﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4849. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
2015. május
1
2015. évi.........törvény
a közbeszerzésekről
Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és
nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes
verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások
közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam
szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával - összhangban a közbeszerzések terén
Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel - a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
Alapelvek
1.	§
(1)	E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat, valamint a koncessziós beszerzési
eljárásokat, és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait.
(2)	E törvény Első Része, valamint Ötödik-Nyolcadik Része alkalmazásában közbeszerzési
eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárásokat is érteni kell, kivéve, ahol e törvény
kifejezetten eltérően rendelkezik.
2.	§
(1)	A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig
tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
(2)	Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági
szereplők számára.
(3)	Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a
tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.
(4)	Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét
szem előtt tartva kell eljárnia.
(5)	Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk
számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül
letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési
eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén
fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.
(6)	A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban levetővé teheti -
de nem követelheti meg - a magyar mellett más nyelv használatát is.
(7)	E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést
kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a
jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a
szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos
2
jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a
közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.
(8) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt
eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt
be;
2.	alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a)	azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b)	a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy
alapanyag eladóját,
c)	építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;
3.	címke: olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott
építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek;
4.	címkézési követelmény(ek): az a követelmény, amelyet az adott építménynek, terméknek,
szolgáltatásnak, folyamatnak vagy eljárásnak teljesítenie kell a kérdéses címke
megszerzéséhez;
5.	egységes európai közbeszerzési dokumentum: a Második Rész alkalmazásában a kizáró
okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a 82. § (5)
bekezdés szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum,
amely a gazdasági szereplőnek az Európai Bizottság által meghatározott egységes
formanyomtatvány szerint tett nyilatkozatát tartalmazza;
6.	elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus
hírközlésről szóló törvényben meghatározott fogalom;
7.	életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás
fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve
az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a
szállítást, a felhasználást és a karbantartást is - a nyersanyag beszerzésétől, illetve az
erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti
állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig;
8.	építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott
fogalom;
9.	Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági
Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes
államokat is érteni kell, kivéve a 9. § (1) bekezdés c) pontja esetében;
10.	gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy
személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja,
aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy
szolgáltatások nyújtását kínálja;
11.	hátrányos helyzetű munkavállaló: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló törvényben meghatározott fogalom;
3
12.	innováció: olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy
folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új
marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés
vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység
hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése;
13.	írásbeli vagy írásban: a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási
cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely
olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt
adatokat is;
14.	járulékos közbeszerzési szolgáltatás: közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott
támogatási tevékenység, így különösen
a)	közbeszerzési eljárások lefolytatását, illetve keretmegállapodások megkötését az
ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása,
b)	közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás,
c)	közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és
javára;
15.	kapcsolt vállalkozás: az a vállalkozás, amely a számvitelről szóló törvény értelmében a
közszolgáltató ajánlatkérővel összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles,
vagy olyan vállalkozás,
a)	amely felett a közszolgáltató ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást
gyakorol,
b)	amely a közszolgáltató ajánlatkérő felett meghatározó befolyást gyakorol, vagy
c)	amely a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó
befolyása alatt áll;
16.	kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az
az elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt,
magatartást, döntést, vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezés(ek)
megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és
annak indokait, azzal, hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének
érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve,
ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik;
17.	keresleti kockázat: a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás iránti aktuális
kereslethez kapcsolódó kockázat;
18.	keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között
létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban
közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges
feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott
mennyiséget;
19.	kínálati kockázat: a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás
teljesítéséhez kapcsolódó kockázat;
20.	koncessziós jogosult: olyan gazdasági szereplő, amellyel az ajánlatkérő építési vagy
szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szerződést kötött;
21.	közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a
közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési
eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében
hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként
alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt
szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái,
részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;
4
22.	közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás
megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel
kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült
értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;
23.	közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító
hirdetmény feladásának időpontja, a közvetlen részvételi felhívás [82. § (3) bekezdés]
megküldésének időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást
megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás
megkezdésének időpontja;
24.	közbeszerzési szerződés: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött,
árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes
szerződés;
25.	központi beszerző szerv: a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított
szervezet;
26.	központosított közbeszerzés: központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan
tevékenység, melynek célja
a)	áruk vagy szolgáltatások megrendelése e törvény szerinti ajánlatkérők számára való
továbbértékesítés céljából, illetve
b)	e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési
beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése;
27.	közszolgáltatói szerződés: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja az ajánlatkérő e
törvény szerinti közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy
folytatásának biztosítása;
28.	meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül
legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a)	vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények
névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,
b)	a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással
rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal
szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve
hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,
c)	jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a
felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza
(kijelölje) vagy visszahívja;
29.	műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék, vagy szolgáltatás olyan meghatározó
műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény,
termék, vagy szolgáltatás is teljesítheti;
30.	nem központi ajánlatkérő: az 5. § (1) bekezdés c)-e) pontja, valamint (2)-(3) bekezdése
szerinti ajánlatkérő;
31.	pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
32.	postai küldemény: megcímzett küldemény végleges, szállítandó formájában, tömegétől
függetlenül; a levélküldeményeken kívül különösen könyvek, katalógusok, hírlapok
folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó
postai csomagok, tömegüktől függetlenül;
33.	postai szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely postai küldemények gyűjtését,
feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalja magában, ideértve a postai szolgáltatásokról
szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatást, egyetemes szolgáltatást helyettesítő és az
egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásokat;
34.	postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás a következő területeken nyújtott szolgáltatás:
5
a)	postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és az azt követő
szolgáltatások, különösen a küldeményrendező szolgáltatások),
b)	az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, különösen címzés nélküli közvetlen
küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások;
35.	részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló
közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban
részvételi jelentkezést nyújt be;
36.	szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a
szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális
foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási
támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó
kormányrendelet szerinti szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet;
37.	támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb
anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a
kezességvállalást;
38.	tervpályázat: olyan jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az
ajánlatkérő szerv számára - főként a település- és területrendezés, építészet és építés, illetve
adatfeldolgozás területén - olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos
vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki;
39.	védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít
tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint
az olyan munkáltató, amely működésének fő célja hátrányos helyzetű munkavállalók
foglalkoztatása.
III.	Fejezet
A törvény személyi és tárgyi hatálya
4.	§
(1)	A meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy
szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott
szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek
lefolytatni.
(2)	A közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási
koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni.
Ajánlatkérő szervezetek
5.	§
(1)	E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
a)	a minisztérium,
b)	a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,
c)	az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és
országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a
területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
d)	a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,
6
e)	az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten
közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben
ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontokban meghatározott
egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten
meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több
ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
(2)	A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás
lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós
közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi
részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő
vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben
meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés
tárgya
a)	olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal
magában,
b)	olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató
létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési
munkáit foglalja magában, vagy
c)	olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz
kapcsolódik.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés
vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá
nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési
beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 25.000.000,-
forint összegben közvetlenül támogatja.
(4)	E törvény rendelkezését köteles betartani az az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó
szervezet, amely e törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy
szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását
kötelezővé teszi.
6.	§
(1)	E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából
lefolytatott beszerzése során - közszolgáltató ajánlatkérő az 5. § (1) bekezdésében
meghatározott szervezet, amennyiben az alábbiakban meghatározott közszolgáltató
tevékenységet folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre
a)	ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok
létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok
ivóvízzel történő ellátása;
b)	gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén
helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából,
vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
c)	vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy
drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy
üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
d)	meghatározott földrajzi terület hasznosítása
da)	repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy belvízi
fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
db)	kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
dc)	szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
7
e)	postai szolgáltatás, vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatás nyújtása.
(2)	Közszolgáltató tevékenységnek minősül, ha a (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,
ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató közszolgáltató ajánlatkérő közbeszerzési eljárása
a)	vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve,
hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve
vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a, vagy
b)	szennyvízelvezetéssel vagy - kezeléssel függ össze.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közlekedési szolgáltatások alkalmazásában hálózatnak
minősül, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott üzemeltetési - különösen a
szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a
szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó - feltételek alapján nyújtják.
7.	§
(1)	E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából
lefolytatott beszerzése során - közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely
nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)-
(2)	bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenységet folytatja vagy ilyen
tevékenység folytatása céljából hozták létre, feltéve, hogy felette az 5. § (1) bekezdésében
meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást
képes gyakorolni.
(2)	E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából
lefolytatott beszerzése során - közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely
nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek
körébe, és amely a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató
tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nem minősül közszolgáltató tevékenységnek, ha
a)	gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő
tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése,
valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladja
meg az érintett szervezet árbevételének 20%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában
foglaló megelőző három év átlagát;
b)	villamos energia vagy ivóvíz esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől
eltérő tevékenység folytatásához állít elő villamos energiát vagy ivóvizet, valamint a hálózat
ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladja meg az általa előállított villamos
energia vagy ivóvíz teljes mennyiségének 30%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában
foglaló megelőző három év átlagát.
(4)	A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon
vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott
számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e
tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit. Nem minősül a (2) bekezdés
alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a közszolgáltató tevékenység
ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános versenyeztetési eljárásban, objektív
kritériumok alapján nyerte el.
8
A közbeszerzés tárgyai
8.	§
(1)	Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy
szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya
árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet.
(2)	Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy
használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő -
megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az
üzembe helyezést is.
(3)	Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az
ajánlatkérő részéről:
a)	az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy
kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b)	építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése
együtt;
c)	az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen
eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.
(4)	A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő -
olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az
ajánlatkérő részéről.
(5)	Az építési koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes
szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott építési
beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának
meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással
együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a
koncessziós jogosult általi viselésével.
(6)	A szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött
visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás
nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának
meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással
együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a
koncessziós jogosult általi viselésével.
(7)	Az (5)-(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult
viseli a működési kockázatot, ha nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát
képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai,
illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán
névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati
kockázatból, vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a
koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek
figyelembe.
(8)	A közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV)
történő hivatkozással is meg kell adni.
Kivételek
9. §
(1)	E törvényt nem kell alkalmazni
9
a)	a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e
beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a
beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának
megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a
külön törvény alkalmazása alól felmentést adott;
b)	az a) pont alá nem tartozó
ba)	azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan
információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam
biztonságához fűződő alapvető érdekeivel,
bb)	olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges
biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárásban előírható biztonsági intézkedésekkel nem
garantálhatóak,
és amelyek megrendelésére az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e
törvény alkalmazása alól felmentést adott;
c)	nemzetközi megállapodásban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott külön eljárás
szerint történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal az Európai Unió
Működéséről szóló Szerződésnek (a továbbiakban: EUMSZ) megfelelően kötött nemzetközi
megállapodás vagy nemzetközi egyezmény projekt közös megvalósításával vagy
hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik, azzal, hogy a nemzetközi megállapodás
vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell;
d)	csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására - ideértve a
hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében
a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is -
vonatkozó nemzetközi megállapodásban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott
külön eljárás szerint történő beszerzésre;
e)	ha az ajánlatkérő - nemzetközi jogi kötelezettség alapján - nemzetközi szervezet által előírt
külön eljárás szerint köteles a beszerzést megvalósítani;
f)	nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által meghatározott külön
eljárás szerinti beszerzésre, ha a beszerzést teljes mértékben az adott szervezet vagy
intézmény finanszírozza, vagy abban az esetben, ha a beszerzést legnagyobb arányban az
adott szervezet vagy intézmény finanszírozza, és a felek e törvénytől eltérő közbeszerzési
szabályok alkalmazásában állapodnak meg;
g)	olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése, hogy az ajánlatkérő számára
lehetővé tegye nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybe
vételét, illetve a nyilvánosság irányában egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatás
nyújtását;
h)	az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött
szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló
kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és
működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen
magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt
gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi
személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;
i)	az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött
szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti
egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással
rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős
10
döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és
amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel
(ajánlatkérőkkel), vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel
kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;
j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy
ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve
közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló
együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel
érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt
piacról;k) a központi beszerző szerv által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru,
szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára
a központi beszerző szerv közbeszerzési szerződést kötött, valamint a központi beszerző
szervek által nyújtott járulékos közbeszerzési szolgáltatások megrendelése.
(2)	Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a közbeszerzési
szerződést a kontrollált jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette kontrollt
gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés h) pontja szerint kontrollált
más jogi személlyel.
(3)	Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha a kontrollált jogi személy
tagja az állam. Ebben az esetben az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltételeknek a tulajdonosi
jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető
személy esetén az általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.
(4)	Az (1) bekezdés i) pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát a
kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek
képviselhetnek egy, több vagy akár minden, kontrollt gyakorló ajánlatkérőt is. A kontrollált
jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek a kontrollt gyakorló ajánlatkérők érdekeivel.
(5)	Az (1) bekezdés h)-i) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt
fenn kell állniuk. Amennyiben az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a
szerződést jogosult és köteles felmondani.
(6)	Az (1) bekezdés h)-i) pontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az
azok alapján, harmadik személy részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet
nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy
fizeti meg.
(7)	Az (1) bekezdés h)-j) pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az
éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által kontrollált más
jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a
szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell
megállapítani. Amennyiben a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok
nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell - elsősorban hiteles üzleti
tervének bemutatásával - az említett adatokat.
(8)	E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az
alábbi esetekben:
a)	meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele, illetve az arra vonatkozó egyéb jog
megszerzése;
b)	audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató olyan beszerzése, amelynek tárgya
audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám vétele, fejlesztése, előállítása,
illetve audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók általi közös előállítása; valamint bármely
ajánlatkérőnek az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám
szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződése;
c)	választottbírósági, közvetítői és békéltetési tevékenység;
11
d)	jogi szolgáltatás igénybe vétele, amennyiben annak tárgya az alábbiakban meghatározott
tevékenység
da)	ügyvéd által ellátott jogi képviselet bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői vagy
közvetítői eljárásban, valamint az ehhez kapcsolódó, ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadás,
db)	közjegyző által nyújtott hitelesítési szolgáltatás,
dc)	jogszabály alapján vagy bíróság által kirendelt vagyonkezelő, gyám vagy gondnok által
nyújtott, valamint egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek ellátása felett a kirendelő bíróság
felügyeletet gyakorol,
de) tagállami hatósági hatáskör gyakorlását megtestesítő szolgáltatások;
e)	értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy
átruházásával kapcsolatos, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatások, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási
Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében végzett műveletek;
f)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitel- és
kölcsönszerződések;
g)	munkaszerződés, közszolgálati-, kormánytisztviselői- vagy közalkalmazotti jogviszony, a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos
állományának szolgálati viszonya;
h)	nonprofit szervezetek vagy egyesületek által nyújtott, az állampolgárok védelmét szolgáló
75250000-3, 75251000-0, 75251100-1, 75251110-4, 75251120-7, 75252000-7, 75222000-8,
98113100-9, 85143000-3 CPV kódok által meghatározott polgári védelmi és
veszélymegelőzési szolgáltatás, kivéve a betegszállítási mentőszolgáltatás;
i)	vasúti vagy földalatti közösségi személyszállítási szolgáltatások;
j) a 79341400-0, a 92111230-3 és a 92111240-6 CPV kódok által meghatározott politikai
kampányszolgáltatás, amelyet valamely politikai párt választási kampánnyal összefüggésben
rendel meg;
k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők
társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban -
meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja;
l) a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a
73430000-5 CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, kivéve, ha
annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az
ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.
(9)	E törvényt nem kell alkalmazni a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
szolgáltatást nyújtó szervezet következő tevékenységek célját szolgáló beszerzései
vonatkozásában:
a)	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-
értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos
továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását),
b)	a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV kódok által meghatározott és az értékpapírok és
egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával
kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
értelmében, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilizációs
mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek, beleértve a postai pénzesutalványokat és a
postai elszámolási számlákról történő átutalásokat,
c)	bélyeggyűjtői szolgáltatások, vagy
12
d)	logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetve a raktározást egyéb, nem postai
funkciókkal vegyítő szolgáltatások).
Közszolgáltató ajánlatkérők esetében alkalmazandó további kivételek
10. §
(1)	E törvényt a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell
alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott esetekben.
(2)	A közszolgáltató ajánlatkérőnek e törvényt nem kell alkalmaznia az olyan közszolgáltatói
szerződésre, amelyet harmadik fél részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából köt,
feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés
tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos
feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.
(3)	A 7. § szerinti közszolgáltató ajánlatkérőnek e törvényt nem kell alkalmaznia arra a
szerződésre, amely e törvény szerinti közszolgáltató tevékenysége folytatásától eltérő célra
irányul, vagy az ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységének az Európai Unión kívüli állam
területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár az Európai Unión belüli hálózat vagy
földrajzi terület fizikai használatával.
(4)	Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzési Hatóságon
keresztül - tájékoztatást adni azokról a tevékenységekről, illetve áru-, vagy
tevékenységcsoportokról, amelyek a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
11. §
E törvényt nem kell alkalmazni
a)	az ivóvízzel kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet
folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;
b)	gáz- és hőenergiával, valamint villamos energiával kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy
energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére;
c)	kőolaj vagy földgáz kitermelésével kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja
szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy
energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére;
d)	szén vagy más tüzelőanyag feltárásával és kitermelésével kapcsolatos, 6. § (1) bekezdés d)
pont dc) alpontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató ajánlatkérő
energiabeszerzésére vagy energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag beszerzésére;
12. §
(1)	E törvényt nem kell alkalmazni
a)	a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre,
b)	a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató
tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által ezen közszolgáltató
ajánlatkérők valamelyikének kapcsolt vállalkozásával megkötött közszolgáltatói szerződésre,
feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések, szolgáltatások, vagy építési
beruházások terén az a) vagy a b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos
összárbevételének legalább 80%-a a vele az a) pont szerinti viszonyban álló más szervezettel
vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott.
13
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a közszolgáltató ajánlatkérővel szerződést kötő
szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll
rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha e szervezet -
elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával - valószínűsíti az (1) bekezdésben
meghatározott árbevételi adatokat.
(3)	Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több
szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve
teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást a közszolgáltató ajánlatkérő részére, e
szervezetek által teljesített szolgáltatásból, árubeszerzésből, vagy építési beruházásból
származó teljes árbevételt kell figyelembe venni.
(4)	Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem
minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek és e szervezet az ajánlatkérővel kötendő szerződés
teljesítéséhez 25%-ot meghaladó mértékben harmadik - e §-ban meghatározott alanyi körön
kívül eső - szervezetet kíván igénybe venni, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor
alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e
harmadik szervezet kiválasztására az 5. § (4) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat
le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a
kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési
eljárást kellene lefolytatni.
(5)	E törvényt nem kell alkalmazni továbbá
a)	a kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, e törvény szerinti közszolgáltató
tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által ezen közszolgáltató
ajánlatkérők valamelyikével kötendő közszolgáltatói szerződésére,
b)	a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozással kötendő közszolgáltatói
szerződésére, amelynek maga is tagja,
feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább
három éven keresztül végezze, és a létesítő okirata kiköti, hogy a közös vállalkozást létrehozó
közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a közös vállalkozás tagjai maradnak.
(6)	Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)-(5) bekezdés alkalmazásával
kapcsolatban - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni a vele szerződést
kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan
körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak
megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.
13. §
(1)	E törvényt nem kell alkalmazni a közszolgáltatói szerződés megkötésére, ha a 2014/25/EU
irányelv 34-35. cikke szerinti eljárásban az Európai Bizottság megállapította, hogy az érintett
közszolgáltató tevékenységet valódi versenyfeltételek mellett végzik olyan piacon, amelyre a
belépés nem korlátozott, vagy a Bizottság e kérdésben a nyitva álló határidőn belül nem
hozott döntést.
(2)	Az Európai Bizottság eljárása tekintetében a 2014/25/EU irányelv 35. cikke, IV.
melléklete, valamint a 2005/15/EK bizottsági határozat irányadó. Az Európai Bizottság
eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály
rendelkezik. A külön jogszabály szerinti, az adott tevékenység versenyfeltételek mellett
történő végzésével összefüggő minden lényeges tényre vonatkozó tájékoztatás megadásával
kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el.
14
Koncessziók esetében alkalmazandó további kivételek
14.	§
(1)	E törvényt építési- vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére a 9. §-ban foglalt eseteken
túl nem kell alkalmazni az e §-ban meghatározott esetekben. Az építési vagy szolgáltatási
koncesszió közszolgáltató ajánlatkérő általi beszerzésére a 10-13. §-ban foglalt kivételek is
alkalmazandóak.
(2)	E törvényt - építési- vagy szolgáltatási koncesszió esetén - nem kell alkalmazni
a)	ha a közszolgáltató ajánlatkérő által kötött szerződés egy Európai Unión kívüli államban
folytatandó olyan tevékenységre irányul, amely nem jár együtt az Európai Unión belüli
hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával;
b)	a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 6. § (2) bekezdésében meghatározott
tevékenységre irányuló szerződés megkötésére.
(3)	E törvényt - szolgáltatási koncesszió esetén - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:
a)	ha a 6. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti szolgáltatást valamely gazdasági szereplő
jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott
kizárólagos jog alapján nyújtja, azzal, hogy a szerződés megkötéséről - amennyiben a
vonatkozó ágazati jogszabály a szerződéskötés más módon történő közzétételéről nem
rendelkezik - a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni;
b)	a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti
személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése;
c)	az 1008/2008/EK irányelv szerinti működési engedély alapján végzett légiközlekedési
szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése;
d)	a 92351100-7 CPV kód által meghatározott lottózói szolgáltatás (lottójáték) szervezésére
vonatkozó szerződés jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel
összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján történő megkötése.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jog alapításáról - a
Közbeszerzési Hatóságon keresztül - harminc napon belül tájékoztatni kell az Európai
Bizottságot.
(5)	A (3) bekezdés d) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jog alapítását az Európai
Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
A közbeszerzési értékhatárok
15.	§
(1)	A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára:
a)	európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési
értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok);
b)	a központi költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési
értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok).
(2)	Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé
az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(3)	Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi
költségvetési törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében
alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott - uniós
értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell.
(4)	A 3. mellékletében meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a
szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az
15
ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió
esetében kell e törvény szerint eljárnia.
(5)	A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós
értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján.
Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak
az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai
Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.
A közbeszerzés becsült értéke
16.	§
(1)	A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott
piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban
foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt
tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell
érteni.
(2)	A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre
jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha
az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést.
(3)	Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült
értékébe minden rész értékét be kell számítani.
(4)	Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a
továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak
figyelembe vételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi
működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy
különálló működési egység saját gazdasági szervezettel, és működési költségvetése felett
önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett
különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni.
(5)	A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve a
módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki.
17. §
(1)	Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog
használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése:
a)	egy évre vagy annál rövidebb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés
esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
b)	határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az
eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás
negyvennyolcszorosa.
(2)	Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként
visszatérően kötött szerződés esetében:
a)	az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti
tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és
értékbeli változással, vagy
b)	az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál
hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
16
(3)	A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes
díj at:
a)	határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás;
b)	határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés
esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(4)	A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a
következőket kell figyelembe venni:
a)	biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;
b)	banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb
ellenszolgáltatásokat;
c)	a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és
egyéb ellenszolgáltatásokat.
(5)	Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes - műszaki és gazdasági
szempontból funkcionális egységet képező - építési beruházásért járó ellenértéket kell
figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához
szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét
is.
18. §
(1)	A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt
kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(2)	Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a
dinamikus beszerzési rendszer alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült
legmagasabb összértéke.
(3)	Az innovációs partnerség becsült értéke a tervezett partnerség valamennyi szakasza során
megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén
kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások becsült
legmagasabb összértéke.
(4)	A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:
a)	a pályázóknak fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) és egyéb ellenszolgáltatást,
valamint
b)	annak a szolgáltatásnak a becsült értékét, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást
követő, 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési
eljárásban kell a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak)
valamelyikével szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő
(kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.
19. §
(1)	Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával
megválasztani.
(2)	Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény
szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó
szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.
(3)	Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló
szolgáltatás megrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése
részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének
meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.
17
(4)	Ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja
az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti
eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek
a)	önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében
23.455.200,- forintnál, építési beruházások esetében pedig 293.190.000,- forintnál kevesebb,
és
b)	a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával
megállapított teljes becsült érték 20%-át.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben a 111. § szerinti kivételek nem alkalmazhatók.
(6)	A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az
országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete
terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni.
A koncesszió becsült értéke
20. §
(1)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor a
koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió tárgyát képező
építési beruházásból, illetve szolgáltatás megrendelésből, valamint az ezekhez kapcsolódó
árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel.
(2)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1)
bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket:
a)	opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke;
b)	a koncesszió tárgyát képező építmények használói, vagy a szolgáltatások igénybe vevői
által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében
beszedett díjat és bírságot;
c)	az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás,
illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ide értve a közszolgáltatási
kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is;
d)	harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult
részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny;
e)	a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;
f)	a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és
szolgáltatás értéke;
g)	a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék, vagy egyéb
kifizetés.
(2)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározása során a 19. §
(1)-(3) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
(3)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározására vonatkozó
objektív módszert a közbeszerzési dokumentumokban ismertetni kell.
Az alkalmazandó eljárásrend
21.	§
(1)	Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második
Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra
a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
18
(2)	A 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybe vételére irányuló
közbeszerzési eljárások esetében - ide nem értve a koncessziós beszerzési eljárásokat - a
Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni.
(3)	A koncessziós beszerzési eljárások esetében a Negyedik Részt alkalmazva kell eljárni.
(4)	A közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos, e
törvénytől eltérő szabályait külön jogszabály határozza meg. E törvényt a közszolgáltatói
szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás során a külön jogszabályban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. A 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységének
biztosítása céljától eltérő célból lefolytatott beszerzése során e törvény általános szabályai
szerint jár el.
(5)	A - főként a település- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás
területén - alkalmazható tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály határozza meg.
(6)	Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik részt alkalmazva köteles eljárni,
kivéve, ha ajánlatkérői minősége az 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi
esetben az alkalmazandó eljárásrendet az (1) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.
Vegyes beszerzések
22.	§
(1)	Ha a közbeszerzés többféle, a 8. § (2)-(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal
magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás,
amely a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatást, valamint ezektől eltérő további
szolgáltatást is magában foglal, vagy a közbeszerzés tárgya szolgáltatást és árubeszerzést is
magában foglal, a beszerzés fő tárgyát a legmagasabb értékű beszerzési tárgy jelenti.
(3)	Ha a közbeszerzés építési és szolgáltatási koncessziót, vagy többféle szolgáltatásra
vonatkozó koncessziót foglal vegyesen magában, a koncessziós beszerzési eljárásra a
beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában, ha a szolgáltatási koncesszió a 3. melléklet szerinti
szociális és egyéb szolgáltatást, valamint ezektől eltérő további szolgáltatást is magában
foglal, a beszerzés fő tárgyát a magasabb értékű szolgáltatás jelenti.
(5)	Ha a közszolgáltató ajánlatkérő által kötött szerződés az ajánlatkérő valamely e törvény
szerinti közszolgáltató tevékenységének folytatása és egyben azon kívüli tevékenységének
folytatása céljából is szükséges, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy
a)	a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, ilyenkor az egyes szerződések
megkötésére az adott szerződésre irányadó szabályokat kell alkalmazni, vagy
b)	egy szerződést köt, amely esetben a szerződés elsődleges célját jelentő tevékenységre
irányadó szabályokat kell a szerződés megkötésére alkalmazni.
Az e bekezdés szerinti választás nem irányulhat e törvény alkalmazásának mellőzésére.
(6)	Ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés
elsődlegesen mely tevékenység ellátásához szükséges
a)	a közbeszerzési eljárás e törvény szerinti általános eljárási szabályait (Második vagy
Harmadik Rész) kell alkalmazni, ha a közbeszerzési szerződés valamely része a Második
vagy Harmadik Rész hatálya alá tartozik, más része esetében pedig a 21. § (4) bekezdés
szerinti külön jogszabály lenne alkalmazandó;
b)	a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával
köteles eljárni, ha a beszerzés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön
19
jogszabályt kell alkalmazni, azonban a szerződésnek a közszolgáltató tevékenységének
folytatásától eltérő célra irányuló részére a Negyedik Rész lenne alkalmazandó;
c)	a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával
köteles eljárni, ha a szerződés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön
jogszabály alkalmazandó, azonban a szerződésnek az ajánlatkérő közszolgáltató
tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló része nem tartozik e törvény hatálya alá;
d)	építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén a Negyedik Részt az 5. § (1) bekezdése szerinti
-	nem közszolgáltató ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint kell
alkalmazni, ha a koncesszió valamely része tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérőkre,
valamely része tekintetében pedig az 5. § (1) bekezdés szerinti - nem közszolgáltató
ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok lennének alkalmazandóak;
e)	a közbeszerzési eljárás e törvény szerinti általános eljárási szabályait (Második vagy
Harmadik Rész) kell alkalmazni, ha a szerződésnek az ajánlatkérő közszolgáltató
tevékenységének folytatását szolgáló részére a Negyedik Rész, a szerződésnek az ajánlatkérő
közszolgáltató tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló részére a Második vagy
Harmadik Rész lenne alkalmazandó;
f)	a Negyedik Részben foglalt szabályok szerint kell eljárni, ha a szerződésnek a
közszolgáltató ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységének folytatását szolgáló részére a
Negyedik Része lenne alkalmazandó, míg a szerződésnek az ajánlatkérő közszolgáltató
tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló része nem tartozik e törvény hatálya alá.
(7)	A 22-24. § alkalmazásában közbeszerzési eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárás
nem értendő.
23.	§
(1)	E § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha - a 22. §-ban foglalt eseteken kívül - egy
beszerzés különböző elemeire eltérő jogi szabályozás vonatkozik - akár olyan módon, hogy e
törvény alapján eltérő szabályok alkalmazandóak, akár olyan módon, hogy a beszerzés
részben nem tartozik e törvény hatálya alá. A közszolgáltató ajánlatkérők esetében e §
rendelkezései akkor alkalmazandóak, ha a beszerzés eltérő jogi szabályozás alá tartozó elemei
egyaránt az ajánlatkérő közszolgáltató tevékenysége folytatásának célját szolgálják.
(2)	Ha a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, és szükségszerűen egy
szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére alkalmazandó szabályokat a beszerzés fő
tárgya határozza meg.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában szolgáltatási koncessziós elemeket és árubeszerzést
magában foglaló szerződés esetében a beszerzés fő tárgyát az alapján kell meghatározni, hogy
a szolgáltatási és árubeszerzési elemek közül melyiknek magasabb a becsült értéke.
(4)	Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, és az ajánlatkérő a
beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott
szerződés tárgyának megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(5)	Ha az ajánlatkérő objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt,
az alkalmazandó szabályokat a (6)-(8) bekezdés alapján kell meghatározni.
(6)	Ha a szerződés közbeszerzési szerződés és e törvény alkalmazása alól kivételt képező
szerződés elemeit foglalja magában, a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárásra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az egyébként e törvény
alkalmazása alól kivételt képező szerződéses elemek értéke hogyan aránylik a teljes szerződés
értékéhez.
(7)	Ha a szerződés közbeszerzési szerződés, valamint építési, illetve szolgáltatási koncesszió
elemeit foglalja magában, a szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást kell lefolytatni,
20
amennyiben a közbeszerzési szerződési rész értéke önmagában eléri a rá irányadó
közbeszerzési értékhatárt.
(8)	Ha a szerződés építési vagy szolgáltatási koncesszió és e törvény alkalmazása alól kivételt
képező szerződés elemeit foglalja magában, a szerződés megkötésére a koncessziós beszerzési
eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az egyébként e
törvény alkalmazása alól kivételt képező szerződéses elemek értéke hogyan aránylik a teljes
szerződés értékéhez.
24.	§
(1)	A 22. § (5) bekezdésében és a 23. §-ban foglalt szabályoktól eltérően e § rendelkezéseit
kell alkalmazni, amennyiben a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e
törvény hatálya alá a 9. § (1) bekezdés a) pontja vagy b) pont ba) alpontja alapján nem tartozó
elemekből áll.
(2)	Ha a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, és szükségszerűen egy
szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére
a)	ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja hatálya alá tartozó szerződési elemet
tartalmaz, e törvényt - a 9. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felmentés rendelkezésre állása
esetén - nem kell alkalmazni;
b)	ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződési elemet tartalmaz - és
egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset - a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
szóló törvény alkalmazandó.
(3)	Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, és az ajánlatkérő a
beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott
szerződés tárgyának megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Ha az ajánlatkérő objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt
a)	ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja hatálya alá tartozó szerződési elemet
tartalmaz, e törvényt - a 9. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felmentés rendelkezésre állása
esetén - nem kell alkalmazni, amennyiben a beszerzés egyetlen szerződés kötésével való
megvalósítása objektív okból indokolt;
b)	ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződési elemet tartalmaz - és
egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset - a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
szóló törvény alkalmazandó, amennyiben a beszerzés egyetlen szerződés kötésével való
megvalósítása objektív okból indokolt.
(5)	Az ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése nem irányulhat e
törvény vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alkalmazásának
mellőzésére.
IV.	Fejezet
A közbeszerzési eljárások alanyaira vonatkozó rendelkezések
Összeférhetetlenség
25.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy
elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek
kialakulását.
21
(2)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az
ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos
gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt
vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre
jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a)	az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe
bevont személy vagy szervezet,
b)	az a szervezet, amelynek
ba)	vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb)	tulajdonosát,
bc)	a ba)-bb) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli
hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos
tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
(4)	Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet
figyelmét arra, ha a (3) bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-
információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget
eredményezne.
(5)	Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak
előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles
nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
(6)	A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem
összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,
a)	akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-,
piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés
megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges
adatokat közölve kért táj ékoztatást,
b)	aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4)
bekezdés] vett részt,
c)	akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat)
benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása
kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő
vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó
információt.
(7)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki,
ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem
biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy
az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való
részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az
összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.
Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok
26. §
(1)	Az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles az e
törvény hatálya alá tartozásáról, valamint az adataiban bekövetkezett változásról a
Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésétől, illetve a változástól
számított harminc napon belül.
22
(2)	A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, és azt a
honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint
tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Ha az érintett szervezet az (1) bekezdés
szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet e törvény
hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárását kezdeményezi.
27.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,
lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba
bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai
dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen
meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy
testületeket.
(2)	Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő
közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való
eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését
megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.
(3)	A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok
elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az
ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek
együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és
pénzügyi szakértelemmel. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló
közbeszerzési eljárásba Ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót
bevonni.
(4)	Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,
legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a
hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás [71-72. §] megadását követő - e törvény szerinti
elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot
készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági
munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek - amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet
-	részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5)	Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a
bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási
joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében
név szerinti szavazást kell alkalmazni.
Az eljárás előkészítése
28.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére
tekintettel - megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott
közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők
képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból
reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során
törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés
tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembe
vételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére.
23
(2)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült
érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A
vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek
különösen
a)	a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,
b)	a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,
c)	igazságügyi szakértő igénybe vétele,
d)	szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
e)	szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes
építési adatbázis,
f)	a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,
e)	az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.
(3)	Építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott
követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg. Külön jogszabályban foglalt
esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.
(4)	A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő előzetes piaci konzultációkat
folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett
beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő
köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a
közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását
-	megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő
elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. Az előzetes piaci konzultációk
eredményének ismertetése érdekében ennek megfelelően tett intézkedéseket az ajánlatkérő
köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.
Közös közbeszerzési eljárások
29.	§
(1)	Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési
eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e
törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.
(2)	Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy
maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni,
hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást.
30.	§
(1)	Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is
megvalósíthat egy közbeszerzést, köthet keretmegállapodást, vagy működtethet dinamikus
beszerzési rendszert.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek - amennyiben nemzetközi
megállapodás az e §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza - az Európai Unió más
tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni
a)	az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a közbeszerzés
megvalósítására melyikük tagállamának jogszabályait alkalmazzák, valamint
b)	a közbeszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás
lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a
szerződés megkötésére.
24
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított közbeszerzés
közbeszerzési dokumentumaiban is fel kell tüntetni.
(4)	Az ajánlatkérő - amennyiben e törvény vagy külön jogszabály nem írja elő meghatározott
központi beszerző szerv igénybe vételét - a közbeszerzés megvalósítása érdekében igénybe
veheti az Európai Unió más tagállamában található központi beszerző szerv szolgáltatásait. A
szerződés dinamikus beszerzési rendszer keretében vagy keretmegállapodás alapján történő
odaítélésére annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai irányadók, amelyben a központi
beszerző szerv található.
(5)	Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közös
szervezetet hozhat létre meghatározott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ez esetben az
ajánlatkérőknek - a közös szervezet legfőbb szervének döntése alapján - meg kell
állapodniuk abban, hogy a közbeszerzési eljárások annak a tagállamnak a közbeszerzési
szabályai szerint kerülnek lefolytatásra, amelyben
a)	a közös szervezet székhelye található; vagy
b)	amelyben a közös szervezet a tevékenységét végzi.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti közös szervezet létrehozható határozatlan vagy határozott időre,
meghatározott beszerzés típusokra, illetve egy vagy több egyedi közbeszerzés
megvalósítására is, feltéve, hogy az a közös szervezet létesítő okiratában rögzítésre került.
Központosított közbeszerzés
31.	§
(1)	A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását
rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított
közalapítványok, valamint azon állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában,
amelyek felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni,
meghatározva a központosított eljárás személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre
feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás
lehetőségét.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi
szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a külön jogszabályban meghatározott esetben központosított
eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak
meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre
feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv).
(3)	A kormányzati kommunikációs feladatok ellátásával kapcsolatos közbeszerzések esetében
a külön jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárást kell alkalmazni. A
Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve
annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet
(központi beszerző szerv).
(4)	Az e § szerinti központosított közbeszerzési eljárások részletes - e törvénytől az ilyen
eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait külön jogszabály határozza meg.
(5)	A központosított közbeszerzési eljárásokat elektronikus úton kell megvalósítani.
32.	§
(1)	Több ajánlatkérő - amennyiben a 31. § alapján valamely központi beszerző szerv
igénybevétele nem kötelező - jogosult közös központi beszerző szervet létrehozni vagy
maguk közül az egyik ajánlatkérőt központi beszerző szervként kijelölni és közbeszerzéseket
25
összevontan, központosítottan lefolytatni. A központosított közbeszerzési rendszert létrehozó
ajánlatkérők együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(2)	A központosított közbeszerzési rendszer működtetéséért a központi beszerző szerv felelős.
A rendszert igénybe vevő ajánlatkérő felelős a közbeszerzés általa lefolytatott részeinek
megvalósításáért, így különösen a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus
beszerzési rendszerből való megrendelésért, vagy a központi beszerző szerv által kötött
keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül - történő
beszerzésért.
(3)	A központosított közbeszerzési eljárásokat elektronikus úton kell megvalósítani.
Fenntartott szerződések
33.	§
(1)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a
Kormány által elrendelt esetben köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő
szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára,
amelyek 30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy hátrányos
helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás
keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek 30%-ot
meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Az ajánlatkérő úgy is
rendelkezhet, vagy a Kormány által elrendelt esetben köteles úgy rendelkezni, hogy a
közbeszerzési szerződést olyan munkahely-teremtési program keretében kell teljesíteni,
amelynek keretében legalább 30%-ban megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy
hátrányos helyzetű személyek kerülnek alkalmazásra a szerződés teljesítése során (védett
munkahely-teremtési program). Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az
ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
(2)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződés esetében köteles
biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon gazdasági szereplő esélyegyenlőségét, amely
30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy hátrányos
helyzetű munkavállalót foglalkoztat.
34.	§
(1)	Az ajánlatkérő a 3. melléklet szerinti 75121000-0, 75122000-7, 75123000-4, 79622000-0,
79624000-4, 79625000-1, 80110000-8, 80300000-7, 80420000-4, 80430000-7, 80511000-9,
80520000-5, 80590000-6, továbbá a 85000000-9-től a 85323000-9-ig tartó, valamint a
92500000-6, 92600000-7, 98133000-4, 98133110-8 CPV kódok által meghatározott
egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében a közbeszerzési eljárásban való
részvétel jogát fenntarthatja azon gazdasági szereplők részére, amelyek
a)	tevékenysége az e bekezdésben meghatározott egészségügyi, szociális és kulturális
szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó közfeladat ellátására irányul,
b)	működése nonprofit jellegű, ahol a nyereséget a szervezet közfeladatainak ellátására
fordítják, vagy amennyiben a nyereség felosztásra kerül, akkor az a munkavállalóknak a
szervezet irányításába való bekapcsolódását szolgálja,
c)	irányítási vagy tulajdonosi struktúrája biztosítja a munkavállalók aktív részvételét a
szervezet irányításában, vagy szükségessé teszi a munkavállalók, illetve a közfeladat
ellátásában érdekeltek aktív részvételét, továbbá
d)	e bekezdés alapján a megelőző három évben nem kötöttek az ajánlatkérővel e bekezdés
hatálya alá tartozó tárgyú szerződést.
26
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződés határozott időre, legfeljebb három évre köthető.
(3)	A közbeszerzési eljárásban való részvétel jogának e § szerinti fenntartására az eljárást
megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok
35.	§
(1)	Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi
jelentkezést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre
jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
(3)	A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett
minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre
jelentkezők megjelölését.
(4)	Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a
felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös
ajánlattevőknek vagy közös részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve
felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.
(5)	Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [54. §] írja elő, a közös
ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati
kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [54. § (4) bekezdése]
esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(6)	A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen
felelnek.
(7)	A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében
az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás
nem következhet be.
(8)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó
szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő
szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti azt. Az
eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői
elvárást egyértelműen rögzítenie kell.
(9)	Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli
gazdálkodó szervezet létrehozását (projekttársaság), a közbeszerzési dokumentumokban
köteles megadni a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket,
amelyek kizárólag a jogi formára, a jegyzett tőke minimális - a szerződés értékével arányosan
meghatározott - összegére, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körére, valamint
tevékenységének ellenőrzésére vonatkozhatnak.
36.	§
(1)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -
részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a)	nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik
részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
27
c)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát
nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].
(2)	Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését
észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra
vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
(3)	Amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy
szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt.
11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli
vagy azt alapos okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai
szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével -
jogosult a Gazdasági Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, építési
vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén rendelkezésére álló
bármely adatot.
V.	Fejezet
Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság
Közzététel
37.	§
(1)	Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:
a)	ez előzetes tájékoztatót;
b)	a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;
c)	a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárást, valamint versenypárbeszédet megindító részvételi
felhívást, kivéve az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint a külön
jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel vagy
előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást megindító
közvetlen részvételi felhívást;
d)	a 117. §-ban szabályozott saját beszerzési szabályok szerint folytatott eljárást megindító
felhívást;
e)	a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt;
f)	tervpályázati kiírást;
g)	koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a 128. § és a 129. § (2) bekezdése
szerinti eljárás kivételével;
h)	az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
i)	tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
j) a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.
(2)	Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő
legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról
vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői
döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési
eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.
(3)	Az ajánlatkérő - amennyiben az eljárást megindító felhívást előzetes tájékoztató
formájában tette közzé - köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetni, ha
az előzetes tájékoztatóban meghatározott időszak alatt további szerződést nem kíván kötni.
28
(4)	Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót
keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a
keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött
szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző
negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz
munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.
(5)	Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított
tizenöt munkanapon belül köteles az (1) bekezdés j) pontja szerinti tájékoztatót tartalmazó
hirdetményt megküldeni közzétételre.
(6)	Az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton
és módon kell megküldenie közzétételre a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e
törvény szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles
közzétenni. Az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a
hirdetmények megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint
közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A
hirdetményellenőrzési díj igazgatási szolgáltatási díjnak minősül. A díjat a Hatóság köteles
alaptevékenysége körében a működésre fordítani.
38.	§
(1)	Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes tájékoztatót - a
közszolgáltató ajánlatkérő külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót -
készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes
árubeszerzéséről, építési beruházásáról vagy szolgáltatás megrendeléséről.
(2)	A 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetében az előzetes
tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződések pontos tárgyát képező szolgáltatások
megjelölését, azt a tájékoztatást, hogy az eljárásban további felhívást tartalmazó hirdetmény
közzétételére nem kerül, valamint fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy
részvételi szándékukat írásban jelezzék. Az előzetes tájékoztató ilyen esetben az elkövetkező
tizenkét hónapnál hosszabb időtartamra is vonatkozhat.
(3)	Az ajánlatkérő az előzetes tájékoztatót, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót külön
jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé.
(4)	Az előzetes tájékoztatónak, illetve időszakos előzetes tájékoztatónak az ajánlatkérő
honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói
oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az
Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes tájékoztató, illetve időszakos előzetes tájékoztató
honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére
elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.
(5)	Az előzetes tájékoztatót, illetve időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás
lefolytatásának kötelezettségét.
39.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára
elektronikus úton, - a regisztrálási adatok megkérésének kivételével - korlátlanul és teljes
körűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.
(2)	Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, korlátlan, teljes körű,
térítésmentes hozzáférhetővé tétele nem lehetséges, mert
29
a)	a közbeszerzés jellegéből adódóan olyan sajátos elektronikus kapcsolattartási forma lenne
alkalmazandó, amely nem áll széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére,
b)	a közbeszerzési dokumentumok tartalma nyílt forráskódú, vagy a gazdasági szereplők
széles körében rendelkezésre álló alkalmazások felhasználásával nem megjeleníthető, vagy
felhasználási engedélyhez kötött, és az ajánlatkérő a szükséges alkalmazásokat, illetve
felhasználási engedélyt nem tudja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani,
c)	a közbeszerzési dokumentumok üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmaznak, illetve
biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas jellegűek és a gazdasági szereplők széles
körében rendelkezésre álló elektronikus kapcsolattartási forma alkalmazásával a megfelelő
védelem nem biztosítható,az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a
közbeszerzési dokumentumokat milyen - adott esetben az elektronikus úttól eltérő - módon
fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a közbeszerzési dokumentumok
bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések alkalmazását írja elő és
milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.
Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során
40.	§
(1)	A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Közbeszerzési Hatóság által
üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybe vételével kell lebonyolítani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus közbeszerzési alkalmazás létrehozataláról,
működéséről, valamint igénybe vételének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.
41.	§
(1)	Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos
minden nyilatkozattétel - ha e törvényből más nem következik - írásban történik.
(2)	Az írásbeli nyilatkozatok - ahol valamely kapcsolattartási formát e törvény kifejezetten
nem kíván meg - teljesíthetőek:
a)	az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján;
b)	faxon;
c)	elektronikus úton.
(3)	Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban
nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő
nyilatkozattétel - központi beszerző szerv eljárása, valamint a dinamikus beszerzési rendszer,
elektronikus katalógus vagy elektronikus árlejtés alkalmazása esetének kivételével - nem
követelhető meg az ajánlattevőktől.
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással ellátott, vagy az törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály
szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.
(5)	Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésre postai kézbesítés csak
kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.
(6)	A közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az
eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet
rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus
gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.
30
Nyilvánosság a közbeszerzési eljárásban
42.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - a központi beszerző szervek
kivételével - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített
közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítenek az adott évre tervezett
közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A
közbeszerzési terv nyilvános.
(2)	A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást,
amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
(3)	A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó
eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő
közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó
eljárást is lefolytathat. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen
igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.
(4)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő
ellenőrzésére feljogosított szerv kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
43.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a
Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az
Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján -
közzétenni:
a)	a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;
b)	az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes
vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;
c)	a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjainak alkalmazásával megkötött szerződéseket a
szerződéskötést követően haladéktalanul;
d)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően
haladéktalanul;
e)	a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre
jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;
f)	a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő
felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az
ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a
kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló
közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt
teljesítését követő harminc napon belül;
g)	a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra
hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az
ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti közbeszerzési tervnek honlapon történő közzététel
esetén a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig
kell elérhetőnek lennie.
31
(4)	Az (1) bekezdés b) és f)-g) pontja szerinti adatot, információt, dokumentumot az
ajánlatkérő honlapon történő közzététel esetén legalább a 46. § (2) bekezdésében
meghatározott időtartamra köteles elérhetővé tenni.
(5)	Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szerződéseket az ajánlatkérő honlapon történő
közzététel esetén legalább a teljesítéstől számított öt év időtartamra köteles elérhetővé tenni.
(6)	Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan
időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni.
44.	§
(1)	A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a
72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett
ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti
titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra
hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles
csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ, vagy adat
nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A
gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén
kerül megfogalmazásra.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak
különösen
a)	azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb
nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b)	az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c)	az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében
bemutatott
ca)	korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy
szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és
adatokat,
cb)	gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra vonatkozó
információkat és adatokat,
d)	az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem
értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,
e)	ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a
szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján
nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.
(3)	A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),
valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt:
adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre
kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk,
alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(4)	Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása
során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében
köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum
benyújtására.
32
45.	§
(1)	Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy
részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően indokolt
esetben kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének -
ide értve a hiánypótlást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó
részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő
köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy
részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a
kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az
ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó
jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő
ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem
lehetséges.
(2)	Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére az eljárás eredményének
megküldését követően köteles külön tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az
általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, valamint tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és
innovációs partnerség esetén az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd menetéről
a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő
üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
Az eljárások dokumentálása, határidők számítása
46.	§
(1)	Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás
alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban, vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus
lefolytatása esetén e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan
köteles dokumentálni.
(2)	A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes
iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével
kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni.
Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági
felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell
megőrizni.
(3)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más
szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus
úton hozzáférést biztosítani.
47.	§
(1)	Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a
követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba
foglalással is teljesíthető.
(2)	Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály
alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja
elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is
benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy - ha az ajánlatkérő
lehetővé teszi - hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés
érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy
33
kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén az
ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése
szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia. Az ajánlatkérő a nem magyar
nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.
(3)	Ha az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az
e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott
igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.
48.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy
években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a
kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó
cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(2)	A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a
hónap utolsó napján.
(3)	Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő
legközelebbi munkanapon jár le.
(4)	A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását,
illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik.
MÁSODIK RÉSZ
AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁRT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI
VI.	Fejezet
A közbeszerzési eljárás megindítása
A közbeszerzési eljárás fajtái
49.	§
(1)	A közbeszerzési eljárás lehet:
a)	nyílt eljárás,
b)	meghívásos eljárás,
c)	innovációs partnerség,
d)	tárgyalásos eljárás,
e)	versenypárbeszéd,
f)	hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.
(2)	Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
eljárás csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le. Az
innovációs partnerség az e törvényben meghatározott célra alkalmazható.
(3)	A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(4)	Az ajánlatkérő alkalmazhatja a XVI. Fejezetben szabályozott sajátos beszerzési
módszereket.
34
A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívás
50.	§
(1)	A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó
szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen
részvételi felhívás lehet.
(2)	A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:
a)	az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail és (ha van) honlap címét;
b)	a közbeszerzési eljárás fajtáját, tárgyalásos és gyorsított eljárás, versenypárbeszéd,
valamint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak indokolását;
c)	azt az elérhetőséget, amelyen a közbeszerzési dokumentumok korlátlanul és teljes körűen,
közvetlenül és díjmentesen elektronikusan elérhetőek, illetve elérhetőek lesznek. Ha egyes
közbeszerzési dokumentumokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés a 39. §-ban foglalt
okok miatt nem biztosított, annak megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az
ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre;
d)	a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét;
e)	a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást
lefolytatják;
f)	annak feltüntetését, ha keretmegállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer
alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására kerül sor;
g)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
h)	a teljesítés helyét;
i)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
j) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;
k) a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van,
tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni,
valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek
száma. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait;
l) az ajánlatok értékelési szempontjait. Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nem
kizárólag az ár vagy kizárólag a 78. § szerint meghatározott költség alapján választják ki, a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozását
(kivételesen sorrendjét) is fel kell tüntetni;
m) a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat;
n) az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a
megkövetelt igazolási módot;
o)	az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt;
p) az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét, és a benyújtás módját;
q) az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a
magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés;
r) az ajánlat(ok) felbontásának idejét és - amennyiben nem elektronikusan történik - helyét,
az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; részvételi felhívás esetén a részvételi
jelentkezések felbontásának idejét és - amennyiben nem elektronikusan történik - helyét;
s) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével;
t) részvételi felhívás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;
u) az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információt, amelyet már a részvételi
felhívásban is fel kell tüntetni az eljárás későbbi szakaszára vonatkozóan;
v) ha a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, ezen feltételeket;
w) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett
projektre (programra) vonatkozó adatokat.
35
(3)	A közvetlen részvételi felhívásnak a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell
hivatkozást a közzétett előzetes tájékoztatóra és közzétételének napjára. Az ajánlattételi,
valamint a közvetlen részvételi felhívásnak tartalmaznia kell a gazdasági szereplők részére
való megküldésének napját.
(4)	Az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden
esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel
megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
51.	§
(1)	Amennyiben a nem központi ajánlatkérő szervek esetében a meghívásos vagy a
tárgyalásos eljárás meghirdetésére a 82. § (3) bekezdése, vagy a 86. § (2) bekezdése szerint
előzetes tájékoztató útján kerül sor, az előzetes tájékoztatót a külön jogszabályban foglalt
hirdetmény szerinti tartalommal kell közzétenni. Az eljárást meghirdető előzetes
tájékoztatóban konkrétan meg kell jelölni a szerződés tárgyát, azt a tényt, hogy az ajánlatkérő
közvetlen részvételi felhívással induló meghívásos eljárást vagy tárgyalásos eljárást folytat le,
valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy az előzetes
tájékoztatóban meghatározott határidőig részvételi szándékukat közöljék.
(2)	A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást meghirdető előzetes
tájékoztatóban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni,
hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni.
Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározása
52.	§
(1)	Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőt az
ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy - figyelembe véve a szerződés összetettségét és
az e törvényben előírt minimális határidőket - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok,
illetve részvételi jelentkezések elkészítéséhez.
(2)	Ha az ajánlatok elkészítését megelőzően a helyszín megtekintése vagy egyes iratok
helyszíni megtekintése szükséges, az ajánlattételi határidőt az e törvényben előírt minimális
határidőknél hosszabban kell megállapítani olyan módon, hogy valamennyi érintett gazdasági
szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges információkról.
(3)	A beérkezési határidőt csak hosszabbítani lehet, az ajánlati, ajánlattételi, illetve részvételi
felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával [55. §].
(4)	Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt:
a)	ha a kiegészítő tájékoztatást, bár azt a gazdasági szereplő az 57. §-ban meghatározottak
szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [57. § (2) bekezdés] teljesíteni, vagy
b)	ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja.
(5)	A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt
információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem
köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok
módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő
lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni,
annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb
tizennegyedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem
befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.
36
VII. Fejezet
A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz a közbeszerzési eljárásban
Visszalépés a közbeszerzéstől
53.	§
(1)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több
szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.
(2)	Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az (1) bekezdés szerinti
határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni és egyidejűleg tájékoztatni kell
azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem
hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül
kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.
(3)	Az előzetes tájékoztató közzététele nem jelent kötelezettséget a közbeszerzési eljárás
lefolytatására abban az esetben sem, ha a tájékoztató közbeszerzési eljárás meghirdetésére
irányult. Ez utóbbi esetben az eljárás megindításának elmaradásáról az ajánlatkérő köteles
hirdetményt feladni, valamint értesíteni azon gazdasági szereplőket, amelyek
szándéknyilatkozatukat az ajánlatkérőnél benyújtották.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az
ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet
befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő
lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja, hogy az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét
követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a
szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való
elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az
ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné
nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét
arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan
jövőbeli esemény az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást
eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).
(6)	Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt
(pályázatot, projektjavaslatot, támogatási szerződés módosítást vagy változás-bejelentést)
nyújtott be, vagy fog benyújtani - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás
pályázati felhívásának megjelenésére - és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem
fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek
tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.
(7)	Az eljárás egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítására a 75. §, az eljárás
eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése
irányadó.
(8)	A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi
jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza.
(9)	Az ajánlattevő ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan
meghatározott szabályok irányadóak.
37
Az ajánlati biztosíték
54.	§
(1)	Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az
ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását
biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.
(2)	Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek
az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító
által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés
alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés
helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az
ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
(3)	Az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a
felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél
előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő
lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak
mértékét részenként kell előírnia.
(4)	Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonja vagy a szerződés
megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben. Az ajánlati biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt
ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes
európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és
ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül.
(5)	Az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni
a)	az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának
érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött
értesítést követő tíz napon belül;
b)	a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegezésben megjelölésre került - a
második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve,
ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító
mellékkötelezettséggé válik.
(6)	Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben
teljesített ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték
mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles
a)	az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban
meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az
ajánlattevőket;
b)	a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegezésben megjelölésre került - a
második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. §
(9)	bekezdése szerinti esetben.
(7)	Ha az ajánlatkérő - az e törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát
megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az
összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül
-	vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás
eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat
fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben
38
felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal
megegyező biztosíték fenntartására.
A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok, valamint az ajánlat és a részvételi
jelentkezés módosítása
55. §
(1)	Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja
módosítani, melyet hirdetményben közzétettek, az ajánlattételi határidő lejártáig, több
szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig
hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A
hirdetmény közzétételével egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik
az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési
dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A
hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően gyorsított eljárásban az ajánlattételi határidő lejártáig, több
szakaszból álló gyorsított eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig
elegendő feladni a módosításról szóló hirdetményt és a feladással egyidejűleg tájékoztatni kell
azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.
Ilyen esetben a részvételi vagy ajánlattételi határidőt is megfelelően meg kell hosszabbítani.
(3)	Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek
hirdetményben közzé, vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési
dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó
közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a
csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részételi
határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy - közvetlen
részvételi felhívás esetén - a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a
gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.
(4)	A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal
megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni.
(5)	A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás
vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely a részvételi felhívásban is szerepelt.
(6)	A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a
beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű
módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt
gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e
részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az
ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az
eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.
(7)	Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő
lejártáig új ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásával módosíthatja az ajánlatát,
illetve részvételi jelentkezését. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot vagy
részvételi jelentkezést visszavontnak kell tekinteni.
39
VIII. Fejezet
A kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni bejárás
56.	§
(1)	Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező
vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - a
közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást
kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.
(2)	A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az
ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb
négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a
közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt
legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3)	Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt
megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik
napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező
megadnia.
(4)	Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni,
vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, az
52.	§ (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(5)	A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, vagy meg kell
küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az
ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem
hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy
részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás
megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette
fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
(6)	Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást
megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg
kell küldeni vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági
szereplők részére.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltak irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín
megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.
IX.	Fejezet
A közbeszerzési dokumentumok
57.	§
(1)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő
tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást
megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre
bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő - az e törvényben
40
meghatározottak mellett - köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési
dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:
a)	a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az
ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket
meghatározni (a szerződéstervezet és a szerződéses feltételek a továbbiakban együtt:
szerződéstervezet),
b)	az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a
részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és
részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az
egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott
igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre.
(2)	A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként
legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi
jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie, az ajánlattételi
határidő lejártáig, több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejártáig.
X.	Fejezet
A közbeszerzés tárgyára vonatkozó követelmények
A műszaki leírás
58.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét - adott esetben
opcionális rész megadásával - az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes
tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is.
(2)	Az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további
közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A
műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a
közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés
tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.
E jellemzők utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és
nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának
valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredményben nem
befolyásolják az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy
kapcsolódnak a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés], valamint annak értékéhez és
céljaihoz képest arányosak.
(3)	A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell
lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny
biztosítását a közbeszerzés során.
(4)	A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály határozza meg.
Címkék és tanúsítás megkövetelése
59.	§
(1)	Ha az ajánlatkérő különleges környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési
beruházást, árut vagy szolgáltatást kíván beszerezni, vagy ezen jellemzőket az értékelés során
41
figyelembe kívánja venni, a műszaki leírásban vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó
feltételek vagy az értékelési szempontok keretében előírhatja valamely címke használatát,
feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:
a)	a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőt érintenek, amely a szerződés
tárgyához kapcsolódik, és amely alkalmas a szerződés tárgyától megkövetelt jellemzők
leírására;
b)	a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől
mentes szempontokon alapulnak;
c)	a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi
érdekelt fél - ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket, a
gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket - részt vehet;
d)	a címke megszerzése valamennyi érdekelt fél számára lehetséges;
e)	a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét
kérelmező gazdasági szereplő nem tud befolyást gyakorolni.
(2)	Ha az ajánlatkérő nem írja elő, hogy az építési beruházásnak, árunak vagy szolgáltatásnak
a címkére vonatkozó valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia a teljesítendő
vagy az értékelés során figyelembe vett címkézési követelményeket.
(3)	Az ajánlatkérő a megfelelés igazolásaként minden olyan címkét köteles elfogadni, amely
bizonyítja, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési
követelményeknek felel meg. Ha a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy rajta kívül álló ok
miatt nem volt lehetősége az ajánlatkérő által megadott vagy azzal egyenértékű címkének az
ajánlattételi határidőig rendelkezésre álló időn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő a
követelmények teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközt - különösen a gyártó
műszaki dokumentációját - is köteles elfogadni, ha a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az
általa megvalósítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel
az adott címke követelményeinek vagy - a (2) bekezdésben foglaltak esetén - az ajánlatkérő
által megadott követelményeknek.
(4)	Ha egy címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott
feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményt is előír, az
ajánlatkérő nem követelheti meg a címkével való rendelkezést, hanem a műszaki leírást az
adott címke részletes követelményeinek leírására vagy szükség esetén annak a szerződés
tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való
hivatkozással határozhatja meg.
60.	§
(1)	Az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásban, vagy az
értékelési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében
meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés igazolására
nyújtsanak be megfelelőségértékelő szerv által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szerv
által kiállított tanúsítványt. Ha az ajánlatkérő megköveteli egy konkrét megfelelőségértékelő
szerv által kiállított tanúsítvány benyújtását, a más elismert megfelelőségértékelő szervek által
kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványt is el kell fogadnia.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelőségértékelő szerv alatt a 765/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően akkreditált, megfelelőség-értékelési
tevékenységeket (kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést) végző szervet kell érteni.
(3)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközt -
különösen a gyártó műszaki dokumentációját - is köteles elfogadni, ha a gazdasági szereplő
bizonyítja, hogy rajta kívül álló ok miatt nem volt lehetősége az ajánlatkérő által megadott
szerv által kiállított vagy azzal egyenértékű tanúsítvány vagy vizsgálati jelentés
42
megszerzésére a benyújtásig rendelkezésre álló időn belül. Ebben az esetben az érintett
gazdasági szereplőnek bizonyítania kell, hogy az általa megvalósítandó építési beruházás,
szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott
követelményeknek vagy kritériumoknak.
Többváltozatú és részekre történő ajánlattétel
61.	§
(1)	Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetnie, hogy engedélyezi-e
vagy előírja-e változatok benyújtását. Változat benyújtásának megkövetelése vagy lehetővé
tétele esetén a felhívásban fel kell tüntetni, hogy változatot csak - nem változatot képező -
ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani.
(2)	A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat a minimumkövetelményeket,
amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük, valamint a változatokra vonatkozó egyéb
követelményeket. Nem írható elő a változatokra vonatkozóan olyan követelmény, amely nem
kapcsolódik a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés]. Az ajánlatkérő az értékelési
szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot
képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.
(3)	Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a
közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás
megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
(4)	Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez
kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő
ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást
megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.
(5)	A részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a
közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi
jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Az ajánlatkérő
korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az
eljárás nyertese - akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet
nyújtani -, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást
megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel
kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek
alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az
ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az
ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy
adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő
ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.
43
XI. Fejezet
Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények
A kizáró okok
62.	§
(1)	Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet
részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
a)	az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az
elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alól nem mentesült:
aa)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV.
törvény), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő
elkövetését is;
ab)	az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása,
vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban,
hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós
bűncselekmények, valamint a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés;
ac)	az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése, illetve a Btk. szerinti költségvetési csalás;
ad)	az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez
kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;
ae)	az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti
terrorizmus finanszírozása;
af)	az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk.
szerinti kényszermunka;
ag)	az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban;
ah)	a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)-g) pontokban felsoroltakhoz hasonló
bűncselekmény;
b)	egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési
kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az
ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek
megfizetésére halasztást kapott;
c)	végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést
közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági
szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga
szerint hasonló helyzetben van;
d)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
e)	gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az
elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert;
f)	tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési
eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az
eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon
jogerősen korlátozta;
44
g)	közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a 165. § (2) bekezdés f) pontja alapján
jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy - a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén - a bíróság által jogerősen megállapított
időtartam végéig;
h)	korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott
vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében
jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három
évig;
i)	az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem
megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó
nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott
nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt:
hamis nyilatkozat), amennyiben
ia)	a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra,
alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok
értékelésére vonatkozó döntését, és
ib)	a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna
ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére
álló igazolások tartalmának nem felel meg;
j) az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali
folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt
biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós
beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem
került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig;
k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy nem olyan államban rendelkezik
adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti
országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések
után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból
származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a
gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a
közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés
alapján kapott jövedelem,
kc) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §
ra)-rb) vagy rc)-rd) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető,
kd) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni
résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint
jogképes szervezet, amelynek tekintetében a ka), kb) és kc) alpont szerinti feltételek
fennállnak. Ha a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező
gazdasági társaság társulásként adózik, az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan
kell a ka) alpont szerinti feltételt megfelelően alkalmazni;
l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása
esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási - vagy annak
felülvizsgálata esetén bírósági - határozatban megállapított és a központi költségvetésbe
történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli
45
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi
bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;
m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás
előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő
kizárásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni;
n) a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben
meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a
versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható
határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az
ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem
régebben - jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;
o)	esetében az ajánlatkérő kellően megalapozott információval rendelkezik annak
megállapításához, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy
az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az
ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását
megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101.
cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság
mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2)
bekezdése szerinti végzésében megállapította.
(2)	A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és
nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben
a)	vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági
társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy
felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő
döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy
b)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az
elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel
szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető
tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság
esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő
szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező
személy volt.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű
gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott
adófizetési kötelezettséget kell érteni.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 98. § (4)
bekezdés d) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.
(5)	Az (1) bekezdés a) pont ag) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai
Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntetőjoga alá tartozó
külföldi állampolgár természetes személy esetében
a)	bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről
szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott
bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,
b)	vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása,
vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági
eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2)
bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió
46
tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény
kidolgozásáról szóló 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott
korrupciót,
c)	költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
d)	terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002 június 13-i
2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista
bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett
kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet,
e)	pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi
rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását,
f)	emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és
az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit
kell érteni.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2)
bekezdésben foglalt kizáró okokra.
(7)	Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az
eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről
való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési
Hatóságot az (1) bekezdés i) pontja és j) pontjának első fordulata szerinti kizárásról és a
kizárás időpontjáról.
63.	§
(1)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet
ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság
igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
a)	megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi
követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási
(vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági) határozat megállapította;
b)	három évnél nem régebben, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét - a c)
pontban meghatározott eset kivételével - súlyosan megszegte vagy külön jogszabályban
meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, súlyos, szakmai etikai
szabályokba ütköző cselekedetet követett el;
c)	korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses
kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés
felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján
alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként
szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős (részben vagy egészben) a szerződés
lehetetlenülését okozta;
d)	korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött
szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül
megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló (vég-
vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem
47
teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben
fizetett.
(2)	Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az alkalmazott, (1)
bekezdés szerinti kizáró okokat.
(3)	Az (1) bekezdésben, valamint a 62. § (1) bekezdés a), b), e), h) pontjában, j) pontjának
második fordulatában, l) és n) pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn
nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ajánlatkérő köteles kizárni az
eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik, az eljárásban
alkalmazandó kizáró ok fennáll. A kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő
az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles elvégezni.
Az öntisztázás
64.	§
(1)	A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb
kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy
alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési
eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta,
hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását
megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére
kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.
(2)	Ha a Közbeszerzési Hatóság 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata
esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondja az adott kizáró
ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül
köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai
közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.
Az alkalmassági követelmények
65.	§
(1)	Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez
megkövetelt
a)	gazdasági és pénzügyi helyzetre;
b)	műszaki és szakmai alkalmasságra;
c)	ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország
nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel,
jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre
vonatkozó feltételek előírásával.
(2)	Az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben
tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt
előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége
szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön
indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott
gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak
való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban
pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak
szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága
48
zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak
minősítse a szerződés teljesítésére.
(3)	Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre,
az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembe vétele mellett
a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is
tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig
lehet előírni.
(4)	Külön jogszabály határozza meg az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait és az
alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó részletes követelményeket.
(5)	A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a
referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű,
mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű
vagy mértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírttal műszaki szempontból egyenértékű
referenciát is köteles elfogadni. Az ajánlattevőktől megkövetelt - általános forgalmi adó
nélkül számított - árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés - a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékének megfelelő mértékű
alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó
minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági
szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen
az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékét elérő
teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.
(6)	Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre
jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen
kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés
lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
(7)	Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük
fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban,
több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást
megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy
követelményeket, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset
kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait
rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses, vagy előszerződésben vállalt
kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés
teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének
időtartama alatt.
(8)	Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és
pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint
kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás
teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
(9)	A külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére,
képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai
tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a
gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet
valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást, vagy szállítást amelyhez e kapacitásokra
szükség van. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető
igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre
49
vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés
kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell
alátámasztania.
(10)	Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint
árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet
esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az
ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben
az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek
igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti
alvállalkozó.
(11)	Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat,
amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd (7) bekezdés szerinti bevonása
nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban
alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése
hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a 64. § szerinti
lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a
korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.
XII.	Fejezet
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés összeállítása
66.	§
(1)	Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési
dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell
elkészítenie és benyújtania.
(2)	Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati
vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért
ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
(3)	A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(4)	Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben az
ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása
mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(5)	Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely
feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében a 68. § (5)
bekezdése szerinti információkat.
(6)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az
ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a)	a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b)	az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés
benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
50
67.	§
(1)	A gazdasági szereplő ajánlatában vagy - több szakaszból álló eljárás esetén - részvételi
jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek
való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok
teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt
nyilatkozatát benyújtani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról,
hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények
teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági
követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési
dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági
követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési
dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat tartalmazza
annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely
szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges
adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot.
(3)	Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló
eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre
bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának
előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az
előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek
történő megfelelést.
(4)	Az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be
kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési
eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A
nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már
ismert alvállalkozók megnevezését.
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása
68.	§
(1)	Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az
ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.
(2)	A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat esetében, az ajánlatot és
a részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy
részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az
ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja elektronikus
másolati példányok benyújtását.
(3)	A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál csak
az ajánlatkérő, az ajánlattevők (részvételre jelentkezők), valamint az általuk meghívott
személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a
külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, és személyek lehetnek jelen. E
személyek a bontáson a felolvasólapba be is tekinthetnek.
(4)	Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét,
lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési
51
szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt
ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.
(5)	A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét,
címét (székhelyét, lakóhelyét).
(6)	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok
ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon
belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után
beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell
felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek, illetve részvételre
jelentkezőnek megküldeni.
XIII.	Fejezet
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések bírálata
A bírálat folyamata
69. §
(1)	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell
vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2)	Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés
érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az
ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai
közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb
tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a
71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai
közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló
eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés
szerint elérhető adatbázisok adatait is.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az
értékelési szempontok szerint értékeli.
(4)	Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az
értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos
határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott
esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást
megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó
szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat
benyújtani.
(5)	Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve
felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, az ajánlatkérő ezen
ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel
legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások
benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet
meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban
foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.
52
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4)
bekezdésben foglaltak szerint nem csak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt
követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások
benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második
legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta
az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha
az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az
ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
(7)	Ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos
kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára
vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy
részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat.
(8)	Ha ajánlatkérő él azzal a lehetőséggel, hogy a több szakaszból álló eljárás részvételi
szakaszában meghatározza az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és az
adott közbeszerzési eljárásban a keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be,
az ajánlatkérő köteles már a részvételi jelentkezések bírálata során a (4) bekezdés szerinti
igazolásokat bekérni, és a részvételi szakasz eredményét ezek figyelembe vételével
megállapítani.
(9)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező utólagos igazolási kötelezettsége arra irányul,
hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állása és a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentum
alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Az alkalmassági
követelményeknek való megfelelés, a kizáró okok fenn nem állása és a 82. § (5) bekezdése
szerinti kritériumok tekintetében figyelembe vett értékek teljesülése esetén az ajánlat vagy
részvételi jelentkezés akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbi
nyilatkozatban feltüntetett adatoktól. Az igazolások utólagos benyújtásakor igazolt, adott
esetben a korábbi nyilatkozat szerinti értékeket meghaladó adatok azonban már nem
változtatják meg az ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők rangsorát.
(10)	A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő milyen igazolási módokat
köteles elfogadni, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő az alkalmasság és a
kizáró okok körében.
(11)	Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely
tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas
adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül
hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű
nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű
fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások,
valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás
benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások
listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.
(12)	Az alkalmassági követelmények tekintetében a gazdasági, valamint szakmai kamara a
tagjai tevékenységi körében - a külön jogszabályban részletesen szabályozott - minősített
ajánlattevői jegyzéket hozhat létre. A minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési
Hatóságnál nyilvántartásba kell venni, a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi, hogy a jegyzékbe
vétel feltételei az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelnek.
(13)	Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás,
nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől,
hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három
munkanapon belül köteles az információt megadni.
53
(14)	Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése
céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes
személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra,
szervezeti, köztestületi tagságra, és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait
kezelni. A kizáró okok fenn nem állta ellenőrzésének keretében - a külön jogszabályban
foglalt igazolási szabályok szerint - a büntetlen előéletre vonatkozó adatról hatósági igazolás
is kérhető. A kizáró okok hiányának igazolásához benyújtandó, külön jogszabályban foglalt
nyilatkozat gazdasági, valamint szakmai kamara előtt annak tagja által tett nyilatkozat is lehet.
70.	§
(1)	Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az
ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az
eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok
mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló
anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az
eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.
(2)	Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az
ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása
alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő
további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az
ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az
ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az
ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem
tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további
részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül
elbírálni. Ha a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének
időpontjáig a bírálatot nem tudja befejezni, minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg
értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének - annak eredeti időpontjától számított
hatvan napnál nem későbbi - új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt
megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.
Hiánypótlás, felvilágosítás kérés és a számítási hiba javítása
71.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, és részvételre jelentkező számára azonos
feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi
jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának
tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
(2)	A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a
többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az
ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá
a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.
(3)	A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés
megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás
során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ide értve a 69. § (4)-(5)
bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.
54
(4)	Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az
alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan
alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) pontja szerinti, korábbi
eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a
63.	§ szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása
mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt
helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.
(5)	Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy
felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt
-	határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan
hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
(6)	Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási
felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást
elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a
részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e
gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást
megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott
korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi
hiánypótlás során már nem pótolható.
(7)	Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan
felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében
szükséges.
(8)	A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a)	nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b)	az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége
végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum
tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy
hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes
árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető,
amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az
ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
(9)	A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért
szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az
értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival
legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál
nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az
ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adatait veheti
figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi
az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.
(10)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás
megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek
megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt
határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt
(példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
(11)	Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak
javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen
meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket
vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba
javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni
kell.
55
Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások
72.	§
(1)	Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó
adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára
figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe
vett ár vagy költség vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
(2)	Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a)	a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének
gazdaságosságára,
b)	a választott műszaki megoldásra,
c)	a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d)	az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
e)	a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek
való megfelelésre, vagy
f)	az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(3)	Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság
kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű
értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó
minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy
megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár
megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a
közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy
költséggel teljesíthető.
(4)	Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz
aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti
környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat
megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően
alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
(5)	Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az
ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati
elemeket megalapozó adatokat.
(6)	Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást
tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel
kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem
tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból
érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon
keresztül - az Európai Bizottságot.
(7)	Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is,
ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt
kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot,
ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás
teljesíthető.
56
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége
73.	§
(1)	Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a)	azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b)	az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;
c)	ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója vagy az alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet a 62. § § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban
felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez
szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a
követelményeknek való megfelelést;
e)	egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a
közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek,
ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai
követelményeit.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony
ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre
jelentkező ajánlatot tesz.
(4)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg
azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a
jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben
felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési
Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére
bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon
egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.
(5)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a
szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4) bekezdés szerinti
azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a (4)
bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk
feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett
információk nem mondanak-e ellent a (4) bekezdés szerinti követelményeknek.
(6)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha
a)	azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;
b)	az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb
összegben bocsátotta rendelkezésre;
c)	az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget,
amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog
nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
74.	§
(1)	Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt,
alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a)	a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;
b)	részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
(2)	Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
57
a)	azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást
nyújtani [2. § (5) bekezdés],
b)	azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell
nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].
(3)	Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi
Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell
alkalmazni.
XIV.	Fejezet
A közbeszerzési eljárás eredménye
Az eljárás eredménytelensége
75.	§
(1)	Eredménytelen az eljárás, ha
a)	nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában
részvételi j elentkezést;
b)	kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;
c)	az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen
ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
(2)	Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a)	a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való
elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];
b)	a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet
összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot
tett ajánlattevővel;
c)	valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi
ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;
d)	a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az
ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás
lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az
eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű
döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
(3)	Ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez
eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészben vagy részben történő elvonása, az
ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint
arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra,
átcsoportosításra.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító
hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített
adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok
bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus
árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített
adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.
(5)	Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt,
az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére
állapítható meg. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és
megindokolta, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a
58
szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné
nyilváníthatja.
A nyertes ajánlattevő kiválasztása
76.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot
vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és
környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (a
továbbiakban: értékelési szempontok).
(2)	Értékelési szempontként alkalmazhatóak
a)	a legalacsonyabb ár,
b)	a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költség-hatékonysági
módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy
c)	a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi,
szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.
(3)	A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az
alábbiakra:
a)	minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó
számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb
szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat
és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja,
időszaka;
b)	a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és
tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének
színvonalára.
(4)	A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható úgy is, hogy az
abban szereplő ár vagy költség elemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és az
ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással.
(5)	Az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt
megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a
legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek kifejezetten
valamely konkrétan meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő áru vagy
szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben
további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az
ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési
szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások
esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, vagy támogatásból
megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak
tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes
szabályokat határozhat meg.
(6)	Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a)	a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;
b)	nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi
vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;
c)	biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;
d)	az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez
szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az
eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell
59
különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást
(alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vett
tényezőket;
e)	az értékelési szempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri
értékelését.
(7)	A (6) bekezdés a) pontjának megfelelően az értékelési szempontok akkor tekintendők a
szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján megvalósítandó
építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és
azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is,
amelyek
a)	az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállítása, nyújtása vagy a vele való
kereskedés konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy
b)	az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik
szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódnak;még akkor is, ha ezek
érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás végeredményének
tulajdonságait.
(8)	Az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának
folyamatához kapcsolódóan értékelhető különösen a munkanélküli vagy tartósan
munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke, valamint az adott szerződés
teljesítésének keretében munkanélküliek képzését célzó intézkedések végrehajtása.
(9)	Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár
szempontját vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség
szempontját, köteles meghatározni
a)	a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési
szempontokat és az azok súlyát meghatározó - az értékelési szempont tényleges
jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
b)	ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek,
alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát,
c)	az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható
pontszám alsó és felső határát, amely minden értékelési szempont esetében azonos,
d)	azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti
pontszámot.
(10)	A (9) bekezdésben foglaltakat az eljárást megindító felhívásban meg kell adni azzal,
hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban is megadható. Kivételes esetben, ha a (9) bekezdés a) vagy b) pontja
szerinti súlyszám meghatározása objektív okból nem lehetséges - és ezt az ajánlatkérő az
eljárást megindító felhívásban egyértelműen alátámasztja -, az ajánlatkérőnek csökkenő
fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.
(11)	Ha az ajánlatkérő egyedül a legalacsonyabb költség értékelési szempontját alkalmazza és
annak körében az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás költségét életciklusköltség-
számítási módszer alkalmazásával határozza meg, a (9)-(10) bekezdéstől eltérően csak a 78.
§-ban foglaltakat adja meg a közbeszerzési dokumentumokban.
(12)	A (9) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról a
Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít.
(13)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg,
amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat
ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az
értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő
által benyújtott információk helytállóságáról.
60
77.	§
(1)	Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást vagy költséget tartalmazó értékelési szemponton vagy
alszemponton kívüli értékelési szempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati
elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott
ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra
egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az ajánlatkérő
bármely szempont tekintetében jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb
az adott ajánlati elem nem lehet.
(2)	Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként a legalacsonyabb ár szempontját
alkalmazza, az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást
megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az általa meghatározott
módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a
súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat a legkedvezőbb,
amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Ha az ajánlatkérő egyedül a legalacsonyabb
költség értékelési szempontját alkalmazza és annak körében az áru, szolgáltatás vagy építési
beruházás költségét életciklusköltség-számítási módszer alkalmazásával határozza meg, a
legkedvezőbb ajánlatot a 78. §-ban foglalt módszer alkalmazásával adja meg.
(3)	Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, ha
azt az eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte.
(4)	Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb
ajánlatot tette és ajánlata érvényes.
(5)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározhatja azt az objektív módszert
vagy a 76. § (6) bekezdés a)-d) pontjának megfelelő kiegészítő szempontot, amelynek alapján
a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztja, ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint
kiszámított összpontszáma, vagy a legalacsonyabb árat vagy költséget, mint egyedüli
értékelési szempontot több ajánlat azonos összegben tartalmazza. Ha az ajánlatkérő nem adott
meg ilyen módszert vagy szempontot, az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem
egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú
értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott, a legalacsonyabb ár értékelési
szempontja esetében pedig közjegyző jelenlétében tartott sorsolás alapján választ az
ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ajánlatok között. Az ajánlatkérő akkor is jogosult
közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat az e bekezdés szerinti
módszerrel nem határozható meg.
78.	§
(1)	Ha az ajánlatkérő az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás értékeléskor figyelembe vett
költségét életciklusköltség-számítási módszer alkalmazásával határozza meg, ezt a tényt az
eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetnie, valamint a közbeszerzési dokumentumokban
fel kell tüntetnie, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, és az ajánlatkérő
milyen módszert fog alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő
meghatározásához.
(2)	Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás
életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell az ajánlatkérő által
jelentőségüknek megfelelően meghatározott mértékben figyelembe venni:
a)	az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek, különösen
aa)	a megszerzéshez kapcsolódó költségek,
ab)	a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása,
ac)	a fenntartási költségek,
61
ad)	az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen az elszállítási és újrahasznosítási
költségek),
b)	az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során
kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzben kifejezett értéke
meghatározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású
gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás
hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
(3)	A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott
módszernek a következő feltételek mindegyikét teljesítenie kell:
a)	objektívan ellenőrizhető, a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti alapelvek érvényesülését
biztosító kritériumokon alapul, melyek nem hoznak indokolatlanul kedvező vagy kedvezőtlen
helyzetbe egyes gazdasági szereplőket;
b)	a módszer előre meghatározott, minden érdekelt számára hozzáférhető, és nem csak
kifejezetten egy adott közbeszerzési eljáráshoz alkalmazható;
c)	a szükséges adatokat a tevékenységüket az általában elvárható gondossággal végző
gazdasági szereplők ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.
(4)	A Közbeszerzési Hatóság az életciklusköltség-számítási módszertanokról útmutatót ad ki,
amelyben ismerteti azt is, ha uniós jogszabály alapján kötelezően alkalmazandó közös
módszertan áll rendelkezésre. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
meghatározhat egyes beszerzési tárgyak tekintetében kötelezően alkalmazandó
életciklusköltség-számítási módszertanokat.
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről
79. §
(1)	Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az
eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről,
az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének
érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek
részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb
három munkanapon belül.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön
jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az
ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi
jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli
összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező
részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.
(3)	Az összegezést az Európai Bizottság, a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzési eljárás
ellenőrzésére feljogosított más szervezet vagy a Gazdasági Versenyhivatal kérésére meg kell
küldeni. Az Európai Bizottság részére a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell
az összegezést megküldeni.
(4)	Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől
számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi
határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről
szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az
eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az
eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség)
jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az
ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új
62
ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást
küldeni Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton
haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
(5)	Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt
bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló
elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli
összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének
megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek,
illetve részvételre jelentkezőnek.
Az előzetes vitarendezés
80. §
(1)	Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult
a)	a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az
ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő
az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a
közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b)	bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő
tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban
együtt: kérelmező)
ba)	az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig,
bb)	a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi
szándék jelzésére meghatározott határidőig,
ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító vagy meghirdető
felhívás, a felhívással együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok, vagy azok módosítása.
(2)	A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes
vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum,
vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát,
észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt
alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
(3)	Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az
ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a
kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező
módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra
adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre
jelentkezőjét is tájékoztatja.
(4)	Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három
munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy a részvételre
jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy
indokolás [72. §] benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne
lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a
hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg,
míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül -
faxon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy a
részvételre jelentkezőket.
63
(5)	Ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek
megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt
eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem
benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem
kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére
vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként
lejárna.
XV.	Fejezet
Egyes eljárásfajták sajátos szabályai
Nyílt eljárás
81.	§
(1)	A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt
gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
(2)	A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul.
(3)	Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására az
egységes európai közbeszerzési dokumentumot.
(4)	Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a
bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok
értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő
-	és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett
ajánlattevő - tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és
alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul
alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő
ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell
elvégezni.
(5)	Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy
az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat
alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési
sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb
ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben
megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb
ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az
ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően
teljeskörűen elbírálja.
(6)	A (4)-(5) bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az értékelés
alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége
esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna.
(7)	Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harmincöt napnál
rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásának napjától számított legalább harminc napban lehet meghatározni, ha a
közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak.
(8)	Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
harmincöt nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót
64
tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a külön jogszabályban foglaltak szerint a
tájékoztatót tartalmazó hirdetmény szerinti adatokat, a (7) bekezdésben előírt határidőnél
rövidebbet is meg lehet határozni, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet rövidebb az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál.
(9)	Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a 39. § (2) bekezdése
szerint nem biztosítja a teljeskörű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi
határidőt legalább a (7) és (8) bekezdésekben foglaltaknál öt nappal hosszabb időtartamban
kell meghatározni.
(10)	Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a (7) bekezdésben foglalt határidők nem
lennének betarthatóak, az ajánlatkérő a (7) bekezdésben foglaltnál rövidebb ajánlattételi
határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó
hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál (gyorsított nyílt eljárás). A
gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(11)	A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a
közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához
az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő
az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési
beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba
épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban.
Meghívásos eljárás
82. §
(1)	A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-ban foglaltakkal összhangban. A
részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második,
ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre
felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot.
(2)	A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, az eljárás részvételi szakaszában - a (3)
bekezdés szerinti eset kivételével - bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi
jelentkezést.
(3)	A nem központi ajánlatkérő esetében a meghívásos eljárást előzetes tájékoztató útján is
meg lehet hirdetni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívást nem teszi
hirdetményben közzé, hanem azt egyidejűleg és közvetlenül küldi meg azon gazdasági
szereplőknek, amelyek az előzetes tájékoztatóban előírt határidőben szándéknyilatkozatukat
az ajánlatkérőnél benyújtották és felhívja őket, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásával
részvételi szándékukat erősítsék meg (a továbbiakban: közvetlen részvételi felhívást). A
közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni.
(4)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban - a (3) bekezdésben foglalt esetben az előzetes
tájékoztatóban vagy a közvetlen részvételi felhívásban - keretszámot határozhat meg arra
vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb
e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó
részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt
ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
(5)	Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban - a (3) bekezdésben
foglalt esetben az előzetes tájékoztatóban vagy a közvetlen részvételi felhívásban - meg kell
adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám
65
felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. Az ajánlatkérő köteles megadni
azokat az objektív és e törvény alapelveivel összhangban álló szempontokat, amelyek alapján
a rangsorolást elvégzi. Az ajánlatkérő megadhatja, hogy ezen objektív szempontoknak való
megfelelés tekintetében - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt
nyilatkozatának alátámasztására - a gazdasági szereplőktől milyen igazolás - a 69. §-ban
foglaltak szerinti - benyújtását kéri.
83.	§
(1)	A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás
megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
(2)	Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha az (1) bekezdés szerinti határidők nem
lennének betarthatóak, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi
határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének
napjától számított tizenöt napnál (gyorsított meghívásos eljárás). A gyorsított eljárás
alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(3)	Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt
közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített
jelentkezőknek - ha az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a kiválasztott
jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(4)	Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az
eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
84.	§
(1)	Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra vagy előzetes tájékoztatóra és közzétételének
napját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját;
c)	a közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének helyét; a 39. § (2) bekezdés
szerinti esetekben, ha más módon még nem bocsátották rendelkezésre, a felhíváshoz csatolni
kell az érintett dokumentumokat;
d)	a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi
szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat
alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint - ha
szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását,
amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában
részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e)	az ajánlattételi határidőt;
f)	az ajánlat benyújtásának címét és a benyújtás módját;
g)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
h)	az ajánlatok felbontásának idejét és - ha nem elektronikusan történik - helyét, valamint az
ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
i)	az ajánlati kötöttség időtartamát;
j) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2)	A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a
részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az
66
ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az
ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve. Az ajánlati
kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak
kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési
eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan -
napnál későbbi időtartamban.
(3)	Az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azt az igazolást, nyilatkozatot, amelyet a
részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy
nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
(4)	A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem
határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál
rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlattételi felhívás megküldésének
napjától számított legalább huszonöt napban lehet meghatározni, ha a közbeszerzési
eljárásban az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak.
(5)	Részvételi felhívással meghirdetett eljárás esetében, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább harmincöt nappal megelőzően, de
legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az
tartalmazta a külön jogszabályban foglaltak szerint a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
szerinti adatokat, a (4) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.
Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított tíz napnál.
(6)	A nem központi ajánlatkérő által indított eljárásban az ajánlattételi határidőt az
ajánlatkérő és az ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők megállapodásban
rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére
ajánlata összeállítására és benyújtására. Ha az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített
jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt
az ajánlatkérő állapítja meg, azzal, hogy az általa megállapított határidő nem lehet rövidebb
az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál.
(7)	Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a 39. § (2) bekezdése
szerint nem biztosítja a teljeskörű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi
határidőt a (4)-(6) bekezdésekben foglaltaknál legalább öt nappal hosszabb időtartamban
kell meghatározni.
(8)	A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő - ha a (4) bekezdésben foglalt határidők nem
lennének betarthatóak - az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi
felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
Tárgyalásos eljárás
85.	§
(1)	A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-sal összhangban. A részvételi
szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második, ajánlattételi
szakaszában az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre
jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
(2)	Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
a)	az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész
megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;
b)	a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;
67
c)	a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos
sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül
nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;
d)	az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön
jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös
műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy
e)	amennyiben megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert
kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja
alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az
ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
86.	§
(1)	A tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, a részvételi felhívásban fel kell tüntetni a
tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét. Az eljárás részvételi szakaszában - a (2)
bekezdésben foglalt eset kivételével - bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be
részvételi j elentkezést.
(2)	A nem központi ajánlatkérő esetében a tárgyalásos eljárást előzetes tájékoztató útján is
meg lehet hirdetni, a 82. § (3) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával.
(3)	Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban is meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát a
82.	§ (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával, azzal az eltéréssel, hogy a
keretszám felső határa legalább három lehet.
(4)	A tárgyalásos eljárásra a 83. §-t is alkalmazni kell.
87. §
(1)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás
és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket,
amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket
olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés
tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint
az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.
(2)	Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell,
azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni.
Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az
ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.
(3)	Az első ajánlat benyújtására vonatkozó ajánlattételi határidő meghatározására a 84. § (4)-
(8)	bekezdését kell alkalmazni.
(4)	A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott
feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van
kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem
határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezése) számított harminc - építési
beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba
épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.
(5)	Az ajánlatra a 84. § (3) bekezdését is alkalmazni kell.
(6)	Az ajánlatkérő, ha az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban jelezte, hogy
fenntartja ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem
tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.
Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul - faxon vagy elektronikus úton - értesíti az
ajánlattevőket, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével
68
áll be, az ajánlatkérő által - a (4) bekezdésben foglalt maximális időtartamok alkalmazásával
-	meghatározott időre.
88. §
(1)	A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások
arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.
(2)	Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az
ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az
összes ajánlattevőnek meg kell adni.
(3)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül
a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi
ajánlattevővel.
(4)	Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a
tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a
tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett
ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni vagy két munkanapon belül
meg kell küldeni.
(5)	Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat
több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel
folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették.
Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván
az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben
is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során, a tárgyalási
fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre.
(6)	A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
a)	az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb
közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak
vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az
érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban
tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem
lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,
b)	az értékelés szempontjai vagy módszere változna,
c)	az ajánlatkérő által meghatározott, a 87. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelmények
változnának.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg
kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve a megadott fordulót
követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott
ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest
az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
(8)	Az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt - a végleges ajánlatok,
vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően
-	az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más
közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról.
(9)	Az ajánlatkérőnek - ha az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos
információt - előzetesen egyértelműen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor
fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő az ajánlattevőket
felhívja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Az ajánlatkérőnek a végleges
ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.
69
89.	§
A tárgyalásos eljárásban - a 87. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - az ajánlatok
bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:
a)	Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati
kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy
az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a
tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat
olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás
keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését
megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő
volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által
meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal,
dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
b)	A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok
megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint
a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 72. §-t. Azon
nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal
kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem
pótolhatóak.
c)	A b) pont szerint megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli és - ha az eljárás
korábbi szakaszában nem került sor az igazolások bekérésére - a 69. § (4)-(6) bekezdései
szerint jár el.
Versenypárbeszéd
90.	§
(1)	A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - a 69.
§-ban foglaltakkal összhangban - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a
közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása
érdekében, majd ajánlatot kér.
(2)	A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik:
a)	a részvételi szakasz,
b)	a párbeszéd,
c)	az ajánlattételi szakasz.
(3)	Az ajánlatkérő versenypárbeszédet a 85. § (2) bekezdésében foglalt esetekben
alkalmazhat.
(4)	A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell tüntetni a
versenypárbeszéd alkalmazásának jogcímét. Az eljárás részvételi szakaszában bármely
érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést. A 86. § (3) bekezdését a
versenypárbeszédre is alkalmazni kell.
(5)	A versenypárbeszédben a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál
rövidebb időtartamban.
(6)	A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő
szempontrendszeren alapulhat.
(7)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározza a beszerzés tárgyára vonatkozó
igényeit és követelményeit, amelyeket ismertetőben pontosít. Az ismertetőnek tartalmaznia
70
kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak,
továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az
ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely
körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az
ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások. A szerződés megkötésének és teljesítésének
indikatív határidejét is meg kell jelölnie a közbeszerzési dokumentumokban.
91.	§
(1)	Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt
közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített
jelentkezőknek - ha az ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a
kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(2)	Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az
eljárást. A párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak
be megoldási javaslatot vagy tehetnek ajánlatot.
(3)	Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be,
amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.
92.	§
(1)	Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
c)	a közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének helyét; a 39. § (2) bekezdése
szerinti esetekben, ha más módon még nem bocsátották rendelkezésre, a felhíváshoz csatolni
kell az érintett dokumentumokat;
d)	a megoldási javaslat benyújtásának határidejét;
e)	a megoldási javaslat benyújtásának címét, illetve a benyújtás módját;
f)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási
javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd;
g)	a megoldási javaslatok felbontásának helyét (ha nem elektronikusan történik), és idejét;
h)	a - nem elektronikusan benyújtott - megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre
jogosultakat;
i)	a párbeszédre felhívás megküldésének napját;
j) a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait,
megkezdésének időpontját;
k) ha az ajánlatkérő él a párbeszédben az ajánlattevők létszámának csökkentése lehetőségével,
a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott
résztvevői létszám felső határát;
l)	ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó
-	általa meghatározott - előírásokat;
m) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - a megoldási javaslathoz
csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek
igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt
vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(2)	A 88. § (5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás
helyett párbeszédet kell érteni, és az ajánlatkérő a megvitatandó megoldási javaslatok számát
csökkenti.
71
(3)	A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell
a)	az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a 90. § (7) bekezdés szerinti
körülményekre,
b)	az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és
pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
c)	annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok.
(4)	A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait
alkalmazni kell, a 73. § (1) bekezdés a) pontjában és a 75. § (1) bekezdés a) pontjában
foglaltak az ajánlattevők által benyújtott megoldási javaslatokra is megfelelően
alkalmazandóak.
93.	§
(1)	A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra
irányul, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek a leginkább alkalmasak az
ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítésére.
(2)	Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az
ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az
összes ajánlattevőnek meg kell adni.
(3)	A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa
meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a közbeszerzés tárgya és a
közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételei nem változhatnak olyan jelentős
mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
Az értékelés szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.
(4)	A 92. § (2) bekezdése szerinti esetben a versenyben maradt résztvevőkkel folytatott
további párbeszéd során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára
csak kedvezőbb megoldási javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási
javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a
továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára
vagy fordulóira nem meghívni.
(5)	Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő
hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi
résztvevővel. Az ajánlattevő hozzájárulását valamely konkrét információ tervezett közlésére
vonatkozóan kell kérni.
(6)	Az ajánlatkérőnek - ha a párbeszédre szóbeli tárgyaláson vagy azon is kerül sor - minden
egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának
megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két
munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és
részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül meg kell küldeni.
94.	§
(1)	A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a
párbeszédben - adott esetben annak utolsó fordulójában - részt vett ajánlattevőket ajánlatuk
benyújtására.
(2)	Ha az érintett résztvevők hozzájárultak megoldási javaslatuknak a beszerzés tárgyára
vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához és
az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy
vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a
72
közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben a végleges ajánlat
benyújtásához új közbeszerzési dokumentumokat bocsát rendelkezésre.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási
javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.
(4)	Az ajánlattételi felhívásban közölni kell
a)	az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,
b)	az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,
c)	a (2) bekezdés szerinti esetben a közbeszerzési dokumentumok elérésére vonatkozó
információkat,
d)	az ajánlati kötöttség időtartamát,
e)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes
európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint
benyújtandó igazolások meghatározását, valamint - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó
azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő,
illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi
szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(5)	Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati
kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak
kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást
külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál
későbbi időtartamban.
(6)	Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel
érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van arra, hogy a szerződés
egyes nem lényeges feltételeit a nyertesként megnevezni kívánt ajánlattevővel egy
tárgyaláson pontosítsa. Ezek a pontosítások nem torzíthatják a versenyt és nem sérthetik a
gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
Innovációs partnerség
95.	§
(1)	Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy
innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek
eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése.
(2)	Az innovációs partnerség két szakaszra tagolódik:
a)	az e törvényben szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs partnerségi
szerződés vagy szerződések megkötésére (eljárási szakasz), majd
b)	a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott
feltételek szerint történik (szerződéses szakasz).
96.	§
(1)	Az innovációs partnerségi szerződés - vagy ha az ajánlatkérő a partnerséget több
ajánlattevővel kívánja létrehozni, szerződések - megkötésére az e §-ban foglalt eltérésekkel a
tárgyalásos eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban a 95. § (1) bekezdésének megfelelően
igényét olyan innovatív termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra határozza meg,
amely a piacon nem áll rendelkezésre. Az eljárás nem hirdethető meg előzetes tájékoztató
útján és az eljárásfajta választását a beszerzés tárgya újszerűségének (innovativitásának)
ismertetésével kell indokolnia az ajánlatkérőnek. A közbeszerzési dokumentumokban foglalt
73
szerződéses feltételeknek részletesen ki kell térniük a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra
vonatkozó feltételekre. Építési beruházás esetében nem szükséges árazatlan költségvetést a
gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, illetve az ajánlatban árazott költségvetést
benyújtani.
(3)	A részvételi jelentkezés benyújtására rendelkezésre álló határidőt az ajánlatkérő nem
határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított
harminc napnál rövidebb időtartamban, a tárgyalásos eljárásnál rendelkezésre álló határidő
rövidítési lehetőségek nem alkalmazhatóak.
(4)	Az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren
alapulhat.
(5)	Az eljárás ajánlattételi szakaszában a 87. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. Az
ajánlatkérő nem élhet a 87. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel.
(6)	Ha az ajánlatkérő él az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma
korlátozásának lehetőségével, a részvételre jelentkezők kiválasztása során különösen a
jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és
megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia.
(7)	Az ajánlattevők ajánlatának tartalmaznia kell az ajánlatkérő által meghatározott - a létező
megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projekt
leírását. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy az ajánlatban az ellenszolgáltatást mely
az ajánlattevőknek fizetendő díj-elemekre és milyen bontásban kell megadni és az értékelési
szempontok között szerepeltetni kell a fejlesztés eredményeként létrejövő árukra,
szolgáltatásokra vagy építési beruházásokra előre meghatározott maximális árat is.
(8)	Az ajánlatkérő az eljárási szakasz lezárásaként több ajánlattevővel is megköthet
partnerségi szerződést. A 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetményt a partnerségi
szerződés megkötéséről kell közzétenni.
97.	§
(1)	A partnerségi szerződésben kell meghatározni a kutatási és innovációs folyamat menetét,
amelynek egymást követő szakaszokból kell felépülnie, és amely magában foglalhatja az áruk
előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. A
partnerségi szerződésnek meg kell határoznia a partner által elérendő közbenső célokat,
amelyekhez kapcsolódóan díjazás kifizetéséről is rendelkeznie kell.
(2)	Az ajánlatkérő minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség
megszüntetéséről vagy a partnerek számának csökkentéséről az egyes partnerségi szerződések
felmondása révén, ha a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ennek lehetőségét és
feltételeit. A partnerségi szerződésben egyértelműen rögzíteni kell a partnerek számának
csökkentésére alkalmazandó objektív szempontokat, valamint hogy a folyamat végén az
ajánlatkérő hány gazdasági szereplőtől szerez be árut, szolgáltatást vagy építési beruházást,
illetve - ha a fejlesztési folyamat során nem csökkentette a partnerek számát ennek
megfelelően - hogy mely objektív szempontok alapján dönti el, hogy melyik partnertől szerzi
be azokat.
(3)	Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében az érintett partner
hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi
partnerrel. A partner hozzájárulását valamely konkrét információ tervezett közlésére
vonatkozóan kell kérni.
(4)	Az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, a különböző szakaszok
tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovativitását és azt, hogy a megoldás
kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. A
74
fejlesztést követően megvalósuló árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás értéke nem
lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges költségekhez képest.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
98.	§
(1)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás,
amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés
feltételeiről.
(2)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha
a)	a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés
feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra
meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek
ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott
esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;
b)	a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem
nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő
ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei
időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai
Bizottság kérésére - a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül - tájékoztatást adni.
Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen,
amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes
teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket, míg a részvételi
jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b)
vagy d) pontja alapján érvénytelen;
c)	a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt
kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő
számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya
nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő
módon határozták meg;
d)	a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja
egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi
megszerzése;
e)	az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt
rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők
nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem
eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.
(3)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési
beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha olyan új építési beruházásra vagy
szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg
ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére.
Ennek feltétele, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az
alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és
a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy
tárgyalásos eljárást alkalmazhat, megjelölte a lehetséges további építési beruházások és
szolgáltatások tárgyát és azok beszerzésének feltételeit, valamint a korábbi eljárásban az
építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az
újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének
75
meghatározása szempontjából). Ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első
szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(4)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés
esetében, ha
a)	az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják
elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a
piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
b)	a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes
ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-
technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen
beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a
fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések
együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
c)	az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
d)	az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági
végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő
értékesítés keretében szerzi be.
(5)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás
megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy
-	a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek vagy díjazottak valamelyikével kell szerződést
kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes
pályázót vagy ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra.
99.	§
(1)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 98. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárás
kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével, a 102. § (2) bekezdése szerinti esetben
tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik. Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az
ajánlattételi felhívást vagy tárgyalási meghívót egyidejűleg kell megküldeni az
ajánlattevőknek.
(2)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplő tehet ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek
ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem
küldött ajánlattételi felhívást.
(3)	A tárgyalásos eljárás a 98. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti
esetében, valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a
98.	§ (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább
három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.
100.	§
(1)	Az ajánlattételi felhívásnak az 50. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a)	a tárgyalásos eljárás jogcímét;
b)	a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
c)	az első tárgyalás időpontját.
(2)	Ha az ajánlatkérő a felhívás mellett nem bocsát rendelkezésre külön közbeszerzési
dokumentumokat, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az
árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó
szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.
76
(3)	A 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok
értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat.
(4)	Az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az
ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg
annak kezdetétől (a tárgyalások befejezése) számított harminc - építési beruházás esetén,
valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés
mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban.
101.	§
(1)	A tárgyalásokra a 88. § (2)-(4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. A 88. § (8)
bekezdése azzal alkalmazandó, hogy végleges ajánlat írásbeli benyújtása csak akkor
szükséges, ha az eljárásban több ajánlattevő vesz részt.
(2)	A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
a)	az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve
körülményében térjen el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési
tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását,
b)	az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan
mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik
ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy
c)	az értékelés szempontjai vagy módszere változna.
102. §
(1)	A 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal
vagy azokkal ajánlattevőkkel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést
kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni, továbbá
ha több gazdasági szereplőnek került sor felhívás vagy meghívó megküldésére, amely
ajánlattevő a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(2)	Ebben az esetben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást vagy ha a körülmények által
megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését,
tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek. A tárgyalási meghívó az
ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá legalább a beszerzés tárgyát
és mennyiségét kell, hogy tartalmazza.
(3)	A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban:
a)	az ajánlatkérőnek nem szükséges indokolnia, ha eltekint alkalmassági követelmény
előírásától,
b)	az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő egységes európai közbeszerzési dokumentumba
foglalt nyilatkozatát - a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartások ajánlatkérő általi
ellenőrzése mellett - a kizáró okok fenn nem állásának végleges igazolásaként.
103.	§
(1)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles
benyújtani a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre
felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés
becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről
szóló tájékoztatást.
77
(2)	A 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a
tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az
ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1)
bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási
meghívót kell megküldeni.
(3)	A 98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az
ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatósághoz benyújtani a tárgyalásos eljárás alkalmazását
megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett
szervezet nevét és címét.
(4)	A 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tárgyalásos eljárás esetében a Közbeszerzési
Hatóság részletes indokolással ellátott döntést hoz, amely alapján a tárgyalásos eljárás
jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A Közbeszerzési Hatóság
döntését honlapján is közzéteszi.
XVI.	Fejezet
Sajátos beszerzési módszerek
Keretmegállapodások
104.	§
(1)	Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.
(2)	Ennek során az e törvényben foglaltaknak megfelelően közbeszerzési eljárás
lefolytatásával keretmegállapodást köt, majd beszerzését a keretmegállapodás alapján e cím
szabályai szerint valósítja meg.
(3)	Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több
ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy a 105. §-ban
foglaltaknak megfelelően az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására
milyen módon vagy módokon kerülhet sor. Ennek során a keretmegállapodásban részes
ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. Az ajánlatkérő úgy
is rendelkezhet, hogy a keretmegállapodás különböző részei esetében - függetlenül attól,
hogy az eljárásban részajánlat tételére lehetőség volt-e - a szerződések megkötésére a 105. §
(1)	bekezdése vagy több ajánlattevő részvétele esetén a 105. § (2) bekezdése szerint
lehetséges eltérő módokon kerül sor.
(4)	A keretmegállapodás alapján - a 29-30. § és a 31-32. § eseteiben - csak az eljárást
megindító vagy meghirdető felhívásban azonosított ajánlatkérők jogosultak a
keretmegállapodásban részes ajánlattevőkkel szerződést kötni.
(5)	Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító
felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb
ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú
ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az
eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a
valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, a
keretmegállapodást azonban csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, ha az
eljárásban legalább három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha a
legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az
ajánlatkérő a 77. § (5) bekezdés alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen
azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást köt. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívásban azt jelölte meg, hogy az eljárás a 105. § (2) bekezdése szerinti
78
keretmegállapodás megkötésére irányul, az eljárás akkor is eredménytelennek nyilvánítható,
ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be. Több ajánlattevővel kötendő
keretmegállapodás esetén a 69. § (5) bekezdés második mondata minden, a
keretmegállapodásban részes ajánlattevőre alkalmazandó.
(6)	Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a
keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni
kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a
hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a
versenyt. A négy évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló
közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam
meghatározásának indokolását.
(7)	Az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani,
különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében vagy ha a keretmegállapodást
kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az
ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és - ha
az eljárás hirdetménnyel indul - az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie
kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.
(8)	A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt
köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a
keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.
(9)	Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül
sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a
verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.
105.	§
(1)	Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján - ideértve azt az esetet is, ha
az eljárás több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban az
egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére - az adott
közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet
a)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló
szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott
feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján;
b)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló
szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen
megrendeléssel, vagy a c) pont szerinti írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel, ha ez
utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a megelőző közbeszerzési
eljárásban az eljárást megindító felhívásban - kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy
egyes közbeszerzések megvalósítására az írásbeli konzultációt követően kerül-e sor, vagy
közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt
objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt
is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor írásbeli konzultációra. Az írásbeli
konzultáció arra irányul, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos
vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tegyen.
c)	ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, írásbeli konzultációt követő
szerződéskötéssel. A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a
keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban tett ajánlata
kiegészítésére, az ajánlatkérőnek a konzultációra szóló felhívásban kell meghatároznia
azokat a kiegészítéseket, amelyekre figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti. A
79
konzultációra szóló felhívásnak tartalmaznia kell az adott közbeszerzés tárgyára és
szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő az írásbeli konzultáció során a
keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb
ajánlatot köteles tenni, az írásbeli konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a
konzultációra szóló felhívásban meghatározott határidőig kötve van. Az írásbeli konzultáció
során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról az ajánlatkérő értesíti az ajánlattevőt.
(2)	A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés
megvalósítására sor kerülhet
a)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló
szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott
feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban
foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő(k)től. A keretmegállapodásnak
tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (különösen az első részben
alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján
megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján
az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a
keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti.
b)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló
szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen
megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az
ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást
megindító felhívásban - kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések
megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a
keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív
kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy
mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.
c)	ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, a verseny újranyitásával a (3)-(5)
bekezdés szerint.
(3)	Az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alkalmazásában a keretmegállapodást
kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt
az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b)	hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást meghirdető vagy
megindító hirdetményre és közzétételének napját;
c)	hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d)	az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét;
e)	a szerződés meghatározását;
f)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g)	a teljesítés helyét;
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra
hivatkozást;
i)	az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak
meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt;
j) az ajánlat felbontásának helyét (amennyiben nem elektronikusan történik), idejét, az ott
jelenlétre jogosultakat;
k) az ajánlattevőknek szóló felhívást, amely szerint a kizáró okok fenn nem állásáról
nyilatkozniuk kell;
l) az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben újabb közbeszerzési dokumentumok
rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;
80
m) az ajánlati kötöttség időtartamát;
n) az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően.
(4)	Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló
közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési
szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a
közbeszerzési dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás
tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell
meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál
az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.
(5)	Az ajánlatok bontására a 68. § (4) bekezdése, elbírálására a 69. § (1) bekezdése és a 73-75.
§, az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés megkötésére a 79. § és a 131. §
alkalmazandó. A 73. § (6) bekezdés c) pontja szerinti összeg a keretmegállapodásban részes
ajánlattevőknek küldött konzultációra szóló felhívásban vagy ajánlattételi felhívásban is
megjelölhető.
Dinamikus beszerzési rendszer
106.	§
(1)	Az ajánlatkérő gyakran felmerülő közbeszerzései megvalósítása érdekében dinamikus
beszerzési rendszert hozhat létre.
(2)	A dinamikus beszerzési rendszert elektronikus folyamatként kell működtetni, amelyben az
ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció elektronikusan történik.
(3)	A dinamikus beszerzési rendszerhez annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági
szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági
feltételeknek.
(4)	Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert több részre oszthatja, az adott részben
megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő
szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást
megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban
fel kell tüntetnie az egyes részeket és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden rész
tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 61. § (4)-(6) bekezdése
nem alkalmazandók.
107. §
(1)	A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás
részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés
megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza az e
címben foglalt eltérésekkel. A 83. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.
(2)	Az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén -
meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert
alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát
úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható
legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét és a
leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik,
hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. Meg kell továbbá adni a dinamikus
beszerzési rendszerrel, annak működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a
csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.
A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és
81
szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé
tenni.
(3)	A közbeszerzési dokumentumokhoz való ingyenes, közvetlen elektronikus hozzáférést a
rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítani kell.
(4)	Az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a
dinamikus beszerzési rendszerbe, az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma
nem korlátozható.
(5)	A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem
határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen
részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban,
a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer
felállítására, annak keretében az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás
megküldésére irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében
nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama
alatt lehet részvételre jelentkezni.
(6)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket a beérkezésüktől számított tíz munkanapon
belül köteles elbírálni és a részvételre jelentkezőket a dinamikus beszerzési rendszerbe történő
felvételükről vagy annak elutasításáról értesíteni. A határidő indokolt esetben - különösen
hiánypótlás vagy felvilágosítás kérése esetén - tizenöt munkanapra meghosszabbítható. A
dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a bírálat időtartama hosszabb időtartamra is
meghosszabbítható, ebben az esetben a részvételi jelentkezések bírálatának befejezéséig nem
küldhető meg az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás. A részvételi
jelentkezések elbírálásáról összegezést csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor
kell készíteni. Az ajánlatkérő minden részvételre jelentkezőt értesít a bírálat meghosszabbított
időtartamáról.
(7)	Az ajánlatkérő az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett
minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési
rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági
szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem
határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb
időtartamban. A nem központi ajánlatkérő az ajánlattételi határidő meghatározására
alkalmazhatja a 84. § (6) bekezdését.
(8)	Az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a
dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval
meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján
a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell
alkalmazni azzal a különbséggel, hogy az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes
időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt
munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt
nyilatkozatuk aktualizált változatát.
(9)	Az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén -
meghirdető felhívásban az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer
fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamának megváltozásáról a külön jogszabályban
meghatározott hirdetményt kell közzétenni.
(10)	A gazdasági szereplők számára a dinamikus beszerzési rendszerben való részvételre
tekintettel nem számolható fel díj.
82
Elektronikus árlejtés
108. §
(1)	Az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új, - egyre csökkenő - árakat illetve az
ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az
ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell
kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az
ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.
(2)	Az ajánlatkérő, ha azt a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte, a
nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében elektronikus árlejtést kezdeményezhet az alábbi
esetekben:
a)	a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásban, ha a közbeszerzési dokumentumok
tartalma, különösen a műszaki leírás pontosan meghatározható,
b)	a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny
újranyitása esetén,
c)	a szerződéseknek a 106. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése
esetén.
(3)	Nem lehet elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás, valamint olyan
szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amelynek tárgya szellemi
alkotómunka, különösen építmények megtervezése.
(4)	Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat.
(5)	Az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:
a)	kizárólag az árakon, ha az ajánlatok értékelése kizárólag az ár alapján történik;
b)	az árakon illetve az eljárásban alkalmazott más értékelési szempontokon, ha az ajánlatok
értékelésére a legjobb ár-érték arányt vagy a legalacsonyabb költséget megjelenítő
szempontok alapján kerül sor.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben elektronikus árlejtés olyan szempontok esetében
kezdeményezhető, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók. Az értékelési szempontok
akkor minősülnek kellő pontossággal meghatározhatónak, ha azok olyan módon
számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők, amely lehetővé teszi az
ajánlatoknak előre meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolását.
(7)	Az ajánlatkérőnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott értékelési
szempontnak vagy szempontoknak és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően
el kell végeznie az ajánlatok 76. § szerinti értékelését.
(8)	Az ajánlatok (7) bekezdés szerinti értékelését követően az ajánlatkérő köteles minden
ajánlattevőt elektronikus úton értesíteni és egyidejűleg felhívni arra, hogy vegyen részt az
elektronikus árlejtésen, az értesítésben szereplő utasítások szerinti kapcsolattartás
alkalmazásával, a megjelölt időpontban.
(9)	Az ajánlatkérő nem használhatja az elektronikus árlejtést rendeltetésével össze nem férő
célra, különösen a verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására, valamint az
elektronikus árlejtés lefolytatása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött
szerződés tárgya eltér az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban
meghatározott beszerzési tárgytól.
(10)	Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőt a 76. §-nak -
és ha az igazolások benyújtására korábban nem került sor, a 69. § (4)-(6) bekezdésének -
megfelelően az elektronikus árlejtés eredményei alapján választja ki.
(11)	Az elektronikus árlejtés lefolytatásának részletes szabályait külön jogszabály határozza
meg.
83
Elektronikus katalógusok
109.	§
(1)	Ha egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a 41. § (3) bekezdése alapján kötelezővé
teszi az elektronikus kommunikációs eszközök használatát, az eljárást megindító felhívásban
előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy
az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.
(2)	Az az ajánlattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus katalógus formájában
benyújtott ajánlathoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumokat mellékeljen.
(3)	Ha az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, az ajánlatkérő
köteles:
a)	ezt az eljárást megindító felhívásban vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaz eljárást
meghirdető felhívásként - a közvetlen részvételi felhívásban közölni;
b)	a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a külön kormányrendelet szerinti, az
elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás
műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.
(4)	Az elektronikus katalógust az ajánlattevőnek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való
részvétel céljából kell létrehoznia, az ajánlatkérő által a (3) bekezdés b) pontja szerint
megállapított műszaki leírásnak és formátumnak, valamint a külön kormányrendelet alapján
előírt, elektronikus kommunikációra vonatkozó követelményeknek megfelelően.
(5)	Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél
több gazdasági szereplővel keretmegállapodás megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő
rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újranyitása
frissített katalógusok alapján történjen.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell
alkalmaznia:
a)	felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva
ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; vagy
b)	értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze
azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához
szükségesek.
(7)	Az ajánlatkérőnek a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazását fel kell tüntetnie
a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.
(8)	Ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések
tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt legalább öt
munkanappal értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés
követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését
elvégzi. Az ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az ajánlattevők számára az
információgyűjtés elutasítására is.
(9)	Az ajánlatok értékelése előtt az ajánlatkérő értesíti az összegyűjtött információkról az
érintett ajánlattevőket, hogy lehetőséget adjon annak megerősítésére, hogy az így létrehozott
ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogásuk jelzésére, ha lényegi hibát észlelnek.
(10)	Az ajánlatkérő előírhatja az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő
benyújtását a 107. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén is.
(11)	Az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert a
dinamikus beszerzési rendszer keretében is alkalmazhatja, ha a dinamikus beszerzési
rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak
és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust utólag
84
kell kitölteniük a részvételre jelentkezőknek akkor, amikor tájékoztatják őket arról, hogy az
ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás útján kívánja létrehozni az ajánlatokat.
HARMADIK RÉSZ
AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI ELJÁRÁS
XVII.	Fejezet
Az uniós értékhatár alatti eljárások szabályai
110.	§
E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a
nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések - ide nem értve az építési és a
szolgáltatási koncessziót - megvalósításakor. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá
olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi, vagy előírja [19. § (4)
bekezdés; 21. § (2) bekezdés].
Kivételek
111. §
E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
a)	tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló
törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a
tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
b)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján
gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetve
utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében
ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
c)	a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, a 79995000-5-től 79995200-7-
ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra, a 92000000-1-től
92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén
nyújtott szolgáltatásokra, valamint a jogi szolgáltatásokra;
d)	a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatásra, ha annak becsült értéke a tizennyolc millió
forintot nem éri el;
e)	külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során
történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény
alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
f)	a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és
tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;
g)	olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége
ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy
személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;
h)	felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére;
i)	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az
állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár,
85
illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt
közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;
j) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített
szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére;
k) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített
szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;
l) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi
szolgáltatás igénybevételére;
m) a postai szolgáltatást, vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában;
n) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok
megszerzésére;
o)	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. §-ában és 114. § (3)
bekezdésében meghatározott keret terhére történő beszerzések vonatkozásában;
p) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely a pártok működését segítő tudományos,
ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi
XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott
tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt
közvetlenül segíti;
q) a külképviselet számára történő beszerzés esetén;
r) a 71221000-3, 71222000-0, 71223000-7, 71243000-3, 71245000-7, 71410000-5,
71420000-8, 79932000-6 CPV kódok által meghatározott tervezési szolgáltatásokra;
s) a 71241000-9, 71242000-6, 71244000-0, 71246000-4, 71247000-1 CPV kódok által
meghatározott szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontban
meghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében
kerül sor.
Alkalmazandó eljárási szabályok
112. §
(1)	Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása
szerint
a)	a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy
b)	e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban
foglalt eltérésekkel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a 22-24. §-ban foglalt szempontok
megfelelő alkalmazásával - a törvény Második Részét a 21. § (4) bekezdése szerinti külön
jogszabálynak is megfelelően kell alkalmazni.
113.	§
(1)	Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem
hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt
munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési
Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló
összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési
Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. Az
összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az
érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a szerződés időtartamát vagy
86
a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást, valamint
a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt
az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott
időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik
munkanapnál korábbi. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló
tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják
ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni. Az
érdeklődés jelzésére a 41. § alkalmazandó. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően
nem módosítható. Ha az ajánlatkérő nem, vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak
megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatás visszavonásáról
legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül köteles értesíteni a
Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a Közbeszerzési
Hatóságot, valamint írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az ajánlatkérőnél az
eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonás tényét az
értesítést követően egy munkanapon belül a honlapján közzéteszi.
(2)Az	ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást
megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az
ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb
gazdasági szereplő jelezte érdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte
érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást
küldeni. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg,
közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől
számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb
a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre
bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve
nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívást megküldte, közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve közösen nem
nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az
eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen
részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem
küldött eljárást megindító felhívást.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása során a gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő
bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások
részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek
megítélésekor nem alkalmazandó.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén az ajánlattételi vagy részvételi határidő, az eljárást
megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást
megindító felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti
ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell
tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívást megküldte. A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti
dokumentumokkal megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni.
Nem módosítható az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan
eleme, amely az (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha
a)	az építési beruházás becsült értéke az ötszáz millió forintot eléri, vagy meghaladja;
b)	a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, vagy
meghaladja;
87
c)	az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési
hirdetményt alkalmaz eljárást megindító felhívásként.
(6)	Ha az (1)-(2) bekezdés nem kerül alkalmazásra, az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,
az eljárást megindító felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat módosító hirdetményt
csak feladni kell az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidőig, annak eddig megjelennie
nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti
ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni
kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket
jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték, vagy
kiegészítő tájékoztatást kértek. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési
eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.
114.	§
(1)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 62-63. § szerinti kizáró okok
közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint
köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.
(2)	A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által
meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második
Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az
ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára
vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat
megadnia. Az ajánlatkérő a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a
kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67. § (1)
bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy
az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági
követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági
szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó,
az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények,
valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az
eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az
ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.
(3)	Az ajánlatkérő építési beruházás esetén - a 98. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogcímen
indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével - köteles az 57. § (1)
bekezdésnek eleget tevő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, egyéb
esetekben jogosult azzal, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az 57. § (1)
bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakon kívül jogosult szerződéstervezet helyett a lényeges
szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).
(4)	Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban nem
határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy az
eljárást megindító felhívás megküldésének napjától, illetve az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított,
a)	árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén tíz napnál,
b)	építési beruházás esetén tizenöt napnál
rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi
részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
(5)	A tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. Ha a 3.
melléklet szerinti szolgáltatások tárgyában készített előzetes tájékoztató tizenkét hónapnál
hosszabb időtartamra vonatkozik, a közvetlen részvételi felhívás az előzetes tájékoztatót
88
tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl is megküldhető, de
legkésőbb az előzetes tájékoztató által érintett időtartamon belül kell megküldeni.
(6)	A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű
időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés
megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges,
azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll
megfelelő idő rendelkezésre, az 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi
vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
(7)	Keretmegállapodás alkalmazása esetén a verseny újranyitása a 105. § (2) bekezdésében
foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az
ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást
megindító felhívásban kikötötte.
(8)	Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés
esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan
szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az
ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az
ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.
(9)	Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a beszerzés
nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid
ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb,
továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén
meghiúsulna.
(10)	Az ajánlatkérő a (9) bekezdés szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább
három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint
teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni.
(11)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző
évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén
egymilliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon
ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak
megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a
jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására
támaszkodva felelnek meg.
(12)	A (11) bekezdés építési beruházás esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés
értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
(13)	A 80. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben előzetes vitarendezés az ajánlattételi,
illetve részvételi határidő lejártáig, a 113. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatással
kapcsolatban az érdeklődés jelzésére meghatározott határidő lejártáig kezdeményezhető.
115.	§
(1)	Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolc millió forintot,
vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a száz millió forintot, az ajánlatkérő -
választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt
eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból
finanszírozott, Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő az
eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A nyílt eljárás szabályainak
alkalmazása esetén a (2)-(4) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
szabályainak alkalmazása esetén az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
89
(2)	Az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele
helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő
megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban
ajánlattételi felhívást küldeni. A 113. § nem alkalmazandó. Az ajánlattételre felhívandó
gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség
szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4)
bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. A 80. §
(5)	bekezdésében előírt tíz napos időtartam helyett öt napos időtartam alkalmazandó.
(3)	Az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó
előírás nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a
közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás
visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő
lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket,
amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte.
(4)	Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.
Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági
szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
(5)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2) bekezdés
megfelelően alkalmazandó. A 103. § (1)-(2) bekezdése nem alkalmazandó.
Elektronikus licit
116. §
(1)	Árubeszerzés esetén az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást
elektronikus licitként is lefolytathatja a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó
szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával, valamint az
elektronikus licitnek e törvénytől eltérő, a Kormány rendeletében megállapított részletes
szabályai szerint. Az elektronikus licit olyan közbeszerzési eljárás, amely során az ajánlatkérő
-	ajánlatok árlejtést megelőző benyújtása nélkül - az e törvény 108. §-ában és a Kormány
rendeletében megállapított részletes szabályok szerinti elektronikus árlejtést folytat le.
(2)	Az eljárást megindító felhívásra az 50. § (2) bekezdés n), o), p) és r) pontja nem
alkalmazandó, az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt, valamint
köteles a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárni. Az eljárást megindító
felhívásnak tartalmaznia kell az eljárásban való részvételre történő regisztrációs kérelem
benyújtásának határidejét. A nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása során
ajánlattételi határidő alatt az eljárásban való részvételre történő regisztrációs kérelem
benyújtásának határidejét kell érteni.
(3)	Az eljárásban való részvételre az a gazdasági szereplő nyújthat be az erre előírt határidő
lejártáig regisztrációs kérelmet, amely nyílt eljárásban ajánlatot nyújthatna be. A regisztrációs
kérelemnek tartalmaznia kell a gazdasági szereplő nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). Az
ajánlatkérő a regisztrációs kérelem benyújtását követő két munkanapon belül köteles a
kérelmet benyújtó gazdasági szereplőnek a regisztráció megtörténtéről vagy a regisztrációs
kérelem visszautasításáról és ennek indokáról visszaigazolást küldeni a gazdasági szereplő
által megadott elérhetőségre. A regisztrációs kérelemmel kapcsolatban hiányok pótlására és
felvilágosítás kérésére nincs lehetőség, az a gazdasági szereplő, amelynek regisztrációs
kérelmét az ajánlatkérő visszautasította, ismételten nyújthat be regisztrációs kérelmet. A
regisztrációs kérelem visszautasításának kizárólag objektív és a megkülönböztetés-mentesség,
90
valamint az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését biztosító indokok alapján van helye,
különösen abban az esetben, ha a regisztrációs kérelmet az erre vonatkozó határidő lejárta
után nyújtották be. A regisztrációt nem lehet ajánlati biztosíték adásához kötni.
(4)	Az ajánlattevő az elektronikus árlejtés lezárásáig módosíthatja vagy visszavonhatja az
ajánlatát. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési
dokumentumokban meghatározott feltételekhez a regisztrációs kérelem benyújtására
vonatkozó határidő lejártától, az ajánlattevő pedig az elektronikus árlejtés során tett
ajánlatához az elektronikus árlejtés lezárásától kötve van. Ha az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban előírta, hogy az elektronikus árlejtés lezárását követően szakmai ajánlat
benyújtására fogja az ajánlattevőket felhívni, az ajánlattevő a szakmai ajánlatához annak
benyújtására vonatkozó határidőtől kötve van, azonban az ajánlati kötöttség időtartamának
meghatározásakor annak kezdeteként minden esetben az elektronikus árlejtés lezárásának
időpontját kell alapul venni.
(5)	Az ajánlatkérő a 69. § megfelelő alkalmazásával hívja fel az ajánlattevőt vagy az
ajánlattevőket a 66. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése szerinti
nyilatkozatok, továbbá a jogszabályokban vagy adott esetben az eljárást megindító
felhívásban előírt egyéb iratok - különösen a szakmai ajánlat - benyújtására. Az
ajánlattevőknek felolvasólapot nem kell benyújtaniuk.
(6)	A 73. § (1) bekezdés a) és d) pontja nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő köteles
eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha nem nyújtottak be regisztrációs kérelmet.
Saját beszerzési szabályok alkalmazása
117.	§
(1)	Az ajánlatkérő a Második Részben foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási
szabályokat alakíthat ki.
(2)	Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem
térhet át másikra. Ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan
alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az
eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a
gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi
jelentkezést nyújthassanak be.
(3)	Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkat tartalmaznia kell, amelyek a
gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükségesek,
így különösen az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (a közbeszerzés tárgya,
mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési
szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel való
kapcsolatfelvételre vonatkozó információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító
felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A
felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján
köteles közzétenni.
(4)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok
közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban e
törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles a
62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság
tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon
kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során
is alkalmaznia kell a 65. § (3) bekezdésében foglaltakat.
91
(5)	Az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő e törvénnyel
összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát.
(6)	Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a részvétel jogát valamennyi, az Európai Unióban
letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket
igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához
megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését
biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a
megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését.
(7)	Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes
leírását. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon,
hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár vagy más módon
indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a
közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz
meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre,
szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a
megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a
megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
(8)	Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően
azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban
tájékoztatni minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek
részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három
munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles
olyan írásbeli összegezést készíteni - és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon
vagy elektronikus úton megküldeni - amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a
nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól.
(9)	A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 73. § (1)
bekezdése szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 73. § (2) és (3) bekezdése szerinti okokat
jogosult előírni azzal, hogy a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak az
ott felsorolt kizáró ok előírása esetén, a 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi
ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó. A 73. § (4) és (6) bekezdése
megfelelően alkalmazandó.
(10)	Az eljárásban a 44-45. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
NEGYEDIK RÉSZ
KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁS
XVIII.	Fejezet
A koncessziós beszerzési eljárások szabályai
Az eljárás megkezdése
118.	§
(1)	Az ajánlatérőnek e Rész szerint kell eljárnia a nemzeti értékhatárt - a 3. melléklet szerinti
szolgáltatások esetében az uniós értékhatárt - elérő vagy meghaladó építési vagy szolgáltatási
koncesszió beszerzése, a 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások
esetében az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió beszerzése
esetén.
92
(2)	A hirdetmények közzétételére a külön jogszabályban foglaltak szerint eltérő
kötelezettségek vonatkoznak az uniós értékhatárt el nem érő és az azt elérő koncessziók
esetében.
(3)	Az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárást szabadon alakítja ki az Első Részben,
valamint az e Részben foglalt alapelvek és alapvető eljárási szabályok betartásával.
(4)	A koncessziós eljárás egy vagy több szakaszból is állhat, az eljárást megindító felhívásban
tájékoztatást kell adni az eljárás lebonyolításának menetéről, több szakaszból álló eljárás
esetében az egyes szakaszok céljáról, valamint fel kell tüntetni a befejezés indikatív
időpontját. Az eljárás menetére vonatkozó részletesebb tájékoztatást az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban is meg lehet adni, ennek keretében egyértelmű tájékoztatást kell adni
arról, hogy az ajánlattevőket az eljárás mely pontjától terheli ajánlati kötöttség. Ha az
ajánlatkérő az eljárás során pontosítja az eljárás menetére vonatkozó információkat, erről az
eljárásban szereplő minden gazdasági szereplőt értesít, az eljárást megindító felhívásban
foglalt alapvető információk vagy a közbeszerzési dokumentumokban közöltek változása
esetén pedig a 119. § (3) bekezdése szerint jár el.
119.	§
(1)	Az eljárást megindító felhívást - a 128. §-ban és a 129. §-ban foglalt esetek kivételével - a
külön jogszabály szerint meghatározott hirdetménnyel kell közzétenni.
(2)	Az eljárást megindító felhívásban meg kell adni különösen
a)	az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail és (amennyiben van) honlap
címét;
b)	azt az elérhetőséget, amelyen a közbeszerzési dokumentumok korlátlanul és teljes körűen,
közvetlenül és díjmentesen elektronikusan elérhetőek, vagy az ajánlattétel vonatkozásában
később elérhetőek lesznek. Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumokhoz való
közvetlen elektronikus hozzáférés a 39. §-ban foglalt okok miatt nem biztosított, annak
megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja
rendelkezésre;
c)	az építési vagy szolgáltatási koncesszió tárgyát és mennyiségét a 121. § (1) bekezdésének
megfelelően, adott esetben opcionális rész megadásával;
d)	a szerződés időtartamát vagy lehetséges maximális időtartamát;
e)	a teljesítés helyét;
f)	a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását; ha részajánlat tételére lehetőség van,
tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni,
valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek száma;
g)	az ajánlatok értékelési szempontjait a 125. § (2) bekezdése szerint;
h)	az adott eljárásban alkalmazandó kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat;
i)	az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a
megkövetelt igazolási módot;
j) az ajánlattételi határidőt vagy részvételi határidőt;
k) az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét, és a benyújtás módját;
l) az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a
magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés;
m) az ajánlatok felbontásának idejét és - ha nem elektronikusan történik - helyét, az ajánlatok
felbontásán jelenlétre jogosultakat; részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések
felbontásának idejét és - ha nem elektronikusan történik - helyét;
n) ha a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, ezen feltételeket;
o)	az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett
projektre, programra vonatkozó adatokat.
93
(3)	Az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő addig az időpontig módosíthatja, amíg az
eljárásba bármely érdekelt gazdasági szereplő bekapcsolódhat. Az eljárást megindító felhívás
módosításáról eddig az időpontig hirdetményt kell közzétenni, és egyidejűleg értesíteni kell
azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket az ajánlatkérőnél jelezték.
Az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosításáról egyidejűleg értesíteni kell minden, az
eljárásban részt vevő gazdasági szereplőt. Az eljárást megindító felhívás és egyéb
közbeszerzési dokumentumok módosítása esetén megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a
gazdasági szereplők számára, - a jelentéktelen módosítások kivételével - a részvételi vagy
ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. A módosításra az 55. § (6) bekezdését is
alkalmazni kell.
A közbeszerzési dokumentumok
120. §
(1)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat, ha az eljárást megindító felhívásra a
gazdasági szereplőknek ajánlatot kell benyújtaniuk, - az eljárás során adott későbbi
pontosítások, adott esetben a gazdasági szereplők kérdéseire adott válaszok kivételével - az
eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles
rendelkezésre bocsátani. Ha az eljárást megindító felhívás nem tartalmaz ajánlattételre
felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat az ajánlattételre vonatkozó felhívás időpontjától
kell rendelkezésre bocsátani. A kifejezetten a részvételi jelentkezés benyújtásához készített
közbeszerzési dokumentumoknak az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy
megküldésének időpontjától kell elérhetőnek lenniük.
(2)	Az ajánlatkérő - az e törvényben előírtak mellett - köteles olyan közbeszerzési
dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, amelyek meghatározzák:
a)	az általa ismert szerződéses feltételeket;
b)	a koncesszió tárgyára vonatkozó műszaki leírást;
c)	az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a gazdasági szereplők
részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat és részvételi
jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az ajánlatkérő
koncessziós beszerzési eljárásban is előírhatja az egységes európai közbeszerzési
dokumentum mintájának használatát, az általa adott esetben rendelkezésre bocsátott további
igazolás- és nyilatkozatminták ajánlottak lehetnek.
(3)	A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként
legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi
jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie.
A koncesszió tárgyára vonatkozó követelmények
121. §
(1)	Az eljárást megindító felhívásban az építési vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó
leírást - annak jellege és terjedelme, nagyságrendje, vagy indikatív értéke meghatározásával -
úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az
eljárásban részt kívánnak-e venni.
(2)	A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérőnek műszaki leírást kell a gazdasági
szereplők rendelkezésére bocsátania. A műszaki leírásra az 58. § (2)-(3) bekezdésében
foglaltakat, és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a műszaki leírás meghatározására
és tartalmára vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.
94
(3)	Amennyiben az ajánlatkérő az eljárás során a műszaki leírás vagy a szerződéses feltételek
tekintetében tárgyal, vagy több ajánlati változat benyújtását, vagy meghatározott jellemzők,
feltételek, célok tekintetében a gazdasági szereplők megoldási javaslatát kéri, meg kell
határoznia azokat a minimumkövetelményeket - különösen technikai, funkcionális és jogi
feltételeket -, amelyeknek minden ajánlatnak meg kell felelnie.
(4)	Címkék alkalmazása vagy tanúsítás megkövetelése esetében az 59-60. §-ban foglaltakat
alkalmazni kell.
A tárgyalás
122. §
(1)	Ha az ajánlatkérő tárgyalásokat folytat az eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkkel, a
88. § (1)-(4), valamint (8) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
minimumkövetelmények alatt a 121. § (3) bekezdése szerinti feltételeket kell érteni.
(2)	A 88. § (6) bekezdését - a 125. § (4) bekezdése szerinti különbséggel - az eljárás során
végig megfelelően alkalmazni kell, amíg az ajánlatkérő nincs kötve az általa megadott
feltételekhez.
(3)	Az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményezhet a gazdasági szereplőkkel vagy újranyithatja a
tárgyalásokat, ha az ajánlatok értékelését követően észleli, hogy a legkedvezőbb ajánlat
feltételeit figyelembe véve a 8. § (7) bekezdése szerinti feltétel vagy a 133. § (2) bekezdése
szerinti feltétel nem teljesülne.
A részvételi jelentkezések és ajánlatok benyújtása
123.	§
(1)	Az eljárást megindító felhívásra az eljárás menetétől függően, az ajánlatkérő által
meghatározottak szerint kell ajánlatot vagy - ajánlatot nem tartalmazó, az ajánlatkérő által
előírt tartalmú - részvételi jelentkezést benyújtani.
(2)	A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezés és az ajánlat benyújtásához minden
esetben megfelelő időt kell biztosítani. Az eljárást megindító felhívásra benyújtandó ajánlat
vagy részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg az eljárást
megindító hirdetmény feladásától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Ha az
eljárás több szakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett
benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő
nem határozható meg az ajánlattételre vonatkozó felhívás megküldésének napjától számított
huszonkettő napnál korábbi időtartamban.
(3)	A 68. § rendelkezéseit a koncessziós beszerzési eljárásban benyújtott részvételi
jelentkezés, az ajánlattevőktől kért első ajánlat és az eljárást lezáró döntést megelőzően
értékelt végleges ajánlat tekintetében alkalmazni kell, az ajánlatkérő ennek megfelelő tartalmú
felolvasólap csatolását írja elő a részvételi jelentkezésben, illetve ajánlatban.
(4)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban vagy a
részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a)	a koncessziónak azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b)	az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
(5)	Az ajánlatkérő az eljárásban a részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtására vonatkozó
felhívásban jelzi, hogy milyen körben biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.
95
Alkalmassági követelmények és kizáró okok
124.	§
(1)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban a részvételre jelentkezők vagy
ajánlattevők műszaki-szakmai alkalmasságához, valamint pénzügyi-gazdasági helyzetéhez
kapcsolódó alkalmassági feltételeket határoz meg. Az alkalmassági követelményeket és az
azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító
felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely
körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy
az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés
teljesítésére.
(2)	Az alkalmassági követelmények tekintetében a koncessziós beszerzési eljárásban is
alkalmazni kell a 65. § (3), (6)-(8) és (11) bekezdését, valamint (9) bekezdését annak
figyelembe vételével, hogy az ajánlatkérő a külön jogszabályban szabályozott, a
közbeszerzések esetében előírható alkalmassági feltételek mellett egyéb objektív alapú
feltételt is előírhat.
(3)	Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, e szervezetnek az előírt igazolási
módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.
Koncessziós beszerzési eljárásban nem írható elő, hogy a szerződés meghatározott részét
személyesen az ajánlattevő teljesítse.
(4)	A 62-64. § rendelkezéseit koncessziós beszerzési eljárásban is alkalmazni kell. A 62. § (1)
bekezdés i) pontjában az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat
alátámasztására szolgáló igazolások be nem nyújtásához kapcsolódó kizáró ok akkor
alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárásban is a kizáró okok előzetes
igazolására előírja e dokumentum használatát.
(5)	Az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásába bevont szervezet kizáró ok hatálya alá
tartozása esetében a 71. § (4) bekezdését alkalmazni kell.
Értékelési szempontok
125.	§
(1)	A nyertes ajánlattevő kiválasztására objektív értékelési szempontokat kell alkalmazni. Az
értékelési szempontok meghatározására a 76. § (1)-(8) és (11) és (13) bekezdését alkalmazni
kell, azzal a különbséggel, hogy az értékelési szempontok keretében értékelt alszempontok
esetében elegendő súlyszám helyett azokat csökkenő fontossági sorrendben feltüntetni.
(2)	Az eljárást megindító felhívásban az értékelési szempontokat elegendő csökkenő
fontossági sorrendben megadni, azok súlyszámát és a 76. § (9) bekezdésében foglalt egyéb
információkat, valamint az értékelés során alkalmazott módszer leírását a közbeszerzési
dokumentumokban kell meghatározni.
(3)	Életciklus költségszámítás alkalmazása esetén a 78. §-t is alkalmazni kell.
(4)	Ha az eljárásban olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális
teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró
ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő kivételesen módosíthatja - az eljárást megindító
felhívásban megadott fontossági sorrend megtartásával - az értékelési szempontok súlyszámát
vagy az azok keretében megadott alszempontok fontossági sorrendjét. Ebben az esetben az
ajánlatkérő minden ajánlattevőt köteles tájékoztatni a módosulásról, és új ajánlattételre
vonatkozó felhívást küld ki, figyelembe véve a 123. § (2) bekezdésében meghatározott
96
huszonkét napos minimális ajánlattételi határidőt. Az e bekezdésben foglalt lehetőséggel az
ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az eljárás több szakaszos, az eljárást megindító felhívásra
nem kellett ajánlatot benyújtani, hanem az ajánlatkérő az eljárás későbbi szakaszában a már
alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek küldött ajánlattételre felhívást, és az
eljárást megindító felhívás közzétételekor a gazdasági szereplők számára csak az értékelési
szempontok és azok fontossági sorrendje volt megismerhető.
A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata
126.	§
(1)	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell
vizsgálnia, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2)	Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések
érvénytelenek, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.
(3)	Az eljárás nyertese csak olyan ajánlattevő lehet
a)	akinek ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban
meghatározott feltételeknek,
b)	aki teljesíti az eljárásban előírt alkalmassági feltételeket, és
c)	aki nem áll kizáró ok hatálya alatt.
(4)	A részvételi jelentkezés és ajánlat érvénytelenségére a 73. § (1) és (4)-(6) bekezdését és a
74. §-t kell alkalmazni, az ajánlatkérő alkalmazhatja a 73. § (2) és (3) bekezdésében foglalt
érvénytelenségi okokat is.
(5)	Az eljárás a 75. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá az ajánlatkérő által az eljárást
megindító felhívásban meghatározott esetekben eredménytelen. Ha az ajánlatkérő olyan
feltételeket határoz meg, amelyek fennállása esetén az eljárást eredménytelenné
nyilváníthatja, rögzítenie kell azokat az objektív szempontokat is, amelyek alapján az
eredménytelenségre vonatkozó döntést meg fogja hozni.
(6)	Az eljárás - az (5) bekezdésben foglaltak mellett - eredménytelen, ha az értékelést
követően megállapítható, hogy az értékelési szempontok szerint legkedvezőbb ajánlat alapján
a koncesszió értéke magasabb a becsült értéknél, és ha az eljárás megindításakor az előbbit
tekintették volna becsült értéknek, az eljárásban alkalmazott nemzeti szintű közzététel helyett
a külön jogszabályban foglaltak szerinti európai uniós közzétételre kellett volna, hogy sor
kerüljön.
(7)	Az eljárás - az (5) bekezdésben foglaltak mellett - eredménytelen, ha megállapítható,
hogy az értékelési szempontok szerint legkedvezőbb ajánlat feltételeit figyelembe véve a 8. §
(7)	bekezdése szerinti feltétel vagy a 133. § (2) bekezdése szerinti feltétel nem teljesülne.
127. §
(1)	Az ajánlatkérő köteles minden ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt - vagy a bontást
megelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték -,
írásban (faxon vagy elektronikus úton) tájékoztatni az eljárás eredményéről, az eljárás
eredménytelenségéről, valamely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve
részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő
kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető
leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok
elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni - és azt
minden ajánlattevő részére egyidejűleg, faxon vagy elektronikus úton megküldeni - amely
97
tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól, a
jogorvoslati lehetőségről és a szerződéskötési moratórium pontos tartamáról.
(2)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglalt döntésének - adott esetben valamely gazdasági
szereplő jelzésére történt - módosításáról faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti
az ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket, ha döntése törvénysértő volt és a módosítás a
törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a 2. § (1)-(3) bekezdésében foglalt alapelvek
figyelembe vételével megteheti az eljárás szabályszerűségének helyreállításához szükséges
intézkedéseket. Szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve
amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést
azonnali hatállyal felmondani.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak szerint az ajánlatkérő akkor is értesíti az ajánlattevőket vagy
részvételre jelentkezőket, ha az eljárás jogszerűségére ki nem ható elírást javít.
(4)	Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére az eljárás eredményének
megküldését követően köteles külön tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az
általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon
belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
A hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárás
128. §
(1)	A 119. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárást megindító felhívást nem kell hirdetményben
közzétenni, hanem azt az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül küldi meg a gazdasági
szereplőknek
a)	a 98. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben,
b)	ha a megelőzően hirdetmény közzétételével indult koncessziós beszerzési eljárás azért volt
eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést,
vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be,
feltéve, hogy a koncesszió feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az
ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a közbeszerzésekért felelős miniszteren
keresztül - tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az
abból az okból érvénytelen, hogy a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül
nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és
követelményeket, míg a részvételi jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek
tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen.
(2)	A hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárásban kizárólag a felhívott gazdasági
szereplők tehetnek ajánlatot vagy nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A felhívott gazdasági
szereplők közösen nem nyújthatnak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, nincs azonban
akadálya annak, hogy valamely felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel
nyújtson be közös részvételi jelentkezést vagy ajánlatot, amelynek az ajánlatkérő nem küldött
felhívást.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek legalább három gazdasági
szereplőnek kell megküldenie az eljárást megindító felhívást.
(4)	A közbeszerzési dokumentumokban történt változásról közvetlenül kell értesíteni az
eljárásban részt vevő gazdasági szereplőket. Az eljárás során a szerződés tárgya vagy
feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy a változás eredménye már nem tette volna
lehetővé hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását.
(5)	A benyújtási határidőre a 123. § (2) bekezdésében foglalt minimális határidők nem
alkalmazandóak, azt úgy kell meghatározni, hogy a gazdasági szereplők számára elegendő idő
álljon rendelkezésre a részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtására.
98
(6)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben végleges ajánlat tárgyaláson szóban is tehető,
amelyet az ajánlatkérő megfelelően dokumentál.
XIX.	Fejezet
Sajátos tárgyú koncessziókra vonatkozó speciális szabályok
Szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
129.	§
(1)	E Rész rendelkezéseit a 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások
esetében az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A koncessziós beszerzési eljárás meghirdetésére előzetes tájékoztató is alkalmazható. Az
előzetes tájékoztatót a külön jogszabályban foglalt hirdetmény szerinti tartalommal kell
közzétenni. Az eljárást meghirdető előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell a gazdasági
szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy az ott meghatározott határidőig részvételi
szándékukat közöljék. A koncesszió tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást meghirdető
előzetes tájékoztatóban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg
tudják ítélni, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. Ebben az esetben az ajánlatkérő
közvetlenül küldi meg a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a részvételi
szándékukat jelző gazdasági szereplőknek. Az előzetes tájékoztatóban szereplő adatok
változásáról - megfelelő határidő biztosításával - hirdetményt kell feladni, a közvetlenül
megküldött eljárást megindító felhívás módosulásáról pedig közvetlenül kell a gazdasági
szereplőket értesíteni.
(3)	Az ajánlatkérő több nyertest is megnevezhet, akikkel a szolgáltatási koncesszióra
vonatkozó szerződést vagy szerződéseket megköti. Az ajánlatkérő eltérhet a 125. §-ban
foglaltaktól az adott szolgáltatás és annak megszervezése sajátosságainak megfelelően,
minden esetben biztosítania kell azonban, hogy az értékelés a gazdasági szereplők által
előzetesen megismerhető, objektív szempontokon alapuljon és azok egymáshoz viszonyított
jelentősége a gazdasági szereplők számára előre megismerhető legyen.
(4)	Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a szolgáltatás jellegére tekintettel az ajánlattevő a
szerződést személyesen köteles teljesíteni és kizárhatja más gazdasági szereplőnek az
alkalmasság igazolásába történő bevonását.
ÖTÖDIK RÉSZ
A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
XX.	Fejezet
A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések
130.	§
(1)	E rész rendelkezéseit az e törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződésekre,
keretmegállapodásokra, valamint építési és szolgáltatási koncessziókra (továbbiakban együtt:
szerződés) kell alkalmazni.
(2)	Az innovációs partnerségi szerződésre csak a 131. §, 136-137. §, 139. §, 141. § és 143. §
rendelkezései alkalmazandóak.
99
A szerződés megkötése
131.	§
(1)	Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös
ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban
közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
(2)	A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra
tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(3)	Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes
részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
(4)	Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes
visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot
tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben
megjelölte.
(5)	A nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli
összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc - építési
beruházás esetén hatvan - napig meghosszabbodik.
(6)	Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt
köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a
szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás
eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat
módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a
115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos
időtartam lejártáig.
(7)	Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak
be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre
vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a
nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a
nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.
(8)	A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz, illetve öt napos időtartam letelte előtt is
megköthető a szerződés,
a)	ha a nyílt eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési
eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot
nyújtottak be;
b)	ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség
eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a
hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. §
szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az
eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó
döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a
döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
c)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján
indították;
d)	a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a
verseny újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be;
100
e)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés c)-d) pontja, (3)
bekezdése, vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. §
(5)	bekezdése szerint vagy a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárást a 128. § (1)
bekezdése a) pontja alapján indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a
Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;
f)	ha a 115. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.
(9)	Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a
szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5)
bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól
(szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés
megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható
körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen
körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Különleges szerződés teljesítési feltételek
132.	§
(1)	Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális,
környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az ilyen
szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes
feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.
(2)	A különleges feltételeknek a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk [76. § (7) bekezdés]
és nem eredményezhetik a 2. § (2)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmét.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
a)	a szerződésnek a 33. § szerinti szervezet - illetve az Európai Unió más tagállamának jogi
rendelkezései szerint a 2014/24/EU irányelv 20. cikke szerinti szervezet - bevonásával
történő teljesítése;
b)	álláskeresők, hátrányos helyzetű munkavállalók valamint munkanélküliek vagy
fogvatartottak foglalkoztatása;
c)	gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő
személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően,
csecsemőgondozási díjban és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás
megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;
d)	az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása
e)	az adott szerződés teljesítése keretében a teljesítésben részt vevő munkanélküliek vagy
fiatalok számára a teljesítéshez szükséges készségekre vonatkozó képzés nyújtása.
A szerződés időtartama
133.	§
(1)	Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció, a hozzá
kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem
indokolja, a szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan aránytalanul hosszú határozott
időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával
ellenkezik.
(2)	Építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető. Ha az építési
vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek
101
számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az
időtartamot, amely alatt - ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára
megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a
szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései, és a
befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni.
A szerződés biztosítékai
134.	§
(1)	Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket
a közbeszerzési dokumentumokban közölni kell. A (2)-(8) bekezdés rendelkezései nem
alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott szerződést
megerősítő biztosítékokra.
(2)	A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a
szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás
5%-át elérő biztosíték köthető ki.
(3)	A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés
szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő
biztosíték köthető ki.
(4)	A (2)-(3) bekezdés szerint előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő
követelésének kielégítésével csökken, nem írható elő a követelés kielégítése esetére az
ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos
fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek
szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének
elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás
teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének
időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték
esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől
kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés
időpontjától.
(5)	A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan az
ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a
közbeszerzési eljárásban nem kérhető.
(6)	Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban
a)	előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak
óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő
befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy
készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b)	megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, illetve biztosíték
nyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint
teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.
(7)	A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában
az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott
része az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján
kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(8)	A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6)-(7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki
formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és
időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
102
A szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekre irányadó sajátos rendelkezések
135.	§
(1)	Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről
(teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő
fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül írásban köteles nyilatkozni.
(2)	Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében, ha az
ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő
fél a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő
tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a
szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem
fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3)	Építési beruházás esetében a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet
a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg.
(4)	Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre
köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó - a Ptk. 6:130. § (1)-(3)
bekezdésében foglaltak, valamint a (3) bekezdés szerinti - jogszabály szerint köteles az
ellenszolgáltatást teljesíteni.
(5)	A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak,
feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden
részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt
szabályokat.
(6)	Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak
a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.
(7)	Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két
hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános
forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de
legfeljebb hetvenöt millió forint előleg igénybe vételének lehetőségét biztosítani. Az előleg
fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő
fél részéről biztosíték nyújtásától.
(8)	A felek a (7) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan és bármely más esetben
is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. A (7) bekezdés nem korlátozza, hogy az
ajánlatkérő egyáltalán ne, vagy a (7) bekezdésben foglaltnál kisebb mértékben kérjen
biztosítékot.
(9)	A (7) bekezdéstől eltérően támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói
kifizetés során az ajánlatkérő köteles a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó
nélkül számított - elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybe
vételének lehetőségét biztosítani. Ebben az esetben az ajánlatkérő által kikötött biztosíték
mértéke nem haladhatja meg a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül
számított - elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetének
mértékét.
(10)	Az (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésben, illetve a (9) bekezdésben meghatározott feltételek a
szerződésnek akkor is részei, ha a felek ezekről nem vagy - ide nem értve a (8) bekezdés
szerinti esetet - ezektől eltérően állapodtak meg.
(11)	Semmis - a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett
eset kivételével - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése,
amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó
jogkövetkezmények alkalmazását.
103
(12)	Feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban
megjelölt azon feltételt, melytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a
közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő
feltételként is kikötni.
136.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő
a)	nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan
költségeket, melyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kc) alpontja szerinti feltételeknek nem
megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles
jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
b)	a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő
számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt
haladéktalanul értesíti.
(2)	A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó
meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság
közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti
jogsegély igénybevétele nélkül.
A szerződés érvénytelensége
137.	§
(1)	Semmis a szerződés, ha
a)	azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b)	hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem
álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;
c)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [80. § (5) bekezdése,115. §
(2)	bekezdése, 131. § (6)-(8) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel
megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben
olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta
az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem
folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött
közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9-14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy
a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás
mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési
szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé,
valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított
tizedik napon belül.
(3)	Az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a
szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így
különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő
fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő
költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez
fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége
aránytalan következményekkel járna.
104
(4)	E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre,
illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött
szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken
kívül a közbeszerzési eljárás szabályainak (ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit
szabályozó rendelkezéseket) megsértése abban az esetben eredményezi a szerződés
érvénytelenségét, amennyiben az adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerződés
érvényessége a törvény céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne.
A szerződés teljesítésében részt vevők
138.	§
(1)	A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,
illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet
létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a
nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők)
kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban:
projekttársaság) kell teljesítenie.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett
szervezetet a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni,
valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott
szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük
akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás
eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új
szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott
alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az
eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy
szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek,
melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel
vagy szakemberrel együtt felelt meg.
(3)	Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására,
csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Az ajánlattevő
köteles az ajánlatkérőnek minden, a teljesítésben részt vevő alvállalkozót előzetesen
bejelenteni, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem
nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt
alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
(4)	Az alvállalkozó, vagy a nem alvállalkozóként bevont, a (2) bekezdés szerinti szervezet
vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés
sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybe vétele a
közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült.
Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új
szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a
76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az
eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó
szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az
értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel
egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
105
139.	§
(1)	A nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben
változhat meg:
a)	ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű
szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága
érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi
személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy
b)	ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának,
egyesülésnek, szétválásnak, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye,
vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági
egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és
munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó
teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre
vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;
ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok
hatálya alatt, - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének
alkalmazásával - megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági
követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél személye az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak
új közbeszerzési eljárás eredményeként változhat. A szerződő felek változása mellett
szükségessé vált, a jogviszony egyéb elemeinek változására a 141. § rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e
törvény alkalmazásának megkerülésére.
140.	§
(1)	Ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők
projekttársaságot hoznak létre, a szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és
kötelezettségek a projekttársaság létrejöttét követően a projekttársaságot illetik meg, illetve
terhelik, a szerződő felek kötelesek az ehhez szükséges ügyleteket megkötni. Ebben az
esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés
teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
(2)	Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a
szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosságára, a
szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések
teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt
előírásokat - is alkalmazni kell.
(3)	A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződés teljesítéséért
egyetemlegesen felelnek.
(4)	A projekttársaság csak a szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet
végezhet, ilyen szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem
szerezhet, valamint nem alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más jogi személlyel.
(5)	A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet
részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő
hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és jegyzett tőkén felüli vagyonát - ide nem
értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.
(6)	A nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
106
a)	a projekttársaság a szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé
fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
b)	a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződésből, valamint a szerződés teljesítése
érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól
teljes egészében átvállalták.
(7)	Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződést felmondhatja, ha a nyertes ajánlattevő részére
gazdasági társaság alapítását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését,
illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a
cégbírósághoz nem jelenti be.
(8)	Ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós
szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell az e
§-ban foglaltakat alkalmazni.
Szerződésmódosítás
141.	§
(1)	Ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek - vagy az erre jogosult
valamelyik fél - általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt
rendelkezéseknek megfelelő változására (továbbiakban együtt: szerződésmódosítás).
(2)	A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az
ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az
alábbi értékek egyikét sem
a)	az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
b)	szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési
beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az
eredeti szerződés jellegéhez.
(3)	A (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés
értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a
módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek.
(4)	A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt
feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve
módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:
a)	ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen
rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció
gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem
rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános
jellegét;
b)	az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése
szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél
személyének változása
ba)	nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel
beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való
felcserélhetőség vagy együttműködés miatt, és
bb)	az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.
Az ellenérték növekedése - több módosítás esetén azok együttes értéke - azonban nem
haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át;
c)	a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
107
ca)	a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő
gondossággal eljárva nem láthatott előre;
cb)	a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
cc)	az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha
egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több,
egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes
módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e
rendelkezés megkerülését.
(5)	A (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) és c) pontjában az eredeti szerződés értékeként az
aktuális, indexált szerződéses ellenszolgáltatást lehet figyelembe venni, ha a szerződés a (4)
bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést
tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz
indexálási rendelkezést, az aktualizált értéket a KSH által közzétett éves átlagos inflációs
érték figyelembe vételével lehet kiszámolni.
(6)	A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás
lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása
lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz
meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
a)	olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző
közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön)
kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett
másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
b)	a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg;
vagy
c)	a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői
kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.
(7)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével az ajánlatkérő köteles a szerződés
módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt
közzétenni.
(8)	A szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként
módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan
mellőzésével kerül sor, a módosítás a 137. § (1) bekezdése alapján semmis.
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése a szerződés teljesítése során
142.	§
(1)	Az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek
keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését,
amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a
szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a
szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.
(2)	A 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként
szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide
nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha
a)	a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul
meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során
figyelembe vett; vagy
108
b)	a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér
el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a 141.
§ (6) bekezdés a)-c) pontja szerint lényeges módosításnak minősülne.
(3)	Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként
szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak
jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását -
alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az
ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunka költségeket vagy
indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.
(4)	A Közbeszerzési Hatóság a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó, e
törvényben meghatározott követelmények teljesülését a 187. § (2) bekezdés j) pontjában
meghatározottak szerint jogosult ellenőrizni és azok megsértése esetén a Közbeszerzési
Döntőbizottság, illetve a bíróság eljárását kezdeményezni [153. § (1) bekezdés c) pont, 175.
§].
(5)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes
ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés
felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján
alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként
szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés
lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak
alapján alkalmazott szankciót, valamint hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e,
vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra.
(6)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként
szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított
megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha
a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés
követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez
vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért
felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések
143.	§
(1)	Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk-ban foglaltak szerint - a
szerződéstől elállhat, ha:
a)	feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. §
alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b)	az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként
szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a
139.	§-ban foglaltaknak; vagy
c)	az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt
kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke
alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely
kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított
jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
(2)	Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk-ban foglaltak szerint - attól
elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a
közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési
eljárásból.
109
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha
szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata
ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a)	a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni
részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes
szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kc) alpontjában
meghatározott valamely feltétel;
b)	a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést
szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben,
amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kc) alpontjában meghatározott
valamely feltétel.
HATODIK RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK
XXI.	Fejezet
A jogorvoslati eljárás szabályai
144.	§
(1)	A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra,
valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás
vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2)	A közbeszerzési eljárással, koncessziós beszerzési eljárással, a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződéssel, valamint a megkötött építési, illetve szolgáltatási
koncesszióval és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények
elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3)	Ahol e rész közbeszerzést vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a koncessziós
beszerzési eljárást, és a tervpályázati eljárást is érteni kell.
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó általános rendelkezések
145.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra,
valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult
eljárás lefolytatása a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás tekintetében -
ideértve a 21. § (4) bekezdésében említett külön jogszabály szerinti előminősítési kérelem
elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban:
előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) - a Közbeszerzési Döntőbizottság
hatáskörébe tartozik.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik - a szerződés módosításával vagy
teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével - a
közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe,
110
illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző módosítása vagy
teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 117. § szerint önállóan kialakított eljárási
szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik az e törvényt önként alkalmazó
szervezet vagy személy (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása
is.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos
jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény
alkalmazása alóli felmentést eredményező döntését. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése
esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú,
továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő
vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.
(7)	A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadói vagy ügyvédi képviselet kötelező.
Az eljáró közbeszerzési biztosok
146.	§
(1)	A 145. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési
ügy) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság három
közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró
tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi
szakvizsgával, legalább egy tagnak - európai uniós támogatással érintett közbeszerzési ügy
esetén - az európai uniós támogatásból megvalósuló beszerzésekkel kapcsolatos
tapasztalattal, további egy tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi
vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi
szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(3)	Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes
intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen [151. § (5) és (6)
bekezdés, Ket. 30. §, 31. § (1) bekezdés], az eljárás kiterjesztéséről szóló döntésen [158. §
(1)	bekezdés], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi
határozat) [165. §] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és
meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság
hatáskörébe utal.
(4)	A 153. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság
egy közbeszerzési biztosa jár el. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi
szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e
törvény a továbbiakban eljáró tanácsot vagy elnököt említ, azon az egyedül eljáró biztost is
érteni kell.
147.	§
(1)	A közbeszerzési ügyben - a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl -
nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a)	az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy
az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt:
111
ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett
tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
b)	olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű
közvetett tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban
áll;
c)	a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel
munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy
annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az
ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett
tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
(2)	A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek a Ptk. 8:1. § (1)
bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója
a)	az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy
tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának
tagja;
b)	az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett
tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c)	olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy
tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,
vagy abban tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d)	olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő
szervezete vagy az ügyfél szervezet által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfél szervezet
részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosít.
(3)	A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de
legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele
szemben a jelen §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott
kizárási ok áll fenn. A közbeszerzési biztos a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes
teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4)	A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása
kérdésében a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.
(5)	A jelen § alkalmazásában közvetett tulajdoni részesedés alatt az ügyfélszervezetben
tulajdoni részesedéssel rendelkező más szervezet (a továbbiakban: köztes szervezet)
tulajdoni hányadán keresztül történő tulajdoni részesedést kell érteni. A közvetett tulajdon
arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes szervezetben
fennálló tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes szervezetnek az ügyfélszervezetben
fennálló tulajdoni hányadával. Ha a köztes szervezetben fennálló tulajdoni hányad az 50%-
ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
A jogorvoslati eljárás
148.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
(2)	Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik
ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik
részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e
törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati,
ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek
112
módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt
kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy
érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)
(3)	A kérelem - a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező
tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő
döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon
belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet
előterjeszteni nem lehet.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően a 115. § szerinti eljárás esetén a kérelem a jogsértésnek a
kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró
jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított öt
napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet
előterjeszteni nem lehet.
(5)	Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal,
illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve
részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4)
bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés
szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi
felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az
ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés
megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni.
(6)	Az ajánlatkérő 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti, jogsértő eljárási cselekménye miatt külön
jogorvoslati kérelem nem nyújtható be, ezen jogsértés ellen a közbeszerzési eljárást lezáró
jogsértő döntéssel szembeni jogorvoslati kérelemben lehet kérelmet előterjeszteni. A 69. §
(4)-(7) bekezdése szerinti eljárási cselekményekre vonatkozó kérelem nem minősül a
közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntéssel szembeni kérelmi elemhez képest másik,
önálló kérelmi elemnek, és a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés
tudomásra jutása időpontjának, valamint a jogsértés megtörténtének ugyanazt kell tekinteni,
mint ami a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntéssel szembeni jogorvoslati kérelemre
irányadó.
(7)	A (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása
időpontjának kell tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és a 113. § (1)
bekezdése szerinti tájékoztatás közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének,
vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját;
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény
közzétételétől számított tizenötödik napot, a Közbeszerzési Hatóság részére az előírt
határidő lejártánál később megküldött 113. § (1) bekezdése szerinti, a tájékoztatás
visszavonásáról szóló értesítés esetében az értesítés Közbeszerzési Hatóság honlapján
történt közzétételétől számított tizenötödik napot;
c)	a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő
jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli
összegezés kézhezvételét követő tíz napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az
ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;
d)	ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek
és
da)	ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de
egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont
megküldésének időpontját;
113
db)	ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg,
ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő
lejártának napját;
e)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy
teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [43. § (1) bekezdés e) pont]
Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való
közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján -
való közzétételétől számított harmincadik napot.
(8)	A (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell
tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és a 113. § (1)
bekezdése szerinti tájékoztatás esetében a hirdetmény vagy tájékoztatás közzétételét,
közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény és az előírt határidő lejártánál
később megküldött 113. § (1) bekezdése szerinti értesítés esetében a hirdetmény vagy
értesítés közzétételét;
c)	a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés
megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének
bármelyik fél által történő megkezdését.
(9)	Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (3)-(4) bekezdés szerinti
határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének
időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által
történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.
(10)	A (3)-(9) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(11)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul
gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek
megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság
honlapján történő közzétételéről.
(12)	A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről - az általa
feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az
ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.
149.	§
(1)	A kérelemben meg kell jelölni
a)	a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot
alátámasztó tényeket;
b)	a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a
közbeszerzés tárgyát és - részajánlattétel esetében - a jogorvoslattal érintett részt, vagy a
közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét
és a beszerzés tárgyát;
c)	a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének
időpontját valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan;
d)	a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elem tekintetében
egyértelműen azonosíthatóan;
e)	a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi
kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan;
f)	ideiglenes intézkedés [156. §] elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;
114
g)	a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét
(lakóhelyét);
h)	hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az
ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell.
(2)	A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által
ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz.
(3)	A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető
formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit -
e-mail útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon
belül visszaigazol.
150.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni, melynek - a beszerzés becsült értékéhez viszonyított - mértékét a
közbeszerzésekért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kérelemhez csatolni kell a
díj befizetéséről szóló igazolást.
(2)	A közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlati, ajánlattételi vagy
részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a
113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban
mentesül az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól. Az ajánlatkérő a saját
tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1)
bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség
alól.
(3)	Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemmel
egészíti ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási
díjat az újabb kérelmi elemre figyelemmel is megfizetni. Ha a kérelmező az igazgatási
szolgáltatási díj kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi
elem vonatkozásában nem köteles eljárni.
151.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 148. § (1)-(9)
bekezdésének, a 149. § (1)-(2) bekezdésének, valamint a 150. § (1)-(2) bekezdésének
megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2)	Ha a kérelem a 149. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 150. § (1)
bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő
meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a
hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból
hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási
határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(3)	Ha a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás irataiból a közbeszerzés becsült
értéke a kérelmező számára nem ismerhető meg, ezen tényt jogorvoslati kérelmében köteles
a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési
Döntőbizottság - a rendelkezésre álló adatok alapján - hiánypótlási felhívás keretében közli
a kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.
(4)	A becsült érték - részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének -
megállapítása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérőt adatközlésre
hívhatja fel, melyet az ajánlatkérő két munkanapon belül köteles teljesíteni.
115
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi
vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy
a)	a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget,
vagy a kérelmét újból hiányosan adta be;
b)	az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1)
bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5)
bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az
elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására.
(7)	A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét vagy annak egyes kérelmi
elemeit az érdemi határozat [165. §] meghozataláig visszavonhatja.
(8)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az
igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek
visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a külön
jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj
visszatérítésére.
152.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek
vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző
magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:
a)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke;
b)	az Állami Számvevőszék;
c)	a kormányzati ellenőrzési szerv;
d)	a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;
e)	a Magyar Államkincstár;
f)	az alapvető jogok biztosa;
g)	a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály
alapján közreműködő szervezet;
h)	a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv;
i)	a Gazdasági Versenyhivatal;
j) az európai támogatásokat auditáló szerv;
k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;
l) az ügyész;
m) a közbeszerzésekért felelős miniszter.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti
személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de
a)	legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
b)	közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a
szerződés megkötésének időpontjától vagy, ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés
teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül,
c)	támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott
támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt
iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől -
közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének
időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél
által történt megkezdésétől - számított öt éven belül kezdeményezheti.
116
(3)	Amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik, a jogsértés megtörténtének
időpontja tekintetében a 148. § (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2)
bekezdéstől eltérően a 153. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési
Hatóság elnöke a 189. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül kezdeményezheti a
Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg
kell jelölni a 149. § (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet
tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel
érintett beszerzéssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.
A benyújtott kezdeményező irat informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett,
szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell
bocsátani, amit - e-mail útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság
egy munkanapon belül visszaigazol.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés
beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást.
(6)	Ha a kezdeményezés nem tartalmazza a (4) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési
Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A
hiánypótlásra a 151. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(7)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés benyújtását követően haladéktalanul
gondoskodik a kezdeményezéssel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek
megnevezésének és a kezdeményezés megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság
honlapján történő közzétételéről.
(8)	A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás
megszüntetésére a 151. § (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
153.	§
(1)	A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság
hivatalból való eljárását,
a)	ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke általi felhívástól
számított határidő lejártáig nem teszi közzé a Közbeszerzési Adatbázisban az éves
statisztikai összegezést,
b)	ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a
törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési
kötelezettségének,
c)	ha a Közbeszerzési Hatóság a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti hatósági
ellenőrzésének eredménye alapján vagy ha a hatósági ellenőrzés megkezdése nélkül is
valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző
módon került sor, különösen ha a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt, vagy
d)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Hatóság
részére megküldött iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre,
valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve
alapelveinek megsértése.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre a 152. § (2)-(8) bekezdését kell alkalmazni.
154.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a
közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg
117
észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetve
hivatalból indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot.
(2)	Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési
eljárás ajánlatkérőjét vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel
vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges,
az általa meghatározott iratok - öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő
nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. Az
iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával
megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen
formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő
megküldését - e-mail útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy
munkanapon belül visszaigazolja.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a
folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről köteles a Közbeszerzési
Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a
felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
155.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte
folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az
ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok
indokolják.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes
részeinek vagy kérelmi elemeinek elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi,
gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.
(3)	A kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a
Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.
Ideiglenes intézkedések
156.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból -
a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő
szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés
elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési
eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy
ennek veszélye fennáll.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a)	a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b)	felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3)	A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő
határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
(4)	Ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a
nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő
kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják
a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően
fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem
118
benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a
kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. E bekezdés
alkalmazásában közérdek különösen a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága
folyamatosságának fenntartása. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak
beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését
engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
157.	§
Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását
kezdeményezi az EUMSZ-ben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és
egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében
meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint -
a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar
jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság
számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős
miniszter és a közbeszerzésekért felelős miniszter részére is.
A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme
158.	§
(1)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés
alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [165. §]
meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére
akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az
ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás
kiterjesztéséről az eljáró tanács dönt.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján súlyos jogsértés valószínűsíthető.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló
körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó
hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a kormányzati ellenőrzési szervnek vagy a
Gazdasági Versenyhivatalnak.
159.	§
(1)	Ha a 142. § (2) bekezdésében foglalt jogsértés tárgyában a közbeszerzési ügy érdemi
eldöntése a szerződésszegés megtörténtének előzetes elbírálásától függ, a Közbeszerzési
Döntőbizottság a szerződésszegés tényének megállapítása iránt pert indít, és egyidejűleg az
eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség
illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési
Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy
megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), a
keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.
119
160. §
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező, a kezdeményező
és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet,
nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154.
§ (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve
egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül
kötelesek megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezen kívül is bármikor felhívhatja az
ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével
nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére. A nyilatkozatokat és észrevételeket,
illetve egyéb iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság erre vonatkozó felhívása esetén
informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban
is a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, ha ilyen formátumban
egyébként rendelkezésre állnak. A szerkeszthető formátumú változatban történő
rendelkezésre bocsátást - e-mail útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési
Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a
közbeszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az
ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel
megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek,
illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat,
észrevétel megtételére.
(4)	Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot,
illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása
esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A (3) bekezdés szerint
meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési
Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a
Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
161. §
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el,
kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok
gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából
fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a
jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során
bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki
egyenértékűségének megállapítása.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt
napon belül tartja meg.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül az egyéb
érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek,
illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(4)	A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a
tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja,
ha a minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése
miatt feltétlenül szükséges.
120
162. §
(1)	A közbeszerzési ügy kérelmezője vagy kezdeményezője, az ellenérdekű ügyfél, továbbá
ezek képviselője az eljárás megindításától számított tízedik napig, a Közbeszerzési Hatóság
tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati
eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2)	Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére
hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek
iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében,
amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
(3)	Ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített
módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a
közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti
titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1)
bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog
korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel
egyidejűleg - amennyiben az az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan
iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személy akkor tekinthet be a
közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, készíthet
azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdeke fűződik, és az
iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.
(6)	Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó
iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha
azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat
megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést
kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
(7)	Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot a minősített adat
védelme érdekében zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen
ügyben az iratok megtekintésének is csak - a minősített adat védelméről szóló törvényben
meghatározottak alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított
feltételek mellett van helye.
(8)	Az iratokba való betekintéshez az (1)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a
Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
163.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási
bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha
a)	hamis adatot közöl vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b)	felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c)	iratot nem vagy nem határidőben vagy - az e törvényben előírt esetekben - nem az
informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban
nyújt be;
d)	a gazdasági, szakmai vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való
betekintést akadályozza;
e)	nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az
eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
121
(2)	Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 169. §-ban foglaltak szerint külön
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó
hatálya van.
164.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (2) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az
eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az
ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától
számított huszonöt napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével -
az eljárást befejezni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e
törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított
hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4)	A 155. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az elintézési határidőt a legutoljára
indult eljáráshoz képest kell számítani.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal - indokolt esetben egy
alkalommal - meghosszabbítható. Erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő
lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(6)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata
165.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza
meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a)	az alaptalan kérelmet elutasítja;
b)	a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c)	megállapítja a jogsértés megtörténtét;
d)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt
jogkövetkezményeket;
e)	a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot
szab ki;
f)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a
közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a közbeszerzési eljárásban
való részvételtől.
(3)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,
a)	a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő
eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b)	megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró
döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
c)	elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való
törlését;
d)	bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős
személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és
szervezettel szemben.
122
(4)	A (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel
esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10%-a.
(5)	Ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek
és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést
nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11)
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének,
illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha
a)	a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;
b)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek
szerződést;
c)	a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg,
hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának
feltételei;
d)	az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési
Hatóság előzetes értesítését;
e)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság
hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel
esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése
esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a.
(8)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés
megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban
részt vett más szervezetet vagy személyt - a (11) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével - fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési
eljárásban való részvételtől, ha
a)	az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis
adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i)
pontja szerinti feltételei fennállnak;
b)	az a közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő
döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely
jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban.
(9)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés
megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban
részt vett más szervezetet vagy személyt - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
-	eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha a 25. § szerinti
összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes
bevonásból eredő versenytorzulást az adott eljárásban való részvételtől való eltiltásán kívül
nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni.
(10)	A (8) bekezdés alkalmazásában a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt,
alvállalkozót, illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt
nemcsak a jövőre nézve, hanem a vizsgált közbeszerzési eljárásban, továbbá egyéb
folyamatban lévő közbeszerzési eljárás vonatkozásában is köteles eltiltani a közbeszerzési
eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az
eljárás eredményének megküldésére még nem került sor. A (9) bekezdés szerinti esetben a
Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a közbeszerzési
eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt kizárólag a vizsgált közbeszerzési
123
eljárásban tilthatja el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés
megkötésétől.
(11)	A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság
kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában
az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és
értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e
törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő
együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása
között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a
jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció
kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának
megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(12)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró
döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított
harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem
eredménytelen, döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie
valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az
ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem
tartja fenn. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához
kötötte, az ajánlatát fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlati biztosíték fenntartását
vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által
meghatározott új idejére.
(13)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e § szerinti határozatában megállapítja a
közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az
ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett
közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a
közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala
166. §
(1)	Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező végzést és határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell.
Ha az eljárás felfüggesztését elrendelő végzés, az ügy befejezését eredményező végzés vagy
határozat támogatásból megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a
közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2)	A közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, valamint a
szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [156. § (4) bekezdés]
meghozatala napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi
határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a
nyilvánosságot a 161. § (4) bekezdése alapján kizárta.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a
határozat bírósági felülvizsgálatát [170. §] kérték, erre a tényre azonban utalni kell.
(4)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az
érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát - a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárásának megindítására irányuló kérelem 148. § (11) bekezdése, illetve
156.	§ (5) bekezdése szerinti adatai és az ügy érdemében hozott határozat mellett - a
Közbeszerzési Hatóság honlapján szintén közzé kell tenni.
124
(5)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát
kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés
megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.
Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás
167.	§
(1)	Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárásra a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárására vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel
kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az
előminősítési listáról való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli
értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyújtható be.
(3)	A kérelemben meg kell jelölni
a)	a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b)	a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;
c)	az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;
d)	a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e)	a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett
megsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása
168.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása
érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik. Az
összkollégium ülésein a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium
közbeszerzési területért felelős szervezeti egységének képviselői, valamint az európai
támogatásokat auditáló szerv képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtethet. A kollégium az egységes jogorvoslati
gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, és
véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött,
köteles a döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát
folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok
ellentétes elvi alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az
összkollégium a döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott
jogkérdésben. Az összkollégium az állásfoglalását megelőzően az (1) bekezdésben említett
szerveknek ésszerű határidőn belül lehetőséget biztosít az adott jogkérdésre vonatkozó
véleményük kifejtésére, a vélemény az összkollégiumot nem köti. Az összkollégium
állásfoglalásától csak a (5) bekezdésben foglaltak szerint lehet eltérni. Az összkollégium
egyetértése esetén az összkollégium állásfoglalásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a
Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.
125
(5)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni
az összkollégium állásfoglalásában foglaltaktól, erről köteles a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnökét tájékoztatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a tervezett
döntést az adott ügycsoport tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé
terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a
döntéshez a kollégium vagy az összkollégium állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti,
az eljáró tanács az összkollégium állásfoglalásától eltérő döntést is hozhat. Az eljáró tanács
és a kollégium vagy összkollégium egyetértése esetén az összkollégium új állásfoglalásáról,
illetve az állásfoglalás módosításáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési
Hatóság honlapján tájékoztatást ad.
(6)	A közbeszerzési biztos a közzétett összkollégiumi állásfoglalások szem előtt tartásával
végzi jogalkalmazói tevékenységét.
(7)	A kollégiumok, illetve az összkollégium működésére vonatkozó szabályokat a
Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
169.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön
jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye
jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő
végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, valamint az eljárást
megszüntető végzés ellen is.
(2)	A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell
benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet
az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön
jogorvoslati kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, soron
kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A
bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4)	A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) XX. Fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből,
illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
170.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi
eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság
érdemi határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 152. § alapján
kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság
jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési
Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását,
döntését e törvény szabályaira tekintettel.
(2)	A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő öt napon
belül továbbítja a bírósághoz és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési
126
Döntőbizottság előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a
határozat rendelkezést tartalmaz.
(4)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
147. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
171.	§
(1)	A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a
jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával
együtt megküldi a felperes részére.
(2)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon
belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3)	Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket,
akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az
(1)	bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a
beavatkozást az értesítés kézbesítését követő nyolc napon belül kell bejelenteni a
bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4)	A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolc napos határidő
adható, melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet
meghosszabbítani.
172.	§
(1)	A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére
azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a
keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye
nincs. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (3) bekezdése szerint kérheti. A
tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (5), (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.
(2)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak
a bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség
bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül
elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket.
(4)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben
helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati
eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(5)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(6)	A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére
kézbesíteni kell.
(7)	A bíróság a 165. § (8) és (9) bekezdését alkalmazó határozatát megküldi a Közbeszerzési
Hatóságnak.
127
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési
jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
173.	§
(1)	A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a
határozat alapjául szolgáló szerződés - a 137. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatti
-	érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását
kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a
szerződő felek ellen kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
(2)	A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a
137.	§ (1) bekezdésében nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem
kérelmezhető.
(3)	A perben a Pp. XX. Fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a 170. § (3)
bekezdésben foglalt tájékoztatással és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó
nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(5)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
147.	§-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(6)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(7)	Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kéri, az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság
felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a bíróság nem
veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
174.	§
(1)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon
kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül,
ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy
érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(2)	Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 137. § (3) bekezdése
alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes
körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül
maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles
kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a
szerződés értékének 10%-a.
(3)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés
érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
128
A szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per
175.	§
(1)	Ha a Közbeszerzési Hatóság a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti hatósági ellenőrzés
során megállapítja, hogy a szerződés tartalma valószínűsíthetően a 142. § (3) bekezdésébe
ütközik, pert indít a szerződés módosítás érvénytelenségének kimondása és az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Közbeszerzési Hatóságot a
perben teljes költségmentesség illeti meg.
(2)	A Közbeszerzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti pert az ellenőrzés befejezésétől
számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai
szerint van helye igazolásnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Hatóság a honlapján tájékoztatást
tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a
kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), a keresetlevél benyújtásának időpontját,
valamint a peres felek megnevezését.
(4)	Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés módosításának a
142.	§ (3) bekezdésében meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség
jogkövetkezményeit a Ptk.-ban foglaltak szerint alkalmazza, továbbá bírságot köteles
kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a
szerződés értékének 15%-a.
A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári
per
176.	§
(1)	Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1)
bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének
kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással
egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a
bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési
Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának
meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a
Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési
Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy
megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy
érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint
a peres felek megnevezését.
(4)	Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 137. § (1)
bekezdése szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség
jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza.
(5)	Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 137. § (3) bekezdése
alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes
körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül
maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles
129
kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a
szerződés értékének 10%-a.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólagosan
illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 170. § szerinti közigazgatási
perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést
megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési
Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási
per indul később - a 170. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A
közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni
kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben
eljáró bíróságot arról, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi
határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.
(7)	A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. Fejezetét a 173. § (2), (5)-(7)
bekezdésében, valamint a 174. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
177.	§
(1)	A 173. § (1) bekezdésében, a 175. § (1) bekezdésében és a 176. § (1) bekezdésében
foglalt esetek, valamint a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a közbeszerzésre, illetve a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi
igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve - a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést
jogerősen megállapítsa.
(2)	Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési
eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az
ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a)	ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok valamely rendelkezését,
b)	valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c)	a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.
(3)	Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény
érvényesítése - illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás - a 133-135. §-on, a
138-140. §-on, a 142. § (3) bekezdésén, vagy e törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek a
szerződés tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul.
XXII.	Fejezet
Az Európai Bizottság eljárása
178.	§
(1)	Amennyiben az Európai Bizottság a Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a
közbeszerzésekre vonatkozó európai uniós jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a
(2)	bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.
(2)	Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a
jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(3)	Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési
Hatóságnak köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés
130
kézhezvételétől számított huszonegy, a közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatos
közbeszerzési eljárás esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai
Bizottság részére.
(4)	Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a)	a jogsértést orvosolták,
b)	a jogsértést nem orvosolták, vagy
c)	az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetve ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás
felfüggesztését rendelte el.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos
jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás
tárgyát képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a
jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.
(6)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság szintén haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás
eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.
HETEDIK RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
XXIII.	Fejezet
Közbeszerzési Hatóság
179.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében
Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működik, amely csak az Országgyűlésnek
van alárendelve.
(2)	A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló autonóm államigazgatási szervként
működő központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében
általános hatáskörrel rendelkezik, illetékessége az ország egész területére kiterjed.
Székhelye Budapest.
(3)	A Hatóság költségvetését a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés
költségvetési fejezetén belül önálló címként kell megtervezni. A Hatóság előirányzatának
terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.
(4)	A Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) és Közbeszerzési Döntőbizottság
(a továbbiakban: Döntőbizottság) működik.
A Hatóság elnöke
180.	§
(1)	A Hatóság elnöke
a)	képviseli a Hatóságot és a Tanácsot;
b)	meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a
Hatóság éves beszámolóját;
c)	a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
131
d)	a Tanács hatáskörébe tartozó halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Hatóság
szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a tanácsülések közötti
időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;
e)	gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Hatóság
Titkárságának alkalmazottai, valamint a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a
közbeszerzési biztosok vonatkozásában;
f)	ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(2)	A Hatóság elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
181. §
(1)	A Hatóság elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok
kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.
(2)	A Hatóság elnökére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt (a továbbiakban: Kttv.)
az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A Hatóság elnöke a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb
juttatásokra jogosult.
(4)	A Hatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az
összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést a Tanácsnak köteles megtenni.
(5)	A Tanács a tagok közül öt évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott
döntéssel választja a Hatóság alelnökét.
(6)	A Hatóság elnökének, alelnökének és a Tanács tagjainak megbízatása megszűnik
a)	a megbízatás időtartamának lejártával;
b)	visszahívással;
c)	lemondással;
d)	a 182. § (8) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetében;
e)	a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében;
f)	halálával;
g)	az összeférhetetlenség megállapításával.
(7)	A (6) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a
jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek,
személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
(8)	Amennyiben a Hatóság elnöke megbízatása időtartamának lejártáig a Tanács nem dönt
az új elnök kinevezéséről, az elnök megbízatása az adott naptári év végéig
meghosszabbodik.
A Hatóság keretében működő Tanács
182. §
(1)	A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az
ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.
(2)	A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az
ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:
a)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
b)	a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
c)	az agrárpolitikáért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;
d)	a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy;
e)	az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
132
f)	az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;
g)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
h)	a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
i)	a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;
j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy az általa kijelölt személy;
k) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
l) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt
négy személy;
m) a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen
kij elölt személy;
n) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által kijelölt két
személy.
(3)	A Tanács elnöke a Hatóság elnöke. A Tanács alelnöke a Hatóság alelnöke.
(4)	A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha
a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli
az őt kijelölő szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő pedig jogosult a Tanácsba
új tagot kijelölni. A kijelölő a Tanács elnökével szemben nem élhet a 181. § (6) bekezdés b)
pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.
(5)	A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő
célok, képviselendő általános érdekek, és e törvény céljainak megvalósulása érdekében a
Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való
érvényesüléséről.
(6)	A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok
szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon
belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési
képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(7)	Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és a
Tanács tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését
megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt
valótlanul közöl.
(8)	Nem lehet a Tanács tagja, aki
a)	országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló;
b)	büntetett előéletű.
(9)	A tagok megbízatása legalább két évre szól.
(10)	A tagok kijelölésének és visszahívásának az (7)-(9) bekezdés esetén kívüli szabályait a
kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan
biztosítható legyen.
(11)	A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
183.	§
A Tanács
a)	megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
b)	kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a
közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos
összeférhetetlenségi ügyeket;
c)	a közbeszerzésekért felelős miniszterrel egyeztetve - és adott esetben az országos
gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve - a közbeszerzési
jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből,
133
valamint a közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján,
valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról (különösen a jelen
törvényben előírt témakörökben);
d)	ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
184.	§
(1)	A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.
(2)	A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3)	A Tanács határozatait - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - egyszerű
szótöbbséggel hozza.
(4)	A Tanácsnak a 183. § b) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és
eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy Ptk. 8:1. §
(1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója.
(5)	A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4) bekezdés
szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, és köteles a folyamatban levő
eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.
A Hatóság Titkársága
185.	§
(1)	A Hatóság és a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek
előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő,
nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Hatóság Titkársága végzi. A
Titkárságot a főtitkár vezeti.
(2)	A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban,
mely jogviszonyra a Kttv.-t kell alkalmazni. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó
illetményre és egyéb juttatásokra jogosult.
186.	§
A Hatóság elnöke, alelnöke és a Tanács tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a
közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, tevékenységet
végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minősített adatot és üzleti
titkot kötelesek megőrizni.
A Hatóság feladata és hatásköre
187. §
(1)	A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit
figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a
jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a
közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.
(2)	A Hatóság
a)	naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
aa)	a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját,
ab)	a minősített ajánlattevők Hatóság által létrehozott hivatalos jegyzékét,
ac)	a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét,
134
ad)	a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista
tartalmazza az eltiltás idejét is,
ae)	a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének
jogerős bírósági határozatban megállapított, vagy a gazdasági szereplő által elismert
megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is,
ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz,
kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció
érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan
magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta
-	azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől számított három évig kell
elérhetőnek lenniük,
af)	a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító
határozatokat [188. § (4) bekezdés];
b)	nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
c)	a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe
vétel feltételeinek megfelelőségét ellenőrzi, a jegyzéket nyilvántartja;
d)	az Európai Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat a Bizottságnak megküldi, az
e törvényben előírt tájékoztatásokat az Európai Bizottság részére megküldi;
e)	első ízben 2017. március 1-jéig, majd azt követően háromévente statisztikai jelentést
készít az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzésekről - különösen az
érintett időszakban az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értékéről - melyet
megfelelő határidőben a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsát;
f)	gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” (a
továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati
eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről. A hirdetmények
ellenőrzése során biztosítja az adatok teljeskörűségét, ennek érdekében az ajánlatkérőt
adatszolgáltatásra hívhatja fel. Gondoskodik továbbá a 113. § (1) bekezdésében szereplő
tájékoztatások honlapján történő közzétételéről, valamint az e törvény által előírt egyéb
adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;
g)	honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását
kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, a Döntőbizottság
érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat
bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát;
h)	kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok
nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok
elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által
elérhetőek legyenek;
i)	a (10) bekezdés, továbbá a 183. § c) pontja, valamint a 194. § (3) bekezdése szerinti
útmutatót vagy közleményt honlapján közéteszi;
j) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és a
Ket. alapján hatósági ellenőrzés keretében - külön jogszabályban meghatározott részletes
szabályok szerint - is ellenőrzi azok teljesítését, megteszi különösen a 153. § (1) bekezdés c)
pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;
k) működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi
nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus
közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és
kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi
lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat központilag,
térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők
135
számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat
ingyenesen elérhetik;
l)	a közbeszerzési szabályozás széleskörű megismertetése érdekében konferenciákat szervez;
m) a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése
érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős
miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad;
n) az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás
keretében - különösen a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról,
Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról - információt
szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való
közzétételéről, és teljesíti különösen a 2014/24/EU irányelv 44. cikk (3) bekezdésében, 59.
cikk (6) bekezdésében, 60. cikk (5) bekezdésében, 61. cikk (1) bekezdésében, 62. cikk (3)
bekezdésében, 64. cikk. (1) és (8) bekezdésében, valamint 69. cikk (5) bekezdésében foglalt
kötelezettségeket, továbbá a 2014/25/EU irányelv 62. cikk (3) bekezdésében, 81. cikk (3)
bekezdésében, valamint 84. cikk (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket;
o)	figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra
jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
p) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos
j ogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;
q) folyamatosan frissíti, karbantartja és a honlapján - a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - közzéteszi
az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;
r) meghatározza a Hatóság által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékkel kapcsolatos
minősítési szempontokat és azok igazolási módjait;
s) statisztikai adatokat gyűjt a megkötött közbeszerzési szerződésekben és az építési, illetve
szolgáltatási koncessziókban foglalt ellenszolgáltatás mértékéről, az árstatisztikát a
honlapján rendszeres időközönként közzéteszi;
t) elkészíti a Hatóság szervezeti és működési, valamint más, a Hatóság működését érintő
belső szabályzatát, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját,
jóváhagyja a Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát;
u) ellátja az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével
kapcsolatos feladatokat;
v) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(3)	A Hatóság elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel
kapcsolatos ügyben minden szervezet - ide értve a szakmai kamarákat és az
érdekképviseleti szervezeteket is - köteles tíz napon belül tájékoztatást adni.
(4)	A Hatóság évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a
közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a
jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a
közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen
belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Hatóság a beszámolót
tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.
(5)	A Hatóság, a gazdasági, valamint szakmai kamara a minősített ajánlattevők hivatalos
jegyzékének vezetése céljából jogosult a kérelmező által megnevezett személyek
természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai
gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni.
(6)	A Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése
céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes
személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és
büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált közbeszerzési
136
szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani,
hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédekről szóló
1998. évi XI. törvény 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására.
(7)	A Hatóság a (6) bekezdésben foglalt adatokat a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a
névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, ha nem felel meg a külön
jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek, ha a (8) bekezdésben foglalt
valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést
követett el, ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és nem nyújtottak be megújítási kérelmet
vagy azt elutasították, ha azt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kéri, valamint
a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.
(8)	Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki
a)	cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c)	közbeszerzési biztos;
d)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke vagy alelnöke;
(9)	A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles
másolatát is, amelyek a (8) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A
névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe
bejelentett adatok kiegészítéséért külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
(10)	A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról
az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye
van, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.
(11)	A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti eljárásában vagy annak
előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi
vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a
Hatóság elnöknek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő
eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A Hatóság
feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek,
kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti
eljárás esetében a kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő, a (2) bekezdés a) pont
ac) alpontja szerinti eljárás esetében pedig a kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a közigazgatási és munkaügyi
bíróság nemperes eljárásban, a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz,
a Hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és
felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően
alkalmazni, ha e törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
188. §
(1)	Bármely gazdasági szereplő, akivel szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában
említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a
Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok
fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A megtett intézkedésekkel
kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság
részére.
137
(2)	A kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása
érdekében köteles igazolni, hogy
a)	a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt - a
károsult által elfogadott mértékben - megtérítette vagy arra meghatározott határidővel
kötelezettséget vállalt;
b)	az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és
körülményeit; és
c)	olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további
bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
(3)	A Hatóság a (2) bekezdésben említett intézkedés értékelésekor köteles figyelembe venni
a bűncselekmény, kötelességszegés vagy egyéb jogsértés súlyosságát és sajátos
körülményeit.
(4)	A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat
meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A
határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal
meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a
kérelmet benyújtó gazdasági szereplőt megfelelő határidő megjelölésével további
nyilatkozattételre, bizonyíték, dokumentum csatolására hívhatja fel. A Hatóság a határozatot
köteles megindokolni és azt a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban
megküldeni. A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító
határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a gazdasági szereplő további intézkedésére
vonatkozó előírást. Ha a kérelmet a Hatóság - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság
-	határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be
ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal
kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel
kívánja bizonyítani.
(5)	A kérelmező a (4) bekezdés szerinti, a kérelmét elutasító határozat felülvizsgálatát
kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, a kérelem benyújtásától számított
hatvan napon belül határoz, a Hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése
ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX.
fejezetét kell megfelelően alkalmazni, ha e törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből
más nem következik.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásában nem vehet részt az a személy, akinek
jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, akitől nem várható el az ügy
tárgyilagos megítélése. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásában részt vevő személyek
összeférhetetlenségére a 147. § (1)-(2) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy az ott említett ügyfélszervezet alatt a kérelmezőt, közbeszerzési ügy alatt a kérelem
elbírálását, a jogorvoslati eljárás megindításának időpontja alatt a kérelem benyújtásának
időpontját kell érteni. Az e bekezdésben részletezett összeférhetetlenségi okkal érintett
személy a Hatóság elnöknek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban
levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni.
189.	§
(1)	Ha a Hatóság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Hatóság
részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető
a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tíz
napon belül kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását. A
138
kezdeményezés benyújtásával egyidejűleg a Hatóság elnöke erről - az általa feltételezett
jogsértés megjelölésével - az ajánlatkérőt értesíti.
(2)	Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása
vagy az ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Hatóság elnöke telefaxon vagy elektronikus
úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására.
(3)	Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Hatóság elnöke a rendelkezésre álló adatok
alapján dönt az eljárás kezdeményezéséről.
190.	§
A Döntőbizottság határozatainak, valamint a közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata
során hozott határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) XII. fejezetének rendelkezéseit azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a közbeszerzési eljárásban hozott bírósági határozatok és a Közbeszerzési Döntőbizottság
által hozott határozatok gyűjteményének közzétételére a Bszi. 163. § (1) bekezdésétől
eltérően a Közbeszerzési Hatóság köteles,
b)	a Bszi. 163. § (3) bekezdése szerinti anonimizált digitális másolatkészítésre a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság
köteles,
c)	a Bszi. 166. § (4) bekezdése szerinti kérelem a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez
terjeszthető elő,
d)	a Bszi. 163. § (2) és (5) bekezdése nem alkalmazható,
e)	a Bszi. 163. § (3) bekezdése és a Bszi. 164. § (1) bekezdése azzal alkalmazandó, hogy a
határozatot meghozó bíróság elnöke a gyűjteményben történő közzététel céljából küldi meg
a határozatot az Országos Bírósági Hivatal elnökének, aki azt - és a Bszi. 163. § (3)
bekezdésében foglalt kapcsolódó határozatokat - a Közbeszerzési Hatóság elnökének
rendelkezésére bocsátja.
A Hatóság működése
191.	§
(1)	A Hatóság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást
semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást
nem nyújthat.
(2)	A beszedett igazgatási szolgáltatási díj a Hatóság saját bevétele. A hirdetmények
ellenőrzéséből származó bevételt a Hatóságnak részben az e törvényben foglalt feladatainak
ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.
(3)	A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat a Hatóság törvényben előírt
feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.
(4)	A Hatóság - a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez - a befizetett
igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A
Hatóság a Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára, valamint e törvény
vonatkozó rendelkezéseire tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési
kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot
szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és
elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályt kell
alkalmazni.
139
(5)	A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
a)	3. § (4) bekezdésében és 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési
kötelezettségre,
b)	31. § (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. § (2), (5) bekezdésében foglaltakat a
díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására,
c)	86. §-ában foglaltakat az elévülésre
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat
kell érteni.
XXIV. Fejezet
Közbeszerzési Döntőbizottság
192.	§
(1)	A Közbeszerzési Döntőbizottság feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati
eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
(2)	A Döntőbizottság működését a Hatóság költségvetéséből kell biztosítani.
(3)	A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Hatósággal közszolgálati
jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből áll, akiket a Tanács nevez ki
és ment fel.
(4)	A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának
szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság elnökhelyettesét a Tanács a
közbeszerzési biztosok közül választja meg, az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság
elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható.
(5)	A Döntőbizottság elnöke az lehet,
a)	aki jogi szakvizsgával és
aa)	legalább ötéves közbeszerzési gyakorlattal vagy
ab)	legalább hároméves állami vezetői gyakorlattal, vagy
b)	aki legalább hároméves bírói vagy ügyészi gyakorlattal
rendelkezik.
(6)	A Döntőbizottság elnökének közszolgálati jogviszonyára a Kttv.-t a közbeszerzési
biztosok közszolgálati jogviszonyára vonatkozó, e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(7)	A Döntőbizottság elnöke helyettes államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb
juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.
(8)	A Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre,
ügycsoportokra kollégiumot működtet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat
biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás
jogalkalmazási kérdésekben.
193.	§
(1)	A Döntőbizottság elnöke
a)	vezeti a Döntőbizottság munkáját;
b)	képviseli a Döntőbizottságot;
c)	elkészíti és a Hatóság elnökéhez jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és
működési szabályzatát;
d)	ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
140
e)	a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul
gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek
megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi,
a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését
engedélyező végzésének, valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság
határozatának közzétételéről;
f)	gondoskodik a kollégium 168. § (2) bekezdése szerinti véleményének a közbeszerzési
biztosok általi megismeréséről.
(2)	A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
(3)	A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a Kttv.-t az e törvény szerinti
eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves
szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Kttv.-ben meghatározott
határidőket megfelelően alkalmazni kell.
(6)	A közbeszerzési biztos - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
kivételével - más megbízást nem fogadhat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem
lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő,
felügyelőbizottsági tag.
(7)	Nem lehet közbeszerzési biztos, aki
a)	országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, illetve
kamarai tisztségviselő;
b)	gazdasági társaságban 25%-nál, illetve huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni
részesedéssel rendelkezik.
(8)	A közbeszerzési biztost a Kttv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni
azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz
tartozó illetményre jogosult.
(9)	A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre, a vezető-
főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig főosztályvezető-helyettesi illetményre
jogosult.
(10)	A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Kttv.-ben
szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Döntőbizottság létszámát csökkentette.
(11)	Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, őt a Kttv. szabályai szerint újra be
kell sorolni.
(12)	A közbeszerzési biztost nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetve határozat
vonatkozásában.
NYOLCADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Európai Uniós kötelezettségek
194.	§
(1)	A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik a közbeszerzési szabályok
alkalmazása monitoringjának összehangolásáról. Ennek érdekében a közbeszerzésekért
felelős miniszter, a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, a kormányzati
ellenőrzési szerv, a Gazdasági Versenyhivatal és az európai támogatásokat auditáló szerv
141
egymással együttműködik, aminek során az említett szervezetek, ha - saját
kezdeményezésükre vagy információk kézhezvételét követően - konkrét jogsértést vagy
rendszerszintű problémát tárnak fel, azokat egymásnak is jelzik az adott esetben megtett
egyéb intézkedések (ideértve a jogorvoslati eljárás kezdeményezését, jogszabály módosítás
kezdeményezését is) mellett.
(2)	A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik első ízben 2017. április 18-ig, majd azt
követően háromévente az Európai Bizottság részére monitoring jelentést megküldéséről,
amely tájékoztatást ad adott esetben a helytelen közbeszerzési jogalkalmazás vagy a
jogbizonytalanság leggyakoribb okairól - ideértve a szabályok alkalmazásában tapasztalható
esetleges strukturális vagy visszatérő problémákat is -, a mikro-, kis- és középvállalkozások
közbeszerzésben való részvételének mértékéről, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos
bűncselekmények (különösen a 62. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában említett
bűncselekmények), az összeférhetetlenséggel kapcsolatos és más súlyos szabálytalanságok
megelőzéséről, felderítéséről és megfelelő jelentéséről. Az Európai Bizottság felkérése esetén
a közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik továbbá a hazai stratégiai közbeszerzési
politikák gyakorlati végrehajtásáról szóló tájékoztatás megadásáról. A monitoring jelentéshez
és az említett tájékoztatáshoz szükséges adatokat az (1) bekezdésben említett szervezetek
megfelelő időben a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsátják, aki ennek
érdekében az (1) bekezdésben említett szervezetek részvételével bizottságot állíthat fel.
(3)	A monitoring eredményeinek nyilvánosságra hozataláról a közbeszerzésekért felelős
miniszter gondoskodik. A nyilvánosságra hozatal történhet esetileg, vagy a (2) bekezdés
szerinti monitoring jelentés közzétételével is. Ha a monitoring eredményeit a Közbeszerzési
Hatóságnak a 187. § (4) bekezdése szerinti beszámolója tartalmazza, a monitoring
eredményeinek ezen felüli nyilvánosságra hozatala nem szükséges. A közbeszerzésekért
felelős miniszter a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót vagy
közleményt készíthet a jogorvoslati döntésekből, valamint a közbeszerzések ellenőrzésének
gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos
gyakorlati tudnivalókról.
(4)	A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik olyan kapcsolattartó kijelöléséről,
amelynek feladata az Európai Bizottsággal való együttműködés a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazása tekintetében.
(5)	A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik első ízben 2017. április 18-ig, majd azt
követően háromévente az Európai Bizottság részére - a Közbeszerzési Hatóság által
rendelkezésre bocsátott - statisztikai jelentés megküldéséről az uniós értékhatárt el nem érő
becsült értékű közbeszerzésekről. A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik az
Európai Bizottság szükség szerinti tájékoztatásáról a hazai intézményi szervezetnek a 202. § j)
pontjában hivatkozott irányelv végrehajtása, monitoringja és betartatása szempontjából
releváns vonásairól, valamint az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtásával kapcsolatos
iránymutatás, segítségnyújtás vagy a szabályok végrehajtásának kihívásaira való reagálás
érdekében tett nemzeti kezdeményezésekről. Az e bekezdésben szereplő statisztikai jelentés
és a tájékoztatás a (2) bekezdés szerinti monitoring jelentésbe belefoglalható.
(6)	A részben vagy egészben nem hazai költségvetési forrásból megvalósuló, uniós
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzés, szolgáltatás és szolgáltatási
koncesszió, továbbá a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű építési
beruházás és építési koncesszió esetén a lefolytatott közbeszerzési eljárás ellenőrzése,
valamint az e közbeszerzési eljárások eredményeképpen létrejött szerződések módosításainak
engedélyezése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. Az e bekezdésben foglalt
ellenőrzéssel és engedélyezéssel kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály
tartalmazza.
142
A közbeszerzésekért felelős miniszter egyéb feladatai
195.	§
(1)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik,
a Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezése és lefolytatásának központi
ellenőrzése, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat
miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés
alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek
közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási koncessziói módosításának
engedélyezése, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított
alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései
megkötésének és módosításának engedélyezése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata.
(2)	A közbeszerzésekért felelős miniszter hagyja jóvá a közbeszerzési eljárásban részt vevők
oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakítását, valamint irányítja, felügyeli és ellenőrzi a
közbeszerzési tárgyú képzéseket.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokat külön
jogszabály tartalmazza.
Hatálybalépés
196.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. november 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 31. § (5) bekezdése és a 32. § (3) bekezdése 2016. november 1-jén lép hatályba.
(3)	A 40. § 2017. február 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
197.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési
eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal
kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és
előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 142. § (1)-(2) és (4)-(5)
bekezdése, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell a
hatályba lépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások
eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő
módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére.
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény rendelkezéseit a 2015. november 1.
napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, - az (1) bekezdés második mondatában foglalt
kivétellel - közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra
és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati
eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell.
(3)	A 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során az ajánlatkérő jogosult a bűnügyi
személyes adatok kezelésére.
143
Felhatalmazás
198.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1.	a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek
körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmassági követelmények tartalmának
előírására, valamint az alkalmassági követelmények és a kizáró okok ajánlatkérő általi
ellenőrzésére, a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó
részletes szabályokat;
2.	a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket, a minősített ajánlattevők jegyzékbe
vételének feltételeit és igazolási módjait, a minősített ajánlattevői jegyzékek vezetésének
szabályait, a jegyzék szerinti igazolás által tanúsított, kizáró okokra és alkalmasságra
vonatkozó követelményeket, valamint az Európai Unió egy másik tagállamának szervezete
által kiadott ilyen igazolás által tanúsított követelményeket;
3.	a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;
4.	a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányadó eljárások sajátos közbeszerzési
szabályait, valamint a 13. § szerinti eljárással összefüggő szabályokat;
5.	az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint
az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a központosított közbeszerzési
eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított
szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj
mértékét;
6.	az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi
szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított
közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a
végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
7.	a kormányzati kommunikációs feladatok ellátásához kapcsolódó központosított eljárások
részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet
részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét,
valamint a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító kommunikációs
szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen
eljárások sajátosságai miatt eltérő - szabályait;
8.	az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az
elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az
elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait;
9.	az építési beruházások, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások
közbeszerzéseire vonatkozó részletes - szükség esetén e törvénytől az ilyen tárgyú
közbeszerzések sajátosságai miatt eltérő - szabályokat, valamint az ilyen tárgyú szerződések
teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az építési beruházások megvalósítására
irányuló közbeszerzési szerződések esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésének - e
törvénytől és a Ptk.-tól eltérő - szabályait;
10.	egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és
módszerre vonatkozó részletes szabályokat, a szociális, különösen foglalkoztatási és
környezetvédelmi, fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben
történő érvényesítése kötelező eseteit és módját, ideértve a fenntartott közbeszerzés kötelező
alkalmazása előírását is;
11 . a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen
eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - sajátos szabályait;
144
12.	a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések, valamint azon beszerzések
Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást,
amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására
kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő
alapvető érdekeivel, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által
érvényesítendő követelményeket;
13.	a közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített energetikai és
környezeti hatások megállapítására és figyelembevételére vonatkozó sajátos közbeszerzési
szabályokat, valamint a kapcsolódó jelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat;
14.	az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a
Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi
ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi
(részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye
gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási
koncessziói módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e
szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés
útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának
engedélyezését, a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével
összefüggésben megküldendő adatok körét. Az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység
keretében a Kormány jogpolitikai céljainak érvényesítése érdekében a közbeszerzésre, illetve
annak feltételeire vonatkozó tartalmi követelmények is előírhatóak;
15.	a részben vagy egészben nem hazai költségvetési forrásból megvalósuló, uniós
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzés, szolgáltatás és szolgáltatási
koncesszió, továbbá a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű építési
beruházás és építési koncesszió esetén a lefolytatott közbeszerzési eljárás ellenőrzésére,
valamint az e közbeszerzési eljárások eredményeképpen létrejött szerződés módosításának
engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat;
16.	a Közbeszerzési Hatóság által a szerződések teljesítése és módosítása ellenőrzésére
lefolytatható hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az ajánlatkérők és gazdasági szereplők
ellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségeit, amelynek keretében a Közbeszerzési Hatóság az
eljárás és a szerződés teljesítéséhez, módosításához kapcsolódó adatok teljeskörű
megismerésére jogosult és azok átadását kérheti;
17.	a védett munkahelyek, továbbá a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező, vagy
hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek részére fenntartott
közbeszerzések kötelező eseteit;
18.	a NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású
NATO támogatott programok keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes
szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a)	a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének
szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és - az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - díjának mértékét, befizetését, a közbeszerzések éves statisztikai
összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a
Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét;
b)	a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját, a
hirdetmények egyes tartalmi elemeit;
145
c)	a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tevékenységére, a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és
annak igazolására, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére, annak
vezetésére, a névjegyzékbe vétel feltételeire, a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadók szakmai testületére valamint - az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a
névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói
tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat;
d)	a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakítására,
valamint a közbeszerzési tárgyú képzések irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat;
e)	az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos
sajátos szabályokat;
f)	a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj - az
adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével megállapított - mértékét, megfizetésének
módját, továbbá megfizetésének, valamint viselésének szabályait.
Módosuló rendelkezések
199.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a
(12)-(14) bekezdésben foglalt kivétellel - a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság kizárólagosan illetékes.
(2)	A Pp. 326. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3)	A Pp. 327. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért
határozatot hozta.”
(4)	A Pp. 332. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfél szerepelt, a bíróság értesíti őt a
beavatkozás lehetőségéről.”
(5)	A Pp. a következő 397/G. §-sal egészül ki:
„397/G. § E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 326.
§ (7) bekezdését, 326. § (14) bekezdését a hatálybalépését követően indult felülvizsgálati
eljárásokra kell alkalmazni. E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi ... törvénnyel
hatályon kívül helyezett 326. § (12) bekezdés r) pontját a hatályon kívül helyezését
megelőzően indult felülvizsgálati eljárásokra alkalmazni kell.”
(6)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4. § (4)
bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében
meghatározott közszolgáltatási tevékenységet” szövegrész helyébe a „közbeszerzésekről szóló
2015. évi ... törvény (továbbiakban: Kbt.) Első Részében meghatározott közszolgáltató
tevékenységet” szöveg lép.
(7)	Az Nvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának
időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió
146
útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági
tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b),
d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy
kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról
szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek
leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása
nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti
időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a
koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen,
késedelem nélkül teljesítette. Ha a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés
egyúttal a Kbt. hatálya alá is tartozik, a szerződés időtartamára és meghosszabbításának
lehetőségére a Kbt-t is alkalmazni kell.
(8)	Az Nvt. 12. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha az állam vagy az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének
gyakorlására vonatkozó szerződés a Kbt. hatálya alá tartozik, a közbeszerzési vagy
koncessziós beszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét a Kbt. alapján kell megállapítani
abban az esetben is, ahol e § alapján koncessziós szerződés megkötése nem szükséges.”
(9)	Az Nvt. 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény]
„a) I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2)
bekezdése, 18. §-a, 18/A. §, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján,”
[sarkalatosnak minősül.]
(10)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„3/A. § Ha a koncessziós szerződés egyúttal a közbeszerzésekről szóló 2015. évi ... törvény
(továbbiakban: Kbt.) hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. Koncessziós pályázat kiírása helyett - a Kbt.-ben meghatározottak szerint -
közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. Ebben az esetben a
koncessziós szerződés megkötésére nem alkalmazandó a 4. §, a 8. § (1) bekezdése, és a 9. §.
A koncessziós pályázatra e törvényben előírt további rendelkezések a közbeszerzési vagy
koncessziós beszerzési eljárásban megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az 5. § (1)
bekezdésében és a 6. §-ban a pályázatok elbírálása alatt az eljárás eredményéről szóló döntés
meghozatalát kell érteni. A 9/A. §-ban foglaltakat a Kbt. szerint az ajánlatokról készített
összegezésnek kell tartalmaznia, amelyhez az ajánlatkérő utólag csatolja a nyertes ajánlattevő
részéről a 9/A. § f) pontja szerinti nyilatkozatot.”
Hatályukat vesztő rendelkezések
200.	§
(1)	Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a)	326. § (12) bekezdés r) pontja,
b)	335/B. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény.
147
Sarkalatossági záradék
201.	§
A 199. § (6)-(8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
202. §
Ez a törvény
a)	az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések
odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK
tanácsi irányelvnek,
b)	a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások
beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi
irányelvnek,
c)	a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében
történő módosításáról szóló 2007. november 28-i 213/2008/EK bizottsági rendeletnek,
d)	a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések
odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő
módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
e)	- a törvény végrehajtására a 197. § (1) bekezdés 14. pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott kormányrendelettel, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvénnyel együtt - a tiszta és energiahatékony
közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009. április 23-i 2009/33/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f)	az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal
szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június
18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának,
g)	- a törvény végrehajtására a 197. § (1) bekezdés 13. pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott kormányrendelettel együtt - a honvédelem és biztonság területén egyes építési
beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy
ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a
2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
h)	a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011.
február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
i)	a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
j) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február
26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
148
k) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők
beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i
2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
149
1. melléklet a 2015. évi...... törvényhez
A 8. § (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott építési munkák jegyzéke
Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát
kell alkalmazni.
NACE Rev. 11					
F. ÁGAZAT			ÉPÍTŐIPAR		CPV kód
Osztály	Csoport	Al- csoport	Tárgy	Megjegyzések	
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: - új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45,1		Építési terület előkészítése		45100000
		45,11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	épületek és egyéb szerkezetek bontása, -	építési területek rendezése, -	földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb., -	bányászati terület előkészítése: -	takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése. Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: -	építési terület lecsapolása, -	mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása.	45110000
		45,12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:	45120000
1	A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek
statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).
150
				-	olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20, -	vízkútfúrás, lásd 45.25, -	aknamélyítés, lásd 45.25, -	olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20.	
	45,2		Teljes vagy részleges szerkezetépítés; magas- és mélyépítés		45200000
		45,21	Általános építési és mélyépítési munkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	valamennyi építménytípus építése - mélyépítési munkák: -	hidak - az autópályahidakat is beleértve - viaduktok, alagutak és aluljárók, -	nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek, -	városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek, -	kiegészítő városi munkák, -	előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20, -	saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt, -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23, -	épületgépészeti szerelés, lásd 45.3, -	befejező építés, lásd 45.4, -	építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20, -	építési projektirányítás, lásd 74.20.	45210000 kivéve: 45213316 45220000 45231000 45232000
		45,22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - tetőszerkezet-építés,	45261000
151
				-	tetőfedés, -	víz és nedvesség elleni szigetelés.	
		45,23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, -	vasútépítés, -	repülőtéri kifutópályák építése, -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, -	útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	előzetes földmunkák, lásd 45.11.	45212212 és DA03 45230000 kivéve: 45231000 45232000 45234115
		45,24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: -	vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb., -	védőgátak és töltések, -	kotrás, -	felszín alatti munkálatok.	45240000
		45,25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: -	alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, -	vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés, -	nem saját gyártású acélelemek felállítása, -	acélhajlítás, -	falazás és kőrakás, -	állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve, -	kémények és ipari kemencék építése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az	45250000 45262000
152
				alábbiakat: - állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32.	
	45,3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45,31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: -	elektromos vezetékek és szerelvények, -	távközlési rendszerek, -	elektromos fűtési rendszerek, -	lakossági antennák, -	tűzriasztók, -	betörésvédelmi riasztók, -	felvonók és mozgólépcsők, -	villámhárítók stb.	45213316 45310000 kivéve: 45316000
		45,32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben, Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22.	45320000
		45,33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: -	csővezetékek és szaniterberendezések, -	gázszerelvények, -	fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák, -	sprinklerrendszerek. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31.	45330000
		45,34	Egyéb épületgépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése, -	máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe.	45234115 45316000 45340000
153
	45,4		Befejező építés		45400000
		45,41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat.	45410000
		45,42	Epületasztalos- munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése, -	belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43.	45420000
		45,43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: -	kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok, -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, -	szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve, -	mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok, -	tapéta.	45430000
		45,44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	az épületek belső és külső festése, -	mélyépítési szerkezetek festése, -	üveg, tükör stb. szerelése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	ablakok beillesztése, lásd 45.42.	45440000
154
		45,45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	magán-úszómedencék építése, -	tisztítás gőzsugárral, homoksugár- fúvatás és hasonló kültéri munkák, -	egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70.	45212212 és DA04 45450000
	45,5		Építési eszköz bérlése, személyzettel		45500000
		45,50	Építési eszköz bérlése, személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: - építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32.	45500000
155
2. melléklet a 2015. évi...... törvényhez
Árujegyzék a védelem terén
25. árucsoport:	Só, kén, föld és kövek, gipsz, mész és cement
26. árucsoport:	Ércek, salakok és hamu
27. árucsoport:	Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok, ásványi viaszok kivéve: ex 27.10: különleges motor-tüzelőanyagok
28. árucsoport:	Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból kivéve: ex 28.09: robbanóanyagok ex 28.13:robbanóanyagok ex 28.14: könnygáz ex 28.28: robbanóanyagok ex 28.32: robbanóanyagok ex 28.39: robbanóanyagok ex 28.50: mérgező termékek ex 28.51: mérgező termékek ex 28.54: robbanóanyagok
29. árucsoport:	Szerves vegyi anyagok kivéve: ex 29.03:robbanóanyagok ex 29.04: robbanóanyagok ex 29.07: robbanóanyagok ex 29.08: robbanóanyagok ex 29.11:robbanóanyagok ex 29.12:robbanóanyagok ex 29.13: mérgező termékek ex 29.14: mérgező termékek ex 29.15: mérgező termékek ex 29.21: mérgező termékek ex 29.22: mérgező termékek ex 29.23: mérgező termékek ex 29.26: robbanóanyagok ex 29.27: mérgező termékek ex 29.29: robbanóanyagok
156
30. árucsoport:	Gyógyszeripari termékek
31. árucsoport:	Trágyázószerek
32. árucsoport:	Cserző- és színezőkivonatok, tanninok és származékaik, színezékek, pigmentek és más színezőanyagok, festékek és lakkok, gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok), tinták
33. árucsoport:	Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények
34. árucsoport:	Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta és „fogászati viasz”
35. árucsoport:	Fehérjeanyagok, enyvek, enzimek
37. árucsoport:	Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek
38. árucsoport:	Máshol nem említett különféle vegyipari termékek kivéve: ex 38.19: mérgező termékek
39. árucsoport:	Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter, ezekből készült áruk kivéve: ex 39.03:robbanóanyagok
40. árucsoport:	Gumi, szintetikus gumi, faktisz és ezekből készült áruk, kivéve: ex 40.11: golyóálló gumiabroncsok
41. árucsoport:	Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr
42. árucsoport:	Bőráruk, nyerges- és szíjgyártóáruk, utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)
43. árucsoport:	Szőrme és műszőrme, ezekből készült áruk
44. árucsoport:	Fa és faipari termékek, faszén
45. árucsoport:	Parafa és parafa áruk
46. árucsoport:	Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk, kosárkötő- és fonásáruk
47. árucsoport:	Papíripari rostanyag
48. árucsoport:	Papír és karton, papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk
49. árucsoport:	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek, kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok
65. árucsoport:	Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei
66. árucsoport:	Esernyők, napernyők, sétabotok, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei
67. árucsoport:	Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk, művirágok, emberhajból készült áruk
68. árucsoport:	Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk
69. árucsoport:	Kerámiatermékek
157
70. árucsoport:	Üveg és üvegáruk
71. árucsoport:	Gyöngyök, drágakövek és féldrágakövek, nemesfémek, hengerelt nemesfémek, és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok
73. árucsoport:	Vas és acél, valamint ezekből készült áruk
74. árucsoport:	Réz és rézből készült áruk
75. árucsoport:	Nikkel és nikkelből készült áruk
76. árucsoport:	Alumínium és alumíniumból készült áruk
77. árucsoport:	Magnézium és berillium, valamint ezekből készült áruk
78. árucsoport:	Ólom és ólomból készült áruk
79. árucsoport:	Cink és cinkből készült áruk
80. árucsoport:	Ón és ónból készült áruk
81. árucsoport:	Más nem nemesfémek és ezekből készült áruk
82. árucsoport:	Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből, és mindezek részei kivéve: ex 82.05: szerszámok ex 82.07: szerszámok, alkatrészek
83. árucsoport:	Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből
84. árucsoport:	Kazánok, gépek és mechanikus berendezések, ezek alkatrészei kivéve: ex 84.06: motorok ex 84.08: egyéb motorok ex 84.45: gépek ex 84.53: automatikus adatfeldolgozó gépek ex 84.55: a 84.53 vtsz. alá tartozó gépek alkatrészei ex 84.59: atomreaktorok
85. árucsoport:	Elektromos gépek és elektromos felszerelések, ezek alkatrészei kivéve: ex 85.13: távközlési felszerelések ex 85.15: adókészülékek
86. árucsoport:	Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, valamint más sínhez kötött járművek és alkatrészeik, vasúti és villamosvágány-tartozékok és -felszerelések, mindenféle közlekedési jelzőberendezés (nem elektromos működtetésű), kivéve:
158
	ex 86.02: páncélozott villanymozdonyok ex 86.03: egyéb páncélozott mozdonyok ex 86.05: páncélozott vagonok ex 86.06: javítóvagonok ex 86.07: vagonok
87. árucsoport:	Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével kivéve: ex 87.08: harckocsik és más páncélozott járművek ex 87.01: traktorok ex 87.02: katonai járművek ex 87.03: műszaki segélykocsik ex 87.09: motorkerékpárok ex 87.14: pótkocsik
89. árucsoport:	Hajók, csónakok és más úszószerkezetek kivéve: ex 89.01A: hadihajók
90. árucsoport:	Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek, mindezek alkatrészei kivéve: ex 90.05: két szemlencsés távcsövek ex 90.13: vegyes eszközök, lézerek ex 90.14: távmérő berendezések ex 90.28: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 90.11: mikroszkópok ex 90.17: orvosi műszerek ex 90.18: mechanoterápiás készülékek ex 90.19: ortopédiai készülékek ex 90.20: röntgenberendezések
91. árucsoport:	Óragyártás
92. árucsoport:	Hangszerek, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő vagy - lejátszó készülékek televízióhoz, ezek alkatrészei és tartozékai
94. árucsoport:	Bútorok és részeik, ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek kivéve: ex 94.01A: repülőgépülések
95. árucsoport:	Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek
96. árucsoport:	Seprűk, kefék/ecsetek, púderpamacsok és szűrők/sziták
159
98. árucsoport:
Máshol nem említett különféle iparcikkek
160
3. melléklet a 2015. évi...... törvényhez
Szociális és egyéb szolgáltatások
CPV-kód	Leírás
75200000-8; 75231200-6; 75231240-8; 79611000-0; 79622000-0 [Háztartási kisegítő személyzettel való ellátási szolgáltatások] 79624000-4 [Ápolószemélyzettel való ellátási szolgáltatások] valamint 79625000-1 [Egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatások] 85000000-9-től 85323000-9-ig; 98133100-5, 98133000-4; 98200000-5, 98500000-8 [Magánháztartás alkalmazottakkal] valamint 98513000-2-től 98514000-9-ig [Háztartásoknak nyújtott munkaerő-szolgáltatások, ügynökségi alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, irodai alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, ideiglenes alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, bejárónői szolgáltatások és háztartási szolgáltatások]	Egészségügyi, szociális és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások
85321000-5 és 85322000-2, 75000000-6 [Közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások] 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5- től 79995200-7-ig; 80000000-4-től Oktatási és képzési szolgáltatások 80660000-8-ig; 92000000-1- től 92700000-8-ig2 79950000-8 [Kiállítás, vásár és kongresszusszervezési szolgáltatások] 79951000-5 [Szemináriumszervezési szolgáltatások] 79952000-2 [Rendezvényszervezési szolgáltatások] 79952100-3 [Kulturálisesemény-szervezési szolgáltatások] 79953000-9 [Fesztiválszervezési szolgáltatások] 79954000-6 [Partiszervezési szolgáltatások] 79955000-3 [Divatbemutató-rendezési szolgáltatások] 79956000-0 [Vásár- és kiállításszervezési szolgáltatások]	Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
75300000-9	Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások3
2	Koncessziók esetében a 92350000-9-től 92352200-5-ig tartó CPV kódok esetében nem alkalmazható!
3	Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános
érdekű szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező
161
75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,75320000-5, 75330000-8, 75340000-1	Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
98000000-3; 98120000-0; 98132000-7; 98133110- 8 és 98130000-3	Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, ideértve a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a politikai szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a fiatalok szövetségei által nyújtott szolgáltatásokat és a tagsággal rendelkező különféle szervezettel kapcsolatos szolgáltatásokat
98131000-0	Vallási szolgáltatások
55100000-1-től 55410000-7-ig; 55521000-8-tól 55521200-0-ig [55521000-8 Elelmiszer-ellátási szolgáltatások magánháztartások számára, 55521100-9 Ebédszállítási szolgáltatások, 55521200- 0 Házhozszállítási szolgáltatások] 55520000-1 Elelmezési szolgáltatások 55522000-5 Elelmezési szolgáltatások szállítási vállalatok számára 55523000-2 Élelmezési szolgáltatások egyéb vállalatok és intézmények számára 55524000-9 Iskolai élelmezési szolgáltatások 55510000-8 Etkezdei szolgáltatások 55511000-5 Etkezdei és egyéb korlátozott vevőkörű büfészolgáltatás 55512000-2 Büféüzemeltetési szolgáltatások 55523100-3 Iskolai ebédszolgáltatás	Szállodai és éttermi szolgáltatások
79100000-5-től 79140000-7-ig; 75231100-5;4	Jogi szolgáltatások, amennyiben azok a 10. cikk d) pontja értelmében nincsenek kizárva a hatály alól.
75100000-7-től 75120000-3-ig; 75123000-4;5 75125000-8-tól 75131000-3-ig	Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások
75200000-8-tól 75231000-4-ig	Közösségi szolgáltatások nyújtása
75231210-9-től 75231230-5-ig; 75240000-0-tól 75252000-7-ig; 794300000-7; 98113100-9	Büntetés-végrehajtási szolgáltatások, közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások, mentési szolgáltatások, amennyiben a 10. cikk h) pontja nem zárja ki őket az irányelv hatálya alól
79700000-1-től 79721000-4-ig [Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, biztonsági szolgáltatások, riasztásfigyelési szolgáltatások, őrzési	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások
társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként
vagy nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásként szervezik-e meg.
4	Koncessziók esetében nem alkalmazható!
5	Koncessziók esetében nem alkalmazható!
162
szolgáltatások, felügyeleti szolgáltatások, követőrendszerrel kapcsolatos szolgáltatások, szökevénykeresési szolgáltatások, járőrözési szolgáltatások, azonosítóigazolvány-kibocsátási szolgáltatások, nyomozási szolgáltatások és nyomozóirodai szolgáltatások] 79722000-1[Grafológiai szolgáltatások] 79723000-8 [Hulladékvizsgálati szolgáltatások]	
98900000-2 [Területen kívüli szervezetek és testületek által nyújtott szolgáltatások] 98910000-5 [Nemzetközi szervezetek és testületek által nyújtott szakszolgáltatás]	Nemzetközi szolgáltatások
64000000-6 [Postai és távközlési szolgáltatások] 64100000-7 [Postai és futárszolgáltatás] 64110000-0 [Postai szolgáltatások] 64111000-7 [Újságokkal és időszaki kiadványokkal kapcsolatos postai szolgáltatások] 64112000-4 [Levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások] 64113000-1 [Csomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatások] 64114000-8 [Postahivatali szolgáltatások] 64115000-5 [Postafiók-kölcsönzés] 64116000-2 [Postai küldeménymegőrzési (poste restante) szolgáltatások] 64122000-7 [Belső irodai kézbesítési szolgáltatások]	Postai szolgáltatások
50116510-9 [Gumiabroncs vulkanizálása] 71550000-8 [Kovácsműhely-szolgáltatások]	Különféle szolgáltatások
163
4. melléklet a 2015. évi...... törvényhez
A 73. § (4) bekezdésében hivatkozott környezetvédelmi, szociális és munkajogi
rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi egyezmények jegyzéke
-	87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről
-	98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek
alkalmazásáról
-	29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról
-	105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról
-	138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról
-	111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos
megkülönböztetésről
-	100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén
járó egyenlő díjazásáról
-	182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és
felszámolására irányuló azonnali lépésekről
-	bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli
Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról
-	a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és
ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény)
-	Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező
anyagokról
-	Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes
vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról
(1998. szeptember 10.) és annak három regionális jegyzőkönyve
164
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I. Az új közbeszerzési törvény megalkotásának indokoltsága és a jogalkotás szempontjai
I.1.	Új uniós jogi háttér
Az uniós jogalkotó 2014. február 26. napján három új, a közbeszerzésekre vonatkozó
irányelvet fogadott el,6 amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. március 28.
napján kerültek kihirdetésre. Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket a tagállamoknak
főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig, az elektronikus közbeszerzésre
vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig,
valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell
átültetniük a tagállami jogokba.
Az Európai Unió három új közbeszerzési tárgyú irányelvének elfogadása az uniós
közbeszerzési jog átfogó reformját valósítja meg. Változik az irányelvi struktúra is, hiszen a
klasszikus ajánlatkérők beszerzéseit szabályozó 2004/18/EK irányelvet felváltó 2014/24/EU
irányelv (továbbiakban: klasszikus irányelv vagy 2014/24/EU irányelv) és a közszolgáltatók
beszerzéseire irányadó 2004/17/EK irányelvet felváltó 2014/25/EU irányelv (továbbiakban:
közszolgáltatói irányelv vagy 2014/25/EU irányelv) mellett új irányelvi szabályozásként
jelenik meg a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv (továbbiakban:
koncessziós irányelv vagy 2014/23/EU irányelv). A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is
a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK és 92/13/EGK irányelvek rendelkezéseit
kell alkalmazni.
Az új irányelvek az uniós közbeszerzési jog, a hazai szabályozást meghatározó irányelvi
háttér alapvető változását jelentik, amely a közbeszerzési törvény szabályai többségének
módosítását mindenképpen szükségessé tenné. A koncessziós irányelv átültetése és egyes
összetett beszerzési technikák szabályainak bekerülése a szabályozásba a törvényi
szabályozás szerkezetének, és az egyes szerkezeti egységek logikai kapcsolatának
módosulását is igényli. A fentiek a jogalkalmazók számára megfelelően áttekinthető
formában új törvény alkotásával valósíthatóak meg.
Az uniós jogi háttér változása kapcsán ki kell emelni, hogy az új irányelvek
megközelítésmódjukban, a közbeszerzésekre vonatkozó szemléletük tekintetében is
újdonságot hoznak. Míg a korábbi évek szabályozását az határozta meg, hogy az EU
tagállamai között létrejöjjön egy egységes belső piac a közbeszerzések területén, ahol a piaci
verseny előnyei torzulásmentesen érvényesülhetnek, az uniós vállalkozások egyenlő
esélyekkel hozzáférhetnek más tagállami közbeszerzésekhez, most előtérbe kerül az a
látásmód, hogy a szabályozás a közbeszerzések különböző stratégiai célokra való
felhasználását elősegítse. Az egyes jogintézmények szabályaiban a tagállamok számára
szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések, különösen
az innováció, a szociális célkitűzések (ennek körében többek között a foglalkoztatás,
6 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a
2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve
(2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők
beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az Európai Parlament és a Tanács
2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről.
165
munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem) a közbeszerzési politika
integráns részévé váljanak. Az uniós tagállamok társadalmi értékeinek hangsúlyosabb
megjelenését tükrözi az is, hogy az új irányelveken végigvonul az a követelmény, hogy a
környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásokat a közbeszerzések során be kell tartani.
Mindez hozzájárul az európai társadalmi-gazdasági értékeket tiszteletben tartó gazdasági
szereplők versenyképességének fenntartásához.
I.2.	A hazai jogalkalmazási tapasztalatok és a hazai gazdaság igényeinek megfelelő
szabályozás
Azok a közbeszerzésekkel kapcsolatos igények, első sorban a hatékonyabb, gyorsabb és
egyszerűbb eljárások szükségessége, amelyek európai szinten a szabályozás reformjához
vezettek, a hazai jogalkalmazásban is jelentkeznek. Az ajánlatkérők számára szélesebb
eszköztárat szükséges biztosítani ahhoz, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból a
legmegfelelőbb beszerzési eredményt valósíthassák meg, és a szabályozásnak hozzá kell
járulnia az ezt elősegítő gyakorlatok - különösen a megfelelő előkészítés és a minőségi
kiválasztás - alkalmazásához.
Az uniós szabályok átültetése során figyelemmel kell lenni a kis- és középvállalkozások hazai
gazdaságban játszott kiemelkedő szerepére, olyan jogi környezetet szükséges teremteni,
amely tekintettel van ezen vállalkozások képességeire, és a lehető legnagyobb mértékben
megnyitja számukra a közbeszerzésekben való részvétel lehetőségét. A vállalkozói szakmai
szervezetek, gazdasági kamarák véleményének meghallgatása alapján a túlzottan korlátozó
ajánlatkérői előírások, a beszerzések nem megfelelő előkészítettsége az ajánlatkérő részéről,
amely nem teszi lehetővé a megfelelő ajánlattételt és az értékeléskor a minőségi szempontok
háttérbe szorulása az ár mellett jelentenek a hazai gazdasági szereplők számára olyan
problémát a közbeszerzésekben, amelyet a jogalkotónak kezelnie kell. Emellett a
közbeszerzések feltételrendszerének szabályai kialakításakor a kkv-k nehéz finanszírozási
helyzetére is tekintettel kell lennie a jogalkotónak.
A hazai gazdasági környezet igényeinek való megfelelés tekintetében szintén fontos
szempont, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források
felhasználásával, a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása egyben
az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele is. Az uniós forrásfelhasználás során
feltárt problémáknak a leküzdése az uniós források felhasználhatóságának biztosítása
érdekében a szabályozás szintjén is kulcsfontosságú, és hozzájárul Magyarországnak a 2014-
20-as időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzései megvalósításához.
A fentiekre tekintettel az új közbeszerzési törvény előkészítését - a Kormány által elfogadott
koncepciónak megfelelően - a következő jogpolitikai célok határozták meg: a közbeszerzések
átláthatóságának garantálása, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, a vállalkozások
adminisztratív terheinek csökkentése, a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb
beszerzési eredmény elérése, a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének, és a
közbeszerzésekben a szélesebb körű verseny előmozdítása.
II.	Az új irányelvek átültetésének módja, a szabályozás szerkezete
A törvényjavaslat a klasszikus, a közszolgáltatói és a koncessziós irányelv, valamint a
jogorvoslati irányelvek rendelkezéseinek - a jelenlegi modellhez hasonlóan - egy kódexben
történő átültetését valósítja meg. A koncessziós irányelvnek a közbeszerzési irányelvekkel
166
egységes jogszabályban történő átültetését indokolja, hogy az előbbi irányelv hatálya alá
tartozó építési és szolgáltatási koncesszió a közbeszerzési szerződésekhez hasonlóan a
beszerzési célú szerződések egy fajtája, és a szabályozás számos eleme (különösen az
ajánlatkérők köre, a tárgyi hatály alóli kivételek és a jogorvoslati szabályok) uniós szinten is
megegyezik. Figyelemmel arra, hogy a szabályozás hatályát érintő több alapvető kérdésben
egységesen kezelhetőek e szerződések, a jogalkalmazók számára könnyebben átlátható
szabályozás alakítható ki a közbeszerzési és koncessziós beszerzési szerződések ugyanazon
törvényben történő szabályozásával. A közszolgáltatók tekintetében az eljárások speciális
szabályai továbbra is végrehajtási rendeletben nyernek elhelyezést.
Az új közbeszerzési irányelvek átültetése két lépcsőben valósul meg. A törvényjavaslat -
figyelembe véve egy államilag biztosított elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának
és a gazdasági szereplők felkészülésének hosszabb időigényét - a közbeszerzésekben történő
elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezéseknek az irányelvi szabályoknak
megfelelő, későbbi időpontban történő hatályba lépéséről rendelkezik. Az elektronikus
kommunikáció részletszabályaira, illetőleg az elektronikus közbeszerzési rendszer
működésével összefüggő egyes kérdésekre végrehajtási rendeleti szabályok kerülnek
kidolgozásra.
Az uniós irányelvi joganyag terjedelmének jelentős növekedésével a hazai joganyag
terjedelme is kis mértékben növekedni fog, azonban az egyes jól elkülöníthető
részletszabályok végrehajtási rendeleti szintű átültetésével a törvényi szabályozás az
áttekinthetőség érdekében a lehetséges minimális keretek között marad. Az új szabályozásban
továbbra is a keret-törvényi koncepció érvényesül, ahol az alapvető törvényi szabályokat
egyes részterületeken végrehajtási rendeletek egészítik ki.
A hatályos közbeszerzési törvény szerkezeti felépítése a gyakorlati tapasztalatok szerint a
jogalkalmazók számára a korábbi törvénynél áttekinthetőbbnek és könnyebben kezelhetőnek
bizonyult, ezért a törvényjavaslat is megtartja azt a szerkesztési megoldást, amely szerint a
törvény Első Része a valamennyi közbeszerzés tekintetében alkalmazandó alapvető
szabályokat tartalmazza, a törvény Második Részében pedig az uniós közbeszerzési
eljárásrend szabályai olyan módon kerülnek kialakításra, hogy az általános eljárási szabályok
után következnek az egyes eljárásfajták szabályai. Az uniós közbeszerzési eljárásrendet
szabályozó Második Részen belül az eljárásfajtákat követően önálló fejezetben nyertek
elhelyezést az irányelvek által szabályozott egyes sajátos beszerzési technikák
(keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus árlejtés, elektronikus
katalógus). A közszolgáltató ajánlatkérők közbeszerzési eljárásainak sajátos szabályait
továbbra is végrehajtási rendelet rendezi, a rájuk vonatkozó szabályok alkalmazásának
hatályáról pedig az alkalmazandó eljárásrendet meghatározó Első Rész rendelkezik, a törvény
Második Része ezért nem tartalmaz külön közszolgáltatói fejezetet. A törvény Harmadik
Része tartalmazza a nemzeti közbeszerzési eljárásrend szabályait.
Az építési és szolgáltatási koncessziók megkötésére vonatkozó koncessziós beszerzési eljárás
önálló eljárásrendként, a törvény Negyedik Részében kapott helyet, amely egyaránt
vonatkozik az uniós értékhatár feletti és alatti, illetve a klasszikus és a közszolgáltató
ajánlatkérők koncessziós beszerzési eljárásaira. Az Ötödik Rész egységesen tartalmazza a
törvény hatálya alá tartozó szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a Hatodik Rész a
jogorvoslatok szabályait, a Hetedik Rész a Közbeszerzési Hatóságra és Döntőbizottságra
vonatkozó szervezeti és egyes hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokat. A Nyolcadik Rész
a záró rendelkezéseket tartalmazza.
167
Az új törvénynek a hazai szabályozási környezetbe illeszkedésével kapcsolatban szólni kell a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényhez és a koncesszióról szóló 1991. évi
XVI. törvényhez való viszonyról. Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy e törvények az
irányelvétől eltérő koncesszió fogalmat használnak, amelynek sajátos tárgya az állami
monopóliumok gyakorlásának átengedése. A fogalmak elkülöníthetősége érdekében az
irányelvi rendelkezések átültetésekor a törvényjavaslat nem használja a koncessziós szerződés
kifejezést, hanem az építési és szolgáltatási koncesszió, valamint a koncessziós beszerzési
eljárás megnevezéseket használja, utalva arra, hogy az irányelvi rendelkezések a koncessziót a
beszerzést megvalósító szerződések egyik formájaként szabályozzák. A nemzeti vagyonról
szóló törvény és a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződések közül azokra kell a
törvényjavaslat szabályait alkalmazni, amelyek beszerzést valósítanak meg. Az új irányelv
nem vonatkozik az olyan megállapodásokra, amelyekben az állam csak engedélyezi egy
gazdasági tevékenység végzését, meghatározza annak feltételeit, és amelynek alapján a
gazdasági szereplőnek nem kikényszeríthető kötelezettsége a szolgáltatás nyújtása. Azon
szerződések vonatkozásában, amelyek mindkét szabályrendszer hatálya alá tartoznak, a
törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy mely vonatkozásban mely szabályokat kell a
szerződésekre alkalmazni. Az új koncessziós irányelv átültetése mindenképpen szükségessé
teszi, hogy a tartalmilag az uniós építési és szolgáltatási koncessziónak megfelelő
szerződésekre az irányelv szabályozási körében (a szerződéskötést megelőző verseny és
egyes, a szerződés tartalmát - például időtartamát - meghatározó szabályok, jogorvoslatok)
egységes szabályozást alakítson ki a jogalkotó. A koncessziós törvény és az ágazati
szabályozások ugyanakkor a beszerzési jellegű szerződésekre is vonatkozhatnak annyiban,
amennyiben a kizárólagos állami/önkormányzati gazdasági tevékenységek végzésével
kapcsolatban az e tevékenységek fokozott állami ellenőrzését, és a hozzájuk fűződő kiemelt
közérdeknek a szerződő gazdasági szereplő érdekeivel való összhangját tükröző, a felek jogait
és kötelezettségeit rendező szabályokat jelenítenek meg.
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a védelmi-biztonsági tárgyú beszerzések szabályairól
külön törvény kerül megalkotásra. A hatályos hazai jog nem az uniós jog kategóriáit használja
a védelmi-biztonsági célú beszerzések és a nem ilyen célra irányuló, de rendkívüli biztonsági
kockázatok miatt a közbeszerzési irányelv hatálya alól mentesített beszerzések esetén. A
védelmi-biztonsági célú beszerzésekre az uniós szabályozásban egy külön irányelv
vonatkozik (2009/81/EK irányelv), melynek átültetése a hazai jogban két kormányrendelet
között került megosztásra. Hosszú távra megfelelő megoldást az jelentene, ha az uniós jogi
kategóriáknak megfelelően a védelmi beszerzési irányelv egységesen kerülne átültetésre. A
törvényi szint azért indokolt, mert a jogorvoslat szabályait csak törvényi szinten lehet
szabályozni. Jelenleg a hatályos Kbt. tartalmaz olyan jogorvoslati szabályokat, amelyek ezen
beszerzésekre vonatkoznak, holott maguk a beszerzések eltérő szabályok szerint zajlanak. A
törvényjavaslat elhagyja ezen jogorvoslati szabályokat és arra utal, hogy a védelmi-biztonsági
célú beszerzésekre külön törvény vonatkozik.
III. A szabályozási célkitűzések megjelenése a törvényjavaslatban
III.1.	A közbeszerzések átláthatóságának garantálása
Közzététel és üzleti titok
A törvényjavaslat továbbra is fenntartja, hogy az ajánlatkérők a Közbeszerzési Hatóság által
fenntartott Közbeszerzési Adatbázisban a közbeszerzésekre vonatkozó széleskörű
információkat, köztük minden, a törvény hatálya alá tartozó szerződést kötelesek közzétenni.
168
Bővül az Adatbázisban közzéteendő adatok köre a részvételi jelentkezések és az ajánlatok
elbírálásáról szóló összegezéssel, amelyből az eljárás eredményéről szóló hirdetményben
foglaltaknál részletesebb adatok is megismerhetőek az eljárásról, ezáltal erősítve a
nyilvánosság általi ellenőrzés lehetőségét. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés jelenleg
szerepel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény szerinti közzétételi listán, az Adatbázisban való közzététellel azonban a
kapcsolódó információkkal egy helyen, ellenőrizhető módon lesz elérhető.
A törvényjavaslat az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel részletesebben
szabályozza, hogy az ajánlattevők mely adatokat nem nyilváníthatnak ajánlatukban üzleti
titoknak. Az irányelvek által is kifejezett módon a közbeszerzési szabályoknak nem célja arra
kényszeríteni a gazdasági szereplőket, hogy olyan információkat osszanak meg
versenytársaikkal, amelyek felfedése üzleti tevékenységüket hátrányosan érintené. Tekintettel
kell ugyanakkor lenni arra, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen,
az eljárásban részt vevőknek pedig érvényesülhessen a jogorvoslathoz való joga. A
törvényjavaslat ezért a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy
a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan
információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti
tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Összeférhetetlenség, előzetes konzultációk
Az új irányelvi szabályoknak megfelelően a törvényjavaslat egyértelműbb rendelkezéseket
tartalmaz az összeférhetetlenség megelőzése és a piaci szereplőkkel folytatott előzetes
konzultációk esetében az ajánlatkérők által követendő eljárásról, az uniós követelményeknek
megfelelően biztosítva, hogy valamely gazdasági szereplő csak akkor legyen az eljárásból
kizárható, ha a verseny tisztasága más megelőző intézkedésekkel nem lenne garantálható.
Nagyobb felelősség a teljesítésért, a szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzése
A törvényjavaslat érvényesíti azt az elvet, amely szerint a verseny tisztasága, az átláthatóság
és az egyenlő bánásmód alapelveinek nem csak a szerződéskötésig tartó folyamatban, hanem
a szerződés teljesítésének létszakaszában is érvényesülnie kell. Ennek érdekében
meghatározza azokat az eseteket, amikor a szerződés módosítása közbeszerzési szempontból
elfogadható, azaz nem jár olyan mértékű változással, amely az előbbi alapelvekre tekintettel a
verseny újranyitását tenné szükségessé. A verseny szempontjai mellett ugyanakkor a
törvényjavaslat a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit is a hatályos
rendelkezéseknél erőteljesebben juttatja érvényre annak kimondásával, hogy a szerződések
módosítása nem irányulhat a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatok indokolatlan
átvállalására. Az ajánlattevőknek így a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot
tenniük, olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni szerződéses
kötelezettségeik teljesítésének, és nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése
érdekében tett, esetlegesen nem kellő körültekintéssel felmért vállalásaik alól egy későbbi
szerződésmódosítással szabaduljanak. Az előbbi követelmények hatékonyabb érvényesítése
érdekében a törvényjavaslat a Közbeszerzési Hatóság részére a szerződésekkel kapcsolatos
hatósági ellenőrzési jogkört és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás megsértése miatt
semmis szerződésmódosítások esetén közérdekű keresetindítási jogot is biztosít.
169
Az átláthatóság elvének nagyobb érvényesülése a nemzeti eljárásrendben
A törvényjavaslat a kis értékű, ugyanakkor a hazai közbeszerzési kiadások nem
elhanyagolható részét jelentő szerződések odaítélését a jelenleginél nagyobb mértékben nyitja
meg a nyilvános verseny számára. A kisebb értékű szerződéseknél a jogalkotó eddig is arra
törekedett, hogy legalább három ajánlattevő meghívásával biztosított legyen a versenyben,
gazdaságos feltételekkel történő szerződéskötés, ugyanakkor az eljárásokkal járó
adminisztráció e szerződések értékéhez képest ne legyen aránytalan. Ugyanezen
szempontokat figyelembe véve a törvényjavaslat úgy alakítja át a nemzeti eljárásrendben
alkalmazható szabályokat, hogy egyúttal növeli a vállalkozások - különösen az e szerződések
elnyerésében érdekelt kis- és középvállalkozások - számára a versenybe való bekapcsolódás
lehetőségét, ezzel szolgálva egyúttal a hatékonyabb közpénzfelhasználás célját is. Csökken az
az értékhatár, amely alatt az ajánlatkérők csak meghatározott gazdasági szereplők közvetlen
felhívása útján indíthatják meg közbeszerzési eljárásaikat, ugyanakkor egyidejűleg
egyszerűsödik is az ezen, csökkentett értékhatár feletti szerződésekhez kapcsolódó előzetes
közzétételi kötelezettség.
A bűncselekményekkel, különösen a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos kizáró ok
hatékonyabb érvényesítése, új kizáró ok a tisztességtelen ajánlattevői magatartások esetére
A törvényjavaslat fenntartja a közbeszerzések tisztasága érdekében jelenleg is érvényesülő
kizáró okok körét, így különösen az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt.
Hatékonyabbá is teszi ugyanakkor az egyes bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó
kizárást azáltal, hogy kimondja, egyaránt kizárt az olyan szervezetek közbeszerzésben való
részvétele, amelyek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy
gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja ilyen cselekményt követett el, vagy amely
szervezetben ilyen tisztséget betöltő személy korábban - akár más gazdasági társasággal
összefüggésben - ilyen cselekményt követett el. A bűncselekmények elkövetése ilyen módon
a természetes személyhez is tapadó kizáró okként jelenik meg. A szigorítás indokolt, hiszen a
felsorolt tisztségeket betöltő személyek személyes megbízhatósága a közpénzből részesülő
szervezetek tekintetében jogos elvárásként jelentkezik.
Ki is egészül továbbá a kizáró okok köre azzal az esettel, amikor ugyan a törvényben felsorolt
bűncselekmények elkövetésének megállapítására nem került sor, de az ajánlatkérő alá tudja
támasztani, hogy a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő
döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni,
amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban. Az ilyen
jogsértés - hasonlóan a hamis adatszolgáltatás esetéhez - három évig minden további
közbeszerzési eljárásból is kizárást von maga után.
Erősíti a gazdasági szereplők tisztességességére és megbízhatóságára vonatkozó kizáró
követelmények érvényesítését az az új rendelkezés, amely megakadályozza, hogy egy jogelőd
társaságból kiváló társaság a jövőben - a jogutódlásra tekintettel - saját jogon mutassa be a
kizáró okkal érintett jogelőd adatait alkalmassága igazolásához.
170
III.2. Az ajánlatkérő számára legjobb beszerzési eredmény elérése
Az eljárások gondos előkészítése
A közbeszerzési eljárás közvetlen célja az ajánlatkérő számára, hogy a legkedvezőbb
feltételekkel köthessen szerződést és beszerzése annak megfelelően meg is valósuljon. A
beszerzés eredményének, a projekt sikeres megvalósításának sokszor jelentkezik olyan
akadálya, amelyet már a megelőző beszerzési folyamatban, gondos eljárással el lehetett volna
kerülni. Ezek a problémák nem csak műszaki vagy a felek közötti elszámolási kérdésként,
hanem a teljesítéskor jogi akadályként, adott esetben az uniós forrásfelhasználást akadályozó
tényezőként jelentkeznek. A törvényjavaslat ezért nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések
gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült
érték meghatározásához, az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja,
hogy az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő
tervek birtokában indítható meg, és a külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek
tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.
A beszerzés tárgya tekintetében nem csak az építési beruházások, hanem minden
közbeszerzés esetén a gondosabb előkészítést segíti elő az az eljárási változás, hogy az
ajánlatkérőnek több szakaszból álló közbeszerzési eljárásokban is már az eljárás
megindításakor hozzáférhetővé kell tennie a közbeszerzési dokumentumokat, azaz
rendelkeznie kell a műszaki leírással is. A módosulás későbbi lehetősége az egyes
eljárásfajták szabályai szerint alakul, mindenképpen megalapozottabb előkészítést, a becsült
érték és a közbeszerzés feltételeinek jobb meghatározását segíti azonban, hogy az ajánlatkérő
műszaki leírás hiányában nem kezdheti meg az eljárást.
Új szemlélet az értékelésben - a minőség alapú kiválasztás elsődlegessége
Az új irányelvi alapokon a törvényjavaslat azt célozza, hogy a közbeszerzések során az
ajánlatkérőknek a minőségi kiválasztás elsődlegességére kell áttérnie. A törvényjavaslat az
értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket
részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket
képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest,
vagy innovatív megoldásokat tartalmaznak. Az értékelési szempontok új szabályai
hozzájárulnak a minőségi munkát végző vállalkozások versenyképességének fokozásához, az
ajánlatkérő rendelkezésére álló forrás fejében a legjobb, minőségi beszerzési eredmény
eléréséhez, az egyes ágazatokban jellemző irreálisan alacsony árú vállalások gyakorlatának
megszüntetéséhez.
Az előbbi célok érdekében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy kivételesen, csak akkor
lehet a legalacsonyabb ár alapján kiválasztani a nyertes ajánlatot, ha minőségi versenynek az
adott beszerzés jellegére tekintettel egyáltalán nem lehet szerepe, valamint a mérnöki és
építészeti szolgáltatások és építési beruházások esetében kifejezetten ki is zárja a
legalacsonyabb ár szerinti értékelést. A törvényjavaslat továbbá felhatalmazást ad, hogy
jogszabály (vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás
feltételrendszere) egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési
szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozzon meg. A
törvényjavaslat biztosítja a rögzített ár mellett kizárólag minőségi elemek alapján történő
versenyeztetés lehetőségét is. Ennek értelmében az ajánlatkérő - fontos, hogy a piaci
viszonyok alapos ismeretében - előre meghatározhatja, hogy meghatározott munka
171
elvégzésére mekkora összeg áll rendelkezésre, majd azt értékelheti, hogy az egyes
ajánlattevők által benyújtott javaslatok és - amennyiben a személyzet minősége jelentős
hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára - a feladatot végző személyek szakmai
tapasztalata alapján melyik ajánlattevő biztosítja adott összegért a legjobb színvonalú munkát.
Stratégiai szempontok érvényesítése a közbeszerzésekben
Fontos, hogy az ajánlatkérő számára legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlat olyan
szempontok szerint is kiválasztható legyen, amelyek fontos társadalmi célkitűzéseket,
különösen a foglalkoztatás növelését segítik elő.
A törvényjavaslat - összhangban az új irányelvekkel - a korábbiakhoz képest szélesebb
körben teszi lehetővé stratégiai (így különösen foglalkoztatási és szociális, környezetvédelmi
vagy az innovációt ösztönző) szempontok érvényesítését a közbeszerzésekben. Kiemelhető
különösen, hogy mind a műszaki leírás, mind az értékelési szempontok körében figyelembe
vehetőek olyan tényezők, amelyek az adott szerződés tárgyához az életciklusának bármely
szakaszában (pl. az előállítás folyamatához) kapcsolódnak, abban az esetben is, ha ezek a
tényezők egyébként nem határozzák meg az adott áru vagy szolgáltatás tulajdonságait.
Szintén új lehetőségeket jelent, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel joga már
nem csak a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató, hanem olyan
gazdasági szereplők számára is fenntartható, amelyek célja hátrányos helyzetű személyek
társadalmi és szakmai integrációja. Előírható továbbá, hogy a szerződéseket védett
munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni. Feltétel, hogy az ilyen gazdasági
szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy
hátrányos helyzetű személy legyen.
Törvényi szinten a javaslat teljes körben megjeleníti azt az eszköztárat, amely a
közbeszerzések stratégiai felhasználását lehetővé teszi. Az egyes szakpolitikai
elképzeléseknek nagyobb teret adva továbbá a törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormány
számára, hogy meghatározza egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó
értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat, a szociális,
különösen foglalkoztatási és környezetvédelmi, fenntarthatósági, energiahatékonysági
szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját, ideértve a
fenntartott közbeszerzés kötelező alkalmazása előírását is.
Az ajánlatkérői eszköztár bővítése a túlárazások elkerüléséhez
A legjobb beszerzési eredmény elérése érdekében a törvényjavaslat eszközt ad az ajánlatkérők
kezébe annak a helyzetnek a megelőzésére, amikor a közbeszerzési eljárásban - különösen az
ajánlatok nem elegendő száma vagy az ajánlattevői versenykorlátozó magatartás
eredményeként - nem alakul ki megfelelő verseny és az ajánlatkérő a piacinál magasabb áron
lenne kénytelen szerződni. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy
költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, azaz lehetővé
válik egy olyan maximális ár meghatározása, amelyet meghaladó árú ajánlat érvénytelennek
minősül. A korábbi szabályozás csak arra adott lehetőséget, hogy a rendelkezésre álló
fedezetét meghaladó összegű nyertes ajánlat esetén az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné
nyilvánítsa, amely azonban - mivel a beszerzési igény fennmaradt - sokszor nem jelentett az
ajánlatkérőknek megfelelő alternatívát és inkább a fedezet kiegészítéséről gondoskodtak.
172
Lényeges, hogy az új eszközzel az ajánlatkérők akkor tudnak megfelelően élni, ha - a
törvényi előírásoknak megfelelően - kellő körültekintéssel határozzák meg a becsült értéket,
illetve amennyiben úgy tapasztalják, hogy a maximált ár közlése a gazdasági szereplőket a
verseny korlátozására irányuló magatartásra indította, azt jelzik a Gazdasági
Versenyhivatalnak.
Az ajánlatkérői eszköztár bővítése új beszerzési technikák alkalmazásával
Az ajánlatkérők beszerzési igényeinek hatékonyabb megvalósítását, beszerzési stratégiájuk
rugalmas kialakítását segítik elő azok az új eszközök, amelyeket a törvényjavaslat az új
irányelvekkel összhangban biztosít: a központosított beszerzési struktúra kialakításának,
határon átnyúló közös beszerzéseknek, a dinamikus beszerzési rendszer és az elektronikus
katalógus alkalmazásának lehetősége.
III.3.	Az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, a vállalkozások adminisztratív terheinek
csökkentése
A becsült érték fogalmának változása
A közbeszerzések egyszerűbb és gyorsabb megvalósításához járulhat hozzá a közbeszerzés
egyik alapvető fogalmának, a becsült értéknek a változása. A korábbi szabályozástól eltérően
becsült érték alatt a piaci árat kell érteni, és az ajánlatkérő nem köteles a becsült értéket a
legmagasabb piaci árban meghatározni. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az ajánlatkérő
indokolatlanul legyen köteles beszerzését szigorúbb eljárásrendben megvalósítani,
ugyanakkor a visszaélések megelőzése érdekében a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy ha
az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna
jogszerűen alkalmazhatóak akkor, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a
szerződéses értéket határozta volna meg, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.
Nyilatkozati elv a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során
Az új irányelvekkel összhangban a törvényjavaslat számos ponton rugalmasabbá teszi a
közbeszerzési eljárást. A javaslat szerint a gazdasági szereplőknek az ajánlatok (részvételi
jelentkezések) benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások
helyett a gazdasági szereplő nyilatkozatából álló, ún. egységes európai közbeszerzési
dokumentumot kell benyújtania előzetes bizonyítékként a kizáró okok és az alkalmasság
igazolására. Az igazolásokat végül főszabályként csak a leendő nyertesnek kell benyújtania. A
törvényjavaslat a bírálat elhúzódásának megelőzése érdekében lehetőséget ad arra is, hogy az
ajánlatkérő a sorrendben első meghatározott számú legkedvezőbbnek tekintett ajánlattevőt
hívja fel az igazolások benyújtására, így nem szükséges újabb időtartammal számolni az
igazolások bekérésére és a kapcsolódó hiánypótlásra az eredetileg legkedvezőbbnek tekintett
ajánlattevő kiesése esetén.
A törvényjavaslat szabályai egyúttal arra is figyelemmel vannak, hogy az előzetes nyilatkozat
és az utólagos igazolási kötelezettség valóban az egyszerűsítést szolgálja, és ne jelentsen a
gazdasági szereplők számára külön lehetséges hibaforrást. A javaslat ezért előírja, hogy az
igazolások benyújtásakor az ajánlatkérőnek az eredeti feltételeknek történő tartalmi
megfelelést kell ellenőriznie, és azok teljesülése esetén az ajánlat vagy részvételi jelentkezés
akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások valamilyen tekintetben eltérnek a korábbi
nyilatkozatban feltüntetett adatoktól (pl. ha az ajánlattevő által korábban feltüntetett referencia
173
az utólag benyújtott igazolás tartalma alapján már nem lenne megfelelő, ha az igazolások
tekintetében kibocsátott hiánypótlásra az ajánlattevő megfelelő referenciát mutat be, ajánlata
érvényes lesz).
A törvényjavaslat fenntart minden olyan további adminisztratív tehercsökkentő intézkedést is,
így különösen az igazolások körében az elektronikus adatbázisok használatának előírását az
ajánlatkérők számára, a dokumentumok egyszerű másolatban történő benyújtásának
lehetőségét, és az ajánlattevő általi saját fordítás benyújtásának lehetőségét, amelyek az
elmúlt években bevezetésre kerültek és könnyítették az ajánlattevők helyzetét.
Ingyenes, elektronikus úton elérhető közbeszerzési dokumentáció
Az egyszerűsítés és az ajánlattevői terhek csökkentése körében kiemelkedő jelentőségű, hogy
a javaslat szerint ingyenes, elektronikus úton elérhető közbeszerzési dokumentáció biztosítása
kötelező minden közbeszerzési eljárásban, amely jelentősen könnyíti majd az ajánlattevők -
különösen a kkv-k - közbeszerzésekbe történő bekapcsolódását, hiszen az eljárással
kapcsolatos részletes információk közvetlenül, online elérhetővé válnak.
A közbeszerzési eljárások gyorsítása
Az uniós irányelvi változások értelmében a törvényalkotás során lehetőség nyílik az eljárások
gyorsabbá tételére is. Csökkennek az ajánlattételi határidők pl. nyílt eljárásnál 35 napra,
amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig
lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel.
A nemzeti eljárásrendben is az ajánlattételi határidők minimális tartamának jelentős
rövidítésére tesz javaslatot a törvényjavaslat, egyes esetekben (pl. az uniós eljárások mintájára
a tárgyalásos eljárástípusok esetében) a törvény nem is határozna meg minimum határidőt.
Szintén elősegíti kisebb értékű szerződéseknél a gyors szerződéskötést, hogy a három
ajánlattevő közvetlen felhívásával induló, egyébként is egyszerűsödő kis értékű eljárásoknál 5
napra csökkenne a szerződéskötési moratórium időtartama.
Az alkalmassági követelmények előírásának új szabályai
A törvényjavaslat az irányelvi szabályokhoz közelítve uniós eljárásrendben is az ajánlatkérők
választására bízza, hogy előírnak-e pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételt az ajánlattevők
számára. Ez a rugalmasság különösen a felek között tartós jogviszonyt nem jelentő, egyszerű
árubeszerzések, vagy olyan szolgáltatások beszerzése esetében jelent ésszerű könnyítést,
amelyeknél a gazdasági szereplők pénzügyi megbízhatóságát külön ágazati jogszabályok
rendezik, és egy közbeszerzési eljárás keretében nincs mód a pénzügyi alkalmasság ennél
mélyebb ellenőrzésére.
Egyszerűsítést és kevesebb adminisztrációt hoznak magukkal az alkalmassági
követelményekre vonatkozó tartalmi korlátozások is, amelyek - a III.4. pontban részletezettek
szerint - elsődlegesen a verseny kiszélesítését célozzák.
A bírálat egyszerűsítése
Az ajánlatkérők számára könnyítik meg a bírálat folyamatát a nyílt eljárás azon új szabályai,
amelyek az értékelés és a bírálat sorrendjének felcserélésével lehetővé teszik az
174
ajánlatkérőnek, hogy - amennyiben a felhívásban jelezte, hogy így fog eljárni -, egyáltalán ne
végezze el azon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyek az értékelési szempontokra
tekintettel nem lehetnek az adott eljárásban legkedvezőbb vagy második legkedvezőbb
ajánlatok sem. Nyílt eljárásban továbbá az ajánlatkérőnek arra is van lehetősége, hogy úgy
rendelkezzen, a bírálatnak csak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára
vonatkozó részét halasztja az ajánlatok értékelése utánra, és korlátozza azt az első, illetve
második legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatra.
Egyszerűsíti az eredménytelen eljárások lezárását, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és
értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, amennyiben az
adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - megfelelően igazolt -
rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ilyenkor az ajánlatkérő gyorsabban lezárhatja az
eljárást, ugyanakkor nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának
lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.
Elektronikus kommunikációra áttérés
Az elektronikus kommunikáció - átmeneti idővel történő - bevezetését követően szintén a
gyorsabb és egyszerűbb eljárást szolgálja.
Egyszerűsítések a nemzeti eljárásrendben
A törvényjavaslat az irányelvek által nem lefedett nemzeti eljárásrendben is további
egyszerűsítésekre tesz javaslatot - amellett, hogy a fent kifejtettek szerint egyúttal az
átláthatóság növelését is célul tűzi. Az egyszerűsítés köréből kiemelendő, hogy a három
ajánlattevő közvetlen felhívásával induló, kis értékű eljárásoknál nem lenne kötelező az
alkalmasság külön vizsgálata, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő eleve minimum három,
általa alkalmasnak tartott vállalkozást kér fel ajánlattételre. Egyúttal egyszerűsödnek az
előzetes hirdetmény közzétételi kötelezettségek az uniós értékhatár alatti áru- és szolgáltatás
megrendelések, valamint az 500 millió forint alatti építési beruházások esetében.
III.4.	A kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplése a közbeszerzésekben, a verseny
minél szélesebbre nyitása és a versenyfeltételek elérhetővé tétele a kkv-k számára
Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése
A III.3. pontban bemutatott intézkedések, az eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek
csökkentése, különösen a nyilatkozati elv alkalmazása az eljárásokban és a folyamatok
elektronikussá tétele szintén hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy olyan kisvállalkozások is
elinduljanak közbeszerzésekben, melyek eddig az eljárások bonyolultságára tekintettel nem
jelentek meg a közbeszerzések piacán.
A közbeszerzési dokumentációk ingyenes elektronikus elérése különösen növelheti a kisebb
vállalkozások esélyeit a közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásra.
A kisebb értékű, nemzeti eljárások körében javasolt egyszerűsítések és a nemzeti eljárásrend
új rendszere szintén segíti a kisvállalkozói réteg sikeres szereplését, amellett, hogy az uniós
jog által megkövetelt átláthatósági követelményekre is figyelemmel van. Az ajánlatkérő által
közvetlenül ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők vonatkozásában - áru és
szolgáltatás beszerzésekor immár az uniós értékhatárig - érvényesül az a követelmény, hogy
különösen kis- és középvállalkozásokat kell ajánlattételre felhívni. Rendelkezik továbbá a
175
törvényjavaslat a nemzeti eljárásrendben a meghatározott árbevétel alatti vállalkozásoknak
fenntartott eljárás lehetőségéről is (mely utóbbi az uniós jogi korlátokra tekintettel
alkalmazható).
Az alkalmassági követelmények előírásának szigorú korlátozása
Az alkalmassági követelmények azok a feltételek, amelyek meghatározzák, hogy egy adott
közbeszerzés elnyeréséért mely gazdasági szereplők szállhatnak versenybe. Az ajánlatkérők
által túlzott mértékben, vagy indokolatlan részletezettséggel meghatározott követelmények a
verseny korlátozását valósíthatják meg, amely különösen a hazai kkv-k számára jelent
akadályt. A korábbi szabályozáshoz képest ezért a törvényjavaslat erőteljesebb jogalkotói
beavatkozásra tesz javaslatot ezen a téren. Az alkalmassági követelmények tekintetében
előírja, hogy a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékű, megengedett előírásnak a
referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés értékének
legfeljebb 75%-át elérő összegű korábbi szállítás/építési beruházás/szolgáltatás igazolását
követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevétel tekintetében pedig ajánlatkérő
legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági
minimumkövetelményt írhat elő, amelyet olyan mértékben és módon kell meghatároznia, ami
alapján az a gazdasági szereplő, amely egyébként az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben
vagy években összesen rendelkezik az adott közbeszerzés értékét elérő teljes árbevétellel,
nem minősül alkalmatlannak.
A törvényjavaslat további, az ajánlatkérő által előírható alkalmassági követelményeket
korlátozó jogszabályi rendelkezések megalkotására is felhatalmazza a Kormányt, az
alkalmasság körébe tartozó további részletes előírások ugyanis nem indokolt, hogy törvényi
szinten kerüljenek meghatározásra.
A biztosítékokkal kapcsolatos követelmények enyhítése
A kevésbé tőkeerős hazai kkv réteg számára jelentős problémát okoz a nagyobb építési
beruházások során a munkák előfinanszírozása. A jogalkotó ennek érdekében ugyan már
korábban bevezette a kötelező előleg nyújtás szabályait, sok vállalkozás azonban azért nem
tudta az előleget - részben vagy egészben - igénybe venni, mivel nem tudott megfelelő
biztosítékot nyújtani annak visszafizetésére a teljesítés elmaradása esetére. A kis- és
középvállalkozások számára könnyítést jelent, hogy a javaslat értelmében a kötelezően
nyújtandó előleg biztosíték nélkül igénybe vehető. A közszféra oldalán jelentkező kockázatot
a teljesítésért viselt felelősség erősítése, a közbeszerzésekből történő kizáró okok között a
korábbi szerződésszegések uniós irányelveknek megfelelő figyelembe vétele hivatott
ellensúlyozni.
A biztosítékok megkövetelhető mértékének korlátozását a törvényjavaslat továbbra is
fenntartja, valamint ki is egészíti olyan rendelkezésekkel, amelyek megtiltják a gyakorlatban
alkalmazott, a kisebb vállalkozások számára különösen terhes biztosíték újratöltési
kötelezettség előírását.
Fenntart a törvényjavaslat a kkv-kat a teljesítés kapcsán segítő, az elmúlt évek során
kialakított minden további rendelkezést is, így a teljesítésigazolás és kifizetés tekintetében
érvényesülő törvényi szabályokat és végrehajtási rendeleti felhatalmazást, az ajánlatkérői
szerződésszegések jogkövetkezményei korlátozásának semmisségét.
176
A részajánlat-tétel új szabályai
A törvényjavaslat a részajánlat tételére vonatkozó új szabályokkal arra ösztönzi az
ajánlatkérőket, hogy beszerzéseiket minden esetben vizsgálják meg abból a szempontból,
hogyan tudnák a kkv-k számára jobban elérhető egyes részekre is biztosítani az ajánlattétel
lehetőségét. A korábbi jogalkalmazási tapasztalatokra, különösen a beszerzések egyediségére
és a jogorvoslati kockázatok indokolatlan növelésének elkerülésére tekintettel a
törvényjavaslat nem teszi kötelezővé a részajánlat tételének biztosítását, hanem - az irányelvi
megoldással egyezően - előírja, hogy az ajánlatkérő minden esetben köteles annak
lehetőségét megvizsgálni, és - amennyiben nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt - az
eljárást megindító felhívásban köteles megadni azon indokokat, amelyek alapján úgy döntött,
hogy nem biztosítja ezt a lehetőséget. Az ajánlatkérők számára így a vizsgálati és indokolási
kötelezettség jelent ösztönzőt a részajánlat benyújtásának biztosítására.
Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, az eljárást
megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlatok (részvételi jelentkezések) egy, több vagy
minden rész tekintetében benyújthatók-e. Az ajánlatkérő - a kisebb vállalkozások szélesebb
körű bevonása érdekében - azt is korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő (bár annál több
részben is benyújthatott ajánlatot) legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás
nyertese.
IV.	A jogorvoslat és új intézményi feladatok
A jogorvoslat tekintetében a törvényjavaslat csak kisebb változásokat irányoz elő a gyorsabb
és egységesebb jogorvoslati gyakorlat érdekében. A jogorvoslati fórum szerepét továbbra is a
Közbeszerzési Döntőbizottság látja el, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni
jogorvoslat pedig kizárólagos illetékességgel ismét országosan egy bíróság feladatát képezné
az egységes jogértelmezés biztosítása és az adott bíróságon a megfelelő szakmai kompetencia
kiépítése érdekében.
A jogorvoslatok gyorsítását hivatott biztosítani, hogy a törvényjavaslat főszabályként a
közbeszerzési ügyek tárgyalás nélküli, az iratok alapján történő döntőbizottsági elbírálását
fogalmazza meg, amennyiben pedig tárgyalás tartása szükséges, huszonöt napra csökkenne a
döntőbizottsági eljárás befejezésére előírt határidő.
A jogorvoslati díjak továbbra is végrehajtási rendeletben nyernek szabályozást, a
törvényjavaslat szerint ugyanakkor a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű
kamara - az általa kezdeményezhető jogorvoslatok körében - mentesül a díjfizetéséi
kötelezettség alól.
Változást jelent a közbeszerzési intézményrendszer feladatainak megosztásában, hogy a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának előzetes ellenőrzése nem a
Döntőbizottság, hanem a Közbeszerzési Hatóság feladataként kerül meghatározásra. Ezáltal
egyértelműen elválasztja a törvényjavaslat az ellenőrzési és jogorvoslati funkciókat,
megelőzve az esetleges összeférhetetlenségi helyzetek kialakulását is.
A Közbeszerzési Hatóság autonóm közjogi státuszát a törvényjavaslat nem érinti, a Hatóság
számára meghatározott új feladatok közül kiemelendő a szerződések módosításának és
teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó feladat, a kapcsolódó közérdekű keresetindítási
lehetőséggel, valamint a közbeszerzésekben kötelezővé váló elektronikus kommunikáció
177
számára alkalmas és az eljárás szereplői számára kötelezően alkalmazandó elektronikus
közbeszerzési alkalmazás üzemeltetése.
178
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
Alapelvek
1-2. §-hoz
Az Európai Unió három új közbeszerzési tárgyú irányelvének elfogadása az uniós
közbeszerzési jog átfogó reformját valósítja meg. Változik az irányelvi struktúra is, a
klasszikus ajánlatkérők beszerzéseit szabályozó 2004/18/EK irányelvet felváltó 2014/24/EU
irányelv és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2004/17/EK irányelvet felváltó
2014/25/EU irányelv mellett új irányelvi szabályozásként jelenik meg a koncessziós
szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv . A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a
2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK és 92/13/EGK irányelvek rendelkezéseit kell
alkalmazni. A javaslat a klasszikus, a közszolgáltatói és a koncessziós irányelv, valamint a
jogorvoslati irányelvek rendelkezéseinek - a jelenlegi modellhez hasonlóan - egy kódexben
történő átültetését valósítja meg. A koncessziós irányelvnek a közbeszerzési irányelvekkel
egységes jogszabályban történő átültetését indokolja, hogy az előbbi irányelv hatálya alá
tartozó építési és szolgáltatási koncesszió a közbeszerzési szerződésekhez hasonlóan a
beszerzési célú szerződések egy fajtája, és a szabályozás számos eleme (különösen az
ajánlatkérők köre, a tárgyi hatály alóli kivételek és a jogorvoslati szabályok) uniós szinten is
megegyezik. Figyelemmel arra, hogy a szabályozás hatályát érintő több alapvető kérdésben
egységesen kezelhetőek e szerződések, a jogalkalmazók számára könnyebben átlátható
szabályozás alakítható ki a közbeszerzési és koncessziós beszerzési szerződések ugyanazon
törvényben történő szabályozásával.
A javaslat az irányelveknek megfelelően a hatályos törvényhez hasonlóan rögzíti a
közbeszerzés alapelveit. Az új Polgári Törvénykönyv alapelvi rendelkezéseire figyelemmel a
tervezetben nem szerepel a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, azonban bekerült a joggal való
visszaélés tilalma, amelynek kapcsán a javaslat előírja azt is, hogy a közbeszerzési eljárásban
résztvevők a közbeszerzés céljának megfelelően e törvénnyel összhangban kötelesek eljárni.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
3.	§-hoz
Az értelmező rendelkezések az új közbeszerzési irányelvekre tekintettel kerültek bővítésre.
Az igazolások körében új fogalom a címke és a címkézési követelmény. A címke (az irányelvi
terminológia szerint jelölés) olyan mindenki számára elérhető tanúsítvány, amely bizonyos
előírásoknak való megfelelést igazol, míg a címkézési követelmények ezeket az előírásokat
rögzítik.
A javaslat egyik legfontosabb újítása az egységes európai közbeszerzési dokumentum
bevezetése, amelynek legfőbb célja az ajánlattevők adminisztrációs terheinek csökkentése. Az
egységes európai közbeszerzési dokumentum olyan az egész Európai Unióban alkalmazandó
179
egységes formátumú okirat, amely alapján el lehet tekinteni számos - kizáró okokra és az
alkalmasságra vonatkozó - igazolás és egyéb dokumentum benyújtásának szükségességétől.
Az egységes európai közbeszerzési dokumentum csak az uniós értékhatárokat elérő értékű
közbeszerzések esetében alkalmazandó kötelezően, egyéb eljárások esetében az alkalmazása
opcionális.
Az életciklus fogalma szintén az új irányelvi előírásokra figyelemmel szerepel a javaslatban,
szerepe elsősorban az értékelési szempontok kapcsán merül fel. A zöld közbeszerzések
fejlesztése kiemelt eleme az Európai Unió környezetvédelmi politikájának, amely támogatja
az életciklusuk során a környezetre legkisebb hatást gyakorló megoldások kialakítását,
környezetbarát termékek előállítását.
A javaslat hazai jogszabályokra való hivatkozással egyértelműsíti az elektronikus hírközlő
hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás, valamint az építmény és a védett munkahely
fogalmát. A javaslatban újdonság a pénzügyi intézmény fogalmának bevezetése, amely a
különböző biztosítékok (ajánlat és szerződéses biztosítékok) rendelkezésre bocsátása kapcsán
kap szerepet, illetve a fenntartható közbeszerzési eljárások kapcsán a hátrányos helyzetű
munkavállaló fogalmát. A fentiekhez hasonlóan az irányelvi előírásokra figyelemmel a
tervezet meghatározza a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, valamint a közbeszerzési
dokumentum fogalmát is. A közbeszerzési dokumentum a hatályos törvény szerinti
dokumentációhoz képest annyiban jelent többet, hogy magában foglal minden, az ajánlatkérő
által a közbeszerzési eljárás során készített és a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott
iratot, dokumentumot.
Az innováció fogalma az irányelvi előírásoknak megfelelően került kidolgozásra, nem teljes
mértékben feleltethető meg a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014.
évi LXXVI. törvény szerinti fogalomnak. Ennek oka, hogy az irányelv szerinti innováció
fogalom bővebb tartalmú, mint a 2014. évi LXXVI. törvény szerinti fogalom, így az irányelvi
fogalom átvétele volt indokolt. A kutatásnak és az innovációnak központi szerepe van az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiában, amely alapján
a tagállamoknak fel kell használniuk a közbeszerzéseket az innováció ösztönzése érdekében.
A kapcsolt vállalkozás fogalmát az irányelv és az uniós bírósági gyakorlat által is kidolgozott
in-house szabályok, valamint a számviteli törvény új rendelkezéseire tekintettel szükséges
rögzíteni.
A kérelmi elem fogalmának a tervezetben történő megjelenítése a jogorvoslati szabályok -
különösen a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének - egyértelműsítése végett
szükséges. Kis mértékben pontosítja a hatályos - végrehajtási rendeleti szinten található -
szabályozást, egyben rögzíti, hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének
érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve,
ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik
A keresleti és kínálati kockázat a koncessziós irányelv által meghatározott fogalom, amelyek
a koncessziós közbeszerzési tárgyakhoz kapcsolódó működési kockázat fogalmának
részelemei.
A koncessziós jogosult szintén a koncessziós irányelv által kidolgozott fogalom, amely a
koncessziós közbeszerzési szerződés alanyát határozza meg. A koncessziós jogosult viseli az
építmények vagy a szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázatot.
180
A javaslat irányelvi rendelkezésre tekintettel egyértelműsíti a közbeszerzési szerződés
fogalmát is, amely egyben a közbeszerzés tárgya is, az építési és a szolgáltatási koncesszió
mellett. Ehhez kapcsolódik a közszolgáltatói szerződés meghatározása, amely a közbeszerzési
szerződés egyik altípusa.
Szintén az irányelvi szabályozási logika mentén a javaslat rögzíti a nem központi ajánlatkérő,
a központi beszerző szerv, valamint ezzel összefüggésben a központosított közbeszerzés
fogalmát, továbbá pontosítja a tervpályázat definícióját és a koncessziós irányelvre
figyelemmel kibővíti a részvételre jelentkező meghatározását. A nem központi ajánlatkérők
definiálása azért szükséges, mert a részletes eljárási szabályok körében a nem központi
ajánlatkérőkre eltérő szabályok vonatkoznak (előzetes tájékoztatóval megindítható eljárások).
A javaslat a közszolgáltatói irányelv rendelkezéseire figyelemmel bevezeti a postai
küldemény fogalmát, valamint pontosítja a postai szolgáltatás és a postai szolgáltatásoktól
eltérő szolgáltatás meghatározását.
III.	Fejezet
A törvény személyi és tárgyi hatálya
4.§-hoz
A javaslat személyi és tárgyi hatálya az új uniós közbeszerzési irányelvek és az Európai
Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően került kidolgozásra, amely a jelenleg hatályos
törvényhez képest minimális eltéréseket tartalmaz. A koncessziós beszerzések elhatárolása
érdekében a javaslat rögzíti, hogy a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési
eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell
lefolytatni.
Ajánlatkérő szervezetek
5-7. §-hoz
A javaslat az ajánlatkérő szervezetek számba vétele során a hatályos törvényhez képest
eltérően rendszerez. Az 5. § felsorolja a központi és a nem központi ajánlatkérőket, a 6. § az
olyan 5. § szerinti ajánlatkérőket, amelyek közszolgáltatói tevékenységet folytatnak
(lényegében kettős alanyiságú ajánlatkérő szervezetek), a 7. § pedig az 5. §-ban meghatározott
szervezetek körébe nem tartozó olyan gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyek az
általuk végzett közszolgáltatói tevékenységre tekintettel minősülnek ajánlatkérőnek,
egyébként nem tartoznának a törvény hatálya alá.
A korábbiakhoz képest újdonság, hogy a klasszikus irányelv 2. cikk (1) bekezdés 2. és 3.
pontja meghatározza a központi kormányzati szerv és a központi szint alatti ajánlatkérő szerv
fogalmát. A klasszikus irányelv I. melléklete központi kormányzati szervek alatt a
minisztériumokat érti, továbbá nevesíti a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot, jelenlegi
nevén a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (a továbbiakban: KEF). Központi szint
alatti ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlatkérő szerv, amely nem központi kormányzati
szerv, ez megfelel az értelmező rendelkezések között rögzített nem központi ajánlatkérő
szervek fogalmának. A javaslat pontosítja a közjogi szervezetekre vonatkozó meghatározást,
és rögzíti, hogy a kifejezetten közérdekű célra létrehozott szervezetek minősülnek csak
ajánlatkérőnek. A javaslat 5. § (1) bekezdése a fenti irányelvi előírásoknak megfelelően
gyakorlatilag változatlan formában megtartotta a korábbi szabályozást.
181
Az 5. § (2) bekezdése az ajánlatkérő szervek által támogatott szerződések vonatkozásában a
klasszikus irányelv részletesebb rendelkezéseinek megfelelően került kidolgozásra. Újdonság,
hogy a támogatott szervezet a korábbiakkal ellentétben csak bizonyos beszerzési tárgyak
esetén minősülnek ajánlatkérőnek, egyebekben a tervezet szövege annyiban tér el az irányelvi
rendelkezéstől, hogy a közbeszerzési szabályok kötelező alkalmazását a nemzeti értékhatárt
meghaladó, de az uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések vonatkozásában
csak az ajánlatkérő szervek 75%-ot meghaladó mértékű közvetlen támogatása esetén írja elő a
hatályos törvényhez hasonlóan.
A közbeszerzés tárgyai
8.	§-hoz
A javaslat a korábbiakhoz képest részletesebben határozza meg a közbeszerzés tárgyait. A 8.
§ (1) bekezdése alapján közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés megkötése,
valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése. A közbeszerzési szerződés
tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet.
Az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelés fogalma változatlanul
került a javaslatba, azonban az új irányelvi szabályoknak megfelelően a tervezetben a
koncessziós közbeszerzési tárgyak pontosabban kerültek meghatározásra. A 8. § (5)
bekezdése alapján építési koncesszió az e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött
visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott
építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási
jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó
működési kockázatnak a koncessziós jogosultáltali viselésével. A 8. § (6) bekezdése szerint
pedig szolgáltatási koncesszió az e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött
visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás
nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának
meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással
együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a
koncessziós jogosult általi viselésével.
A javaslat szerinti előírásoknak a hazai szabályozási környezetbe illeszkedésével
kapcsolatban szólni kell a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényhez és a
koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényhez való viszonyról. Mindenekelőtt ki kell emelni,
hogy e törvények az irányelvétől eltérő koncesszió fogalmat használnak, amelynek sajátos
tárgya az állami monopóliumok gyakorlásának átengedése. A fogalmak elkülöníthetősége
érdekében az irányelvi rendelkezések átültetésekor a törvényjavaslat nem használja a
koncessziós szerződés kifejezést, hanem az építési és szolgáltatási koncesszió, valamint a
koncessziós beszerzési eljárás megnevezéseket használja, utalva arra, hogy az irányelvi
rendelkezések a koncessziót a beszerzést megvalósító szerződések egyik formájaként
szabályozzák. A nemzeti vagyonról szóló törvény és a koncessziós törvény szerinti
koncessziós szerződések közül azokra kell a törvényjavaslat szabályait alkalmazni, amelyek
beszerzést valósítanak meg. Az új irányelv nem vonatkozik az olyan megállapodásokra,
amelyekben az állam csak engedélyezi egy gazdasági tevékenység végzését, meghatározza
annak feltételeit, és amelynek alapján a gazdasági szereplőnek nem kikényszeríthető
kötelezettsége a szolgáltatás nyújtása.
182
A koncessziós tárgyak kapcsán a javaslat 8. § (7) bekezdése határozza meg a működési
kockázat fogalmát, valamint a kockázatviselés módját. Eszerint építési vagy szolgáltatási
koncesszió alkalmazásakor akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a
működési kockázatot, ha nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező
építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve
felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges
vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból, vagy
e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós
jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe.
Kivételek
9.	§-hoz
A javaslat a kivételek meghatározását alapvetően nem helyezi új alapokra, azonban több, a
hatályos törvényben szereplő kivételi kört nem vesz át a hatályos közbeszerzési törvényből. A
javaslat emellett bizonyos esetekben - az uniós követelményekkel való nagyobb összhang
biztosítása érdekében - újradefiniálja egyes kivételek körét, illetve bevezeti azokat az új
kivételeket, amelyek az új közbeszerzési irányelvekben jelentek meg.
A fentiekben említett újdonságok körében elsőként kell kiemelni az ún. minősített vagy titkos
beszerzések körét. E tekintetben a hatályos magyar szabályozás nem volt teljes mértékben
összhangban az európai uniós irányelvi előírásokkal, tekintettel arra, hogy a kivétel fennállása
esetén alkalmazandó - lényegében a honvédelem és biztonság területén egyes építési
beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy
ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a
2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009/81/EK irányelv (a
továbbiakban: védelmi irányelv) szerint - eljárásrendet végrehajtási rendeletekben rendezte,
míg a jogorvoslati szabályokat - mivel arra vonatkozó törvényi szintű szabályozást kellett
adni - a Közbeszerzési Döntőbizottságra telepítette. Az uniós közbeszerzési irányelvek
hatálya alól az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 346. cikke szerinti
kivételi körbe tartozó esetekre, valamint az előző esetkörökbe nem tartozó olyan
beszerzésekre, amelyek esetében a tagállami érdekek védelme kevésbé korlátozó
intézkedésekkel nem biztosítható, szintén az említett végrehajtási rendeletek alkalmazása volt
követelmény. E kivételek kezelését a javaslat teljes mértékben új alapokra kívánja helyezni,
az irányelvi előírásoknak megfelelően. Erre tekintettel a javaslat elválasztja egymástól az
említett három esetkört, és kimondja, hogy a védelmi irányelv szerinti esetkörökben külön
törvény szabályai - amelyek tekintetében a javaslat ily módon külön, a védelmi irányelv
szabályait átültető törvény készítését irányozza elő - szerint kell eljárni. A törvényi
szabályozás indoka, hogy a védelmi irányelv szabályait átültető új törvénynek a jogorvoslatok
szabályait is tartalmaznia kell majd, tekintettel arra, hogy a javaslat jogorvoslatokra
vonatkozó szabályai a hatályos törvényből nem veszik át a minősített beszerzésekre
vonatkozó speciális eljárási szabályokat. Mivel a másik kettő esetkör a ily módon
létrehozandó külön törvény esetében is kivételi körbe tartozó lesz, a javaslat hangsúlyozza,
hogy ez utóbbiak esetében a kivétel továbbra is csak abban az esetben alkalmazható, ha az
Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól
felmentést adott. Az EUMSZ 346 cikke szerinti, illetve azon beszerzések esetében tehát,
amelyek esetében a tagállami érdekek védelme kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem
biztosítható, a kivétel alkalmazásához továbbra is szükséges lesz külön jogszabály - a
felhatalmazó rendelkezések alapján kormányrendelet - készítése, amelynek a javaslat
183
szabályai alapján ki kell terjedni az országgyűlési bizottsághoz címzett mentesítési kérelem
benyújtásának módjára és feltételeire is.
A javaslat pontosítja az ún. házon belüli (in house) szerződésekre vonatkozó kivételi
szabályokat. A változatás indoka, hogy az új közbeszerzési irányelvekbe beemelésre került az
az eredetileg az Európai Bíróság gyakorlatában kialakult konstrukció, ezért az irányelvek
átültetése során az irányelvi szabályokat át kellett emelni a javaslatba (ennek eredménye
például a hatályos törvényben nem szereplő, magántőke részesedés tilalmára vonatkozó
fordulat beemelése a javaslat szövegébe). A változtatások kapcsán kiemelendő, hogy a
javaslat már nem tartalmazza a hatályos törvény azon előírását, amely szerint az
ajánlatkérővel szerződő társaságnak az ajánlatkérő 100%-os mértékű tulajdonában kell lennie,
azért a jövőben akár a közvetlen irányítási vagy felügyeleti jog is meglapozhatja e szerződéses
konstrukció fennállását, feltéve, hogy a kivételi esetkörben említett további feltételek is
maradéktalanul megvalósulnak. Az említett változtatások mellett a javaslat kiterjeszti a
szerződéses konstrukció alkalmazását. Az új szabályok egyrészt lehetővé teszik az in house
szerződés „ellentétes irányú” megkötését, valamint az ún. „horizontális in house” szerződés
megkötését. A javaslat szerint ugyanis a konstrukció abban az esetben is alkalmazható, ha a
közbeszerzési szerződést a kontrollált jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette
kontrollt gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által a javaslat 9. § (1) bekezdés h)
pontja szerint kontrollált más jogi személlyel.
Az in house szerződésekhez hasonló konstrukcióként a javaslat átemeli az irányelvekből a
különböző ajánlatkérők közötti, közszolgáltatások ellátására irányuló együttműködési
megállapodások kötésének kivételi körbe helyezését. E kivétel a javaslat szerint abban az
esetben alkalmazható, ha az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységének éves
nettó árbevétele meghaladja az ajánlatkérő éves nettó árbevételének 80%-át.
Mind az in house szerződések, mind az ajánlatkérők közötti együttműködés tekintetében -
azon uniós irányelvi előírásokra figyelemmel, mely az említett tevékenységek százalékos
arányának megállapításához az átlagos összárbevételt vagy más megfelelő, tevékenység alapú
mérőszámot, például a releváns jogi személynél vagy az ajánlatkérő szervnél a szerződés
odaítélését megelőző három évben a szolgáltatások, áruk és építési beruházások miatt
felmerülő költségeket kell figyelembe venni - a javaslat rögzíti, hogy azon ajánlatkérők
esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az
ajánlatkérő által kontrollált más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának
arányát az azzal kapcsolatban a szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek
alapul vételével kell megállapítani [9. § (7) bekezdés].
A javaslat az irányelvi előírásoknak megfelelően kibővíti a központi beszerző szervektől
történő beszerzések megvalósítására vonatkozó kivételt, és akként rendelkezik, hogy a
központi beszerző szerv által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy
építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi
beszerző szerv közbeszerzési szerződést kötött, valamint a központi beszerző szervek által
nyújtott járulékos közbeszerzési szolgáltatások megrendelése esetében sem kell közbeszerzési
eljárást lefolytatni.
A javaslat pontosítja az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásokra vonatkozó kivételi
esetkört, annak érdekében, hogy a szöveg egyértelműen juttassa kifejezést, hogy e kivételi
esetkör alkalmazására kizárólag audiovizuális vagy rádióz médiaszolgáltatók esetében
184
alkalmazható, kivéve az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám
szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződéseket.
Tekintettel arra, hogy az új közbeszerzési irányelvek értelmében az uniós közbeszerzési
értékhatárokat elérő értékű jogi szolgáltatások már nem esnek teljes mértékben kivételi körbe,
a javaslatnak át kellett vennie az irányelvekből azokat a rendelkezéseket, amelyek a szűk
körben még kiviteli körbe tartozó egyes sajátos jogi szolgáltatásokat határozzák meg. Erre
figyelemmel a javaslat akként rendelkezik, hogy a jogi szolgáltatások közül csak az alábbi
speciális szolgáltatások megrendelése esetében mellőzhető közbeszerzési eljárás lefolytatása:
a)	ügyvéd által ellátott jogi képviselet bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői
vagy közvetítői eljárásban, valamint az ehhez kapcsolódó, ügyvéd által nyújtott jogi
tanácsadás,
b)	közjegyző által nyújtott hitelesítési szolgáltatás,
c)	jogszabály alapján vagy bíróság által kirendelt vagyonkezelő, gyám vagy gondnok által
nyújtott, valamint egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek ellátása felett a kirendelő
bíróság felügyeletet gyakorol,
d)	tagállami hatósági hatáskör gyakorlását megtestesítő szolgáltatások.
A 2014/24/EU irányelv 10. cikk f) pontja - és ennek megfelelően a közszolgáltatói és a
koncessziós irányelv is - akként rendelkezik, hogy az irányelv nem alkalmazandó azokra a
szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya kölcsönök
nyújtása, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával,
vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e. Bár az irányelv hivatkozott
rendelkezése a „kölcsön” kifejezést használja, az irányelv (26) preambulumbekezdése
kiemeli, hogy: „Végezetül azt is egyértelművé kell tenni, hogy a hiteleket, függetlenül attól,
hogy értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásához vagy ezekkel végzett más
műveletekhez kapcsolódnak-e, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.” Erre tekintettel a
javaslat a kivételek körében helyezi el a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvény szerinti hitel- és kölcsönszerződések megkötését (a hatályos közbeszerzési
törvényben a hitelszerződések a nemzeti eljárási rendben képeznek csak kivételt).
Közszolgáltató ajánlatkérők esetében alkalmazandó további kivételek
10-13. §-hoz
A javaslat külön szakaszokban tartalmazza a közszolgáltatók esetében alkalmazandó
kivételeket, azzal, hogy a javaslat 9. §-ában alkalmazandó általános kivételi esetek is
természetesen alkalmazandók a közszolgáltatók esetében is. A közszolgáltatókra vonatkozó
konkrét kivételi esetetek a hatályos szabályozáshoz képest érdemben nem változtak.
Koncessziók esetében alkalmazandó további kivételek
14.	§-hoz
A javaslat külön szakaszban tartalmazza azokat a kivételeket, amelyek kizárólag a
koncessziós tárgyak esetében alkalmazhatók. Ezekkel kapcsolatban is hangsúlyozni kell, hogy
a javaslat 9. §-ában meghatározott kivételek, illetve a közszolgáltatók esetében alkalmazandó
kivételek a koncessziós tárgyak esetekben is megfelelően alkalmazandók.
185
A közbeszerzési értékhatárok
15.	§-hoz
A javaslat a közbeszerzési értékhatárok meghatározása tekintetében a hatályos közbeszerzési
törvény szabályait veszi át. Ennek megfelelően a javaslat nem tartalmazza sem a nemzeti sem
az uniós közbeszerzési értékhatárok számszerű értékeit. Az uniós értékhatárok tekintetében
továbbra is irányadó, hogy azokat az Európai Bizottság két évente vizsgálja felül és határozza
meg az új értékeket, valamint azok nemzeti valutákban meghatározott összegét. A
felülvizsgált uniós értékhatárokat rendeletek tartalmazzák, de ezek a rendeletek közbeszerzési
irányelveket módosítanak, így a módosított irányelvet kell átültetéssel megjeleníteni a belső
jogban. Erre figyelemmel a törvény úgy rendelkezik, hogy az aktuális uniós értékhatárokat a
költségvetési törvényben kell átültetni. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok ugyancsak
minden évben a költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra.
Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók egyszerűen tájékozódhassanak az irányadó
közbeszerzési értékhatárokról, a javaslat a hatályos törvényhez hasonlóan előirányozza, hogy
a Közbeszerzési Hatóság az uniós és a nemzeti értékhatárokat minden év elején közzétegye
honlapján. A Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt már nem követeli meg a javaslat,
tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Értesítő jelenleg már ugyancsak a Közbeszerzési
Hatóság honlapján érhető el elektronikusan, így annak törvényi rögzítése, hogy a Hatóságnak
honlapján pontosan hol kell az értékhatárokra vonatkozó tájékoztatást közzétennie,
lényegében nem szükséges.
A közbeszerzés becsült értéke
16-19. §-hoz
A közbeszerzés becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat a javaslat kis
mértékben változtatja meg, amely elsősorban a becsült érték fogalmi meghatározásában
érhető tetten. A javaslat szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor
annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül
számított, a 17-20. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell
érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az
opcionális rész értékét is bele kell érteni.
Lényeges eltérés tehát a hatályos törvényi szabályozáshoz képest, hogy a javaslat szerint a
becsült érték alatt már nem a közbeszerzése megkezdésekor kért vagy kínált legmagasabb
összegű teljes ellenszolgáltatást, hanem az adott piacon általában kért vagy kínált teljes
ellenszolgáltatást kell érteni. Ennek indoka az irányelvi előírásokhoz való igazításon
túlmenően, hogy a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás meghatározása sok esetben
nem volt reális, és problémát okozott a fedezet előzetes rendelkezésre bocsátása tekintetében
is, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők a fedezetet a becsült értékhez igazítják általában.
További probléma volt a korábbi szabállyal kapcsolatban, hogy amennyiben az eljárás során
olyan ajánlat érkezett, amely meghaladta az ajánlatkérő által előzetesen kalkulált
„legmagasabb” ellenszolgáltatás összegét, akkor az lényegében minden esetben az ajánlatkérő
hibás eljárását feltételezte, tekintettel arra, hogy becsült értékként nem a piacon elérető
legmagasabb ellenszolgáltatást vette figyelembe előzetesen becsült értékként. Ehhez
kapcsolódóan megemlítendő, hogy a javaslat 126. § (6) bekezdése a koncessziós beszerzési
eljárások kapcsán rögzíti, hogy az eljárás akkor is eredménytelen, ha az értékelést követően
megállapítható, hogy az értékelési szempontok szerint legkedvezőbb ajánlat alapján a
koncesszió értéke magasabb a becsült értéknél, és amennyiben az eljárás megindításakor az
186
előbbit tekintették volna becsült értéknek, az eljárásban alkalmazott nemzeti szintű közzététel
helyett a külön jogszabályban foglaltak szerinti európai uniós közzétételre kellett volna, hogy
sor kerüljön.
A javaslatban újdonságként szerepel, hogy a szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy az
ajánlatkérő különálló (például területileg elkülönülő, decentralizált), önállóan gazdálkodó
szervezeti egységei esetében a becsült érték külön-külön kerüljön meghatározásra. Ennek
megfelelően a javaslat rögzíti, hogy amennyiben az ajánlatkérő szervezet több különálló
működési egységből áll, a közbeszerzés becsült értékének meghatározása során valamennyi
működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy
különálló működési egység saj át gazdasági szervezettel, és ily módon működési költségvetése
felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az
érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni.
A dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzésére irányuló
árubeszerzések, a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött árubeszerzés vagy
szolgáltatás-megrendelés tárgyú szerződések esetében a becsült érték meghatározására
vonatkozó részletszabályok nem változnak, mint ahogyan az egyes, a javaslatban
meghatározott szolgáltatások (olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat,
biztosítás, banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások tervezés) esetében sem. Az építési
beruházások becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályozás logikája a hatályos
törvény által meghatározott irányt követi, a szöveg azonban a hatályos törvényhez képest
pontosításra kerül. Eszerint az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes -
műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező - építési beruházásért járó
ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a
megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és
szolgáltatások becsült értékét is [17. § (5) bekezdés].
A javaslat meghatározza a keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer, innovációs
partnerség és a tervpályázat becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat.
A javaslat a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokat az építési beruházások becsült
értékének meghatározására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan szabályozza újra. A javaslat e
tekintetben is követi a hatályos szabályozás logikáját, azonban a könnyebb kezelhetőség
érdekében pontosítja a törvény szövegét. Ennek megfelelően a javaslat akként rendelkezik,
hogy amennyiben egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására
irányuló szolgáltatás megrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk
beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült
értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Ezen szabály
tekintetében az „egy építési beruházás” kifejezés a javaslat fentiekben már említett, 17. § (5)
bekezdése szerinti meghatározásra, a szolgáltatás megrendelések esetében pedig az
„ugyanazon közvetlen cél” a Közbeszerzési Hatóság hatályos törvény szabályaira vonatkozó
útmutatójában meghatározott tartalomra utal (eszerint például a különböző oktatási tárgyú
szolgáltatások esetében a kőműves képzést nem kell a szülésznő képzéssel egységesen
kezelni, illetve nem kell azok értékét összevonni a becsült érték meghatározása
szempontjából, ahogyan a különböző építési beruházáshoz vagy támogatáspolitikai
értelemben vett projektekhez kapcsolódó azonos vagy a hasonló szolgáltatás megrendeléseket
sem, azonban például az ugyanazon épületre vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció
elkészítésének értékét az esetleges kivitelezési tervdokumentáció értékével össze kell vonni,
adott esetben még akkor is, ha azok különböző projektekhez kapcsolódnak). Az
187
árubeszerzések esetében a korábban sokszor kifogásolt „hasonló áruk” kifejezést is pontosítja
a javaslat szövege. A javaslat szerint az „azonos” áruk beszerzésének értékét összevontan kell
kezelni, a „hasonló” kifejezést pedig a „hasonló felhasználásra szánt áruk” kifejezés váltja fel,
ami segíti a jogalkalmazást annak megítélésében, hogy mit kell hasonló árunak tekintetni e
szabály alkalmazása szempontjából.
A javaslat szintén megtartja, azonban a könnyebb érthetőség érdekében pontosítja a kisebb
értékű közbeszerzések leválasztására vonatkozó szabályt.
A koncesszió becsült értéke
20.	§-hoz
A közbeszerzési szabályozást jellemző régi hiányosságot pótol a javaslat azáltal, hogy
pontosan meghatározza azt is, hogy az ajánlatkérőnek miként kell meghatároznia a
koncessziós tárgyak becsült értékét. E tekintetben a javaslat főszabály szerint akként
rendelkezik, hogy az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés
megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió
tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatás megrendelésből, valamint az ezekhez
kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított -
árbevétel.
A fenti főszabály tekintetében a javaslat további speciális kiegészítő szabályokat alkot,
amelyeket a koncesszió becsült értékének meghatározása során figyelembe kell venni, mint
például:
-	a koncesszió tárgyát képező építmények használói, vagy a szolgáltatások igénybe vevői
által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő
nevében beszedett díjakat és bírságokat;
-	az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás,
illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ide értve a
közszolgáltatási kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási
támogatásokat is;
-	harmadik személyek által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós
jogosult részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított
pénzügyi előny;
-	a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék, vagy egyéb
kifizetés.
Az alkalmazandó eljárásrend
21.	§-hoz
Az alkalmazandó eljárásendre vonatkozó szabályok tekintetében a javaslat rögzíti, hogy az
uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a javaslat
Második Részét alkalmazva, a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, azonban az
uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű beszerzések esetében a javaslat Harmadik
részét kell alkalmazni. Amennyiben a beszerzés tárgya építési- vagy szolgáltatási koncesszió,
úgy a javaslat Negyedik része alkalmazandó, amely a koncessziós tárgyak esetében
alkalmazandó speciális szabályokat tartalmazza.
188
Amennyiben a beszerzés tárgya a javaslat 3. mellékletében található ún. szociális vagy egyéb
szolgáltatás, úgy a javaslat nemzeti eljárási rendre vonatkozó Harmadik része alkalmazandó.
Ha a beszerzés tárgya a javaslat 3. mellékletében található szociális vagy egyéb szolgáltatás
beszerzésére irányuló koncesszió, akkor ugyancsak a javaslat Negyedik része lesz
alkalmazandó.
A közszolgáltatói szerződésre, illetve a tervpályázati eljárásokra vonatkozó szabályok külön
jogszabályban, végrehajtási rendeletben kerülnek elhelyezésre.
Vegyes beszerzések
22-24. §-hoz
Az új közbeszerzési irányelvek a vegyes beszerzésekre vonatkozó előírásokat a korábbi
szabályozáshoz képest teljesen új alapokra helyezik. Általánosan megállapítható, hogy a
vegyes beszerzésekkel kapcsolatos rendelkezések jelentősen bonyolódtak, hiszen amellett,
hogy mindhárom irányelv meghatározza a vegyes beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályait,
számos esetben utalnak vissza egymás rendelkezéseinek alkalmazására.
A javaslat mindhárom irányelv vegyes beszerzésekre vonatkozó előírásait tartalmazza, ennek
megfelelően főszabályként előírja, hogy vegyes szerződések esetében a közbeszerzési
eljárásra alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell
meghatározni. Amennyiben a közbeszerzés tárgyát képező beszerzés a 3. melléklet szerinti
szociális és egyéb szolgáltatást, valamint ezektől eltérő további szolgáltatást is magában
foglal a beszerzés fő tárgyát a legmagasabb értékű beszerzési tárgy jelenti.
A javaslat az általánosan alkalmazandó szabályoktól eltérő speciális előírásokat mind az
építési és szolgáltatási koncesszió, mind pedig a közszolgáltatói vegyes szerződések esetében
külön részletezi, továbbá kiemeli, hogy a vegyes beszerzésekre vonatkozó rendelkezések [22-
24.	§] esetében a közbeszerzési eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárás nem értendő.
A javaslat 23. §-ában külön szabályozza azt az esetet is, amikor - a 22. §-ban foglalt eseteken
kívül - egy beszerzés különböző elemeire eltérő jogi szabályozás vonatkozik akár úgy, hogy a
javaslat alapján eltérő szabályok alkalmazandóak, akár úgy, hogy a beszerzés részben nem
tartozik a javaslat hatálya alá.
A javaslat a közszolgáltató ajánlatkérők esetében külön kiemeli, hogy ezek a rendelkezések
akkor alkalmazandóak, ha a beszerzés eltérő jogi szabályozás alá tartozó elemei egyaránt az
ajánlatkérő közszolgáltató tevékenysége folytatásának célját szolgálják.
A javaslat 23. §-a szerint a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat alapvetően az
határozza meg, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, avagy nem,
ennek megfelelően mindkét esetkör vonatkozásában előírja az alkalmazandó szabályokat.
Amennyiben a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, a szerződés
megkötésére vonatkozó szabályokat a beszerzés fő tárgya határozza meg. Amennyiben a
beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, az alkalmazandó szabályokat az
határozza meg, hogy az ajánlatkérő a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket vagy az
egész beszerzésre egy szerződést köt.
A javaslat 24. §-ában meghatározott szabályokat abban az esetben kell alkalmazni,
amennyiben a beszerzés részben a javaslat hatálya alá tartozó, részben pedig védelmi,
189
biztonsági okok vagy Magyarország biztonságához fűződő alapvető érdekeivel kapcsolatos
információk miatt a javaslat hatálya alól kivételt képező elemekből áll. Az alkalmazandó
szabályokat ebben az esetben is az határozza meg, hogy a beszerzés különböző elemeit
objektíve szét lehet-e választani. Amennyiben a beszerzés különböző elemei objektíve
szétválaszthatóak, az ajánlatkérő döntheti el, hogy a beszerzés egyes elemeire külön
szerződéseket vagy az egész beszerzésre egyetlen szerződést köt.
IV.	Fejezet
A közbeszerzési eljárások alanyaira vonatkozó rendelkezések
Összeférhetetlenség
25.	§-hoz
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok tekintetében a javaslat a jogalkalmazási
tapasztalatok alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, illetve a hatályos
törvény szabályainak vegyítésével hoz létre új szabályt. Ennek oka, hogy míg a 2003. évi
CXXIX. törvény tekintetében a taxatív módon és konkrétan meghatározott esetekre
előirányzott automatikus összeférhetetlenség okozott problémát a jogalkalmazóknak azzal,
hogy sok esetben indokolatlanul zárt el potenciális gazdasági szereplőket a
közbeszerzésekben való részvételtől, addig a hatályos törvény épp ellenkezőleg, a túlzottan
rugalmas szabályozással gyakorlatilag megítélhetetlenné tette az összeférhetetlenségi
helyzetek megítélését.
A javaslat szerinti összeférhetetlenségi szabályozás megtartja azt az alapvető elvárást az
ajánlatkérővel szemben, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni
annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét
eredményező helyzetek kialakulását. Ezzel összefüggésben a javaslat a hatályos
szabályozással egyezően kimondja azt is, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás
előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet,
amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen
gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös
érdek miatt nem képes.
A fentieken túlmenően azonban az eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre vonatkozó
hatályos törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok kiegészítésre kerülnek néhány olyan
jellemző esettel, ahol az összeférhetetlenség fennállásának a valószínűsége a legnagyobb.
ennek megfelelően a javaslat rögzíti, hogy összeférhetetlen és nem vehetnek részt az
eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezetként az alábbi személyek vagy szervezetek, amennyiben
közreműködésük az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti:
a)	az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos
tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,
b)	az a szervezet, amelynek
ba)	vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb)	tulajdonosát,
bc)	a ba)-bb) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli
hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevonta.
190
A fenti rendelkezés értelmében tehát, amennyiben az említett szervezetek vagy személyek az
ajánlatkérő által folytatott közbeszerzési eljárásban részt vesznek ajánlattevőként, részvételre
jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként,
esetükben az ajánlatkérőnek mindig különös gonddal kell megvizsgálnia az esetleges
összeférhetetlenség fennállását. Az ilyen szervezetek és személyek is csak akkor zárhatóak
azonban ki a közbeszerzési eljárásból összeférhetetlenség miatt, ha közreműködésük az
eljárásban - bármilyen okból, például az általuk birtokolt többletinformációk miatt - a
verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Amennyiben azonban ilyen veszély nem áll
fenn, ezek a szervezetek is részt vehetnek az eljárásban. Megjegyzendő, hogy az a körülmény,
ha egy gazdasági szereplő annak ellenére rendelkezik az adott közbeszerzésre vonatkozóan a
verseny befolyásolására alkalmas többletinformációkkal, hogy az ajánlatkérő őt a
közbeszerzési eljárásba nem vonta be, már nem az összeférhetetlenség körébe, hanem a
javaslat 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok körébe tartozik.
A javaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan rögzíti, hogy nem eredményez
összeférhetetlenséget, az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg
amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés,
a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése
időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve
kért tájékoztatást, valamint akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló
igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott. E két esetkör azonban a
javaslatban kiegészül egy további esettel, arra tekintettel, hogy a közbeszerzések előkészítése
körében a javasat lehetőséget teremt az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti ún.
előzetes piaci konzultáció lefolytatására. E tekintetben a javaslat rögzíti, hogy az
összeférhetetlenség azon személyekkel, illetve szervezetekkel szemben sem áll fenn, amelyek
az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés] részt vettek.
Mindegyik esetkörnél további feltétel továbbra is, hogy az ajánlatkérő nem közölt az érintett
személlyel vagy szervezettel a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy
részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
A javaslat a gazdasági szereplők számára az irányelvi rendelkezések alapján kimentési
lehetőséget is biztosít és kimondja, hogy Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az
eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági
szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az
ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő
bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget
és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.
Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok
26-27. §-hoz
Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok a Közbeszerzési Hatóság által vezetett
ajánlatkérői nyilvántartásra, illetve a nyilvántartásba való bejelentkezésre, a közbeszerzési
szabályzat készítésére, valamint a bírálóbizottságra vonatkozó szabályokat tartalmazzák, a
hatályos törvény előírásainak megfelelően.
191
Az eljárás előkészítése
28. §-hoz
A javaslat szintén hiánypótló jelleggel kitér a közbeszerzési eljárások előkészítésével
kapcsolatos szabályok meghatározására is. A szabályozás indoka, hogy a gyakorlati
tapasztalatok alapján az volt megállapítható, hogy közbeszerzési eljárások eredményeként
megkötött szerződések teljesítése sok esetben azért volt problémás és ütközött gyakorlati,
illetve jogi (például szabálytalan szerződésmódosítás) akadályokban, mert az ajánlatkérő a
közbeszerzési eljárását nem megfelelően készítette elő, és ennek következtében már a
megfelelő ajánlattétel sem volt lehetséges.
A javaslat ennek kiküszöbölése érdekében külön szakaszban rendelkezik a közbeszerzési
eljárások előkészítéséről, és ennek keretében kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles a
közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel - megfelelő
alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési
dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek
legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható, gazdasági szempontból pedig
reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során
törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés
tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembe
vételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére.
A javaslat a becsült érték meghatározását a közbeszerzési eljárás előkészítése tekintetében
külön is kiemeli, azzal, hogy példálózó felsorolásban nyújt segítséget az ajánlatkérőknek az
erre vonatkozóan igénybe vehető eszközökről. Az ajánlatkérők természetesen más megfelelő
módszert is alkalmazhatnak.
A Kormány által elfogadott új közbeszerzési törvény-koncepcióban foglaltak szerint a javaslat
építési beruházások esetében tartalmazza, hogy az eljárás csak a külön jogszabályban
meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg, illetve szól a
tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is. Az ezekre vonatkozó speciális szabályokat
külön jogszabályban kell meghatározni.
A javaslat a közbeszerzési eljárások előkészítése körében lehetőséget teremt az ajánlatkérő
számára arra, hogy a potenciális gazdasági szereplőkkel ún. előzetes piaci konzultációt
folytasson a közbeszerzési eljárás előkészítése és a gazdasági szereplőknek az általa
lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárásról való tájékoztatása érdekében. A javaslat
hangsúlyozza azonban, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést -
különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a
megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági
szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése
érdekében, amelyekről az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló
összegezésben is számot kell adnia.
Közös közbeszerzési eljárások
29-30. §-hoz
A javaslat a hatályos szabályozás rendelkezéseinek átvételével fenntartja annak lehetőségét,
hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokat közösen folytassák le.
192
Az irányelvi rendelkezéseken alapuló új lehetőség a javaslatban, hogy az ajánlatkérő az
Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat
közbeszerzést, azaz lefolytathat közbeszerzési eljárást, illetve köthet keretmegállapodást, vagy
működtethet dinamikus beszerzési rendszert. Ennek feltételeit az érintett ajánlatkérőknek
együttműködési megállapodásban kell rögzíteniük, kivéve abban az esetben, ha az
együttműködésről nemzetközi megállapodás rendelkezik.
A javaslat lehetőséget teremt arra is, hogy az ajánlatkérő beszerzési igényét az Európai Unió
más tagállamában található központi beszerző szerv szolgáltatásainak igénybe vételével
elégítse ki, illetve az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel együtt hozzon
létre központi beszerző szervet.
Központosított közbeszerzés
31-32. §-hoz
A központosított közbeszerzésre vonatkozó szabályok tekintetében a javaslat átveszi a
hatályos törvény szabályait. Ennek megfelelően a Kormány az általa irányított vagy felügyelt
költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint azon állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetek vonatkozásában, amelyek felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó
befolyást képes gyakorolni továbbra is jogosult elrendelni a beszerzések központosított
megvalósítását, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetekre vonatkozó
központosítási lehetőség, illetve a központi kormányzati kommunikációs feladatok ellátásával
kapcsolatos központosítási lehetőség is fennmarad.
A fentieken túlmenően azonban a javaslat általánosságban is megteremti a lehetőségét annak,
ahogy a javaslat hatálya alá tartozó ajánlatkérők bármilyen beszerzési tárgyra vonatkozóan
közös központi beszerző szervet hozzanak létre vagy maguk közül az egyik ajánlatkérőt
központi beszerző szervként jelöljék ki, és közbeszerzéseket ily módon összevontan,
központosítottan folytassák le. A központosított közbeszerzési rendszert létrehozó
ajánlatkérők együttműködésének szabályait ebben az esetben is együttműködési
megállapodásban kell rögzíteni.
Fenntartott szerződések
33-34. §-hoz
A javaslat a védett foglalkoztatók és a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezők
esetében továbbra is lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő fenntartsa az eljárásban való
részvétel lehetőségét ezen szervezeteknek. A hatályos törvény előírásaihoz képest a
megváltozott munkaképességű munkavállalók, illetve a fogyatékos munkavállalók
foglalkoztatásának aránya ötven százalékról harminc százalékra csökken. További újítása a
javaslatnak, hogy a fenntartási lehetőség kiterjesztésre kerül a hátrányos helyzetű
munkavállalókat foglalkoztató szervezetekre illetve a védett munkahely-teremtési
programokra. A hátrányos helyzetű munkavállalók fogalma az értelmező rendelkezések
körében kerül meghatározásra.
A fentieken túlmenően a javaslat az irányelvi előírásoknak megfelelően egyes, a javaslat 3.
mellékletében meghatározott egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében is
lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy fenntartsa az eljárásban való részvétel jogát a
meghatározott feltételek szerint működő nonprofit szervezeteknek.
193
A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok
35-36. §-hoz
A javaslat a hatályos törvényből átveszi a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokban
való közös részvételére (közös ajánlattétel, közös részvételi jelentkezés) vonatkozó
szabályokat, azzal, hogy a hatályos törvény 26. §-ában foglalt előírás - amely szerint, ha egy
gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog
közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor az ajánlatban (részvételi
jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (részvételre
jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen - kivétel, amelynek fenntartása a javaslat szerinti
jogszabályi környezetben már nem indokolt. Ezzel kapcsolatban utalni kell a javaslat 65. §
(10)	bekezdésére, mely szerint az építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe
helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú
feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike
végezzen el.
A javaslat a hatályos törvényből ugyancsak átveszi a projekttársaság létrehozatalára
vonatkozó szabályokat, valamint a verseny biztosítására vonatkozó szabályokat, és kimondja,
hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -
részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a)	nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik
részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való
alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].
A közbeszerzési eljárásokhoz, illetve az európai uniós források felhasználásához
kapcsolódóan elkövetett versenyjogi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabbá tétele
érdekében előírásra kerül, hogy ha a javaslatban meghatározott személyek a közbeszerzési
eljárások (ami alatt a koncessziós beszerzési eljárást is érteni kell), szerződések, építési vagy
szolgáltatási koncessziók, illetve ezek módosításai közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a
Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti
rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor a Tpvt.
bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a GVH-nak megtett jelzés során - a
minősített adat kivételével - jogosult a GVH-nak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés,
építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén
rendelkezésére álló bármely adatot. Ezt követően az adatok GVH általi kezelése során a Tpvt.
rendelkezései az irányadók.
V.	Fejezet
Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság
Közzététel
37-39. §-hoz
A közzétételre vonatkozó szabályok tekintetében a javaslat a hatályos törvényhez hasonlóan
felsorolásban rögzíti azokat a dokumentumokat, amelyeket az ajánlatkérő nyilvános
194
hirdetményben köteles közzétenni. Főszabály szerint a nyilvános közzététel az eljárást
megindító hirdetményekre (előzetes tájékoztató, ajánlati felhívás, részvételi felhívás - ide
nem értve a csak bizonyos eljárási típusok esetében alkalmazható közvetlen részvételi
felhívást -, saját beszerzési szabályok szerint lefolytatott eljárást megindító felhívás,
időszakos előzetes tájékoztató, előminősítési hirdetmény, tervpályázati kiírás, koncessziós
beszerzési eljárást megindító felhívás), az eljárások eredményéről szóló tájékoztatókra
(tájékoztató az eljárás eredményéről, tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről),
valamint a szerződés módosításáról szóló tájékoztatókra vonatkozik.
Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat egységesen a szerződéskötést, vagy ennek
elmaradása esetén az ajánlattevőknek az elmaradásról való értesítését követő tíz munkanapon
belül kell közzétételre megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. A javaslat fenntartja azt a
lehetőséget, hogy keretmegállapodás, illetve dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása
esetén a keretmegállapodás alapján, illetve a dinamikus beszerzési rendszer keretében
megkötött szerződésekről együttesen is közzétehető az eljárás eredményéről szóló tájékoztató.
Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári
negyedév utolsó napját követő tíz munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.
A hirdetmények közzététele a Közbeszerzési Hatóság feladata. Az ajánlatkérő a
hirdetményeket elektronikus úton köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnak a külön
jogszabályban meghatározott minta szerint, a Közbeszerzési Hatóság által működtetett
elektronikus hirdetménykezelő rendszer alkalmazásával.
Fontos újítást tartalmaz a javaslat a közbeszerzési dokumentumok közzétételére vonatkozóan.
Az új szabályok szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési
dokumentumokat elektronikusan, korlátlanul és teljes körűen, illetve térítésmentesen köteles a
gazdasági szereplők számára rendelkezésre bocsátani. Azt, hogy a közbeszerzési
dokumentumok rendelkezésre bocsátása milyen módon történik (például egy központi
portálon, vagy az ajánlatkérő honlapján) a javaslat nem tartalmazza egyelőre, azt az
elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetéséig a javaslat az ajánlatkérőkre bízza. Fontos
azonban, hogy az ajánlatkérő olyan megoldással éljen, amelynek alkalmazásával a
közbeszerzési dokumentumokat elérő gazdasági szereplők személyét megismerheti, ami
különösen az esetleges kiegészítő tájékoztatások megküldése szempontjából lehet jelentős.
A javaslat taxatív felsorolásban rögzíti azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő a
közbeszerzési dokumentumok elektronikus rendelkezésre bocsátásától eltérhet.
Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során
40-41. §-hoz
A későbbiekben bevezetendő elektronikus közbeszerzési rendszer általánossá tétele
tekintetében a javaslat akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési és koncessziós beszerzési
eljárásokat a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazás
igénybe vételével kell lebonyolítani. A rendelkezés szerinti elektronikus közbeszerzési
alkalmazást a Kormány által elfogadott közbeszerzési koncepció szerint a már működő
elektronikus rendszerekre kell fejleszteni, ezért a javaslat a Közbeszerzési Hatósághoz telepíti
az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok
ellátását, ahol az elektronikus hirdetményfeladás és közzététel már évek óta jól működik.
195
Az új közbeszerzési irányelvek értelmében az elektronikus közbeszerzésre való átállást a
tagállamoknak későbbi időpontra kell megvalósítaniuk, ezért a javaslat 40. §-ához eltérő
hatályba lépési időpont kapcsolódik.
Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetéséig tartó időszakra vonatkozóan a javaslat a
hatályos törvény kommunikációra vonatkozó szabályait veszi át. Ennek megfelelően az
elektronikus rendszerre való átállásig az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a
közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel - ha a törvényből más nem
következik - írásban történik, és az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek faxon, vagy
elektronikus úton, illetve kivételes esetben postai vagy közvetlen kézbesítés útján.
Nyilvánosság a közbeszerzési eljárásban
42-45. §-hoz
A javaslat változatlanul veszi át a hatályos törvénynek a közbeszerzési terv készítésére
vonatkozó szabályait, amelynek már évek óta kialakult, stabil gyakorlata van a
jogalkalmazásban, így az külön magyarázatot nem igényel.
A javaslat ugyancsak átveszi a hatályos törvénynek a Közbeszerzési Hatóság által működtetett
Közbeszerzési Adatbázisban való közzétételre vonatkozó szabályait. A javaslat szerint a
Közbeszerzési adatbázisban továbbra is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet és annak
módosításait, az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos bizonyos adatokat, az ún. in house
szerződéseket, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket, a szerződés
teljesítésére vonatkozó bizonyos adatokat, valamint az éves statisztikai összegzést. A javaslat
emellett azonban a közbeszerzési eljárások nyilvánosságának és átláthatóságának biztosítása
érdekében előírja azt is, hogy az ajánlatkérő köteles közzétenni a Közbeszerzési Adatbázisban
a részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezéseket
is. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy az ajánlatok elbírásáról szóló összegezés már
jelenleg is szerepel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény szerinti közzétételi listán, így az egyébként is nyilvános, így
valójában előre lépést a részvételi jelentkezések közzététele, valamint az a körülmény jelent
majd, hogy ezek a közbeszerzései eljárásokkal kapcsolatos információ is egy helyen lesznek
majd megtalálhatók a jövőben.
A javaslat a közbeszerzési eljárással kapcsolatos nyilvánosságra vonatkozó szabályok körében
helyezi el az üzleti titokra vonatkozó szabályokat. A hatályos törvény sok vitát kiváltó
rendelkezéseit a gyakorlati tapasztalatok alapján a javaslat újragondolja, és a korábbi
szabályozáshoz képest az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét bizonyos mértékben
korlátok közé szorítja (a korábbi gyakorlatban sok esetben fordult elő, hogy egyes gazdasági
szereplők teljes ajánlatukat vagy részvételi jelentkezésüket üzleti titokká nyilvánították, amely
a hatályos törvény alapján is egyértelműen jogsértő gyakorlat volt, azonban a bizonytalan
kimenetelű esetleges jogorvoslat okán az ajánlatkérők jobbára elfogadták ezeket az
ajánlatokat, illetve részvételi jelentkezéseket is). Itt is utalni kell azonban arra, hogy a másik
oldalról viszont az ajánlatokba való betekintést is többletfeltételekhez közi a javaslat.
A javaslat az üzleti titok definícióját a hatályos törvényhez és a Polgári Törvénykönyv
előírásaihoz képest nem változtatja meg, továbbra is úgy rendelkezik, hogy az üzleti titkot
tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a
gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az ilyen,
üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra
196
hozatalát a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban,
valamint a javaslat 72. §-a szerinti indokolásban megtilthatja. Az ilyen iratokat továbbra is
elkülönített módon kell elhelyezni, azonban többletkövetelmény, hogy a gazdasági szereplő
köteles az elkülönített irathoz indokolást is csatolni arra vonatkozóan, hogy a kérdéses adat,
információ milyen okból minősül üzleti titoknak, illetve, hogy az adott információ, vagy adat
nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A
javaslat azt is hangsúlyozza, hogy az indokolás nem lehet általános (például annyi, hogy „az
adott információk nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti érdekeit súlyosan sértené”),
hanem a konkrétan meg kell jelölni a veszélyeket és a valószínűsíthető sérelmeket. Ezzel
összefüggésben a javaslat meghatározza azoknak az adatoknak a körét is, amelyeket a
közbeszerzési eljárásban egyáltalán nem lehet üzleti titokká nyilvánítani. Ezek azonban a
hatályos törvényhez képest sokkal szélesebb kört ölelnek fel. A javaslat rögzíti, hogy
amennyiben a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká
nyilvánítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, úgy az ajánlatkérő
hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú
dokumentum benyújtására. Ha az érintett gazdasági szereplő a hiánypótlási felhívásra sem
nyújtja be a törvényi előírásoknak megfelelően az üzleti titkot tartalmazó dokumentumot,
akkor ajánlata, vagy részvételi jelentkezése a javaslat 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján
érvénytelen.
Amint az a fentiekben is említésre került, a javaslat korlátok közé szorítja a más ajánlattevő
ajánlatába, illetve részvételi jelentkezésébe való betekintés szabályait. Ennek indoka szintén a
korábbi jogszabályi környezetben kialakult káros gyakorlat, amely szerint a gazdasági
szerepelők egymás ajánlatait teljes mértékben átvizsgálták és lényegében újra értékelték
annak érdekében, hátha találnak valamilyen olyan hibát, amit az ajánlatkérő esetleg nem vett
észre, és ezzel a maguk javára fordíthatják a közbeszerzési eljárás eredményét. A javaslat
ennek a gyakorlatnak kíván gátat vetni, tekintettel arra, hogy a javaslat azt az alapvető elvet
követi, miszerint az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése nem a gazdasági
szereplők, hanem az ajánlatkérő feladata. Erre tekintettel a más gazdasági szereplők
ajánlatába, vagy részvételi jelentkezésbe való betekintés kapcsán a javaslat akként
rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő a betekintést csak indokolt esetben kérheti, az
iratbetekintésre vonatkozó kérelemben pedig köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett
konkrét jogsértés kapcsán és az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván
betekinteni. Minderre azért van szükség, mert az ajánlatkérő a betekintést csak gazdasági
szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges
mértékben köteles biztosítani. A javaslat azt is rögzíti, hogy más gazdasági szereplő
ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem
lehetséges.
Az eljárások dokumentálása, határidők számítása
46-48. §-hoz
Az eljárások dokumentálásával és a határidők számításával kapcsolatos szabályok - a korábbi
szabályozási struktúrától eltérően - a javaslat V. Fejezetében a közzétételre, a
kommunikációra és a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó címektől
elkülönítve, önálló cím alatt kerültek elhelyezésre.
A javaslat V. Fejezetében a korábbi szabályozáshoz képest számottevő tartalmi változást nem
vezetett be, a szerkezeti felépítés átláthatóbbá tétele, valamint a szabályok egyszerűsítése
révén a javaslat fő célja a rendelkezések ésszerűsítése.
197
Ilyen az egyszerűsítést és átláthatóságot szolgáló újítás, hogy az eljárások dokumentálására és
a határidők számítására vonatkozó címből kikerültek az igazolások hozzáférhetőségére
vonatkozó rendelkezések, melyek célja az ajánlatkérő szervek által gyakran megkövetelt
tanúsítványok és egyéb igazolások megosztásának megkönnyítse, ezáltal az adminisztrációs
terhek csökkentése.
Az eljárások dokumentálására és a határidők számítására vonatkozó rendelkezések a
javaslatban meghatározott valamennyi eljárás tekintetében irányadóak. Céljuk a közbeszerzés
nyilvánosságának, nyilvános ellenőrizhetőségének és átláthatóságának biztosítása, valamint
az eljárásokkal összefüggő adminisztratív terhek és költségek csökkentése.
A javaslat céljainak, alapelveinek, így különösen az átláthatóság és a nyilvános
ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a javaslat előírja, hogy az ajánlatkérő köteles minden
egyes közbeszerzési eljárását annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés
teljesítéséig írásban, vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén
elektronikusan dokumentálni.
A javaslat meghatározza azt az időtartamot, ami alatt az ajánlatkérőnek a közbeszerzési
eljárás során keletkezett összes iratot meg kell őriznie. Az időtartam kezdő időpontja a
közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes irat
esetében a közbeszerzési eljárás lezárulása (azaz az eljárás eredményéről szóló tájékoztató
közzétételének időpontja), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes irat esetében pedig a
szerződés teljesítésének időpontja. Az iratmegőrzési kötelezettség a fent említett időpontoktól
számított legalább öt évig tart.
A javaslat, annak érdekében, hogy a szükséges iratok a jogorvoslati eljárás teljes tartama alatt
is rendelkezésre álljanak, kimondja, hogy amennyiben a közbeszerzéssel kapcsolatban
jogorvoslati eljárás indul, az iratokat a jogorvoslati eljárás - illetőleg bírósági felülvizsgálat
esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább öt évig meg kell őrizni.
A javaslat az ajánlatkérő kötelezettségeként rögzíti továbbá a közbeszerzéssel kapcsolatos
iratok megküldését, valamint azok elektronikus formában történő hozzáférhetővé tételét, ha
azt a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek kérik.
Ahol a törvény jegyzőkönyv készítését írja elő a közbeszerzési eljárás során, a közjegyző
jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében a jegyzőkönyv készítése közokiratba
foglalással is teljesíthető a javaslat szerint.
A dokumentumok benyújtását illetően a törvény kimondja, hogy a dokumentumok - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók. Ez az előírás
nagymértékben hozzájárul az adminisztrációs terhek és költségek csökkentéséhez. Az olyan
nyilatkozat vonatkozásában, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául
szolgál (különösen: garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), az
ajánlatkérő előírhatja annak eredeti vagy - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi - hiteles
másolatban történő benyújtását.
Ugyancsak az adminisztrációs terhek, és főként a felmerülő költségek csökkentését célozza a
javaslat 47. § (2) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint nem követelhető meg a nem
magyar nyelven benyújtott dokumentumok hiteles fordításának benyújtása. Az ajánlatkérő e
dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.
198
Ha az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban nem
létezik a javaslat által megkövetelt igazolás, az ajánlatkérő az adott igazolással egyenértékű
igazolást, illetve dokumentumot is jogosult elfogadni.
A javaslat 48. §-a tartalmazza a törvényben meghatározott határidők számítására vonatkozó
általános rendelkezéseket. Határidőn azt az időtartamot értjük, amely alatt egy adott eljárási
cselekményt el kell végezni. Valamennyi - tehát a napokban, hónapokban és években
megállapított - határidő, illetőleg időtartam (a továbbiakban együtt: határidő) számításakor
általános szabály, hogy a határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnapnak minősül az a
nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor
a határidő a hónap utolsó napján jár le.
A javaslat rögzíti, hogy amennyiben a határidő utolsó napja nem munkanapra - hanem
például heti pihenőnapra, vagy hivatalos munkaszüneti napra - esik, a határidő csak az ezt
követő legközelebbi munkanapon jár le. Így tehát, ha a határidő utolsó napja vasárnapra esik,
a határidő csak a következő munkanapon jár le.
A javaslat külön is nevesíti a hirdetményekben (felhívásokban) megjelölt határidők
számításának módját, miszerint az ott megjelölt határidők a hirdetmény (felhívás) feladását,
illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődnek.
MÁSODIK RÉSZ
AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁRT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI
VI. Fejezet
A közbeszerzési eljárás megindítása
A közbeszerzési eljárás fajtái
49. §-hoz
A 49-51. §-ok alkotják a javaslat VI. Fejezetét, amely a közbeszerzési eljárások megindítására
vonatkozó szabályokat tartalmazza. A VI. Fejezet a javaslat Második Részének első
szerkezeti egysége. A Második Rész tartalmazza az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések
szabályait.
A közbeszerzési eljárás fajtái az általános szabályok szerint a nyílt, a meghívásos, és a
tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, valamint
új eljárási fajtaként az innovációs partnerség. Az innovációs partnerség új, a piacon még nem
megtalálható, innovatív termékek, építési beruházások és szolgáltatások kialakítására, majd
megvásárlására irányuló új, különleges eljárás. A tárgyalásos eljárási fajták és a
versenypárbeszéd csak akkor alkalmazható, ha az eljárási fajták szabályainál meghatározott
előfeltételek megvalósulnak. Az innovációs partnerség csak a 95. § (1) bekezdésben
meghatározott célokra alkalmazható.
199
A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra, az ajánlatkérő
tehát azon szabályok szerint köteles befejezni az eljárást, ahogyan azt elkezdte. A tárgyalásos
eljárás szabályozásánál azonban a törvény kifejezetten lehetőséget ad erre az ajánlatkérőnek,
így amennyiben az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban jelezte, hogy fenntartja
ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart
tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.
Az ajánlatkérő alkalmazhatja a XVI. Fejezetben szabályozott sajátos beszerzési módszereket,
úgymint keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus árlejtés, és az
elektronikus katalógusok.
A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívás
50-51. §-hoz
A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívásra irányadó szabályok minden
uniós értékhatárt elérő értékű eljárásban alkalmazandóak, ha valamely eljárási fajtánál
speciális szabályok érvényesülnek, ott az adott eljárás szabályai között a javaslat azt külön
említi. Az egyes eljárási fajtáknál a javaslat minden esetben megadja az eljárást megindító
vagy meghirdető felhívás elnevezését. A javaslat felsorolja az eljárást megindító vagy
meghirdető felhívás legfontosabb elemeit, a felsorolás azonban nem taxatív, maga a javaslat
tartalmaz ugyanis az egyes eljárási fajták szabályai közt további speciális tartalmi elemeket.
Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy az ajánlatkérőknek az elektronikus
kommunikációra való átállás jegyében biztosítaniuk kell, hogy a közbeszerzési
dokumentumok korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és ingyenesen elérhetőek legyenek.
Amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés a 39. §-ban foglalt valamely ok miatt nem
biztosított, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési
dokumentumokat milyen módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a
közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések
alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.
Szintén újdonság, hogy fel kell tüntetnie az ajánlatkérőnek, ha keretmegállapodás kötésére,
dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, vagy elektronikus árlejtés alkalmazására kerül
sor, illetve amennyiben részajánlat tételére van lehetőség, arra vonatkozó tájékoztatást, hogy
egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni.
A felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatok értékelési szempontjait. Ha a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlatot nem kizárólag az ár, vagy kizárólag az életciklus-költség alapján
választják ki, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok
súlyozását is fel kell tüntetni.
A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál továbbra
is szükséges a felhívásban megjelölni a bontásának helyszínét.
Újdonságként rögzíti a javaslat a közvetlen részvételi felhívásra vonatkozó részletszabályokat.
Eszerint a közvetlen részvételi felhívásnak az 50. § (2) bekezdésben foglaltakon túl
tartalmaznia kell hivatkozást a közzétett előzetes tájékoztatóra és közzétételének napjára. Az
ajánlattételi, valamint a közvetlen részvételi felhívásnak tartalmaznia kell a gazdasági
szereplők részére való megküldésének napját.
200
A javaslat rögzíti, hogy az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési
dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők
egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak
be.
A javaslat rögzíti a nem központi ajánlatkérők előzetes tájékoztatóval megindított meghívásos
és tárgyalásos eljárás esetében az előzetes tájékoztató közzétételére vonatkozó
részletszabályokat.
Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározása
52.	§-hoz
A javasat e §-a az ajánlattételi és részvételi határidővel kapcsolatos általános rendelkezéseket
tartalmazza, melyek minden, a Második Rész hatálya alá tartozó eljárásban irányadóak. Az
egyes eljárási fajtákra vonatkozó rendelkezések emellett külön szólnak az ajánlattételi és
részvételi határidő minimális hosszáról, amennyiben az adott eljárási fajtánál ilyen minimális
határidőt a javaslat előír.
A javaslat általános szabályként azt határozza meg, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi és
részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket
figyelembe véve, valamint minden olyan esetben, amikor a törvény minimális határidőt nem
határoz meg, úgy köteles megállapítani, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, valamint a
benyújtandó ajánlat összetettségére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a
részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához. E szabály alapján mindig az adott
helyzet egyedi körülményeire figyelemmel lehet megítélni, hogy az ajánlatkérő elegendő
ajánlattételi vagy részvételi határidőt határozott-e meg.
A minimális határidőknél kötelezően hosszabb határidők alkalmazását írja elő a törvény
amennyiben az ajánlatok elkészítését megelőzően a helyszín megtekintése vagy egyes iratok
helyszíni megtekintése szükséges.
Az ajánlattételi és részvételi határidő módosítása kizárólag a határidők hosszabbítását
jelentheti. Lehetőség van a beérkezési határidők többszöri módosítására is. A határidő
meghosszabbításának kötelező esetei, ha a kiegészítő tájékoztatást bár időben kérték, azt az
ajánlatkérő nem tudja az előírt határidőben teljesíteni, valamint ha a közbeszerzési
dokumentumokat módosítja. Az ajánlatkérő nem köteles meghosszabbítani a határidőt, ha a
közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az
ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik,
amennyiben a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy
részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik.
A határidő-hosszabbítás mértékének arányosnak kell lennie a kiegészítő tájékoztatásban
közölt információ vagy változtatás jelentőségével.
201
VII. Fejezet
A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz a közbeszerzési eljárásban
Visszalépés a közbeszerzéstől
53.	§-hoz
Az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás
esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza az ajánlatkérő. Ez tehát az a határidő,
amelynek leteltéig az ajánlatkérő egyéb feltételek fennállása nélkül is meggondolhatja magát,
és az eljárást megindító felhívás visszavonásával elállhat a közbeszerzési szándékától. Ha az
eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, a részvételi vagy ajánlattételi határidő
lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni, és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a
gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. Fontos kiemelni, hogy
a visszavonásról szóló hirdetményt elegendő csupán feladni ezen határidő lejártáig, tehát a
módosításról szóló hirdetménytől eltérően nem szükséges hogy ezen időpontig meg is
jelenjen.
Az előzetes tájékoztató közzététele akkor sem jelent kötelezettséget a közbeszerzési eljárás
lefolytatására, ha a tájékoztató a közbeszerzési eljárás meghirdetésére irányult. Ebben az
esetben az ajánlatkérő köteles külön jogszabályban meghatározott hirdetményt feladni az
eljárás megindításának elmaradásáról, valamint értesíteni azon gazdasági szereplőket,
amelyek szándéknyilatkozatukat benyújtották.
A (4) bekezdésben azért követeli meg a törvény az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, és
általa elháríthatatlan ok fennállását, hogy az ajánlatkérő az eljárásban érvényes ajánlatot vagy
részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők ismeretében már ne dönthessen úgy,
hogy ezen gazdasági szereplőkkel nem kíván szerződni. Egyúttal védi a szabályozás az
eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit is, amelyek bízva az eljárás befejezésében,
költségeket vállaltak a közbeszerzési eljárásban való részvétellel összefüggésben. A törvény
értelmében ezekben az esetekben, továbbá feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő
jogszerűen nyilváníthatja az eljárást eredménytelenné.
Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig, míg a részvételre jelentkező a
részvételi jelentkezését a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza. Az ajánlattevő ajánlati
kötöttségére az egyes eljárásfajtákra vonatkozóan az adott eljárásra vonatkozó külön
rendelkezésekben meghatározott szabályok irányadóak
Az ajánlati biztosíték
54.	§-hoz
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban ajánlati biztosíték adásához kötheti a
közbeszerzési eljárásban való részvételt, amely az ajánlattevők ajánlati kötöttségének
megtartását biztosítja. Csak az ajánlattétel köthető biztosítékhoz, a több szakaszból álló
eljárások esetében a részvételi szakaszban történő részvétel nem. Az ajánlati biztosítékot az
ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az abban megjelölt mértékben kell az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.
202
A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az
ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, garancia biztosításával, vagy biztosítási
szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Az
ajánlati biztosíték kapcsán is érvényesül az esélyegyenlőség elve, melynek értelmében az
ajánlattevőkkel szemben előírt követelményeknek arányosaknak kell lenniük. A biztosíték
mértékét ezért az ajánlatkérőnek azzal arányosan kell meghatároznia, hogy előreláthatólag
mekkora költségeket okoz számára az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása
vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása.
Ha részajánlat tételre lehetőség van az eljárás során, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét
az ajánlatkérőnek részenként kell előírnia.
Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés
megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
Az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az
ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem, vagy nem megfelelően
nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó
igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül.
A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok, valamint az ajánlat és a részvételi
jelentkezés módosítása
55.	§-hoz
Ha az ajánlatkérő hirdetményben közzétett felhívás tartalmát kívánja módosítani, az
ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig hirdetmény közzétételével módosíthatja a
felhívásban meghatározott feltételeket. Gyorsított eljárásban e szabályozástól eltérően az
ajánlattételi illetve részvételi határidő lejártáig elegendő feladni a módosításról szóló
hirdetményt, és a feladással egyidejűleg tájékoztatni kell azon gazdasági szereplőket, akik az
ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.
Ha az ajánlatkérő hirdetményben nem közzétett felhívást, vagy egyéb közbeszerzési
dokumentumot módosít, az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg,
közvetlenül kell tájékoztatnia az ajánlattételre vagy részvételre felhívott gazdasági
szereplőket, továbbá akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.
A módosítás nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire
vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően
befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a
közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy részvételre jelentkezni.
Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig új
ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásával módosíthatja ajánlatát vagy részvételi
jelentkezését. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot vagy részvételi jelentkezést
visszavontnak kell tekinteni.
203
VIII. Fejezet
A kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni bejárás
56.	§-hoz
A javaslat 56. §-a a kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni bejárás szabályait tartalmazza. A
kiegészítő tájékoztatás azt a célt szolgálja, hogy az érdekelt gazdasági szereplők a megfelelő
ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében szükséges tájékoztatást kérhessenek az
eljárást megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a közbeszerzési
dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban.
Kiegészítő tájékoztatást az a gazdasági szereplő kérhet, aki az adott közbeszerzési eljárásban
potenciálisan ajánlattevő vagy részvételre jelentkező lehet. E rendelkezés a hirdetménnyel
induló eljárások első szakaszában nem korlátozza a kiegészítő tájékoztatás kérésére
jogosultak körét, hiszen az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásakor még
értelemszerűen nem vizsgálja a gazdasági szereplők alkalmasságát az adott eljárásban,
ugyanakkor a hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában potenciálisan bármely
gazdasági szereplő lehet részvételre jelentkező vagy nyílt eljárásban ajánlattevő. Az eljárást
indító ajánlattételi felhívás vagy a közszolgáltató ajánlatkérők eljárásánál alkalmazható
közvetlen részvételi felhívás megküldésekor, valamint a több szakaszból álló eljárások
második (versenypárbeszédnél továbbá harmadik) szakaszában már korlátozott azon
gazdasági szereplők köre, akik érdekeltnek tekintendőek és kiegészítő tájékoztatás iránt
fordulhatnak az ajánlatkérőhöz.
A kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a javaslat a 2014/24/EU irányelv 53. cikk
(2) bekezdésére és a 2014/25/EK irányelv 73. cikk (2) bekezdésére figyelemmel szabályozza.
A javaslat nem határoz meg objektív határidőt a gazdasági szereplők számára a tájékoztatás
kérésére, azonban ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet olyan időpontban nyújtják be,
hogy az ajánlatkérő nem képes azt az előírt határidőben megadni, a kiegészítő tájékoztatást
nem kötelező megadnia. A javaslat nem csak azt határozza meg, hogy a részvételi vagy
ajánlattételi határidő lejárta előtt hány nappal kell a tájékoztatást megadni, hanem azt is
előírja, hogy a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell az
ajánlatkérőnek válaszolnia. Ez utóbbi határidő azt szolgálja, hogy a gazdasági szereplők által
feltett kérdésekre az ajánlatkérő válaszát mihamarabb megadja, és ne úgy járjon el, hogy az
akár hetekkel korábban benyújtott kérelmeket összegyűjtve, az ajánlattételi vagy részvételi
határidőt megelőző hatodik napon adja meg az összes ajánlattevői kérdésre vonatkozó
válaszát. Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt a 2014/24/EU irányelv 47.
cikkének (2) bekezdésére és a 2014/25/EU irányelv 66. cikkének (2) bekezdésére tekintettel
köteles meghosszabbítani, ha a kiegészítő tájékoztatást megfelelő időben kérték, az
ajánlatkérő azonban a tájékoztatást nem tudja az előírt időben megadni.
A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét, továbbá nem vezethet az ajánlati felhívásban és a dokumentációban
foglaltak módosításához. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg
kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az
ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában, és a nem
hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy
részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére.
204
A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a javaslat arra vonatkozó előírásokat is
tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető
legkevesebb információt osszon meg. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő
ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy
válaszát mely gazdasági szereplőknek küldte meg.
A (6) bekezdés a konzultáció formájában nyújtott kiegészítő tájékoztatást szabályozza, amely
rendelkezések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott
kiegészítő tájékoztatás esetén is.
IX.	Fejezet
A közbeszerzési dokumentumok
57.	§-hoz
Az ajánlatkérő főszabály szerint az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy
megküldésének időpontjától köteles a közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre
bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő a következő felhívást
kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat köteles rendelkezésre bocsátani: a
szerződéstervezetet (bizonyos esetekben a szerződéstervezet helyett az ajánlatkérő által ismert
szerződéses feltételeket), az ajánlat és részvételi jelentkezés elkészítéséhez szükséges
információkról szóló tájékoztatást, valamint az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, és az
egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját.
A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább
egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek, vagy alvállalkozónak elektronikus úton el kell
érnie.
X.	Fejezet
A közbeszerzés tárgyára vonatkozó követelmények
A műszaki leírás
58.	§-hoz
A javaslat 58. §-a arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hogy az ajánlatkérő hogyan
köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy előzetes tájékoztatóban a
közbeszerzés tárgyát, azaz annak az árunak, szolgáltatásnak, vagy építési beruházásnak a
leírását, amelynek megrendelése érdekében szerződést kíván kötni. Az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban vagy előzetes tájékoztatóban köteles közzétenni a közbeszerzés
tárgyának és mennyiségének meghatározását. Habár a részletes műszaki leírást a
dokumentáció tartalmazza, a felhívásban meg kell jelennie az elvégzendő feladatoknak és
lényeges paramétereknek, amelyek egyértelműen lehetővé teszik az ajánlattevő számára az
elvégzendő munkák körének, illetve annak megítélését, hogy tud-e ajánlatot tenni a
közbeszerzési eljárásban. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek
meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján
a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt
rendeltetésnek.
205
A korábbi szabályozással megegyezően a műszaki leírás meghatározására és tartalmára
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
Címkék és tanúsítás megkövetelése
59-60. §-hoz
A javaslatban meghatározott konjunktív feltételek teljesülése esetén az ajánlatkérő a műszaki
leírásban, a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek vagy az értékelési szempontok
keretében előírhatja valamely címke (például európai ökocímke, nemzeti vagy nemzetközi
ökocímke) használatát, amennyiben valamely különleges környezeti, szociális, vagy egyéb
jellemzőkkel bíró építési beruházást, árut, vagy szolgáltatást kíván beszerezni, vagy ezen
jellemzőket az értékelés során figyelembe kívánja venni. A címke használatának
megkövetelése nem eredményezheti az innováció korlátozását.
Amennyiben az ajánlatkérő nem írja elő, hogy a beszerzés tárgyának a címkére vonatkozó
valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia a teljesítendő vagy az értékelés
során figyelembe vett címkézési követelményeket.
Az ajánlatkérő a megfelelés igazolásaként minden olyan címkét köteles elfogadni, amely
bizonyítja, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési
követelményeknek felel meg.
Amennyiben egy címke megfelel a törvény által meghatározott konjunktív feltételeknek,
azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő
szervek nem követelhetik meg a címkével való rendelkezést, hanem a műszaki leírást az adott
címke részletes követelményeinek leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához
kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való
hivatkozással határozhatják meg.
Az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a meghatározott
követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés igazolására megfelelőségértékelő
szervek által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szervek által kiállított tanúsítványt
nyújtsanak be. Ha ajánlatkérő egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által kiállított
tanúsítvány benyújtását követeli meg, el kell fogadnia a más elismert megfelelőségértékelő
szervek által kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványokat is. Megfelelőségértékelő szerv alatt
a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően akkreditált,
megfelelőség-értékelési tevékenységeket végző szervet kell érteni. Az ajánlatkérő más
megfelelő bizonyítási eszközöket is köteles elfogadni, ha a gazdasági szereplő bizonyítja,
hogy rajta kívül álló okok miatt nem volt lehetősége az ajánlatkérő által megadott szerv által
kiállított vagy egy azzal egyenértékű tanúsítvány vagy vizsgálati jelentés megszerzésére a
benyújtásig rendelkezésre álló időn belül.
Többváltozatú és részekre történő ajánlattétel
61. §-hoz
A többváltozatú ajánlattétel lehetőségét az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban
szerepeltetnie kell. A többváltozatú (alternatív) ajánlattétel azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a
beszerzés tárgyának, vagy a szerződéses feltételeknek több változatára kér be ajánlatot az
ajánlattevőktől. Ilyenkor a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban az
ajánlatkérőnek meg kell határoznia az egyes változatok műszaki leírását és egyéb
206
követelményeit. Az ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határoznia azt is, hogy az alternatív
(azaz az alapajánlat változatát képező) ajánlatot csak abban az esetben nyújthatnak-e be az
ajánlattevők, ha az egyben a beszerzés tárgyával mindenben megegyező alapajánlatot (a
törvény szóhasználatával éve „nem változatot képező” ajánlatot) is benyújtanak. A korábbi
szabályozástól eltérően az ajánlatkérő nem csak akkor rendelkezhet a többváltozatú
ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló
értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban.
Nem érinti valamely ajánlatban benyújtott változat jogszabálynak való megfelelőségét az a
tény, hogy elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás
megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
A javaslat a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében fenntartja az
ajánlatkérő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy ha a beszerzés tárgyának jellegére
figyelemmel lehetséges, és egyéb szempontok szerint nem ésszerűtlen, akkor tegyék lehetővé
a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Újdonság, hogy amennyiben az ajánlatkérő
nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles
megadni azon indokokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy nem biztosítja ezt a lehetőséget.
Az ajánlatkérő először azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé
teszi-e a részajánlat-tétel lehetőségének biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyára
tekintettel objektíve lehetséges, azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy gazdasági, műszaki és
minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző
gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni. Az ésszerűség mindig az adott beszerzés
egyedi körülményei szerint ítélendő meg.
XI.	Fejezet
Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények
A kizáró okok
62-63. §-hoz
A javaslat 62-63. §-ai tartalmazzák a kizáró okokat. A kizáró okok előírásának lényege, hogy
a bizonyos okokból megbízhatatlannak minősített gazdasági szereplők ne vehessek részt
közbeszerzési eljárásban. Egyes esetekben kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy
egy ajánlattevő képes lesz-e a szerződés teljesítésére (pl. ha ellene felszámolási eljárás indult).
Másrészt viszont az ajánlattevő kizárása jogpolitikai célokat is szolgál, például olyan
esetekben, ha az adott személyt a közelmúltban meghatározott bűncselekmény elkövetése
miatt elítélték.
A kizáró okok meghatározásának alapja a 2014/24/EU irányelv 57. cikke. Az irányelv kizáró
okok kategóriáját két részre bontja, egyrészt meghatároz olyan kizáró okokat, amelyek
esetében a gazdasági szereplőt mindenképpen ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból,
valamint meghatároz ún. fakultatív kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az ajánlatkérő
kizárhatja az adott ajánlattevőt, amennyiben az eljárást megindító felhívásban ezek
alkalmazását előírta. A fakultatív kizáró okok esetében az irányelv kifejezetten megengedi a
tagállamoknak, hogy ezeket kötelezővé tegyék az ajánlatkérők számára. A javaslat számos
esetben él ezzel a lehetőséggel.
207
A közbeszerzési irányelv a kizáró okok felsorolásán felül az 57. cikk (7) bekezdésében
meghatározza a kizárások maximális időtartamát. Eszerint, ha a kizárás időtartamát nem
jogerős határozat állapította meg, akkor a kizárás a kötelező kizáró okok esetében nem
haladhatja meg a határozathozatal időpontjától számított öt évet, a fakultatív kizáró okok
esetében pedig a három évet. A törvény szabályai ezen korlát figyelembevételével kerültek
kialakításra.
A 62. § a közbeszerzési eljárásokban kötelezően alkalmazandó kizáró okokat tartalmazza.
Ezek fennállása esetén minden ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az érintett gazdasági
szereplőt. Ebben a §-ban elsőként azon bűncselekmények kerültek felsorolásra, amelyek
esetében a közbeszerzési irányelv a gazdasági szereplők kizárását kötelezővé teszi. Értelem
szerűen a törvény a Btk. által meghatározott bűncselekményekre hivatkozik. Olyan személyek
esetén, akik más ország személyi joga alá tartoznak, a törvény meghatározza a „személyes
joga szerinti hasonló bűncselekmény” fogalmát, amelyet az (5) bekezdés az adott
cselekményekre vonatkozó uniós jogi aktusokra hivatkozva határoz meg. Ezáltal a külföldi
gazdasági szereplők a hazai vállalkozásokkal egyenlő feltételekkel zárhatók ki az eljárásból.
A javaslatban újdonság - a közbeszerzési irányelvvel összhangban -, hogy a legsúlyosabb
bűncselekmények elkövetését nem csupán a gazdasági szereplőkkel szemben kell figyelembe
venni, hanem ezek elkövetését az érintettek vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának
tagjai, cégvezetői, valamint egyedüli tagja esetén is vizsgálni kell. A korábbi szabály
gyakorlatilag nem tette alkalmazhatóvá ezt a kizáró okot, hiszen az eljárások nagy részében
jogi személyek vesznek részt, akik nem követhetik el az említett cselekményeket. Így viszont
a vállalatban magas pozíciókat betöltő személyekkel szembeni jogerős ítéletek is
megalapozhatják a kizárást. Ez hozzájárulhat a vállalatok integritásának javításához.
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan kizárásra kerülnek az egy évnél régebben lejárt adó-,
vámfizetési vagy társadalombiztosítási tartozással rendelkező gazdasági szereplők. Az új
szabály viszont a megfizetésre kapott halasztás mellett egyértelművé teszi, hogy a vállalkozás
akkor is mentesül a kizáró ok hatálya alól, ha a tartozásait, az esetleges kamatokat és
bírságokat az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáig megfizette, hiszen ez esetben a
kizáró ok alkalmazása értelmét veszíti.
Megmarad a végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégekre
vonatkozó kizáró ok. A javaslat viszont egyértelművé teszi, hogy ez alól kivételt képez az az
eset, amikor egy ilyen helyzetben lévő cégtől az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárással árut beszerezni. A tevékenység felfüggesztésére vonatkozó kizáró ok
változatlan formában megmarad a javaslatban.
A javaslat néhány pontosítás mellett továbbra is tartalmazza a gazdasági szereplők eltiltására
vonatkozó kizáró okokat. A 2001. évi CIV. törvény esetében szükséges a koncessziós
szerződésekre is hivatkozni [(5) bekezdés c) pont] mivel a közbeszerzési törvény hatálya
kiterjesztésre került a koncessziós beszerzési eljárásokra is. A részvételtől való eltiltás esetén
a törvény egyértelműsíti a kizárás időtartamára vonatkozó szabályt. A korábbi eljárásban
történő hamis adatszolgáltatás esetén a közbeszerzési irányelvnek megfelelően jogorvoslat
hiányában három évre korlátozódik. Az adott eljárásra vonatkozó hamis adatszolgáltatás
tekintetében a törvény az irányelvnek megfelelően hivatkozik arra az esetre, ha a gazdasági
szereplő nem tudja az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megtett nyilatkozatait
igazolni. Annak érdekében viszont, hogy a gazdasági szereplő ne kerüljön véletlen
adminisztratív hibák vagy kisebb módosítások miatt kizárásra, maghatározásra került két
208
kritérium, amelyek fennállása szükséges a hamis adat szolgáltatás miatti kizárás
alkalmazásához.
Az eljárás jogtalan befolyásolására és az összeférhetetlensége vonatkozó tényállások kizáró
okok között való szerepeltetése az új közbeszerzési irányelvből következik. A harmadik
országbeli állampolgárokkal kapcsolatos szabályok megsértésére vonatkozó kizáró ok a
2009/52/EK irányelv szankciókra vonatkozó szabályát ülteti át. Végül az ún. „off-shore”
cégekre alkalmazandó kizáró ok pedig változatlanul az adóelkerülés megelőzésének fontos
eszközeként maradt a javaslat szövegében.
A javaslat a kötelező kizáró okok között rendezi a versenyjogi jogsértések miatti kizárás
lehetőségére vonatkozó szabályokat. Egyrészt egyértelművé teszi, hogy ez a szabály nem csak
versenyeztetési eljárás során alkalmazható, hanem bármely múltbéli versenyjogi jogsértés
esetén, összhangban az Európai Unió Bíróságának a C-470/13 Generali ügyben hozott
ítéletével. Végül a törvény az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy az adott közbeszerzési
eljárásban elkövetett versenyjogi jogsértés is a gazdasági szereplő kizárására adhat okot. Ilyen
esetben nincs szükség jogerős határozatra, hiszen ezt általában csak jóval az eljárás lezárását
követően tudná meghozni a versenyhatóság. A versenyjogi engedékenységi politikát a
törvény ez esetben is érvényesíteni kívánja azzal a szabállyal, amely mentesíti a kizárás alól
azokat a vállalkozásokat, amelyek az ajánlatuk (vagy adott esetben a végleges ajánlatuk)
benyújtását megelőzően bejelentik a jogsértést a Gazdasági Versenyhivatalnak és a bírság
mellőzésére vonatkozó feltételek fennállnak. A jogszabály ezzel kívánja ösztönözni az
esetleges jogellenes megállapodások felfedését a közbeszerzési eljárások során.
A 63. § az eljárásokban opcionálisan alkalmazandó kizáró okokat tartalmazza. Ezek alapján
akkor zárható ki egy gazdasági szereplő egy eljárásból, ha ezeket az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban előírta.
A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények megszegése esetén alkalmazandó
kizárás - a közbeszerzési irányelvvel összhangban - azt a célt valósítja meg, hogy az említett
szabályokat megszegő vállalkozások ne kerülhessenek indokolatlan versenyelőnybe a
közbeszerzési eljárások során. A súlyos szakmai kötelességszegés fogalma pontosításra
került. A törvény egyértelművé teszi, hogy ezen kizáró ok versenyjogi jogsértések esetén nem
alkalmazható, mivel ilyenkor a konkrétan erre szolgáló kizáró okra kell hivatkozni.
A szerződésszegésre vonatkozó kizárás lehetőségét a szöveg összhangba hozza a
közbeszerzési irányelvvel azzal, hogy utal az említett korábbi szerződés felmondására, az
elállásra, kártérítés követelésére vagy egyéb szankció érvényesítésére, illetve a szerződés
gazdasági szereplő hibájából történő lehetetlenülésére. Emellett nem követeli meg jogerős
határozat meglétét. A javaslat szövege megtartja az alvállalkozók ki nem fizetésére utaló
kizáró okot is, viszont egyértelműsíti, hogy ezzel a kizáró okkal a jogalkotó a szerződésszegés
egyik típusát kívánja nevesíteni.
Végül a (3) bekezdés - szintén a közbeszerzési irányelvet követve - kimondja, hogy egy
gazdasági szereplő bármikor kizárható az eljárásból, amennyiben kiderül, hogy egy kizáró ok
fennáll. Ez a szabály azokra az esetekre kínál megoldást, amikor a kizáró okok ellenőrzését
követően jut az ajánlatkérő tudomására olyan körülmény, amely alapján a gazdasági szereplő
nem vehet részt az adott eljárásban.
209
Az öntisztázás
64.	§-hoz
A javaslatban új elemként jelenik meg az ún. öntisztázás intézménye. A szabály német és
osztrák mintára került be a közbeszerzési irányelvbe, amely az új közbeszerzési
szabályozásban beépítésre kerül a magyar jogrendszerbe is. Az öntisztázás lényege, hogy egy
gazdasági szereplő, amely egy vagy több meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll,
intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy a jövőben a kizárás alapját képező cselekményt
ne kövesse el, illetve csökkentse ennek kockázatát. A szabály bevezetése várhatóan
ösztönzőleg hat majd a vállalkozásokra arra vonatkozóan, hogy javítsák a belső ellenőrzési
rendszereiket, illetve megfelelően szankcionálják a saját szervezetükön belül az elkövetett
jogsértéseket, illetve egyéb súlyos szakmai hibákat. Az öntisztázás lehetősége nem terjed ki a
javaslat 63. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti kizáró okokra.
A jogbiztonság érdekében a javaslat az öntisztázással kapcsolatos hatásköröket a
Közbeszerzési Hatósághoz telepíti, így az érintett gazdasági szereplők megbízhatóságának
megítélésével kapcsolatos döntés meghozatalát a javaslat - az irányelvi lehetőség ellenére -
nem bízza az ajánlatkérőkre. A Közbeszerzési Hatóság - vagy bírósági felülvizsgálat
kezdeményezése esetén a bíróság - kimondhatja, hogy az érintett gazdasági szereplők által
megtett intézkedések megfelelnek a javaslatban előírt feltételeknek és megfelelően igazolják a
gazdasági szereplő megbízhatóságát. Ennek előnye, hogy a gazdasági szereplő már az
eljárásban való részvételt megelőzően megbizonyosodhat arról, hogy nem áll az érintett
kizáró ok hatálya alatt. Ezen kívül a Közbeszerzési Hatóság határozatai iránymutatást
jelenthetnek az ajánlattevő számára a jövőbeli öntisztázó intézkedések megítéléséhez is.
A javaslat - a közbeszerzési irányelvvel összhangban - a 188. §-ban nevesíti azokat az
intézkedéstípusokat, amelyeket az érintett személynek vagy szervezetnek teljesítenie kell
ahhoz, hogy mentesüljön a kizárás alól. Ez alapján köteles az okozott kárt megtéríteni vagy
erre kötelezettséget vállalni, aktívan együttműködni az illetékes hatóságokkal, tisztázva az
ügy tényállását és körülményeit, valamint meghozni azokat a szervezeti és személyi
intézkedéseket, amelyek alkalmasak a kizárással érintett cselekmények jövőbeli
megelőzésére. Ezen intézkedések nevesítése iránymutatásul szolgál a Közbeszerzési
Hatóságnak arra, hogy meg tudja ítélni milyen intézkedéstípusok fogadhatók el az öntisztázás
keretében.
A fentiek figyelembe vétele mellett a javaslat a Közbeszerzési Hatóság mérlegelésére bízza az
öntisztázás keretében meghozott intézkedések megfelelőségének megítélését. Az elfogadható
intézkedések konkrétabb nevesítése nem lenne helyénvaló, hiszen egyrészt a magyar jogban
teljesen új jogintézményről van szó, így tapasztalatok hiányában nehézséget okozna a
lehetséges intézkedések összegyűjtése, másrészt pedig az intézkedések így jobban tudnak
alkalmazkodni az adott eset egyedi körülményeihez.
Az alkalmassági követelmények
65.	§-hoz
A kizáró okokkal ellentétben az alkalmassági követelmények meghatározásakor az
ajánlatkérő olyan feltételeket határozhat meg, amelyek a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesek. A javaslat az alkalmassági
követelményeket három különböző kategóriába sorolja. Ezek a gazdasági és pénzügyi helyzet,
a műszaki és szakmai alkalmasság, valamint egyes nyilvántartásokban való szereplés,
210
engedély vagy szervezeti, kamarai tagság. Utóbbi esetében a más uniós tagállamokban
letelepedett gazdasági szereplők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a letelepedés
szerinti országban előírt követelmények kérhetők az ajánlattevőktől vagy részvételi
jelentkezőktől.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy főszabály szerint műszaki, szakmai alkalmassági
követelményeket kötelezően elő kell írnia az ajánlatkérőknek, hiszen ellenkező esetben
fennállhat annak a veszélye, hogy a későbbiek során az érintett gazdasági szereplő nem tudja
teljesíteni a szerződést. E szabály alkalmazása alól viszont el lehet tekinteni kivételes indokolt
esetben. Az egyértelműség és az eljárás egyszerűsítése miatt került be a szövegbe az a
rendelkezés, miszerint ha olyan indokból folytat le egy ajánlatkérő hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást, ha csak egy meghatározott gazdasági szereplő képes a szerződés
teljesítésére, akkor nem szükséges alkalmassági feltételeket meghatározni, valamint ezt
indokolni. Ilyen esetben ez a követelmény ésszerűtlen lenne, illetve ezen jogalap
alkalmazásakor feltételezhető, hogy az ajánlatkérő eleve meggyőződött az eljárásba bevonni
kívánt ajánlattevő alkalmasságáról. Az alkalmassági követelmények és azok igazolási módjait
a transzparencia jegyében természetesen az ajánlati felhívásban is meg kell jelölni.
Általános szabályként, a korábbiakhoz hasonlóan előírásra kerül, hogy az alkalmassági
követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és ezek mértéke a szerződés
teljesítéséhez tényleges szükséges feltételekre korlátozódhat. Ez a szabály különösen azt a
gyakorlatot kívánja megakadályozni, hogy túlzott feltételek meghatározásával bizonyos
gazdasági szereplők az eljárásban ne tudjanak részt venni és ezáltal szűküljön a piaci verseny.
A javaslat szövege itt külön felhívja a figyelmet az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és
a verseny tisztaságának alapelveire és ezek kötelező alkalmazására.
A korábbi szabályozással ellentétben a szakmai és műszaki alkalmassághoz kapcsolódó
referenciák megkövetelését a javaslat korlátok közé szorítja, melynek szintén a nagyobb
verseny biztosítása a célja. Így a javaslat kimondja, hogy az adott szerződés becsült értékének
maximum 75%-ának megfelelő korábbi referencia követelhető meg az ajánlattevőktől. Ezáltal
lehetővé válik olyan gazdasági szereplők részvétele is az eljárásokban, amelyek korábban
nem valósítottak meg a beszerzés tárgyával azonos nagyságú projektet, viszont egyébként
képesek egy ilyen szerződés teljesítésére.
A javaslat a gazdasági és pénzügyi alkalmasság keretében előírható feltételeket nem
szabályozza részletesen. Ezek szabályozására a korábbi jogszabályi környezethez hasonlóan
kormányrendeleti szinten kerül sor. Egy fontos korlátozást viszont maga a javaslat is bevezet,
amely új elem a közbeszerzési szabályozásban. Az árbevétel tekintetében az ajánlatkérő a
vizsgált üzleti évben vagy években nem követelhet meg a beszerzés becsült értékénél
magasabb árbevételt. Ez a szabály szintén a verseny biztosítását és különösen a KKV-k
közbeszerzési eljárásokban való részvételét kívánja elősegíteni.
Ezt követően a javaslat egyértelműsíti, hogy a közös ajánlattevők (vagy részvételre
jelentkezők) együttesen is megfelelhetnek az alkalmassági követelményeknek. Azon
követelmények esetén, amelyek kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági
szereplőkre (pl. mérleg szerinti eredménye negatív-e vagy számláján az ajánlatkérő által
megjelölt időszakban volt-e sorbanállás), a javaslat az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy
ilyen esetben elegendő, ha a közös ajánlattevők (vagy részvételre jelentkezők) egyike
megfelel az alkalmassági követelményeknek. A korábbi szabályozással ellentétben a javaslat
ezt a lehetőséget nem korlátozza a gazdasági és pénzügyi helyzetre, tehát kimondásra kerül,
211
hogy a közös ajánlattevők a műszaki és szakmai alkalmasság (pl. szakemberek vagy
referenciák száma) esetén is alkalmazhatják ezt a szabályt. Utóbbi rendelkezés - a korábbi
szabályozással megegyezően - a közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők helyzetén
könnyít. Az említett alkalmassági feltételek kizárólag úgy értelmezhetőek, hogy azoknak a
gazdasági szereplők egyenként tudnak megfelelni. Az árbevétel tekintetében előírtak
ugyanakkor teljesíthetők olyan módon is, hogy az ajánlattevők együttesen felelnek meg az
előírtaknak. Az előbbiek szerint a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) megfelelése
jelentheti azt is, hogy valamely feltétel (pl. az árbevétel vagy a referenciák száma)
tekintetében az ajánlattevők adatai összeadódnak, valamint azt is, hogy több közül az egyik
ajánlattevő rendelkezik az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberrel vagy
felelősségbiztosítással.
Ezen kívül a korábbi szabályokhoz hasonlóan rögzítésre kerül, hogy az ajánlattevők (vagy
részvételre jelentkezők) az előírt feltételek igazolásához más szervezeteket is igénybe
vehetnek. Ehhez bizonyítaniuk kell, hogy a szükséges erőforrások ténylegesen rendelkezésre
fognak állni a szerződés teljesítéséhez. Az ajánlatkérő tájékoztatása végett a kapacitásaikat
rendelkezésre vonatkozó szervezeteket az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben is meg
kell nevezni. A javaslat megtartja azt a szabályt, amely szerint a kapacitásait rendelkezésre
bocsátó szervezet a Ptk. szabályainak megfelelően kezesként felel a teljesítés elmaradásával
vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. E komoly felelősségvállalást a
javaslat a visszaélések elkerülése érdekében írja elő.
Újdonságként jelenik meg a javaslatban az arra vonatkozó kötelezettség, hogy a
szakemberekre valamint a referenciákra vonatkozóan egy ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha ezen szervezetek
valósítják meg a szerződés azon részét, amelyekhez az érintett kapacitásokra szükség van. Ez
a szabály azt a gyakorlatot kívánja kiszűrni, amikor ez ajánlattevő bemutat egy megállapodást
más szervezetek általi kapacitások rendelkezésre bocsátására vonatkozóan, viszont a
megállapodás csak formális, a szerződést valójában nem az alkalmassági feltételeket valóban
teljesítő szervezetek teljesítik. Ezt a szabályozási lehetőséget a közbeszerzési irányelv
biztosítja a jogalkotónak, ez kerül átültetésre a magyar szabályozásba. Továbbá szintén új
rendelkezés, hogy egyes szerződések esetén az ajánlatkérő kérheti, hogy bizonyos alapvető
fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő (vagy a közös ajánlattevők egyike) végezzen el.
Utóbbi rendelkezés szintén a közbeszerzési irányelv átültetésére szolgál és célja, hogy
megakadályozza azt, hogy az ajánlattevő (akinek az alkalmasságát az ajánlatkérő ellenőrizte)
a kulcsfontosságú feladatokat is alvállalkozókkal végeztesse el.
Az alkalmassági követelményekről szóló § utolsó bekezdése egyértelműsíti az alkalmassági
követelmények és a kizáró okok kapcsolatát jogutódlás fennállása esetén. E szerint azon
jogelődöt, amely valamely kizáró ok hatálya alatt áll a jogutód vállalkozás nem használhatja
fel alkalmasság igazolására, kivéve, ha megfelelő öntisztázó intézkedésekre került sor általa
vagy a jogutód által. Ez a szabály azt küszöböli ki, hogy a kizáró ok hatálya alatt álló
vállalkozás jogutódlást követően ne tudja ismételten korlátozás nélkül felhasználni a kizáró
okok hatálya alatt álló jogelődjét alkalmasságának igazolásához, ezzel effektíve kikerülve a
kizáró okok előírásának jogszabályi célkitűzéseit. Az öntisztázó intézkedések megfelelőségét
és ezáltal a megbízhatóságát magának az ajánlattevő (vagy részvételi jelentkező) gazdasági
szereplőknek kell igazolnia. Az öntisztázó intézkedések viszont származhatnak a jogelőd és a
jogutód cégtől is. A jogutód viszont nem kezdeményezheti a Közbeszerzési Hatóságnál a
jogelőd öntisztázásra irányuló intézkedéseinek vizsgálatát, amennyiben ő maga nem áll a
kizáró okok valamelyikének hatálya alatt.
212
XII.	Fejezet
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítása
66-67. §-hoz
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására vonatkozó részletszabályok a
javaslatban nem változnak a hatályos szabályokhoz képest. A javaslat továbbra is előírja,
hogy az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a közbeszerzési dokumentumokban
meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és
benyújtania, az ajánlatnak továbbra is tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát
az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére,
valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (ún. ajánlati nyilatkozat). A javaslat fenntartja
a gazdasági szereplők azon kötelezettségét, hogy az ajánlatban, illetve több szakaszból álló
eljárásban a részvételi jelentkezésben a gazdasági szereplőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis-
vagy középvállalkozásnak minősül-e.
A javaslatban újdonság, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölésére, illetve a
közbeszerzés azon részeinek megjelölésére, amelyek esetében a gazdasági szereplő
alvállalkozót kíván igénybe venni, az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések összeállítására
vonatkozó szabályok körében kerültek elhelyezésre. Az új szabályok - az európai uniós
közbeszerzési irányelveknek megfelelően - már nem tartalmazzák a tíz százalék feletti, illetve
a tíz százalék alatti alvállalkozók megkülönböztetését. Annak érdekében azonban, hogy a
valamennyi igénybe venni kívánt alvállalkozó megnevezésére nem lehetetlenítse el a
részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok benyújtását, a javaslat azzal a megoldással él, hogy
csak az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozók
megjelölése követelhető. Ez a megoldás nem befolyásolja az alkalmasság igazolását,
tekintettel arra, hogy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet - amely adott
esetben lehet alvállalkozó is - minden esetben meg kell nevezni, és rá vonatkozóan az ún.
egységes európai közbeszerzési dokumentumot is be kell nyújtani.
A közbeszerzési eljárásban részt venni szándékozó gazdasági szereplők ajánlatukban, illetve
részvételi jelentkezésükben kötelesek benyújtani az ún. egységes európai közbeszerzési
dokumentumot. A gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal
igazolja a kizáró okok fenn nem állását, illetve az alkalmassági követelményeknek való
megfelelését. Az egységes európai dokumentum mintáját az Európai Bizottság rendeletben
határozza meg, annak alkalmazása a Bizottság által előírt formában kötelező az uniós
értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében. Fontos azonban, hogy arra vonatkozóan, hogy
az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletezettséggel kell megadnia
az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információkat, az ajánlatkérő
köteles tájékoztatást adni a közbeszerzési dokumentumokban. Amennyiben az előírt
alkalmassági követelményeknek a gazdasági szereplők más szervezet kapacitására
támaszkodva felelnek meg, az ajánlatban, illetve be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre
bocsátó szervezetre vonatkozó egységes európai közbeszerzési dokumentumot, illetve e
szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási
módokkal azonos módon kell igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.
213
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása
68. §-hoz
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok a
javaslat szerint nem változnak érdemben. A javaslat viszont csak lehetőségként tartja fenn az
ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet ismertetésére vonatkozó előírást. Amennyiben
azonban az ajánlatkérő nem él ezzel a lehetőséggel, később erre az információra nem
hivatkozhat, ha az eljárást a fedezet elégtelenségére hivatkozással kívánná eredménytelenné
nyilvánítani [75. § (4) bekezdése].
XIII.	Fejezet
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések bírálata
A bírálat folyamata
69-70. §-hoz
A javaslat a hatályos törvényhez hasonlóan előírja, hogy a bírálat során az ajánlatkérőnek meg
kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a
közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő köteles továbbá megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi
jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell
zárni.
A bírálat folyamatát azonban a javaslat új alapokra helyezi. A javaslat előírja ugyanis, hogy
az ajánlatkérő az alkalmassági követelmények és a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles
elfogadni az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, illetve az abban foglalt
nyilatkozatot elfogadni. Minden további az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részét képező
dokumentum esetében azonban az ajánlatkérő köteles azok megfelelőségét ellenőrizni,
szükség szerint a javaslat 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket (hiánypótlás, irreális
ajánlati elemek ellenőrzése) elvégezni.
Az ajánlatkérő csak azokat az ajánlatokat köteles értékelni, amelyeket a fentiek szerinti
ellenőrzés - ideértve az esetleges hiánypótlást, illetve az irreális ajánlati elemek vizsgálatát is
-	eredményeként megfelelőnek talált. Az ajánlatkérő csak az értékelési szempontok alapján
legkedvezőbb ajánlattevőt köteles felhívni arra, hogy a kizáró okok fenn nem állásásnak
igazolására, illetve az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó
dokumentumokat nyújtsa be 5 munkanapos határidő alatt. Ugyanez vonatkozik az érintett
ajánlattevő által igénybe vett kapacitást biztosító szervezetekre is. Amennyiben az ajánlattevő
által benyújtott igazolások hiányosak vagy nem megfelelőek, akkor az ajánlatkérő
hiánypótlást bocsáthat ki azokra vonatkozóan. Ha az ajánlattevő nem vagy az esetleges
hiánypótlást követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, akkor az ajánlatát
figyelmen kívül kell hagyni, és a következő legkedvezőbb ajánlattevőt kell felhívni az
igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt
nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a fentiek szerinti igazolási kötelezettségének eleget
tett. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb
ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások
benyújtására.
A javaslat lehetőségként rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát
megelőzően ne csak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő
214
meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások
benyújtására. Az ajánlatkérő dönthet akként is, hogy valamennyi ajánlattevőtől bekéri az
igazolásokat. Ezen túlmenően, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok
bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának
valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett
ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be az igazolásokat.
Amennyiben ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában meghatározza
az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és az adott közbeszerzési
eljárásban a keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be, az ajánlatkérő
köteles már a részvételi jelentkezések bírálata során a (4) bekezdés szerinti igazolásokat
bekérni, és a részvételi szakasz eredményét ezek figyelembe vételével megállapítani.
A javaslat az igazolási módok kapcsán rögzíti, hogy nem kérhető igazolás benyújtása, ha az
ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-
Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus
adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazolásokhoz vagy egyéb releváns
információkhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén azonban az a javaslat biztosítja az
az ajánlatkérő számára azt a lehetőséget, hogy kérje a releváns igazolás vagy információ
magyar nyelvű fordításának benyújtását.
A benyújtott ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket az ajánlatkérő köteles a lehető legrövidebb
idő alatt elbírálni. A bírálatot a hatályos törvényhez hasonlóan az ajánlati kötöttség ideje alatt
elvégezni. A javaslat fenntartja azt a lehetőséget, miszerint az ajánlati kötöttség időtartama -
az ajánlattevők arra vonatkozó felhívásával, hogy fenntartják-e ajánlatukat -
meghosszabbítható. A javaslat ehhez hasonlóan a részvételi jelentkezések bírálata esetében is
fenntartja a hosszabbítás lehetőségét.
Hiánypótlás, felvilágosítás kérés és a számítási hiba javítása
71.	§-hoz
A hiánypótlás, felvilágosítás kérés és számítási hiba javítására vonatkozó előírások érdemben
nem változnak a javaslat szerint. Újdonság azonban, hogy ha az ajánlatkérő megállapítja,
hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági
szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1)
bekezdés a)-h), k)-n) pontja szerinti, vagy korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j)
pontja szerinti vagy - amennyiben az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya
alatt áll, az ajánlatkérőnek lehetősége van az eljárásból csak a kizáró okkal érintett gazdasági
szereplőt kizárni, és ezzel együtt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett
szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére felhívni.
A javaslat fenntartja azt a megoldást, mely szerint az ajánlatkérő nem köteles újabb
hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági
szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb
hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben
nem (vagy csak az általa meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást.
215
Az átalánydíjas szerződések esetében az árazott költségvetés javítására vonatkozó szabályok
tekintetében a javaslat - a jogalkalmazás bizonytalanságából eredő tapasztalatok alapján -
immár valamennyi beszerzési tárgy esetében lehetővé teszi e szabályok alkalmazását.
Tekintettel arra, hogy a javaslat 76. § (2) bekezdés b) pontja szerint lehetővé teszi, hogy az
ajánlatkérő az értékelési körében értékelje a szerződés teljesítésében részt vevő személyi
állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát, a javaslatban rendelkezni kellett arról,
hogy mi történik abban az esetben, ha az értékelési szempontok körében értékelt szakember
valamilyen okból nem megfelelő. Erre az esetre vonatkozóan a javaslat akként rendelkezik,
hogy a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért
szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az
értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival
legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál
nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az
ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adatait veheti
figyelembe, a hiánypótlás tehát ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem
eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.
Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások
72.	§-hoz
A javaslat az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, valamint az egyéb, irreális vállalások
vizsgálatára vonatkozó szabályokat egységesen kezeli, azok a hatályos törvényhez képest egy
szakaszban kerültek elhelyezésre. A hatályos törvényi szabályozáshoz képest eltérés, hogy a
javaslat elhagyja annak a százalékos mértéknek a meghatározását, amely mértékkel a becsült
értéknél alacsonyabb ajánlatok automatikusan irreálisan alacsonynak minősültek, és az
ajánlatkérő azokat vizsgálni volt köteles. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen mérték
százalékos meghatározása nem életszerű, és nem alkalmazható egységesen valamennyi
beszerzés esetében.
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége
73-74. §-hoz
A javaslat az ajánlatok és a részvételi jelentkezések érvénytelenségére vonatkozó, hatályos
törvény szerinti előírásokat fenntartja. Újdonságot jelent azonban a érvénytelenségi okok
között, hogy a javaslat rögzíti, hogy egyéb okból érvénytelennek minősül az ajánlat
különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi
követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív
szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi
rendelkezések írnak elő. Ezt a körülményt tehát az ajánlatkérőknek vizsgálniuk kell. Az
ajánlatkérők segítése érdekében azonban a javaslat a Közbeszerzési Hatóság feladatául szabja,
hogy - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére
bocsátott adatszolgáltatás alapján - honlapján tegye közzé a Magyarországon egyes
ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérekről szóló tájékoztatást.
216
XIV. Fejezet
A közbeszerzési eljárás eredménye
Az eljárás eredménytelensége
75. §-hoz
Az eljárások eredménytelenségére vonatkozó, hatályos közbeszerzési törvény szerinti eseteket
a javaslat fenntartja, azzal, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja
eredménytelennek az eljárást, mert a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem
elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett
ajánlattevővel, akkor igazolnia kell, hogy mekkora fedezet állt rendelkezésére. Ennek módja a
javaslat szerint az eljárást megindító hirdetmény feladásakor a Közbeszerzési Hatóság által
üzemeltetett elektronikus hirdetménykezelő rendszerben a kérelem feladásakor rögzített adat,
vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt
az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adat, illetve elektronikus árlejtés
esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adat lehet.
A nyertes ajánlattevő kiválasztása
76-78. §-hoz
Az értékelés szempontok meghatározásánál a javaslat szakít a hatályos törvény szerinti
elhatárolással, és az új irányelvi rendelkezéseknek megfelelően a legalacsonyabb ár és az
összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontok helyett minden esetben a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását tűzi célul. Gazdaságilag legelőnyösebb
ajánlatnak tekinthető a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség (amelyet az ajánlatkérő
által meghatározott költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani), vagy a
legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális
-	szempontok kombinációja, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel. A legjobb ár-
érték arányt megjelenítő szempontok vonatkozhatnak különösen a minőségre, műszaki
értékre, esztétikai és funkcionális tulajdonságokra, szociális, környezetvédelmi, innovatív
tulajdonságokra, a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége,
képzettsége és tapasztalata, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet, a
szerződés teljesítésének színvonalára.
A javaslat lényeges újítása, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az árat, vagy
költség elemet egy meghatározott értéken rögzíti, ekkor az ajánlattevők csak az egyéb
értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással. Szintén a minőség alapú
kiválasztást erősíti, hogy az ajánlatkérőnek csak abban az esetben van lehetősége a
legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként figyelembe venni, ha az igényeinek
kifejezetten konkrétan meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő áru vagy
szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben
további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Kiemelendő,
hogy a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként nem lehet alkalmazni tervezési,
mérnöki és építési szolgáltatások esetében, valamint építési beruházások megvalósítása során.
A javaslat ezt követően rögzíti, hogy az értékelési szempontoknak a verseny tisztasága
szempontjából milyen feltételeknek kell megfelelniük, valamint azt is, hogy azok mikor
tekinthetők a szerződés tárgyához kapcsolódónak. A javaslat az irányelvi célkitűzésekkel
összhangban fenntartja különösen a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek
217
foglalkoztatásának, valamint az adott szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek
képzését célzó intézkedések értékelési szempontként történő figyelembe vételét.
A javaslat a jelenlegi törvényhez hasonlóan széles körű lehetőséget kínál az ajánlatkérők
számára az értékelési módszerek meghatározására.
Az irányelvi rendelkezésekre figyelemmel kidolgozott további újítás, hogy az ajánlatkérőnek
az értékelési szempontok körében lehetősége van figyelembe venni a közbeszerzés tárgyát
képező áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklus költségeit. Ezt az ajánlatkérő köteles
feltüntetni az eljárást megindító felhívásban. A fentieken túlmenően az ajánlatkérőnek a
közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat
kell megadniuk, és hogy milyen módszert fog alkalmazni az életciklus költségeknek az
említett adatok alapján történő meghatározásához. Ezt követően a javaslat rögzíti, hogy az
ajánlatkérő az életciklusköltségek meghatározásánál a közbeszerzés tárgyát képező áru,
szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült mely költségeket veheti
egészben vagy részben figyelembe. Ilyenek az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt
költségek, különösen a megszerzéshez kapcsolódó költségek, a használat költségei, különösen
az energia és más erőforrások felhasználása, fenntartási költségek, az életciklus végéhez
kapcsolódó költségek (pl. elszállítási és újrahasznosítási költségek), valamint az adott áruhoz,
szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti
externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke
meghatározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású
gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás
hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat. Az ajánlatkérők eljárását segíti,
hogy a Közbeszerzési Hatóság az életciklusköltség-számítási módszertanokról útmutatót ad
ki, amelyben ismerteti azt is, ha uniós jogszabály alapján kötelezően alkalmazandó közös
módszertan áll rendelkezésre. A Közbeszerzési Hatóság az útmutató elkészítéséhez a szakmai
kamarák segítségét igénybe veheti.
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről
79.	§-hoz
Az ajánlatkérő döntéseiről való tájékoztatás tekintetében a javaslat - kisebb pontosításokkal -
átveszi a hatályos törvény előírásait.
Az előzetes vitarendezés
80.	§-hoz
Az előzetes vitarendezés tekintetében a javaslat - kisebb pontosításokkal - átveszi a hatályos
törvény előírásait.
XV. Fejezet
Egyes eljárásfajták sajátos szabályai
Nyílt eljárás
81.	§-hoz
A javaslat a nyílt eljárás szabályait a klasszikus irányelv rendelkezéseinek megfelelően a
korábbi tapasztalatokat is figyelembe véve racionalizálta. Az egységes európai dokumentum
218
használata a kizáró okok és az alkalmassági szempontok bírálatának egyszerűsítésével
számtalan lehetőséget teremt.
Az eljárás lefolytatását egyszerűsíti, hogy amennyiben a felhívásban így rendelkezik, az
ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai
közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően
végezze el. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy meghatározza, hogy
csak a legkedvezőbb, vagy az azt követő egy vagy több ajánlat tekintetében végzi el a
bírálatot. Ezen irányelvi szabály nagymértékben megkönnyítheti az ajánlatkérő eljárását,
mivel nem szükséges az összes ajánlatot elbírálnia.
A fentihez hasonló irányelvi előírások mentén kidolgozott rendelkezés, hogy az ajánlatkérő,
amennyiben a felhívásban erről rendelkezik, a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy
költségre vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végezheti el, amely szintén
egyszerűsíti az ajánlatkérők eljárását.
Az irányelvi szabályok újabb lehetőséget kínáltak az eljárási határidők rövidítésére, amelyet a
javaslat is átvesz. E tekintetben újdonságként emelhető ki, hogy a javaslat lehetőséget teremt
az ún. gyorsított nyílt eljárás lefolytatására is.
Meghívásos eljárás
82-84. §-hoz
A meghívásos eljárás tekintetében a javaslat megtartja a hatályos törvény szerinti legfőbb
szabályokat. A javaslat szerint a meghívásos eljárás továbbra is olyan, két szakaszból álló
közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre
jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, az
eljárás második, ajánlattételi szakaszában pedig már csak az ajánlatkérő által alkalmasnak
minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. Az eljárás első
szakaszában az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerin, azaz
a 69. §-ban foglaltakkal összhangban eljárnia, azaz az alkalmasság és a kizáró okok igazolása
tekintetében elsősorban az egységes európai dokumentumban foglaltakat kell elfogadnia.
A hatályos törvény előírásaihoz képest újdonságot jelent, hogy a nem központi ajánlatkérők
esetében a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az ajánlatkérő a meghívásos eljárást előzetes
tájékoztatóval indítsa meg. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívást nem teszi
már közzé, hanem azoknak a gazdasági szereplőknek küldi meg közvetlenül (közvetlen
részvételi felhívás), amelyek az előzetes tájékoztatóban foglaltakban meghatározott módon és
időben az ajánlatkérő felé jelezték arra irányuló szándékukat, hogy az eljárásban részt
kívánnak venni. A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az előzetes tájékoztató
megjelenését követő tizenkét hónapon belül meg kell küldeni.
A javaslat továbbra is megtartja azt a lehetőséget a meghívásos eljárásban az ajánlatkérők
számára, hogy ún. keretszámot határozzanak meg. Keretszám meghatározása esetén az
ajánlatkérőnek meg kell határoznia az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők közötti
rangsorolás módját.
A meghívásos eljárásban a javaslatban előírt határidők - a nyílt eljáráshoz hasonlóan -
szintén rövidebbek, mint hatályos törvényben. A javaslat megtartja a gyorsított meghívásos
eljárás lefolytatásának lehetőségét is.
219
Tárgyalásos eljárás
85-89. §-hoz
A tárgyalásos eljárás tekintetében mindenekelőtt kiemelendő, hogy a javaslat elhagyja a
hatályos törvényben szereplő, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás megnevezést, és az
irányelvi szabályoknak a tárgyalásos eljárás megnevezést használja.
A tárgyalásos eljárás esetében továbbra is alapelv, hogy annak alkalmazására csak a
törvényben meghatározott esetekben, illetve jogalapok fennállása esetén kerülhet sor. E
jogalapok tekintetében azonban az új közbeszerzési irányelvek megengedőbb szabályokat
tartalmaznak, mint a korábbi irányelvek és az ezeknek megfelelő hatályos törvény. A javaslat
átveszi az új irányelvek enyhébb szabályait. Ennek megfelelően tárgyalásos eljárás
lefolytatására akkor kerülhet sor, ha
a)	az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész
megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;
b)	a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;
c)	a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával
kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes
tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;
d)	az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön
jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös
műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy
e)	amennyiben megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen,
mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2)
bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott
minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
A tárgyalásos eljárás a javaslat szerint is két szakaszból álló eljárás, amely részvételi
felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell tüntetni a tárgyalásos eljárás
alkalmazásának jogcímét. A javaslat azonban - a meghívásos eljáráshoz hasonlóan - a
tárgyalásos eljárás esetében is lehetőséget ad a nem központi ajánlatkérőknek arra, hogy
eljárásukat előzetes tájékoztatóval indítsák meg, illetve hogy keretszámot határozzanak meg.
Tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési
dokumentumokban, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek körében melyek azok a
gazdasági szereplőkkel szemben meghatározott alapvető elvárások
(minimumkövetelmények), amelyekről nem fog tárgyalni. Ezzel együtt az ajánlatkérőnek a
közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell
megadnia, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, és ez
alapján eldönthessék, hogy részt kívánnak-e venni az adott eljárásban.
A tárgyalások lefolytatásának szabályait - kisebb pontosításokkal - alapvetően a hatályos
törvény szerint határozza meg a javaslat. Lényeges újítás azonban, hogy az ajánlatkérő az első
ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy mégsem tart tárgyalást, hanem a benyújtott
ajánlatok bírálatával és értékelésével tárgyalás tartása nélkül befejezi az eljárást. Ennek
feltétele azonban, hogy az ajánlatkérő ennek a lehetőségnek a fenntartását az eljárást
megindító vagy meghirdető felhívásban jelezze.
220
Versenypárbeszéd
90-94. §-hoz
A javaslat a versenypárbeszéd esetében - az új közbeszerzési irányelvek előírásainak
megfelelően - megváltoztatja az eljárástípus alkalmazásának jogalapjait. A javaslat szerint a
versenypárbeszéd ugyanazokban az esetekben alkalmazható, mint amely esetekben a
tárgyalásos eljárás. Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a tárgyalásos eljárást
megalapozó, a javaslat 85. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, az ajánlatkérő a
tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd alkalmazása közül szabadon választhat.
A versenypárbeszéd lefolytatására vonatkozó szabályok a javaslatban lényegesen nem
változtak a hatályos törvényhez képest, így a javaslat fenntartja például, hogy a
versenypárbeszédben az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő
szempontrendszeren alapulhat, illetve a keretszám meghatározására vonatkozó lehetőséget is.
A versenypárbeszéd lefolytatására vonatkozó részletszabályok a hatályos törvényben
megismert rendelkezésekhez igazodnak. Lényeges újítása azonban a javaslatnak, hogy az
ajánlattevők vonatkozásában fennálló ajánlati kötöttség szigorú elvét áttöri, és bizonyos szűk
körben lehetőséget ad az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalásra. Ennek
megfelelően a javaslat akként rendelkezik, hogy versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő
ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén
lehetősége van arra, hogy a szerződés egyes nem lényeges feltételeit a nyertesként
megnevezni kívánt ajánlattevővel egy tárgyaláson pontosítsa. Ezek a pontosítások nem
torzíthatják a versenyt és nem sérthetik a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
Innovációs partnerség
95-97. §-hoz
Az innovációs partnerség új eljárástípus a javaslatban, amelyet az új közbeszerzési irányelvek
teremtettek meg. A javaslat szerint Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési
eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése,
és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő
beszerzése. Az innovációs partnerség a javaslat szerint két szakaszra tagolódik:
a)	egyrészt az ún. eljárási szakaszra, amelynek során a javaslat szerinti eljárási szabályok
betartásával, a javaslatban szabályozott eljárásrend szerint kerül sor az innovációs
partnerségi szerződés vagy szerződések megkötésére, majd ezt követően
b)	másrészt az ún. szerződéses szakasz, amely lényegében az innovatív termék,
szolgáltatás, építési beruházás fejlesztési folyamata, illetve az ajánlatkérő részéről
történő beszerzése az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek
szerint. Innovációs partnerség egyébként több ajánlatkérő között is létrehozható.
Az innovációs partnerségi szerződés megkötésére lényegében a tárgyalásos eljárás szabályait
rendeli alkalmazni a javaslat, azzal, hogy ennek során a javaslatban meghatározott eltérő
szabályokat is alkalmazni kell.
Az innovációs partnerség lefolytatása során az ajánlatkérőnek beszerzési igényét olyan
innovatív termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra kell meghatároznia meg, amely a
piacon nem áll rendelkezésre. Ennek megfelelően a közbeszerzési dokumentumokban foglalt
szerződéses feltételeknek részletesen ki kell térnie a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra
vonatkozó feltételekre is. Az eljárás nem hirdethető meg előzetes tájékoztató útján és az
221
eljárásfajta választását a beszerzés tárgya újszerűségének ismertetésével kell indokolnia az
ajánlatkérőnek. További könnyítés, hogy építési beruházás esetében nem szükséges árazatlan
költségvetést a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, illetve az ajánlatban árazott
költségvetést benyújtani.
A felek által megkötött partnerségi szerződésben meg kell határozni, a kutatási és innovációs
folyamat menetét, amelynek egymást követő szakaszokból kell felépülnie. A kutatási és
innovációs folyamat magában foglalhatja az áruk előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az
építési beruházások megvalósítását is. A partnerségi szerződésnek a partner által elérendő
közbenső célokat is meg kell határoznia, amelyekhez kapcsolódóan díjazás kifizetéséről is
rendelkezni kell. Az ajánlatkérő minden szakasz lezárulásakor dönthet úgy, hogy az
innovációs partnerséget a jövőre nézve nem kívánja fenntartani, vagy hogy a partnerek számát
csökkenteni kívánja. Mindennek feltétele, hogy a közbeszerzési dokumentumokban ezen
lehetőségeket, illetve azok alkalmazásának feltételeit előre jelezze az ajánlatkérő. A javaslat
rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, a különböző
szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovativitását és azt, hogy a
megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van
szükség.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
98-103. §-hoz
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a verseny legnagyobb mértékű korlátozásával járó
eljárástípus. Ennek megfelelően alkalmazása szigorú feltételekhez kötött: hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás csak azokban a taxatív módon meghatározott esetekben lehet alkalmazni,
amelyeket a javaslat kifejezetten rögzít.
A hatályos törvényben szereplő esetekhez képest a javaslat az irányelvi előírásoknak
megfelelően kis mértékben átalakítja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
alkalmazhatóságát biztosító különböző jogalapok meghatározását.
Ennek megfelelően a hatályos Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pontja, amely szerint az ajánlatkérő
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai
sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy
meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg, a javaslat szerint két külön pontban kerül
meghatározásra, az uniós irányelvek változása okozta változtatási szükséglet mellett az
egyértelműbb megfogalmazhatóság és a könnyebb gyakorlati alkalmazhatóság érdekében.
Eszerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
-	a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt
kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az
ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére,
és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a
versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;
-	a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja
egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi
megszerzése;
222
A fenti c) pont kapcsán feltétlenül kiemelésre érdemes, hogy a javaslat a szóban forgó
jogalapon alapuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán a hatályos szabályozáshoz
képest további feltétel is tartalmaz. Eszerint az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy a
beszerzés megvalósítására nem létezik-e más reális alternatíva, megoldás, amelynek
alkalmazása esetén kevésbé versenykorlátozó megoldás igénybe vételével az ajánlatkérő
beszerzési igénye kielégíthető. A javaslat - a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség
alapelveinek érvényesülése érdekében - hangsúlyozza, hogy a verseny hiánya nem lehet
annak a következménye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul
szűkítő módon határozta meg.
A javaslatban nem szerepelnek a hatályos Kbt. 94. § (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti,
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását megalapozó. Ehelyett a javaslat a két
pontot lényegében összevonva a következő rendelkezést tartalmazza: Az ajánlatkérő
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy
szolgáltatás megrendelése esetében, ha olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás
megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon
ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve,
hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel,
amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi
eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos
eljárást alkalmazhat, megjelölte a lehetséges további építési beruházások és szolgáltatások
tárgyát és azok beszerzésének feltételeit, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás
vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési
beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének meghatározása
szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől
számított három éven belül lehet indítani.
Lényeges változást jelent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásnak menete
tekintetében, hogy az eljárás megkezdésekor a javaslat szerint már nem a Közbeszerzési
Döntőbizottságnak kell megküldeni az eljárás megkezdéséről és annak jogalapjáról szóló
tájékoztatást, hanem a Közbeszerzési Hatósághoz. E módosítás indoka, hogy az Európai
Bizottság kifogással illette a hatályos törvény szerinti hazai rendszert, arra való hivatkozással,
hogy aggályosnak a tekinthető a rendszer működése. Ezen aggály abból fakad, hogy a
rendszerben a Közbeszerzési Döntőbizottság kettős szerepben működik: egyrészt előzetesen
ellenőrzi, hogy az eljárás jogalapja fennáll-e, illetve amennyiben az eljárás jogalapja
tekintetében - nem a Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett - jogorvoslati eljárás indul,
azt szintén a Döntőbizottságnak kellene elbírálnia, adott esetben saját korábbi döntését
felülvizsgálva.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának menete egyebekben - ide nem értve
az eljárás jogalapjának előzetes döntőbizottsági vizsgálatát - lényegesen nem változik a
hatályos szabályozáshoz képest, és a javaslat fenntartja a rendkívüli sürgősség esetében
alkalmazható speciális hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás-típust, amikor az eljárás a
tárgyalási meghívó közvetlen megküldésével indul.
223
XVI. Fejezet
Sajátos beszerzési technikák
Keretmegállapodások
104-105. §-hoz
Keretmegállapodás alatt a javaslat olyan megállapodásokat ért, amelyek meghatározzák
azokat a lényeges feltételeket, amelyek alapján később az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k)
között szerződéskötésre kerül sor. A keretmegállapodások különösen akkor lehetnek
hasznosak, amennyiben az ajánlatkérő gyakori beszerzéseket kíván lebonyolítani, viszont
előre pontosan nem tudja megmondani a beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési
beruházások mennyiségét, pontos természetét vagy a beszerzési igény felmerülésének
időpontját. Ilyen esetben egyszerűbb lehet az ajánlatkérő számára egy közbeszerzési eljárást
lefolytatni a leendő szerződések főbb feltételeinek ismeretében, majd ezt követően az egyes
konkrét beszerzéseket már jóval egyszerűbb formában tudja szükség esetén teljesíteni.
A keretmegállapodások szabályait már a korábbi szabályozás is tartalmazta. Jelen törvény
nem kíván átfogó változtatásokat eszközölni a keretmegállapodások rendszerében, viszont a
szabályozás átveszi az új közbeszerzési irányelv által előírt módosításokat. A
keretmegállapodásokhoz ezentúl - az új irányelv szabályaival összhangban - a központosított
közbeszerzés alkalmazása és a közös közbeszerzési eljárások alkalmazása esetén sem lehet
utólag csatlakozni, tehát ilyenkor is csak a felhívásban azonosított ajánlatkérők és a megkötött
keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplők jogosultak a megállapodás alapján
szerződést kötni. Ennek érdekében az adott keretmegállapodásban kezdettől fogva részes
félként jelen lévő ajánlatkérő szerveket egyértelműen azonosítani kell, akár nevük
megemlítésével, akár egyéb módon - például az ajánlatkérő szervek valamely egyértelműen
körülhatárolt földrajzi területen belül működő konkrét kategóriájára való hivatkozással -,
hogy ezáltal az érintett ajánlatkérő szervek egyszerűen és egyértelműen azonosíthatóak
legyenek. Ez többek között azt is jelenti, hogy amennyiben egy központi beszerző szerv az
általa kötött keretmegállapodások igénybevételére jogosult ajánlatkérő szerveket vagy azok
egy kategóriáját - például egy adott földrajzi területen található területi hatóságokat -
tartalmazó általános nyilvántartást használ, ezt olyan módon kell tennie, hogy egyrészt
azonosítható legyen az érintett ajánlatkérő szerv, másrészt ellenőrizhető legyen az is, hogy az
mely időponttól kezdve jogosult a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás
igénybevételére, ugyanis ez az időpont határozza meg, hogy az ajánlatkérő szerv számára
mely konkrét keretmegállapodások alkalmazását kell lehetővé tenni. A fent említett szabály
alól viszont kivétel, ha egy gazdasági szereplő esetén jogutódlás megy végbe, hiszen ilyenkor
indokolatlan lenne őt kizárni a keretmegállapodásból.
A korábbiakhoz hasonlóan a keretmegállapodás megköthető egy vagy több gazdasági
szereplővel is, illetve mindkét esetben tartalmazhatja a megkötendő szerződések minden
feltételét vagy csak ezeknek egy részét. Az Európai Bizottság keretmegállapodásokról szóló
magyarázó jegyzete a feltételeket előre kötelező erővel rögzítő keretmegállapodásokat - csak
a különbség szemléltetése érdekében - keretszerződésnek nevezi. A javaslat sem alkalmazza a
keretszerződés terminológiát, mivel a keretmegállapodás önmagában még nem valósít meg
beszerzést, ahhoz szükséges második lépcsőben egy konkrét szerződés létrejötte. Kétségtelen
azonban, hogy amennyiben az ajánlatkérő olyan keretmegállapodást köt, amely minden
szükséges szerződési feltételt tartalmaz, és kötelezettséget is vállal arra, hogy meghatározott
224
mennyiséget mindenképpen megrendel, ilyenkor maga a keretmegállapodás is egy
keretjellegű szerződés lesz.
A több gazdasági szereplővel megkötendő megállapodások esetben az ajánlatkérő
meghatározhat egy keretszámot, annak érdekében, hogy korlátozza a keretmegállapodásban
részes ajánlattevők számát. Alapesetben a keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell
magában foglalnia. Amennyiben nem nyújtanak be legalább hárman érvényes ajánlatot az
eljárásban, akkor a keretmegállapodás kevesebb gazdasági szereplővel is megköthető. Ez a
szabály elkerüli azt az esetet, hogy az érvényes ajánlatok alacsony száma miatt meghiúsuljon
egy keretmegllapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás.
Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy a
keretmegállapodás melyik típusát kívánja megkötni. Ez azért indokolt, mert az ajánlattevők
ajánlatát alapvetően befolyásolja az az információ, hogy az általuk ajánlott ár és feltételek
képezik-e majd a konkrét szerződés alapját, avagy sor fog kerülni egy újabb írásbeli
konzultációra vagy a verseny újranyitására.
A keretmegállapodás továbbra is csak maximum 4 évre lesz köthető. Ez megakadályozza azt,
hogy egy ajánlatkérő hosszú időre mellőzni tudja a piaci versenyt bizonyos beszerzési tárgyak
esetén. A törvény kellően indokolt kivételes esetekben ennél hosszabb időtartamot is
megenged, viszont ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy ennek nincs-e aránytalan
versenykorlátozó hatása, illetve ezt a felhívásban meg kell indokolni. A javaslat egyértelművé
teszi azt is, hogy keretmegállapodás alapján szerződés csak a keretmegállapodás időtartama
alatt köthető. A szerződés időtartama viszont, a keretmegállapodás feltételeinek megfelelően,
túlnyúlhat a megállapodás időtartamán.
A javaslat a korábbi szabályozásnál még egyértelműbben kimondja, hogy az ajánlatkérő nem
köteles azon beszerzését a keretmegállapodás alapján lefolytatni, amelyet amúgy ezen
megállapodás alapján is megtehetne, különösen több évre kötött keretmegállapodás esetében,
vagy ha a részes ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ilyenkor viszont az
ajánlatkérő köteles egy új, hirdetménnyel induló eljárást lefolytatni, utalni arra a körülményre,
ami miatt nem a keretmegllapodás alapján folytatja le a beszerzést, valamint értesítenie a
keretmegllapodást kötött ajánlattevőket. Ez a lehetőség legfőképpen akkor hasznos, ha az
ajánlatkérő úgy gondolja, hogy a beszerzést egy új eljárás lefolytatása mellett jobb
feltételekkel tudja megvalósítani, mint a keretmegállapodás alkalmazásával, és hajlandó e
célból egy teljesen új eljárást lefolytatni. A visszaélések elkerülése végett továbbá megmarad
az a szabály, hogy az írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitása esetén a megállapodás
feltételeit nem lehet lényegesen módosítani. A szerződés esetleges módosítása esetén ugyanis
a szerződésmódosítás szabályait kell alkalmazni, amelyről a javaslat külön rendelkezik.
A továbbiakban a javaslat részletezi a keretmegállapodások alapján megkötendő szerződések
odaítélésének lehetséges módjait, külön az egy ajánlattevővel megkötött megállapodásokra és
külön a több ajánlattevővel megkötött megállapodásokra vonatkozóan. A keretmegállapodás
tartalmazhatja az adott közbeszerzésekre vonatkozó minden feltételt. Ilyenkor a közbeszerzés
a keretmegállapodás alapján egyszerűen megvalósítható, az ajánlatkérő megrendelését a
keretmegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően küldi meg az ajánlattevőnek.
Természetesen a polgári jog szabályai szerint a konkrét szerződés létrejöttéhez az ajánlattevő
által annak elfogadása szükséges, így a javaslat nem tér ki külön figyelemmel arra, hogy az
ajánlattevő a keretmegállapodásban kötelezettséget vállal az annak alapján érkező
megrendelések teljesítésére.
225
Amennyiben a keretmegállapodás a szerződések minden feltételét tartalmazza, mindkét
esetben közvetlen megrendelés útján is lehet szerződést kötni. A több gazdasági szereplővel
megkötött megállapodás esetén viszont, az egyenlő bánásmód és a verseny érvényesítése
érdekében, a törvény előírja, hogy a gazdasági szereplőt, akitől az ajánlatkérő a beszerzést
megrendeli a keretmegállapodásban foglalt objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.
Ezen kívül viszont - az új közbeszerzési irányelv szabályait követve - új elemként jelenik
meg a javaslatban az a lehetőség, hogy a megkötendő szerződések minden feltételét
tartalmazó keretmegállapodások esetén is alkalmazható az egy ajánlattevővel kötött
megállapodás esetén a konzultáció, a több ajánlattevővel kötött megállapodás esetén pedig a
verseny újranyitás. Ez biztosítja a rugalmasságot ahhoz, hogy az ajánlatkérő a
keretmegállapodásban foglaltaknál még jobb feltételeket tudjon elérni egyes szerződések
megkötésekor. Ezt a lehetőséget a transzparencia biztosítása érdekében viszont előre meg kell
jelölni az eljárást megindító felhívásban. Amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza a
leendő szerződések minden feltételét, a korábbi szabályokhoz hasonlóan egy ajánlattevő
esetén írásbeli konzultációval, több ajánlattevő esetén pedig a verseny újranyitásával köthető
szerződés. Az írásbeli konzultáció alkalmazása esetén az ajánlattevő köteles ajánlatot tenni. A
több ajánlattevővel kötött megállapodások esetén egyszerre akár több szerződés is köthető.
A továbbiakban a javaslat rögzíti, hogy a verseny újranyitása esetén a keretmegállapodásban
nem részes ajánlattevőt nem lehet az eljárásban bevonni. Ha az ajánlatkérő más gazdasági
szereplőket is be kíván vonni az eljárásba, akkor egy külön közbeszerzési eljárásra van
szükség. A verseny újranyitása ajánlattételi felhívással indul. A javaslat pontosan
meghatározza ezen felhívás tartalmi elemeit. Rögzítésre kerül az is, hogy az eredeti
keretmegállapodásos eljárástól eltérő értékelési szempontok csak akkor alkalmazhatók, ha ez
előírásra került a közbeszerzési dokumentumokban. Ennek lényege ismételten a
transzparencia biztosítása. Végül a javaslat utalást tartalmaz a bontásra, elbírálásra, az
ajánlatkérő döntésének közlésére és a szerződés megkötésére irányuló szabályokra.
Dinamikus beszerzési rendszer
106-107. §-hoz
A dinamikus beszerzési rendszer lényegében új elem a magyar közbeszerzési szabályozásban.
Ilyen rendszerek alkalmazásának lehetőségére már a korábbi szabályozás is utalt, viszont
ennek részletes szabályai nem kerültek kidolgozásra. Az új közbeszerzési irányelv viszont
már kötelezővé teszi a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok átültetését az
uniós tagországok részére. A magyar jogalkotó e kötelezettségnek törvényi szinten kíván
eleget tenni.
Amint a javaslat szövege is utal rá, a dinamikus beszerzési rendszer a gyakori beszerzések
megvalósítására szolgál. Az ilyen rendszer úgy működik, hogy a rendszerbe az alkalmassági
feltételeknek megfelelő összes jelentkező gazdasági szereplőt fel kell venni, majd
mindegyikük számára lehetővé kell tenni az ajánlattételt, amikor a beszerzési igény felmerül.
A keretmegállapodásokkal ellentétben a dinamikus beszerzési rendszerbe bármikor kérheti
felvételét egy gazdasági szereplő.
A rendszer működtetésére a meghívásos eljárás részvételi, illetve ajánlattételi szakaszának
szabályait kell alkalmazni. Ennek előnye a meghívásos eljáráshoz képest az, hogy az
ajánlatkérő a részvételi szakaszt előre le tudja folytatni, így amint egy beszerzési tárgyra
szüksége van, ezt jóval gyorsabban be tudja szerezni, mintha elölről kezdené a közbeszerzési
eljárást. A törvény rögzíti, hogy a rendszer felállításakor a részvételi jelentkezések
226
benyújtására legalább harminc napot kell biztosítani, az eljárás elhúzódásának
megakadályozása érdekében pedig kimondásra kerül, hogy a részvételi jelentkezéseket tíz
munkanapon belül el kell bírálni.
A transzparencia biztosítása érdekében, illetve, hogy a gazdasági szereplők el tudják dönteni,
hogy benyújtják-e a részvételi jelentkezésüket, az ajánlatkérőnek már a részvételi
jelentkezések elindításakor fel kell tüntetnie a közbeszerzési dokumentumokban a tervezett
beszerzések becsült mennyiségét és a leglényegesebb szerződéses feltételeket. Mivel sok
esetben a beszerzések pontos adatai ilyenkor még nem ismertek, a törvény megengedi, hogy a
pontos műszaki leírást és a szerződéses feltételeket az ajánlatkérő csak az ajánlattételi
felhívással egyidejűleg tegye elérhetővé. Természetesen az ajánlati ár (vagy ennek maximális
szintje) a keretmegállapodásokkal ellentétben nem kerül előre rögzítésre, erre az ajánlattételi
szakaszban a rendszerben szereplő gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. A javaslat
kimondja, hogy az ajánlatok elbírálására a bírálatra vonatkozó általános szabályokat kell
alkalmazni. Ebbe értelemszerűen beleértendők az alkalmasság és a kizáró okok hiányára
vonatkozó szabályok is. A dinamikus beszerzési rendszer hosszú távú fennállása esetén
viszont könnyen előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők egységes európai közbeszerzési
dokumentumban található nyilatkozata egy idő után elavulttá válik. Ezért a javaslat
megengedi az ajánlatkérőknek, hogy a rendszerben található gazdasági szereplőktől bármikor
öt napon belül bekérjék a nyilatkozat aktualizált változatát.
Fontos megemlíteni, hogy a dinamikus beszerzési rendszert minden esetben elektronikus
folyamatként kell működtetni, tehát itt meg kell követelni a gazdasági szereplőktől az
elektronikus kommunikáció használatát. A központi elektronikus beszerzési rendszer
felállításával a dinamikus beszerzési rendszer is majd ezen keresztül lesz bonyolítható. Ezt
megelőzően az ajánlatkérők a piacon elérhető vagy saját maguk által kifejlesztett elektronikus
rendszereket alkalmazhatják ebből a célból. Természetesen - az elektronikus kommunikációra
vonatkozó szabályokkal összhangban - az ajánlatkérőnek meg kell adnia a közbeszerzési
dokumentumokban az elektronikus rendszerrel kapcsolatos valamennyi információt annak
érdekében, hogy a gazdasági szereplők műszakilag is kellően fel tudjanak készülni a
rendszerben való részvételre. Az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó
részletszabályokat külön kormányrendelet fogja megállapítani.
Elektronikus árlejtés
108.	§-hoz
Az elektronikus árlejtés alkalmazásának lehetőségét már a hatályos törvény is tartalmazta egy
rövid utalás erejéig. Az árlejtés érdemi szabályait viszont a közbeszerzési eljárásokban
elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus
árlejtés szabályairól szóló 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet állapította meg. A javaslatba a
közbeszerzési irányelvhez hasonlóan bekerülnek az árlejtés alkalmazásának alapvető feltételei
és követelményei, mialatt ezen eljárási formai-technikai részletszabályairól továbbra is külön
kormányrendelet fog rendelkezni.
A javaslat rögzíti, hogy elektronikus árlejtés egyrészt olyan esetben alkalmazható a nyílt,
meghívásos vagy tárgyalásos eljárások során, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok
tartalma, különösen a műszaki leírás pontosan meghatározható. Bonyolultabb műszaki
megoldásokat tartalmazó beszerzés esetén egy automatikus értékelései rendszer alkalmazása
nem lenne helyénvaló. Továbbá a javaslat kimondja, hogy az árlejtés a versenyújranyitás és a
dinamikus beszerzési rendszerek használata esetén is alkalmazható, viszont olyan szerződések
227
esetében nem, amelynek tárgya szellemi alkotómunka, ugyanis csak az ajánlatkérő
beavatkozása vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik
elektronikus árlejtés tárgyát.
A javaslat az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy az elektronikus árlejtés nem csak egy,
hanem több szakaszból is állhat. A korábbi szabályokhoz hasonlóan ki kell mondani, hogy az
árlejtés alapulhat kizárólag az árakon vagy az eljárásban alkalmazott egyéb szempontokon is,
amennyiben azok kellő pontossággal meghatározhatók. A javaslat szövege a „számjegyekkel
vagy százalékban kifejezhetők” szóhasználattal egészül ki, amely a közbeszerzési irányelv VI.
mellékletéhez hasonlóan még egyértelműbbé teszi azon szempontok meghatározását, amikor
az árlejtést lehet alkalmazni.
A javaslat szövege felhívja a figyelmet, hogy amennyiben egyéb értékelési szempontok is
meghatározásra kerülnek, az árlejtés előtt el kell végezni az ajánlatok értékelését az árlejtés
tárgyát nem képező szempontok esetében, hiszen ekkor lesz lehetőség az ajánlattevők
automatikus rangsorolására az árlejtés során. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a törvény mely
§-ai alapján kell a nyertes ajánlattevőt kiválasztani. A (8) és a (9) bekezdés garanciális
szabályokat állapít meg a tisztességes verseny és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében,
mivel kimondja, hogy az ajánlattevőket egyidejűleg kell elektronikus úton felhívni az
árlejtésen való részvételre, valamint a törvény általános szabályként rögzíti az
összeférhetetlenségre, a versenytorzításra, illetve a közbeszerzés tárgyának megváltoztatására
vonatkozó tilalmat.
A § utolsó bekezdése arra utal, hogy az elektronikus árlejtés technikai részletszabályait külön
jogszabály fogja kimondani. Ez egyrészt a törvény szövegének egyszerűsítését szolgálja,
másrészt pedig lehetővé teszi a technikai szabályokban a gyakorlati alkalmazás során
felmerülő esetleges jogszabályi problémák gyorsabb és egyszerűbb orvoslását.
Elektronikus katalógusok
109.	§-hoz
Az új közbeszerzési irányelvek előírásait követve bevezetésre kerül a hazai
közbeszerzésekben az elektronikus katalógus alkalmazásának lehetősége. Az elektronikus
katalógus az információk bemutatásának és rendszerezésének az ajánlattevők számára közös,
elektronikusan kezelhető formátuma. Tekintettel arra, hogy az elektronikus katalógusra az
ajánlatok elektronikus benyújtására vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni, az
ajánlatok elektronikus katalógus formájában történő benyújtása olyan esetben követelhető
meg, amikor az ajánlatkérő kötelezővé teszi az elektronikus kommunikációs eszközök
használatát. Abban az időszakban, amíg az elektronikus kommunikáció használata nem lesz
általánosan kötelező, ez csak a 41. § (3) bekezdésében említett esetekben, tehát a központi
beszerző szerv eljárása és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén lehetséges.
Utóbbira a (10) bekezdés külön is felhívja a figyelmet.
Mivel az elektronikus katalógusok nem feltétlenül tartalmaznak az eljárásban való
részvételhez szükséges minden információt a javaslat megengedi egyéb dokumentumok
csatolását is az ajánlatokhoz. A transzparencia és az egyenlő bánásmód elvének biztosítása
érdekében a törvény rögzíti, hogy az elektronikus katalógus alkalmazásának kötelezettségét,
valamint a katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás
műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos információkat már a felhívásban fel kell
tüntetni. Utóbbi különösen fontos annak érdekében, hogy az ajánlatkérő informatikai
228
eszközeivel a benyújtott elektronikus katalógusok kompatibilisek legyenek. Az elektronikus
katalógusok használata során fontos az elektronikus kommunikáció általános szabályit is
alkalmazni, például az információbiztonságra és az ajánlatok bizalmas jellegére vonatkozóan.
A javaslat ezért utal az elektronikus kommunikáció részletszabályait megállapító külön
kormányrendeletre is.
A javaslat kimondja, hogy az elektronikus katalógusokat mindig egy adott közbeszerzés
eljárásra kell létrehozni, tehát az ajánlatkérő nem válogathat az ajánlattevők által esetlegesen
fenntartott általános jellegű katalógusaiból. Tehát az elektronikus katalógus csak azokat a
termékeket, szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat tartalmazhatja, amelyek esetében a
gazdasági szereplő meggyőződött arról, hogy megfelelnek az ajánlatkérő igényeinek.
Keretmegállapodások alapján történő versenyújranyitás esetén a szöveg egyértelművé teszi,
hogy a beszerzésnek vagy az újra benyújtott frissített katalógus alapján kell történnie, vagy az
ajánlatkérő összegyűjtheti a szükséges információkat a már benyújtott katalógusokból is.
Utóbbi megoldást a transzparencia biztosítása végett fel kell tüntetni a közbeszerzési
dokumentumokban is. Ezen kívül a törvény előírja, hogy az információgyűjtés időpontjáról
előzetesen értesíteni kell az ajánlattevőket, akik ezt akár el is utasíthatják. Erre azért van
szükség, mert az adatgyűjtés időpontjában elképzelhető, hogy a katalógusban található
információ időközben aktualitását vesztette. Erre szolgál az a szabály is, amely előírja, hogy
lehetőséget kell adni az ajánlattevőknek az információ hibátlanságának megerősítésére vagy
kifogás jelzésére.
HARMADIK RÉSZ
AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI ELJÁRÁS
XVII.	Fejezet
Az uniós értékhatár alatti eljárások szabályai
110.	§-hoz
A javaslat a Harmadik Rész - Nemzeti eljárásrend alkalmazási körét határozza meg. E rész
szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű
közbeszerzések megvalósításakor. Mivel a koncessziós beszerzési eljárások szabályait a
javaslat Negyedik Része tartalmazza, így a szolgáltatási és az építési koncesszió megkötése
során a javaslat Harmadik Része nem kerül alkalmazásra. Pontos hivatkozást tartalmaz
továbbá a javaslat 19. §-ának (4) bekezdésére, illetve a 21. § (2) bekezdésére.
Az uniós értékhatárok alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre
a javaslat Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni. Az előbbi főszabálytól azonban a javaslat
eltéréseket is megfogalmaz.
A 19. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési irányelvek által adott lehetőséggel élve a
javaslat kimondja, hogy amennyiben közbeszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja az
uniós értékhatárokat, a főszabálytól eltérően a törvény Harmadik Része szerinti eljárás
alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek értéke nem éri el a törvényben az
irányelvi rendelkezésekkel megegyezően meghatározott összeget. A javaslat szerint az ilyen
kisebb értékű beszerzéseket mindig a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell
megvalósítania az ajánlatkérőnek, nem használható fel ilyen módon e rendelkezés arra, hogy
több részre bontva egy beszerzést, az ajánlatkérő mentesüljön közbeszerzési kötelezettsége
229
alól: a Harmadik Rész azon rendelkezései, amelyeket a javaslat Harmadik Része a törvény
alkalmazása alól kivételként határoz meg, ilyen esetben nem alkalmazhatóak. Több beszerzés
valósulhat meg ugyanakkor a nemzeti eljárásrend keretei között, amely hozzájárul a
beszerzések egyszerűbb lebonyolításához.
A főszabálytól további eltérés a 21. § (2) bekezdése szerint, hogy a javaslat 3. melléklete
szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetében a törvény Harmadik Részét kell alkalmazni
akkor is, ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós értékhatárt eléri. A Harmadik Rész
alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor lényeges, hogy ha a 3. melléklet szerinti
szolgáltatások esetében a beszerzés becsült értéke eléri az uniós értékhatárt, az eljárás során a
hirdetményeket a TED-adatbankban kell közzétenni.
Kivételek
111.	§-hoz
A javaslat 9. §-ában jelennek meg azok a kivételek, amelyek minden eljárásrendben kivételt
jelentenek a törvény alkalmazása alól. A javaslat a Harmadik Részben azokat a kivételi
köröket tartalmazza, amelyek kizárólag a nemzeti eljárásrend alkalmazása esetén teszik
lehetővé a közbeszerzési eljárás mellőzését. A jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz
képest a kivételek meghatározása csak kis mértékben változik.
A hatályos törvény 4. mellékletében foglalt szolgáltatások helyett a javaslat a 3. mellékletében
felsorolt szolgáltatások egy részét vonja a nemzeti eljárásrend tekintetében kivételi körbe
olyan módon, hogy a kivételi kör kiterjedjen a hatályos törvény alapján jelenleg is kivételi
körbe sorolt szolgáltatásokra, továbbá valamennyi jogi szolgáltatásra is. Új elemként jelenik
meg, hogy a javaslat szerint kivételi körbe tartozik a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatás,
ha annak becsült értéke a tizennyolc millió forintot nem éri el.
Mivel a hitel- és kölcsönszerződések a javaslat 9. §-a szerint minden eljárásrendben kivételt
jelentenek a törvény alkalmazása alól, így azok a nemzeti eljárásrend alóli kivételi körök
között nem kerülnek megismétlésre. Elhagyja továbbá a javaslat a hatályos törvényben a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen
Működő Nonprofit Részvénytársaság vonatkozásában szereplő kivételi kört, mivel a kivételi
kör fenntartását az ide sorolható beszerzések tárgyainak jellege nem indokolja.
Alkalmazandó eljárási szabályok
112-115. §-hoz
A nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárás (Harmadik Rész) szabályai jelentősen
egyszerűsödnek. A jogalkotói szándék az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályozása
vonatkozásában az volt, hogy a közbeszerzést közelebb hozza a helyi viszonyok között
működő kisvállalkozások számára is; maga az eljárás egyszerűbb legyen, és a kis értékű
eljárásokban ne legyen szükség ajánlattevői oldalon speciális szakértelem igénybevételére az
ajánlattételhez.
A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja tehát az volt, hogy az uniós
jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Az
ajánlatkérő egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a
lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor, de választása szerint az uniós
eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben
230
viszont csak a nemzeti eljárásrendre vonatkozó előírások között részletezett módon térhet el
ezektől a szabályoktól).
Amennyiben ajánlatkérő az uniós eljárásrend szabályainak alkalmazását választja, a
Harmadik Részben foglalt eltérésekkel akkor alkalmazza a közszolgáltatói szerződés
megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos szabályait, ha az uniós eljárásrendben is a
sajátos szabályok szerint kellene eljárnia. Ezáltal közszolgáltatói szerződés megkötésekor a
külön jogszabályban foglalt sajátos eljárási szabályok is alkalmazandóak a nemzeti
eljárásrendben.
A javaslat az egyszerűsítés érdekében átalakítja a nyilvános felhívással megindított eljárások
meghirdetésének szabályait. Eszerint a közbeszerzési eljárás meghirdetése főszabály szerint
nem hirdetmény közzététele útján történik, hanem a Közbeszerzési Hatóság honlapján az
eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét
hónapon belül közzétett összefoglaló tájékoztatás útján. Az összefoglaló tájékoztatás
minimális tartalmára vonatkozóan a törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a
tájékoztatásban legalább mely adatoknak kell szerepelniük, valamint előírja, hogy a
közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni,
hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti
érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni.
A nemzeti eljárás a tájékoztatás alapján megküldött ajánlattételi felhívás megküldésével indul.
A javaslat alapján az érdeklődésüket határidőben jelző gazdasági szereplőket az ajánlatkérő
köteles ajánlattételre felhívni, de ezen kívül további, általa választott gazdasági szereplőket
(lehetőség szerint KKV-kat) is felhívhat ajánlattételre azzal, hogy összesen legalább három
gazdasági szereplőt minden esetben fel kell hívni ajánlattételre. Ezt követően a közbeszerzési
dokumentumok rendelkezésre bocsátása az általános, a közösségi eljárásrendben megszokott
szabályok szerint történik. A közös ajánlattételre, a felhívás és a közbeszerzési
dokumentumok módosítására a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban alkalmazott
szabályokhoz hasonló előírások vonatkoznak.
A javaslat rögzíti azokat az eseteket, amikor a fentiek szerinti meghirdetési mód nem
alkalmazható, hanem - a nemzeti eljárásrendre vonatkozó eltérésekkel - hirdetmény
közzétételével kerül sor a közbeszerzési eljárás megindítására:
a)	az építési beruházás becsült értéke az ötszáz millió forintot eléri, vagy meghaladja;
b)	a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, vagy
meghaladja;
c)	az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési
hirdetményt alkalmaz eljárást megindító felhívásként.
A hirdetménnyel megindított nemzeti eljárások tekintetében a javaslat a hatályos törvényhez
hasonló módon rögzíti az uniós eljárásrendtől eltérő, egyszerűbb szabályokat a közbeszerzési
eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok módosításával kapcsolatban. Ez
az uniós eljárásrendtől eltérő szabály azzal függ össze, hogy a rövidebb ajánlattételi határidőre
tekintettel nem lenne már lehetőség arra, hogy a felhívás módosítása még az ajánlattételi
határidő előtt megjelenjen.
A hatályos törvény már számos könnyítést bevezetett a nemzeti értékhatárokat elérő értékű
közbeszerzések vonatkozásában, ilyen szabály, hogy az ajánlatkérő nem köteles, csak jogosult
231
az eljárást indító felhívásban a törvény Második Része szerinti kizáró okot vagy okokat
előírni; ezt a szabályt a törvény megtartja, kivételként
-	a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltás,
-	a hamis adat szolgáltatása vagy hamis nyilatkozat tétele,
-	az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatának jogtalan befolyásolása és a jogtalan
előnyöket biztosító bizalmas információk megszerzésére törekvés, valamint
az illegális adóelkerülés és a korrupciós gyakorlatokat támogató átláthatatlan
tulajdonosi szerkezetérvényesítendő kizáró okként.
Nemzeti eljárásrendben a javaslat még inkább kiaknázza a „nyilatkozati elv” alkalmazása
nyújtotta egyszerűsítés lehetőségét, amikor előírja, hogy az uniós eljárásrendben ismert
„egységes európai közbeszerzési dokumentum” használata helyett a gazdasági szereplőknek
csupán nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk igazolni kívánt alkalmassági követelmények
teljesülnek, a kizáró okok nem állnak fenn, az alkalmassági követelmények teljesítésére
vonatkozó részletes adatokat nem kötelesek megadni, csak az ajánlatkérő külön felhívására.
A javaslat alapján az ajánlatkérő csak építési beruházás esetén köteles külön közbeszerzési
dokumentumokat rendelkezésre bocsátani; de egyéb esetekben is van erre lehetőség.
Az ajánlattételi határidő vonatkozásában a javaslat rövidíti a határidőket, amennyiben előírja,
hogy az ajánlattételi határidő az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén tíz napnál,
építési beruházás esetén tizenöt napnál nem lehet kevesebb olyan eljárási fajtáknál, ahol a
törvény minimális ajánlattételi határidőt rögzít. Több szakaszból álló eljárások esetében
azonban nincs ez a megkötés a részvételi határidő vonatkozásában, annyi részvételi határidőt
kell biztosítani, amennyi alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. Figyelemmel kell
azonban lenni arra, hogy az ajánlatkérőnek a törvény alapelveit az eljárás minden szakaszában
és valamennyi eljárásrendben tiszteletben kell tartania; tehát a részvételi határidő
meghatározásakor is biztosítania kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét és az egyenlő
bánásmód követelményeinek meg kell felelnie ajánlatkérőnek.
A javaslat értelmében a - hirdetmény közzétételével induló - tárgyalásos eljárás, valamint a
versenypárbeszéd nemzeti eljárásrendben minden megkötés nélkül alkalmazható.
Amennyiben a 3. melléklet szerinti szolgáltatások tárgyában ajánlatkérő előzetes tájékoztatót
készített, a közvetlen részvételi felhívás az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl is megküldhető, de legkésőbb az előzetes
tájékoztató által érintett időtartamon belül kell megküldeni.
A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos szabály ugyancsak azt a szándékot jeleníti meg, hogy
a nemzeti eljárásrendben alkalmazható rövidebb, rugalmasabb határidőket ne korlátozza, hogy
minden eljárástípusra és minden helyzetre általános érvényű, kötelezően betartandó határidőt
ad meg a törvény a kiegészítő tájékoztatás megadására. A törvény alapelveire ugyanakkor az
ajánlatkérőnek ez esetben is figyelemmel kell lennie.
Uniós eljárásrendben nem alkalmazható, a javaslat azonban nemzeti eljárásrendben
lehetőséget ad arra, hogy keretmegállapodás alkalmazása esetén a verseny újranyitása a 105. §
(2) bekezdésben foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet,
amennyiben ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban (és a megelőző
közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban) kikötötte.
232
A javaslat nemzeti eljárásrendben alkalmazandó új eljárás eredménytelenségi okot vezet be,
amely biztosítja, hogy a nemzeti eljárásrend vagy azon belül valamely eljárási szabály
alkalmazhatóságának felső értékhatárát meghaladó értékű szerződés ne kerülhessen
megkötésre a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárás alapján, függetlenül attól, hogy az
ajánlatkérő rendelkezne-e elegendő fedezettel a szerződéses ellenszolgáltatás tekintetében.
A javaslat a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának további
eseteit rögzíti a hatályos törvényhez hasonlóan.
A javaslat a hatályos szabályokkal egyezően lehetővé teszi továbbá, hogy az ajánlatkérő a
részvétel jogát fenntartsa az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint,
építési beruházás esetén egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. A
szabályozás elhagyja annak a gyakorlatban nem alkalmazott lehetőségét, hogy a Kormány
rendeleti szinten az általa irányított szervek vonatkozásában kötelezően is meghatározhatja,
hogy egyes esetekben az ajánlatkérők éljenek a fenntartás lehetőségével.
A javaslat újraszabályozza az ún. három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárások
szabályait. A változás lényege, hogy ez a jelenleginél még gyorsabb és egyszerűbb
eljárásforma, amely során az eljárás nem kerül nyilvános meghirdetésre, és az eljárás
megindításáról a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kell értesíteni, a hatályosnál
alacsonyabb értékhatárig lesz alkalmazható: ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült
értéke nem éri el a tizennyolc millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri
el a száz millió forintot. Az eljárás lefolytatható tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli formában
is, az ajánlattételi határidő minimális időtartamára vonatkozó előírás egyik esetben sem
alkalmazandó, az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni, a
szerződéskötési moratórium és az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati határidő
időtartama 5 napra rövidül. A három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárás újbóli
bevezetésének tapasztalatai azt mutatták, hogy az eljárás kedvez a mikrovállalkozások
közbeszerzésekben való részvételének. Ezt a jogpolitikai célt pedig azzal is erősíti a javaslat,
hogy kifejezetten kimondja: ha lehetséges, kkv-nak kell az ajánlattételi felhívást megküldeni.
Lényeges viszont, hogy ez az eljárásfajta a határon átnyúló gazdasági érdekekre tekintettel
nem alkalmazható. Ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, Magyarország
országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos.
Elektronikus licit
116.	§-hoz
A javaslat nemzeti eljárásrendben egy új, árubeszerzések esetén alkalmazható eljárási formát
vezet be az UNCITRAL mintatörvény alapján. Az elektronikus licitnek nevezett eljárás
lényege, hogy az eljárásban elektronikus árlejtésre ajánlat előzetes benyújtása nélkül kerül
sor. Az elektronikus licit háttérszabályait a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó
szabályai képezik, a javaslat az ettől való eltéréseket rögzíti lehetőséget adva a
részletszabályok kormányrendeleti szinten történő rögzítésére is.
Mivel az elektronikus árlejtés lefolytatását nem előzi meg az ajánlatok benyújtása, így a
javaslat rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt,
valamint köteles a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárni. Ajánlat
benyújtása helyett a gazdasági szereplőknek regisztrációs kérelmet kell benyújtaniuk, ami
alapján az ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket az elektronikus árlejtés
lefolytatásának részleteiről.
233
A javaslat szabályozza az ajánlati kötöttség számításának módját olyan módon, hogy az
ajánlatkérő a regisztrációs kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejártától, az ajánlattevő
pedig az elektronikus árlejtés során tett ajánlatához az elektronikus árlejtés lezárásától kötve
van. Ugyan az eljárásban előzetes ajánlat benyújtására nem kerül sor, azonban az ajánlatkérő
szakmai ajánlat benyújtására felhívhatja az ajánlattevőket, továbbá az elektronikus árlejtés
során tett ajánlatok elbírálása során köteles felhívni az ajánlattevőket a kizáró okokkal, KKV-
minősítéssel, alvállalkozók bevonásával kapcsolatos nyilatkozatok benyújtására. A kizáró
okokra vonatkozó nyilatkozat és a kizáró okok ellenőrzése körében a nemzeti eljárásrendben
rögzített szabályokat is alkalmazni kell. Az ajánlattevőknek felolvasólapot nem kell
benyújtaniuk.
Saját beszerzési szabályok alkalmazása
117.	§-hoz
Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő - választása szerint - saját eljárásrendet alkalmazhat,
amely a javaslat által előírt szabályoknál az ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást
tesz lehetővé.
Ez a jelentős egyszerűsítési lehetőséget továbbra is fenntartja, hiszen az ajánlatkérő a saját
eljárási szabályainak kialakításakor csökkentheti a benyújtandó igazolások és nyilatkozatok
számát, az eljárásokat rövidebbé teheti a határidők rövidítésével. A fenti adminisztrációs
terhek csökkenésén túl az is kedvezőbb helyzetet teremt az ajánlattevő kisvállalkozásokra
nézve, hogy mivel az így kialakított eljárás szabályait az ajánlatkérő köteles az eljárást
megindító felhívásban közzétenni, az ajánlattevők egyetlen forrásból értesülnek arról, hogy
milyen feltételeknek kell megfelelniük. Míg korábban mind az eljárást megindító felhívást,
dokumentációt és magát a törvényt is - gyakran szakértői segítség igénybevétele mellett -
tanulmányozniuk kellett ahhoz, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. A javaslat szerint az
ajánlatkérő felelőssége lesz az, hogy valamennyi szükséges információt az ajánlattevő
rendelkezésére bocsásson a megfelelő ajánlattételhez.
Lényeges mindemellett, hogy - összhangban az Európai Bizottság, a közbeszerzési
szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési
eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról (2006/C 179/02) szóló értelmező közleményével -
az ajánlatkérőnek saját eljárási szabályok előírása esetén is azokra az alapelvekre és alapvető
garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a javaslat - a Harmadik
Részben, valamint a minden közbeszerzés általános szabályait tartalmazó Első Részben -
előír. Az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az eljárással kapcsolatos minden, az
eljárás eredményére kiható döntést és információt közölnie kell a részt vevő gazdasági
szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések
indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A
garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként
ebben az esetben is biztosítja.
A javaslat meghatározza azon érvénytelenségi okokat, amelyeket köteles, illetve jogosult az
ajánlatkérő előírni az önálló eljárási szabályok kialakításakor (nem teremthet tehát újabbakat
ajánlatkérő), valamint hivatkozik az üzleti titokra vonatkozó rendelkezésekre.
234
NEGYEDIK RÉSZ
KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁS
XVIII.	Fejezet
A koncessziós beszerzési eljárások szabályai
118-128. §-hoz
A törvényjavaslat Negyedik Része tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az
építési és szolgáltatatási koncesszió megkötésére alkalmazandóak. A Negyedik Rész mellett
az építési és szolgáltatási koncessziók odaítélésére is alkalmazandó a törvény Első Része, így
az alapelveket, a beszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség hatályát, illetve az az alóli
kivételeket, az összeférhetetlenséget, a nyilvánosságot szabályozó rendelkezések. Több
esetben az Első Rész kifejezetten az építési és szolgáltatási koncessziókra vonatkozó sajátos
szabályt is rögzít, például a becsült érték kiszámítása és a törvény hatálya alóli kivételek
tekintetében, a Negyedik Részben kifejezetten a koncessziós beszerzési eljárás szabályai
nyertek elhelyezést. A törvényjavaslat szerződésekre és jogorvoslatokra vonatkozó részei
(Ötödik Rész és Hatodik Rész) szintén alkalmazandóak az építési és szolgáltatási
koncesszióra is.
A koncessziós beszerzési eljárás szabályait a törvényjavaslat Negyedik Része egységesen
szabályozza, az egyaránt irányadó a klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők (esetükben az
Első Rész rögzít az alkalmazás hatályát érintő különbségeket), valamint az uniós és nemzeti
értékhatárok felett (ezek esetében csak a közzététel külön jogszabályban foglalt szabályai
térnek el). Az egységes rendezést a szabályozás nagyfokú rugalmassága teszi lehetővé.
Tekintettel arra, hogy az irányelvi háttérszabályozás is rugalmasabban kezeli a harmadik
melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatásokat, az ezekre vonatkozó koncessziók
tekintetében nem kerül nemzeti értékhatár meghatározásra, tehát a koncessziós beszerzési
eljárás lefolytatása e szolgáltatások esetében csak uniós értékhatár felett kötelezettség az
ajánlatkérő számára.
A törvényjavaslat Negyedik Része - a koncessziós irányelv koncepciójával megegyezően -
nem rögzít részletesen szabályozott eljárási fajtákat, hanem egységesen tartalmazza azokat az
eljárási szabályokat, amelyeket az építési vagy szolgáltatási koncessziók odaítélésére
alkalmazni kell. Az eljárás egy vagy több szakaszból is állhat, a törvényjavaslat szabályai e
Részben olyan rugalmas megfogalmazásokat alkalmaznak, amelyek többféle felépítésű
eljárásra alkalmazhatóak lehetnek.
E szabályok, valamint az Első Részben foglaltak betartásával az ajánlatkérő a koncessziós
beszerzési eljárást szabadon alakítja ki. Az eljárást megindító felhívásban tájékoztatást kell
adnia az eljárásra vonatkozó alapvető információkról: a lebonyolítás menetéről, több
szakaszból álló eljárás esetében az egyes szakaszok céljáról, a befejezés indikatív
időpontjáról. Az eljárás menetére vonatkozó részletesebb tájékoztatást az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban is meg lehet adni. Az ajánlatkérőnek természetesen nincsen lehetősége
minden elképzelhető helyzetre szabályt alkotni, ez nem is követelmény. Olyan
részletezettséggel köteles az eljárás szabályait előre megadni, amelyet egyrészt a törvény
kifejezetten megkövetel (például ajánlati kötöttség, hiánypótlás lehetősége kapcsán
egyértelmű tájékoztatás), másrészt pedig ami az alapelveknek megfelelő, a gazdasági
235
szereplők számára kiszámítható eljárást jelent. Az eljárás rugalmasságát biztosítja, hogy
lehetséges módosítani vagy pontosítani az eljárás menetére vonatkozó információkat, az
ajánlatkérőnek azonban ilyenkor kiemelt figyelmet kell fordítania az alapelvek
érvényesülésére (például miután előzetesen jelezte, hogy mikor kell az ajánlati kötöttséggel
terhelt ajánlatokat benyújtani, ennek megtörténtét követően a verseny tisztaságának sérelmét
jelentené újabb ajánlatok bekérése - az erre vonatkozó előzetes rendelkezés hiányában), a
gazdasági szereplők értesítése mellett a határidők hosszabbítása is szükséges lehet és a
módosítás nem irányulhat valamelyik ajánlattevő előnyben részesítésére. Ha az eljárást
megindító felhívásban foglalt alapvető információk változnak, új hirdetményt kell közzétenni
és szintén szükséges lehet a benyújtási határidők módosítása.
Az eljárási szabályok közül kiemelést érdemel, hogy az ajánlatkérőnek - tekintettel e
szerződések összetettségére és a felhívás korlátozottabb kötelező tartalmára - kötelező
meghatározott közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők rendelkezésére
bocsátania. Az ajánlattételhez kapcsolódó, ahhoz szükséges információkat tartalmazó
közbeszerzési dokumentumokat azonban, amennyiben az eljárást megindító felhívás nem
tartalmaz ajánlattételre felhívást - a közbeszerzési eljárás szabályaitól eltérően -, az
ajánlattételre vonatkozó felhívás időpontjától elegendő rendelkezésre bocsátani. Ez
vonatkozhat különösen a részletesebb műszaki leírás megadására, az eljárás céljától,
felépítésétől függően az eljárást megindító felhívással egyidejűleg elegendő lehet az építési
vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó leírást - annak jellege és terjedelme,
nagyságrendje, vagy indikatív értéke meghatározásával - úgy megadni, hogy annak alapján a
gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni.
Szintén e szerződések összetettsége indokolja, hogy az ajánlatkérőnek meg kell határoznia
olyan, a gazdasági szereplők műszaki - szakmai alkalmasságához, valamint pénzügyi-
gazdasági helyzetéhez kapcsolódó követelményeket, amelyek az eljárásban való ajánlattétel
előfeltételét jelentik (alkalmassági követelmények). Ezek az alkalmassági követelmények nem
csak a közbeszerzési eljárások esetében előírható módokon határozhatóak meg, előírásuk
során azonban érvényesülnie kell a közbeszerzési eljárások tekintetében is fennálló
garanciális követelményeknek. Az irányelvi háttérnek megfelelően koncessziók esetében -
eltekintve a szociális és más sajátos szolgáltatások szabályaitól - nem alkalmazható az a
rendelkezés, hogy az ajánlatkérő meghatározott kritikus feladatok teljesítését személyesen az
ajánlattevőtől követelje meg. E szerződések sajátossága, hogy a koncessziós jogosult saját
gazdasági kockázatára, nagyobb önállósággal végzi tevékenységét, így - e szerződések
jellemző nagyságrendjét is figyelembe véve - a közbeszerzési eljárásoknál előírható megkötés
túlzott versenykorlátozást j elenthetne.
A kizáró okok tekintetében garanciális, hogy a közbeszerzési eljárásokkal megegyező kizáró
okok érvényesülnek, az ajánlatkérő döntésétől függően előírható kizáró okok is a törvényben
felsorolt körre korlátozódnak.
A koncessziós beszerzési eljárás rugalmassága, a lehetséges szerződéses konstrukciók
összetettségének figyelembe vétele megmutatkozik az értékelési szempontokra vonatkozó
szabályokban is. Koncessziós beszerzési eljárás esetén az eljárást megindító felhívásban az
értékelési szempontokat elegendő csökkenő fontossági sorrendben az eljárást megindító
felhívásban feltüntetni. Az ezekhez tartozó súlyszámokat, illetve adott esetben az értékelési
szempontok körében meghatározott alszempontokat, az értékelési szempontokra adható
pontszámokat és az értékelés során alkalmazott módszer leírását az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban - így tehát az eljárás felépítésétől függően nem feltétlenül az eljárást
236
megindító felhívással egyidejűleg - kell megadnia ajánlatkérőnek. További különbséget jelent
a közbeszerzési eljárás szabályaihoz képest, hogy az ajánlatkérőnek az alszempontokhoz nem
kell feltétlenül súlyszámot rendelnie, elegendő azok fontossági sorrendjét megadnia.
Egy kivételes szabályt is rögzít a koncessziós eljárásrend szabályozása arra az esetre, ha az
eljárásban olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt
nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő
nem láthatta előre. Az ilyen, az ajánlatkérő számára előre nem látható, kivételesen kedvező
ajánlat megfelelő figyelembe vétele érdekében az ajánlatkérő kivételesen módosíthatja - az
eljárást megindító felhívásban megadott fontossági sorrend tiszteletben tartásával - az
értékelési szempontok súlyszámát, vagy az azok keretében megadott alszempontok fontossági
sorrendjét. Ebben az esetben az ajánlatkérő minden ajánlattevőt köteles tájékoztatni a
módosulásról, és új ajánlattételre vonatkozó felhívást küld ki, tiszteletben tartva a huszonkét
napos minimális ajánlattételi határidőt. Az értékelési szempontok körében bekövetkező
utólagos változás tehát ilyen esetben sem jelentheti valamely ajánlattevő előnyben
részesítését, az esélyegyenlőség érdekében ilyenkor minden ajánlattevő számára új
ajánlattételi lehetőséget kell biztosítani. További garanciális rendelkezés, hogy e lehetőséggel
az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az eljárás több szakaszos, az eljárást megindító felhívásra
nem kellett ajánlatot benyújtani, hanem az ajánlatkérő az eljárás későbbi szakaszában a már
alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek küldött ajánlattételre felhívást, és az
eljárást megindító felhívás közzétételekor a gazdasági szereplők számára csak az értékelési
szempontok és azok fontossági sorrendje volt megismerhető.
A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata körében az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia,
hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban
meghatározott feltételeknek, és köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi
jelentkezések érvénytelenek, illetve van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell
zárni. Az egyes bírálati cselekmények sorrendjét, a bírálat menetét a törvény nem részletezi a
közbeszerzési eljárásokhoz hasonló módon. Azt az eljárásnak megfelelően az ajánlatkérő
maga alakíthatja ki, ennek keretében természetesen alkalmazhatja a közbeszerzési
eljárásoknál szabályozott módot (az alkalmassági követelmények és kizáró okok körében
előzetesen nyilatkozat alapján történő bírálat, majd a legkedvezőbbnek tekinthető
ajánlattevőtől az igazolások megkövetelése) is. Nem ad szabadságot a törvényjavaslat az
ajánlatkérők számára újabb érvénytelenségi okok meghatározására. Csak a törvényben
rögzített okokból van lehetőség az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására.
Nagyobb rugalmasságot enged ugyanakkor a törvény az eredménytelenné nyilvánítás
tekintetében, az eljárás ugyanis az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban
meghatározott esetekben is eredménytelenné nyilvánítható. Éppen a koncessziók
bonyolultabb feltételrendszere, adott esetben az ajánlattevők általi finanszírozás költségeinek,
a koncessziós szerződési modell gazdaságosságának nehezebb kiszámíthatósága indokolja,
hogy az ajánlatkérő nagyobb szabadságot kapjon a szerződés megkötésétől való visszalépésre.
Garanciális rendelkezés ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő döntése soha nem lehet önkényes,
annak mindig a gazdasági szereplők számára előre megismerhető objektív szempontokon kell
alapulnia.
A koncessziós beszerzési eljárásrend alkalmazásának, a rugalmasabb eljárási szabályoknak
indokát az adja, hogy építési és szolgáltatási koncesszió esetében a tevékenység végzéséhez
kapcsolódó gazdasági kockázatvállalás a koncessziós jogosultat terheli. Amennyiben az
eljárás során a szerződés feltételrendszere úgy alakul, hogy mégsem valósulna meg valódi
237
kockázatvállalás a szerződő fél részéről, ilyen módon a szerződés megkötését megelőzően a
szigorúbb, közbeszerzési eljárási szabályokat kellett volna alkalmazni, az ajánlatkérő nem
fejezheti be szerződéskötéssel a koncessziós beszerzési eljárást, hanem köteles azt
eredménytelenné nyilvánítani. Annak érdekében, hogy ezt a helyzetet megelőzve az
ajánlatkérő adott esetben újranyithassa a tárgyalásokat a gazdasági szereplőkkel a szerződéses
feltételekről, a koncessziós beszerzési eljárásrend szabályai a tárgyalások kapcsán azt is
rögzítik, hogy az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményezhet a gazdasági szereplőkkel, vagy
újranyithatja a tárgyalásokat, ha az ajánlatok értékelését követően észleli, hogy a
legkedvezőbb ajánlat feltételeit figyelembe véve a 8. § (7) bekezdése szerinti feltétel vagy a
133. § (2) bekezdés szerinti feltétel nem teljesülne.
A hirdetménnyel induló koncessziós beszerzési eljárás általános szabályait követően a
törvényjavaslat két olyan eljárási rendet is szabályoz - a hirdetmény nélküli koncessziós
beszerzési eljárás és a szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók eljárásaira
alkalmazható sajátos szabályokat -, amelyek az általános szabályokhoz képest a törvény által
meghatározott körben eltérésre adnak lehetőséget.
Hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárás alkalmazására - hasonlóan a közbeszerzési
eljárásokhoz - korábbi eredménytelen eljárást követő, vagy a szerződő fél személyét eleve
meghatározó helyzetekben kerülhet sor. Kiemelendő, hogy a koncessziók, mint sajátos
szerződési modell jellemzőiből adódóan az uniós jogalkotó nem feltételezte, hogy rendkívüli
sürgősséggel fellépő vis maior helyzetekben az ajánlatkérő számára a gyors megoldáshoz
reális alternatíva lenne ilyen szerződéses konstrukció választása, így nem is adott lehetőséget
rendkívüli sürgősségre alapozva hirdetmény nélküli eljárásfajta választására építési vagy
szolgáltatási koncesszió megkötését megelőzően.
XIX.	Fejezet
Sajátos tárgyú koncessziókra vonatkozó speciális szabályok
Szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
129.	§-hoz
A szociális és egyéb 3. melléklet szerinti szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok arra
figyelemmel kerültek megfogalmazásra, hogy lehetőséget adjanak az ilyen szolgáltatások
megszervezéséhez kapcsolódó sajátos igények - különösen a magas minőségi szint, a magas
fokú biztonság és megfizethetőség, az egyenlő bánásmód, valamint az egyetemes hozzáférés
és az igénybe vevők jogainak védelme - érvényesítésére. Így például amennyiben ugyanazon
szolgáltatás ellátására több szolgáltatóval kíván ajánlatkérő szerződést kötni, ugyanakkor
érvényesül a szelektivitás, tehát nem áll fenn az - az irányelv (13) preambulum bekezdésében
említett - körülmény, hogy valamely előre rögzített feltételeknek megfelelő bármely
gazdasági szereplő jogosult lenne a szolgáltatás nyújtására.
238
ÖTÖDIK RÉSZ
A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
XX.	Fejezet
A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések
130.	§-hoz
A törvényjavaslat Ötödik Része azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a törvény
hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkoznak. A törvény külön említi az innovációs
partnerségi szerződést, amelynek célja, hogy az innovációs partnerség során, mint speciális
célú közbeszerzési eljárásban a kutatási és fejlesztési folyamat egyes lépéseit és a beszerzés
feltételeit rendezze, erre a megállapodásra ezért számos, a szerződésekre vonatkozó
rendelkezés nem értelmezhető és így nem alkalmazható. Amennyiben az innovációs
partnerségi megállapodás alapján a beszerzés megvalósítására kötött közbeszerzési
szerződésre értelmezhető, az Ötödik Rész rendelkezéseit már ezen szerződésekre is
alkalmazni kell.
A szerződés megkötése
131.	§-hoz
A szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések alapvetően a hatályos szabályoknak
megfelelően alakulnak. Továbbra is irányadó, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevővel vagy
ajánlattevőkkel, a közbeszerzési eljárásban kialakult végleges feltételek szerint kell megkötni,
és az értékelés során figyelembe vett ajánlati tartalmi elemeknek mindenképpen a szerződés
tartalmává kell válnia, azaz a nyertes ajánlattevő, mint szerződő fél számára szerződéses
kötelezettségként is meg kell jelennie. A javaslat továbbra is tartalmazza, hogy amennyiben
az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek
tekintetében nyertesekkel kell szerződést köt. Kiemelendő azonban, hogy e rendelkezés nem
zárja ki, hogy amennyiben egy ajánlattevő több rész esetében is nyertes lenne, akkor vele az
ajánlatkérő valamennyi érintett rész tekintetében egy dokumentumba (szerződésbe) foglalja.
Ennek lehetőségét azonban az ajánlatkérőnek érdemes már előre a közbeszerzési
dokumentumokban a gazdasági szereplők tudomására hoznia.
A szerződéskötési moratórium szabályai - a jogorvoslati irányelvek és a koncessziós irányelv
rendelkezéseinek megfelelően - uniós eljárásrendben változatlanok, azokat a koncessziós
beszerzési eljárást követően is alkalmazni kell. A moratórium alóli kivétel esetei annyiban
változtak, hogy a koncessziós beszerzési eljárás és az új beszerzési technikák kapcsán a
törvénybe bekerült új eljárási lehetőségekre is utalnak. Nemzeti eljárásrendben a legkisebb
értékű szerződéseknél, ahol a szerződések értékére tekintettel nyilvános meghirdetés nélküli
eljárás megindítására van lehetőség, a gyors szerződéskötés érdekében a szerződéskötési
moratórium időszaka öt napra rövidül.
A szerződéskötési kötelezettség szabálya annyiban módosul, hogy az ajánlatkérőnek vagy
nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesüléshez azt kell
bizonyítania, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően
beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés
megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől
való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. A szerződéskötés alóli mentesülés új szabálya
239
továbbra is szigorúbb a Ptk-nak a fennálló szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülésre
vonatkozó általános szabályához képest, ugyanakkor közelebb viszi a Kbt. szabályait a Ptk.
rendelkezéseihez.
Különleges szerződés teljesítési feltételek
132.	§-hoz
Az ajánlatkérőknek továbbra is lehetőségük van arra, hogy a szerződés teljesítése során
különleges - az adott tárgyú szerződésekre nem tipikusan jellemző, hanem különösen
környezetvédelmi, szociális vagy az innovációt ösztönző - feltételek teljesítését követeljék
meg. Az ilyen feltételeknek a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, lényeges azonban,
hogy az új törvény - az irányelvek megváltozott koncepciójának megfelelően - a szerződés
tárgyához való kapcsolódást tágan értelmezi. Továbbra is irányadó, hogy az előírt feltétel az
adott szerződés teljesítésére, és nem az ajánlattevő általában folytatott üzletpolitikájára
vonatkozhat. Az ajánlatkérőnek különleges szerződés teljesítési feltétel előírásakor fokozott
figyelmet kell fordítania az alapelvek, így különösen az Európai Unióban letelepedett
vállalkozások esélyegyenlőségének betartására. A feltételeket olyan módon kell
megfogalmazni, hogy az közvetetten se jelentsen hátrányos megkülönböztetést az uniós
vállalkozások között. A törvényjavaslat bővíti az előírható különleges feltételek példálózó
felsorolását, a munkaerő piacon hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának elősegítése
érdekében előírható például, hogy az adott szerződés teljesítése keretében a teljesítésben részt
vevők képzésben részesüljenek.
A szerződés időtartama
133.	§-hoz
A szerződés időtartamáról rendelkező § továbbra is fenntartja azt az általános szabályt, amely
a közpénzek hatékony elköltésének céljával összhangban az indokolatlanul hosszú
szerződéses időtartamot nem teszi lehetővé. A koncessziós irányelv rendelkezéseinek
megfelelően - a koncesszió túlzott piaclezáró hatását megelőzendő - építési és szolgáltatási
koncesszió esetében külön kötelezettségként jelentkezik, hogy amennyiben az építési vagy
szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal
kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely
alatt - ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési
beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez
kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései, és a befektetett tőke ésszerű
hozamot tud termelni. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében továbbá kifejezetten ki is
mondja a törvény, hogy nem lehetséges határozatlan időre történő szerződéskötés. Ezen
szabályok magának a koncessziónak a fogalmából és legfőbb jellemzőjéből, az ajánlattevőt
terhelő üzleti kockázatból is erednek, amely a befektetésekhez képest indokolatlanul hosszú
időtartam esetében már nem jelentene valódi kockázatot. Az építési és szolgáltatási
koncessziónak tehát olyan időtartamra kell korlátozódnia, amely alatt - ésszerű feltételezések
alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek befektetései és ésszerű hozamot tud
elérni, a koncesszió fogalmából adódóan ugyanakkor természetesen e megtérülésnek csak a
lehetősége áll fenn az adott időtartam alatt, az a piaci kockázatok függvényében bizonytalan
és nem lehet garantált.
240
A szerződés biztosítékai
134.	§-hoz
A törvényjavaslat a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségeit figyelembe véve
továbbra is fenntartja a teljesítés elmaradásával és a hibás teljesítéssel kapcsolatos szerződési
biztosítékok mértékének korlátozását. A hatályos közbeszerzési törvény biztosítékokat érintő
rendelkezései 2014. március 15-i hatállyal az új Polgári Törvénykönyv szabályainak
megfelelően módosításra kerültek, így azok átfogó felülvizsgálatára nem volt szükség. A
törvényjavaslat arra törekszik, hogy néhány kiegészítő szabállyal a kkv-k esélyegyenlőségét
még inkább előmozdítsa. Ennek megfelelően került a törvényjavaslatban kifejezetten
kimondásra a törvényben korlátozott mértékű biztosítékok újratöltésére vonatkozó
szerződéses feltétel tilalma, valamint - az előlegre vonatkozó szabályoknál - a kötelezően a
szerződő fél számára biztosítandó előleg tekintetében az ajánlatkérő részéről a biztosíték
kérésének kizárása. A biztosítékok újratöltésének kizárására vonatkozó feltétel nincs
ellentétben azzal a rendelkezéssel, mely szerint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél egyik
biztosítéki formáról a másikra áttérhet, azonban a biztosítéknak a szerződésben foglalt
összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Ez utóbbi
szabály ugyanis csak arra vonatkozik, hogy az ajánlattevő más biztosítéki formára áttérve
kiválthatja a már meglévő biztosítékát (például a befizetett készpénz helyett bankgaranciát
hozhat). Abban az esetben, ha az ajánlatkérő garanciális lehívásai miatt a biztosíték
összegének rendelkezésre álló mértéke már csökkent, akkor az ennek megfelelő összeget kell
biztosítani az áttérés során, és ezzel összefüggésben nem lehet olyan időszak, amikor a
biztosíték nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére.
A szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekre irányadó sajátos rendelkezések
135-136. §-hoz
A közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések
teljesítésére vonatkozó szabályok 2014. március 15-i hatállyal az új Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseinek megfelelően kerültek kialakításra, így azok átfogó felülvizsgálatára nem
volt szükség. A fizetési határidők és a késedelmi kamat, illetve a késedelem esetén fizetendő
behajtási költségátalány ajánlatkérőkre vonatkozó szabályai - az Európai Parlament és a
Tanács késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének átültetésével -
továbbra is a Ptk-ban találhatóak.
Különösen a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében a
törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a két hónapot meghaladó építési beruházások esetében
kötelezően biztosítandó előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő
nem teheti függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától. Ezáltal az előleg igénybe
vehetővé válik azon kisvállalkozások számára is, és ösztönzi a közbeszerzésekben való
részvételüket, amelyek eddig a biztosíték nyújtási kötelezettség miatt nem tudtak élni előleg
lehívásának lehetőségével. Lényeges, hogy a törvényjavaslat csak a közbeszerzésekre
általánosan irányadó kötelező előleg minimális mértékét, illetve az ehhez kapcsolódó
biztosíték-mentességi szabályokat tartalmazza. Más jogszabály - például az uniós forrásból
megvalósuló beszerzések tekintetében a vonatkozó kormányrendelet - nagyobb összegű
kötelező előleg nyújtását és ahhoz kapcsolódó biztosíték mentességet is előírhat, illetve
természetesen maga az ajánlatkérő is meghatározhat a törvényi minimumnál a szerződő
partner számára kedvezőbb rendelkezéseket.
241
A szerződés érvénytelensége
137. §-hoz
A szerződés érvénytelensége kapcsán a törvényjavaslat szintén fenntartja a 2014. március 15-i
hatállyal az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően kialakított szabályokat.
Eltérést jelent a jelenlegi szabályokhoz képest és az ajánlatkérők, valamint a gazdasági
szereplők számára növelheti a megkötött szerződésekbe vetett bizalmat, hogy az -
érvénytelenség jogkövetkezményének elkerülését szolgáló - előzetes átláthatósági hirdetmény
közzétételére nem csak a házon belüli szerződéskötés, hanem más törvényi kivétel
alkalmazásával történő szerződéskötés esetén is sor kerülhet.
A szerződés teljesítésében részt vevők
138-140. §-hoz
A szerződés teljesítésében részt vevőkre vonatkozó szabályok meghatározzák egyrészt a
szerződés teljesítésében közreműködőkre irányadó sajátos rendelkezéseket, másrészt -
természetesen a közreműködőknél jóval szűkebb határok között - rendelkeznek a szerződő
felek személyében bekövetkező jogutódlás lehetséges eseteiről.
A szerződés teljesítésében részt vevőkre vonatkozó követelmények azon szabályokkal állnak
összhangban, amelyek az alkalmasság igazolása körében meghatározzák az ajánlattevő
számára a más szervezet kapacitásainak igénybe vételére vonatkozó lehetőségeket. Lényeges
változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a szakemberekre és referenciákra, valamint a
nyilvántartásban szereplésre, szervezeti tagságra vonatkozó alkalmassági követelmények
esetében külső szervezet akkor vehető igénybe az alkalmasság igazolásához, ha a szerződés
teljesítése során azt a feladatot, melyre vonatkozóan az ajánlattevő alkalmasságát igazolta,
ténylegesen ez a szervezet teljesíti. Meghatározott alkalmassági követelmények igazolása
esetén megkövetelt tehát a szerződés teljesítésében való személyes részvétel. Szakemberek
esetében ez a követelmény nem csak a külső gazdasági szereplő bevonására, hanem az
alkalmasság igazolásakor bemutatott saját szakember részvételére is vonatkozik.
A fenti alkalmassági követelmények igazolásakor bemutatott szervezetek vagy szakemberek
bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás,
egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy
szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel
azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a
közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg. A
törvényjavaslat tehát egyrészt elősegíti a tisztességes eljárások megvalósulását azáltal, hogy
az alkalmasság külső szervezet általi igazolásához meghatározott esetekben a teljesítésbe való
bevonási kötelezettséget kapcsol, másrészt ugyanakkor figyelemmel van a gazdasági
szereplők igényeire is, és a teljesítés során csak olyan feltételekhez köti valamely
közreműködő lecserélését, amely az alkalmasság fennmaradása tekintetében indokolt, nem
kíván ugyanakkor a gazdasági élet számára indokolatlan akadályokat megfogalmazni.
A törvényjavaslat egyértelműen megfogalmazza, hogy - összhangban az alkalmasság
igazolására és az alvállalkozók megnevezésére vonatkozó lehetőségekkel - közbeszerzések
esetében az ajánlatkérő főszabály szerint nem korlátozhatja, kötheti feltételhez az ajánlattevő
jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, amennyiben az eljárás során a 65. § (10)
bekezdés szerinti lehetőséggel élt. Azaz amennyiben már az eljárás során előírta, hogy
bizonyos alapvető fontosságú feladatokat az ajánlatevőnek kell teljesítenie, e körben nem
242
működhet közre a teljesítésben alvállalkozó, tehát mégis lehetséges a közbeszerzési eljárásban
az alvállalkozó igénybe vételét bizonyos körben korlátozni.
Az alvállalkozók tekintetében, amennyiben nem a fentiek szerinti, alkalmasságot igazoló
szervezetekről van szó, a korábban megnevezett alvállalkozók cseréje nem esik törvényi
korlátozás alá, ugyanakkor az ajánlatkérőt az ajánlattevőnek tájékoztatnia kell a teljesítésben
részt vevő minden alvállalkozóról, és - amennyiben a megelőző közbeszerzési eljárásban az
adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is,
hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
Továbbra is fenntartja a törvényjavaslat - az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint -
azt a speciális szabályt, amely arra a sajátos esetre vonatkozik, amikor a megelőző
közbeszerzési eljárásban valamely szervezet vagy szakember személye az eljárás eredményét
meghatározó körülmény volt. Ilyen esetben csak szűkebb körben, a jogutódlás olyan eseteiben
változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden
releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az
értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának
tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye pedig csak az ajánlatkérő
hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden
releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
A törvényjavaslat az új irányelvi szabályok szerint, azokat konkrétabb és egyértelműbb
esetekre lefordítva az eddigieknél kis mértékben szélesebb körben teszi lehetővé az
ajánlattevőként szerződő fél pozíciójában a jogutódlást. Az ajánlattevői oldalon bekövetkező
jogutódlás egyik lehetséges esete, amikor a szerződésben előre pontosan rögzített feltételek
szerint történik a jogutódlás vagy projekttársaság vagy a projekt befejezésének biztosítása
érdekében a finanszírozást nyújtó, illetve az utóbbi által jelölt jogi személy részéről.
A jogutódlás további megengedett esetei a következők:
-	a jogi személy átalakulása, egyesülés vagy szétválás során történő jogutódlás,
-	a sajátos szabályok alá eső jogi személy esetében az előbbieken túl a jogutódlással
megszűnés más lehetséges esetének következménye,
-	egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel,
eszközökkel és munkavállalókkal) - vagy nem gazdasági társaság jogi személy esetén
az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra,
-	az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés
átruházásra.
Látható, hogy bizonyos körben a jogutódlás nem egyetemes formája is elfogadott az új
szabályozás szerint. Az ajánlattevő személyében bekövetkező változás mindkét fenti
esetköréhez (azaz az a) pont szerinti, előre jelzett változások és a jogutódlás b) pont szerinti
esetei) kapcsolódnak azok a további feltételek, hogy a jogutód nem állhat a közbeszerzési
eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt és - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint,
a 138. § (2)-(4) bekezdéseinek alkalmazásával - megfelel a közbeszerzési eljárásban
alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem a törvény alkalmazásának a
megkerülését célozza.
A szerződő felek személyével kapcsolatban a törvényjavaslat egy bekezdésben utal arra is,
hogy az ajánlatkérői oldalon is elképzelhető a szerződésekben jogutódlás, melynek korlátja,
243
hogy az nem irányulhat a közbeszerzési kötelezettség megkerülésére az ajánlatkérők részéről,
a jogutódlás pontos formái és esetei tekintetében - melyek ajánlatkérői oldalon igen gyakran
valamely hatásköri változáshoz kapcsolódnak - a törvényjavaslat nem tart szükségesnek
részletesebb szabályozást.
A jogutódlás egy speciális esete a projekttársaság általi teljesítés, melynek szabályain a
törvényjavaslat alapvetően nem változtat. Új lehetőségként jelenik meg a projekttársaság
kapcsán, hogy az ajánlatkérő olyan módon is előírhatja projekttársaság létrehozását, hogy
annak a nyertes ajánlattevők mellett maga is tagjává válik, ilyen módon közfeladatát a
magánszférával való intézményes együttműködés (IPPP) keretében valósítja meg.
Szerződésmódosítás
141.	§-hoz
Az új közbeszerzési irányelvek és a koncessziós irányelv - a korábbi irányelvektől eltérően -
már kifejezetten rendelkezik arról, hogy a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás
eredményeként kötött szerződések milyen feltételekkel módosíthatóak. Az uniós bírósági
gyakorlat megközelítésének megfelelően a szabályozás azt határozza meg, hogy melyek azok
az esetek, amikor a módosítás nem tekinthető - nagyságrendjénél, illetve körülményeinél
fogva - új beszerzésnek, és ilyen módon új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
módosítható az eredeti szerződés.
A törvényjavaslat a módosítás közbeszerzési szempontból elfogadott - új közbeszerzési
eljárást nem igénylő - eseteit három csoportba rendezi. Az első, feltehetőleg a jövőben
leggyakrabban alkalmazandó eset azt a de minimis határt rögzíti, amelyet el nem érő értékű
módosítás - amennyiben a szerződés alapvető jellemzőit egyébként nem változtatja meg -
további feltételek fennállása nélkül is mindig jogszerűnek tekinthető. Az ebből a szempontból
releváns értékhatár az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződéseknél kettős: sem az
uniós értékhatárt, sem az eredeti szerződés 10, illetve építési beruházás esetében 15 %-át nem
haladhatja meg a módosítás, illetve több módosítás együttes értéke. Az uniós értékhatár alatti
szerződéseknél a módosítás értéke tekintetében csak a szerződés értékéhez viszonyított
százalékos korlátozást kell figyelembe venni, a nemzeti közbeszerzési értékhatár meghaladása
még nem jelenti a módosításra vonatkozóan ezen jogalap alkalmazásának akadályát.
A második esetcsoport - függetlenül attól, hogy a lényeges módosítás bírósági gyakorlatban
kidolgozott ismérvei fennállnak-e - bizonyos sajátos körülmények fennállása esetén teszi
lehetővé a módosítást. A korábbi uniós bírósági gyakorlat alapján ezen eseteket a
jogalkalmazóknak szűken kell értelmeznie. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás lehetséges jogalapjai között már nem tartalmazza a kiegészítő
építési beruházás és kiegészítő szolgáltatás megrendelés eseteit, az ilyen jellegű (sőt, a
hatályos szabályokhoz képest szélesebb körű) kiegészítő munkák a jövőben új eljárás
lefolytatása nélkül lehetnek szerződésmódosítással kezelhetőek.
A második esetcsoportba tartozik az a - jelenleg is alkalmazott - lehetőség, amikor a
szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a
szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát
(például arra az esetre, ha a tényleges teljesítés során felmerül, hogy adott munkanemet az
eredmény eléréséhez nagyobb mennyiségben kell elvégezni). Ebben az esetben polgári jogi
értelemben, mivel a felek nem módosítják új megegyezéssel eredeti megállapodásuk
tartalmát, valójában nincs szó szerződésmódosításról, az uniós közbeszerzési jog funkcionális
244
megközelítésével ugyanakkor a felek közötti jogviszonyban beállt ilyen változást is a
szerződésmódosítás esetei között helyezett el. Az egyes feltételek közötti logikai kapcsolat
irányelveknek megfelelő megőrzése érdekében a törvényjavaslat is itt helyezi el a
jogviszonyban bekövetkező, előre meghatározott változások esetét. Általános, garanciális
jellegű korlátként érvényesül az előre rögzített változások esetében is, hogy azok nem
rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános
jellegét. Előre sem foglalható például a szerződésbe olyan rendelkezés, amely meghatározott
feltételek bekövetkezése esetén alapvetően megváltoztatná a beszerzés tárgyát, vagy például
koncessziós szerződéses feltételrendszer helyett egyszerű közbeszerzési szerződésre
változtatná a szerződést.
A módosítás további lehetséges esete, amikor az eredeti szerződő féltől további építési
munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti
szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása nem megvalósítható
gazdasági vagy műszaki okból és a szerződő fél változása az ajánlatkérő számára jelentős
hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Ez a lehetőség azokra a - szűk
körű, jellemzően valamely speciális technológia alkalmazásával járó - esetekre vonatkozik,
amikor gazdasági vagy műszaki okból nem létezik alternatíva az ajánlatkérő számára, mint az
eredeti szerződő féllel való szerződés.
A gyakorlat számára - különösen amennyiben a de minimis módosítási küszöböt meghaladó
értékű kiegészítő munkák válnak szükségessé - fontos a kellő gondossággal az ajánlatkérő
által előre nem látható okból szükséges módosítások megtételének lehetősége. A módosítás
három törvényi feltétele (kellő gondossággal az ajánlatkérő számára előre nem látható ok, a
szerződés általános jellegének fennmaradása, az értékre vonatkozó korlátozás) konjunktív.
Kiemelendő, hogy a módosítás ezen lehetséges esete a jelenlegi kiegészítő építési beruházás,
illetve szolgáltatás megrendelés feltételrendszerénél kevesebb feltételt támaszt, így lehetőség
nyílhat az új Ptk. értelmében vett pótmunkák - azaz a szerződéshez kapcsolódó új
megrendelői igényt megtestesítő munkák - közbeszerzési szempontból jogszerű elrendelésére
is.
A harmadik, a törvényjavaslat által megfogalmazott esetcsoport a nem lényeges módosítások
köre. A törvényjavaslat itt jeleníti meg - a jelenlegi Kbt. 132. §-a alapján a jogalkalmazók
számára már ismerős -, az Európai Bíróság gyakorlatában kidolgozott feltételrendszert,
amelynek alapján egy módosítás lényegessége megítélhető. Amennyiben a módosítás nem
lényeges, az jogszerűen megvalósítható, abban az esetben is, ha egyébként az első két
esetcsoportba tartozó módosítási feltételek nem állnak fenn. Elvileg az is elképzelhető, hogy a
de minimis küszöbnél nagyobb mértékben nő az ellenszolgáltatás, ugyanakkor a módosítás e
feltételek alapján mégsem tekinthető lényegesnek, a lényegesség feltételeinek fennállása
ugyanakkor mindig körültekintően, kizárólag az adott eset egyedi körülményeit figyelembe
véve ítélhető meg. A hatályos szerződésmódosítási szabályhoz képest kiemelendő különbség,
hogy a szerződés gazdasági egyensúlyának megváltozását a törvényjavaslat nem vélelmezi
egy meghatározott százalékos érték felett, az mindig egyedileg vizsgálandó, valamint, hogy a
módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez
képest jelentős új elemre nem terjesztheti ki.
245
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése a szerződés teljesítése során
142.	§-hoz
A törvényjavaslat több szabályozási elemmel járul hozzá ahhoz, hogy a közbeszerzések során
a szerződés tejesítésének szakaszában megfelelően érvényesüljön az ajánlattevők felelőssége
az eljárás során tett vállalásaikért, és ennek megfelelően a közpénzekkel való felelős
gazdálkodás elve érvényesüljön.
A törvényjavaslat egyrészt megerősíti a szerződések módosításának és teljesítésének
ellenőrzését. Az eddig is létező közzétételi kötelezettségeken túl az ajánlatkérőkre a
teljesítéshez kapcsolódóan részletes dokumentálási kötelezettséget telepít, és a Közbeszerzési
Hatóságot hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosítja fel a Kbt-ben foglaltak betartására
vonatkozóan, amelyhez jogsértés esetén a Hatóság számára további hivatalbóli jogorvoslat
indítási, illetve keresetindítási kötelezettséget kapcsol.
Az erős eljárási eszközök másrészt újonnan megfogalmazott követelmények érvényesítésére
is szolgálnak, amelyek a szerződésszegésekkel kapcsolatos igények érvényesítéséhez
köthetőek. A törvényjavaslat kimondja, hogy a verseny tisztaságának, az esélyegyenlőség és
egyenlő bánásmód, valamint a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének megsértését
jelenti, ha a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése elmarad olyan esetben, amikor
az érintett ajánlattevői kötelezettség a közbeszerzési eljárásban értékelésre került, vagy ha a
szerződésszegés eredményeként beállt tényleges állapot a szerződés tartalmától olyan
mértékben tér el, amely - amennyiben a felek szerződésüket így módosították volna -
szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdés a)-c) pontjai szerint lényeges módosításnak
minősülne. Az ajánlattevők közötti esélyegyenlőség ugyanis azonos módon sérül akkor, ha
ténylegesen a szerződés tartalmától eltérő teljesítés valósul meg, és - feltéve, hogy a polgári
jog szabályai szerint annak helye lenne - nem alkalmazzák a szerződő féllel szemben ennek
alapján alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket, mint amikor a szerződést utólag
lényegesen módosítják. Az eljárás során értékelt ajánlattevői vállalások nem teljesítését a
törvényjavaslat külön is kiemeli, azokra vonatkozóan tehát mindenképpen követelmény a
lehetséges jogkövetkezmények (ide nem értve a felmondás és elállás lehetőségét)
érvényesítése, abban az esetben is, amennyiben a szerződésszegés egyébként nem jár jelentős
következményekkel. Tekintettel arra, hogy a fenti rendelkezések megsértése esetén
közbeszerzési jogsértés valósul meg, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Döntőbizottság
eljárását kezdeményezi. Mivel ugyanakkor a közbeszerzési jogsértés megállapításának olyan
polgári jogi előkérdése merülhet fel (különösen, ha a felek által vitatott a szerződésszegés
ténye), amelynek eldöntése nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, a törvényjavaslat arról
is rendelkezik, hogy ha a jogsértés tárgyában a közbeszerzési ügy érdemi eldöntése a
szerződésszegés megtörténtének előzetes elbírálásától függ, a Közbeszerzési Döntőbizottság a
szerződésszegés tényének megállapítása iránt pert indít, és egyidejűleg az eljárást
felfüggeszti.
A törvényjavaslat a szerződésmódosítások irányelvi korlátainak átültetésével a verseny
tisztasága és az esélyegyenlőség szempontjai alapján nem megengedhető, közbeszerzési
szempontból jogszerűtlen módosítások határait állította fel az előző §-ban. A törvényjavaslat
ezen esetek mellett fogalmaz meg egy olyan szabályt, amely a közpénzekkel való felelős
gazdálkodás követelményére tekintettel egy sui generis semmisségi okot rögzít a Kbt-ben. A
törvényjavaslat értelmében semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes
ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve a
szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei (ide nem értve adott esetben a
246
felmondás vagy elállás jogának gyakorlását) alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős
lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő
többletmunka költségeket, vagy egyébként indokolatlanul átvállaljon a szerződés alapján a
nyertes ajánlattevőt terhelő egyéb kockázatokat. A törvényjavaslat tehát semmisnek minősíti
az olyan szerződésmódosítást, amely vagy az ajánlattevői - egyébként ki nem menthető -
szerződésszegés vagy jogkövetkezményei alkalmazásának elkerülését célozza, vagy az
ajánlattevőt terhelő kockázatok indokolatlan átvállalását eredményezi az ajánlatkérő részéről.
Valamely kockázat átvállalásának indokoltsága kapcsán az adott helyzet összes körülményét
mérlegelnie kell a bíróságnak, így különösen, hogy az adott kockázat polgári jogilag hogyan
ítélhető meg (az adott körülményre tekintettel fennállnának-e a bírói szerződésmódosítás
feltételei, vagy hivatkozhatna-e az ajánlattevőként szerződő fél arra, hogy az adott körülmény
kapcsán a szerződés úgy lehetetlenülne, amelyért nem felelős), illetve, hogy a szabályozás
céljára, a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra tekintettel milyen következményekkel
járna a kockázat átvállalása vagy annak elmaradása. Tekintettel arra, hogy a szerződés
semmisségének megítélése, az előbbi szabály érvényesítése polgári jogi kérdés, arra nem a
Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel, hanem a Közbeszerzési Hatóság pert
indít a módosítás érvénytelensége és az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása iránt.
(A rendelkezés nem zárja ki, hogy egy adott módosítás közbeszerzési szempontból is
jogszerűtlennek minősüljön az előző § alapján, amelynek megítélésére döntőbizottsági eljárás
indulhat).
A törvényjavaslat azzal is erősíti az ajánlattevői oldal felelősségét, hogy a súlyos
szerződésszegésekhez a jövőbeni közbeszerzésekből történő lehetséges kizárás
következménye is kapcsolódik. A kizárásra lehetőséget adó szerződésszegések kapcsán az
ajánlatkérőt a Közbeszerzési Hatóság felé bejelentési kötelezettség terheli. A Hatóság a
jogerős bírósági határozatban megállapított, vagy a gazdasági szereplő által elismert
szerződésszegési eseteket közzé is teszi, ilyen módon az ajánlatkérők értesülnek azokról az
esetekről, ahol jogorvoslati kockázat nélkül tudják alkalmazni a kapcsolódó kizáró okot.
A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések
143.	§-hoz
A törvényjavaslat az irányelvi szabályokkal összhangban biztosítja, hogy a szerződés
módosításával kapcsolatos közbeszerzési szabályok betartásának, valamint az uniós jog
alapján fennálló kötelezettségszegés esetén a tagállam azon kötelezettsége teljesítésének,
hogy az érintett jogviszonyt szüntesse meg, ne legyen polgári jogi szempontból akadálya. A
törvényjavaslat azért azokban az esetekben, ahol az uniós jog alapján ez követelmény (vagy a
folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében tagállami érdek lehet),
biztosítja, hogy az ajánlatkérőknek lehetőségük legyen a szerződés felmondására, vagy -
amennyiben az elállás jogának gyakorlására a Ptk. alapján lehetőség van - az attól való
elállásra.
Irányelvi rendelkezés átültetését jelenti az a szabály is, amely szerint az ajánlatkérő köteles a
szerződést felmondani, vagy - a Ptk-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés
megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás
során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
A törvényjavaslat fenntartja továbbá, hogy az offshore vállalkozások közbeszerzésekből
történő kizárását a szerződések teljesítése során bekövetkezett változások kapcsán is
érvényesíteni kell.
247
HATODIK RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK
XXI.	Fejezet
A jogorvoslati eljárás szabályai
144.	§-hoz
E fejezettel kezdődnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai.
Az Európai Unió joga a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza,
mivel a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése
megköveteli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek hatékonysága
érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő jogorvoslati eszközöket biztosítani az
ajánlattevők számára az uniós jog közbeszerzési eljárás során történő megsértése esetén: a
megfelelő jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más
tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes uniós közbeszerzési piacot.
Az európai uniós jog külön-külön szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérők és az ún.
közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén
igénybe vehető jogorvoslatokat. Az ún. klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel
összefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, az ún. közszolgáltatók
közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza, a két
irányelv módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv ugyanakkor teljes mértékben
egységesítette a két eljárásrendhez kapcsolódó jogorvoslat szabályait.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó uniós irányelvek koordinatív
jellegűek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg,
ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag
tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba
történő átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében.
Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők (és
ajánlattevők) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek
rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a
jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések
megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye
azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűsége minél előbb helyreálljon.
Ennek érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetőleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta
előtt meg kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések.
A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az
ajánlatkérő jogsértő döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés
lehetőségét. A jogorvoslati irányelvek azonos követelményként rögzítik, hogy a
tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott határozatok hatékony
végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési
eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat, biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli
indokolással lássa el határozatát. Erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások
biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan
248
jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett
bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott
jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és
mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó általános rendelkezések
145.	§-hoz
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere is megfelel az európai
uniós követelményeknek.
Az európai uniós jog alapvető követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony
jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelmet kapott. Az 1995-
ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság
vagy KDB, mint jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége) kielégíti
a jogorvoslati fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság
többször is megerősítette mindezt.
További fontos körülmény a nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban, hogy
biztosított lesz a jogorvoslat az uniós közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén
akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló
kialakítása esetén az általa az eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat
megsérti.
A fentiekkel összhangban a 145. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésre, illetve a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartáson vagy mulasztáson
túl az ajánlatkérő által a 117. § szerint kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás
vagy mulasztás miatt is a hatodik rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.
Változatlanul jogorvoslat kezdeményezhető nemcsak a törvény rendelkezéseibe, de a
törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartásokkal
szemben is. Hangsúlyozni kell, hogy továbbra is biztosított a jogorvoslat lehetősége minden
olyan beszerzéssel kapcsolatban, amely a törvény értelmében közbeszerzésnek minősül;
továbbá bármilyen tárgyú közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) esetén igénybe vehető a
jogorvoslat.
A javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a tervpályázati eljárásokkal
kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására is kiterjeszti. A 144. § (3) bekezdése
egyértelművé teszi, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértések orvoslására is
a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer keretében van lehetőség.
A javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörét elhatárolja egymástól A
közbeszerzési eljárással, koncessziós beszerzési eljárással, továbbá a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződéssel, a megkötött építési, illetve szolgáltatási koncesszióval és
ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság
hatáskörébe tartozik. A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve
szolgáltatási koncesszióra, a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe
tartozik. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik - kivéve a szerződés
módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárást - a
249
közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe,
illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző módosítása vagy
teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.
A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítását a javaslat csak
meghatározott feltételek fennállása esetén teszi lehetővé; ugyanígy meghatározott
követelményeket támaszt a szerződés teljesítésével kapcsolatban is [128-132. §]. A javaslat
a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezéseinek
megsértésével történő módosításához, illetve teljesítéséhez megfelelő szankciót fűz, annak
érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása, illetve nem megfelelő teljesítése ne
szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak kijátszására.
Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a törvény
rendelkezéseibe ütköző módon módosítják, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt
jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Ugyanígy, amennyiben a szerződés teljesítése a
vonatkozó rendelkezések megsértésével történik, jogorvoslati eljárásra kerülhet sor.
A javaslat értelmében - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - a Közbeszerzési
Döntőbizottság a közbeszerzési ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alapján
jár el a törvényben meghatározott eltérésekkel. A Ket. rendelkezései csak mögöttes
szabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. A
javaslat csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Ket.-
ben foglalt szabályokhoz képest.
Az eljáró közbeszerzési biztosok
146-147. §-hoz
A javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság összetételét, a közbeszerzési ügyben eljáró
közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos követelményeket szabályozza. A közbeszerzési
ügyben főszabályként - a hatályos szabályozással egyezően - a Közbeszerzési
Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, akiket a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanácsban történő eljárás alóli kivételek esetében lehetővé
teszi a javaslat egy közbeszerzési biztos eljárását, tekintettel arra, hogy e jogorvoslati
kezdeményezések elbírálása egyszerűen megítélhető, nincs szükség a három biztosból álló
tanácsban történő eljárásra.
A javaslat az eljáró tanács összetételével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy a
háromtagú tanács tagjai közül legalább kettőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie, egy
további tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel. Az eljáró tanács elnöke viszont kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező
biztos lehet. Új előírás, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának - európai uniós
támogatással érintett közbeszerzési ügy esetén - az európai uniós támogatásból megvalósuló
beszerzésekkel kapcsolatos tapasztalattal kell rendelkeznie, mivel az ilyen ügyek során
sajátos kérdések merülhetnek fel az európai uniós támogatással összefüggésben. Azokban az
ügyekben, ahol a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy egy közbeszerzési biztos járjon el, a
javaslat alapján csak jogi szakvizsgával rendelkező biztos jelölhető ki eljáró biztosként. A
Döntőbizottság elnöke e szempontokra tekintettel köteles kijelölni a konkrét közbeszerzési
ügyben eljáró tanácsot, illetve az egyedül eljáró biztost. A javaslat az eljáró tanács
összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból indult ki, hogy a jogvita tárgyát
250
képező jogkérdések eldöntéséhez szükséges szakértelem mellett fontos biztosítani
ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai
ismeretekkel rendelkező közbeszerzési biztos is tagja legyen.
Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes
intézkedésről való döntés, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés, az eljárás
kiterjesztéséről szóló döntés és a közbeszerzési ügy érdemében történő határozathozatal
esetében kötelező a tanácsban való eljárás. Egyéb határozatokat (pl. idézés), illetve
intézkedéseket az eljáró tanács elnöke egyedül is meghozhat, megtehet.
A javaslat részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra
vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró
fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A javaslat jogrendszerünk eljárási
kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekről, a kizárási
eljárásról, annak kezdeményezéséről, a kizárás kérdésében hozott döntésekről, és az ügyfél
rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményeiről.
Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok egyrészt a Ket.-ben, másrészt a
javaslatban kerültek meghatározásra. A Ket. 42. §-ának (1) bekezdés értelmében „Az ügy
elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az
ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy
birtokosa”. A (3) bekezdés pedig az elfogultság esetét nevesíti („az ügy elintézésben nem
vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése”). A Ket.
hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakon túl a közbeszerzési biztossal szemben a törvény
további kizárásra okot adó körülményeket nevesít. A javaslat kitér az ügyfélszervezetben
fennálló közvetett tulajdoni részesedés esetére is, és a hozzátartozó fogalmával kapcsolatban
a hatályos Ptk.-ra utal vissza.
A javaslat rögzíti a kizárási eljárás szabályait. Ennek értelmében a közbeszerzési biztos a
Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele
szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot azonban bejelentheti az ügyfél is. A kizárás
kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Az ügyfél a kizárást
kezdeményező kérelmének elutasítása ellen önálló jogorvoslattal nem élhet, de azt a
közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelmében (a
keresetében) kifogásolhatja.
Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményéről rendelkezik a törvény, amelynek
értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz
kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési
biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
A jogorvoslati eljárás
148-155. §-hoz
A javaslat a hatályos szabályozással egyezően mondja ki, hogy a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás
megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket jogorvoslati
kérelem kellékeit továbbá, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás kezdeményezésének
szabályait a törvény külön meghatározza.
251
Az uniós jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a
jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhető legyen, akinek érdekében
áll (állt) valamely szerződés elnyerése, és akinek jogát, vagy jogos érdekét az állítólagos
jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos
megkülönböztetést tenni, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt,
hogy a nemzeti jogorvoslati fórum előtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai
vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást.
A javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan, és a jogharmonizációs követelményekkel
is összhangban - a jogalanyok széles köre részére teszi lehetővé az eljárás kérelemmel
történő megindítását: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre
jelentkező) kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos
érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati,
ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek
módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt
kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy
érdekképviseleti szervezet is.
A jog vagy jogos érdek sértésének vagy veszélyeztetésének azonban a bírói gyakorlat
alapján kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát
megalapozza. Csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog-
vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. Nem
nevezhető közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati
szervek által végzett beszerzések közpénzből történnek, és így gyakorlatilag mint
adófizetőnek, minden állampolgárnak jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy ezek felhasználása
miként történik. Az ilyen értelmezés ahhoz vezetne, hogy bármely személy
ügyfélképességét el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Ügyfélképesnek minősül
ugyanakkor például az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértő lefolytatása, vagy éppen jogtalan
mellőzése miatt nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban.
Nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként
(részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is: az ajánlattevő
(részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben
közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési
eljárással kapcsolatban. E szabály a rosszhiszemű eljárás kezdeményezés visszaszorítására is
alkalmas lehet. A közbeszerzési eljárás során ugyanis az eljárás valamennyi résztvevőjének
közös érdeke az eljárás gyors, eredményes, a verseny tisztaságát tiszteletben tartó
befejezése, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás során, vagy az eljárást lezáró döntés ellen
előterjesztett jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetve a szerződéskötést hosszú
időre félbeszakíthatja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran kerül sor
nyilvánvalóan alaptalanul, rosszhiszeműen indított jogorvoslati eljárásra, amikor a
kérelmező célja csupán az, hogy a szerződés megkötését minél tovább megakadályozza, bár
tudatában van annak, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő. Az alaptalan
jogorvoslati kérelmek egyrészt a Döntőbizottság munkaterhét növelik feleslegesen, másrészt
az ajánlatkérőt akadályozzák közbeszerzése minél előbbi megvalósításában.
A javaslat szigorú jogvesztő határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A
jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidők meghatározása során a javaslat
alapvetően két szempontot próbált összehangolni: a jogorvoslat szükségességét és az
ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzés megvalósításához fűződő
252
érdekeit. Egyfelől fontos érdek fűződik ahhoz, hogy lehetőleg minden (de legalábbis minél
több) jogsértést jogorvoslati eljárás és megfelelő szankció kövessen, mert ez ösztönzi
leginkább a törvény szabályainak betartására (és ezáltal az ésszerű, szabályszerű
közpénzfelhasználásra) a jogalkalmazókat. Másfelől az sem hagyható figyelmen kívül, hogy
az ajánlatkérők nem öncélúan folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, hanem valamely
konkrét beszerzési igényük megvalósítása érdekében, és a beszerzés elmaradása, elhúzódása
feladataik ellátását is veszélyeztetheti. A jogbiztonság szempontjára tekintettel ahhoz is
fontos érdek fűződik, hogy a jogviszonyok meghatározott idő után már ne legyenek
megbolygathatóak.
A fenti szempontokra tekintettel a javaslat rögzíti a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva
álló határidőket, illetve értelmezi, hogy egyes esetekben mit kell a jogsértés tudomásra
jutása időpontján, illetve a jogsértés megtörténtén érteni. Ez utóbbira olyan cselekményeknél
van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot
létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító
hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a
közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének
időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél
által történő megkezdését. E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő
határidő.
Új szabályként mondja ki a javaslat, hogy ajánlatkérő 69. § (4)-(7) bekezdései szerinti,
jogsértő eljárási cselekménye miatt külön jogorvoslati kérelem nem nyújtható be, azaz az
ajánlatkérő ezen döntése önálló jogorvoslattal nem támadható, csak az eljárást lezáró
döntéssel egyidejűleg. Így az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát folyamatosan végezheti, a
gazdasági szereplők pedig nem esnek el a jogorvoslat lehetőségétől.
Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a javaslat részletesen felsorolja. Tekintettel
arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem
minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben
érdekelt más személyekre, továbbá a Döntőbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel
kell tüntetni továbbá a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek
az időpontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki lehessen szűrni. A
kérelemben elő kell adni a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket is, továbbá a
kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását. A
közbeszerzési ügy gyors elintézését segíti elő, hogy a javaslat azt is előírja, miszerint
benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető
formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani.
A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntőbizottság
kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a
Kormány rendeletben állapítja meg; az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával
egyidejűleg kell befizetni. A javaslat két kivételt vezet be a díjfizetési kötelezettség alól: az
ajánlatkérő által saját jogsértése ellen benyújtott kérelem, valamint a közbeszerzés tárgyával
összefüggő tevékenységű kamara által benyújtott kérelem esetén. Ha az ügyfél egyébként a
díjfizetést elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a 151. § (5)
bekezdésében foglalt okból megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek
visszajár; a kérelem visszavonása esetén a javaslat a hatályos szabályozástól eltérve úgy
253
rendelkezik, hogy a kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a
fenntartott kérelmi elemre (elemekre) figyelemmel és a külön jogszabályban
meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
A jogorvoslati eljárás megindításának napja a javaslat rendelkezéseinek megfelelő,
hiánytalan kérelem beérkezését követő munkanap. A hiányos kérelem kiegészítésére a
hatályos törvény által előírtnál rövidebb, öt napos határidő áll rendelkezésre; a hiánypótlási
határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az elkésett kérelmeket, továbbá azokat,
amelyekkel kapcsolatban a hiányokat - hiánypótlási felhívás ellenére - sem pótolták, illetve
ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen
visszavonta, a kérelmet a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; ha pedig az
elutasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására, a KDB a
jogorvoslati eljárást végzéssel megszünteti. A kérelmet az előbbi okok alapján elutasító
határozat (mint eljárás során hozott határozat), valamint az eljárást megszüntető végzés ellen
a javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetőségét: külön jogorvoslatnak van helye ebben az
esetben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 152. § (1) bekezdésében
meghatározott szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik a hatályos szabályozással
egyezően.
A javaslat a hivatalbóli kezdeményezés esetében is szigorú határidőhöz köti az eljárás
kezdeményezését; a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknál
azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az eljárás megindításának kezdeményezésére. A
tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e személyek, szervezetek esetében nem
érvényesül.
A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidő hatvan nap, az
objektív határidőt viszont differenciáltan szabályozza a törvény. A közbeszerzési eljárás
mellőzése, valamint a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén esetében ugyanis
hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy ezen ügyekben feltárt jogsértések miatt a
szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított legalább öt évig, illetve az iratmegőrzési
kötelezettség időtartama alatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának további esetét jelenti az éves
statisztikai összegezés megküldésére, az ajánlatkérők listájába való bejelentkezésre, illetve
bejelentésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása, vagy ha valószínűsíthető, hogy a
szerződés módosítására vagy teljesítésére Kbt.-be ütköző módon került sor, továbbá - új
elemként - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás iratainak vizsgálata alapján feltárt
jogsértéssel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság elnöke által kezdeményezhető eljárás.
A javaslat továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében az
eljárás megindításával egyidőben megvalósított kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-
es módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta
visszaszorításában, azonban - annak érdekében, hogy a Döntőbizottság által ellátott kontroll
egy esetleges későbbi, azonos tárgyú jogorvoslati eljárás során a döntőbizottsági
döntéshozatalt ne befolyásolhassa - a kontroll ellátása, és a hivatalbóli jogorvoslati eljárás
kezdeményezés joga a Közbeszerzési Hatósághoz és annak elnökéhez került telepítésre. A
javaslat alapján a Hatóság elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a jogosulatlanul
indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A javaslat
254
továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Hatóság hiánypótlásra hívja fel az
ajánlatkérőt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetőleg az
előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. A javaslat e rendelkezéssel azt a gyakorlatban
jelentkező problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérők által rendelkezésre
bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő milyen eljárásfajtát
választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e, és a felhívás jogszerű volt-e. A
Döntőbizottság ezekben az esetekben - eleget téve törvénybeli kötelezettségének -
megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran „bebizonyosodik”, hogy
ajánlatkérő jogszerűen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak
éppen a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelműen. A hiánypótlás lehetőségével
mentesíthető a Döntőbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól.
A javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás megindítását követő
feladatait rögzíti, rendelkezik továbbá a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjének, ajánlattevőjének és az egyéb érdekeltek feladatairól is.
A javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyek együttes
elintézésére, egyesítésére, elkülönítésre, illetve döntéseinek egybefoglalására ad lehetőséget.
Ideiglenes intézkedések
156. §-hoz
Ideiglenes intézkedés akkor alkalmazható, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek
megsértése vagy, ha ennek veszélye fennáll.
Ebben az esetben a kérelem benyújtására jogosultak, illetve a hivatalbóli kezdeményezők
egészen a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján
történő szerződéskötésig indítványozhatják, hogy a Döntőbizottság a folyamatban lévő
ügyben alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
A Döntőbizottságot nem kötik a kérelemben, illetőleg kezdeményezésben foglaltak,
diszkrecionális jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy alkalmaz-e ideiglenes intézkedést.
Mindemellett a Döntőbizottság hivatalból is jogosult ideiglenes intézkedés elrendelésére.
A Döntőbizottság az ideiglenes intézkedés elrendelhetősége körében köteles az eset összes
körülményét mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről. Így
mérlegelnie kell a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak
tartja, eltekinthet az ideiglenes intézkedés tételétől.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedés alkalmazásáról szóló döntése nem képezheti
bírósági felülvizsgálat tárgyát, még az érdemi határozat ellen benyújtott jogorvoslat
keretében sem.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként elrendelheti a közbeszerzési eljárás
felfüggesztését, illetve felszólíthatja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy a
kérelmezőt az eljárásba vonja be.
255
Abban az esetben, ha a Döntőbizottság az eljárás felfüggesztéséről dönt, a közbeszerzési
eljárás további folytatására nincs lehetőség. Az eljárás az érdemi határozat meghozatalát
követően a jogsértés kiküszöbölése után folytatódhat és - amennyiben a megállapított
jogsértés súlyához mérten szükséges - a Döntőbizottság érdemi határozatában elrendelheti a
kérelmező közbeszerzési eljárásba való bevonását is.
A közbeszerzési eljárás felfüggesztése esetén a felhívásban előírt és a folyamatban lévő
közbeszerzési határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.
Az ideiglenes intézkedések alkalmazása körében szükséges felhívni a figyelmet a Kbt. 131.
§ (7) bekezdésében foglaltakra, ami alapján jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés
benyújtása esetén a szerződés - részajánlattétel esetén a jogorvoslati eljárással érintett részre
vonatkozó szerződés - mindaddig nem köthető meg, amíg a Döntőbizottság az ügy
érdemében vagy a közbeszerzési ügy befejezéséről nem hozta meg határozatát. A javaslat
156.	§ (4) bekezdése azonban több kötelező feltétel fennállása esetén kivételt enged a 131. §
(7) bekezdése alól és lehetővé teszi, hogy a Döntőbizottság engedélyezze a szerződés
megkötését.
A Döntőbizottság kizárólag az ajánlatkérő által előterjeszthető kérelem benyújtása esetén
engedélyezheti a szerződés megkötését, amennyiben azt halasztást nem tűrő kiemelkedően
fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, de ilyen
esetben is csak akkor, ha a szerződés megkötésével járó előnyök meghaladják a
szerződéskötéssel járó hátrányokat.
A halasztást nem tűrő ok fennállásának alapvető jelentősége van, hiszen a jogorvoslati
eljárás célja a közbeszerzési eljárás esetleges hibáinak orvoslása lehetőség szerint még a
szerződés megkötése előtt.
A javaslat tehát a kiemelkedően fontos érdek, illetőleg a közérdek - beleértve a
nemzetgazdasági okot - védelmét minősíti olyan érdekeknek, amelyek - a további feltételek
megléte esetén - alapul szolgálhatnak arra, hogy a szerződéskötés engedélyezésre kerüljön.
A Döntőbizottságnak minden esetben a konkrét ügy tényállása alapján kell vizsgálnia, hogy
megállapítható-e a kiemelkedően fontos érdek vagy a közérdek.
A javaslat azt is meghatározza, hogy ilyen esetben különösen a közszolgáltatási tevékenység
ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartása minősülhet olyan közérdeknek, ami
megalapozhatja a szerződés megkötésének engedélyezését.
Az ajánlatkérőnek a kérelmében meg kell jelölnie a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos
érdeket, illetve közérdeket, továbbá csatolnia kell az azok fennállását igazoló
dokumentumokat. Ezek hiánya megalapozhatja a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében valamennyi veszélyeztetett érdek
figyelembevételével dönt arról, hogy a szerződés korábbi megkötésének előnyei
meghaladják-e a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A Döntőbizottságnak a kérelem
beérkezésétől számított 5 napos időtartam áll rendelkezésére, hogy végzésben döntsön a
kérelemről. A Döntőbizottság végzése ellen külön jogorvoslat lehetősége nem áll fenn.
256
A Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyező végzését haladéktalanul közzéteszi a
Közbeszerzési Hatóság honlapján.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
157.	§-hoz
A Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti az
Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint. Erről külön végzéssel
dönt és ezzel egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Döntőbizottság végzésében
meghatározza azt a kérdést, amely a Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett
kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog
érintett szabályait. A Döntőbizottság a végzést a Bíróság számára való kézbesítéssel
egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter és a
közbeszerzésekért felelős miniszter részére is.
Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a Kbt. 169. §-a szerint külön
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó
hatálya van.
A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme
158-164. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a Döntőbizottság vizsgálata milyen körre terjedhet ki. A
Döntőbizottság eljárása során a kérelemben, illetve a kezdeményezésben foglaltakon
túlmenően is folytathat vizsgálatot, amennyiben az érdemi határozat meghozatala előtt olyan
további jogsértésről szerez tudomást, amely sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát,
az ajánlatkérők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére.
A hivatalbóli kiterjesztés feltétele tehát, hogy a Döntőbizottság előtt - akár kérelem, akár
hivatalbóli kezdeményezés alapján - jogorvoslati eljárás legyen folyamatban. Ez egyben azt
is jelenti, hogy a Döntőbizottság nem élhet a kiterjesztés lehetőségével abban az esetben, ha
a jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés eljárásjogi akadály miatt érdemben nem
vizsgálható.
Követelmény továbbá az is, hogy a Döntőbizottság olyan jogsértő magatartásokra,
mulasztásokra alkalmazza a kiterjesztést, amelyeket a jogorvoslatot kezdeményezők
kérelmükben, kezdeményezésükben nem jelöltek meg.
Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az eljárás kiterjesztéséről a Döntőbizottság
elnöke helyett az eljáró tanács dönt.
A javaslat a hivatalbóli kiterjesztés esetében nem írja elő a kérelmező, hivatalbóli
kezdeményező tekintetében megállapított jogvesztő jogorvoslati határidők alkalmazását, így
a Döntőbizottság azoktól függetlenül élhet a hivatalbóli kiterjesztés lehetőségével.
A javaslat arra sem tartalmaz megszorítást, hogy a folyamatban levő jogorvoslati eljárás
során a Döntőbizottság mely időpontban alkalmazhatja a hivatalbóli kiterjesztés lehetőségét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró döntés meghozataláig bármikor kiterjesztheti
eljárását az általa vizsgáltakon túli jogsértésre.
257
A javaslat abban az esetben is mérlegelési jogot enged a Döntőbizottságnak az eljárás
folytatására, ha a jogorvoslati kérelmet visszavonták, mivel a közbeszerzési eljárások
jogszerűsége és tisztasága érdekében elengedhetetlen a nyilvánvaló jogsértések feltárása és
szankcionálása.
A jogorvoslati kérelem visszavonásakor a jogorvoslati eljárás akkor folytatható, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy az eljárásban súlyos jogsértés
történt.
Ha a Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértését észleli, köteles azt az
illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a
kormányzati ellenőrzési szervnek vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak jelezni.
A javaslat újítása, hogy bevezeti a szerződésszegés tényének megállapítása iránti per
intézményét. A javaslat e körben úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Döntőbizottság a
142.	§ (2) bekezdésében foglalt jogsértés megállapítása iránt indított jogorvoslati eljárásban
úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzési ügy érdemi eldöntése érdekében szükség van a
szerződésszegés megtörténtének előzetes elbírálására, a bíróság előtt pert indít és ezzel
egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.
A perben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a szerződésszegés olyan kötelezettség
szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósult-e meg, amelyet az ajánlatkérő az
ajánlatok értékelésekor figyelembe vett vagy a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a
szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - amennyiben a felek a szerződésüket
így módosították volna - szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdés a)-c) pontjai szerint
lényeges módosításnak minősülne.
Ha a szerződésszegés megtörténte a bíróság által megállapításra kerül, egyben azt is jelenti,
hogy az ajánlatkérő azáltal, hogy nem érvényesítette a szerződésszegésből eredő igényeket
megsértette a verseny tisztasága, átláthatósága, és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és
egyenlő bánásmód, valamint a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának Kbt. szerinti
alapelveit.
A Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.
A perindításról a Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz
közzé, amely tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó
közbeszerzési eljárás megjelölését), a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a
peres felek megnevezését.
A Ket. alapelvi rendelkezéseinek megfelelően a közigazgatási hatóságnak kell gondoskodnia
arról, hogy az ügyfelek jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, azokat
gyakorolhassák, valamint egyenlő bánásmódban részesüljenek. Ezen alapelvek
érvényesülése érdekében a Kbt. a Döntőbizottság kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsa a
kérelmező (kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél számára minden, az eljárás során
felvetődött új tény, előterjesztett kérelem, nyilatkozat megismerését, valamint az azokkal
kapcsolatos álláspontjuk kifejtését.
A javaslat 160. § (2)-(3) bekezdései a hatályos törvény rendelkezéseihez képest az ügyfelek
és a közbeszerzési ügyben érdekeltek számára új kötelezettségeket írnak elő.
258
A Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek által a jogorvoslati
eljárást kezdeményező kérelemben, kezdeményező iratban megjelölt jogsértéssel
kapcsolatos észrevételeit megküldi az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek,
akik az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb 3 napon belül kötelesek megtenni. A
korábbi szabályozás szerint erre 5 nap állt rendelkezésre, azonban a jogorvoslati eljárás
gyorsítása érdekében szükségessé vált a határidők rövidítésére.
Az új szabályozás lehetővé teszi a Döntőbizottság számára, hogy a jogorvoslati eljárás során
megfelelő határidő tűzésével bármikor felhívja az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben
érdekelteket nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére. A nyilatkozatokat és
észrevételeket, illetve egyéb iratokat amennyiben azok informatikai eszköz alkalmazásával
megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban egyébként rendelkezésre állnak - a
Döntőbizottság erre vonatkozó felhívása esetén - ilyen formátumban kell a Döntőbizottság
rendelkezésére bocsátani.
A szerkeszthető formátumú változatban történő rendelkezésre bocsátást - e-mail útján
történő benyújtás esetén - a Döntőbizottság egy munkanapon belül köteles visszaigazolni.
A valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére az ügyfelek és a közbeszerzési
ügyben érdekeltek számára nyitva álló határidő tartama aszerint alakul, hogy a
Döntőbizottság az ügyben tart-e tárgyalás vagy nem.
Amennyiben a Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, a Döntőbizottság az ügyfelek
és a közbeszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot,
ameddig a nyilatkozatokat meg kell tenni.
Ha a Döntőbizottság az ügyben tárgyalás tartását rendeli el, valamennyi nyilatkozatot a
tárgyalás megkezdését megelőzően kell megtenni.
Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a fentiekben meghatározott időpontokat, illetve a
tárgyalást követően csak a Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő
további észrevételt vagy nyilatkozatot. A Döntőbizottság az ezen időpontokat követően, az
erre irányuló felhívása nélkül benyújtott további észrevételeket vagy nyilatkozatokat nem
veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
Az új szabályozás jogorvoslati rendszert érintő egyik alapvető változtatása, hogy a
jogorvoslati eljárás minél rövidebb idő alatt történő lefolytatása és a gyors döntéshozatal
érdekében a Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül
bírálja el. A Döntőbizottság tárgyalást különösen akkor tarthat, ha az az ügyféli jogok
gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából
fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához feltétlenül szükséges.
A javaslat tehát ad mérlegelési lehetőséget a Döntőbizottság számára, azonban
meghatározza azokat az eseteket, amelyek szempontjából különösen indokolt lehet a
tárgyalás megtartása.
Tárgyalás nem tartható, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag annak eldöntésére irányul, hogy a
gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során az alkalmasság körében igazolt
körülmények műszakilag egyenértékűek-e az eljárást megindító felhívásban előírtakkal.
259
A hatályos törvény előírásához képest új rendelkezést tartalmaz és az eljárások gyorsítását
célozza a javaslat 161. § (2) bekezdése, mely szerint a Döntőbizottság amennyiben tart
tárgyalást, azt az eljárás megindításától számított 15 napon belüli időpontban köteles
megtartani.
A Döntőbizottság tárgyalása nyilvános, melyből következően azon nemcsak az ügyfelek
vehetnek részt, hanem az egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen
lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek
elő.
A Döntőbizottság a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy
hivatalból indokolt végzésével kizárhatja, ha azt minősített adat, üzleti titok vagy külön
törvényben meghatározott más titok megőrzése feltétlenül szükségessé teszi.
Az iratok megtekintésének lehetősége olyan alapvető garanciális szabály, mely biztosítja
mind a közbeszerzési eljárás, mind a jogorvoslati eljárás nyilvánosságát, átláthatóságát,
valamint az ügyfelek jogainak gyakorlását.
A javaslat szabályozása a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratainak
megismerésén, megtekintésén túl azt is lehetővé teszi, hogy az iratbetekintésre jogosultak az
iratokról feljegyzést készíthessenek vagy másolatot kérjenek.
A javaslat ugyan az iratok megtekintése kifejezést alkalmazza, azonban a megtekintési jog
nem csak a papír formátumú iratnak tekinthető dokumentumokra terjed ki, hanem a
dokumentumok megtekintésének és azokról másolat kiadásának lehetőségét az eljárási
cselekmények elektronikus gyakorlása esetén az elektronikus dokumentumok
vonatkozásában is biztosítja.
A javaslat 162. §-a a jogorvoslati eljárás tekintetében állapítja meg az iratok megtekintésére
vonatkozó szabályokat.
A Döntőbizottság előtti iratbetekintés lehetősége az iratbetekintést kérő személyétől, illetve
a megtekinteni kívánt irat tartalmától függően eltérően biztosított, azonban minden esetben -
a 162. § (1)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Döntőbizottság engedélyéhez
kötött.
A javaslat 162. § (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás kérelmezőjének, az ellenérdekű
ügyfélnek és ezek képviselőjének biztosít iratbetekintési jogot, míg a 162. § (5) bekezdése
az (1) bekezdésben meghatározott körön kívüli személyek számára megállapított feltételeket
rögzíti. A Közbeszerzési Hatóság tagjai az eljárás során általános iratbetekintési
jogosultsággal rendelkeznek.
A javaslat a 162. § (1) bekezdésben meghatározott személyi kör számára - a jogorvoslati
eljárásban betöltött pozíciójából, helyzetéből következően - mind a közbeszerzési eljárás,
mind a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok megismerését biztosítja. A kérelmezői és
az ellenérdekű ügyféli kör iratbetekintési jogosultsága ugyanakkor nem tekinthető
korlátlannak. A javaslat ügyfélképesség fogalmából következően az iratbetekintési jog sem
terjedhet túl a kérelmezői, illetőleg az ellenérdekű ügyféli jogosultságon, azaz a
közbeszerzési, illetve a jogorvoslati eljárási iratokat csak abban a körben tekinthetik meg,
amelyek vonatkozásában az ügyfélképességük megállapítható.
260
Az iratbetekintési jogosultság határidőhöz kötött, csupán az eljárás megindításától számított
tízedik napig gyakorolható. A határidőhöz kötöttség azonban a Közbeszerzési Hatóság
tagjaira nem vonatkozik, ők az eljárás során bármikor betekinthetnek az iratokba.
Az üzleti titok védelme érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő, az
ajánlattevő és a részvételre jelentkező kérhesse a 126. § (1) bekezdése szerinti személyek
iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében,
amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
Ha az ajánlattevő, a részvételre jelentkező az ajánlatában, részvételi jelentkezésében
meghatározott iratokat elkülönített módon üzleti titokként helyezett el, vagy a közbeszerzési
eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő
kezelését, azt úgy kell tekinteni, hogy ezen iratokra nézve kérte az iratbetekintési jog
kizárását.
Az iratbetekintési jog korlátozhatósága, kizárhatósága körében a Döntőbizottság azt
vizsgálja, hogy a korlátozás vagy kizárás feltételei fennállnak-e és egyúttal - amennyiben az
az adott esetben értelmezhető - kötelezheti a kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat
elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
A javaslat 162. § (5) bekezdésében meghatározott személyi kör tekintetében a javaslat
korlátot állít fel, amikor kimondja, hogy a 162. § (1) bekezdésében meghatározottakon
kívüli személyek kizárólag abban az esetben tekinthetik meg az iratokat, illetve készíthetnek
azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik és az
iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba. A jogos
érdek fennállását az iratbetekintést kérőnek kell igazolnia.
Ha a Döntőbizottság úgy ítéli meg, hogy az iratbetekintés feltételei fennállnak, akkor azt
külön alakszerű végzés meghozatala nélkül engedélyezi. Azonban abban az esetben, ha az
iratbetekintést kérő kérelméhez képest korlátozottabb körben vagy egyáltalán nem látja
engedélyezhetőnek az iratok megismerését, akkor végzésben dönt az iratbetekintési kérelem,
illetve vonatkozó részének elutasításáról, vagy kötelezi az érintettet olyan iratváltozat
elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A Döntőbizottság e tárgyban hozott végzése
ellen a javaslat nem biztosít külön jogorvoslati lehetőséget, az az érdemi határozat ellen
benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben kifogásolható eljárási cselekménynek
minősül.
A javaslat a minősített adatot, valamint a törvény által védett egyéb adatokat tartalmazó
iratok megismerése tekintetében külön szabályokat fogalmaz meg. A minősített adatot
tartalmazó iratba csak felhasználói engedély birtokában lehet betekinteni. A javaslat a
törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratok esetén kimondja, hogy az ilyen adatot
tartalmazó iratba nem lehet betekinteni, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény
kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza a javaslat 162. § (1)
bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
A minősített adat védelme miatt elrendelt zárt tárgyalás esetén a tárgyalásról készült
jegyzőkönyvet nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni, az ezzel kapcsolatos
iratok kizárólag a Döntőbizottság Elnöke által - a minősített adat védelméről szóló
törvényben meghatározottak alapján - megállapított feltételek mellett ismerhetők meg.
261
A javaslat a jogorvoslati eljárás gyors, akadálymentes lefolytatása érdekében - a Ket. 61. §-
ában foglaltaknak megfelelően - minden, a jogorvoslati eljárás elhúzódását eredményező
eljárási cselekményt eljárási bírsággal sújt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során, amennyiben a Ket. 61. §-ában meghatározott
feltételek fennállnak, alkalmazhatja a 163. § szerinti jogkövetkezményeket. A javaslat a Ket.
szabályozásához képest speciálisan és meghatározott körben teszi lehetővé az eljárási bírság
kiszabását.
A Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegelve dönt a bírság kiszabásáról,
valamint a bírság összegéről.
A javaslat mind az eljárást akadályozó és ezért bírsággal sújtható cselekményeket, mind
pedig a kiszabható bírság összegének alsó és felső határát meghatározza.
A Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a
kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha a 163. § (1) bekezdés a)-e)
pontjaiban felsorolt cselekményt megvalósítja.
A javaslat szerint a korábbi esetek mellett az is alapul szolgálhat az eljárási bírság
kiszabásának, ha a kérelmező vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevője valamely iratot
nem vagy nem határidőben vagy - az e törvényben előírt esetekben - nem az informatikai
eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban nyújt be.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásáról alakszerű végzésben dönt, amely ellen a 169. §-ban
foglaltak szerint a végzés végrehajtásra halasztó hatályú külön jogorvoslatnak van helye.
A Döntőbizottság a Ket. 61. § (3) bekezdése alapján jogosult arra, hogy amennyiben egy
eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése valósul meg, vagy más
kötelezettségszegésre kerül sor, akkor az eljárási bírságot ismételten kiszabhatja.
A javaslat a jogorvoslati eljárás megfelelő időben történő lezárása érdekében meghatározza
azt az időtartamot, amely alatt a Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárást be kell fejeznie.
Az ügyintézési határidő a jogorvoslati eljárás megindításától kezdődik és főszabály szerint
az elj árás megindításától számított 15 napig tart.
Amennyiben az ügyben tárgyalás tartására kerül sor, az elintézési határidő az eljárás
megindításától számított 25 napig tart. A javaslat e határidőt a korábbi 30 napos határidőhöz
képest 25 napra rövidítette a jogorvoslati eljárás befejezésének gyorsítása érdekében.
A hatályos törvény előírásához képest változás és szintén az eljárások gyorsítását célozza a
javaslat 161. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a Döntőbizottság a
tárgyalást az eljárás megindításától számított 15 napon belül köteles megtartani.
A javaslat az általános ügyintézési határidő alól a tárgyalás tartásának esetén kívül még egy
kivételt is meghatároz, amikor kimondja, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult
jogorvoslati ügyekben az eljárás megindításától számított 60 napon belül köteles az eljárást
befejezni.
262
A javaslat indokolt esetben egy alkalommal lehetővé teszi az ügyintézési határidő
meghosszabbítását. A hosszabbítás időtartama mind az általános, mind tárgyalás tartása
esetén alkalmazandó, mind pedig a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-
be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult jogorvoslati ügyek esetében egységesen
10 nap.
A Döntőbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Döntőbizottság elnöke
jogosult a jogorvoslati határidő meghosszabbítására, melyről a határidő lejárta napján
értesíteni kell azokat, akik a jogorvoslati eljárás megindításáról is értesítésre kerültek.
Az ügyintézési határidő tekintetében a Ket. 33. §-ában foglalt szabályokra is figyelemmel
kell lenni.
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata
165.	§-hoz
A javaslat kógens szabályai megállapítják azokat a jogi kereteket, amelyek között hozhatja
meg a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, illetve hivatalbóli kezdeményezés érdemi
elbírálására vonatkozó döntést. A Döntőbizottság érdemi döntését a Közbeszerzési Hatóság
nevében - a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján - határozat formájában hozza meg.
A Döntőbizottság számára biztosított jogkövetkezmény rendszerről megállapítható, hogy az
nem reformatórius jellegű, nem ad felhatalmazást arra, hogy a Döntőbizottság
megváltoztathassa az ajánlatkérői döntéseket. A Döntőbizottság alapvetően kasszációs
jogkörrel rendelkezik, vagyis a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítheti a jogsértő
döntéseket. A javaslat az ajánlatkérő számára adja meg a jogosultságot és egyben
kötelezettséget arra, hogy a közbeszerzési eljárásban meghozza a döntéseit, mely jogkörét a
Döntőbizottság nem vonhatja el. A javaslat a Döntőbizottság számára a meghozott döntések
jogszerűségének felülvizsgálatára ad felhatalmazást, valamint arra, hogy a közbeszerzési
eljárás jogszerű lefolytatása érdekében az ajánlatkérőt megfelelő eljárásra hívja fel, illetve
döntésének meghozatalát feltételhez kötheti.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárás
eredményeként dönt arról, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelem, illetve hivatalbóli
kezdeményezés alapos-e, megvalósult-e a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra
vonatkozó jogszabályok megsértése.
Amennyiben a jogsértés nem állapítható meg, a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet
elutasítja, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát.
Amennyiben a kérelem vagy a kezdeményezés alapos, a Döntőbizottság határozatában
megállapítja a jogsértést, illetve a jogsértés megállapítása mellett - az ügy tényállásának
függvényében - alkalmazza a törvény által felsorolt jogkövetkezményeket.
A javaslat által meghatározott jogkövetkezmények objektívek, alkalmazásukhoz
felróhatóság, szándékosság, célzatosság nem szükséges.
A javaslat a korábbi szabályozással összhangban nem tartalmazza az igazgatási szolgáltatási
díj viselésére vonatkozó szabályokat, azokat külön jogszabály rendezi.
263
A javaslat az általa előírt jogkövetkezményeket differenciálja aszerint, hogy meghatározza
azokat a tényállásokat, amelyek esetén a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett
köteles a javaslatban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni, továbbá azokat,
amelyek fennálltakor a Döntőbizottság mérlegelési jogkörében dönthet, hogy valamely
jogkövetkezményt alkalmaz-e vagy sem.
A Döntőbizottság a javaslat 165. § (3) bekezdésében a)-d) pontjai alatt meghatározott
jogkövetkezményeket külön-külön és együttesen is alkalmazhatja, amennyiben azt
szükségesnek ítéli meg.
A Döntőbizottság - amennyiben jogsértést állapít meg - a közbeszerzési eljárás befejezése
előtt felhívhatja a jogsértőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, illetőleg feltételhez kötheti az
ajánlatkérő döntésének meghozatalát. A Döntőbizottság ezt a jogkövetkezményt abban az
esetben alkalmazza, ha úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzési eljárás csak meghatározott
feltételek, szabályok betartása mellett folytatható jogszerűen (pl. hiánypótlás szabályainak
alkalmazása).
A Döntőbizottság jogsértést megállapító határozatai döntő többségében az ajánlatkérői
döntés megsemmisítését alkalmazza jogkövetkezményként, mely a reparációt biztosítja. A
megsemmisítés lehetősége addig áll fenn, ameddig az eljárást lezáró szerződés megkötésére
nem kerül sor. Az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárást indító, a közbeszerzési eljárás
során hozott, vagy azt lezáró döntése is megsemmisítés tárgyát képezheti. Amennyiben a
Döntőbizottság nem az egész döntést ítéli jogsértőnek, úgy lehetősége van arra is, hogy
annak csak egy részét semmisítse meg, például a felhívásnál vagy a dokumentációnál.
A Döntőbizottság elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos
jegyzékéből való törlését, ha a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési
szempontoknak. A Döntőbizottság határozata megküldésével tájékoztatja a Közbeszerzési
Hatóságot, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlés
megvalósulhasson.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot is kiszabhat. A bírság a jogsértő
szervezettel (személlyel), továbbá a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel
jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben szabható ki. A
javaslat nem írja elő kötelező jelleggel egyik esetben sem, hogy a jogsértést megvalósító
szervezet mellett a jogsértésért felelős személlyel szemben is kötelező a bírság kiszabása. A
Döntőbizottság ebben az esetben is mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy indokolt-e és
fennállnak-e a feltételei a jogsértést megvalósító szervezeten, személyen kívül a jogsértésért
felelős személy vagy szervezet bírságolásának.
A javaslat 27. § (1) és (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles meghatározni a
közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi
rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek
felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a
vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során
hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket. Ha az ajánlatkérő nem
rendelkezik általános jellegű, a 27. § (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal,
vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak,
legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a 27.
§ (1) bekezdésben foglaltakat. E szabályzatok, illetve felelősségi rend szolgálhat alapul arra,
264
hogy azokból következtetés legyen levonható a jogsértésért felelős személyre, szervezetre.
Alapvető követelmény ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok is igazolják,
hogy ténylegesen is az adott személy, szervezet felelős a jogsértésért.
A Döntőbizottság bírságolási lehetősége nem érinti azt a jogviszonyt, ami alapján az
ajánlatkérő a megkötött polgári jogi szerződése, vagy egyéb jogviszony alapján igényt
érvényesíthet a jogsértésért felelős személlyel, szervezettel szemben, mivel ezen igények
elbírálására a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
A korábbi kormányrendeleti szintű szabályozáshoz képest a javaslat a bírság kiszabása terén
is változást vezet be annak érdekében, hogy a kötelezően alkalmazandó és a Döntőbizottság
mérlegelésétől függően kiszabható bírság tekintetében is, a bírság mértékét meghatározó
rendelkezések a szabályozás nagyobb fokú átláthatóságát előmozdítva, egységesen a Kbt.-
ben legyenek megtalálhatóak.
A javaslat a bírság összegét illetően meghatározza azt a maximális értéket, ameddig
terjedően a Döntőbizottság élhet a bírság kiszabásával. Ez alapján a bírság összege a
közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal
érintett rész értékének legfeljebb 10 %-a.
Ezen általános szabály alól tesz kivételt és határoz meg magasabb felső határértéket a
javaslat, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést
kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb
intézkedést nem tett. Ezen jogsértés tekintetében a bírság összege a közbeszerzési eljárás
becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének
legfeljebb 15%-a.
A javaslat 165. § (6) bekezdése állapítja meg azokat a törvényi tényállásokat, amelyek
megvalósulása esetén a Döntőbizottságnak kötelező a bírság kiszabása a jogsértés
megállapítása mellett.
A Döntőbizottságnak bírságot kell kiszabni, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan
mellőzésével valósult meg.
A javaslat 80. § (5) bekezdése előírja, hogy előzetes vitarendezés esetén az ajánlatkérő a
kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig
akkor sem kötheti meg a szerződést, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium
egyébként lejárna. A javaslat 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az
ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a javaslat másként nem
rendelkezik. A szerződés azonban nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldése
napját követő tíz napos időtartam, a 115. § szerinti eljárás esetén pedig az írásbeli összegzés
megküldése napját követő 5 napos időtartam lejártáig. A javaslat 131. § (7) bekezdése
értelmében amennyiben jogorvoslati kérelmet vagy kezdeményezést nyújtanak be, a
szerződést - részajánlattétel esetén a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó
szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező
határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a szerződéskötést a Döntőbizottság
engedélyezi. Ezen alapvető követelmények, vagyis a szerződéskötési moratóriumra
vonatkozó szabályok megsértésével történő szerződéskötés esetére is előírja a törvény a
kötelező bírság kiszabását.
265
A Döntőbizottságnak bírságot kell kiszabnia abban az esetben is, ha a szerződést hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei.
Ugyancsak bírságot kell kiszabni, ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Hatóság előzetes értesítését.
A bírság kötelező kiszabására kerül sor akkor is, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke a 153.
§ alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását és a
Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
A Döntőbizottság által kötelezően alkalmazandó bírság összege a közbeszerzési eljárás
becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a
közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződés értékének legfeljebb 15
%-a.
A hatályos törvény szabályozásához képest a javaslat érdemi változást vezet be a
közbeszerzési eljárásban való részvételtől történő eltiltás körében. Az eltiltásra vonatkozó
rendelkezések ugyanis a korábbi kormányrendeleti szinten való rendezés helyett a
törvényben kaptak helyet, ezáltal erősítve a törvény jogkövetkezmények megállapítására
vonatkozó szabályai logikai sorrendjét, átláthatóságát és egységességét.
A javaslat további újítása, hogy amennyiben a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés
megtörténtét és a közbeszerzési eljárástól való eltiltás feltételei fennállnak a Döntőbizottság
köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más
szervezetet (személyt) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltani. A korábbi
szabályozással ellentétben tehát az eltiltás, mint jogkövetkezmény alkalmazását -
amennyiben annak a 165. § (8)-(10) bekezdésben meghatározott feltételei fennállnak - a
javaslat a Döntőbizottság számára már nem lehetőségként, hanem kötelességként írja elő.
A Döntőbizottság fél évtől három évig terjedő időszakra köteles az ajánlattevőt,
alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) eltiltani a
közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha
a)	az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis
adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak 62. § (1) bekezdés i)
pont szerinti feltételei fennállnak;
b)	az a közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő
döntéshozatalát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni,
amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban.
Ezekben az esetekben a Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a közbeszerzési
eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) nem csak a jövőre nézve, hanem a vizsgált
közbeszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban is
köteles eltiltani a részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, amennyiben az érintett
eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor.
A Döntőbizottság köteles az eltiltás jogkövetkezményét alkalmazni, ha az ajánlattevő,
alvállalkozó vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezet (személy) 25. §
szerinti összeférhetetlensége, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes
266
bevonása olyan mértékben torzítja a versenyt, hogy azt az említett személyek eltiltásán kívül
nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni. Az ajánlattevő,
alvállalkozó, illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezet (személy) kizárólag
a vizsgált közbeszerzési eljárásban tiltható el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől,
illetve a szerződés megkötésétől.
A Döntőbizottság annak érdekében, hogy meg tudja állapítani, a bírság összegét, illetve az
eltiltás időtartamát, valamint azt, hogy a bírság kiszabása indokolt-e, az eset összes
körülményét figyelembe veszi, így különösen vizsgálja a jogsértés súlyát, a közbeszerzés
tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt hatását, a
Kbt.-be ütköző magatartás megismétlését, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő
magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt
hosszú időt, valamint támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt, ha a jogsértéshez más
szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. A bírság
összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a
jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
Ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ajánlatkérő
köteles újraértékelni az ajánlatokat, és új döntést hozni. Erre a határozat
végrehajthatóságától számított 30 napja van. Mivel a Döntőbizottság határozatai előzetesen
végrehajthatók, a 30 napos időtartam - ha végrehajtást a bíróság nem függeszti fel - a
határozat közlésétől számít.
A javaslat 75. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő az adott eljárást
eredménytelenné nyilváníthatja, ha a Döntőbizottság az ajánlatkérő valamely döntését
megsemmisíti, amiből kifolyólag az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett
dönt, vagy egyáltalán nem is folytat le közbeszerzési eljárást. Az ajánlatkérő azonban nem
nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés
megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége
helyreállítható.
Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, az ajánlatkérőnek döntése meghozatala
előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő
nyilatkozatát, arról hogy ajánlatát fenntartja-e. Amennyiben az ajánlattevő a megadott
határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn.
Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az
ajánlatukat fenntartó ajánlattevőknek - az ajánlati kötöttség ajánlatkérő által meghatározott
új idejére - igazolniuk kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre
bocsátását.
Ha a Döntőbizottság megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra
vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő
fél - a Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül - elállhat az
érintett eljárás alapján kötött szerződéstől. A szerződéstől való elállás feltétele, hogy a
Döntőbizottság érdemi határozatában olyan közbeszerzési jogszabálysértést állapítson meg,
amely az eljárást lezáró döntést befolyásolta, azaz a nyertes személyét is érinti.
267
A megkötött szerződéstől történő elállás nem érinti a Döntőbizottság által a jogsértés miatt
alkalmazott jogkövetkezményeket, arra eredményesen a bírósági felülvizsgálati eljárás során
nem lehet hivatkozni.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala
166.	§-hoz
A javaslat a Döntőbizottság döntésének közlésére és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó
rendelkezések között a korábbi szabályozáshoz képest nem tartalmazza az eljárás
befejezését eredményező döntések taxatív felsorolást, hanem általánosít és kimondja, hogy
az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, valamint a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező végzést és határozatot kell a Döntőbizottságnak kézbesítenie az ügyfeleknek
és egyéb érdekelteknek.
További követelményként állapítja meg a javaslat a támogatással megvalósuló
közbeszerzések esetében, hogy az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, illetve a
közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot a támogatást nyújtó
szervezet részére is kézbesíteni kell.
A nyilvánosság és átláthatóság biztosítása érdekében írja elő a javaslat, hogy a
Döntőbizottság a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzéseit és határozatait,
valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzéseit a
meghozataluk napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján tegye közzé. A közzétételi
kötelezettséget nem érinti az a tény, hogy a Döntőbizottság döntésének bírósági
felülvizsgálatát kérték, erre a tényre azonban utalni kell.
A bírósági felülvizsgálat eredményeként meghozott bírósági határozatok Közbeszerzési
Hatóság honlapján történő közzététele ugyancsak kötelező.
A javaslat feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy a Döntőbizottság érdemi határozatának
bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős határozatának meghozataláig a folyamatban
lévő közbeszerzési eljárását felfüggessze, illetve elhalassza a szerződés megkötését. Az
ajánlatkérő ezzel biztosíthatja a reparáció lehetőségét a bírósági felülvizsgálat során is.
Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás
167.	§-hoz
A hatályos törvény felhatalmazása alapján alkotott, a közszolgáltatók közbeszerzéseire
vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
specifikus eljárásként szabályozza az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos
és tárgyalásos eljárást, amelyeket az új szabályozás is át kíván venni. Ezen eljárások
lényeges szakasza a jelentkezők előminősítése, ezért a javaslat 168. §-ában külön rendezi az
ilyen ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást. Az előminősítési ügyekben indított
jogorvoslati eljárásra a 168. §-ban szabályozottakon kívül a jogorvoslati eljárás általános
szabályai az irányadóak.
Jogorvoslati kérelmet az a jelentkező nyújthat be, akinek az előminősítési kérelmét az
ajánlatkérő elutasította, vagy akit töröltek az előminősítési listáról. A kérelem benyújtására
objektív, az ajánlatkérői döntés kézbesítésétől számított 15 napos jogorvoslati határidő áll
rendelkezésre.
268
A jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemeit az eljárás specifikumai szerint határozza
meg a javaslat.
A Kbt. 168. § (4) bekezdése a jogsértés megállapítása mellett nemcsak az ajánlatkérői
döntés megsemmisítésére ad lehetőséget, hanem arra is feljogosítja a Döntőbizottságot, hogy
megváltoztassa az ajánlatkérő döntését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása
168.	§-hoz
A Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében a
közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik.
A jogintézmény elsődleges célja, hogy megszüntesse a Döntőbizottságon belül a javaslat
egyes rendelkezéseinek eltérő értelmezését, elősegítve ezáltal a jogorvoslati eljárás
egészének kiszámíthatóságát.
A Döntőbizottság egységes, a jogalkalmazást könnyítő jogértelmezési gyakorlata hozzájárul
ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásokban egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a
közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységek vagy mulasztások előre láthatóan milyen
jogkövetkezménnyel fognak járni. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás átláthatósága
érdekében az így kialakított álláspontját a honlapján történő közzététel útján mindenki
számára könnyen elérhetővé, hozzáférhetővé teszi.
A javaslat a fenti célokat szem előtt tartva a Döntőbizottságon belül a jogorvoslati
döntéshozatal egységességének és az egységességet elősegítő eszközök hatékony
működésének biztosítása érdekében az e célból létrehozott összkollégium összetétele,
valamint az összkollégium állásfoglalásainak kialakítása vonatkozásában is módosításokat
vezetett be.
Az összkollégim összetételét érintő változás, hogy az üléseken a közbeszerzési biztosok
mellett a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium közbeszerzési
területért felelős szervezeti egységének képviselői, valamint az európai támogatásokat
auditáló szerv képviselői is részt vehetnek tanácskozási joggal.
A Döntőbizottság jogorvoslati gyakorlatának egységességét a meghatározott ügyekre,
ügycsoportokra létrehozott kollégiumok, valamint a Döntőbizottság elnöke is figyelemmel
kísérik.
A kollégium elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát, és a vitás jogalkalmazási kérdésekben
véleményt nyilvánít. A kollégiumok, illetve az összkollégium működésére vonatkozó
szabályokat a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
A Döntőbizottság elnöke minden olyan döntést, amelyet a Döntőbizottság valamely eljáró
tanácsa elvi kérdésben hozott, illetve amelyek ellentétes elvi alapon állnak az összkollégium
elé terjeszt.
A hatályos szabályozáshoz képest újdonság, hogy az összkollégiumnak - mielőtt állást
foglalna az adott jogkérdésben - ésszerű határidőn belül lehetőséget kell biztosítania arra,
hogy a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium közbeszerzési
269
területért felelős szervezeti egységének képviselői, valamint az európai támogatásokat
auditáló szerv képviselői az adott jogkérdés vonatkozásában kifejthessék véleményüket. Az
említett szervek véleménye azonban az összkollégiumot nem köti.
Amennyiben az összkollégium egyetért a döntéssel, vagy annak egy részével az erről szóló
állásfoglalását a Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi.
Amennyiben a Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni az
összkollégium állásfoglalásában foglaltaktól, erről köteles a Döntőbizottság elnökét
tájékoztatni. A Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport tekintetében
illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az
összkollégium véleményét. Az eljáró tanács a döntés meghozatala előtt köteles a kollégium
vagy az összkollégium állásfoglalását megvárni. Az eljáró tanácsot azonban a kollégium,
összkollégium állásfoglalása nem köti, attól eltérő döntést is hozhat.
A Döntőbizottság az összkollégium új állásfoglalásáról, illetve az állásfoglalás
módosításáról a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.
A közbeszerzési biztosok jogalkalmazói tevékenységük végzése során kötelesek szem előtt
tartani a közzétett összkollégiumi állásfoglalásokban foglaltakat.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
169-172. §-hoz
A Döntőbizottság döntései kizárólag bíróság előtt támadhatók meg, közigazgatási úton nincs
lehetőség további jogorvoslatra.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Ket. rendelkezéseit csak akkor
alkalmazhatók, ha a javaslat, valamint a javaslat felhatalmazása alapján alkotott
kormányrendelet eltérő szabályokat nem állapít meg [145. § (1) bekezdés]. A
Döntőbizottság döntései elleni jogorvoslat és bírósági felülvizsgálat szabályait tehát a
javaslat, mint kógens, specifikus jogszabály tartalmazza, így a Ket. rendelkezései közül
kizárólag azok alkalmazhatók, melyek nem ellentétesek a javaslat speciális szabályozásával.
A Döntőbizottság döntései elleni bírósági jogorvoslatra a javaslat, Pp. és a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Knptv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslat külön szabályokat állapít meg a Döntőbizottság meghatározott végzései, illetve az
ügy érdemében hozott határozata elleni bírósági jogorvoslatra vonatkozóan. A
Döntőbizottság végzései tekintetében a bírósági felülvizsgálat lehetősége egyfokú és
nemperes eljárásban valósul meg, érdemi határozatainak felülvizsgálata pedig közigazgatási
per keretében biztosított.
A javaslat - szemben az érdemi határozatokkal - nem teszi lehetővé a Döntőbizottság által
hozott összes végzés teljes körű bírósági felülvizsgálatát. Kizárólag a javaslat 169. § (1)
bekezdésében taxatíve nevesített végzések - vagyis a jogorvoslati eljárás során hozott
végzés, a jogorvoslati eljárást felfüggesztő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasító végzés, valamint a jogorvoslati eljárást megszüntető végzés -, továbbá a
270
Döntőbizottságnak az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező
végzése [157. § (2) bekezdés], valamint az eljárási bírságot kiszabó végzése [163. § (2)
bekezdés] támadhatók meg külön bíróság előtt. Más eljárásjogi végzés - amennyiben az
ügyfél azt jogszabálysértőnek tartja - az érdemi határozat ellen benyújtott jogorvoslati
kérelemben vitatható. Ebben az esetben a bíróság az érdemi határozat felülvizsgálata
körében azt vizsgálja, hogy az egyéb végzések körében hivatkozott jogszabálysértések
kihatnak-e az ügy érdemére.
A javaslat kimondja, hogy a Döntőbizottság eljárás során hozott végzése ellen külön
jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, vagyis nemcsak a javaslat,
hanem más törvény is megengedheti a végzés külön bírósági felülvizsgálatát.
A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a
Döntőbizottsághoz benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt haladéktalanul köteles a
bíróságnak továbbítani. Főszabályként a jogorvoslati kérelem benyújtásának a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya, ez alól kivételt képez az Európai Bíróság előzetes
döntéshozatalai eljárásának kezdeményezése tárgyában hozott végzés és az eljárási bírságot
kiszabó végzés.
A Döntőbizottság eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság
eljárására a Pp. XX. Fejezete megfelelően alkalmazandó, amennyiben a javaslatból, illetve a
nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
A bíróság a Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. Az eljárás során hozott és azt lezáró
végzések ellen a törvény csak egyfokú bírósági felülvizsgálati lehetőséget biztosít, a bíróság
végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
A Döntőbizottság érdemi határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, így
azt fellebbezéssel nem lehet megtámadni és újrafelvételi eljárást sem lehet kezdeményezni.
A javaslat a Döntőbizottság valamennyi érdemi határozatára kiterjedően a bírósági
felülvizsgálat lehetőségét biztosítja teljes körűen.
A javaslat meghatározott személyi kör részére teszi lehetővé, hogy jogorvoslati kérelmet
nyújthasson be a Döntőbizottság érdemi határozata ellen.
A Döntőbizottság ügy érdemében hozott határozata ellen az nyújthat be keresetet, akinek a
határozat jogát, vagy jogos érdekét sérti, illetve aki a Döntőbizottság eljárását a 152. §
alapján kezdeményezte.
A jog, illetve jogos érdek sérelmének vizsgálata során a bíróságnak azt kell megítélni, hogy
a kérelem tárgyává tett jogsértő magatartás, mulasztás okoz-e a kérelmezőnek
érdeksérelmet, továbbá, hogy az érdeksérelem - az alapelvi rendelkezésekre is tekintettel -
jogosnak tekinthető-e, illetve közvetlenül a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban
merült-e fel.
Szükséges ugyanakkor annak hangsúlyozása, hogy amennyiben a konkrét ügyben
felperesként fellépő személy tekintetében a jog, jogos érdek sérelme nem állapítható meg, az
a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, vagy a per megszüntetését alapozza
meg.
271
A Döntőbizottság érdemi határozatának bírósági felülvizsgálata abban az esetben is kérhető,
ha a felperes szerint a Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett
korábbi eljárását, döntését.
A javaslat a Pp. 330. §-ában foglaltaktól részben eltérő szabályokat állapít meg a
keresetlevél benyújtásának határidejére és a benyújtás helyére. Az általános, a közigazgatási
határozat kézbesítésétől számított harminc napos keresetindítási szabálytól rövidebb, a
határozat kézbesítésétől számított tizenöt napos határidőt állapít meg, továbbá meghatározza
azt is, hogy a keresetlevelet a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
A Pp. 331. § (1) bekezdése szerint, ha a fél - törvény rendelkezése ellenére - a
keresetlevelet nem a Döntőbizottsághoz, hanem a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság
vizsgálat nélkül haladéktalanul megküldi a Döntőbizottságnak.
A keresetlevelet - a bírói gyakorlat értelmében - határidőben benyújtottnak kell tekinteni,
ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották. A Pp. 330. § (5)
bekezdése szerint, ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta,
igazolással élhet, amelyről a bíróság dönt.
A keresetlevél tartalmára a Pp. 330. § (1) bekezdésében és a Pp. 121. §-ában foglaltak az
irányadók.
A Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
iránti perben alapvetően a felperesnek kell bizonyítania, hogy a felülvizsgálni kért határozat
jogszabálysértő, kivéve, ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, vagy a közigazgatási
szerv a tényállás-megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, és a felperes a
közigazgatási szerv határozata alapjául szolgáló tényállás valóságát vitatja [Pp. 336/A. § (2)
bekezdés]. Ebben az esetben a Döntőbizottságnak kell bizonyítania határozata
jogszerűségét.
A Pp. 336/A. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben van helye a bíróság
részéről hivatalból bizonyításnak.
A Pp. 327. § (2) bekezdés első mondata szerint a keresetet az ellen a közigazgatási szerv
ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, vagyis a keresetlevélben a
Döntőbizottságot kell alperesként feltüntetni.
A Döntőbizottság köteles a keresetlevelet, a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatát és
az ügy iratait 5 napon belül a bíróság számára megküldeni, valamint egyidejűleg
tájékoztatást adni arról is, hogy a jogorvoslati eljárásban mely ügyfelek vettek részt és kik
azok az érdekeltek, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.
A javaslat 170. § (4) bekezdése a Pp. 13-21. §-aiban és 325. §-ában foglaltakon túl - a Kbt.
147. §-ában foglaltakra utalással - további okokat határoz meg a bírák kizárására
vonatkozóan.
A bíróság a Pp. 124. §-ában foglaltaktól eltérően 8 napon belül vizsgálja meg a
keresetlevelet, és amennyiben a Pp. 124. § (1) bekezdése szerinti intézkedések (hiánypótlás,
áttétel, keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása) megtételére nincs szükség, úgy a
272
bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Döntőbizottság nyilatkozatával együtt
megküldi a felperes részére.
Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló
kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését
követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat
végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor
elrendelheti. A bíróság a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti a
végrehajtás felfüggesztéséről. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala
során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti
állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb
károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.
A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elutasítását követően ismételten -
azonos ténybeli és jogi alapon - nyújt be végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a
végrehajtás felfüggesztését megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A
bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
A Pp. 332. § (3) bekezdésében meghatározott nyolc napos határidőhöz képest rövidebb, öt
napos határidőt tartalmaz a javaslat 159. § (2) bekezdése a végrehajtás felfüggesztése
tárgyában történő döntéshozatalra.
A Pp. 332. § (3) bekezdés harmadik mondata szerint a végrehajtás felfüggesztéséről szóló
végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást
követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy, hogy a végrehajtás elmaradása nem
okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása
járna. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a végrehajtás
felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni, ha azt a fél
indokolással ellátva terjeszti elő, és a kérelemben előadott okokat, adatokat, tényeket,
körülményeket igazolja vagy a kívánt mértékben valószínűsíti, illetőleg azokról egyébként a
bíróságnak hivatalos tudomása van, illetve, ha köztudomásúak.
A Pp. 332. § (4) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott
végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti
kérelme elutasítását követően ismételten - azonos ténybeli és jogi alapon - nyújt be
végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a végrehajtás felfüggesztését megtagadó végzés
ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő
végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Nem illeti meg a fellebbezési jog a közigazgatási határozat végrehajtásának tárgyában
hozott végzés ellen a közigazgatási hatósági eljárás olyan ügyfelét, aki (amely) a végzés
meghozatalának időpontjában a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perbe
még nem avatkozott be, mivel a végzés reá vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
A javaslat 171. § (3) bekezdése speciális szabályt állapít meg a beavatkozás bejelentésére. A
bíróság nyolc napon belül köteles értesíteni a beavatkozás lehetőségéről az ellenérdekű felet,
valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Döntőbizottság
határozata rendelkezést tartalmaz. A beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc
273
napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak
nincs helye.
A javaslat 171. § (4) bekezdése az eljárás gyorsítása érdekében rövidebb eljárási határidőket
állapít meg, a perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos
határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal
hosszabbíthat meg a bíróság.
A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére
azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a
keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye
nincs. Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz érkezését követő harminc napon belül
kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson
kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési
jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
173-174. §-hoz
A javaslat átveszi a hatályos közbeszerzési törvényből a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatának felülvizsgálatára és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti
érvénytelenségének megállapítására irányuló ún. egységes per szabályait.
A szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per
175.	§-hoz
A javaslatban a Közbeszerzési Hatóságnak a közbeszerzési szerződések teljesítésére
vonatkozó hatósági ellenőrzése kapcsán újdonságként szerepel a szerződés módosítása
érvénytelenségének, illetve a szerződésszegés megállapítása iránti polgári per
megindításának lehetősége. A javaslat szerint, ha a Közbeszerzési Hatóság a szóban forgó
hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a szerződés tartalma valószínűsíthetően a
javaslat 142. § (3) bekezdésbe ütközik, pert indít a szerződés módosítás érvénytelenségének
kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt, mely perben a
Hatóságot teljes költségmentesség illeti. A Hatóság a pert az ellenőrzés befejezésétől
számított harminc napon belül köteles megindítani, és a perindításról a honlapján is köteles
tájékoztatást közzétenni. A javaslat rögzíti, hogy ha a bíróság a perben megállapítja a
szerződés módosításának érvénytelenségét, az érvénytelenség Ptk. szerinti
jogkövetkezményei mellett bírságot is köteles kiszabni, amelynek összege legfeljebb a
szerződés értékének 15%-a lehet.
A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári
per
176.	§-hoz
A javaslat átveszi a hatályos közbeszerzési törvényből a szerződések közbeszerzési jogsértés
miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per szabályait.
274
A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
177.	§-hoz
A javaslat átveszi a hatályos közbeszerzési törvényből a közbeszerzésekkel kapcsolatos
egyéb polgári perek szabályait.
XXII.	Fejezet
Az Európai Bizottság eljárása
178.	§-hoz
A javaslat átveszi a hatályos közbeszerzési törvényből az Európai Bizottság eljárására
vonatkozó szabályokat.
HETEDIK RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
XXIII.	Fejezet
Közbeszerzési Hatóság
179-192. §-hoz
A javaslat lényegében fenntartja a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat, és
megtartja a Hatóság szervezeti felépítését is, azzal, hogy a Közbeszerzések Tanácsa
létszámát tizenkilenc főre növeli, tekintettel arra, hogy gazdasági szereplők és a szakmai
kamarák a korábbi három fővel szemben immár négy főt, illetve a Magyar Mérnöki Kamara
és a Magyar Építész Kamara közösen további egy főt jelölhetnek a Tanácsba, illetve a
testület kiegészül a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által
kijelölt két személlyel.
Emellett a javaslat a Hatóság tényleges működésének megfelelően átstrukturálja a Hatóság
keretében működő Közbeszerzések Tanácsa és magának a Közbeszerzési Hatóságnak a
feladatait. Ennek megfelelően a Közbeszerzések Tanácsa feladat és hatásköre a jövőben
csak szervezet vezetőit érintő személyügyi kérdésekre (Hatóság elnökének, Közbeszerzési
Döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének, illetve a Döntőbizottság létszámának
megállapítása), valamint az útmutatók kiadására korlátozódik, azonban az operatív feladatok
ellátása a Hatóság - illetve annak elnöke - feladat és hatáskörébe kerül át.
A fentieken túlmenően a javaslat szerint a Hatóság új feladatokat is kap, úgymint például
-	naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
■	a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses
kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított, vagy a gazdasági
szereplő által elismert megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges
jellemzőit (beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a
szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján
alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes
ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy
275
egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta) azzal, hogy az adatoknak a honlapon a
szerződésszegéstől számított három évig kell elérhetőnek lenniük;
■	a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító
határozatokat [188. § (4) bekezdés];
-	a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe
vétel feltételeinek megfelelőségét ellenőrzi, a jegyzéket nyilvántartja;
-	az Európai Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat a Bizottságnak megküldi, az
e törvényben előírt tájékoztatásokat az Európai Bizottság részére megküldi;
-	első ízben 2017. március 1-jéig, majd azt követően háromévente statisztikai jelentést
készít az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzésekről, (különösen az
érintett időszakban az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értékéről), melyet
megfelelő határidőben a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsát;
-	figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását
és a Ket. alapján hatósági ellenőrzés keretében - külön jogszabályban meghatározott
részletes szabályok szerint - is ellenőrzi azok teljesítését, megteszi különösen a 153. §
(1)	bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;
-	a közbeszerzési szabályozás széleskörű megismertetése érdekében konferenciákat
szervez;
-	a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése
érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős
miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad;
-	az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás
keretében - különösen a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról,
Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról - információt
szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben
való közzétételéről, és teljesíti különösen a 2014/24/EU irányelv 44. cikk (3)
bekezdésében, az 59. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (5) bekezdésében, a 61. cikk (1)
bekezdésében, a 62. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk. (1) és (8) bekezdésében,
valamint a 69. cikk (5) bekezdésben foglalt kötelezettségeket, továbbá a 2014/25/EU
irányelv 62. cikk (3) bekezdésében, 81. cikk (3) bekezdésében, valamint a 84. cikk (5)
bekezdésben foglalt kötelezettségeket;
-	statisztikai adatokat gyűjt a megkötött közbeszerzési szerződésekben és az építési,
illetve szolgáltatási koncessziókban foglalt ellenszolgáltatás mértékéről, az árstatisztikát
a honlapján rendszeres időközönként közzéteszi;
-	ellátja az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével
kapcsolatos feladatokat;
-	hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jogalapjának előzetes vizsgálata, amely a
hatályos törvény szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság feladata;
-	az ún. öntisztázás keretében a gazdasági szereplők kérelmére határozatában
megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok
fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.
XXIV.	Fejezet
Közbeszerzési Döntőbizottság
192-193. §-hoz
A javaslat ugyancsak megtartja a Közbeszerzési Döntőbizottság felépítésére és működésére
vonatkozó, hatályos közbeszerzési törvény szerinti szabályokat. Újdonság viszont a javaslat
szerkezeti felépítésében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságra vonatkozó szabályok önálló
276
fejezetben kapnak elhelyezést, amely a közbeszerzési biztosokra vonatkozó rendelkezéseket is
tartalmazza.
NYOLCADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Európai Uniós kötelezettségek
194.	§-hoz
A közbeszerzési irányelvek a tagállamokra különböző feladatokat rónak, úgymint a
közbeszerzési szabályok alkalmazásának monitoringja, monitoring jelentés és statisztikai
adatok küldése az Európai Bizottságnak, Európai Bizottsággal való kapcsolattartás. A javaslat
e feladatok ellátását elsősorban a közbeszerzésekért felelős miniszterre telepíti.
A javaslat a közbeszerzésekért felelős miniszter feladataként határozza meg a részben vagy
egészben nem hazai költségvetési forrásból megvalósuló, uniós értékhatárokat elérő vagy
meghaladó értékű árubeszerzés, szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió, továbbá a
háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás és építési koncesszió
esetén lefolytatott közbeszerzési eljárások ellenőrzését, valamint az e közbeszerzési eljárások
eredményeképpen létrejött szerződések módosításainak engedélyezését.
A közbeszerzésekért felelős miniszter egyéb feladatai
195.	§-hoz
A javaslat a közbeszerzésekért felelős miniszter feladataként rögzíti a Kormány irányítása
vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány
közalapítványai, valamint egyes többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek
közbeszerzései megindításának engedélyezését és lefolytatásának központi ellenőrzését, a
közbeszerzési szerződések, vagy koncessziók módosításának engedélyezését, valamint a nem
közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződéseik megkötésének és
módosításának engedélyezését.
A fentiekhez hasonlóan a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata a közbeszerzési
eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításának jóváhagyása, a
közbeszerzési tárgyú képzések irányítása, felügyelete és ellenőrzése.
Hatálybalépés
196.	§-hoz
A javaslat rendelkezéseinek jelentős része 2015. november 1-jén lép hatályba. A
hatálybalépés időpontja úgy került meghatározásra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a
jogszabály alkalmazására való felkészülésre, számításba véve, hogy a felkészülési időt a
végrehajtási rendeletekkel együtt kell biztosítani. Az elektronikus közbeszerzésekre
vonatkozó rendelkezések tekintetében későbbi hatályba lépési időpont került meghatározásra.
277
Átmeneti rendelkezések
197.	§-hoz
A javaslat hatályba lépése, és a hatályos közbeszerzési törvény hatályon kívül helyezése miatt
szükséges átmeneti szabályok meghatározása. A javaslat - a korábbi jogalkotási gyakorlatnak
megfelelően - főszabályként rögzíti, hogy a javaslat rendelkezéseit a hatálybalépés után
megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre,
tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy
hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell
alkalmazni.
Felhatalmazás
198.	§-hoz
A közbeszerzésekkel kapcsolatban olyan rendelkezések alkotása is szükséges, amelyek nem
igényelnek törtvényi szintű szabályozást. Ezért a javaslat a Kormány illetve a
közbeszerzésekért felelős miniszter részére ad felhatalmazást több kérdés szabályozására. A
felhatalmazó rendelkezések nem mindegyike a törvény végrehajtási rendeletére ad
felhatalmazást, olyan tárgykör szabályozására is található itt felhatalmazás, amelyek a
közbeszerzés alól kivételt képeznek és önálló eljárásrend alá esnek. Rendeleti szinten jelennek
meg az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának szabályai, és felhatalmazást kap a
Kormány rendeletalkotásra egyes jogpolitikai célok hatékonyabb érvényesítése érdekében is.
Módosuló rendelkezések
199.	§-hoz
A javaslat hatályba lépése következtében módosuló rendelkezések felsorolása.
Hatályukat vesztő rendelkezések
200.	§-hoz
A javaslat hatályba lépése következtében hatályukat vesztő rendelkezések felsorolása.
Sarkalatossági záradék
201.	§-hoz
A javaslat sarkalatos törvényi rendelkezéseket érintő rendelkezéseinek meghatározása.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
202.	§-hoz
A közösségi jogra történő utalás, az Európai Unió átültetett jogi aktusainak feltüntetése.
1.	melléklet a 201... évi...... törvényhez
A 2014/24/EU irányelv II. mellékletének, illetve a 2014/25/EU irányelv I. mellékletének
megfelelő, építési tevékenységeket tartalmazó melléklet.
278
2.	melléklet a 201... évi...... törvényhez
A 2014/24/EU irányelv III. mellékletének megfelelő árukat tartalmazó melléklet.
3.	melléklet a 201... évi...... törvényhez
A 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletének, illetve a 2014/25/EU irányelv XVII.
mellékletének megfelelő szolgáltatásokat (light regime) tartalmazó melléklet.
4.	melléklet a 201... évi...... törvényhez
A 2014/24/EU irányelv X. mellékletének, illetve a 2014/25/EU irányelv XIV. mellékletének
megfelelő szociális és környezetvédelmi egyezményeket tartalmazó melléklet.