﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4820. számú törvényjavaslat
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi.....törvény
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
1.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a a
következőj) és k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„j) adásvételi szerződés: a Polgári Törvénykönyv szerinti adásvételi szerződés, valamint minden
olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik,
k) szolgáltatási szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek
értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja,
a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját,”
(2)	Az Fgytv. 2. §-a a következő o) ésp) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„o) békéltető testület: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás
keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv
(személy) nyilvántartásba vett,
p) online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés: olyan adásvételi vagy szolgáltatási
szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb
elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre
valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön
keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást,”
(3)	Az Fgytv. 2. §-a a következő s)-u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között
külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével,
biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével
összefüggő vitás ügy,
t) belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan
jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában
Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik
Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel,
2
u) határon átnyúló fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő
olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye
Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő
európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más
európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van,”
2.	§
(1)	Az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni
a)	a székhelyéről,
b)	a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
c)	a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz
igazodó módjáról, valamint
d)	a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti
ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus
levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.”
(2)	Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint
tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és
levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően
és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a
honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek
hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés
és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.”
(3)	Az Fgytv. 17/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását
kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a
fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és
internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a
vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.”
3.	§
(1)	Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli
rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából
egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a
fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása
érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót
megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”
3
(2) Az Fgytv. 18. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói
jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő
békéltető testület illetékes.
(6)	A békéltető testület köteles a tagjai számára rendszeresen képzést szervezni.
(7)	A békéltető testületek együttműködnek a fogyasztói jogviták alternatív rendezésére irányuló
eljárások joggyakorlatának fejlesztése, a döntések egyöntetűsége, a szakmaiság javítása, valamint a
legjobb gyakorlatok átvétele érdekében.”
4.	§
Az Fgytv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar.”
5.	§
(1)	Az Fgytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzés nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy
a)	a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
aa)	békéltető testület előtt eljárást indítottak,
ab)	közvetítői eljárást indítottak,
ac)	per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,
b)	a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési
meghagyás kibocsátására került sor,
c)	a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,
d)	a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a
békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy
e)	a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette.
(4a) Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint
indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti.”
(2)	Az Fgytv. 29. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti értesítésnek arra is ki kell terjednie, hogy
a)	a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a
békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot,
b)	az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak
jogorvoslatért,
c)	a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, valamint
d)	a vállalkozás 36/C. § szerinti általános alávetési nyilatkozatot tett-e.
4
(5b) Az (5) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a békéltető testület eljárásában
meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő
kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az
eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti
őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás
időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.”
(3)	Az Fgytv. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől
számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (a továbbiakban: válaszirat) a fogyasztó
igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő
elfogadását (a továbbiakban: eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait
alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát),
amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy egyezség
létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az
ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló
adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed a (11) bekezdésben meghatározott együttműködési
kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a
fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.”
(4)	Az Fgytv. 29. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek
keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül
válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára
feljogosított személy részvételét biztosítani.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a
békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.”
6. §
Az Fgytv. 31. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A tanács az eljárást megszünteti, ha)
„e) a 29. § (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut.”
7.	§
Az Fgytv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a
tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint
azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.
(2) A békéltető testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tartalmazza legalább:
5
a)	a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,
b)	a fogyasztók és a vállalkozások között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló
vagy jelentős problémákat, valamint ezen információkhoz csatolt ajánlásokat arra vonatkozóan,
hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatóak meg,
c)	azon békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem
meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás hátterében álló
indokokat és ezek százalékos arányát,
d)	az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a
fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az
eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,
e)	amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének
megfelelően jártak el,
f)	a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,
g)	amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok,
egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,
h)	annak tényét, hogy a békéltető testület tagja-e valamely határon átnyúló alternatív vitarendezést
elősegítő hálózatnak,
i)	tájékoztatást a békéltető testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről,
j) a békéltető testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye
javításának lehetséges módjairól.”
8.	§
(1)	Az Fgytv. 37/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A békéltető testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető
információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online is
benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén
elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:
a)	a békéltető testület elérhetőségeit, így különösen székhelyét, postacímét, e-mail címét,
telefonszámát, valamint fax számát,
b)	annak tényét, hogy a békéltető testületet az Európai Bizottság jegyzékében nyilvántartásba
vették-e,
c)	a békéltető testületi tagok nevét, az őket jelölő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület
vagy gazdasági kamara megnevezését, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük
oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,
d)	a békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes
követelményeket,
e)	a békéltető testületi tagok esetleges tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon
átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,
f)	a békéltető testület hatáskörére vonatkozó információkat,
g)	azt a tájékoztatást, amely szerint a békéltető testület eljárása jogszabályon, valamint adott esetben
ezt részletező országos eljárási szabályzaton, saját eljárási szabályzatán alapul,
h)	azt a tájékoztatást, hogy a békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy
kezdeményezheti a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen
megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan
bizonyítékkal rendelkezik,
i)	arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,
j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,
k) a békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,
6
l) a békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok joghatására és
kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,
m) a békéltető testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót.”
(2)	Az Fgytv. 37/A. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A békéltető testületek, valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának
Magyarországon működő központja, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek,
valamint a kereskedelmi és iparkamarák internetes honlapjukon közzéteszik az Európai
Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.
(5)	A békéltető testületekről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartást vezet, amely a
(6)	bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.
(6)	A békéltető testületek a nyilvántartásba vételük érdekében a következőkről tájékoztatják a
fogyasztóvédelemért felelős minisztert:
a)	név, elérhetőség és honlap cím,
b)	felépítés és finanszírozás, ideértve a békéltető testületi tagok személyére, javadalmazására,
megbízatásuk idejére és arra a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában
állnak,
c)	a békéltető testületi eljárások átlagos időtartama a 36/A. § (1) bekezdés szerinti tájékoztató
benyújtását követően,
d)	a békéltető testületek hatáskörébe tartozó ügyek,
e)	nyilatkozat arról, hogy a békéltető testület megfelel a (3) bekezdésben, a 18. § (6) bekezdésében,
a 27. §-ban, a 28/A. §-ban, a 29. § (3)-(5b) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 33. § (5)
bekezdésében, valamint a 36/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott minőségi
követelményeknek.
(7)	Ha a békéltető testület nem teljesíti a (6) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket
vagy elmulasztja a 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a békéltető testületet a követelmények és a
tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a békéltető testület a felszólítást követő kilencven nap
elteltével sem felel meg a követelményeknek vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a békéltető testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló
döntését megküldi a békéltető testület részére.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti adatok megváltozása esetén a békéltető testület haladéktalanul értesíti a
fogyasztóvédelemért felelős minisztert.
(9)	A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti nyilvántartást megküldi az
Európai Bizottság részére.
(10)	A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban
bekövetkezett változásról értesíti az Európai Bizottságot.”
9.	§
Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
(A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és
megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével -)
„e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási,
valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott
együttműködési kötelezettségével”
(összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések
betartását, és eljár azok megsértése esetén.)
10.	§
Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha)
„e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében
meghatározott együttműködési kötelezettségét.”
11.	§
Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták
alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról
(fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) [2. § j), k), o), p), s) pontja, 17/A. § (1) és (1a)
bekezdése, 18. § (1), (6) és (7) bekezdése, 29. § (4), (5a), (5b), (8), (11) és (12) bekezdése, 36/A. §
(1)	és (2) bekezdése, 37/A. § (3)-(9) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdés e) pontja, 47/C. § (5)
bekezdés e) pontja];”
12.	§
Az Fgytv.
a)	31. § (1) bekezdésében az „alávetésre” szövegrész helyébe az „eseti alávetésre” szöveg,
b)	32. § a) pontjában az „általános alávetési” szövegrész helyébe az „a 36/C. § szerinti általános
alávetési” szöveg,
c)	36/C. § (1) bekezdés második mondatában az „Az alávetési” szövegrész helyébe az „Az általános
alávetési” szöveg,
d)	36/C. § (2) és (3) bekezdésében az „alávetési” szövegrész helyébe az „általános alávetési” szöveg
lép.
2.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosítása
13. §
8
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §
(2)	bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha)
„e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.”
3.	Záró rendelkezések
14.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.
15.	§
Ez a törvény a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Hazánkban már tizenhat éve működnek a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett
békéltető testületek. A békéltető testületek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták (fogyasztói
jogviták) ingyenes, gyors rendezésének lehetőségét kínálják, mindezt a felek számára egyszerű,
érthető eljárási szabályok révén. Általuk elkerülhető a sokszor költséges bírósági út és nem
szükséges a fogyasztónak polgári peres vagy nemperes eljárást kezdeményezni ahhoz, hogy
megoldódjon a vállalkozással fennálló vitája. A békéltető testületek célja a fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 18. § (1) bekezdése alapján a felek között
egyezség létrehozatala, ennek hiányában pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok
egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. Ahhoz
azonban, hogy a békéltető testületek betöltsék meghatározásra került legfőbb feladatukat és
egyezséget érjenek el a fogyasztói jogvitával érintett felek között, az szükséges, hogy létrejöjjön a
felek kommunikációja, egy asztalhoz való leültetése. Ugyanakkor, ha a vállalkozás nem vesz részt a
békéltető testületi eljárásban, úgy megakadályozza annak előbb említett legfőbb célját.
A fogyasztók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai békéltető testületekhez. Ezt a tényt
tükrözik az évről évre növekvő ügyszám adatok is.
Békéltető testületek ügyszámának alakulása 2006-tól			
évszám	ügyszám	támogatási összeg (millió Ft)	ügyszám változás
2006	3542	105	
2007	3844	110	9%
2008	4490	150	17%
2009	5978	375	33%
2010	7456	375	25%
2011	7874	300	6%
2012	8388	360	7%
2013	9026	360	8%
2014	10210	360	13%
A békéltető testületek éves ügyszáma az elmúlt években (2011-ig) átlagosan 20%-kal növekedett.
Az ezt követő csökkenés oka, hogy 2011. július 1-jétől a pénzügyi, biztosítási jogvitákkal
kapcsolatos ügytípus kikerült a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő
békéltető testületek hatásköréből, azóta a korábban PSZÁF, jelenleg MNB mellett működő
Pénzügyi Békéltető Testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik ezekben az ügyekben.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. június 18-án kihirdetésre került a fogyasztói jogviták
alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról
szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv), valamint a
fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
10
irányelv módosításáról szóló 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
EU rendelet). A két európai uniós aktus immár európai uniós szinten rögzíti az alternatív
vitarendezési fórumok (hazánkban: békéltető testületek) működésének jogi kereteit, ezzel együtt új
követelményeket állapítanak meg az előbb említett testületekre és a vállalkozásokra vonatkozóan.
Az irányelv esetében Magyarországnak az európai uniós tagságából fakadó kötelezettsége az új
előírások nemzeti jogba történő átültetése, az irányelv 25. cikke értelmében hatályba kell léptetni
azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket legkésőbb 2015. július 9-éig, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a tagállamok megfeleljenek az irányelvnek.
Figyelemmel a belső nemzeti jogba történő átültetés szükségességére, jelen törvényjavaslat célja,
hogy eleget tegyen a jogharmonizációs kötelezettségnek. A módosításra szoruló előírásokat az
Fgytv. tartalmazza, amely szabályozza jelenleg a hazai békéltető testületek működését, eljárásának
főbb kérdéseit, valamint rögzíti a vállalkozások általi tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeket.
Erre figyelemmel az új szabályozást az Fgytv. módosításával szükséges átvezetni, szem előtt tartva,
hogy Magyarország Alaptörvényének M) cikkében meghatározásra került, hogy: „Magyarország
biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való
visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Az Fgytv-ben több eszköz meghatározásra került az együttműködési kötelezettség előmozdítására,
ugyanakkor a notóriusan együtt nem működő cégek esetében ez nem vezetett megoldásra. A
békéltető testületekkel nem együttműködő vállalkozásokról (amelyek válasziratot nem küldtek az
eljárásban és személyesen sem vettek részt a meghallgatásokon) vezetett és a testületek által
közzétett „feketelista” nem bizonyult elegendő szankciónak. Az Fgytv. 2014. január 13-ai
módosítása megteremtette a fogyasztóvédelmi hatóság fellépésének lehetőségét a válaszirat-küldési
kötelezettséget megsértő vállalkozásokkal szemben, ugyanakkor ez az intézkedés nem érte el a
célját, mert személyesen továbbra sem vesznek részt nagyobb számban a békéltető testületi
eljárásokban. Mivel azonban a személyes meghallgatáson történő részvétel elmulasztásához
önmagában nem fűződik semmilyen szankció, ezért az irányelvvel összhangban
meghatározásra kerül a meghallgatáson történő személyes részvétel kötelezettsége a
vállalkozások számára a békéltető testületi eljárásban. Ez összhangban van az irányelv
preambulumának (49) bekezdésével, amelynek értelmében a vállalkozásokat a lehető legnagyobb
mértékben ösztönözni kell az alternatív vitarendezési eljárásokban való részvételre.
Az Fgytv. továbbá mindezidáig nem tartalmazta egyértelműen azt, hogy a vállalkozásokat
együttműködési kötelezettség terheli a békéltető testületi eljárásban. A jelenlegi „utaló” és nem
egyértelmű szabályozás módosítása, a válaszirat-küldésre vonatkozó kötelezettség egyértelművé
tétele érdekében ezért meghatározásra kerül először is az általános együttműködési kötelezettség a
törvényben, amely kétirányú a békéltető testülettel szemben. Egyrészt megnyilvánul abban, hogy
a fogyasztói jogvitával érintett cég köteles a békéltető testület eljárásában a már említettek
szerint válasziratot küldeni a fogyasztó álláspontjának megalapozottságára és az ügy
érdemére vonatkozóan. Emellett pedig a vállalkozásnak biztosítania kell a meghallgatáson
olyan személy részvételét is, akit feljogosított egyezségkötésre az eljárásban - ez egyúttal
igazodik az eljárás céljához.
Mivel a meghallgatáson való kötelező személyes részvétel tekintetében az Fgytv. tartalmazott
előírásokat ezért az irányelv rendelkezéseire is figyelemmel szigorúbb szabályozás érvényesül az
együttműködési kötelezettség megsértése esetében. Az előterjesztés ezen módosításának célja, hogy
a vállalkozás részéről egyezség kötésre jogosult személy vegyen részt az eljárásban, ugyanis a felek
11
együttes jelenléte esetén a békéltető testület megkísérli egyezség létrehozását. A békéltető testület
által jóváhagyott egyezség a nemteljesítése esetén bírósági úton szintén kikényszeríthető.
A fentiek összhangban vannak az irányelv preambulumának (49) bekezdésével, amelynek
értelmében a vállalkozásokat a lehető legnagyobb mértékben ösztönözni kell az alternatív
vitarendezési eljárásokban való részvételre.
Az együttműködési kötelezettség megsértése esetén kerül sor a kötelező bírságkiszabásra. Az
előterjesztés szerint a békéltető testület a jogkövetkezményekről előzetesen értesíti a vállalkozást,
amely ennek ismeretében dönthet békéltető testületi eljárásban való részvételéről. Az Fgytv.
hatályos előírásai alapján a KKV-k részére kiszabható bírság alsó összege 15.000,- Ft. Az esetleges
bírságolás nem cél, de várható, hogy e jogkövetkezmény kilátásba helyezése esetén, a vállalkozások
nagyobb hajlandóságot mutatnak a békéltető testületi eljárásban való részvételre.
Erre a gyakorlatban már bevált példaként szolgál a fővárosi és a megyei kereskedelmi és
iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez nagyon hasonló eljárással bíró, MNB mellett
működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amely a pénzügyi tárgyú ügyek (pénzügyi fogyasztói
jogvita) elbírálására rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. A pénzügyi békéltetési eljárásban már
jelenleg is létezik a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó együttműködési kötelezettség a PBT
működési rendje alapján, mind a válaszirat-küldésre, mind a személyes megjelenésre vonatkozóan.
Ha ezek bármelyikét a pénzügyi szolgáltató megszegi, a PBT ezt mérlegelés alapján jelzi az MNB
illetékes alelnöke felé és az MNB fogyasztóvédelmi eljárásának köszönhetően az adott pénzügyi
szolgáltató több millió forintos bírsággal számolhat. Ennek köszönhetően a pénzügyi szolgáltatók
ma együttműködőek és személyesen vesznek részt a PBT előtti eljárásban.
A törvényjavaslatnak köszönhetően a már tizenöt éve a fővárosi és a megyei kereskedelmi és
iparkamarák mellett működő békéltető testületek megfelelő tekintéllyel fognak bírni azon, a
békéltető testületekkel notóriusan együtt nem működő vállalkozások előtt is, amelyek ez idáig távol
maradtak a személyes meghallgatásokról.
Mindezek mellett az Fgytv-ben rögzítésre kerül az EU rendelet gyakorlatban történő
alkalmazása miatt, hogy a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető
testület látja el kizárólagos illetékességgel a határon átnyúló, adásvételi és szolgáltatási
szerződéssel összefüggő online fogyasztói jogviták elbírálását. Az ehhez szükséges tárgyi,
személyi feltételekkel való rendelkezés és a szükséges tapasztalatok birtokában történő
feladatellátás indokolja a kizárólagos illetékesség kikötését azon békéltető testület esetében, amely
részt vett az EU rendelet szerinti online vitarendezési platform tesztelésének feladatában is. A
kijelölésre kerülő szervezet már jelenleg is ellátja az EU rendelet szerinti, tagállami online
vitarendezési kapcsolattartói pont feladatait, amely a határon átnyúló online fogyasztói jogvita
rendezésében, az erre szolgáló online vitarendezési platform kezelésében is segíti mind az érintett
feleket, mind pedig az ügyben eljáró alternatív vitarendezési fórumot és többek közt tájékoztatást ad
a tagállami, fogyasztót megillető jogokról, kötelezettségekről, egyéb jogorvoslati lehetőségekről.
Hatékonysági és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve ésszerű döntés a rendszer egészére
nézve a határon átnyúló online fogyasztói jogviták elbírálásának, azaz a vitarendezés feladatát is
kizárólagosan a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testülethez
telepíteni. A hatályos Fgytv. 19. §-a alapján a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő
békéltető testület látja el az EU rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont
feladatait.
12
A módosítás kiterjed a békéltető testületek vonatkozásában számos többletkövetelmény
rögzítésére például: a békéltető testületek kötelesek fenntartani internetes honlapot
meghatározott adattartalommal, a békéltető testület a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által
vezetett jegyzékbe felvétele, amelyeket az irányelv tartalmaz annak érdekében, hogy Európa-szerte
egységesen magas minőséggel működjenek az alternatív vitarendezési fórumok, így hazánkban a
békéltető testületek.
A törvényjavaslat tartalmazza az irányelvnek, továbbá a békéltető testületek minőségi
fejlődésének elősegítése érdekében a békéltető testületi tagok kötelező képzésére vonatkozó
előírásokat is.
Magyarországon a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független
békéltető testületek segítik a fogyasztók és a vállalkozások közötti vitás ügyek bírósági eljáráson
kívüli, egyszerű, gyors és ingyenes rendezését. A békéltető testület eljárásának alapvető célja a
fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezése, amennyiben ez nem
lehetséges, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy
eldöntése. Az Fgytv. alapján az eljárás során a békéltető testület egyezséget kísérel meg létrehozni a
felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor az határozattal jóváhagyásra kerül.
Egyezség hiányában folytatódik az eljárás és a békéltető testület határozatot hoz, ha a kérelem
megalapozott és a vállalkozás a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ha
a vállalkozás a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott
egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a békéltető
testület határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.
A jól működő alternatív eljárások arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy megoldásokat keressenek a
termékek vásárlásánál és a szolgáltatások igénybe vételénél felmerülő problémákra. A fogyasztók
egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai békéltető testületekhez, amelyeknek ügyszáma évről
évre nő: míg 2006-ban összesen 3542 ügyet tárgyaltak, 2014-ben már 10210 ügyet zártak le.
A békéltető testületi eljárásoknak hatalmas szerepük van a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben,
meglétük enyhíti az igazságszolgáltatásra nehezedő terhet (elsősorban a kis perértékű ügyek
esetében). A békéltető testületek bevonása a vállalkozás és a fogyasztó számára is gyakorlatias és
költséghatékony megoldást jelent a vitás ügyek rendezésére. A törvényjavaslat elfogadása esetén a
fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításával a jelenleginél ismertebbé, egyszerűbbé és
átláthatóbbá válhat az alternatív vitarendezés.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Fgytv. nem határozza meg az adásvételi szerződés fogalmát, ezért az a fogyasztói jogviták
alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról
szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 4. cikk (1)
bekezdés c) pontjának megfelelően kerül meghatározásra.
Az Fgytv. nem határozza meg a szolgáltatási szerződés fogalmát, ezért az az irányelv 4. cikk (2)
bekezdés d) pontjának megfelelően kerül meghatározásra.
Az Fgytv. nem határozza meg a belföldi fogyasztói jogvita fogalmát, ezért az az irányelv 4. cikk (1)
bekezdés e) pontjának megfelelően kerül meghatározásra.
Az Fgytv. nem határozza meg a határon átnyúló fogyasztói jogvita fogalmát, ezért az az irányelv 4.
cikk (1) bekezdés f) pontjának megfelelően kerül meghatározásra.
Az Fgytv-ben nem került meghatározásra a békéltető testületeknek a fogalma, ezért a törvény
kiegészítésre kerül e definícióval az irányelv által tartalmazott, alternatív vitarendezési fórumra
vonatkozó fogalom tartalmi elemeinek megfelelően.
Az Fgytv. nem határozza meg az online adásvételi és online szolgáltatási szerződés fogalmát, ezért
annak fogalma rögzítésre kerül a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK
rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) szerint.
A 2. §-hoz
Az irányelvben rögzítésre került a vállalkozások számára az alternatív vitarendezési fórumokról
való tájékoztatás abban az esetben, ha részvételük kötelező a vita rendezésére irányuló eljárásban. A
szakasz e tájékoztatási kötelezettséget ülteti át az Fgytv-be. Az irányelv értelmében a
vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztót panaszuk elutasítása esetén a hatáskörrel
rendelkező alternatív vitarendezési fórumról, valamint arról, hogy igénybe veszik-e a jogvita
rendezése érdekében a hatáskörrel rendelkező fórumot. Az Fgytv. vonatkozó szakasza kerül
kiegészítésre az irányelv rendelkezéseinek megfelelően.
A 3. §-hoz
Az előterjesztés alapján - a gyakorlati szempontok figyelembevételével - az online adásvételi vagy
online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra
kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes. A
hatályos Fgytv. 19. § alapján a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető
testület látja el az EU rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait.
Továbbá itt került rögzítésre az, hogy a békéltető testület köteles a tagjai számára rendszeresen
képzéseket szervezni.
14
A 4. §-hoz
Az Fgytv-ben eddig nem volt meghatározva, hogy a békéltető testületi eljárás nyelve a magyar.
Az 5. §-hoz
Az előterjesztésben pontosításra kerül, hogy mikor lehet az eljárást meghallgatás nélkül elutasítani,
továbbá az értesítésnek milyen joghatásai lehetnek.
Az előterjesztés alapján a békéltető testületeket erősíti, hogy a vállalkozások békéltető testületi
eljárásban való aktív részvételének ösztönzése és biztosítása érdekében előírásra kerül, hogy a
vállalkozás a fogyasztó által benyújtott panaszra köteles írásbeli nyilatkozatot (válasziratot) adni,
továbbá a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani.
A 6. §-hoz
A békéltető testület eljárását megszüntető további körülményekkel egészült ki a törvény.
A 7. §-hoz
Ezen rész tartalmazza, hogy a békéltető testületnek a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére
minden év január 31-éig milyen tartalommal kell megküldeniük az éves összefoglaló tájékoztatót.
A 8. §-hoz
A békéltető testületek kötelesek naprakész, az eljárásukra vonatkozó és könnyen hozzáférhető
információkkal ellátott internetes honlapot működtetni, amelyen a fogyasztó online is benyújthatja
kérelmét és annak mellékleteit.
Emellett előírásra kerül, hogy a békéltető testületekről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter - az
előterjesztés szerinti adattartalommal - nyilvántartást vezet. Az előterjesztés tartalmazza a
nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlésnek a szabályait is. A
fogyasztóvédelemért felelős miniszter a nyilvántartást és a nyilvántartásban bekövetkezett
változásokat megküldi az Európai Bizottság részére.
A 9. §-hoz
Ezen rendelkezés alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a vállalkozásnak a békéltető
testületre vonatkozó tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési
kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt
rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
A 10. §-hoz
A békéltető testületi eljárás elősegítése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben
bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületre vonatkozó együttműködési
kötelezettségét.
15
A 11 §-hoz
Az Fgytv. j ogharmonizációs záradékának módosítása.
A 12. §-hoz
Koherenciát biztosító szövegcserés módosító rendelkezések.
A 13. §-hoz
Az előterjesztés alapján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény módosítására is sor kerül, ennek alapján KKV-k esetében sincs lehetőség a
bírságtól való eltekintésre, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületre vonatkozó
együttműködési kötelezettségét.
A 14. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 15. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.