﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4819. számú törvényjavaslat
az emisszió-kereskedelmi rendszer Magyar Államot megillető kvótabevételeinek
megosztási és célzott felhasználási szabályainak módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... . törvény
az emisszió-kereskedelmi rendszer Magyar Államot megillető kvótabevételeinek
megosztási és célzott felhasználási szabályainak módosításáról
1.	A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása
1.	§
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról
szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nattv.) 24. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„24. § (1) A Testület a külföldi akkreditált szervezet kérelme alapján a külföldi akkreditált
státuszt a (2) bekezdésben meghatározott esetben elismeri. Az elismeréssel a saját
akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi akkreditáló szervezet által
lefolytatott akkreditálási eljárást és az annak alapján odaítélt akkreditált státuszt.
(2)	A Testület a külföldi akkreditált státuszt a megfelelőség-értékelési tevékenység területén
elismeri, ha azt a következő feltételek valamelyikének megfelelő akkreditáló szervezet ítélte
oda:
a)	az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
illetve az Európai Akkreditálási Együttműködéssel Kétoldalú Elismerési megállapodást kötött
a megfelelőség-értékelés tevékenység területén,
b)	a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási
Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja a megfelelőség-értékelés tevékenység
területén,
c)	a Testülettel kétoldalú elismerési megállapodást kötött, melynek feltételeit a megállapodás
tartalmazza.
(3)	A külföldi akkreditált státusz elismeréséről a Tanács dönt. A Tanács eljárására a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	A Tanács elismerésre vonatkozó eljárása mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.
(5)	A (2) bekezdés a) pontja esetében az egyenértékűség hatóságok általi elismeréséhez nincs
szükség a (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására.”
2.	§
Hatályát veszti a Nattv.
a)	6/A. § c) pontjában az „és a 24. § (1a) bekezdés szerinti nyilvántartást” szövegrész,
b)	28. § (1) bekezdés c) pontja,
c)	28. § (2) bekezdésében az „és a 24. § (1a) bekezdés” szövegrész, és
d)	29. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése” szövegrész.
2
2.	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
3.	§
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően
keletkezett bevétel
a)	50%-ának felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében,
b)	50%-ának felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter a Gazdasági Zöldítési
Rendszer keretében
az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban gondoskodik.”
4.	§
Az Éhvt. „Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban” alcíme a következő 13/F.
§-sal egészül ki:
„13/F. § (1) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal
összefüggésben ellátja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket támogató multi- és
bilaterális szervezetekben a hazai képviseletet és koordinálja a részvételt. Ennek keretében a
külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete
esetében kijelöli a szervezethez akkreditált nemzeti képviselőt.
(2)	A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal
összefüggésben ellátja a Klímatechnológiai Központ és Hálózat (CTCN) döntéshozó
testületeiben a magyar tagsággal összefüggő feladatokat.
(3)	A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal
összefüggésben a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben előkészíti a
nemzetközi klímafinanszírozással kapcsolatos döntéseket, illetve javaslatot tesz a
Kormánynak a vállalás végrehajtására.
(4)	Magyarország nemzetközi klímafinanszírozási vállalásának forrását az üvegházhatású
gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből kell
biztosítani.”
5.	§
Az Éhvt. 10/I. §-át követő alcím címében a „mechanizmusokban” szövegrész helyébe a
„mechanizmusokban és klímapolitikai célkitűzések végrehajtásában” szöveg lép.
3
3.	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény módosítása
6.	§
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a
továbbiakban: Ügkr.) 18/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített, a
villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztására irányuló eljárásban az
energiapolitikáért felelős miniszter jár el az e törvényben és a villamosenergia-termelők
részére történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint.”
7.	§
Az Ügkr. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter az Európai Bizottság által legkésőbb a kereskedési időszak negyedik évének
június 30. napjáig meghozott, referenciaértéket megszabó határozata alapján az (5) bekezdés
szerint jár el, valamint az egyes légiközlekedési új belépők számára az évente véglegesen
kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységmennyiségeket a minisztérium honlapján
közleményben teszi közzé, továbbá gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való
közzétételéről.”
8.	§
Az Ügkr. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a légiközlekedési kibocsátási egységek
állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának, valamint a
kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 25%-
ának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében
meghatározott célok egyikére vagy közülük többre fordított, a Gazdasági Zöldítési Rendszer
előirányzat keretében való felhasználásáról a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának
szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.
(2)	Az energiapolitikáért felelős miniszter az Áht. 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a légiközlekedési kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből
származó bevétel 50%-ának, valamint a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való
értékesítéséből származó bevétel 25%-ának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célok egyikére vagy közülük többre
fordított, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról
a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet
szerint gondoskodik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti előirányzat maradványa a következő években
felhasználható.”
4
9.	§
(1)	Az Ügkr. 39. § (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„r) a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére
vonatkozó, továbbá a beruházási számlán fel nem használt pénzügyi forrás elszámolásával és
felhasználásával kapcsolatos részletszabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Ügkr. 39. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„t) a klíma- és energiapolitikai keretrendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat
(rendeletben állapítsa meg.)
10.	§
Az Ügkr.
a)	18/A. § (3) bekezdésében, 18/C. § (3) bekezdésében és 18/F. § (1) bekezdésében az „a
miniszter” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg,
b)	18/B. (4) bekezdésében és 18/G. § (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrészek helyébe
az „az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg,
c)	18/B. (4) bekezdésében az „a minisztert” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért
felelős minisztert” szöveg,
d)	21. § (4) bekezdésében az „az üzemeltető” szövegrész helyébe az „a légi jármű
üzembentartó” szöveg
lép.
4.	Záró rendelkezések
11.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hatályos költségvetési rendelkezések szerint az államháztartásért felelős miniszter és az
energiapolitikáért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi
rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről
szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) által létrehozott légiközlekedési
kibocsátási egységek 50-50%-áig, a létesítményeket megillető kibocsátási egységek
értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25-25%-áig vállalhat kötelezettséget az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003.
október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
2003/87/EK irányelv) 10. cikkében rögzített egy vagy több cél megvalósítása érdekében a
Gazdasági Zöldítési Rendszerben, valamint a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerében.
Ugyancsak a költségvetési törvény szerint, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és
annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a
továbbiakban Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel 50-
50%-ával az államháztartásért felelős miniszter és az energiapolitikáért felelős miniszter
jogosult dönteni a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkében rögzített
egy vagy több cél megvalósítása érdekében.
A kvótabevételek felhasználási célzatát meghatározó, a költségvetési törvény szerint is
hivatkozott két ágazati törvény jelenleg azonban nem koherens a költségvetési
rendelkezésekkel, így mindenképpen szükséges az ágazati szabályozás megfeleltetése a
költségvetési szabályozásnak. A kiigazítás egyben jelenti a felhasználási célok pontos
meghatározását az ágazati szintű miniszteri rendeletekben.
A törvényjavaslatban tett egyéb módosító rendelkezések a nemzetközi és uniós
kötelezettségvállalásokkal összefüggésben rögzítik a klímapolitikában hatás- és
feladatkörrel rendelkező miniszterek hatáskörét. E körben kerül rendezésre az
energiapolitikáért felelős miniszter felelősségébe tartozó nemzetközi
kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátandó feladatok törvényi szintű rögzítése.
A javaslat emellett egyéb kiigazításokat is tesz az uniós és nemzetközi jogi normáknak,
megállapodásoknak való pontos megfelelés érdekében.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak
megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-
i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke értelmében a nemzeti
hatóságoknak el kell ismerniük azon testületek akkreditálási okiratait, és testületek által
akkreditált megfelelőség-értékelő szervezetek által kiadott tanúsítványokat, amelyek átestek
az Európai Akkreditálási Együttműködés szakértői értékelésén. Az éves kibocsátási
jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, és a hitelesítők
akkreditációjáról rendelkező 600/2012/EU bizottsági rendelet 66. cikke szintén
egyértelműen a bármely tagállam nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált EU ETS
hitelesítő szervezetek kölcsönös elismerése mellett foglal állást. Szükséges a Nemzeti
Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005.
évi LXXVIII. törvény uniós joggal való összhangba hozása a külföldön akkreditált
szervezetek hazánkban való eljárása érdekében megkövetelt Nemzeti Akkreditáló Testület
általi nyilvántartásba vetetés törlése révén.
A 3. és 8. §-hoz
A módosítás a költségvetési törvényi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja,
meghatározva az emisszió-kereskedelmi rendszerben állami árverezés útján értékesített
kvótákból bevételezett bevételek felhasználási célzatát a 2003/87/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 10. cikkében rögzített egy vagy több cél megvalósítása érdekében.
A 4. és 5. §-hoz
Az Éhvt. utolsó, szakmai klímapolitikát érintő átfogó módosítására 2013. január 1. napjával
került sor. Az azóta eltelt időszak alatt a nemzetközi klímapolitikai törekvések, célkitűzések
hangsúlyosabb szerepet kaptak, a klímapolitika az energiapolitika szerves részévé vált. A
klímapolitikai szakágazati feladatok ellátása a 2014-ben bekövetkezett kormányzati
szerkezetátalakítást követően is az energiapolitikáért felelős miniszter hatás- és
feladatkörében maradt, azonban az ezen feladatok végrehajtásáért való felelősség
meghatározására törvényi szinten nem került sor. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.
A 6. §-hoz
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Statútumrendelet) 115. §-ában megfogalmazottak szerint az energiapolitikáért
felelős miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében ellátja és köteles
gondoskodni a fenntartható gazdasági fejlődés és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek
megteremtéséről, így különösen az energiapolitikai, épületenergetikai és épület-
energiatakarékossági programok kidolgozásáról és végrehajtásáról. Az Ügkr. 6/A. alcíme -
összhangban a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkével - kibocsátási
egységek villamosenergia-termelők részére történő kiosztásáról rendelkezik. Az ún.
„derogáció” célja ösztönözni a nagyobb energiahatékonyságú technológiák alkalmazását -
köztük a kapcsolt hő- és villamosenergia- termelést - amelyek egységnyi energia előállítása
során kevesebb kibocsátást eredményeznek. Az Ügkr. tv. 18/A. § (1) bekezdése értelmében a
villamosenergia-termelők a derogációs kérelem alapján részesülhetnek derogációs
7
kiosztásban. Az egyes villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztás célja a
derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtásának támogatása. A
Statútumrendelet szerinti hatás- és feladatkörök alapján mindenképpen indokolt e szakágazati
feladat visszaadása az azért felelősséggel bíró energiapolitikáért felelős miniszter részére.
A 7. §-hoz
Az uniós jogi rendelkezéseknek való megfelelés miatti pontosítás.
A 9. §-hoz
Hiányzó felhatalmazó rendelkezések pótlása.
A 10. §-hoz
Kapcsolódó szövegcserés módosító rendelkezések.
A 11. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.