﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4818. számú
törvényjavaslat
a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
1.	§
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a
továbbiakban: Gtv.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) Kizárólag az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező géntechnológiával módosított termék hozható forgalomba.
(2)	Géntechnológiával módosított termék forgalomba hozatalának
engedélyezésére vagy a forgalomba hozatali engedély megújítására vonatkozó eljárás
(a továbbiakban együtt: forgalomba hozatali engedélyezési eljárás) során a
géntechnológiai hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
foglaltak szerint az Európai Bizottsághoz fordulhat annak érdekében, hogy a
forgalomba hozatali engedély hatálya a termesztés tekintetében Magyarországra vagy
annak egy részére ne terjedjen ki (a továbbiakban: engedély területi korlátozására
vonatkozó kérés).
(3)	Amennyiben a kérelmező megerősíti, hogy a forgalomba hozatali engedély
hatályát továbbra is ki kívánja terjeszteni Magyarország területére, vagy a
géntechnológiai hatóság nem nyújtott be az engedély területi korlátozására vonatkozó
kérést, és a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt indokokra tekintettel szükséges az
engedély területi korlátozása, a géntechnológiai hatóság a forgalomba hozatali
engedélyezési eljárás lezárását megelőzően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban foglaltak szerint értesíti az Európai Bizottságot, hogy a
géntechnológiával módosított szervezet, illetve növényfaj vagy jelleg alapján
meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek csoportjának termesztését
meg kívánja tiltani.
(4)	A géntechnológiával módosított szervezet, illetve növényfaj vagy jelleg
alapján meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek csoportjának
magyarországi vagy annak egy részére kiterjedő termesztése a következő indokok
alapján tiltható meg:
a)	környezetpolitikai célok,
b)	városi és vidéki területrendezés,
c)	földhasználat,
d)	társadalmi-gazdasági hatások,
e)	a géntechnológiával módosított szervezetek más termékekben való
előfordulásának elkerülése,
f)	agrárpolitikai célok,
g)	közrend.
1
(5)	A (4) bekezdésben felsorolt indokoktól eltérő okból a termesztési tilalom
akkor vezethető be, ha az a természeti erőforrások, a termőföld, az erdők és a
vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelme
érdekében szükséges és arányos a tilalom alapjául szolgáló, elérni kívánt céllal.
(6)	A (4) bekezdés g) pontjában meghatározott indokra csak más indokkal
együttesen lehet hivatkozni. A (4) bekezdés a) pontjában foglalt indok csak az
engedélyezési eljárás során értékelt környezeti kockázatoktól eltérő szempontokon
alapulhat.
(7)	Az agrárpolitikáért felelős miniszter a géntechnológiával módosított
szervezet, illetve növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott géntechnológiával
módosított szervezetek csoportjának magyarországi vagy annak egy részére kiterjedő
termesztését - az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti értesítését követő 75 napos
várakozási idő leteltét követően, de legkorábban a forgalomba hozatali engedély
hatálybalépésének napján - rendeletben tiltja meg. Az agrárpolitikáért felelős miniszter
a rendeletben a termesztési tilalommal érintett géntechnológiával módosított szervezet,
illetve növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott géntechnológiával módosított
szervezetek csoportjának tárolásával, szállításával, forgalmazásával kapcsolatban
speciális előírásokat vagy a termesztési tilalom betartásához szükséges egyéb
biztonsági intézkedéseket állapíthat meg.
(8)	A termesztési tilalom alá vont géntechnológiával módosított szervezet
szaporítóanyagként kiskereskedelmi forgalomba nem hozható.
(9)	Az élelmiszerként vagy takarmányként felhasználható géntechnológiával
módosított szervezetek, a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy
abból álló, illetve abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba
hozatalának engedélyezésére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusának rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2.	§
A Gtv. 11/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami elismerésről, illetve a fajtaelismerésről szóló határozat nem
adható ki, ha
a)	a géntechnológiával módosított szervezet, illetve növényfaj vagy jelleg
alapján meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek csoportjának
aa)	magyarországi termesztésére a géntechnológiával módosított termék
forgalomba hozatali engedélyének hatálya nem terjed ki,
ab)	magyarországi termesztését a 11/A. § (7) bekezdése alapján az
agrárpolitikáért felelős miniszter megtiltotta, vagy
b)	a géntechnológiával módosított szervezet forgalomba hozatalát a 11/B. § (2)
bekezdése alapján korlátozták vagy megtiltották.”
2
3. §
A Gtv. 21/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a termesztési engedély iránti kérelmet a 11/A. § (7)
bekezdése szerinti várakozási idő alatt nyújtja be a kérelmező, a termesztési hatóság az
engedélyezési eljárást a várakozási idő tartamára felfüggeszti.”
4.	§
A Gtv. 34. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a termesztési tilalommal érintett géntechnológiával módosított
szervezetek, illetve növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott géntechnológiával
módosított szervezetek csoportjának körét és a termesztési tilalom elrendelése alapján
szükséges tárolási, szállítási, forgalmazási vagy egyéb biztonsági intézkedésekre
vonatkozó előírásokat.”
5.	§
A Gtv. a következő 37. §-sal egészül ki:
„37. § (1) A géntechnológiai hatóság a 2015. április 2-a előtt benyújtott, a
forgalomba hozatal engedélyezésére vagy a forgalomba hozatali engedély
megújítására vonatkozó, még el nem bírált kérelem, valamint a már engedélyezett
géntechnológiával módosított termék esetén 2015. október 3-ig kezdeményezi az
engedélyezési eljárást lefolytató tagállami hatóságnál vagy az Európai Bizottságnál a
kérelem vagy az engedély termesztés tekintetében történő, Magyarország területére
vagy annak egy részére kiterjedő korlátozását.
(2)	Amennyiben a kérelmező megerősíti, hogy a forgalomba hozatali engedély
hatályát továbbra is ki kívánja terjeszteni Magyarország területére, vagy a
géntechnológiai hatóság nem nyújtott be az engedély területi korlátozására vonatkozó
kérelmet, a 11/A. § (3)-(7) bekezdésében foglaltak szerint tiltható meg a
géntechnológiával módosított szervezet, illetve növényfaj vagy jelleg alapján
meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek csoportjának magyarországi
vagy annak egy részére kiterjedő termesztése.”
6.	§
A Gtv. 38. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
3
„d) a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával
módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására,
illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló,
2015. március 11-i 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
7.	§
A Gtv.
a)	15. § (1) bekezdésében a „szerint szabadon forgalmazható” szövegrész
helyébe a „szerinti forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező” szöveg,
b)	22. § (2) bekezdés a)-c) pontjában a „védzáradéki eljárás alá vont”
szövegrész helyébe a „termesztési tilalom vagy védzáradéki eljárás alá vont” szöveg,
c)	22. § (3) bekezdés b) pontjában a „11/B. § (3) bekezdése” szövegrész
helyébe a „11/A. § (7) bekezdése vagy 11/B. § (3) bekezdése” szöveg
lép.
8.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. §
Ez a törvény a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a
géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő
termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében
történő módosításáról szóló, 2015. március 11-i 2015/412/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítást a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a
géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő
termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében
történő módosításáról szóló, 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: irányelv) rendelkezéseinek magyar jogrendbe történő átültetése
indokolja.
Az új uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok a GMO-k köztermesztésére
vonatkozó döntésüket saját hatáskörben hozhassák meg, nem csupán természetvédelmi
vagy egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági vagy egyéb szempontok alapján is.
Az irányelv értelmében a tagállamok kétféleképpen tilthatják meg vagy korlátozhatják
a GMO-k köztermesztését:
1.	Az első opció alkalmazása esetén az engedélyezési eljárás során a tagállam az
Európai Bizottságon keresztül kérheti az engedélykérelmet benyújtó céget, hogy
módosítsa a bejelentését annak érdekében, hogy az uniós engedély területi hatálya ne
terjedjen ki az adott tagállam területének egy részére vagy egészére. Ebben az esetben
tehát az eredeti kérelem és az ez alapján kiadott engedély területi hatálya módosul.
Amennyiben a kérelmező nem ért egyet a tagállam kérésével és továbbra is fenntartja
eredeti kérelmét, a tagállam a második opció alapján is megtilthatja az adott GM
növény termesztését.
2.	A második opció alkalmazása esetén a tagállam az engedélyezést követően
szabadon dönthet a tiltásról vagy korlátozásról, jelezve a Bizottság felé annak részletes
indokait. A tagállam mérlegelésétől függ, hogy figyelembe veszi-e a Bizottságtól
esetlegesen kapott észrevételeket vagy sem.
A második opciót abban az esetben is lehet alkalmazni, ha az első lehetőséggel a
tagállam nem élt.
Az irányelv átmeneti rendelkezéseket is megállapít annak érdekében, hogy a hatályba
lépését megelőzően benyújtott engedélykérelmek esetében is élhessenek a tagállamok
a fenti két lehetőséggel.
Az irányelv rendelkezéseinek az átültetését a géntechnológiai tevékenységről szóló
1998. évi XXVII. törvény, valamint a géntechnológiai tevékenység engedélyezési
eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való
kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet egyidejű módosítása
biztosítja.
5
A törvényjavaslat értelmében a géntechnológiával módosított termékek európai uniós
forgalomba hozatalának engedélyezése során a magyar géntechnológiai hatóság
kéréssel fordulhat az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a forgalomba
hozatali engedély hatálya a termesztés tekintetében Magyarországra vagy annak egy
részére ne terjedjen ki. Amennyiben a kérelmező a kérelmét ennek megfelelően
módosítja, vagy a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a kérésről, az uniós
köztermesztési engedély hatálya nem terjed ki Magyarország területére vagy annak a
magyar géntechnológiai hatóság által megjelölt részére.
Amennyiben a kérelmező megerősíti, hogy Magyarországot nem kívánja kivonni az
uniós termesztési engedély hatálya alól, az agrárpolitikáért felelős miniszter a
törvényben felsorolt indokok alapján rendeletben tiltja meg az adott GMO, vagy
növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott GMO-k csoportjának a köztermesztését.
A tervezett intézkedésről annak indokaival együtt értesíteni kell az Európai
Bizottságot, és a tiltásról szóló rendelet csak az Európai Bizottság értesítését követő 75
napos várakozási idő leteltét követően hirdethető ki. A törvényjavaslat az együtt-
termesztésre vonatkozó szabályok módosításával biztosítja, hogy Magyarországon az
adott GMO-t akkor se lehessen elvetni, ha még a várakozási idő alatt megszületik az
uniós termesztési engedély.
A termesztési tilalom alá vont géntechnológiával módosított szervezet
szaporítóanyagként nem hozható kiskereskedelmi forgalomba.
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. §-sal módosított 11/A. § lehetővé teszi, hogy a géntechnológiai hatóság a GMO-
k uniós engedélyezési eljárása során az Európai Bizottságon keresztül kérhesse az
engedélykérelmet benyújtó céget, hogy módosítsa a bejelentését annak érdekében,
hogy az uniós engedély területi hatálya ne terjedjen ki Magyarország területére vagy
annak egy megjelölt részére. Ebben az esetben az eredeti kérelem és az ez alapján
kiadott uniós engedély területi hatálya módosul.
Amennyiben a kérelmező megerősíti, hogy a forgalomba hozatali engedély hatályát
továbbra is ki kívánja terjeszteni Magyarország területére, vagy a géntechnológiai
hatóság nem nyújtott be az engedély területi korlátozására vonatkozó kérést, hazánk
saját hatáskörben is megtilthatja az adott GM növény termesztését. Ez esetben a
géntechnológiai hatóság jelzi az Európai Bizottság felé döntésének részletes indokait
is.
A törvény meghatározza azokat az indokokat, amelyeket a géntechnológiai hatóságnak
meg kell vizsgálnia, amikor a géntechnológiával módosított szervezet, illetve
növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek
6
csoportjának termesztési tilalmáról dönt. A 11/A. § (4) bekezdésében felsorolt
indokokon túlmenően azonban a termesztési tilalom akkor is bevezethető, ha az -
összhangban az Alaptörvény P) cikkében meghatározott, a nemzet közös örökségét
képező értékekkel - a természeti erőforrások, a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a
biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelme érdekében
szükséges és arányos a tilalom alapjául szolgáló, elérni kívánt céllal.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter a géntechnológiával módosított szervezet, illetve
növényfaj vagy jelleg alapján meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek
csoportjának magyarországi termesztését rendeletben tiltja meg, melyben speciális
előírásokat állapíthat meg a tilalom gyakorlati végrehajtásának biztosítása érdekében.
A 2. §-hoz
A Gtv. 11/C. § (5) bekezdésének a módosításával kiegészül a növényfajták állami
elismerése megtagadásának esetköre a termesztési tilalommal érintett, valamint azon
géntechnológiával módosított növényfajtákkal, amelyek magyarországi termesztésére
az európai uniós engedély hatálya nem terjed ki.
A 3. §-hoz
Amennyiben egy tagállam tiltani kívánja egy adott GMO, vagy GMO-k egy
csoportjának a köztermesztését, az erről szóló intézkedést annak tervezetével együtt
meg kell küldenie az Európai Bizottság számára. Az intézkedést addig nem fogadhatja
el a tagállam, amíg a 75 napos várakozási idő el nem telik. Elképzelhető, hogy az
uniós termesztési engedélyt mindeközben kiadják. A 21/B. § törvényjavaslattal
beiktatni kívánt (5a) bekezdése ezért biztosítja, hogy amennyiben az uniós termesztési
engedély hatályba lép, és az Magyarország területére is kiterjed, a gazdálkodók ne
termeszthessék az adott GMO-t addig, amíg a tiltásról rendelkező rendelet hatályba
nem lép.
A 4. §-hoz
A Gtv. 34. §-ának törvényjavaslattal beiktatott (11) bekezdése felhatalmazza az
agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a termesztési
tilalommal érintett géntechnológiával módosított szervezetek, illetve növényfaj vagy
jelleg alapján meghatározott géntechnológiával módosított szervezetek csoportjának
körét, és meghatározza a tilalom biztosításához szükséges tárolási, szállítási,
forgalmazási vagy egyéb biztonsági előírásokat.
Az 5. §-hoz
A Gtv. új 37. §-a biztosítja, hogy az irányelvben foglalt területi korlátozásra vagy
tiltásra vonatkozó lehetőséget az Európai Unióban 2015. április 2. előtt benyújtott, a
forgalomba hozatal engedélyezésére vagy a forgalomba hozatali engedély
7
megújítására vonatkozó, még el nem bírált kérelmek, valamint a már engedélyezett
géntechnológiával módosított termékek esetében is lehessen alkalmazni.
A 6. §-hoz
A Gtv.-t módosító rendelkezések uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek
eleget, erre figyelemmel egészül ki a Gtv. jogharmonizációs záradéka.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat által eszközölt módosításokra figyelemmel a 7. § szövegcserével
pontosítja a Gtv. más rendelkezéseit is.
A 8. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy 2015. október 3-ig lehet kezdeményezni a 2015. április 2-a
előtt benyújtott, a forgalomba hozatal engedélyezésére vagy a forgalomba hozatali
engedély megújítására vonatkozó, még el nem bírált kérelem, valamint a már
engedélyezett géntechnológiával módosított termék esetén a kérelem vagy az engedély
termesztés tekintetében történő, Magyarország területére vagy annak egy részére
kiterjedő korlátozását, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 9. §-hoz
A törvény uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, ezért a 9. §
tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.
8