﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4821. számú törvényjavaslat
a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
1.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 11.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. ivóvíz-bekötővezeték, az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó
ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a)	bekötési vízmérő esetében
aa)	úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
ab)	önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró
szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
b)	bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított
vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig
húzódó vezetékszakasz végéig terjed,”
(2)	A Vksztv. 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon
keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével
végzi,”
2.	§
(1)	A Vksztv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott kivételekkel a víziközművekkel kapcsolatos hatósági
feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja
el. ”
(2)	A Vksztv. 3. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül -
jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:)
„c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés
illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”
2
(3) A Vksztv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ivóvíz-szolgáltatás korlátozás jogszerűségével összefüggésben az illetékes népegészségügyi
szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) jár el.”
3.	§
A Vksztv. 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a
következő c) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő a Hivatal)
„b) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,
c)	35. § és 37. § szerinti eljárásában 6 hónap.”
4.	§
A Vksztv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan - a
jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény
szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint
elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális
követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat
biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.
(2)	A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint,
továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.”
5.	§
A Vksztv. 6. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e
törvényben foglaltak szerint működtethető a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában
foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt, a települési
belterületen lévő lakossági felhasználó ellátását biztosítja.”
6.	§
A Vksztv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a
víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre
átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.
(2)	Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott
vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
3
(3)	Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési
jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról
állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú
adománynak minősül.”
7.	§
A Vksztv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény vagy kormányrendelet másként
nem rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik.
(2)	Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az
önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az
üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás
tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni
részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez
történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.
(3)	Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök a
9.	§ (3) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.
(4)	Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az
általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”
8.	§
A Vksztv. 11. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő
(5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-
rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási terv benyújtására kötelezettnek, a terv
tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a terv kézhezvételétől
számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra
benyújtott terv mellékletét képezi.
(5)	Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy
egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak vagy a
tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, joga és kötelezettsége, hogy az
1.	§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása
érdekében, annak területére korlátozottan közreműködjön és szakmai álláspontját kifejtse a
fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása és a kivitelezés szakszerűsége kérdésében. A
víziközmű-szolgáltató e minőségében írásban előterjesztett kérdését vagy javaslatát az ellátásért
felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt
beruházó szerv 30 napon belül írásban megválaszolja, véleményezi.
(5a) A víziközmű fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv benyújtására
kötelezett vagy azt véleményező víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő
víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban
ügyfélnek minősül.
(5b) A gördülő fejlesztési terv készítése a víziközmű-rendszer üzemeltetéséből származó díjbevétel
terhére is finanszírozható.”
4
9.	§
A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ha jogszabály vagy üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását
vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért
felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés
finanszírozására - ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő
adósságszolgálat teljesítését is - használhatja fel.
(2)	Az ellátásért felelős vagy - ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-
szolgáltató végzi - a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a
Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését,
amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát,
továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, illetve a víziközmű-szolgáltató
melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre.
(3)	A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”
10.	§
A Vksztv. 21. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére
átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan:)
„e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat,
ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges
helyrajzi számot és címet.”
11.	§
A Vksztv. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. Korábban nem nyújtott szolgáltatás
31/A. § (1) Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a
településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással
létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban,
mint az üzemeltetési szerződés jóváhagyását célzó kérelem és a víziközmű-szolgáltatói működési
engedély területi hatályának a szerződéssel érintett ellátási területre történő kiterjesztését célzó
kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan
létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami
korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes
szolgáltatás).
(2)	A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a
környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan
betartását.
(3)	Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység akkor szűnik meg, amikor az üzemeltetési szerződés
jóváhagyására, valamint az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató
5
működési engedély hatályának az adott ellátási területre történő kiterjesztésére irányuló eljárások
jogerősen lezárulnak.
(4)	Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben
meghatározott kérelmekkel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj)
vonatkozó kérelmet is előterjeszthet. A kérelemben részletesen és teljes körűen, számításokkal
támasztja alá a szerződött víziközmű-szolgáltató az alkalmazni javasolt átmeneti díj mértékét.
(5)	Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer
bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat
alkalmaznak, úgy a (4) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött
víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére
megállapított díjat alkalmazhatja.
(6)	Az ideiglenes szolgáltatásról - a (4) bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított
víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével - a szerződött víziközmű-szolgáltató
elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.
31/B. § (1) A Hivatal a 31/A. § (4) bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a
fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezésit megfelelően alkalmazva
állapítja meg az átmeneti díjat.
(2)	A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díj kéreleméhez képest
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.
(3)	A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat
kézhezvételét követően, a soron következő számlában, az ideiglenes szolgáltatás kezdete napjára
visszamenőleges hatállyal érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett vízközmű-
rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.
(4)	A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot tájékoztatásul megküldi a miniszternek.
(5)	Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha
a)	a Hivatal elutasítja a 31/A. § (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelmek valamelyikét,
b)	a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat
közlését követően kihirdetett rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási
területre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezései hatályba lépnek.
31/C. § Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses
üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos
jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.
31/D. § (1) A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében
az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott
kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az (1)
bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe
helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti
közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos.”
12.	§
A Vksztv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
6
„(1) A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű
üzemeltetőt jelöl ki, ha
a)	a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
aa)	az üzemeltetési szerződés megszűnt,
ab)	a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik
be,
ac)	a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és
ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,
vagy
ad)	a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján
visszavonta, és
b)	az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.
(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés
egyéb okból ellehetetlenül.”
13.	§
A Vksztv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren
felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett
fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati
díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a
víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.”
14.	§
A Vksztv. 38. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a víziközmű-szolgáltató e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a
Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetében
az engedélyt visszavonja, ha)
„ed) a 36. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály megváltozását követően, a megváltozott
feltételeknek a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban biztosított felkészülési időt követően nem
tesz eleget, vagy”
15.	§
(1)	A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha
az ellátásért felelős)
7
„ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal
határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot
veszélyezteti;”
(2)	A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha
a víziközmű-szolgáltató)
„ ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott
jogerős működési engedély vagy üzemeltetési szerződés jóváhagyása nélkül folytatja, ide nem értve
a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,”
(3)	A Vksztv. 40/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely
víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.”
16. §
A Vksztv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -
köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni,
ha
a)	az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves
szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez
ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül
csatlakozni lehet, és
b)	az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a
használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban
van.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-
szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az
írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös
tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.
(3)	Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-
szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási
szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.
(4)	Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben
meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató kérelmére a tulajdonost a járási
hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési
kötelezettséget nem von maga után.
(5)	A víziközmű-szolgáltató a (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében
a)	közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,
b)	ismerteti az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,
c)	rögzíti a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és
8
d)	javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a
kötelezés teljesítésének határidejére.
(6)	Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos
a)	az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi
hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet
26.	pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,
b)	a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező
szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság
által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26.
pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon
keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő
berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2)
bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója
előterjesztette.
(7)	A járási hivatal a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja,
ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek
eleget tegyen. E körben a járási hivatal mérlegeli, hogy
a)	az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,
b)	víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint
a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy
c)	a kérelem előterjesztése időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű-
szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű-
rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.
(8)	A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a járási hivatal kötelezés kibocsátása vagy a
kérelem elutasítása helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a
bekötés megvalósításáról.
(9)	Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó
díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő
Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.”
17.	§
(1)	A Vksztv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási
vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az
alábbi intézkedések megtételére jogosult:
a)	a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben
korlátozhatja,
b)	az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
c)	lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási
és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon
biztosítja,
d)	előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a
felhasználóval megállapodott, vagy
e)	nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45
napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.”
9
(2)	A Vksztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv
ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.”
(3)	A Vksztv. 58. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés
szerinti intézkedések megtételére:]
„a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy
az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel
nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,”
(4)	A Vksztv. 58. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ivóvizet kizárólag a közkifolyókról vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást
legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, legfeljebb 300 m távolságon belül szükséges biztosítani.”
18.	§
(1)	A Vksztv. 61. § (1) bekezdés d) pontja és záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
(A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős)
„d) együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény szerint a
szerződés tartalmát képező személyes adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében az ingatlan
azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes
személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja,
nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma
(egyéb nyilvántartási száma) szükséges.”
(2)	A Vksztv. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az 55. § alkalmazása érdekében az ingatlan helyrajzi száma és címe átadható a járási
hivatalnak.”
19.	§
A Vksztv. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató az átadási szerződés
vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított 30 napon belül tájékoztatásul
megküldi a Hivatalnak. ”
20. §
10
A Vksztv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § Az átadási árra vonatkozó javaslatában a Hivatal figyelembe veszi, hogy:
a)	az árnak ösztönöznie kell a legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a víziközmű-szolgáltató
kapacitásának hatékony igénybevételét, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének
érvényesülését, és
b)	az árnak tartalmaznia kell a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás biztosításához,
illetve a víziközmű-szolgáltató jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges és indokolt
ráfordítások ellenértékét.”
21.	§
A Vksztv. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést,
hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.”
22.	§
A Vksztv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-
fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy
szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett
felhasználási hely csatlakozik.
(2)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős
javára és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó
felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni,
összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-
fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-
elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.
(3)	Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett
víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.
(4)	A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak
felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-
fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az
elvégzett felújítási, pótlási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről
legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.
(5)	Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-
fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé
elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a
Hivatal az üzemeltetési szerződést nem hagyta jóvá, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért
felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.”
23. §
A Vksztv. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:
11
„21/A. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által
a)	a felhasználók számára külön díj ellenében kizárólagosan végezett szolgáltatások körét és azok
díjait,
b)	a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások
körét és azok díjait, és
c)	a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét.
(2) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerint szabályozott módon javaslatot tesz a víziközmű-
szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira, az ingyenesen
biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén
külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira.”
24.	§
(1)	A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„23. az ideiglenes szolgáltatásra vonatkozó átmeneti díjkérelem tartalmi és formai követelményeit,
az átmeneti díj meghatározásánál figyelembe vehető ráfordítások körét”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)
„10. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében
végzendő szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó
szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében
végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.”
(3)	A Vksztv. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy
1.	a használati díjak mértékét,
2.	a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az
általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét,
3.	a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények
mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
4.	a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét
rendeletben állapítsa meg.”
25.	§
A Vksztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
12
„76/A. § A 63. § (6) bekezdése szerint 2015. január 1-jét megelőzően kibocsátott tanúsítvány 2017.
december 31-ig hatályos.”
26.	§
A Vksztv. a következő 77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 31/A-31/D. § rendelkezéseit a víziközmű-
szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő, addig nem nyújtott szolgáltatások díjmegállapítását célzó
eljárásokra is alkalmazni kell.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárás tárgyát képező kérelem nem felel meg a
31/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Hivatal a víziközmű-
szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ..... törvény
hatálybalépésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a szerződött víziközmű-
szolgáltatót.
(3)	A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő
időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi.....törvény hatálybalépésének napja.”
27.	§
A Vksztv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július
1-jén hatályos megállapodásban meghatározott használati díj alkalmazandó.
(2) A Hivatal elnöke a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015.
november 30-ig állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-
szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét
alkalmazhatja.”
28.	§
A Vksztv. 26. alcíme a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
29.	§
A Vksztv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
30.	§
A Vksztv.
13
1.	1. § (1) bekezdés b) pontjában a „kialakítása, fejlesztése” szövegrész helyébe a „kialakítása,
üzemeltetése, fejlesztése” szöveg,
2.	2. § 1. pontjában az „olyan víziközmű, amely” szövegrész helyébe az „a víziközmű
törzshálózat azon része, amely” szöveg,
3.	2. § 6. pontjában a „jogviszony keretében igénybe vevő” szövegrész helyébe a „jogviszony
keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama
alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő” szöveg,
4.	2. § 23. pont d) alpontjában az „egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok
mellett több településre nézve, képes” szövegrész helyébe az „egy vagy több településre
nézve képes” szöveg,
5.	3. § (5) bekezdés a) pontjában az „üzletszabályzatában foglaltak betartására” szövegrész
helyébe az „üzletszabályzatának a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő
rendelkezései betartására” szöveg,
6.	6. § (6) bekezdésében a „felelős kérelmére” szövegrész helyébe a „felelős, az érintett
önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére” szöveg,
7.	11. § (2) bekezdésében az „és nyújtja be” szövegrész helyébe az „és jóváhagyásra benyújtja”
szöveg,
8.	11. § (3) bekezdésében a „víziközmű-működtetés esetében a felújítási” szövegrész helyébe a
„víziközmű-üzemeltetés esetében a felújítási” szöveg,
9.	12. § (1) bekezdésében a „költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó
bevételek terhére is” szövegrész helyébe a „költségei a használati díjból is” szöveg,
10.	16. § (6) bekezdésében a „társasággal jöhet” szövegrész helyébe a „társasággal (a
továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet” szöveg,
11.	22. § (1) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltató” szövegrész helyébe az „A szerződött
víziközmű-szolgáltató” szöveg,
12.	31. §-ában a „jogának megszerzése ellenérték fizetéséhez köthető, gyakorlása kizárólag
bérleti, vagy használati” szövegrész helyébe a „jogának gyakorlása kizárólag használati”
szöveg,
13.	32. § (4) bekezdésében az „érintett közműrendszerre” szövegrész helyébe az „érintett
víziközmű-rendszerre” szöveg,
14.	40. §-ában az „esetében a Hivatal” szövegrész helyébe az „esetében, ide nem értve a 31/A. §
(1)	bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal” szöveg, továbbá a
„jogkövetkezményeket alkalmazhatja.” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket
megfelelően alkalmazhatja.” szöveg,
15.	40/A. § (2) bekezdésében a „rendkívüli” szövegrész helyébe a „víziközmű-felügyeleti”
szöveg,
16.	40/B. § (2) bekezdésében a „Rendkívüli” szövegrész helyébe a „Víziközmű-felügyeleti”
szöveg,
17.	41. § (1) bekezdésében a „Bírság kiszabásakor” szövegrész helyébe az „A
jogkövetkezmények alkalmazásakor” szöveg,
18.	43. § (3) bekezdés a) pontjában a „víziközmű működtetését” szövegrész helyébe a
„víziközmű üzemeltetését” szöveg,
19.	45. § (4) bekezdés h) pontjában a „fogyasztásmérő berendezések” szövegrész helyébe a
„bekötési vízmérő” szöveg,
20.	45. § (5) bekezdés a) pontjában a „közös tulajdonában” szövegrész helyébe a „közös,
minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában” szöveg,
21.	45. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „együttes tulajdonában” szövegrész helyébe az
„együttes, minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában” szöveg,
22.	47. § (1) bekezdésében a „ki és azt jóváhagyásra” szövegrész helyébe a „ki és azt vagy
annak módosítását jóváhagyásra” szöveg,
14
23.	58. § (3) bekezdés c) pontjában az „az első felszólításban” szövegrész helyébe az „a
második felszólításban” szöveg,
24.	58. § (3) bekezdés d) pontjában az „illetékes járási népegészségügyi intézetet” szövegrész
helyébe az „illetékes népegészségügyi szervet” szöveg,
25.	58. § (4) bekezdésében az „A járási népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe az „Az
illetékes népegészségügyi szervet” szöveg,
26.	58. § (10) bekezdésében a „magasabb lakóépület” szövegrész helyébe a „magasabb vagy
lifttel rendelkező lakóépület” szöveg,
27.	61/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „megállapított felhasználói egyenértéket” szövegrész
helyébe a „megállapított, a tárgyév január 1-jén fennálló felhasználói egyenértéket” szöveg,
28.	61/B. § (8) bekezdésében a „Hivatallal közölni kell.” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz, a
változás tényét bizonyító okirat egyidejű megküldésével kell bejelenteni.” szöveg,
29.	62. § (1) bekezdésében a „díjait víziközmű-szolgáltatónként” szövegrész helyébe a „díjait
országosan, víziközmű-szolgáltatónként” szöveg,
30.	70. § (1) bekezdésében a „Hivatal határozatban állapítja” szövegrész helyébe a „Hivatal
elnöke rendeletben állapítja” szöveg,
31.	74. § (1) bekezdés 14. pontjában az „a víziközmű-fejlesztési” szövegrész helyébe az „a
használati díj, valamint a víziközmű-fejlesztési” szöveg,
32.	74. § (1) bekezdés 16. pontjában a „körében az ivóvíz” szövegrész helyébe a „körében az
átadási árra vonatkozó javaslat minimális tartalmi követelményeit, az ivóvíz” szöveg,
33.	77. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató a” szövegrész helyébe a „víziközmű-
szolgáltató legfeljebb a” szöveg,
34.	80. § (1) bekezdésében a „hatóságtól 2017. december 31-ig kérheti” szövegrész helyébe a
„hatóságtól 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti”
szöveg,
35.	83. § (4) bekezdésében a „felhasználási helyen fogyasztásmérő berendezés” szövegrész
helyébe a „felhasználási helyen bekötési vízmérő berendezés” szöveg
lép.
31.	§
(1)	Hatályát veszti a Vksztv.
1.	40/B. § (2) bekezdés e) pontja,
2.	41. § (2) bekezdése,
3.	64. § (2) bekezdése,
4.	66. § (2) bekezdése,
5.	74. § (2) bekezdés 6. és 7. pontja,
6.	76. § (3)-(6) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Vksztv.
1.	2. § 23. pont b) alpontjában az „és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,”,
2.	6. § (2) bekezdésében az „az ellátásért felelőst illeti meg azzal, hogy az abból származó
jogok”,
3.	53. § (2) bekezdés a) pontjában a „kivéve ha ez a víziközmű-szolgáltató beleegyezésével
történt,”,
4.	61/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a víziközművel ellátott települések nevét, ”
5.	70. § (4) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltatók kötelesek a Hivatal által megállapított
áralkalmazási feltételeket alkalmazni.”, és
6.	74. § (1) bekezdés 14. pontjában az „alapelveit,”
15
szövegrész.
2.	A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása
32.	§
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi
... törvény hatálybalépését követően hatósági határozatban vagy jogszabályban a Vksztv. 2. § 15.
pontja szerinti lakossági felhasználók részére meghatározott víziközmű-szolgáltatási díjtételek
legfeljebb 90 százalékát alkalmazhatja a víziközmű-szolgáltató vagy a víziközmű-szolgáltatást a
Vksztv. 64. § (4) bekezdése és a 4/A. § szerint közvetített módon nyújtó szervezet.
(2)	A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti
díjat alkalmazó víziközmű-szolgáltatót vagy közvetített víziközmű-szolgáltatást nyújtó szervezetet
egyaránt terheli.”
3.	Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
33.	§
Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Számlaképtv.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. és 10. melléklet szerint megállapított számlakép első oldalán a színes mezőben
meghatározott tájékoztató adatokról a Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint megállapított átmeneti
díj és a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott víziközmű-szolgáltatási díj együttes alkalmazása
céljából a víziközmű-szolgáltató úgy nyújt tájékoztatást, hogy:
a)	„A rezsidíj csökkentése nélkül Önt ebben az elszámolási időszakban a következő díjfizetési
kötelezettség terhelte volna:” szövegrész alkalmazásában a 2013. január 30-án jogszerűen
alkalmazott díj és a Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint megállapított átmeneti díjjal számított
fizetési kötelezettség összegét,
b)	„A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása ebben az elszámolási
időszakban” szövegrész alkalmazásában az a) pont szerint számított összeg és a rezsicsökkentések
végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdésében és 4/C. § (1) bekezdésében
meghatározott csökkentett díjakkal számított összeg különbségét, és
c)	„A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. július 1-je óta
összesen” szövegrész alkalmazásában az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjától a b) pont
szerinti különbség halmozott összegét
szerepelteti.”
34.	§
A Számlaképtv. 10. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
16
4.	Záró rendelkezések
35.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon
lép hatályba.
(2)	A 32. § és a 33. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 9. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
36.	§
E törvény 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17
1. melléklet a 2015. évi... törvényhez
„2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez
A kiszabható bírságok összege
I.
1.	A kiszabható bírság összege:
a)	a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési
önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két
évvel megelőző évi beszámolójában szereplő - az általa irányított költségvetési szervekkel
összevontan számítandó - költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb
összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,
b)	a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált
használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,
c)	a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,
d)	a 40/B. § (1) bekezdés c) pontja esetében legfeljebb 10 millió forint.
2.	A kiszabható bírság összege a 40/B. § (2) bekezdés c) pont esetében a víziközmű-szolgáltató
árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.
3.	A kiszabható bírság összege a 40/B. § (3) bekezdése esetében a gazdálkodó szervezet
árbevételének 1%-a, de legfeljebb 100 millió forint.
4.	Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltató határozathozatalt megelőző utolsó lezárt üzleti évének a
számvitelről szóló törvény szerinti teljes értékesítés nettó árbevételének a másodlagos és különdíjas
szolgáltatás árbevételével csökkentett értékét kell érteni.
5.	A 2. és 3. pont szerinti esetekben előző üzleti évi adat hiányában a Hivatal legfeljebb 25 millió
forintos bírságot alkalmaz.
II.
1.	A kiszabható bírság összege a 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (2) bekezdés
a), b), d) és f) pontja esetében az alábbi képlettel számított összeg, de legalább 1 millió forint.
B = (FE x 10000)
ahol:
B = a kiszabható bírság összege (Ft)
FE = a jogellenes magatartással érintett víziközmű-rendszer felhasználói egyenértéke.
2.	Az 1. pont szerinti esetekben a kiszabható bírság felső határa legfeljebb 100 millió forint.”
18
2. melléklet a 2015. évi... törvényhez
„10. melléklet a 2013. évi CLXXXVIII. törvényhez
A víziközmű-szolgáltató által alkalmazandó számlakép elszámoló számla esetében
1.	A víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználók részére, valamint a lakossági díjon elszámolt
felhasználásról kiállított elszámoló számlát - a számlázással kapcsolatos pénzügyi és számviteli
jogszabályok előírásainak betartása mellett - az alábbiak szerint bocsátja ki.
2.	Az elszámoló számla első oldala:
„Szolgáltató logója:	Víziközmű- szolgáltatás elszámoló számla
Szolgáltató neve:	x. sz. eredeti példány
Címe:	Oldalszám
Számla sorszáma:
Adószáma:
A rezsidíj csökkentése nélkül Önt ebben az elszámolási időszakban a	
következő fizetési kötelezettség terhelte volna:	Ft
A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása	
- ebben az elszámolási időszakban:	Ft
- 2013. július 1-je óta összesen:	Ft
(Ezen összegek az Ön számlájából előzetesen levonásra kerültek.)	
CSEKK HELYE
19
3.	Az elszámoló számla harmadik oldala: oldalszám
Vevő (fizető) azonosító száma:
Vevő (fizető) neve:
Vevő (fizető) címe:
Vevő (fizető) adószáma:
Szerződéses folyószámla:	Teljesítés időpontja:
Számla sorszáma:	Számla kelte:
Fizetési mód:	A szolgáltatás megnevezése:
Víziközmű-szolgáltatás
SZÁMLARÉSZLETEZŐ
Elszámolt mennyiség:
Árszabás:
Tétel megnevezése	Elszámolt időszak	Mérőállás (induló, záró)	Elszámolt mennyiség és mértékegység	Nettó egységár és mértékegység	Nettó díj (Ft)	ÁFA (%)	tó B(
Ivóvíz-szolgáltatás alapdíj vagy átalánydíj *							
.............számú vízmérőn mért ivóvíz fogyasztással arányos díj							
Szennyvízelvezetés és tisztítás alapdíj vagy átalánydíj							
Elvezetett mennyiséggel arányos szennyvízdíj							
Áthárított vízterhelési díj							
Jogszabályban biztosított locsolási kedvezmény.....%							
Egyéb, a víziközmű-szolgáltatás keretében figyelembe vett tétel							
Részszámlákban elszámolt alapdíjak, átalánydíjak							
Részszámlákban elszámolt fogyasztással arányos díjak							
Kerekítés							
Bruttó számlaérték összesen**:							
Egyéb							
Fizetendő összeg:							
A nyilvántartás szerinti folyószámla-egyenlege a számla kibocsátásakor: ... Ft.
Tájékoztató adatok:
* Az alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő.
** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2013. január 31 -én hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már
csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló
számlák összességére figyelemmel került meghatározásra.
Következő leolvasás várható időpontja:
AHK: adó hatályán kívüli
Leolvasás módja (LM): Leol - leolvasás a víziközmű-szolgáltató által; Becs - becsült; Dikt - fogyasztó által diktált; Ell - víziközmű-szolgáltatói
ellenőrzés
Bekötési vízmérő pontossági osztálya:
A tárgyidőszaki felhasználás összehasonlítása:
Az Ön ivóvíz felhasználásának (ha releváns szennyvízkibocsátásának) változása a megelőző elszámolási időszakhoz képest (aktuális
elszámolási időszak/azt megelőző elszámolási időszak százalékban kifejezett változása):
Az Ön ivóvíz felhasználása (ha releváns szennyvízkibocsátása) a megelőző elszámolási időszakhoz képest (csökkent/növekedett/nem
változott):
Az Ön ivóvíz felhasználása (ha releváns szennyvízkibocsátása) az átlagos lakossági felhasználáshoz (kibocsátáshoz) képest
(felhasználó/átlagos lakossági felhasználó fogyasztásának százalékban kifejezett aránya):
A lakossági felhasználók átlagfogyasztása a következő internetes honlapon található:
Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák sorszáma és a számla végösszege:
20
4.	Magyarázat:
4.1.	Oldalszám: aktuális oldal száma/összes oldal száma formátumban.
4.2.	Számlapéldány: az eredeti példány sorszáma.
4.3.	Felhasználó azonosító száma, felhasználási hely címe: a felhasználó azonosításához szükséges
adat, pl.: vevő azonosító, felhasználási hely azonosító; a „felhasználó azonosító száma” helyett a
szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott ezzel egyenértékű megnevezés is használható. Több
felhasználási azonosító szám és felhasználási hely cím is feltüntethető, amennyiben több
felhasználási helyre vonatkozóan állítja ki a szolgáltató a számlát.
4.4.	A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása ebben az elszámolási
időszakban: lakossági fogyasztó esetében a hatályos árképzésből eredő megtakarítás a 2013. január
31-én hatályos árképzéshez képest (a 2013. július 1-jét követően teljesített szolgáltatás alapján
elszámolt összes fogyasztás 2013. január 31-én hatályos árképzés alapján számított ellenértékének
bruttó értéke - beleértve az alapdíjat - és a 2013. július 1-jét követő fogyasztás alapján fizetendő
összeg bruttó értékének összesített különbsége összegszerűen feltüntetve).
4.5.	A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. július 1-je óta
összesen: 2013. július 1-jét követően a 4.4. pont alapján számított megtakarítások összesen.
4.6.	Tétel megnevezése a harmadik oldalon: Az egyes tételekhez kapcsolódó sorokban nem
szükséges az összes oszlophoz tartozó cellát kitölteni, csak amely értelemszerűen alkalmazható (pl.:
a „ bruttó számlaérték összesen ” sorban a nettó érték kitöltése nem értelmezhető).
4.7.	Ivóvíz-szolgáltatási díjak: ha a számlán több vízmérő után történik az elszámolás, azt
soronként, a mérő gyári számának megadásával, illetve ha az elszámolási időszakban különböző
ivóvíz-szolgáltatási díjak alkalmazására kerül sor, az egyes tarifákat külön sorban kell feltüntetni.
4.8.	Szennyvíz-szolgáltatási díjak: ha a számlán több (mennyiség)mérő után történik az elszámolás,
azt soronként, a mérő gyári számának megadásával, illetve ha az elszámolási időszakban különböző
szennyvíz-szolgáltatási díjak alkalmazására kerül sor, az egyes tarifákat külön sorban kell
feltüntetni.
4.9.	Egyéb: feltüntetése csak abban az esetben szükséges, ha a felhasználó támogatásban részesült,
vagy túlfizetett, vagy bármilyen egyéb, a fizetendő összeget befolyásoló tétel felmerült (pl. kamat,
tartozás). A számlán konkrétan fel kell tüntetni azt a jogcímet, ami alapján a tétel feltüntetésre
került, több ilyen tétel esetén azokat külön sorokban kell szerepeltetni.
4.10.	Amennyiben a 4.7-4.8. pontban foglaltak szerint különböző árszabások, díjak kerülnek
alkalmazásra, az érvényességi időszaknak megfelelően, dátum szerint növekvő sorrendben a
mérőállás soron is azonos időszaki elhatárolással kell feltüntetni a fogyasztásmennyiséget.
4.11.	Teljesítés kelte: Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kell
feltüntetni, ha az megegyezik a számla kibocsátásának keltével.
4.12.	Az egyes tételek szerinti sorok feltüntetése kizárólag akkor szükséges, ha az adott tételhez
érték tartozik.
4.13.	Egyéb, a víziközmű-szolgáltatás keretében figyelembe vett tétel: a konkrét jogcím feltüntetése
szükséges, pl.: „társasházi mellékvízmérők levonása.”
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) első átfogó
módosítása az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény
keretében valósult meg. Részben e módosítási folyamat, részben a folyamatosan elemzett
jogalkalmazási tapasztalatok is ráirányították a törvény hatálya alá tartozó szereplők figyelmét arra,
hogy a Vksztv. továbbra is kisebb hiányosságokkal és koherencia-zavarokkal terhelt, és időszerű a
szabályrendszer ismételt korrekciója. Emellett a Vksztv. hatálybalépését követően olyan új
lehetőségek nyíltak meg, különösen 2013-ban, amelyekre a Vksztv. nem ad megfelelő szabályozást.
Ilyen eset például, hogy az új ivóvíz- vagy szennyvízrendszerek üzembe helyezését követően
megállapított szolgáltatási díjakra is szükséges volna kiterjeszteni a rezsicsökkentés követelményét.
A törvényjavaslat tehát az utólagos hatásvizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján egyrészt a
jogalkalmazási feladatok elősegítését, másrészt a Vksztv. fogalomrendszerének további
egységesítését, pontosítását és a szabályozási céllal össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon
kívül helyezését célozza. Fentiek figyelembevételével a kiemelt szabályozási tárgykörökre
fókuszálva a törvényjavaslat az alábbi területeket érinti.
Megteremti a víziközmű-szolgáltató (és a járási hivatal) törvényes adatkezelésének lehetőségét,
továbbá a közműhálózatra való csatlakozási kötelezettségre irányuló eljárás megindításához a járási
hivatal számára részletszabályokat állapít meg az eljárás hatékonyabb lefolytatásához.
A korábban nem nyújtott szolgáltatásra vonatkozó díjmegállapítást a törvényjavaslat új alapokra
helyezi. Szabályozza a kérelemre induló eljárás alapvető szabályait. E változások teszik
szükségessé a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítását abból a
célból, hogy a rezsicsökkentés hatálya a jövőben megállapított átmeneti díjakra is kiterjedhessen.
Szorosan ide tartozó jogalkotási feladat az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi
CLXXXVIII. törvény módosítása abból a célból, hogy a számla rezsicsökkentésről szóló tartalma
értelmezhető legyen az átmeneti díjakra is. A számlaképi változások másik területe az elszámoló
számlát érinti. Eszerint az energetikai számlaképek pozitív lakossági visszajelzései alapján
megteremti a javaslat a felhasználók szélesebb körű tájékoztatását a saját fogyasztásuk korábbi és
az országos átlagfogyasztási adatokkal való összehasonlításának lehetősége előírásával.
A fogyasztói érdekek védelmének további kiterjesztése végett a javaslat szabályozni kívánja a
víziközmű-szolgáltatók által külön díj alapján végzett szolgáltatások (mellékvízmérő csere,
szünetelés be- és kikapcsolás stb.) munkadíjait, ugyanis e téren részben a Vksztv. hatálybalépését
megelőzően kialakult torz árrendszer hatásának továbbéléseként a víziközmű-szolgáltatók
gyakorlata jelentősen eltért. A különdíjas szolgáltatások hatósági árszabályozásának az energetikai
(villamos energia, földgáz) ágazatokban kialakult gyakorlata van. Ezek átvételével a víziközmű-
szolgáltatásért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
(továbbiakban: MEKH) javaslatára rendeletben szabályozza a különdíjas szolgáltatások körét és az
alkalmazható árakat.
A bírságolási szabályok törvényi keretek közé helyezését követő év jogalkalmazási tapasztalatai
során egyrészt felszínre került néhány, a szabályozás inkoherenciájából származó probléma,
másrészt olyan jogszabálysértések szankcionálásának igénye, melyekre a bírságrendszer
újraszabályozását megelőzően alkalmazott szabályok sem adtak megoldást. Ezekre tekintettel
szükséges a bírságolás rendszerének korrekciójára.
A javaslat mindemellett tartalmazza a Vksztv. további, kisebb fogalmi és nyelvhelyességi
korrekcióit, pontosításait.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések módosítását a jogalkalmazási tapasztalatok, a műszaki
követelményeknek való pontosabb megfelelés és az egyértelmű fogalomhasználatra való törekvés
indokolta. A Vksztv. 55. §-ának javaslatban szereplő újraszabályozására tekintettel indokolt volt az
értelmező rendelkezéseket bővíteni amiatt, hogy az ingatlantulajdonosok önkéntes jogkövetéséhez,
valamint a járási hivatalok egységes és hatékony jogalkalmazásához megfelelő előfeltételek álljanak
rendelkezésre.
a 2. §-hoz
A víziközmű-szolgáltatás ellátásához a Vksztv. 3. §-ában nevesített hatóságok mellett egyéb
hatóságok munkája is társul, melyekre a Vksztv. más rendelkezései is utalnak (55. §). Indokolt,
hogy a fogyasztóvédelem és a MEKH 3. §-ban meghatározott feladatai mellett az egyéb hatáskörrel
rendelkező hatóságok és az azok által ellátott hatáskörök is megjelenjenek.
a 3. §-hoz
A MEKH eljárására nyitva álló határidőket pontosítja, illetve meghatározza azokat az újonnan
bevezetett hatáskörökkel összefüggésben.
a 4. §-hoz
A felhasználók széles körében a MEKH már 18 éve végez az engedélyesek bevonásával a
felhasználók elégedettségére vonatkozó felméréseket a villamosenergia-ipari, illetőleg a
földgázipari engedélyesek tevékenységével kapcsolatban. Az időszakos felmérés elvégzésével
összefüggésben a jogszabályi felhatalmazás biztosítja azt, hogy az engedélyeseknek kötelezettségük
a felmérésben közreműködni, megfelelő forrásokat fordítani a reprezentatív ügyfél-elégedettségi
felmérés elvégzéséhez. Időszerű e szabályozást a víziközmű-szolgáltatás területére is kiterjeszteni.
az 5. §-hoz
A víziközművé minősítés feltételeit indokolt volt egyrészt a Vksztv. fogalomhasználatához
igazítani, másrészt szükség volt a feltételeket a közcélúság kritériumával kibővíteni.
a 6. §-hoz
A Vksztv. 8. §-a helyébe lépő új rendelkezések alapvetően a korábbi szabályok pontosítását, a
törvény alkalmazásának elősegítését célozzák. Tekintettel arra, hogy valamennyi bekezdés érintett
volt a kisebb módosításokban, célszerű volt az egész § újraszabályozása.
a 7. §-hoz
A KEOP és KEHOP beruházások keretében megvalósuló fejlesztések hatékony megvalósítása során
kialakult gyakorlatnak megfelelő és a Kormány szándékaival is összhangban álló szabályozás
megteremtése a cél azáltal, hogy a fejlesztések többségét jelentő önkormányzati társulások által
végzett beruházásokra is bevezeti a módosítás az automatikus tulajdonjog átruházás intézményét. E
kérdést korábban jogszabály nem rendezte. Az önkormányzatok társulása konzorciumi
megállapodás szerinti fordulatot az állam által a hatékony bonyolítás elősegítése érdekében elvont
projektekre való kiterjesztés indokolta [339/2013. (XII. 19) Korm. rendelet].
23
a 8. §-hoz
Az utóbbi időszak víziközmű fejlesztései részben olyan műszaki tartalommal történtek, amelyek
nem illeszkednek a víziközmű-szolgáltatók által alkalmazott technológiákba vagy a megvalósított
technológiának összehasonlítva más azonos hatásfokú műszaki megoldásokkal indokolatlanul
magasak az üzemeltetési költségei. Mindez költségszint emelkedést jelent, ami gyorsan átgyűrűzik
a szolgáltatás díjaiba. A víziközmű-szolgáltatók mint leendő üzemeltetők azok a szereplők, akik
ezeket az eseményeket és folyamatokat komlpex módon áttekinteni képesek és rendelkeznek azzal a
hozzáértéssel, hogy véleményük a projektek megvalósulásában fokozottabban érvényesüljön.
Szükséges ezért megteremteni a törvényes lehetőségét annak, hogy a projektek megvalósítási
folyamatát a leendő víziközmű-szolgáltatók a legkisebb költség elve érvényesülésének
előmozdítása érdekében figyelemmel kísérhessék és a rendelkezésükre álló eszközökkel azok
szakmai színvonalát növeljék. A víziközmű-szolgáltatók ügyféli státuszának deklarálása a vízügyi
hatósági eljárásban szintén e fenti célt szolgálja. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az eljárás irataiba
betekintsenek, illetve aktív résztvevői legyen a hatósági eljárásnak. E jogkör azonban nem általában
az összes víziközmű-szolgáltatót illeti meg, hanem kizárólag azt, aki korábban a víziközmű
fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv benyújtására kötelezett volt vagy, ha azt
más készítette véleményezési jogkört biztosított számára a Vksztv.
a 9. §-hoz
A Vksztv. általános éllel rögzíti, hogy a használati díjat - néhány törvényi kivételtől eltekintve -
víziközmű fejlesztésre kell fordítani. Indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a használati
díj szabályszerű felhasználását a MEKH hatékonyabban ellenőrizhesse azzal, hogy az ehhez
szükséges információkat évi rendszerességgel az ellátásért felelőstől megkapja.
a 10. §-hoz
Az újraszabályozott 55. § alkalmazását nehezítette, hogy az ahhoz szükséges adatkezelés törvényes
feltételei hiányoztak. E törvénymódosítással ez a hiány megoldódik és e § tartalmát is indokolt
kiegészíteni, hogy ezek az adatok átadhatók legyenek az ellátásért felelősnek és rajta keresztül a
leendő víziközmű-szolgáltatónak.
a 11 . §-hoz
A korábban nem nyújtott szolgáltatás megteremtését követő díjmegállapításra vonatkozó hatályos
szabályozás [76. § (3)-(6) bekezdés] nem határozza meg egyrészt a legalapvetőbb eljárási
szabályokat, így különösen a díjigény benyújtásának módját, a MEKH díjjavaslat tételi
kötelezettségének határidejét, az új díjaknak és a kormány rezsicsökkentési törekvéseinek
összehangolására vonatkozó igényt, továbbá a díjak alkalmazásának kezdő időpontját. E
szabályozatlanságok miatt az új víziközmű-rendszer használatba vétele és a díjak
bevezethetőségének időpontja között indokolatlanul hosszú idő, akár több, mint egy év telhetett el.
Ez bizonytalan helyzetet teremtett egyrészt a fogyasztóknál, hiszen hónapokon át nem volt ismert
számukra a fizetendő díj mértéke, másrészt a víziközmű-szolgáltatóknál is, mert díjbevétel nélkül
voltak kénytelenek üzemeltetni az átvett víziközmű-rendszert. A korábban nem nyújtott szolgáltatás
megteremtését követő díjmegállapításnak (átmeneti díj) a Vksztv-be újonnan beiktatott 10/A.
alcímben történő szabályozásával és a fentebb említett hiányok orvoslásával együtt megoldást
kellett találni arra, hogy ne minősüljön bírsággal fenyegetett engedély nélküli víziközmű-
szolgáltatási tevékenységnek az az időszak, ami az ilyen új víziközmű-rendszerek műszaki átadása
-	ezzel a normál üzemszerű működés megkezdése - és a víziközmű-szolgáltató új üzemeltetési
jogviszonyának jóváhagyása, illetve a működési engedélye területi hatályának engedélyezése között
24
telik el (ideiglenes szolgáltatás). E jogalkotási feladathoz kapcsolódik a rezsicsökkentések
végrehajtásáról szóló és részben az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény módosítása
is.
a 12. §-hoz
A Vksztv. 32. § (1) bekezdésének újraszabályozásával és egy új (1a) bekezdés beiktatásával
kibővülnek, és meghatározásukban pontosabbá válnak a közérdekű üzemeltető kijelölésére okot adó
tényállási elemek.
a 13. §-hoz
A közérdekű üzemeltetés körében gyakran szükségessé válik, hogy a kijelölt víziközmű-szolgáltató
a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást végezzen a biztonságos üzemeltetés érdekében.
Indokolt, hogy ezek csak a MEKH előzetes engedélye alapján legyenek végezhetők, különös
tekintettel arra, hogy a megtérítési igény vonatkozásban kontrollált és megalapozott feltételekkel
léphessen fel a kijelölt szolgáltató.
a 14. §-hoz
A 36. § (1) bekezdésével való egyértelmű és szoros kapcsolat megteremtése érdekében szükséges
módosítás.
a 15. §-hoz
A módosítás a MEKH bírság kiszabási gyakorlatának egyszerűsítését célozza, a bírság kiszabására
okot adó tényállási elemeket pontosítja. Egyértelművé válnak a szankcionálásra okot adó
tényállások, valamint a (2) bekezdéssel beiktatott új szabállyal lehetőség nyílik arra, hogy a
víziközmű-szolgáltatást engedély nélkül végező cégekre is kiterjedjen a bírságolás.
A bírság rendszer korrekciója részben szövegcserés módosításokkal történt. Ezek elsősorban a
bírság kiszabásának lehetőségét egészítik ki olyan rendelkezésekkel, amelyek az ellátásért felelősök
-	jelenleg nem szabályozott - jogsértései esetében lesznek alkalmazhatóak.
a 16. §-hoz
Az 55. § (1) bekezdésének újraszabályozásával egyértelmű feltételei alakulnak ki a bekötésre
kötelezésnek.
A (2) és (3) bekezdés eljárási szabályokkal bővül, melyek értelmében a kötelezettségre a
víziközmű-szolgáltató hívja elsőként fel az ingatlantulajdonost, és csak ennek eredménytelen volta
után kerül hatóság elé az ügy. A hatósági eljárási rendhez további részletszabályokat állapít meg a
(4)-(8) bekezdés, elősegítve ezáltal a jogalkalmazó hatóság munkáját. Ez utóbbi módosítás indoka,
hogy számos esetben jelentett problémát a hatósági kötelezés végrehajtása, mivel az a kötelezett
teherbíró képességét meghaladta. Szükség volt ezért a mentesülés eseteit pontosítani, valamint a
kötelezett szociális helyzetére tekintettel méltányossági jogkört biztosítani a járási hivatal számára.
A (9) bekezdés a hatályos szabályok változtatás nélküli átültetése a módosított szabályok közé.
a 17. §-hoz
Az 58. § 2013-ban végrehajtott módosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A
népegészségügyi szerv [fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala] szerepkörének erősítése (előzetes hozzájárulás a korlátozáshoz)
indokolatlan terhet jelentett a hatóság számára. Erre tekintettel szükségessé vált a hatóság
25
beavatkozási lehetőségének megőrzése mellett, az eljárási szabályok eltérítése abba az irányba,
hogy eljárási cselekmény foganatosítására a bejelentéssel nyert információk alapján csak
egyértelmű jogszabálysértésről való tudomásszerzést követően kerüljön sor. Az (1) és (2) bekezdés
a fenti módosításokat hajtja végre. A mellékvízmérőkön alapuló elszámolási rend bevezetése teszi
indokolttá a korlátozás szabályainak kiegészítését a (3) bekezdés szerinti módosítással, mert az
ilyen elszámolási módot választó felhasználók 2014. január 1-től quasi bekötési vízmérő szerinti
felhasználónak tekintendők. Ivóvizet kizárólag a közkifolyókról vételező természetes személyek
esetében korábban jogszabály nem rögzítette a létfenntartási és közegészségügyi követelmények
teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás feltételeit. A szabályozás ezt a hiányt pótolja.
a 18. §-hoz
A 61. § módosításának indoka, hogy az újraszabályozott 55. § alkalmazásához a jogszerű
adatkezelés feltételei biztosítottak legyenek.
a 19. §-hoz
Az átadási szerződés, illetve az alapján a víziközmű-szolgáltatók egymásnak fizetett díja hasonlóan
fontos tényezője a felhasználói díjaknak, mint az üzemeltetési szerződés, illetve az abból származó
indokolt költségek. Mégsem írta elő jogszabály az átadási szerződés MEKH részére történő
megküldését.
a 20. §-hoz
Az átadási ár meghatározásánál a MEKH által figyelembe veendő szempontrendszerrel a Vksztv.
adós maradt. Ezt a hiányt pótolja az újonnan beiktatott 67/A. §.
a 21. §-hoz
A Vksztv. 70. §-a 2015. január 1-jén lépett hatályba és rendelkezéseit 2012-ben alkották meg, így
ezek még nem igazodtak az új Polgári Törvénykönyv fogalomrendszeréhez. Szükség volt tehát
ennek megfelelően az (5) bekezdést módosítani. A módosítás egyúttal a jogalkalmazást és az
egyértelmű megfogalmazást is szolgálj a.
a 22. §-hoz
A Vksztv. 72. §-ának alkalmazásánál számos jogalkalmazási probléma vetődött fel. Kérdéses volt
például, hogy mikor, kinek a nevében szedi be a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési
hozzájárulást, illetve azt mikor és milyen mértékben használhatja fel saját hatáskörben, és hogyan
történik az elszámolás az ellátásért felelőssel. Ezekre a problémákra ad választ az újraszabályozott
72. §.
a 23. §-hoz
A Vksztv. új 21/A. alcímmel történő kiegészítését, illetve a 72/A. § beiktatását az az igény
motiválta, hogy a fogyasztók érdekeinek védelmét kiterjessze a kizárólag víziközmű-szolgáltatók
által külön díj alapján végzett szolgáltatásokra (mellékvízmérő csere, szünetelés be- és kikapcsolás
stb.) is. A különdíjas szolgáltatások hatósági árszabályozásának az energetikai (villamos energia,
földgáz) ágazatokban - melyek alapvető jogintézményein a Vksztv. is nyugszik - kialakult
gyakorlata van. E területen azonban - részben a Vksztv. hatálybalépését megelőzően kialakult torz
árrendszer hatásának tovább éléseként - a víziközmű-szolgáltatók gyakorlata jelentősen eltért.
26
A javaslat értelmében a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter hatósági ár megállapítási körébe
vonja a különdíjas szolgáltatásokat. A MEKH javaslatára rendeletben szabályozza a jövőben a
miniszter a különdíjas szolgáltatások körét és az alkalmazható árakat.
a 24. §-hoz
A Vksztv. módosításával együtt szükségessé váló felhatalmazó rendelkezéseket határozza meg
részben a Kormány, részben a miniszter számára.
A MEKH önálló szabályozó hatósági szerepköre teszi lehetővé és egyben indokolttá, hogy elnöki
rendeletet alkosson a víziközmű-szolgáltatás területén. E jogalkotási hatáskör lehetővé teszi azt is,
hogy a korábban közigazgatási határozattal megállapított hatósági ármegállapítás (víziközmű-
fejlesztési hozzájárulás) jogszabályi szinten valósulhasson meg. Fontos árszabályozási érdek
fűződik ahhoz, hogy a MEKH elnöke hatáskörébe vonja a használati díjak megállapítását.
a 25. §-hoz
A 76/A. § beiktatása megszünteti azt a méltánytalan helyzetet, hogy az egyes közszolgáltatási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvénnyel előírt számla tanúsítással élenjáró
szolgáltatók hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint azok, akik csak a Magyarország 2015. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. módosító törvény
hatálybalépését követően gondoskodtak a tanúsítvány beszerzéséről. Ez utóbbiak számára ugyanis
további egy évvel meghosszabbodott a tanúsítvány hatálya, és a módosítás ezek összhangját kívánja
biztosítani.
a 26. §-hoz
Átmeneti rendelkezés az ideiglenes szolgáltatás díjának (átmeneti díj) meghatározása végett
folyamatban lévő kérelmek jogi sorsát rendezi, és megtiltja a díjak visszamenőleges
érvényesítésének lehetőségét a törvény hatálybalépését megelőző időszakra.
a 27. §-hoz
A 87. § hatályos szabályának kiegészítésével megszünteti az alkalmazandó víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás vonatkozásában azt a bizonytalan jogi helyzetet, hogy a később meghatározandó
hatósági árrendelet hatályba lépése előtt milyen mértékű víziközmű-fejlesztési hozzájárulást
számlázhatnak a víziközmű-szolgáltatók.
a 28. §-hoz
Technikai jellegű norma, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való
megfelelés deklarálását szolgálja.
a 29. §-hoz
A bírságolási rend újraszabályozásával részben mérlegelt, részben pedig képlettel kiszámított bírság
kiszabása válik lehetővé. Az újraszabályozott 2. melléklet ezeket a pontosításokat tartalmazza.
A Vksztv. hatályos 2. melléklete szerint számított bírság néhány esetben aránytalan bírság
kiszabását (50-100 millió forint) tenné szükségessé, ami az adott víziközmű-szolgáltató működését
-	és ezáltal az ellátásbiztonságot - veszélyeztetné, ugyanakkor a bírságkiszabás mellőzése nem
teremt kellő visszatartó erőt a további jogsértések megelőzéséhez.
a 30. §-hoz
27
Szövegcserés módosító rendelkezések a szükséges pontosítások és a normavilágosság érdekében.
a 31. §-hoz
A hatályon kívül helyezés oka a jogalkalmazás támogatása azzal, hogy a szabályozásban
indokolatlan, esetleg értelem-zavaró rendelkezéseket kivezeti a normaszövegből.
a 32. §-hoz
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (továbbiakban: Rezsitv.) a 2013.
január 31-ét megelőzően megállapított árak vonatkozásában írja elő a rezsicsökkentést. Ezt követő
időszakban csak eddig nem nyújtott szolgáltatások esetében (új beruházások) történt néhány
ármegállapítás. Ez utóbbi eljárások egyik nagy kihívása volt a rezsicsökkentés ezekre a díjakra való
alkalmazása. A MEKH és a miniszter minden esetben rezsicsökkentett árat állapított meg. Az
ideiglenes szolgáltatás, illetve az átmeneti ár Vksztv.-ben megvalósuló újraszabályozásával
felmerült annak az igénye, hogy a Rezsitv. is tartalmazzon világos rendelkezést a jövőben
megállapított árakra. Ezt a célt szolgálja a Rezsitv. 4/C. §-sal történő kiegészítése.
a 33. §-hoz
Az ideiglenes szolgáltatás, illetve az átmeneti ár és a Rezsitv. összehangolása mellett megoldást
kellett keresni arra is, hogy egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Számlaképtv.) keretei között is értelmezhetők legyenek az újonnan
megállapított díjak, különösen a számlakép 1. oldalán szereplő „rezsibox” vonatkozásában. A
Számlaképtv. 5. § (3) bekezdésének beiktatása ezt a feladatot oldja meg.
a 34. §-hoz
Az energetikai számlaképek esetében pozitív visszajelzések érkeztek arról, hogy a fogyasztók az
elszámoló számláikban tájékoztatást kaptak azzal kapcsolatban, hogy a) az energia felhasználás a
megelőző elszámolási időszakhoz képest csökkent vagy növekedett, b) az energia felhasználás az
átlagos lakossági felhasználáshoz képest hogyan alakult és ez utóbbihoz kapcsolódva, hogy hol
érhetők el az erre vonatkozó statisztikai adatok. Fogyasztóvédelmi szempontok indokolták e
rendelkezések átvételét a víziközmű-szolgáltatás területére a Számlaképtv. 10. melléklet 3.
pontjának újraszabályozásával.
a 35. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a 36. §-hoz
Technikai jellegű norma, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való
megfelelés rögzítése.