalmazkodási időszakot az ügyfél nem teljesítheti
elektronikus úton.
A 14. §-hoz
Az Elismerési törvény 9. §-a szabályozza az ügyintézési határidőt az egyes elismerési eljárási
eljárások esetében. Tekintettel arra, hogy a 2013/55/EK irányelvvel bevezetett európai
szakmai kártya esetében az Irányelv részletesen meghatározza a kártya elektronikus felületen
történő létrehozására vonatkozó eljárási határidőket, az Elismerési törvényben foglalt
ügyintézési határidők kiegészítése is szükséges ezen speciális eljárási határidőkkel. Ezen
túlmenően a 2013/55/EK irányelv módosítja az Irányelv 7. cikkét, mely a szabad
szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének előzetes
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapítja meg, ezzel kapcsolatban további eljárási
határidőket állapít meg az eljáró hatóságnak. Az Irányelv 4d. cikkével összhangban a
törvénymódosítás meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek esetében az
európai szakmai kártya igénylésekor a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően - beszámít az
ügyintézési határidőbe.
A 15. §-hoz
Az Irányelvnek a 2013/55/EK irányelvvel megállapított új 4f. cikke bevezeti a szabályozott
szakma részleges gyakorlásának engedélyezését, melyre vonatkozó szabályokat az Elismerési
törvény új VII/A. Fejezete állapítja meg a magyar jogban.
Módosításra kerül továbbá az Elismerési törvény 22. §-a, amely a szakma gyakorlásához
szükséges nyelvtudásra vonatkozó követelményekről rendelkezik. A módosítást megelőzően a
törvény általános szabályként úgy rendelkezett, hogy az ügyfél a szabályozott szakmát csak
akkor gyakorolhatja, ha rendelkezik az adott szakma Magyarországon történő gyakorlásához
szükséges nyelvismerettel. A gyakorlatban eddig a magyar nyelvismeret általában olyan
módon került ellenőrzésre, hogy a külföldi képesítés elismeréséhez az eljáró hatóság által
előírt alkalmassági vizsgát, illetve az alkalmazkodási időszakot magyar nyelven kellett az
ügyfélnek teljesítenie. Az Irányelv módosított 53. cikkével összhangban részletesebben
szükséges megállapítani az Elismerési törvényben a nyelvismeret ellenőrzésével kapcsolatos
szabályokat. Az Irányelv értelmében a nyelvismeret ellenőrzésére elsősorban olyan
szabályozott szakmák esetében kerülhet sor, amelyek gyakorlása a betegek egészségét
veszélyeztetheti, más szabályozott szakmák esetében pedig akkor, ha az eljáró hatóságnak
56
kétsége merül fel az ügyfél nyelvismeretével kapcsolatban. A kiegészítő feltételek
meghatározásánál korábban is létező alapelvet, az arányosság követelményét az Irányelv
módosítása kiterjeszti a nyelvismeret ellenőrzésére is, azaz az ügyféltől csak a szakma
gyakorlásához szükséges nyelvismeret követelhető meg. Új elemként jelenik meg továbbá,
hogy a nyelvismeret ellenőrzésére csak a szakmai képesítés elismerését vagy az európai
szakmai kártya kiállítását követően kerülhet sor.
A 16. §-hoz
Az Irányelvnek a 2013/55/EK irányelvvel megállapított új 4f. cikke bevezeti a szabályozott
szakma részleges gyakorlásának engedélyezését, új 55a. cikke pedig a szakmai gyakornoki
időszak elismerésére vonatkozó szabályokat. Előbbi magyar jogba való átültetését az
Elismerési törvény új VII/A. Fejezete, utóbbiét pedig az Elismerési törvény új VII/B. Fejezete
biztosítj a.
Az elismerési törvény módosítása révén - az Irányelv módosított 2. cikk (4) bekezdésével
összhangban - a közjegyzők nem tartoznak az Elismerési törvény Harmadik részének hatálya
alá. A jogász szakképzettséget tanúsító oklevelek elismerésére a továbbiakban is az elismerési
törvény Második része szerinti általános eljárásban kerülhet sor, nem kérelmezhető azonban a
közjegyzői képesítésnek a törvény Harmadik részében meghatározott európai uniós jog
szerinti elismerése.
A 17. §-hoz
Az Irányelv új 4a. cikkével bevezetett európai szakmai kártyára vonatkozó részletes
szabályokat az Elismerési törvény új XI/A. Fejezete állapítja meg. E rendelkezésekkel való
összhang megteremtését szolgálja a törvény 23. §-ának módosítása, mely pontosítja,
kiterjeszti az elismerési eljárás megindítására irányuló kérelem fogalmát.
A 18. §-hoz
Az Elismerési törvény 26. §-ának új (4) bekezdése az Irányelv módosított VII. mellékletének
1. g) pontjával összhangban álló szabályozást tartalmaz. E rendelkezés szerint - ha a fogadó
tagállam a szabályozott szakma gyakorlásához saját állampolgáraitól is megköveteli - az
ügyféltől kérheti annak igazolását, hogy az érintettet a szakma gyakorlásától ideiglenesen
vagy véglegesen nem tiltották el, és vele szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet
nem született.
Az Irányelv módosítása nagy hangsúlyt helyez a tagállamok hatóságai közötti közigazgatási
együttműködésre, mely egy elektronikus rendszeren, az ún. belső piaci információs
rendszeren (IMI-rendszer) keresztül történik. A 26. § új (10) bekezdése az Irányelv módosított
56.	cikk (2) bekezdésének átültetését célozza.
A 19. §-hoz
A módosítás az Elismerési törvény 28. §-ában foglalt egyes értelmező rendelkezések
pontosítására, kiegészítésére irányul az Irányelv vonatkozó rendelkezéseinek módosítása
alapján.
Megváltozik az Irányelv 14. cikk (4) bekezdésének módosítása alapján a lényeges különbség
meghatározása az adott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez
vezető képzés és az ügyfél által elvégzett képzés között. Eszerint a lényeges különbség
57
meghatározásakor nemcsak az elsajátított ismeretanyagból, hanem a szakma magyarországi
gyakorlásához feltétlenül szükséges összes tudásból, képességből és készségből kell kiindulni.
Másrészt a korábbi szabályozás szerint a jelentős tartalmi különbségek mellett lényeges
különbségnek minősült az is, ha az ügyfél lényegesen rövidebb ideig tanulta a hazai képzés
időtartamánál az adott ismeretanyagot, az Irányelv módosítása révén a továbbiakban a két
képzés közötti jelentősen eltérő tartalom minősül lényeges különbségnek.
Kiegészítésre kerül az Irányelv módosított 11. cikk (6) bekezdés c) pontja alapján az
Elismerési törvény végbizonyítvány-meghatározása.
Pontosításra kerül az Elismerési törvény értelmező rendelkezései között a diploma, továbbá az
oklevél meghatározása, ennek megfelelően az egyes szintekre sorolt okiratok már nemcsak
években kifejezett képzési időtartamban, hanem ezzel egyenértékű, az Európai Kreditátviteli
Rendszer szerinti kreditekkel is kifejezhetők. Pontosításra került továbbá a képzés sikeres
elvégzését tanúsító okirat fogalma, olyan módon, hogy mindazon okiratot bele kell érteni,
amely az Európai Unióban való teljes vagy részidős, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren
kívüli képzés elvégzését igazolja.
Az Irányelv módosított 3. cikkf) pontjának megfelelően pontosítani kell a szakmai tapasztalat
meghatározását: már nemcsak a valamely tagállamban teljes munkaidőben történő tényleges
és jogszerű szakmagyakorlást, hanem az ennek megfelelő részmunkaidőben történő
szakmagyakorlást is szakmai tapasztalatként kell értékelni.
Az Irányelv módosított 3. cikk g) pontja alapján szükségessé vált az oklevél, bizonyítvány
elismeréséhez kiegészítő feltételként előírható alkalmassági vizsga szabályozásának
felülvizsgálata is. Az Irányelv terminológiai változását követve az eljáró hatóság az
alkalmassági vizsgával a jövőben az ügyfél szakmai tudását, képességét és készségét méri fel
abból a célból, hogy alkalmas-e egy adott szakma magyarországi gyakorlására. Új elemként
jelenik meg az eddigiekhez képest, hogy a hatóság eljárása során figyelembe veheti az ügyfél
által már máshol teljesített alkalmassági vizsgát. Az Irányelv 57a. cikkével összhangban a
módosítás kizárja azt, hogy az alkalmassági vizsgát az ügyfél elektronikusan, számítógépes
vizsga formájában teljesítse.
Az Irányelv módosításával bevezetett új jogintézmények, fogalmak átültetését is célozza az
Elismerési törvény 28. §-ának módosítása, így az értelmező rendelkezések köre kiegészül a
szakmai gyakornoki időszak, az európai szakmai kártya, az egész életen át tartó tanulás, a
közérdeken alapuló kényszerítő körülmények, valamint az Európai Kreditátviteli Rendszer, a
közös képzési keret és a közös alkalmassági vizsga definíciója.
A 20. §-hoz
Az Irányelv módosított 13. cikkének megfelelően felül kell vizsgálni az Elismerési törvény
30.	§-ában meghatározott, az elismerés általános rendszerére vonatkozó szabályokat. Jelentős
változás, hogy a korábbiakban a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot csak akkor volt
kötelező a fogadó állam hatóságának elismernie, ha az - az okiratok Irányelv által
meghatározott ötszintű rendszerében - a Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését
tanúsító okirat szintjénél legfeljebb egy szinttel alacsonyabb szintű képzés sikeres elvégzését
tanúsító okiratnak minősült, ilyen rendelkezést a módosított Irányelv már nem tartalmaz.
Kivételt képez ez alól, ha az adott szakma magyarországi gyakorlásához oklevél (5. szintű
képesítés) szükséges, az ügyfél azonban csak képzettségi tanúsítvánnyal (1. szintű képesítés)
rendelkezik, ebben az esetben az eljáró hatóság elutasíthatja a kérelmét. További változás,
hogy az eljáró hatóságnak a szakma magyarországi gyakorlását annak az ügyfélnek is
engedélyeznie kell, aki a kérelme benyújtását megelőző tíz éven belül legalább egy évig
58
gyakorolta az adott szakmát egy olyan tagállamban, mely azt nem szabályozza (az Irányelv
eddig tíz éven belül legalább kétéves szakmagyakorlást írt elő).
A 21. §-hoz
Az Irányelv módosított 14. cikke alapján szükséges felülvizsgálni az oklevelek általános
elismerésének rendszerében előírható, az Elismerési törvény 31. §-ában meghatározott
alkalmassági vizsgára és alkalmazkodási időszakra vonatkozó szabályokat. Változatlan a
szabályozás a tekintetben, hogy az ügyfelet továbbra is megilleti a választás joga abban a
kérdésben, hogy kiegészítő feltételként alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot
kíván-e teljesíteni. Változik az arra vonatkozó szabályozás, hogy milyen esetekben nem illeti
meg az ügyfelet ez a jog. Az előző szabályozással megegyezően, az eljáró hatóság határozza
meg, hogy az ügyfélnek milyen kiegészítő feltételt kell teljesítenie, ha olyan szakmáról van
szó, amelynek a gyakorlása megköveteli a magyar jog ismeretét és amelynek része a magyar
jogra vonatkozó tanácsadás. Emellett a jövőben akkor is a hatóság döntheti el, hogy milyen
kiegészítő feltételt szab az ügyfélnek, ha az ügyfél képzettségi tanúsítvánnyal (1. szintű
képesítés) rendelkezik, az adott szakma magyarországi gyakorlásához azonban
végbizonyítvány (3. szintű képesítés) szükséges, illetve ha az ügyfél bizonyítvánnyal (2.
szintű képesítés) rendelkezik, az adott szakma gyakorlásához pedig itthon diploma (4. szintű
képesítés) vagy végbizonyítvány (3. szintű képesítés) szükséges. További változás, hogy mind
alkalmassági vizsga, mind alkalmazkodási időszak teljesítése előírható az ügyfélnek, ha
képzettségi tanúsítvánnyal (1. szintű képesítés) rendelkezik, a fogadó állam azonban diplomát
(4. szintű képesítés) ír elő a szakma gyakorlásához. A kiegészítő feltétel teljesítését előíró
határozat indokolásának tartalmaznia kell az ügyfél okiratának, valamint a hazai jog által az
adott szakma gyakorlása feltételeként előírt képesítésnek a szintjét, a hazai és a külföldi
képzés közötti lényeges különbség meghatározását, valamint annak indokát, hogy az ügyfél
korábbi tanulmányait, illetve megszerzett szakmai tapasztalatát figyelembe véve e lényeges
különbség miért nem küszöbölhető ki, mi indokolja a kiegészítő feltétel (alkalmassági vizsga,
alkalmazkodási időszak) előírását.
A 22. §-hoz
Az Irányelv új 4f. cikke bevezeti a szabályozott szakma részleges gyakorlásának
engedélyezését. Egyes esetekben a fogadó tagállamban az adott szakmai tevékenység az
ügyfél képesítését kiállító tagállamhoz képest egy, a tevékenységek szélesebb körét magában
foglaló szakma része. Ha a két tagállamban az adott szakmai tevékenységi területek közötti
különbségek olyan jelentősek, hogy az ügyfélnek alkalmassági vizsga, illetve alkalmazkodási
időszak keretében lényegében egy teljes oktatási programot el kellene végeznie a különbségek
áthidalására, kérelmére a fogadó állam hatósága engedélyezi a szakma részleges
gyakorlásának megkezdését. A fogadó állam hatósága azonban megtagadhatja a szakma
részleges gyakorlásának engedélyezését közérdeken alapuló kényszerítő körülmények
fennállása esetén, így például egészségügyi szakemberek esetében, amennyiben szakmájuk
gyakorlása kihatással van a közegészségre vagy a betegek biztonságára. Ennek megfelelően a
szakma részleges gyakorlásának szabályai nem alkalmazhatóak a feltétel nélküli elismerés
rendszere alá tartozó szakmákra és szakmai tevékenységekre.
A 23. §-hoz
A mobilitás elősegítése érdekében az Irányelv új 55a. cikke bevezeti a szakmai gyakornoki
időszak elismerésére vonatkozó szabályokat, melyek átültetését a magyar jogba az Elismerési
59
törvény új VII/B. Fejezete biztosítja. Ennek megfelelően, ha egy végzett hallgató egy másik
tagállamban teljesít szakmai gyakorlatot, majd végzett hallgatóként a saját tagállamában az
adott szakma gyakorlására irányuló kérelmet nyújt be, akkor a más tagállamban végzett
szakmai gyakorlatát el kell ismerni. Amennyiben a szakmai gyakorlatát a hallgató nem másik
tagállamban, hanem harmadik országban teljesíti, a saját tagállama hatóságának figyelembe
kell vennie azt az ügyfél szabályozott szakma gyakorlásának megkezdése céljából benyújtott
kérelme elbírálásakor. Ugyanakkor az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok a
szakmai gyakorlat külföldön teljesíthető részét nemzeti jogszabályaikban ésszerű mértékben
korlátozzák. Az Elismerési törvény - összhangban az Irányelvvel - felhatalmazást ad arra,
hogy egy adott szabályozott szakma tekintetében a szakma szabályozásáért felelős miniszter
rendeletben állapítsa meg az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak
időtartamát, továbbá a gyakornoki időszak elismerésének feltételeit.
A 24. §-hoz
A 2013/55/EK irányelv célul tűzi ki, hogy az Irányelvnek - a közös képzési keret bevezetése
segítségével - elő kell mozdítania a feltétel nélküli elismerést azon szakmai képesítések
esetében, amelyekre jelenleg nem terjed ki a feltétel nélküli elismerés. Lehetőséget kell adni
az uniós szinten reprezentatív szakmai szervezeteknek és - bizonyos körülmények között - a
nemzeti szakmai szervezeteknek vagy illetékes hatóságoknak, hogy a Bizottság számára a
közös képzési alapelvekre vonatkozó javaslatokat nyújtsanak be.
Az Irányelv új 49b. cikke bevezeti a közös alkalmassági vizsgát, amely a részt vevő
tagállamokban rendelkezésre álló, valamely meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők
számára fenntartott, egységesített alkalmassági vizsga. Egy ilyen vizsga letétele az érintett
szakmai képesítést valamely tagállamban megszerző személyt feljogosítja arra, hogy
szakmáját bármely érintett fogadó tagállamban az adott államban szakmai képesítést
szerzőkkel megegyező feltételek mellett gyakorolja.
A 25. §-hoz
Az előzetes bejelentésre vonatkozó szabályok részletesen ki vannak dolgozva az Irányelvben.
Az Irányelv rendelkezései alapján a szolgáltatást nyújtó a bejelentést követően a tagállam
teljes területén jogosulttá válik a szolgáltatás nyújtására. Magyarországon fő szabályként
jelenleg is ez az elv érvényesül.
A 26. §-hoz
Az Irányelv új 7. cikk 4. bekezdése szerint, amennyiben lényeges eltérés van a
szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és
ez az eltérés olyan mértékű, hogy veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, és a
szolgáltatásnyújtó azt az ebből a célból szakmai tapasztalattal vagy egész életen át tartó
tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekkel,
képességekkel és készségekkel nem tudja ellensúlyozni, akkor a fogadó tagállam lehetőséget
ad a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy alkalmassági vizsga letételével bizonyítsa, hogy
megszerezte a hiányzó ismereteket. Az alkalmassági vizsga kapcsán az Irányelv - és ezzel
összhangban az Elismerési törvény rendelkezései - kifejezetten szigorú határidőket rendel
alkalmazni. A vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a
vizsgát előíró döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse.
60
A 27. §-hoz
Az Irányelv 4f. cikkének 8. pontja kiterjedtebb közigazgatási együttműködést irányoz elő,
ennek átültetését a magyar jogba az Elismerési törvény új X/B. Fejezete biztosítja. A
közigazgatási együttműködésnek a belső piaci információs rendszeren keresztül kell
működnie, ezt egyébként már jelenleg is előírja a magyar jog.
Az Irányelv új 56a. cikke rendelkezik a riasztási mechanizmus bevezetéséről, alapvetően az
egészségügyi és az oktatási szakmák kapcsán. Ennek keretében a tagállam illetékes hatóságai
tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait azon ügyfél adatairól, akit a nemzeti
hatóságok vagy bíróságok teljes mértékben vagy részben - akár csak ideiglenesen is -
korlátoztak a szakma gyakorlásában, illetve eltiltották tőle. Külön szabályok vonatkoznak arra
az esetre, ha a képesítés elismerését kérik, és a bíróság később megállapítja, hogy ennek során
a szakmai képesítésre vonatkozóan hamisított igazoló okiratot használtak fel.
A 28. §-hoz
Az Irányelv létrehozza az európai szakmai kártya intézményét. Magyarországon 2005 óta
létezik a hatósági bizonyítvány, amely papír alapú nyomtatvány és alapvetően a szakmai
kártyához hasonló célokat szolgál. Az európai szakmai kártya először a szabályozott szakmák
limitált körére lesz elérhető (vélhetően az általános ápolók, gyógyszerészek [alapképzésben],
gyógytornászok, hegyi túravezetők, ingatlanügynökök), így más szakmák esetében a hatósági
bizonyítvány továbbra is hasznos eszköze marad a mobilitásnak. A hatósági bizonyítvány
kiállítására vonatkozó szabályokat célszerű összhangba hozni az európai szakmai kártyára
vonatkozó szabályokkal, ezzel megkönnyítve az eljáró hatóságok munkáját.
A 29. §-hoz
Az európai szakmai kártya intézménye a 2013/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
meghatározó újdonsága.
Az európai szakmai kártya (illetve a nemzeti jogunkban már létező hatósági bizonyítvány)
abban a helyzetben nyújt segítséget a szakmai képesítés birtokosának, ha a képesítés
értékelője (a külföldi eljáró hatóság) számára magából a képesítésből nem egyértelmű, hogy a
képesítés birtokosát milyen szakmai jogosultságok illetik meg a saját tagállamában.
Például egy adott pedagógiai oklevélből, kiváltképpen ha csak fordítás révén ismerhető meg a
tartalma, nem okvetlenül világos, hogy az adott külföldi oktatási rendszerben, milyen
iskolatípusban, milyen tantárgyak, milyen évfolyamok számára való oktatásra jogosít fel.
Az európai szakmai kártya erre tekintettel alapvetően kettős célt szolgál.
Segíti részben a valamely tagállamban letelepedett személyt abban, hogy határon átnyúló
szolgáltatást végezzen egy másik tagállamban (ekkor azonban az európai szakmai kártya
nemcsak a szakmai képesítésre vonatkozó információkat tartalmaz, hanem azt is tanúsítja,
hogy az adott szolgáltatásnyújtásra jogosult a származási tagállamban, így ha az adott
tagállamban az előírás, rendelkezik megfelelő irodával, telephellyel, felelősségbiztosítással,
névjegyzékbe van véve stb.).
Az európai szakmai kártya másik felhasználása a szakmai képesítés elismerésének eljárása
során lehetséges.
61
Az európai szakmai kártya nem papírra vagy műanyag lapra nyomtatott okirat, hanem egy
elektronikus adatállomány, amelyet az eljáró hatóság a szakmai képesítés birtokosának
kérelmére a belső piaci információs rendszerben hoz létre.
Magát a kérelmet a szakmai képesítés birtokosa a belső piaci információs rendszer
használatával, vagyis egy, az Európai Bizottság által létrehozott honlapon nyújthatja be.
Az Európai Bizottság az európai szakmai kártyát először a szabályozott szakmák egy szűkebb
körére tervezi elérhetővé tenni, ezek a szakmák vélhetően az általános ápoló, a gyógyszerész,
a gyógytornász, a hegyi túravezető, ingatlanforgalmazó.
Az európai szakmai kártya létrehozatalának két módját különbözteti meg az Irányelv aszerint,
hogy a szakmai képesítés birtokosának célja a határon átnyúló szolgáltatás nyújtása vagy a
letelepedés - szakmai képesítésének elismerése - egy másik tagállamban. Ha azonban a
fogadó tagállamban a szolgáltatásnyújtás - a fogyasztók, betegek érdekére tekintettel -
előzetes ellenőrzés alá tartozik, vagyis a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének érdemi
vizsgálata is megtörténik, akkor ennek az európai szakmai kártyának a létrehozatala
lényegében a letelepedésre - a szakmai képesítések elismerésére - vonatkozó szabályok
szerint történik.
Ha az európai szakmai kártya létrehozatalának célja olyan határon átnyúló szolgáltatás, amely
nem tartozik a fogadó tagállamban előzetes ellenőrzés alá, akkor a szakmai képesítés
birtokosa saját tagállamának eljáró hatóságához fordul, s az létrehozza számára az európai
szakmai kártyát. Ennek az eljárásnak a jelentős előnye az, hogy a képesítés birtokosa
anyanyelvén, az általa jobban ismert jogi környezetben járhat el saját ügyében, s az európai
szakmai kártya létrejöttével jogosulttá válik a szolgáltatásnyújtásra valamely más tagállamban
is.
Nem ér véget az európai szakmai kártya létrehozatalának folyamata a saját tagállam eljáró
hatóságánál akkor, ha annak létrehozása abból a célból történik, hogy a szakmai képesítés
birtokosa letelepedjen egy másik tagállamban, vagy ott letelepedés nélkül előzetes ellenőrzés
alá tartozó szolgáltatást nyújtson.
Ekkor a saját tagállam eljáró hatósága közreműködik az európai szakmai kártya
létrehozatalában, vagyis nála lehet benyújtani a kérelmet, ismét csak az anyanyelv
használatával és a jobban ismert saját jog keretei között, és itt kerül sor hiánypótlásra, illetve
az esetleg szükséges további tájékoztatásra is.
Az európai szakmai kártya létrehozatalában közreműködő eljáró hatóság azonban nem maga
hozza létre az európai szakmai kártyát (tehát a szakmai képesítés birtokosa a
szakmagyakorlásra nem ebben a fázisban szerez jogot), hanem továbbítja az elektronikus
adatállományt a fogadó tagállam illetékes hatóságához, s ez utóbbi dönt az elismerésről,
illetve az előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatásnyújtás engedélyezéséről.
A szakmai képesítés birtokosát megilleti a szakma gyakorlásának joga, ha az európai szakmai
kártya létrejött.
Rendelkezni kell a már létrejött szakmai kártya által tanúsított adatok naprakészen tartásáról,
így a kérelmező maga is kérheti azok kijavítását, de a módosítás történhet hivatalból is, ha
például a kérelmezőt a szakma gyakorlásától eltiltották.
A 30. §-hoz
62
A rendelkezés megállapítja az európai szakmai kártya díját, továbbá díjmentességet állapít
meg arra az esetre, ha az európai szakmai kártya birtokosa adatainak kijavítását, kiegészítését,
törlését vagy zárolását kéri.
A 31. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazást ad az Irányelv új jogintézményei miatt szükséges jogalkotásra.
Ilyen feladat azon hatóságok kijelölése, amelyek a riasztási mechanizmusban, illetve az
európai szakmai kártya létrehozásában részt vesznek, s ilyen új teendő a riasztási
mechanizmus, a közös képzési keret alá tartozó szakmák közzététele, azon szakmák
közzététele, amelyek esetében az európai szakmai kártya kiállítását lehet kérni vagy amelyek
esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni. Szintén új feladat a szakmák szabályozása
miatti korlátozások arányosságának vizsgálata.
A 32. §-hoz
A szakmák szabályozása miatti korlátozások arányosságának vizsgálatát írja elő az Irányelv,
ennek határidejét állapítja meg a rendelkezés.
Az elismerési törvény új 68/B. §-a előírja az elismerési ügyben eljáró hatóság értesítési
kötelezettségét, annak érdekében, hogy a hatóság a Ket. 121. § (1) bekezdés d) pontja alapján
meg tudja semmisíteni azon közigazgatási határozatát, amely esetében jogerősen
megállapításra került, hogy az okiratot elismerő határozat tartalmát bűncselekmény
befolyásolta.
A 33-35. §-hoz
A rendelkezések az uniós jogi aktusoknak való megfelelési felsorolás kiegészítését, az
Irányelv megváltozott fogalomhasználata miatti szócseréket, illetve hatályon kívül helyezést
tartalmaznak.
A 36. §-hoz
Az Nftv. meghatározza a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak körét. A jogosultak a
rendelkezésekben foglaltak szerint együttesen, illetve önállóan is alapíthatnak, tarthatnak fenn
felsőoktatási intézményt. Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen a
Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet
végző szervezet is alapíthat. A rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán
felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogait - a fenntartó kezdeményezésére - fenntartó
testület is gyakorolhatja, ha a magán felsőoktatási intézmény működése megfelel az Nftv.-ben
foglalt feltételeknek. A fenntartó testületre vonatkozó szabályokat az Nftv. 95/A. § - a
határozza meg.
A 37. §-hoz
A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszerén keresztül valósítja meg. Az Nftv.
értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetem és a főiskola, amely új intézményi
formával egészül ki: az alkalmazott tudományok egyetemével.
63
A felsőoktatási képzési rendszer keretei között a javaslat meghatározza, hogy az egyes
intézménytípusokban mely fokozaton jogosultak a képzés folytatására és a végzettségi szintet,
illetőleg szakképzettséget igazoló oklevél kiadására és szakirányú továbbképzésre.
Az egyetem megnevezés használatát a törvényjavaslat - a minőséget kifejezően - legalább
nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon folyó képzéshez, valamint doktori képzéshez
és doktori fokozat odaítéléséhez és a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony
keretében a foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százalékos tudományos
fokozatú arányához, valamint az általa indított szakok egy részén folyó idegen nyelvű
képzéshez köti.
Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább négy
alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, legalább két szakon duális
képzést folytat, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott
oktatóinak kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, az általa indított
szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni.
Ezen főszabálytól, meghatározott (hitéleti, művészeti) képzést folytató felsőoktatási
intézmények eltérhetnek az Nftv. 86-88. §-ban és 96. §-ban foglaltak szerint.
A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között szabályozza az egyetem. illetve, a
főiskola módosult létesítési, működési feltételeinek való megfelelés 2017. szeptember 1-jei
határidejét.
A 38. §-hoz
A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus működési rendjéhez
igazodik az elektronikus úton történő működés kérdéseinek szabályozása.
A 39. §-hoz
A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője a rektor. Az Nftv. módosítása -
figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira - kifejti a rektor felelősségi körébe,
illetve hatáskörébe tartózó feladatokat. A rektori megbízás eljárása szabályozott a törvényben,
amely rendelkezés kiegészül a felmentés eljárásának pontosított meghatározásával.
A rektor felelős a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban
álljon, az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori
iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban
meghatározott intézkedések kiadmányozásáért, a felsőoktatási intézmény által fenntartott
köznevelési intézmény tekintetében a 14. § (3a) bekezdésében meghatározott korlátozással
fenntartói jogot gyakorol, a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az
érdekképviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal, koordinálja a
felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel,
a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel, kezdeményezésére a kancellár belső
ellenőrzési vizsgálatot rendel el.
A 40. §-hoz
Az Nftv. az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntések
megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése
céljából konzisztóriumot működtet. A konzisztóriumnak tagja a rektor és a kancellár. A
64
konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja. A módosítás az új
testület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában
részt vevők hatáskörét. A kancellár addig, amíg a szenátus hatáskörébe és a rektor Nftv. 13.§
(1)	bekezdésében meghatározott jogköreibe tartozó kérdésekben egyetértési jogot gyakorol,
addig a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nincs jogszabályi hatásköre. A
konzisztórium egyetértése szükséges az Nftv. új 13/C. § alapján a középtávú
intézményfejlesztési terv, illetve kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásához, az
intézményi költségvetés terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény
vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához,
gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez.
Az indítvány az Nftv. 13. § (2) bekezdés a) pontját megállapító részében szoros összefüggést
mutat az Nftv. új 13. § (6) bekezdésében foglaltakkal, tekintettel arra, hogy az Nftv. 13. § (2)
bekezdés a) pontjában szövegszerűen megjelölésre kerül, hogy a kancellár felel a
felsőoktatási intézmény belső ellenőrzéséért, míg az Nftv. 13. § (6) bekezdés e) pontja a
rektor számára azt a jogot biztosítja, hogy belső ellenőrzés elrendelését kezdeményezze. A
rektori kezdeményezés mérlegelésére a kancellár nem jogosult.
A 41. §-hoz
Az Nftv. az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntések
megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése
céljából konzisztóriumot működtet. A konzisztóriumnak tagja a rektor és a kancellár. A
konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja.
A 42. §-hoz
A hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a „közösségi felsőoktatási
képzési központ” modelljének meghonosításával az elmaradott régiók közösségei is
hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra elsősorban a
helyben történő boldogulást és széles körben, magas minőségben teszi elérhetővé azokat az
ismereteket, amelyek megfelelő alapot jelentenek a tudásgazdaságban való teljesítéshez. A
közösségi felsőoktatási képzési központ állami felsőoktatási intézmény székhelyén kívül
működő felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működési
engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre
vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatási
intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatói
számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és
ingatlanhasználati - a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint
pénzügyi - feltételeit.
A mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó
alá tartozó felsőoktatási intézmények - fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján -
más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén is folytathatnak engedély, illetve a
működési engedélyhez kapcsolódó nyilvántartásba vételt követően tevékenységet.
A 43. §-hoz
Az Nftv. 15.§-a határozza meg a felsőoktatás körébe tartozó képzési szerkezetet.
65
Az Nftv. módosítása pontosítja az alapfokozat és mesterfokozat angol és latin nyelvű törvényi
megnevezéseit. A szakirányú továbbképzés intézményi hatáskörben létesíthető - az alap-
vagy a mesterfokozatot követően, oklevelet eredményező képzés, amelyben további -
szakirányú szakképzettség szerezhető.
Az Nftv. módosítása az osztatlan jogászképzésre épülően szakirányú továbbképzésben
szerzett oklevél alapján biztosítja az LL.M („Legum Magister” vagy „Master of Laws”) cím
használatát.
A 44. §-hoz
Nyelvtani, mondatszerkesztési pontosítás.
A 45. §-hoz
Az Nftv-ben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára
vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel
fennállt korábbi megbízási, vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni
kívánt személy már igazolta és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt
el.
A 46. és 47.§-hoz
Az oktatói munkakörök kiegészülnek a mesteroktató munkakörével és egyidejűleg a törvény
rendelkezik arról, hogy a teljes munkaidőből (heti 40 óra) hány órát kell fordítani a hallgatók
felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció (tanításra fordított idő)
megtartására. Az oktatói munkakörökben meghatározott, tanításra fordított minimális idő a
foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint negyven százalékkal
megemelhető, illetve huszonöt százalékkal csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább
húsz százaléka a tudományos kutatás, illetve művészeti vagy sporttevékenység folytatására
szolgál. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat rögzíteni kell
az e törvénnyel létrehozott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban.
A 48. és 49. §-hoz
A módosítás következtében minden intézménytípusban azonos az adjunktusi munkakörben
történő alkalmazás feltétele. Minden esetben feltétel a doktori fokozat megszerzése.
A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazás feltétele a mesterfokozat, valamint legalább
tíz éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. A mesteroktató elsődleges feladata a hallgatók
gyakorlati képzése. A 27. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mesteroktató kivételével
él tovább a ma hatályos rendelkezés, amely szerint nem foglalkoztatható tovább az az oktató,
aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével
nem szerzett tudományos fokozatot.
Az Nftv. értelmében a törvény erejénél fogva megszűntethető az oktatói munkakörben történő
foglalkoztatás, ha foglalkoztatott nem teljesíti a foglakoztatási követelményben meghatározott
követelményeket. Kiegészítő rendelkezés a követelmények teljesítésének öt évente történő
felülvizsgálata.
Az 50. §-hoz
66
A felsőoktatási intézményben a kormányrendeletben meghatározottak szerint, tudományos
kutatói munkakörök létesíthetők. A módosítás azt teszi lehetővé, hogy a tudományos kutatói
munkakörben foglalkoztatott, a teljes munkaidejének (heti 40 óra) legfeljebb húsz
százalékában, további foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása nélkül, oktatói
feladatokat is elláthasson.
Az 51. §-hoz
Az Nftv. munkabérre, illetményre vonatkozó rendelkezésének technikai jellegű pontosítása.
Az 52. §-hoz
A felvételi eljárás kikerült a Ket. eljárása alól az Nftv-t módosító 2013. évi CCXLV. törvény
alapján. A gyakorlati tapasztalatok teszik szükségessé a törvényben meghatározott besorolási
döntés eljárásának pontosítását, amely szerint, ha a felsőoktatási információs rendszer
működéséért felelős szervet, az Oktatási Hivatalt jogerős döntéssel új eljárás lefolytatására
utasítják, a megismételt eljárás az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés kézhezvételét követő
tizenöt napon belül meghozott új besorolási döntéssel valósul meg.
Az 53. és 54. §-hoz
A módosítás kiegészíti a hallgató jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket, amely
szerint a hallgató köteles a hallgatói jogviszony létesítését követően a felsőoktatási intézmény
szabályzataiban foglaltakat megtartani, illetve tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény
hagyományait, továbbá köteles tiszteletben tartani az intézmény alkalmazottai, hallgató-, -
illetve az intézménybe felvételt, vagy átvételt nyert - társai emberi méltóságát.
Az 55. §-hoz
Az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy a képzési
program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett gyakorlat mellett a duális képzés
részeként teljesített gyakorlati képzés esetén is a törvény szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.
Az 56. §-hoz
Az Nftv. meghatározza az alap- és mesterképzésben a támogatási időt. A hatályos
rendelkezések szerint is tanévenként át kell sorolni a hallgatót önköltséges képzésre, ha nem
teljesítette két félév átlagában a törvény által meghatározott kreditet és az ötfokozatú
értékelési rendszerben az intézményben meghatározott tanulmányi átlagot. E követelményeket
a javaslat tovább emeli. Az összegyűjtendő kreditek számát 15 helyett 20 kreditben határozza
meg és további feltételként kormányrendeletben meghatározottak szerint, intézményi
szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot ír elő.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az átsorolás lehetősége terjedjen ki a 2013-ban
felvételt nyert magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatóra is és kérhesse átvételét
magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.
67
Az 57. §-hoz
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv az Oktatási
Hivatal. A módosítás lehetőséget ad az ösztöndíjban részesített személlyel az elektronikus
úton történő kapcsolattartásra.
Az 58. §-hoz
A kreditrendszerű oktatás alapelvei kiegészülnek azzal, hogy a felsőoktatási intézménynek
biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - külön önköltség, illetve
térítési díj fizetése nélkül - a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig
terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehessen fel.
Az 59. §-hoz
Összhangban az Nftv. 15. § (4) bekezdésének módosításával, osztatlan jogászképzésre
épülően szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél alapján lehet LL.M („Legum Magister”
vagy „Master of Laws”) cím használatára jogosultságot szerezni.
A 60. §-hoz
A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények által kiállított oklevél mint hatósági
bizonyítvány sajátos megsemmisítési rendjét szabályozza. A közigazgatási hatósági eljárásról
szóló törvényhez képest sajátos szabályozást a kizárólag felsőoktatási intézmény által
kiállatható oklevél kiemelt helyzete, speciális célja és rendeltetése indokolja.
A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és
oklevélmellékletet a kiállításuktól számított öt éven belül a Ket-ben meghatározottak szerint
visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. Ha azonban az oklevél kiállítását
bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős határozat megállapította
az oklevelet időbeli korlátozás nélkül kell megsemmisíteni, ha az jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogot nem érint. Az erről szóló határozatot - indokolás nélkül - a miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az oktatási hivatal honlapján közzé kell
tenni. Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg a
visszavonási, megsemmisítési eljárásban az oktatási hivatal jár el.
A 61. és 62. § hoz
A törvényjavaslat az Nftv. 115. § (12) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi
szabályozást vezeti be az intézményben működő hallgatói (doktorandusz) önkormányzat
tisztségviselője és ezzel összefüggésben az országos hallgatói érdekképviseleti szervezet
tisztségviselője tekintetében is. Az adott tisztség betöltésére vonatkozó időbeli korlátozás
igazodik a többciklusú felsőoktatási képzés, illetve a felsőoktatási intézményi működés
sajátosságaihoz.
A 63. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter látja el a felsőoktatás ágazati irányítási feladatai. Ennek
keretében új felsőoktatás-szervezési feladata a hallgatói kompetenciamérés elrendelése és a
felsőoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladata az országos hallgatói kompetenciamérés
szakmai feltételeinek megteremtése.
68
A 64. §-hoz
A törvénymódosítással az oktatási hivatal feladataként került meghatározásra a nyelvvizsgák
nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának vezetése. A nyilvántartás részletes adattartalmát a
7.	melléklet tartalmazza. A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása a 7.
melléklet 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos
kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső
minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos
szakértői testület, amely az Nftv-ben szabályozott módon szakértőként közreműködik a
felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban. Az Nftv. által létrehozott testület az
intézmények és a képzések minőséghitelesítésére intézményakkreditációt és
programakkreditációt végez. Szakértői véleményét az Oktatási Hivatal, mint a felsőoktatási
intézmények működéséről nyilvántartást vezető szerv felkérése alapján végzi.
A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról és
eljárásokról szóló rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy az Oktatási Hivatal eljárásában
mesterképzés indítása estén - a doktori iskola létesítéséhez hasonlóan - a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérő nyilvántartásba vételi
határozatot nem hozhat, illetve kötve van ahhoz. Az új rendelkezés szerint a doktori iskolák
létesítésénél, valamint alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítási eljárásában
(amely jelenti a képzési és kimeneti követelmények meghatározását és a felsőoktatási
intézmény szakindítási jogosultságának megszerzését is a hatályos rendelkezések szerint) a
felsőoktatási intézmény kezdeményezheti - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
helyett, szakértőként - az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European
Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő
szervezet felkérését az Oktatási Hivataltól.
A 65. §-hoz
A felsőoktatási intézményekben alkalmazandó nyomtatványok körét a nemzeti felsőoktatásról
szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályozza
részletesen. A törvénymódosítás arról rendelkezik, hogy csak az Oktatási Hivatal által
jóváhagyott nyomtatvány alkalmazható, amelynek előállításához és forgalmazásához az
Oktatási Hivatal engedélye szükséges. E kérdéskörbe tartoznak az olyan biztonsági
okmányok, mint az oklevél vagy az oklevélmelléklet.
A 66. és 67. §-hoz
Az Nftv. rendelkezik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működéséről. A
működési engedély kiadására vonatkozó rendelkezések pontosításáról rendelkezik a
módosítás, tovább a törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy külföldi és magyar
felsőoktatási intézmény megállapodása alapján a magyar felsőoktatási intézmény kérheti az
Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről
(OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag
elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott
képzésének nyilvántartásba vételét, ha a külföldi felsőoktatási intézmény a megállapodásban
69
vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél
kiállítását.
A 68. §-hoz
A módosítás pontosítja a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira vonatkozó
szabályozást, abban a részében, hogy amennyiben Magyarország által kötött államközi
megállapodás, az oktatásért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében
külföldi hallgató ösztöndíjjal támogatott tanulmányokat folytat e tanulmányai tekintetében
nem köteles a magyar állami (rész)ösztöndíjhoz kapcsolódó, az Nftv. 28/A. alcímében
meghatározott sajátos feltételek teljesítésére.
A 69. és 70. §-hoz
A felsőoktatás működésének támogatását szolgáló külön rendelkezések határozzák meg az
Nftv-ben a hallgatói juttatás elveit és rendszerét. Az Nftv. módosítása értelmében a hallgatói
juttatás a külön kormányrendelet szerint jogosult hallgatók számára a támogatási idővel
azonos időtartamban biztosít juttatást. Alap-, mesterképzésben és felsőoktatási képzésben a
támogatási idő tizenkét félév, a doktori képzésben a módosító rendelkezések alapján nyolc
félév.
A 71. §-hoz
Pontosításra kerültek a magán felsőoktatási intézmények egyedi működését biztosító
rendelkezések.
A 72. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán
felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogait az Nftv-ben szabályozott fenntartó testület
is gyakorolhassa. E rendelkezés összefüggésben van az Nftv. 4. §-ában meghatározott
alapítói, illetve fenntartói jogokkal. Felsőoktatási intézményt a Magyarországon
nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet,
továbbá a törvénymódosítással létrehozott fenntartói testület is alapíthat. A fenntartói jog
fenntartói testületnek történő átadását a fenntartó kezdeményezheti.
A fenntartó testület jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági
nyilvántartást a felsőoktatási információs rendszer keretében az oktatási hivatal vezeti;
székhelye azonos a fenntartott felsőoktatási intézmény székhelyével; ügyrend alapján
működik; ügyrendjének a jóváhagyását követően az oktatási hivatal felveszi a hatósági
nyilvántartásba; képviseletére az elnök jogosult; tagjait és elnökét - a nemzetközi
támogatókkal egyetértésben - a miniszter kéri fel.
A 73. §-hoz
Az Nftv. értelmében az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek
egészségügyi szolgáltatót létesíthetnek és tarthatnak fent, amelyre a külön törvény szerinti
rendelkezések vonatkoznak. A javaslat szerint a felsőoktatási intézmény az
egészségbiztosítási szervezet által finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári
számlával rendelkezik a jövőben.
70
A 74. §-hoz
Az Nftv. módosítása rendelkezik a nyelvvizsga-bizonyítvány visszavonásáról. A kiállító az
általa vagy jogelődje által kiállított nyelvvizsga-bizonyítványt a kiállításuktól számított öt
éven belül a Ket-ben meghatározottak szerint visszavonja, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt
jogellenesen szerezték meg. Ha azonban a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítását
bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős határozat megállapította
a nyelvvizsga-bizonyítvány időbeli korlátozás nélkül kell megsemmisíteni, ha az jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Az érvénytelennek nyilvánított nyelvvizsga-
bizonyítvány visszavonására, a visszavonás tárgyában hozott döntés elleni jogorvoslatra a
Ket-nek a hatósági döntés visszavonására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. Az érvénytelenné nyilvánító határozatot - indokolás nélkül - a miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az oktatási hivatal honlapján közzé kell
tenni.
A 75. §-hoz
Az Nftv. 14. §-val összhangban határozza meg a közösségi felsőoktatási képzési központ
fogalmát. A közösségi felsőoktatási képzési központ az állami felsőoktatási intézmény
székhelyén kívül működő, felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a
működési engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig
a képzésre vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező
felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak
hallgatói számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és
ingatlanhasználati - a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint
pénzügyi - feltételeit.
A 76. §-hoz
Az Nftv. módosításához kapcsolódóan határozza meg a törvényjavaslat a kormányrendeleti
felhatalmazás kiegészítését.
A 77. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azokat a követelményeket, amelyek alapján a felsőoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvény és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján
megkezdett tanulmányaikat befejezhetik, illetve amelyek alapján a be nem fejezett képzéseket
a felsőoktatási intézményben le kell zárni.
A korábban megkezdett tanulmányokat a hallgatók mindezidáig a hallgatói jogviszony
létesítésekor érvényes rendelkezések szerint folytathatták. Azok, akik az 1993. évi
felsőoktatási törvény szerint kezdték meg tanulmányaikat és még nem szereztek
végbizonyítványt, azt a végbizonyítvány megszerzésétől számított öt éven belül kell hogy
befejezzék, azzal a kiegészítéssel, hogy akiknek e törvény hatálybalépésekor az öt év eltelt,
legkésőbb 2016. szeptember 1-ig záróvizsgát kell tenniük.
A 78. §-hoz
Az Nftv. szervezeti, foglalkoztatási rendelkezései kiegészülnek az Nftv. módosításából
következő átmeneti rendelkezésekkel.
71
A 79. §-hoz
Az Nftv. 1. mellékletében fenntartói kezdeményezésre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti
Főiskola, Budapest elnevezés Budapesti Metropolitan Főiskola, Budapest elnevezésre
változik. Az Edutus Főiskola székhelyét pontosítani kellett. Eredetileg is Tatabánya a magán
felsőoktatási intézmény székhelye.
Az Nftv. 2. mellékletében pontosításra került a felsőoktatási intézmény alapító okiratának és
szervezeti és működési rendjének tartalma.
Az Nftv. 3. melléklete határozza meg a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési
szabályzatának tartalmát, amely rendelkezés pontosul, illetve kiegészül a minőségirányítás
intézményi szabályozási kötelezettségével.
Az Nftv. 6. melléklete határozza meg a felsőoktatási intézmény hivatalos nevének
felhasználásával szervezett rendezvények szervezőiről nyilvántartott és kezelt személyes és
különleges adatok körét.
A 7. mellékletben meghatározásra kerültek a nyilvántartó szerv által a nyelvvizsgával
kapcsolatos személyes adatkörök.
A 80-82. §-hoz
Szövegcserés módosításokat, valamint hatályba léptető és hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmaznak az érintett paragrafusok.
A 83. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 84. §-hoz
Európai uniós követelményekre utaló rendelkezés.
72