﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4836. számú törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió, annak tagállamai, másrészről Izland között Izlandnak a Kiotói
Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, annak
tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételéről szóló
megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Unió, annak tagállamai, másrészről Izland között Izlandnak a Kiotói
Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, annak
tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételéről szóló
megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió, annak tagállamai,
másrészről Izland között Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási
időszakában az Európai Unióra, annak tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös
teljesítésében való részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 11. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
2
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ,
ANNAK TAGÁLLAMAI MÁSRÉSZRŐL IZLAND KÖZÖTT
IZLANDNAK A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV
MÁSODIK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI IDŐSZAKÁBAN
AZ EURÓPAI UNIÓRA, ANNAK TAGÁLLAMAIRA
ÉS IZLANDRA HÁRULÓ KÖTELEZETTSÉGEK
KÖZÖS TELJESÍTÉSÉBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL
AZ EURÓPAI UNIÓ
(a továbbiakban: az Unió),
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
Az ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
3
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
Az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
Az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
4
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
egyrészről, valamint
IZLAND
másrészről
(a továbbiakban: a felek),
EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:
a 2012. december 8-án Dohában tett közös nyilatkozat kimondja, hogy az Unióra, a tagállamaira,
Horvátországra és Izlandra vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási
időszakára érvényes mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési
kötelezettségek azon a feltevésen alapulnak, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesítése a
Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően közösen fog történni; valamint hogy aa Kiotói
Jegyzőkönyv 3. cikkének (7b) bekezdését az Európai Unió, a tagállamai, Horvátország és Izland
által a közös teljesítés tárgyában megkötött megállapodás szerinti közös kibocsátható mennyiségre
kell alkalmazni, nem pedig egyedileg a tagállamokra, Horvátországra vagy Izlandra;
az említett közös nyilatkozatban az Unió, a tagállamai és Izland kijelentették, hogy egyszerre
helyezik letétbe elfogadási okiratukat, ahogyan magának a Kiotói Jegyzőkönyvnek az esetében is
tették, biztosítandó, hogy a hatálybalépés az Unió, annak 27 tagállama, Horvátország és Izland
tekintetében egyidejűleg történjen;
Izland részt vesz az Európai Uniónak az 525/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően
létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságában, és az Éghajlatváltozási Bizottság keretei között
működő I. munkacsoportban is,
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉRŐL HATÁROZTAK:
1.	CIKK
A megállapodás célja
E megállapodás célja, hogy meghatározza az Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második
kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, a tagállamaira és Izlandra háruló
kötelezettségek közös teljesítésében való részvételére irányadó feltételeket, valamint hogy biztosítsa
5
e részvétel eredményességét, ideértve Izland hozzájárulását a Kiotói Jegyzőkönyv második
kötelezettségvállalási időszakában az Unióra vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítéséhez is.
6
2. CIKK
Forgalommeghatározás
E megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a)	„Kiotói Jegyzőkönyv”: az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez
(UNFCCC) fűzött, a 2012. december 8-án Dohában elfogadott dohai módosítással módosított
Kiotói Jegyzőkönyv;
b)	„dohai módosítás”: az UNFCCC-hez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítása, amelyről a
felek 2012. december 8-án állapodtak meg Dohában, és amely létrehozza a Kiotói
Jegyzőkönyv második, 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási
időszakát;
c)	„a közös teljesítés feltételei”: az e megállapodás 2. mellékletében meghatározott feltételek;
d)	„a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv”: az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló,
módosított 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
3.	CIKK
Közös teljesítés
1.	A felek megállapodnak abban, hogy a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó, a
Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában szereplő mennyiségileg meghatározott
kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségeket közösen, a közös teljesítés feltételeinek
megfelelően teljesítik.
2.	Az említett célból Izland minden szükséges intézkedést meghoz annak biztosítása
érdekében, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázoknak az olyan
forrásokhoz és nyelőkhöz kapcsolódó összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid-egyenértékben
vett izlandi kibocsátásai, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak, de a
kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv hatályán kívül esnek, a második
kötelezettségvállalási időszakban ne haladják meg a közös teljesítés feltételei között Izlandra
vonatkozóan meghatározott kibocsátható mennyiséget.
3.	E megállapodás 8. cikkének sérelme nélkül Izland a második kötelezettségvállalási időszak
végén az 1/CMP.8. sz. határozatnak és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által
hozott más vonatkozó határozatoknak, valamint a közös teljesítés feltételeinek megfelelően az
7
üvegházhatású gázoknak a saját kibocsátható mennyisége által lefedett forrásonkénti kibocsátásával
és nyelőnkénti eltávolításával egyenértékű mennyiségben szüntet meg kibocsátható mennyiségi
egységeket (KME), igazolt kibocsátáscsökkentéseket (IKCS), kibocsátáscsökkentési egységeket
(KCSE), eltávolítási egységeket (ETE), ideiglenes igazolt kibocsátáscsökkentéseket (iIKCS) és
hosszú távú igazolt kibocsátáscsökkentéseket (htIKCS) a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi
jegyzékében.
4.	CIKK
A vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazása
1.	Az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt jogi aktusok kötelező érvényűek Izlandra
nézve, és alkalmazandók Izlandon. Az említett mellékletben felsorolt jogi aktusokban szereplő, az
Unió tagállamaira utaló hivatkozások e megállapodás alkalmazásában Izlandra történő
hivatkozásként is értendők.
2.	Az e megállapodás 1. melléklete módosítható az e megállapodás 6. cikkével létrehozott
közös teljesítési bizottság határozatával.
3.	A közös teljesítési bizottság határozhat az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt jogi
aktusok Izlandra történő alkalmazására vonatkozó további technikai részletekről.
4.	Az e megállapodás I. melléklete olyan módosításai esetén, amelyekhez meg kell változtatni
az izlandi elsődleges jogot, a módosítások hatálybalépésének figyelembe kell vennie ezen
változtatásoknak az Izland általi elfogadásához szükséges időt, valamint annak szükségességét,
hogy biztosítva legyen a Kiotói Jegyzőkönyv és a határozatok előírásainak betartása.
5.	Rendkívül fontos, hogy az e megállapodás 1. mellékletében szereplő vagy ott feltüntetendő
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a szokásos gyakorlatának
megfelelően szakértőkkel, köztük izlandi szakértőkkel is konzultáljon.
5.	CIKK
Jelentéstétel
1.	Izland e megállapodásnak és a Kiotói Jegyzőkönyv, a dohai módosítás és az ezek alapján
elfogadott határozatok követelményeinek megfelelően 2015. április 15-ig benyújtja az UNFCCC
titkárságához a kibocsátható mennyisége meghatározását megkönnyítő jelentését.
2.	Az Unió e megállapodásnak és a Kiotói Jegyzőkönyv, a dohai módosítás és az ezek alapján
elfogadott határozatok követelményeinek megfelelően elkészíti az Unió kibocsátható mennyisége
meghatározását megkönnyítő jelentést, valamint az Unió, a tagállamai és Izland közös kibocsátható
8
mennyiségének (a továbbiakban: közös kibocsátható mennyiség) meghatározását megkönnyítő
jelentést. Az Unió 2015. április 15-ig nyújtja be ezen jelentéseket az UNFCCC titkárságának.
6.	CIKK
Közös teljesítési bizottság
1.	Létrejön egy közös teljesítési bizottság, amelyet a felek képviselői alkotnak.
2.	A közös teljesítési bizottság biztosítja e megállapodás hatékony végrehajtását és
érvényesülését. Ennek érdekében meghozza az e megállapodás 4. cikke szerinti határozatokat, és
vélemény- és információcserét folytat a közös teljesítés feltételeinek végrehajtásához kapcsolódóan.
A közös teljesítési bizottság minden határozatát konszenzussal hozza meg.
3.	A közös teljesítési bizottság egy vagy több félnek az Európai Unióhoz intézett kérésére vagy
az Unió kezdeményezésére ül össze. Az említett kérelmet az Uniónak kell címezni.
4.	Az Uniót és annak tagállamait először a Bizottság és a tagállamok azon képviselői
képviselik a közös teljesítési bizottságban, akik tagjai az Európai Uniónak az 525/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet1 26. cikke alapján létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságának is.
Izland képviselőjét Izland környezetvédelemért és természeti erőforrásokért felelős minisztériuma
jelöli ki. A közös teljesítési bizottság üléseit lehetőség szerint az Éghajlatváltozási Bizottság
üléseihez kapcsolódóan kell megtartani.
5.	A közös teljesítési bizottság konszenzussal fogadja el eljárási szabályzatát.
7.	CIKK
Fenntartások
E megállapodással kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.
8.	CIKK
Időtartam és megfelelés
1 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással
kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint
a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
9
1.	E megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában vállalt
kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak végéig szól, vagy addig, ameddig a Kiotói
Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó, bármely félnél felmerülő, az említett kötelezettségvállalási időszakot
vagy a közös teljesítés végrehajtását érintő végrehajtási kérdések nem tisztázódnak, attól függően,
hogy melyik van később. E megállapodást nem lehet korábban megszüntetni.
2.	Izland értesíti a közös teljesítési bizottságot, ha e megállapodás rendelkezéseinek
alkalmazása meghiúsul vagy várhatóan meg fog hiúsulni. Az ilyen esetekre az értesítéstől számított
30 napon belül a megállapodásban részes felek számára kielégítő magyarázatot kell adni. Ellenkező
esetben a megállapodás rendelkezései alkalmazásának meghiúsulása a megállapodás megszegését
jelenti.
3.	E megállapodás megszegése esetén vagy abban az esetben, ha Izland ellenzi a megállapodás
I. mellékletének a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő módosítását, Izland a második
kötelezettségvállalási időszakban a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó forrásokhoz és
nyelőkhöz kapcsolódó összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid egyenértékben vett kibocsátásait
és eltávolításait - ideértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Európai Unión belüli
kereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó forrásokból származó kibocsátásokat is - a Kiotói
Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában szereplő mennyiségileg meghatározott
kibocsátáscsökkentési célkitűzése ellenében számolja el, és a második kötelezettségvállalási időszak
végén e kibocsátásoknak megfelelő mennyiségben szüntet meg KME-ket, IKCS-ket, KCSE-ket,
ETE-ket, iIKCS-ket vagy htIKCS-ket a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékében.
9.	CIKK
Letéteményes
E megállapodás két-két eredeti angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát,
lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén,
valamint izlandi nyelven készült példánya az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kerül letétbe
helyezésre.
10.	CIKK
Megerősítő okiratok letétbe helyezése
1.	A felek a saját nemzeti szabályaikkal összhangban megerősítik ezt a megállapodást. Azt
megelőzően vagy azzal egy időben, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkáránál letétbe helyezi a dohai
módosításra vonatkozó elfogadási okiratát, mindegyik fél letétbe helyezi a megerősítő okiratát az
Európai Unió Tanácsának főtitkáránál.
2.	Izland a Kiotói Jegyzőkönyv 20. cikke (4) bekezdésének és 21. cikke (7) bekezdésének
megfelelően legkésőbb akkor letétbe helyezi az Egyesült Nemzetek főtitkáránál a dohai módosításra
vonatkozó elfogadási okiratát, amikor letétbe helyezésre kerül az Unió vagy tagállamai utolsó
elfogadási okirata.
10
3.	A dohai módosításra vonatkozó elfogadási okiratának letétbe helyezésekor Izland a Kiotói
Jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a saját nevében bejelenti az Egyesült
Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának a közös teljesítés feltételeit is.
11.	CIKK
Hatálybalépés
Ez a megállapodás az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy valamennyi fél letétbe
helyezte megerősítő okiratát.
Kelt Brüsszelben, a 2015 év március havának 4. napján.
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az
egyezményt.
AZ EURÓPAI UNIÓ részéről,
A BELGA KIRÁLYSÁG részéről,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG részéről,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG részéről,
A DÁN KIRÁLYSÁG részéről,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG részéről,
Az ÉSZT KÖZTÁRSASÁG részéről,
ÍRORSZÁG részéről,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG részéről,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG részéről,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG részéről,
Az OLASZ KÖZTÁRSASÁG részéről,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LETT KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG részéről,
MAGYARORSZÁG részéről,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG részéről,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG részéről,
11
Az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG részéről,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG részéről,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG részéről,
ROMÁNIA részéről,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG részéről,
A FINN KÖZTÁRSASÁG részéről,
A SVÉD KIRÁLYSÁG részéről,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA részéről
IZLAND részéről
12
1. MELLÉKLET
(A 4. cikkben előírt jegyzék)
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az
éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló
rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (hivatkozás
„525/2013/EU rendelet” formában), kivéve annak 4. cikke, 7. cikke f) pontja, 15-20. cikke és 22.
cikke. A 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
2.	Az 525/2013/EU rendelet alapján hozott jelenlegi és jövőbeli felhatalmazáson alapuló és
végrehajtási jogi aktusok.
13
2. MELLÉKLET
ÉRTESÍTÉS A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYVNEK
AZ EGYESÜLT NEMZETEK ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNYE
FELEINEK
EGYBEN A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYVBEN RÉSZES FELEK TALÁLKOZÓJAKÉNT
SZOLGÁLÓ KONFERENCIÁJA ÁLTAL DOHÁBAN ELFOGADOTT
1/CMP.8. HATÁROZATTAL MÓDOSÍTOTT 3. CIKKE ALAPJÁN
AZ EURÓPAI UNIÓRA ÉS TAGÁLLAMAIRA, VALAMINT IZLANDRA
A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV MÁSODIK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI
IDŐSZAKA TEKINTETÉBEN HÁRULÓ KÖTELEZETTSÉGEKNEK A KIOTÓI
JEGYZŐKÖNYV 4. CIKKE SZERINTI KÖZÖS TELJESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEIRŐL
1.	A megállapodás részes felei
E megállapodásnak az Európai Unió, annak tagállamai és az Izlandi Köztársaság a
részes felei (a továbbiakban: a részes felek), melyek mindegyike részes fele a Kiotói
Jegyzőkönyvnek is. Jelenleg a következő államok tagállamai az Európai Uniónak:
a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a
Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az
Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a
Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság,
az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a
Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság,
valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.
Az Izlandnak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Kiotói
Jegyzőkönyvének második kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, annak
tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében való részvételéről
szóló, az Európai Unió, annak tagállamai és Izland közötti megállapodásnak
megfelelően részes fele e megállapodásnak.
2.	A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke alapján a Kiotói Jegyzőkönyv második
kötelezettségvállalási időszakának tekintetében fennálló kötelezettségek közös
teljesítése
A Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a részes felek a 3. cikk
szerinti kötelezettségeiket a következőképpen fogják teljesíteni:
-	A részes felek a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének (5) és (6) bekezdésével
összhangban biztosítják, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt
üvegházhatású gázok összesített, antropogén eredetű, szén-dioxid egyenértékben
14
vett kibocsátásainak kombinált összege a tagállamokban és Izlandon ne haladja
meg közös kibocsátási mennyiségüket;
A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása a tagállamokra és
Izlandra a légi közlekedésből és a hajózásból származó üvegházhatásúgáz -
kibocsátás tekintetében az Egyezmény azon megközelítésén alapul, miszerint csak
a belföldi légi közlekedésből és belföldi hajózásból származó kibocsátásokat lehet
beleszámítani a részes felek célszámaiba. Az Európai Unió által a Kiotói
Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszakban alkalmazott
megközelítés ugyanaz marad, mint az első kötelezettségvállalási időszakban
alkalmazott megközelítés, mivel a 2/CP.3. határozat elfogadása óta nem történt
előrelépés ez említett kibocsátásoknak a részes felek célszámaihoz való
hozzárendelése terén. Ez nem sérti az Európai Unió által az éghajlat- és
energiapolitikai jogszabálycsomag alapján tett kötelezettségvállalások
szigorúságát, melyek változatlanok maradnak. Nem befolyásolja azt sem, hogy
intézkedéseket kell hozni a légi és a tengeri közlekedésben használt bunkerolajból
származó ilyen gázkibocsátásokra vonatkozóan;
Kibocsátható mennyiségi egységeknek, kibocsátáscsökkentési egységeknek vagy
igazolt kibocsátáscsökkentési egységeknek a nemzeti kiotói jegyzékében
létrehozott törlési számlára való áthelyezésével minden részes fél növelheti
célszintjét. A részes felek közösen benyújtják az 1/CMP.8. határozat 9. pontjában
előírt adatokat, és közösen tesznek meg minden, a Kiotói Jegyzőkönyv 3.
cikkének (1b) és (1d) bekezdése szerinti javaslatot;
A részes felek továbbra is egyénileg alkalmazzák a Kiotói Jegyzőkönyv 3.
cikkének (3) és (4) bekezdését és az ezek értelmében elfogadott határozatokat;
A részes felek kombinált bázisévi kibocsátásai megegyeznek az egyes
tagállamokra és Izlandra az adott bázisévekben alkalmazandó kibocsátások
összegével;
Amennyiben bármely tagállam vagy Izland esetében a földhasználat, a
földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás 1990-ben az
üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó forrását képezte, az érintett részes fél - a
Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7 a) bekezdésének megfelelően - a bázisévi vagy
bázisidőszaki kibocsátásaiba a nyelőnkénti eltávolítás levonásával beleszámítja az
üvegházhatású gázok bázisévi vagy bázisidőszaki, földhasználatból, földhasználat
megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból származó, összesített, antropogén
eredetű, szén-dioxid egyenértékben vett, forrásonkénti kibocsátásait a részes
feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a), (8) és (8a) bekezdése alapján
meghatározott közös kibocsátható mennyiségének kiszámítása céljából;
A Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (7b) bekezdése szerinti számítás a részes
feleknek a második kötelezettségvállalási időszak szerinti, a Kiotói Jegyzőkönyv
3.	cikke (7a), (8) és (8a) bekezdésének megfelelően meghatározott közös
15
kibocsátási mennyiségeire, valamint a részes feleknek az első
kötelezettségvállalási időszak szerinti átlagos éves kibocsátásainak nyolcszoros
összegére alkalmazandó;
Az 1/CMP.8. határozatnak megfelelően a valamely részes félnek az előző
kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalékban lévő kibocsátási
egységeit fel lehet használni saját kibocsátások terhére történő elszámolásra a
második kötelezettségvállalási időszak szerinti kötelezettségek teljesítésére
szolgáló kiegészítő időszak során, legfeljebb abban a mértékben, amilyenben az
érintett részes fél kibocsátásai a második kötelezettségvállalási időszak során
meghaladják az erre a kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan ezen
Értesítésben meghatározott kibocsátható mennyiségét.
3.	A megállapodás részes feleihez rendelt kibocsátási szintek
A Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletének harmadik oszlopában felsorolt mennyiségileg
meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségek mértéke a részes
felekre nézve 80 %. A részes feleknek a második kötelezettségvállalási időszakra
vonatkozó közös kibocsátható mennyiségeinek meghatározására a Kiotói Jegyzőkönyv
3.	cikke (7 a), (8) és (8a) bekezdése szerint fog sor kerülni, kiszámítását pedig meg fogja
könnyíteni az a jelentés, amelyet az Európai Unió a 2/CMP.8. határozat 2. pontja
alapján nyújt be.
Az egyes részes felek kibocsátási szintjei a következők:
-	Az Európai Unió kibocsátási szintje a részes felek közös kibocsátható mennyisége
és a tagállamok és Izland kibocsátási szintjei összegének a különbsége. Ennek
kiszámítását meg fogja könnyíteni a 2/CMP.8. határozat 2. pontja szerint
benyújtandó jelentés.
-	Az egyes tagállamoknak és Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke (1) és (5)
bekezdése szerinti saját kibocsátási szintje a lenti 1. táblázat rájuk vonatkozó
mennyiségeinek és a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a) bekezdése második
mondatának az egyes tagállamok vagy Izland esetében való alkalmazásából kapott
eredménynek az összege.
A részes felek kibocsátható mennyiségeinek meg kell egyezniük a kibocsátási
szintjeikkel.
Az Európai Unió kibocsátható mennyiségét az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe
tartozó forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátások terhére kell elszámolni, amely
rendszernek az uniós tagállamok és Izland a tagjai, annyiban, amennyiben ezek a
kibocsátások a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak. Az egyes tagállamok és Izland
kibocsátható mennyiségei azokat a tagállamokbeli és izlandi, forrásonkénti
üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat és nyelőnkénti eltávolításokat foglalják magukban,
amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási
egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és
kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK európai parlamenti és
16
tanácsi irányelv hatálya alá. Ez magában foglal minden, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke
(3)	és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, forrásonkénti kibocsátást és nyelőnkénti
eltávolítást, valamint a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó minden nitrogén-
trifluorid-kibocsátást (NF3).
E megállapodás részes felei külön-külön jelentést tesznek a saját kibocsátható
mennyiségeik alá tartozó, forrásonkénti kibocsátásokról és nyelőnkénti eltávolításokról.
1.	táblázat:
A tagállamok és Izland kibocsátási szintjei (a 3. cikk (7 a) bekezdésének alkalmazását
megelőzően) tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti
második kötelezettségvállalási időszakra
Belgium	584 228 513
Bulgária	222 945 983
Cseh Köztársaság	520 515 203
Dánia	269 321 526
Németország	3 592 699 888
Észtország	51 056 976
Írország	343 467 221
Görögország	480 791 166
Spanyolország	1 766 877 232
Franciaország	3 014 714 832
Horvátország	162 271 086
Olaszország	2 410 291 421
Ciprus	47 450 128
Lettország	76 633 439
Litvánia	113 600 821
Luxemburg	70 736 832
Magyarország	434 486 280
Málta	9 299 769
Hollandia	919 963 374
Ausztria	405 712 317
Lengyelország	1 583 938 824
Portugália	402 210 711
Románia	656 059 490
Szlovénia	99 425 782
Szlovákia	202 268 939
Finnország	240 544 599
Svédország	315 554 578
Egyesült Királyság	2 743 362 625
Izland	15.327.217
17
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió, annak tagállamai, másrészről Izland
között Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában az
Európai Unióra, annak tagállamaira és Izlandra háruló kötelezettségek közös teljesítésében
való részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) Magyarország részéről
történő kihirdetése.
A Megállapodás célja, hogy meghatározza Izlandnak a Kiotói Jegyzőkönyv második
kötelezettségvállalási időszakában az Európai Unióra, a tagállamaira és Izlandra háruló
kötelezettségek közös teljesítésében való részvételére irányadó feltételeket, valamint hogy
biztosítsa e részvétel eredményességét, ideértve Izland hozzájárulását a Kiotói Jegyzőkönyv
második kötelezettségvállalási időszakában az Unióra vonatkozó jelentési kötelezettségek
teljesítéséhez is. További cél, hogy Izland minden kibocsátási adata elérhetővé váljon, amely
körülbelül 18-19 millió tonna értéket képvisel.
A 2012. december 8-án Dohában tett közös nyilatkozat kimondja, hogy az Európai Unióra, a
tagállamaira, Horvátországra és Izlandra vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyv második
kötelezettségvállalási időszakára érvényes mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási
és -csökkentési kötelezettségek azon a feltevésen alapulnak, hogy az említett
kötelezettségvállalások teljesítése a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően közösen fog
történni, valamint hogy a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (7b) bekezdését az Európai Unió, a
tagállamai, Horvátország és Izland által a közös teljesítés tárgyában megkötött megállapodás
szerinti közös kibocsátható mennyiségre kell alkalmazni, nem pedig egyedileg a
tagállamokra, Horvátországra vagy Izlandra. A közös nyilatkozatban az Unió, a tagállamai és
Izland kijelentették, hogy egyszerre helyezik letétbe elfogadási okiratukat, ahogyan magának
a Kiotói Jegyzőkönyvnek az esetében is tették, biztosítandó, hogy a hatálybalépés az Európai
Unió, annak 28 tagállama és Izland tekintetében egyidejűleg történjen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §-a
alapján - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a)
pontjában foglaltakra tekintettel a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlés adhat felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a 2005. évi L. törvény 9. §-a
értelmében a Megállapodást törvényben kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
A § arról rendelkezik, hogy a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét a törvényjavaslat
1.	számú melléklete tartalmazza.
18
A 4. §-hoz
A Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a 2005. évi L. törvény 9. §-a
értelmében a Megállapodást törvényben kell kihirdetni.
A Megállapodás a 11. Cikkének értelmében azon későbbi írásbeli értesítés kézhezvételének
napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást a
Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások teljesítéséről.
A fentiek naptári napját - a 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak
ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett
közleményével állapítja meg.
A törvény végrehajtásáról az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.