﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4822. számú
törvényjavaslat
egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás
ellátásával összefüggő módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával
összefüggő módosításáról
1.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és
vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában
a)	vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-
nyilvántartásba, vagy
b)	vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyonkezelő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a
fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve,
vagy a vízitársulat üzemeltetésében állnak, de nincsen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba
vagyonkezelő vagy kezelő,
e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv
vagyonkezelésébe kerülnek.”
(2)	A Vgtv. 3. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §
(7a) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a vízügyi igazgatási szerv egyoldalú
nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján bejegyzi a vízilétesítmények vonatkozásában a
vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és - amennyiben az
a bejegyzéshez szükséges - egyidejűleg törli a (3) bekezdésben megjelölt szerv vagyonkezelői
jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.
(6)	A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat az (5) bekezdés szerinti
ingatlanügyi hatósági határozat kézhezvételének napjáig látja el.
(7)	A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik
személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3)
bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép. Egyéb tekintetben a vízügyi igazgatási szerv nem
tekinthető a vízitársulat jogutódjának.”
2.	§
A Vgtv. 4. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A települési önkormányzat feladata:)
„ b) a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás.”
2
3.	§
A Vgtv. 7. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A (3) bekezdésben megjelölt feladat:)
„g) a település belterületén a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok
fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése, az országos közút, illetve a közforgalmú
vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízilétesítmények
kivételével.”
4.	§
A Vgtv. a következő 22/A-22/C. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv vizsgálja, hogy van-e az öntözővíz továbbítását
akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz.
(2)	Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen
megállapítja, hogy van nem állami tulajdonban lévő, az öntözővíz-továbbítást akadályozó
vízfolyás- vagy csatornaszakasz, úgy kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a vízügyi igazgatási
szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.
(3)	A vízügyi hatóság - hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban - a vízügyi
igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha
a)	megállapítja, hogy az adott nem állami tulajdonban lévő vízfolyásnak, csatornának az
öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és
b)	a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást.
(4)	A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(5)	A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít
arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra
átvegye.
22/B. § Ha az öntözővíz továbbítását akadályozó vízilétesítmény tulajdonosa a 22/A. §
szerinti hatósági kijelölés helyett üzemeltetési szerződést köt a vízügyi igazgatósággal a
vízfolyás, csatorna üzemeltetésére és fenntartására, úgy a vízügyi igazgatóság a kijelölés iránti
kérelmet visszavonja és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint,
ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja. A szerződéskötésről a
vízügyi igazgatási szerv 15 napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.
22/C. § (1) A 22/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közérdek fennállását a vízügyi
igazgatási szerv rendszeresen vizsgálja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv
kezdeményezheti
a)	a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását,
b)	az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát.
3
(3)	Az öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési
szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági
döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.”
5.	§
A Vgtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély
szükséges
a)	a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi
létesítési engedély),
b)	a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi
üzemeltetési engedély), és
c)	a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).”
6.	§
A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A
cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(2)	A víziközmű társulat szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi
igazgatási szerv gyakorolja.
(3)	A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében
a)	tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a
taggyűlésen,
b)	a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló
vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen
nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,
továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény
tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
c)	közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt
szakmai hiányosságok megszüntetését,
d)	figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a
végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,
e)	a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó
adatszolgáltatást kérhet.
(4)	Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során
jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt szakmai előírások megsértését, vagy hibás
gyakorlat folytatását észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat
megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott
határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi
igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a jogsértést
vagy hibás gyakorlatot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot
4
megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi, megyei
kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.
(5)	A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések
esetében a feladat- és hatáskörét érintően az illetékes vízügyi hatóság jár el a vízügyi
igazgatási szerv bevonásával.
(6)	Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben, az
alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglalt - a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó -
előírás megsértését észleli, tizenöt napon belül kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatását.”
7.	§
A Vgtv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Ha a víziközmű társulat a 38. § szerinti közfeladat teljesítése során létesülő
vagy fejlesztésre kerülő vízilétesítményt a meglévő víziközmű-szolgáltatáshoz történő
csatlakozással kívánja üzemeltetni, vagy egyébként a létesülő vízilétesítmény a víziközmű-
szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, a létesítéssel vagy fejlesztéssel érintett
víziközmű-szolgáltatási ágazatban az ellátási területen szolgáltatást végzőt (a továbbiakban:
szolgáltató) az alakuló taggyűlésre és a taggyűlésekre meg kell hívni.
(2)	A szolgáltató a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény
tervére és a kivitelezés ütemezésére véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet, továbbá a
víziközmű társulat képviselőjéhez kérdést intézhet.
(3)	A szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény vízjogi létesítési, illetve vízjogi
üzemeltetési engedélyezési eljárása során ügyféli jogállás illeti meg.”
8.	§
A Vgtv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1)
bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges. Amennyiben
az érdekeltségi terület több települést foglal magában, településenként szükséges a tagok
kétharmadának vagy több mint felének szavazata.”
9.	§
A Vgtv. 41. §-a a következőj) ponttal egészül ki:
(A víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni:)
j a szakmai ellenőrzést ellátó vízügyi igazgatási szerv nevét, székhelyét.”
10.	§
A Vgtv. 42. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
5
„(2a) A taggyűlés összehívását a vízügyi igazgatási szerv is kezdeményezheti.”
11.	§
A Vgtv. 45. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának
szempontrendszere és a bírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő
megállapítására.”
12.	§
A Vgtv. 45/A. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,f a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv.”
13.	§
A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
14.	§
A Vgtv.
a)	29. § (1a) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott” szövegrész helyébe az „a jogszabályokban előírt” szöveg,
b)	40. § (1) bekezdésében a „természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetek” szövegrész helyébe a „természetes és jogi személyek” szöveg,
c)	44/E. § (2) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „közszolgáltató vagy
a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban: követelés jogosultja)” szöveg,
d)	44/E. § (3) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „követelés
jogosultja” szöveg,
e)	45. § (8) bekezdés m) pontjában a „díj fizetésére kötelezett eljárások” szövegrész
helyébe a „díj fizetésére kötelezett eljárások, a vízügyi igazgatási szervek díjfizetési
mentességével érintett eljárások” szöveg,
f)	1. számú melléklet 5. pontjában a „település árvízmentesítését szolgáló körtöltés”
szövegrész helyébe a „település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés” szöveg
lép.
15.	§
Hatályát veszti a Vgtv. 45/D. §-a.
2.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
6
16. §
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 4. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az
anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az
1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az
1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet)
ia)	tűzveszélyes gázok,
ib)	tűzveszélyes aeroszolok,
ic)	tűzveszélyes folyadékok,
id)	tűzveszélyes szilárd anyagok,
ie)	A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,
if)	piroforos folyadékok,
ig)	piroforos szilárd anyagok,
ih)	1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó
anyagok és keverékek,
ii)	1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok,
ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy
ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok
veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására,
feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak;”
(2)	A Ttv. 4. §-a a következő x) ésy) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„x) tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék,
gép, berendezés fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló
szerkezetekből álló rendszer, amelyben az ia)-ik) alpontban meghatározott anyag vagy
keverék előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik;
y) megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről,
valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i
2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a
tűzoltó-technikai termékre, a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre
vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőség igazolására
alkalmas irat.”
17.	§
A Ttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre
kiadott, 2013. július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és
7
forgalmazási engedélyek - az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül - 2016.
július l-jéig hatályosak.”
18.	§
A Ttv. a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § E törvény 4. § i) pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
3.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2013. évi CXXXIV törvény módosítása
19.	§
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 1. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződés megkötéséig, de legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra
érvényes.”
20.	§
Az Ektv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére)
,,e) az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát.”
4.	Záró rendelkezések
21.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-15. §, a 19. §, a 20. §, a 22. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2015. július 1-jén
lép hatályba.
22.	§
(1)	E törvény 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
8
(2)	E törvény 16. §-a az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és
csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül
helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i
1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
9
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
1.	A Vgtv. 1. számú melléklet 26. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági
vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó,
továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását,
hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
szerint nem minősül víziközműnek.”
2.	A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 43. ponttal egészül ki:
„43. árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, amely az árvíz és a jég
elvezetésében részt vesz, mely lehet elsődleges, másodlagos és átmeneti lefolyási sáv.”
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek (a
továbbiakban: Vgtv.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény nemzeti vagyon-
kezeléssel kapcsolatos szabályaival, illetve a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény víziközmű fogalmával történő összhangjának megteremtése.
Ezenkívül a belterületen történő csapadékvíz-gazdálkodás szabályai egyértelműsítésre
kerülnek oly módon, hogy a település belterületén a csapadékvíz elvezetését biztosító árkok
fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése az önkormányzat feladata - kivéve az országos
közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkokat, csatornákat és egyéb
vízelvezető vízilétesítményeket, ahol a közút, illetve vasút fenntartója köteles a fenntartásról
gondoskodni. A feladat nem új közfeladat, az önkormányzatok ezt a településüzemeltetés
keretében jelenleg is ellátják, most az ágazati törvény pontosítására kerül sor.
A XXI. században kiemelt prioritásként szükséges kezeli az öntözéses gazdálkodás
bővítésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a klímaváltozásra adható
válaszok koordinált és minőségi, a fenntarthatóságot szolgáló megoldását. Hazánkban a
vízgazdálkodás alapvető jellemzője a vízforgalom és a vízháztartás idő- és térbeli
változékonysága, szélsőségessége, így a vízkészletekkel történő gazdálkodásban a vízügyi
igazgatási szervek részéről jelentősebb állami koordinációra, szükséges esetén - a
víztovábbítás érdekében - állami üzemeltetésre van szükség.
A fentiek alapján a törvényjavaslat a megfelelő öntözővíz-továbbítás biztosítására és a
víztovábbítást akadályozó művek állami üzemeltetésbe vételére tesz javaslatot.
A jogalkalmazási tapasztalatok rámutattak arra, hogy a víziközmű társulatoknál a vízügyi
igazgatóságok részéről szakmai ellenőrzésre van szükség, nem pedig jogszerűségi vizsgálatra,
törvényességi ellenőrzésre. A Vgtv. módosítása a vízügyi szakmai követelmények
ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatósághoz, amely a vízügyi igazgatóságok profiljába
reálisabban illeszkedik. A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása továbbra is a
cégbíróságok feladata.
A javaslat új felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz. A Vgtv. hatályos 32/A. §-a meghatározza
a vízgazdálkodási bírság kiszabásának eseteit és a bírság mértékét, az új felhatalmazás pedig a
bírság kiszabása során alkalmazandó szempontrendszernek és a bírság megfizetési módja
részletszabályainak rendeletben történő megállapítására ad a Kormánynak felhatalmazást.
A Vgtv. fogalom-meghatározásainak módosítása esetében pontosításra kerül az elsőrendű
árvízvédelmi vízilétesítmény és a saját célú vízilétesítmények definíciója, valamint új
fogalomként kerül bevezetésre az árvízi lefolyási sáv meghatározása, az erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII. törvény szóhasználatával összhangban.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) módosításának célja az uniós és hazai szabályozási előírások
összhangjának megteremtése.
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013. évi CXXXIV. törvény módosítása - a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének fenntartása mellett - azt írja elő,
11
hogy a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb a végrehajtási kormányrendeletben
meghatározott időtartamig kerülhet sor a kijelölt közérdekű szolgáltató általi ideiglenes
ellátásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A § módosításának célja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek (a
továbbiakban: Vgtv.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénnyel való
összhangjának megteremtése.
Az állami tulajdonú művek vagyonkezelői jogának rendezése során szerzett tapasztalatok
alapján indokolt a Vgtv. 3. § (3), illetve (5)-(7) bekezdéseinek módosítása, hogy valóban azon
állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogát vezessék át az ingatlan-nyilvántartásban,
amelyeknek a Vgtv. szerint a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe kell kerülnie.
a 2. és 3. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) nem tartalmaz tételes felsorolást az önkormányzatok által ellátandó
feladatokról, hanem egyfajta példálózó felsorolást ad, amelynek keretét az ágazati törvények
töltik ki tartalommal.
A Vgtv. 6. § (4) bekezdés c) pontja leszögezi, hogy a telekre hullott csapadékvíz az ingatlan
tulajdonosának a birtokába és tulajdonába kerül, amellyel ő rendelkezik. A tulajdonos
azonban jellemzően kivezeti a csapadékvizet az ingatlanáról a közterületre, a nem egyesített
rendszerű (csapadék) csatornába vagy az egyesített rendszerű (szennyvíz- és csapadék)
csatornába. Az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést mint víziközmű-szolgáltatást a
víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályozza, viszont a nem
egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó szabályozás nem egyértelmű. A
törvényjavaslat ezt a hiányosságot pótolja és a felelősség egyértelmű megállapítására tesz
javaslatot, a törvényi szintű ágazati szabályozás, a Vgtv. pontosításával.
A Vgtv 7. § (4) bekezdésének új g) pontja szerint a település belterületén a csapadékvíz
elvezetését biztosító árkok fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése az önkormányzat
egyértelmű felelőssége, azonban az országos közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését
szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízilétesítmények fenntartására a közúti
közlekedésről, illetve a vasúti közlekedésről szóló törvények az irányadóak.
A Vgtv. 7. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és
vízilétesítményekről a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott
pénzeszközök felhasználásával kell gondoskodni. Ezek mellett európai uniós támogatás
igénybevétele is lehetséges a szükséges fejlesztések megvalósításához.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a belterületi csapadékvíz elvezetését biztosító árkok,
vízilétesítmények fenntartása nem új többletfeladat, mivel az korábban is önkormányzati
feladat volt és a településüzemeltetéshez kapcsolódik. Az Mötv. keret jellegű szabályozása
mellett az ágazati jogszabályban, a Vgtv-ben rögzítjük az önkormányzati felelősséget.
12
Ugyanakkor azt is rögzíteni szükséges, hogy a közterületre hulló és oda vezetett csapadékkal
- a klímaváltozás hatásaira való tekintettel is - nem feltétlenül elsődleges és egyetlen cél az
elvezetés. Az aszályos és csapadékos időszakok változása miatt a belterületen keletkező
csapadékvizet nem csak elvezetni lehet, hanem amennyiben szükség van rá, az elvezetés
mellett a víz visszatartásának lehetőségét is meg kell teremteni.
A Vgtv. javasolt módosítása megteremti a települési önkormányzatok számára a lehetőséget,
hogy a csapadékvizekkel felelősen gazdálkodjanak, és a csapadékvíz kizárólagos elvezetési
kötelezettsége helyett más, a helyi körülményektől függő fenntarthatóbb megoldásokat is
alkalmazhassanak, a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás figyelembevételével.
A törvénymódosítással összhangban áll az 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozattal kihirdetett
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, amely a vízelvezetés mellett a vízvisszatartás
megvalósítását, a vízkészletek részeként a csapadékvizekkel történő fenntartható
gazdálkodást, valamint a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmét az általános
célkitűzések és a részletes intézkedések között is szerepelteti. A szabályozással
megvalósítható, hogy az önkormányzatok ne csak a csapadékvíz elvezetésére, hanem magára
a csapadékvízzel történő gazdálkodásra is kaphassanak támogatást, amelybe a vízvisszatartás
és azon intézkedések is beletartoznak, amelyek a befogadó vízfolyás minőségét is védik.
a 4. §-hoz
A Vgtv. olyan módosítását tartalmazza, hogy a vízügyi igazgatóságnak rendszeresen
vizsgálnia kell, van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó csatornaszakasz vagy
kisvízfolyás. Ennek fennállta esetén kezdeményeznie kell a fővárosi, megyei
katasztrófavédelmi igazgatóságnál - mint vízügyi hatóságnál - az üzemeltetésre vonatkozó
vízügyi hatósági kijelölést.
A vízügyi hatóságnak a hatályos szabályozás szerint 60 napon belül lefolytatott hatósági
eljárásban kell a vízügyi igazgatóságot üzemeltetőnek és fenntartónak kijelölnie, ha a hatóság
a)	megállapítja, hogy az adott vízfolyásnak, csatornának az öntözésben betöltött szerepe
közérdekű, és
b)	a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást.
A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható, ugyanakkor lehetőség van a kijelölő döntés felülvizsgálatára és időbeli
hatályának meghosszabbítására.
Amennyiben az öntözővíz továbbítását akadályozó mű tulajdonosa a hatósági kijelölés helyett
üzemeltetési szerződésben kívánja üzemeltetésre átadni az elhanyagolt csatornaszakaszt a
vízügyi igazgatóságnak, erre lehetősége van. Ilyenkor a folyamatban lévő kijelölési eljárást
meg kell szüntetni, illetve ha már a kijelölés megtörtént, a hatósági döntést vissza kell vonni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tulajdonjog fenti korlátozására, azaz a hatósági kijelölésre vagy
az üzemeltetési szerződéssel történő kötelező átadásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a közérdekű vízilétesítmény akadályozza az öntözővíz továbbítását. Továbbá ezek a
vízilétesítmények nem kerülnek az állam tulajdonába, hanem csak a művek üzemeltetését
végzi a vízügyi igazgatóság.
13
az 5. §-hoz
A Vgtv. hatályos előírása alapján a vízilétesítmény megszüntetéséhez is vízjogi létesítési
engedélyt kér a vízügyi hatóság. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és
mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a ennek megfelelően egységesen
határozza meg a vízilétesítmény létesítésére, átalakítására, továbbá megszüntetésére (pl. kút
eltömedékelése) irányuló vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit és
a kötelezően benyújtandó mellékleteit.
A vízilétesítmények megszüntetésének műszaki körülményei ugyanakkor lényegesen eltérnek
a létesítéskori körülményektől és feltételektől. Ennek megfelelően a következetes elkülönítés
és életszerű terminológia alkalmazása érdekében - hasonlóan például az építésügyi hatósági
eljárásokhoz, ahol külön engedély kategória a bontási engedély - a törvényjavaslat a
vízilétesítmények megszüntetésére külön engedélytípus bevezetését javasolja.
a 6-10. §-hoz
A jelenleg hatályos Vgtv. 39. § (1) bekezdése szerint a társulat felett a törvényességi
felügyeletet a cégbíróság látja el, ugyanakkor a Vgtv. 39. § (2) bekezdése alapján a víziközmű
társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye szerinti vízügyi
igazgatási szerv.
A vízügyi igazgatóságok gyakorlati tapasztalatai rámutattak arra, hogy a víziközmű
társulatoknál a vízügyi igazgatóságok részéről szakmai ellenőrzésre van szükség, nem pedig
jogszerűségi vizsgálatra, törvényességi ellenőrzésre. A Vgtv. módosítása a vízügyi szakmai
követelmények ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatósághoz, amely egyben a vízügyi
igazgatóságok profiljába is reálisabban illeszkedik. A törvényességi felügyeleti jogkör
gyakorlása továbbra is a cégbíróságok feladata.
A hatályos Vgtv. a törvényességi ellenőrzéshez nem kapcsol olyan jogosítványokat,
hatásköröket, amelyek az ellenőrzés megállapításait nézve intézkedési lehetőséget adnak a
hatóságok irányába. Módosító javaslatunk - a szakmai ellenőrzési jogosultság létrehozása
mellett - erre is vonatkozik, és a vízügyi hatóság és a fővárosi, megyei kormányhivatal
irányába is biztosítja az intézkedés kezdeményezésének lehetőségét.
Maga a vízügyi hatóság a szakmai ellenőrzés keretében tagja a szervező bizottságnak és
nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen; a víziközmű
létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy
a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását (azaz a víziközmű
társulat valóban közműves vízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, vagy belterületi
vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést biztosító vízilétesítmények megvalósítására,
fejlesztésére jön létre), továbbá javaslatot adhat a tervezéshez, a kivitelezés ütemezéséhez. A
vízügyi igazgatóság közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével
kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését, figyelemmel kíséri a 38. § szerinti
közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási
eljárás lefolytatását. A feladat figyelemmel kíséréséhez kapcsolódóan a víziközmű társulattól
személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.
14
Mindenképpen szükséges azt is biztosítani, hogy a víziközmű társulat által létesítendő vagy
fejlesztésre kerülő vízilétesítmények, mint víziközművek a víziközmű-szolgáltató által
átvételre és üzemeltetésre is kerüljenek, így a víziközmű társulat alapításának szabadságát
tiszteletben tartva a leendő szolgáltató részére is jogokat kell biztosítani a beruházás műszaki
tartalma és a megvalósítás ütemezése vonatkozásában. Így a javaslat szerint a víziközmű-
szolgáltatót a társulatnak az alakuló taggyűlésére és az ezt követő taggyűlésekre meg kell
hívni, a szolgáltató a megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervére és a kivitelezés
ütemezésére véleményt nyilváníthat, a víziközmű társulat képviselőjéhez kérdést intézhet,
valamint a vízilétesítmény vízjogi létesítési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása
során ügyféli jogállás illeti meg.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a Vgtv. olyan irányú módosítását, amely szerint
minden település csak a saját közigazgatási területére vonatkozóan hozhasson döntést a
közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, a belterületi vízrendezést és
csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítmények létrehozására, illetve fejlesztésére
vonatkozóan, azaz más település határozata ne terjedjen túl a közigazgatási határán.
A módosítás egyúttal a Vgtv-nek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX.
törvénnyel történő összhangját is megteremti a víziközmű fogalma és a víziközmű társulat
relációjában.
a 11. §-hoz
A Vgtv. 29. § (3) bekezdése, valamint a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a
vízügyi hatóságnak milyen esetekben kell vízgazdálkodási bírságot kiszabni. Így az engedély
nélküli vízimunka, illetve a vízilétesítmény engedély nélküli megépítése esetén, a
fennmaradási engedély utólagos megadásával egyidejűleg vízgazdálkodási bírságot kell
kiszabni, egyúttal a jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban vagy
a hatósági határozatban megállapított vízgazdálkodási előírás megszegése esetén szintén
kötelező a bírság kiszabása.
A Vgtv. csak felső határt állapít meg a bírság mértékére vonatkozóan, amely az engedély
nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, összegszerűen 1 000 000 forintig, természetes
személy esetén pedig maximum 300 000 forintig terjedhet. A rendelkezések kizárólag annyit
írnak elő, hogy a bírság mértékének a „jogsértő magatartás súlyához igazodónak” kell lennie.
Az azonban nem kerül szabályozásra, hogy a bírság kiszabásakor a hatóságnak mely
szempontrendszerek alapján kell mérlegelni és megállapítani a bírság mértékét. Így
szélsőséges esetben előfordulhat, hogy ugyanazon előírások megsértéséért az ország
különböző területein akár több nagyságrendbeli eltérés mutatkozhat a bírságok összegét
illetően.
Ezért a fentiekben előadott indokok alapján olyan szabályozás kidolgozása szükséges, amely
részleteiben meghatározza a bírság kiszabásának figyelembe veendő szempontokat. Ez az
intézkedés javítani fogja az országon belüli egységes jogalkalmazás megvalósítását, amely
állami és ügyféli érdek; megkönnyíti a vízügyi hatóságok munkáját; valamint a mostaninál
átláthatóbb, következetesebb eljárási gyakorlatot teremt. Egyúttal kormányrendeleti szinten
kerülnek meghatározásra a bírság megfizetési módjára vonatkozó szabályok.
a 12. §-hoz
15
A jogharmonizációs záradéknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre utaló jogharmonizációs klauzulával
történő kiegészítését tartalmazza. A törvényt korábban már notifikálták a szolgáltatási
irányelv tekintetében, de az irányelvre történő utalás akkor nem került bele a Vgtv-be, így ezt
a Kormány most pótolj a.
a 13. §-hoz és az 1. melléklethez
A törvényjavaslat melléklete a Vgtv. 1. mellékletét módosítja.
A Vgtv. 1. mellékletének 26. b) pontjához: A saját célú vízilétesítmény fogalmára vonatkozó
módosítási javaslat indoka az egységes jogalkalmazást segítő egyértelmű fogalom-
meghatározás megalkotása, a vízellátás fogalma alá nem sorolhatók be a szennyvíz gyűjtését,
elvezetését, tisztítását, elhelyezését és hasznosítását szolgáló művek, azokat külön szükséges
nevesíteni, egyértelműen elhatárolva a szintén háztartási szennyvizeket kezelő közművektől.
Az 1. melléklet 43. pontjához kapcsolódóan: Az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási
jogszabályok az árvízi lefolyási sáv fogalmát használják, az erdészeti előírások e fogalom
alapján kerülhetnek előírásra, ezért az erdővédelmi és a Vgtv. összhangjának érdekében
szükségesnek tartjuk a fenti módosítást.
a 14. §-hoz
A módosítás pontosító rendelkezéseket tartalmaz, a hatályos Vgtv. helytelenül, a törvény
végrehajtására kiadott rendeletre hivatkozik, azonban a Vgtv-nek nincsen külön végrehajtási
rendelete. A kitermelt víz elhelyezésének módjáról történő rendelkezés során az eljáró
hatóságnak több jogszabály rendelkezéseit figyelembe kell venni, többek között a vizek
hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 19) Korm.
rendeletben, a 2000/60/EK Víz Keretirányelv felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti
célkitűzéseit is jogharmonizáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendeletben, vagy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben megjelenő feltételeket.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint már nincsenek jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek, így a Vgtv. 40. § (1) bekezdésének erre
tekintettel történő módosítására is javaslatot teszünk.
A Vgtv. 44/E. § (2) és (3) bekezdésének módosítása a behajtható köztartozás behajtása
kezdeményezésének jogát nem korlátozza a közszolgáltatóra, hanem a követelés azon
jogosultja is intézheti azt, akinek a közszolgáltató a követelés behajtását engedményezte.
A Vgtv. 31/A. §-a szerint a vízügyi igazgatási szerveknek a vízügyi hatósági eljárások
igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében nem
kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük. Ugyanakkor a díjfizetési mentességgel érintett
eljárások konkrét meghatározására a Vgtv. jelenleg nem ad - a felhatalmazó rendelkezések
között - szabályozási jogkört, így a törvényen belüli összhang megteremtése szükséges. A
Vgtv. 45. § (8) bekezdés m) pontja ezért úgy módosul, hogy a vízgazdálkodásért felelős
16
miniszter a vízügyi igazgatási szervek díjfizetési mentességével érintett eljárásokat is
meghatározza.
A Vgtv. 1. melléklet 5. pontjához kapcsolódóan a módosítás a település mellett a településrész
árvízmentesítését szolgáló művek, illetve a körtöltésnek nem minősülő töltés esetén is
megengedi az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény kategóriába sorolást.
a 15. §-hoz
A 45/D. § rendelkezése a 2014. január 1-jétől június 30-ig terjedő időtartamra határoz meg
rendelkezést, így annak hatályban tartása már nem indokolt. Továbbá az egyértelműség
érdekében is szükséges a hatályon kívül helyezés, mivel a javaslatban szereplő új 22/A. §
alapján a vízügyi igazgatási szerv már rendszeresen vizsgálja (nemcsak hat hónapos
időtartamban), hogy van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó vízfolyás- vagy
csatornaszakasz.
a 16. §-hoz
A Ttv-ben a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmának
újradefiniálása szükséges a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon
kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december
16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP-rendelet)
veszélyességi osztályai és veszélyességi kategóriái szerint. Tekintettel arra, hogy a magyar
jogszabályokban jelenleg a tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok és keverékek fogalma nem
feleltethető meg a CLP-rendelet szerinti osztályba sorolásnak, szükséges azon anyagok és
keverékek veszélyességi osztályainak megadása, melyek előállítása, feldolgozása, használata,
tárolása vagy kimérése esetén egy készülék, gép, berendezés tűz- vagy robbanásveszélyesnek
minősül.
A tűz- vagy robbanásveszélyesség meghatározása szempontjából indokolt két csoport, a
termék és a technológia megkülönböztetése. Az utóbbi alapvetően több termékből álló
rendszer. A termék fogalmát a Ttv. 4. § i) pontja meghatározza, de indokolt meghatározni a
tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmát is, egyrészt mert kapcsolódik a tűz- vagy
robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés új fogalmához, másrészt mert e fogalom
szerepel a Ttv. 20. § (2) bekezdésében. Léteznek olyan - akár több építményre kiterjedő -
rendszerek, ahol tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok és keverékek alkalmazása több,
egymáshoz kapcsolódó gépen, készüléken keresztül történik, továbbá előfordul, hogy a
rendszerekben időszakosan eltérő tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat használnak.
Ezekben az esetekben a rendszer nem sorolható a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép,
berendezés, azaz a termék fogalmába, mivel több gép, készülék alkotja azt.
A Ttv. 13. § (2) bekezdésében szerepel a „megfelelőségi nyilatkozat” fogalma, ezért az
egységes jogalkalmazás érdekében indokolt a fogalom meghatározása, ami a termékek
forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat
hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai parlament és tanács
határozat III. mellékletében meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalmán alapul.
a 17. §-hoz
17
2013. július 1-jéig minden tűzoltó-technikai termék tűzvédelmi megfelelőségét tanúsítvány,
vagy forgalmazási engedély igazolhatta, azonban 2013. július 1-jét követően, azon tűzoltó-
technikai termékek esetén, melyek építési terméknek minősülnek, már csak
teljesítménynyilatkozattal igazolható a megfelelősége az építési termék építménybe történő
betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes
szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet. szerint. A Ttv. jelenleg hatályos
rendelkezése ezen kötelezettség teljesítésére 2015. július 1-jéig ad határidőt. Eddig
fogadhatóak el a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és a forgalmazási engedélyek. A
magyarországi gyártók és forgalmazók visszajelzései alapján indokolt a türelmi idő 2 évről 3
évre történő meghosszabbítása, mert az eljárás időigényes, a tanúsító szervezetekhez sok
kérelem érkezett, az igényeket nem tudják időben teljesíteni, melynek következtében a
beruházások leállhatnak, illetve a létesítmények használatbavétele elhúzódhat.
a 18. §-hoz
A Ttv. jogharmonizációs záradékát tartalmazza, tekintettel a Ttv. 4. §-ának módosuló i)
pontjára.
a 19. és 20. §-hoz
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013. évi CXXXIV. törvény szerint a közszolgáltatási szerződésen alapuló
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hiányában, a közszolgáltatás ideiglenes ellátására a
hatáskörrel rendelkező fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozattal
közérdekű szolgáltatót jelöl ki.
Jelenleg a kijelölés az alapeljárásban - egyszeri hatósági döntéssel - maximálisan 9 hónapra
történhet. A kijelölések eddigi tapasztalatai alapján ugyanakkor megállapítható, hogy több
települési önkormányzat a fenti időtartam alatt nem tud eleget tenni a szerződéskötési
kötelezettségének, továbbá a katasztrófavédelmi igazgatóság részéről történő kijelölés
meghosszabbítás időtartama is eredménytelenül telik el.
Ezért a törvényjavaslat a többszöri meghosszabbítás helyett - a települési önkormányzat
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének fenntartása
mellett - arra tesz javaslatot, hogy a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb a
végrehajtási kormányrendeletben meghatározott időtartamig kerülhessen sor a kijelölt
közérdekű szolgáltató általi ideiglenes ellátásra.
Ezzel összhangban a törvény 4. §-a kiegészítésre kerül a Kormány részére vonatkozó
felhatalmazással, amely szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának kiesése
esetére az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát kormányrendelet
határozza meg.
a 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
a 22. §-hoz
18
Tekintettel arra, hogy a Vgtv-be és a Ttv-be e törvényjavaslat emel be jogharmonizációs
záradékot, azt a törvényjavaslatban is meg kell ismételni.