﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4852. számú
törvényjavaslat
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. május
2
2015. évi ... törvény
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról
I. Fejezet
A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
1.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
1.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdés 4.
és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő 4a. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági
társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti
jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági
társaság üzleti és pénzügyi politikájára;
4a. mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági
társaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás
értelemszerű alkalmazásával számított - 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten
rendelkezik;
5.	egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, amelyben a
vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem
tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;”
(2)	Az Szt. 3. § (2) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
„9. jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban
megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással
való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a
tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot
meghaladja.”
(3)	Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért,
üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci
értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti
értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett
ellenérték magasabb;
2.	negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért,
üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci
értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel
meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték
alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;”
3
(4) Az Szt. 3. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) E törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom.”
2. §
(1)	Az Szt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha
két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a)	a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b)	az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”
(2)	Az Szt. 9. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót
a)	a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti
befektetési vállalkozás,
b)	a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti
pénzügyi holdingvállalkozás.”
3.	§
(1)	Az Szt. 27. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9.
pontjában meghatározott mértékű tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmazza, amely
nem tartozik a (2) bekezdésben meghatározott részesedések közé.
(3b) Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló
vállalkozásban mérlegtétel a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű
részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet
tartalmazza, amely nem tartozik a (3) bekezdésben meghatározott pénzkölcsönök és tartós
bankbetétetek közé.”
(2)	Az Szt. 27. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tartós tulajdoni részesedést
jelentő befektetést tartalmaz, amely nem tartozik a (2) és (3 a) bekezdésben meghatározott
részesedések közé.
(5)	Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel
tartalmazza az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és
tartós bankbetétet, amely nem tartozik a (3) és (3b) bekezdésben meghatározott
pénzkölcsönök és tartós bankbetétek közé.
(6)	Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő
adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.”
4.	§
Az Szt. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
4
„(3a) Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél az
adós vállalkozóban a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű tulajdoni
részesedés áll fenn, és a követelés nem tartozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdése szerinti
pénzkölcsönök közé.”
5.	§
Az Szt. 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában
meghatározott mértékű tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, különösen
árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetést tartalmazza, amely nem tartozik a (2)
bekezdésben meghatározott részesedések közé.”
6.	§
Az Szt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az
ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában -
a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként
elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a
megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb
ráfordításokkal szemben megszüntetni.”
7.	§
Az Szt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti
év(ek)re vonatkozó - jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt
hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a
hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.”
8.	§
Az Szt. 39. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék
akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának
kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját
tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele
(kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
(3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének
meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban
még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1)
bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
(4)	Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor
fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló
mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött
tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben
5
(illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az
osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke
összege alá.
(5)	A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény
visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is
feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)
a)	a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként,
kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy
b)	a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló
mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege
fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a
visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett
tőke összege alá.”
9.	§
Az Szt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor
és oly mértékben kerülhet sor, ha
a)	a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy
b)	a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló
mérlegében)
kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény
kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett
tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal
csökkentett saját tőke összegét.”
10.	§
Az Szt. 40/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített
tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az
induló tőke összege alá.”
11. §
Az Szt. 42. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozásokkal szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket
tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű
részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett
fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és
átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó
kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem
esedékes.”
6
12. §
Az Szt. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési
(beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért
fizetett ellenérték (vételár).”
13.	§
Az Szt. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5
év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év
alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.”
14.	§
Az Szt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott
terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az
elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi
eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az
előírás nem alkalmazható.”
15.	§
Az Szt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó adózott eredményének a levezetését - az
ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős
összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény
keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, az adózott eredmény összetevőit,
kialakulását mutatja be.
(2)	Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a
pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési
kötelezettség levonásával csökkentett összegében kell meghatározni.”
16.	§
Az Szt. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás (1) bekezdés
szerinti két módjának tagolását a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A vállalkozó a 2.,
illetve a 3. számú melléklet közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik
üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva
készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év
adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a
kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell.”
17.	§
(1) Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő k)-o) ponttal egészül ki:
7
(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)
„k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás
szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét,
amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;
l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által
elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz
nem kapcsolódik;
m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem
tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett
pénzeszközök összegét;
n) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő
rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
o)	45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy
cégértékből az üzleti évben a 45. § (4) bekezdése szerint leírt összeget.”
(2)	Az Szt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell
határolni:
a)	az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak
nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett
kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig;
b)	fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett
támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
c)	a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a
hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem
minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály
szerinti - értékét;
d)	a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy
értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt
kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.”
(3)	Az Szt. 77. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Egyéb bevételként kell kimutatni a (4) bekezdés szerint halasztott bevételként
elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó
költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.”
18. §
(1)	Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő k)-p) ponttal egészül ki:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
„k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás
szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének
a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;
l) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét;
8
m) a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés
(megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével -
a tartozást átvállalónál;
n) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá
nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét;
o)	a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét;
p) a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök
nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét
a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt
összegben.”
(2)	Az Szt. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg
el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó
által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés
nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a
jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.”
19.	§
Az Szt. 83. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és
részesedés, a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett
pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi
műveletek egyéb bevételei.
(3)	A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó
ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetett (fizetendő) kamatok és
kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az
értékpapírok, a kölcsönök, bankbetétek értékvesztése.”
20.	§
(1)	Az Szt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni:
a)	a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti
értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet;
b)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;
c)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli
megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás
befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós
részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott
eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás
9
szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott
eszközök értéke a több;
d)	az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági
társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági
részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással
létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó,
a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke
összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a
szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági
társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe
venni a különbözet számításánál);
e)	az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági
társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós
részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági
társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód
gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét,
amennyiben a saját tőke értéke a több;
f)	a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor,
ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés
(részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét,
amennyiben az átvett eszközök értéke a több.”
(2)	Az Szt. 84. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként
időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak. A halasztott
bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni
részesedésekből származó bevételként.”
(3)	Az Szt. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell
kimutatni:
a)	a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a
bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott
(esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között
kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az
eladási árban lévő kamat összegét;
b)	a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó
eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét,
függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből
származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti
érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét, -
forgatási célú befektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni -;
c)	a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét;
10
d)	a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti
különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget;
e)	a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban
lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont szerint elszámolt kamattal
csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti -
nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;
f)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.”
(4)	Az Szt. 84. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként
kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés
szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás
felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy
kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből
(értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.”
(5)	Az Szt. 84. § (7) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„v) a 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági események
nyereségjellegű eredményeit, ha azok forgóeszközök között kimutatott
részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak.”
(6)	Az Szt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként
időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok
forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott
bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni a
pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.”
21. §
(1)	Az Szt. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni:
a)	a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti
értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet;
b)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb;
c)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli
megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás
befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós
részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti
11
(könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott
eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás
szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott
eszközök értéke a kevesebb;
d)	az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági
társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági
részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással
létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó,
a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke
összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a
szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött
gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell
figyelembe venni a különbözet számításánál);
e)	az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági
társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós
részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági
társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód
gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét,
amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb;
f)	a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor,
ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés
(részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét,
amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb;
g)	a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések
nyilvántartás szerinti értékét.”
(2)	Az Szt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell
kimutatni:
a)	a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal,
diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdés d) pontja szerint elszámolt kamattal
csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti -
veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;
b)	a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét;
c)	a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor,
beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált
veszteséget;
d)	a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.”
(3)	Az Szt. 85. § (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
12
„v) a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági események
veszteségjellegű eredményeit, amennyiben azok a forgóeszközök között kimutatott
részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek
eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték
különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű
ráfordítások között kell elszámolni.”
(4)	Az Szt. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök
értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését,
csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.”
22. §
Az Szt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi
műveletek eredményének együttes összege.”
23.	§
(1)	Az Szt. 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott
kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok
jellegét.”
(2)	Az Szt. 88. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz
kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a
mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.”
24.	§
Az Szt. 90. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:)
,,b) a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti
értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti
értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az
értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy
legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;”
25.	§
Az Szt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § A kiegészítő mellékletben meg kell adni:
a)	a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát,
bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket
állománycsoportonként megbontva;
13
b)	részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény
típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben
kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és
névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog
meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;
c)	azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó
megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni
hatást is be kell mutatni;
d)	azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és
ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek
jelentős összegűek;
e)	összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve
átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.”
26.	§
Az Szt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
a)	a befektetett pénzügyi eszközök,
b)	a készletek,
c)	a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi
csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább
mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása,
törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve
bevételek bruttó összegeit.”
27.	§
Az Szt. 93. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett
szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit.”
28.	§
(1)	Az Szt. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek
összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben
azok jelentősnek minősülnek.”
(2)	Az Szt. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5)
bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. §
(3)	bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti
adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott
munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.”
(3)	Az Szt. 96. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
14
„(4a) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése
szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az 58. § (1) bekezdése
és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”
29.	§
Az Szt. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyszerűsített beszámoló adózott eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi
eredménye és az ezen időszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt vagy
pénzkiadást nem jelentő végleges vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók
(értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), és az adókötelezettség levonását
követően a gazdálkodónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az
eredménylevezetésbe beállított összeggel.”
30.	§
Az Szt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról
szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített
szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Az év közben fizetett
osztalékelőleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített
mérlegben szerepeltetni.
(2)	Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor
fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal - ideértve a 103. § (4)
bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is -
csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a
jegyzett tőke összege alá.”
31.	§
Az Szt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves
beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a
mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg
az alábbi határértéket:
a)	a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
b)	az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,
c)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.”
32.	§
Az Szt. 124. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az
összevont (konszolidált) mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -,
mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni.”
33.	§
Az Szt. 127. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(4) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás leányvállalatok adózott
eredményéből külső tagok (más tulajdonosok) részesedése sor az adózott eredményből a
konszolidálásba bevont leányvállalatokra eső összegnek a külső tagok tulajdoni hányadára
jutó részét tartalmazza.”
34.	§
Az Szt. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS
134/A. §
E fejezet alkalmazásában:
1.	nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás: a 2013/34/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;
2.	természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;
3.	kormány: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában
meghatározott fogalom;
4.	projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjában
meghatározott fogalom;
5.	fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5.
pontjában meghatározott fogalom.
134/B. §
(1)	A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével
foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít,
ha
a)	két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három
mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:
aa)	a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
ab)	az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,
ac)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
b)	közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.
(2)	Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól a vállalkozó, ha:
a)	az általa a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az anyavállalat által a
134/C. § szerint összeállított, kormányok részére fizetett összegekről szóló
összevont jelentésben, és
b)	az anyavállalat az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá
tartozik.
(3)	A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés összeállítása során nem kell
figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket,
tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó.
16
(4)	A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés az adott üzleti évre
vonatkozóan tartalmazza a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás, valamint a
természetes fakitermelésével foglalkozó vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsolódóan:
a)	az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen;
b)	az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összegét; valamint
c)	a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeg
minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban
fizetett összegeket összesen.
(5)	Azon fizetett összegek tekintetében, amelyeket a vállalkozás egészére vonatkozó
kötelezettségek alapján fizetett meg, a vállalkozó - a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaktól
eltérően - a projekt szintű jelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó jelentést
készíthet.
(6)	A természetben adott juttatás esetén az érték meghatározásához alkalmazott módszert a
kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésben külön be kell mutatni.
(7)	A vállalkozó a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést a 153-154/B. §
szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
134/C. §
(1)	A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével
foglalkozó anyavállalatnak minősülő vállalkozás évente a kormányok részére fizetett
összegekről szóló összevont jelentést készít, ha egyedi éves beszámolójának adatai alapján
a)	két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot
jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:
aa)	a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
ab)	az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,
ac)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
b)	közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.
(2)	A kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésre a kormányok
részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a (3)-
(7)	bekezdésben foglalt kivételekkel.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában bármely anyavállalat nyersanyag-kitermelő iparágban
működő vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősül, ha
bármely leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők
fakitermelésével foglalkozik. Az ilyen anyavállalatnak az (1) bekezdés szerinti jelentésében
csak a kitermelési tevékenységével, illetve a természetes erdők fakitermelési tevékenységével
összefüggő összegeket kell bemutatnia.
(4)	Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő
vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) adatai két egymást követő üzleti évben a
mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik
kettő meghaladja az alábbi határértéket:
a)	a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
17
b)	az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,
c)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt
kivéve, ha valamely konszolidálásba bevont vállalkozása közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodó egység.
(5)	Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő
vállalkozás, amelynek maga is leányvállalata egy olyan anyavállalatnak, amely az Európai
Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik.
(6)	Az (1) bekezdés a) és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti mutatóértékek
meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű
vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell
figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell
figyelembe venni.
(7)	A leányvállalatot nem kötelező bevonni a kormányok részére fizetett összegekről
szóló összevont jelentés készítésbe, ha
a)	lényeges és tartós jogi korlátozások vagy kivételes körülmények huzamosan
akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott jogai
gyakorlásában; vagy
b)	a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés elkészítéséhez a
szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő
bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani,
vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek
mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy
c)	a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag
továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki.”
35.	§
Az Szt. 155. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:]
„f) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.”
36.	§
Az Szt. 156. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
a)	a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét;
b)	a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,
összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen azt, hogy melyik
vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült,
milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló
összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
c)	a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott
könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;
d)	az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét,
összefoglaló bemutatását;
18
e)	a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont
(konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a
záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját
arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon
egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a
beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
f)	a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását;
g)	hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel
kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét
minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);
h)	a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a
beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó
előírásaival;
i)	a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e
bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont
(konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés
milyen jellegű;
j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján
összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy
rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)-d), és g) pontjában említett
információkat;
k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai
bejegyzési (nyilvántartási) számát;
m) könyvvizsgáló cég esetén - az l) pontban foglaltak mellett - a társaság
képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését,
székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.”
37.	§
(1)	Az Szt. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához
szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.”
(2)	Az Szt. 160. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza.
Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások
költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,
bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást
összköltség eljárással készítő vállalkozónak - elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként
költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi
értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az
értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.
(3b) A 8. számlaosztály
a)	az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű
ráfordításokat - ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét,
az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét -, a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a
19
bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az
értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek
ráfordításait, az eredményt terhelő adót;
b)	a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az értékesítés
elszámolt közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét, az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az
értékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket), valamint az
egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, az eredményt terhelő adót.
(3c) A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket,
a pénzügyi műveletek bevételeit.”
38.	§
Az Szt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az
egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne
változzon meg. A nyitómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben
kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített
adózott eredményt a nyitómérlegben az adózott eredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitás
után
a)	a vevők - fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományával
azonos összegű árbevételt el kell számolni az eredménytartalékkal szemben;
b)	a szállítók mérleg szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó -
állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti
állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző üzleti évben már
felhasznált, értékesített vásárolt készletek) költségként el kell számolni az
eredménytartalékkal szemben;
c)	a 102. § (6) bekezdés a) pontjában felsorolt, a tartalékban figyelembe vett tételek
összegét - ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket - el kell számolni
egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben;
d)	a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell
számolni egyéb ráfordításként az eredménytartalékkal szemben;
e)	a 103. § (2) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 102. § (6) bekezdés b) pontja
szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az egyszeres
könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás
után egyéb ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni;
f)	a 103. § (4) bekezdése szerint az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként
kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján
kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összegét a
kötelezettségek közül - egyéb bevételként elszámolva - ki kell vezetni. Ezt az
egyéb bevételt a 45. § (1) bekezdése szerinti halasztott bevételek között időbelileg
el kell határolni.”
39.	§
Az Szt. 163/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt korrekciók figyelembevételével meghatározott
adatokat az egyszerűsített mérleg megfelelő tételeibe kell beállítani. A vevőkkel szembeni, az
egyéb, nem pénzkiadásból származó követelések, a szállítókkal szembeni, az egyéb, nem
20
pénzbevételből származó kötelezettségek állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó
követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek között kell
szerepeltetni. Az eredménytartalékot és az adózott eredményt az egyszerűsített mérleg
eredménytartalék, illetve egyszerűsített adózott eredmény sorába kell beállítani. Az
egyszerűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összeg nem kerül.”
40.	§
Az Szt. 175. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú
társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési
és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK
tizenegyedik tanácsi irányelv,
b)	a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
c)	a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont
(konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a
2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a
78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanács irányelv,
d)	a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló
2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános
kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló
2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK
irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok
megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2013.
október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
41.	§
Az Szt. 177. §-a a következő (42)-(47) bekezdéssel egészül ki:
„(42) E törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ......törvénnyel megállapított 3. § (2)
bekezdés 4., 4a, 5., 7. és 9. pontját, (5) bekezdés 1. és 2. pontját, (9) bekezdés 11. pontját, (15)
bekezdését, 9. § (2), (3) és (6a) bekezdését, 14. § (4) bekezdését, 18. §-át, 27. § (3a) és (3b)
bekezdését, (4)-(6) bekezdését, 29. § (2), (3), (3a) és (4) bekezdését, 30. § (2), (2a) és (3)
bekezdését, 33. § (1) és (6) bekezdését, 35. § (2) és (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés a)
pontját, (2) bekezdés a) és d) pontját, (5) bekezdését, 39.§ (3)-(5) bekezdését, 40. § (1)
bekezdését, 40/A. § (1) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés a) és c) pontját, (7)
és (8) bekezdését, 42. § (7a) és (8) bekezdését, 45. § (1) és (4) bekezdését, 49. § (3)
bekezdését, 52. § (1) és (4) bekezdését, 53. § (3) bekezdését, 59/A. § (11) és (12) bekezdését,
68. § (5) bekezdés b) pontját, 70. §-át, 71. § (2) bekezdését, 76. § (2) bekezdését, 77. § (1)
bekezdését, (3) bekezdés k)-o) pontját, (4), (4a) és (7) bekezdését, 81. § (1) bekezdését, (2)
bekezdés k)-p) pontját, (5) és (6) bekezdését, 83. § (2) és (3) bekezdését, 84. § (1), (2), (2a),
(3), (3a), (4) bekezdését, (7) bekezdés v) pontját, (8) bekezdését, 85. § (1) és (1a) bekezdését,
(3)	bekezdés v) pontját, (6) bekezdését, 87. § (1) bekezdését, 88. § (4a), (7) és (10)
bekezdését, 89. § (1) bekezdését, 90. § (4) bekezdés b) pontját, (6) bekezdését, 91. §-át, 92. §
21
(3)	bekezdését, 93. § (5), (5a) és (6) bekezdését, 95. § (4) bekezdés d) pontját, 96. § (3), (3a),
(4)	és (4a) bekezdését, 102. § (1), (3) és (4) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 109. § (4)
bekezdését, 111. § (4) bekezdését, 114. §-át, 117. § (1) bekezdését, 119. § (1) bekezdés c)
pontját, 123. § (6) bekezdését, (8) bekezdés b) pontját, 124. § (12) bekezdését, 127. § (1)
bekezdés b) pontját, (4) bekezdését, VI/A. fejezetét, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134.
§ (2) bekezdését, 136. § (8) bekezdését, 141. § (9) bekezdését,155. § (5) bekezdés f) pontját,
156. § (5) bekezdését, 160. § (3), (3a)-(3c) és (5) bekezdését, 163. § (1) bekezdését, 163/A. §
(3)	bekezdését, 1-6. mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni.
(43)	E törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi......törvénnyel hatályon kívül helyezett 37. §
(6)	bekezdését, 39. § (2) bekezdését, 40/A. § (6a) bekezdését, 86. §-át, 87. § (4) és (5)
bekezdését, 96. § (6) bekezdését, 127. § (3) bekezdését a 2016. január 1-jével vagy azt
követően induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.
(44)	A 2015. évben induló üzleti évről készített beszámoló összeállítása során a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi .......törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(45)	A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év
adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi ..... törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás
séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni.
(46)	Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi .......törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5)
bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti
vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó
részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.
(47)	A 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között nyilvántartott, a számvitelről
szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2015. évi .......törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint
képzett elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
.......törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése, 84. § (2a), (3a) és (8) bekezdése szerint kell
feloldani. ”
42.	§
(1)	Az Szt. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	Az Szt. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	Az Szt. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4)	Az Szt. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5)	Az Szt. 5. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(6)	Az Szt. 6. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
22
43. §
Az Szt.
1.	3. § (2) bekezdés 7. pontjában a „2-4. pont” szövegrész helyébe a „2-3. pont” szöveg;
2.	3. § (9) bekezdés 11. pontjában az „és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával
(leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor” szövegrész helyébe az „és amely
várhatóan az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet
zárásakor” szöveg;
3.	9. § (3) bekezdésében az „anyavállalat,” szövegrész helyébe az „anyavállalat, a
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó,” szöveg;
4.	14. § (4) bekezdésében a „nem jelentősnek,” szövegrész helyébe a „nem jelentősnek,
kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak” szöveg;
5.	29. § (2), (3) és (4) bekezdésében a „27. § (3),” szövegrész helyébe a „27. § (3),
(3b),” szöveg;
6.	30. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági
részesedéseket” szöveg;
7.	30. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és a (2a)
bekezdés” szöveg;
8.	33. § (6) bekezdésében az „a rendkívüli” szövegrész helyébe az „az egyéb” szöveg;
9.	35. § (2) bekezdésében, 40/A. § (1) bekezdésében, 89. § (1) bekezdésében, 102. § (1)
bekezdésében, 108. § (1) bekezdésében, 160. § (5) bekezdésében a „mérleg szerinti”
szövegrész helyébe az „adózott” szöveg;
10.	35. § (7) bekezdésében az „az értékelési tartalékkal” szövegrész helyébe az „a pozitív
értékelési tartalékkal” szöveg;
11.	37. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, 40/A. § (3) bekezdés a)
pontjában és (4) bekezdés a) pontjában, 102. § (3) bekezdésében a „mérleg szerinti”
szövegrészek helyébe az „adózott” szöveg;
12.	40/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „, az üzleti év végén a tárgyévi adózott
eredmény kiegészítéseként” szövegrész helyébe az „a” szöveg;
13.	42. § (8) bekezdésében a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) és (7a) bekezdés”
szöveg;
14.	45. § (1) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az
egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként” szöveg;
15.	45. § (4) bekezdésében az „5 év vagy ennél hosszabb idő” szövegrész helyébe a
„legalább 5 év, de legfeljebb 10 év” szöveg;
16.	59/A. § (11) és (12) bekezdésében a „rendkívüli” szövegrész helyébe a „kivételes”
szöveg;
17.	68. § (5) bekezdés b) pont záró szövegrészében, 119. § (1) bekezdés c) pontjában a
„rendkívüli” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg;
18.	77. § (1) bekezdésében a „sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli
bevételnek” szövegrész helyébe a „pénzügyi műveletek bevételeinek” szöveg;
19.	81. § (1) bekezdésében a „sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli
ráfordításnak” szövegrész helyébe a „pénzügyi műveletek ráfordításainak” szöveg;
20.	84. § (1) bekezdésében az „eredményből” szövegrész helyébe a „eredmény
felosztásáról szóló határozat alapján” szöveg;
21.	84. § (4) bekezdésében a „kamatait” szövegrész helyébe a „bevételét” szöveg;
22.	90. § (6) bekezdésében a „saját tőke” szövegrész helyébe a „saját tőke elemeinek”
szöveg;
23
23.	93. § (6) bekezdésében az „a Rendkívüli bevételek” szövegrész helyébe az „az Egyéb
bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei” szöveg;
24.	95. § (4) bekezdés d) pontjában a „telephelyek” szövegrész helyébe a „telephelyek,
fióktelepek” szöveg;
25.	123. § (6) bekezdés a) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrészek helyébe az „az
adózott” szöveg;
26.	123. § (8) bekezdés b) pontjában, 136. § (8) bekezdésében az „a mérleg szerinti”
szövegrészek helyébe az „az adózott” szöveg;
27.	130. § (5) bekezdés b) pontjában az „eredménykimutatásban nem” szövegrész
helyébe az „adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban” szöveg;
28.	130. § (5) bekezdés c) pontjában az „eredménykimutatásba beállított” szövegrész
helyébe az „adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban szereplő” szöveg;
29.	134. § (2) bekezdésében az „Az üzleti jelentésnek” szövegrész helyébe az „Az
összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek” szöveg
lép.
44.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	18. §-ában az „és a mérleg szerinti” szövegrész;
b)	37. § (2) bekezdés d) pontjában az „üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény
kiegészítéseként” szövegrész;
c)	37. § (6) bekezdése;
d)	39. § (2) bekezdése;
e)	40/A. § (6a) bekezdése;
f)	40/A. § (8) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrészek;
g)	52. § (1) bekezdésében a „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - ’’szövegrész;
h)	76. § (2) bekezdésében az „, illetve a rendkívüli ráfordítások” szövegrész;
i)	77. § (7) bekezdésében a „fizetendő” szövegrész;
j) 81. § (5) bekezdésében a „levonható” szövegrész;
k) 86. §-a;
l)	87. § (4) és (5) bekezdés;
m) 88. § (7) bekezdésében az „, amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra
jogosult testület által elfogadott határozattal” szövegrész;
n) 93. § (5) bekezdésében az „„A” változat” szövegrész;
o)	96. § (3) bekezdésében az „„A”, illetve „B” változata” szövegrész;
p) 96. § (6) bekezdése;
q) 109. § (4) bekezdésében a „, a 86. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja
szerinti rendkívüli bevételek” szövegrész;
r) 111. § (4) bekezdésében a „, a 86. § (6)-(7) bekezdése szerinti rendkívüli
ráfordítások” szövegrész;
s) 127. § (1) bekezdés b) pontjában az „és az egymás közötti rendkívüli bevételek”
szövegrész;
t) 127. § (3) bekezdése;
u) 141. § (9) bekezdésében a „továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy
cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét,” szövegrész.
II. Fejezet
24
A SZÁMVITELRŐL SZOLO TÖRVÉNYHEZ KAPCSOLODO EGYEB TÖRVENYEK
MÓDOSÍTÁSA
2.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
45.	§
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény
a)	4. § (3) bekezdésében az „A közkereseti társaság, a betéti társaság és” szövegrész
helyébe az „A közkereseti társaság, a betéti társaság, amelynek nem minden tagja
korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, valamint” szöveg;
b)	18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és (11) bekezdés a) pontjában a „mérleg
szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg
lép.
3.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
46.	§
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a
mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.
4.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
módosítása
47.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 40. § (2)
bekezdés f) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.
5.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
48.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 143/A. § (3) bekezdésében a „mérleg
szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg lép.
6.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
49.	§
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény 26. § (2) bekezdés a), b) pontjában és záró szövegrészében a „mérleg szerinti”
szövegrész helyébe az „adózott” szöveg lép.
7.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
50.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
25
a)	3:88. § (2) bekezdésében a „tárgyévi adózott eredménye, illetve” szövegrész
helyébe az „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített” szöveg;
b)	3:184. § (1) bekezdésében, a 3:238. § (2) bekezdésében és a 3:261. § (1)
bekezdésében az „a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből” szövegrész helyébe
az „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalékból” szöveg;
c)	3:186. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3:263. § (1) bekezdés b) pontjában a
„keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal
kiegészített” szövegrész helyébe a „kimutatott, az előző üzleti évi adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék” szöveg
lép.
8.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
51.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
166. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 147. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének
ellentételezésére fel nem használt előző évi eredménnyel kiegészített eredménytartalékból az
igazgatóság 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet
osztalékot.”
52.	§
Az MNB tv. 147. § (4) és (5) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrészek helyébe a
„tárgyévi” szöveg lép.
9.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
53.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 72. § (4) bekezdés f)
pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.
10.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
54.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 184. § (3) bekezdés j) pontjában a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe
„adózott” szöveg lép.
55.	§
Hatályát veszti a Hpt. 83. § (1) bekezdésében az „az osztalék, illetve a részesedés
kifizetése előtt” szövegrész.
11.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
56.	§
26
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 334. § (2) bekezdés a)
pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Egy életbiztosító,)
„a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal
rendelkezik, eredménytartaléka és adózott eredménye, vagy”
III.	Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
12.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
57.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22/E. §-a a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E §, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által
kockázatosnak minősített termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.)
tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak az
irányadók.”
58.	§
Az Art. 176. § (13) bekezdésében a „törvény kivételével az adótörvények
alkalmazásában,” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a 22/E. § kivételével az
adótörvények alkalmazásában,” szöveg lép.
59.	§
Az Art. 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági ár az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített
ár.”
13.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
60.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban:
Vtv.) 7/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés vonatkozásában a 7/C. § (1) bekezdés c) pontjával egy tekintet alá
esik a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos 1. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott,
valamint a 2015. január 1-jét követően hatályos 7-7/K. § alapján megkezdett utólagos
ellenőrzés.”
61. §
A Vtv.
a)	7/D. § (5) bekezdés c) pontjában az „esetén módosítja a jegyzőkönyvet” szövegrész
helyébe az „esetén kiegészíti a jegyzőkönyvet” szöveg,
27
b)	7/K. § (7) bekezdésben a „hagyni.” szövegrész helyébe a „hagyni. Ha a külföldi hatóság
a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő
szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától
számított 1 év.” szöveg,
c)	7/K. § (8) bekezdésben a „folytathatja. A vámhatóság” szövegrész helyébe a
„folytathatja és az utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett
tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben
a vámhatóság” szöveg,
d)	7/K. § (9) bekezdésében az „ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a
megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az
esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság
megkeresésének postára adása napjától számított 1 év. A megkereséssel” szövegrész
helyébe az „ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn
belül le kell zárni a megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel” szöveg,
e)	7/R. § (5) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti, továbbá,
ha a tényállás az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyletek, vámáru-nyilatkozatok vagy az
ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban megfelelően tisztázásra
került” szöveg,
f)	7/S. § (1) bekezdés e) pontjában az „ismételt ellenőrzés tilalmának” szövegrész helyébe
az „ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak” szöveg,
g)	7/S. § (5) bekezdésében az „a határozat meghozatalára” szövegrész helyébe az „a döntés
meghozatalára” szöveg,
h)	47. §-ában az „írásban vállalt” szövegrész helyébe az „írásban, valamint az EK
végrehajtási rendelet 222-224. cikkeiben foglalt rendelkezések alkalmazásával
elektronikus úton benyújtott nyilatkozatban vállalt” szöveg,
i)	60. § (1) bekezdésében a „módosíthatja” szövegrész helyébe „több alkalommal is
módosíthatja” szöveg,
j) 61/A. § (10) bekezdés a) pontjában a „szemben három” szövegrész helyébe a „szemben
a vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző
három” szöveg,
k) 61/A. § (10) bekezdés c) pontjában az „a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban”
szövegrész helyébe az „az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben hozott, vámigazgatási
bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három évben a
fizetésre kötelezett” szöveg,
l)	61/B. § (1) bekezdésében a „módosítását, korrekciós” szövegrész helyébe a
„módosítását vagy ismételt ellenőrzésre a 7/H. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül
sor, korrekciós” szöveg
lép.
14.	A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő' egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása
62. §
A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
28
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) a következő
3/A. §-al egészül ki:
„3/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad az e törvénnyel kihirdetett Megállapodás
7.	cikke alapján érkezett, a (2) bekezdésben foglalt szövegű értesítéshez kapcsolódóan
Magyarország részéről a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú válaszlevél megküldésére.
(2)	Az értesítés és az ahhoz kapcsolódó válaszlevél hiteles angol nyelvű szövege és
annak hivatalos magyar fordítása a következő:
„On behalf of the Government of the United States of America, I am writing to provide you
with notification pursuant to Article 7 of the Agreement between the Government of the
United States of America and the Government of Hungary to Improve International Tax
Compliance and to Implement FATCA, February 4, 2014, which reads as follows:
Article 7
Consistency in the Application of FATCA to Partner Jurisdictions
1.	Hungary shall be granted the benefit of any more favorable terms under Article 4 or Annex
I of this Agreement relating to the application of FATCA to Hungarian Financial Institutions
afforded to another Partner Jurisdiction under a signed bilateral agreement pursuant to which
the other Partner Jurisdiction commits to undertake the same obligations as Hungary
described in Articles 2 and 3 of this Agreement, and subject to the same terms and conditions
as described therein and in Articles 5 through 9 of this Agreement.
2.	The United States shall notify Hungary of any such more favorable terms, and such more
favorable terms shall apply automatically under this Agreement as if such terms were
specified in this Agreement and effective as of the date of signing of the agreement
incorporating the more favorable terms, unless Hungary declines the application thereof.
The Government of the United States of America has signed multiple intergovernmental
agreements that include provisions that are set forth in the attachment to this letter (the
“Attachment”). The Attachment uses, as an example, the provisions of the Agreement
between the Government of the United States of America and the Government of the British
Virgin Islands, signed at Washington on June 30, 2014.
Although the Agreement has not yet entered into force, on behalf of the Government of the
United States of America, I am notifying you that, to the extent the Agreement with Hungary
does not contain identical terms to those in the Attachment, pursuant to Article 7 of the
Agreement, Hungary shall be granted the benefit of such more favorable terms when the
Agreement enters into force. If Hungary would like to decline the application of any such
terms when the Agreement enters into force, Hungary may do so by notifying me of this in
writing. If you would to decline the application of any such more favorable terms to the
Agreement, I request that you provide this notification in writing within 90 days.”
“Hereby I kindly inform you that I have received your notification which was sent in the
name of the Government of the United States of America pursuant to Article 7 of the
“Agreement between the Government of Hungary and the Government of the United States of
America to Improve International Tax Compliance and to Implement FATCA” (hereinafter:
29
FATCA Agreement), enacted in Hungary by the Act no. XIX of 2014, on the application of
the more favorable terms concerning the FATCA Agreement.
Furthermore I inform you that Hungary does not intend to apply the provisions set forth in the
intergovernmental agreement concluded by the United States of America and the Brit Virgin
Islands described in the Attachment of the notification.
The notification and the relevant Hungarian reply should be promulgated in an act in
Hungary, which procedure is taken take care of.
Please kindly note the above.”
„Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében azért írok Önnek, hogy az Amerikai
Egyesült Államok Kormánya és Magyarország Kormánya között a nemzetközi adóügyi
megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról, 2014. február 4-én
aláírt Megállapodás 7. cikke alapján értesítsem, amely cikk a következőképpen rendelkezik:
7.	Cikk
Következetesség a FATCA alkalmazásában a Partner Joghatóságok felé
1.	Magyarország számára meg kell adni bármely kedvezőbb feltételt az ezen Megállapodás
4.	Cikkében vagy I. számú Mellékletében foglaltak szerint a Magyar Pénzügyi
Intézmények FATCA alkalmazására vonatkozóan, melyet egy másik Partner Joghatóság
által aláírt kétoldalú megállapodás biztosít, amennyiben a Partner Joghatóság ugyanolyan
kötelezettségeket vállal, mint Magyarország ezen Megállapodás 2. és 3. Cikkében, és
amennyiben ezekre ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint ezen Megállapodás 5.
Cikkétől a 9. Cikkéig foglaltakban.
2.	Az Egyesült Államoknak minden ilyen kedvezőbb feltételről értesítenie kell
Magyarországot, és az ilyen kedvezőbb feltételek ezen Megállapodás tekintetében
automatikusan érvényesek olyan módon, mintha a Megállapodás tartalmazná ezeket és a
kedvezőbb feltételeket magában foglaló megállapodás aláírásának napján válnak
hatályossá, kivéve, ha Magyarország nem él ezek alkalmazásának jogával.
Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya több olyan kormányközi megállapodást kötött,
amely jelen levél mellékletében (a „Melléklet”) meghatározott rendelkezéseket foglalja
magába. A Melléklet példaként az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Brit Virgin-
szigetek Kormánya között Washingtonban, 2014. június 30-án aláírt Egyezmény
rendelkezéseit használja.
Habár az Egyezmény még nem lépett hatályba, az Amerikai Egyesült Államok Kormányának
nevében értesítem, hogy amennyiben a Magyarországgal kötött Megállapodás nem tartalmaz
a Mellékletben foglaltakkal azonos feltételeket, a Megállapodás 7. cikkének értelmében
Magyarország számára biztosítani kell a kedvezőbb feltételekből származó kedvezményt,
amikor az Egyezmény hatályba lép. Ha Magyarország el kívánja utasítani bármely ilyen
feltétel alkalmazását, amikor az Egyezmény hatályba lép, Magyarország megteheti ezt egy
részemre küldött írásbeli értesítés révén. Amennyiben el kívánják utasítani a kedvezőbb
feltételeinek alkalmazását a Megállapodáshoz kapcsolódóan, kérem, hogy az erről szóló
írásbeli értesítést részemre 90 napon belül írásban elküldeni szíveskedjenek.”
30
„Ezúton tájékoztatom, hogy a Magyarországon a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetésre
került, a „Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
szóló Megállapodás” (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) 7. cikkének értelmében a
FATCA Megállapodást érintő kedvezőbb feltételek alkalmazása kapcsán küldött értesítését
köszönettel megkaptam.
Tájékoztatom továbbá, hogy Magyarország nem kívánja alkalmazni az Amerikai Egyesült
Államok Kormányának nevében küldött levelének Mellékleteként bemutatott, az Amerikai
Egyesült Államok és a Brit Virgin-szigetek között létrejött kormányközi megállapodás
rendelkezéseit a FATCA Megállapodás vonatkozásában.
A FATCA Megállapodás 7. cikkének keretében küldött, a kedvezőbb feltételek
alkalmazásáról szóló amerikai értesítést és az erre vonatkozó magyar választ Magyarországon
törvényi szinten ki kell hirdetni, amiről gondoskodni fogunk.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.””
IV.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.	Hatálybalépés
63.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 61. § h) pontja 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3)	A 45-56. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
16.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
64.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont
(konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a
2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a
78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2013.	június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b)	a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló
2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános
kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló
2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK
irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok
31
megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló 2013.
október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
32
1. melléklet a 2015. évi....törvényhez
„1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
A mérleg előírt tagolása
„A” változat
Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I.	Immateriális javak
1.	Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2.	Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3.	Vagyoni értékű jogok
4.	Szellemi termékek
5.	Üzleti vagy cégérték
6.	Immateriális javakra adott előlegek
7.	Immateriális javak értékhelyesbítése
II.	Tárgyi eszközök
1.	Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2.	Műszaki berendezések, gépek, járművek
3.	Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4.	Tenyészállatok
5.	Beruházások, felújítások
6.	Beruházásokra adott előlegek
7.	Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III.	Befektetett pénzügyi eszközök
1.	Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2.	Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3.	Tartós jelentős tulajdoni részesedés
4.	Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
5.	Egyéb tartós részesedés
6.	Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
7.	Egyéb tartósan adott kölcsön
8.	Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
9.	Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
10.	Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
Forgóeszközök	
Készletek	
1.	Anyagok
2.	Befejezetlen termelés és félkész termékek
3.	Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4.	Késztermékek
5.	Áruk
6.	Készletekre adott előlegek
33
II.	Követelések
1.	Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2.	Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3.	Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
4.	Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
5.	Váltókövetelések
6.	Egyéb követelések
7.	Követelések értékelési különbözete
8.	Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III.	Értékpapírok
1.	Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2.	Jelentős tulajdoni részesedés
3.	Egyéb részesedés
4.	Saját részvények, saját üzletrészek
5.	Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6.	Értékpapírok értékelési különbözete
IV.	Pénzeszközök
1.	Pénztár, csekkek
2.	Bankbetétek
C.	Aktív időbeli elhatárolások
1.	Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2.	Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3.	Halasztott ráfordítások
Eszközök összesen
Források (passzívák)
D.	Saját tőke
I.	Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II.	Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III.	Tőketartalék
IV.	Eredménytartalék
V.	Lekötött tartalék
VI.	Értékelési tartalék
1.	Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
2.	Valós értékelés értékelési tartaléka
VII.	Adózott eredmény
E.	Céltartalékok
1.	Céltartalék a várható kötelezettségekre
2.	C éltartalék a jövőbeni költségekre
3.	Egyéb céltartalék
F.
Kötelezettségek
34
I.	Hátrasorolt kötelezettségek
1.	Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
2.	Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással
szemben
3.	Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
4.	Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
II.	Hosszú lejáratú kötelezettségek
1.	Hosszú lejáratra kapott kölcsönök	
2.	Átváltoztatható és átváltozó kötvények	
3.	Tartozások kötvénykibocsátásból	
4.	Beruházási és fejlesztési hitelek	
5.	Egyéb hosszú lejáratú hitelek	
6.	Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben	
7.	Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban vállalkozásokkal szemben	lévő
8.	Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben	
9.	Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	
Rövid lejáratú kötelezettségek		
1.	Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények	
2.	Rövid lejáratú hitelek	
3.	Vevőktől kapott előlegek	
4.	Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)	
5.	Váltótartozások	
6.	Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben	
7.	Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban vállalkozásokkal szemben	lévő
8.	Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban vállalkozással szemben	lévő
9.	Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek	
10.	Kötelezettségek értékelési különbözete	
11.	Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	
G.	Passzív időbeli elhatárolások
1.	Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2.	Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3.	Halasztott bevételek
Források összesen
A mérleg előírt tagolása
„B” változat
A.	Befektetett eszközök
I.	Immateriális javak
35
1.	Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2.	Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3.	Vagyoni értékű jogok
4.	Szellemi termékek
5.	Üzleti vagy cégérték
6.	Immateriális javakra adott előlegek
7.	Immateriális javak értékhelyesbítése
II.	Tárgyi eszközök
1.	Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2.	Műszaki berendezések, gépek, járművek
3.	Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4.	Tenyészállatok
5.	Beruházások, felújítások
6.	Beruházásokra adott előlegek
7.	Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III.	Befektetett pénzügyi eszközök
1.	Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2.	Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3.	Jelentős tartós tulajdoni részesedés
4.	Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
5.	Egyéb tartós részesedés
6.	Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
7.	Egyéb tartósan adott kölcsön
8.	Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
9.	Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
10.	Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
B.	Forgóeszközök
I.	Készletek
1.	Anyagok
2.	Befejezetlen termelés és félkész termékek
3.	Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4.	Késztermékek
5.	Áruk
6.	Készletekre adott előlegek
II.	Követelések
1.	Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2.	Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3.	Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
4.	Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
5.	Váltókövetelések
6.	Egyéb követelések
7.	Követelések értékelési különbözete
36
8.	Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III.	Értékpapírok
1.	Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2.	Jelentős tulajdoni részesedés
3.	Egyéb részesedés
4.	Saját részvények, saját üzletrészek
5.	Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6.	Értékpapírok értékelési különbözete
IV.	Pénzeszközök
1.	Pénztár, csekkek
2.	Bankbetétek
C.	Aktív időbeli elhatárolások
1.	Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2.	Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3.	Halasztott ráfordítások
D.	Egy éven belül esedékes kötelezettségek
1.	Rövid lejáratú kölcsönök
-	ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények
2.	Rövid lejáratú hitelek
3.	Vevőktől kapott előlegek
4.	Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
5.	Váltótartozások
6.	Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7.	Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
8.	Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
9.	Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
10.	Kötelezettségek értékelési különbözete
11.	Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
E.	Passzív időbeli elhatárolások
1.	Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2.	Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3.	Halasztott bevételek
F.	Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek különbözete
(B+C-D-E)
G.	Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után
(A ± F)
H.	Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I.	Hosszú lejáratú kötelezettségek
37
1.	Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2.	Átváltoztatható és átváltozó kötvények
3.	Tartozások kötvénykibocsátásból
4.	Beruházási és fejlesztési hitelek
5.	Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6.	Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7.	Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
8.	Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
9.	Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II.	Hátrasorolt kötelezettségek
1.	Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
2.	Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
	vállalkozással szemben
3.	Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
	szemben
4.	Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
Céltartalékok	
1.	Céltartalék a várható kötelezettségekre
2.	Céltartalék a jövőbeni költségekre
3.	Egyéb céltartalék
J. Saját tőke
I.	Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II.	Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III.	Tőketartalék
IV.	Eredménytartalék
V.	Lekötött tartalék
VI.	Értékelési tartalék
1.	Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
2.	Valós értékelés értékelési tartaléka
VII.	Adózott eredmény”
38
2. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
„2. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
Az eredménykimutatás előírt tagolása
(összköltség eljárással)
01.	Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02.	Exportértékesítés nettó árbevétele
I.	Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03.	Saját termelésű készletek állományváltozása
04.	Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II.	Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)
III.	Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
05.	Anyagköltség
06.	Igénybe vett szolgáltatások értéke
07.	Egyéb szolgáltatások értéke
08.	Eladott áruk beszerzési értéke
09.	Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV.	Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
10.	Bérköltség
11.	Személyi j ellegű egyéb kifizetések
12.	Bérjárulékok
V.	Személyi j ellegű ráfordítások (10+11+12)
VI.	Értékcsökkenési leírás
VII.	Egyéb ráfordítások
Ebből: értékvesztés
A.	Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-Vn)
13.	Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
14.	Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
15.	Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételek, árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
16.	Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
17.	Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Ebből: értékelési különbözet
VIII.	Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)
18.	Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
19.	Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
ráfordítások, árfolyamveszteségek
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
20.	Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
21.	Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
39
22.	Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Ebből: értékelési különbözet
IX.	Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21+22)
B.	Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C.	Adózás előtti eredmény (±A±B)
X.	Adófizetési kötelezettség
D.	Adózott eredmény (±C-X)”
40
3. melléklet a 2015. évi
„3. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
Az eredménykimutatás előírt tagolása
(forgalmi költség eljárással)
01.	Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02.	Exportértékesítés nettó árbevétele
I.	Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03.	Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04.	Eladott áruk beszerzési értéke
05.	Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
II.	Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
III.	Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06.	Értékesítési, forgalmazási költségek
07.	Igazgatási költségek
08.	Egyéb általános költségek
IV.	Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
V.	Egyéb bevételek
	Ebből: visszaírt értékvesztés
VI.	Egyéb ráfordítások
	Ebből: értékvesztés
A.	Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III-IV+V-VI)
törvényhez
A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet 13-22. és VIII-X.,
valamint a B-D. soraival.”
41
4.	melléklet a 2015. évi.......törvényhez
Az Szt. 4. számú melléklet C. pontjának V. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye”
42
5.	melléklet a 2015. évi......
(1)	Az Szt. 5. számú melléklet H. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„H. Adózott eredmény (G-18)”
(2)	Hatályát veszti az Szt. 5. számú melléklet I. pontja.
törvényhez
43
6. melléklet a 2015. évi......törvényhez
.. 6. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
I.
Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő
kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet „A” változata
szerinti mérleg tagolásától
1.	Az A/III. pont kiegészül az alábbi 11. sorral:
„11. Tőkekonszolidációs különbözet
-	leányvállalatokból
-	társult vállalkozásokból”
2.	A B/II. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:
„9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés”
5.	A „VII. Adózott eredmény” sor helyett a „VII. Korrigált adózott eredmény” sort kell
felvenni.
4.	A D. Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:
„VIII. Leányvállalati saját tőke változás (±)
IX.	Konszolidáció miatti változások (±)
-	adósságkonszolidálás különbözetéből
-	közbenső eredmény különbözetéből
X.	Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése”
5.	Az F/I. pont az alábbi 5. sorral egészül ki:
„5. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból”
6.	Az F/III. pont az alábbi 12. sorral egészül ki:
„12. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozás”
A tagolás értelemszerűen alkalmazandó az 1. számú melléklet „B” változata szerinti
mérlegnél is.
II.
Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő
kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet
szerinti eredménykimutatás tagolásától
1.	A „III. Egyéb bevételek” sor az alábbi sorral egészül ki:
„III/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs
különbözet”
2. A „VII. Egyéb ráfordítások” sor az alábbi sorral egészül ki:
44
„VII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs
különbözet”
3.	A „13. Kapott (járó) osztalék és részesedés” sor helyett a következő sorokat kell felvenni:
„13/a. Kapott osztalékok társult vállalkozástól”
„13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól”
4.	A „X. Adófizetési kötelezettség” sor az alábbi sorral egészül ki:
„X/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (+)”
5.	Az „Adózott eredmény” sor után az alábbi sorokat kell felvenni:
„Adózott eredmény
Leányvállalatok adózott eredményéből külső tagok (más tulajdonosok) részesedése
Korrigált adózott eredmény””

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javaslat a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont
(konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelv
átültetését szolgálja.
Az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó
értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli
törvény szerinti értékhatárait több, mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a
számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben
egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Szintén módosulnak az anyavállalatra vonatkozó
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt
határértékek is, így az adminisztrációs terhek csökkentéseként a jövőben kevesebb
anyavállalat köteles összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.
A javaslat - az új számviteli irányelvvel összhangban - további információkat, adatközléseket
ír elő bizonyos közép- és nagyvállalkozásokra, valamint a közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodó egységekre vonatkozóan. Bevezetésre kerül a kormányok részére fizetett
összegekre vonatkozó beszámoló (CBCR), amely elősegíti a nyersanyag-kitermelő iparágban
működő és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozások által az államok
részére adott juttatások nyomon követését.
Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban
rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és
jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között
kell elszámolni.
A javaslat alapján változnak az osztalék elszámolásának a szabályai is. Az osztalék összegét a
jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak
az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták.
Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott
eredmény levezetését fogja tartalmazni. Ez a számvitelről szóló törvényen kívül egyéb más
pénzügyi törvény módosítását is igényli, azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli
szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az üzleti vagy cégértékre vonatkozó számviteli szabályokat
a vállalkozások gyakran adóelkerülési célokra használják. Ennek a megakadályozása
érdekében változnak az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályok. A Javaslat
alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégéréket kimutatni (legyen az akár pozitív vagy
negatív) az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait
megtestesítő értékpapírjainak megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást
szerzett. E mellett - összhangban az irányelvvel - az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően
legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni.
A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont
(konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti
évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása abból a
célból indokolt, hogy az Art. bizonyos részei tekintetében a jelenleg időállapothoz kötött
kereskedelmi vámtarifaszámok alkalmazása helyett a mindenkor hatályos állapotnak
46
megfelelő kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányadók. Továbbá az Art.
módosításra kerül annak érdekében, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság
közötti kommunikációra vonatkozó hatósági árnak nem a legmagasabb árat, hanem a külön
jogszabályban rögzített árat kell tekinteni.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény esetében - a 2015.
január 1-től hatályos módosításokkal összefüggésben - gyakorlati tapasztalatok alapján
indokolttá vált az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése,
melynek során módosulnak a hatósági döntés megváltoztathatóságára vonatkozó
rendelkezések is.
A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi
adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása a nemzetközi szerződésben szereplő legnagyobb
kedvezmény elvét tartalmazó rendelkezésnek való megfelelést szolgálja.
47
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) tartalmazza a
számottevő tulajdoni részesedés fogalmát, amely a törvényben jelentős tulajdoni részesedés
fogalomként kerül átültetésre. Az (1) és (2) bekezdésében lévő módosításokat az új fogalom
bevezetése indokolja.
A (3) bekezdés módosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát. Az irányelv szerint az üzleti vagy
cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt értékcsökkenteni kell,
szemben a számviteli törvény aktuális szabályaival, amelyek hasonló leírási korlátot nem
fogalmaznak meg. Továbbá az irányelv alapján tett javaslat szerint a jövőben a goodwillre
elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza a terven felüli értékcsökkenés
elszámolására indokot adó körülmények változása esetén sem, szemben a számviteli törvény
aktuális szabályaival, amelyek hasonló korlátot a visszaírásra nem fogalmaznak meg.
Emiatt a továbbiakban nem indokolt a részesedés és üzleti cégértéket kimutatni (legyen az
akár pozitív vagy negatív) és értékcsökkenteni olyan esetekben, amikor egy társaság egy
másik társaság cégvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerzett. Az ilyen
esetben keletkezett üzleti vagy cégérték keletkezése független volt attól, hogy az adott
társaság részvényeit a tőzsdén forgalmazzák, illetve jegyzik-e vagy sem.
Az (4) bekezdés alapján a javaslat a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálói
tevékenységről valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalmára utal.
A 2. §-hoz
Az irányelv alapján a kisvállalkozások definíciója módosul és ezzel az egyszerűsített éves
beszámolót készítő vállalkozásokra előírt határértékek is változnak.
Az irányelv 36. cikk (7) bekezdése kimondja, hogy a befektetési vállalkozások és pénzügyi
holdingvállalkozások nem alkalmazhatják az irányelv szerinti mikrovállalkozásokat érintő
mentességeket. A javaslat e korlátozás átültetését szolgálja, azáltal, hogy kimondja, hogy ez
utóbbi két vállalkozás típus nem készíthet a számviteli törvény szerinti mikrogazdálkodói
egyszerűsített éves beszámolót.
A 3. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban, a számviteli törvényben a következő kategorizálás
kerül bevezetésre: kapcsolt vállalkozás, jelentős tulajdoni részesedéssel bíró vállalkozás és
egyéb részesedéssel bíró vállalkozás. A befektetett pénzügyi eszközök között a részesedések e
három kategóriának megfelelően jelennek meg a mérlegben mérlegtételként. A javaslat a
fogalom meghatározásokat és a mérlegtételek meghatározását tartalmazza.
A 4. §-hoz
Az irányelv rendelkezése szerint a számviteli törvényben bevezetésre kerül a jelentős
tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés mérlegtétel. A
javaslat a fogalom meghatározását és a mérlegtétel meghatározását tartalmazza.
Az 5. §-hoz
48
Az irányelv átültetésével összhangban a számviteli törvényben bevezetésre kerül a jelentős
tulajdoni részesedés mérlegtétel. A javaslat a fogalom meghatározását és a mérlegtétel
meghatározását tartalmazza.
A 6. §-hoz
Az irányelv V. és VI. számú melléklete határozza meg az eredménykimutatás tartalmát,
amelyben rendkívüli bevételek és ráfordítások nem szerepelnek. Ebből következően a
számviteli törvény eredménykimutatás sémája 2016. évtől rendkívüli bevételeket és
ráfordításokat nem tartalmazhat (még összehasonlító adatként sem). Ezért a számviteli
törvény által eddig rendkívülinek minősített tételek jellegüknek és tartalmuknak megfelelő
átsorolása indokolt az egyéb vagy pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai közé.
E paragrafus az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás halasztott ráfordításként történő
elszámolásáról és annak feloldási jogcíméről rendelkezik, amelyet a rendkívüli helyett egyéb
ráfordításként rendel a javaslat elszámolni arra tekintettel, hogy a tartozásátvállalás nem
rendszeresen ismétlődő tranzakció, de a normál üzletmenetmenet része, amely nem áru- vagy
szolgáltatás értékesítése miatt keletkező ráfordítás, de nem felel meg a pénzügyi műveletek
jogcímei egyikének sem. Ennek megfelelően a halasztott ráfordítás megszüntetése egyéb
bevételként indokolt az átvállalt kötelezettség pénzügyi rendezésekor.
A 7. §-hoz
Az osztalékfizetési korlát számításának szabályai nem változnak, de elszámolása az arról
szóló határozat időpontjában válik esedékessé az eredménytartalékkal szemben. A javaslat
egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál csak a pozitív értékelési
tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.
A 8. §-hoz
Mivel az adott év adatai alapján megállapított osztalékot a következő évben, az erről szóló
határozat napján kell elszámolni, megszűnik a mérleg szerinti eredmény fogalma és az
eredménykimutatás utolsó eredménykategóriája az adózott eredmény lesz.
Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlát számításának szabályai nem változnak.
Ugyanakkor az osztalékfizetés korábbi rendszerének fenntartása érdekében indokolt lehetővé
tenni a vállalkozások számára a mérlegkészítésig kapott, elszámolt osztalék figyelembevételét
az általuk fizetethető osztalékalap meghatározásához.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál csak a pozitív
értékelési tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.
A 9. §-hoz
A javaslat a mérleg szerinti eredmény kategóriájának megszűnése miatt egyértelművé teszi a
jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének számítási
módját.
A 10. §-hoz
A javaslat a mérleg szerinti eredmény kategóriájának megszűnése miatt egyértelművé teszi a
bizalmi vagyonkezelőnél a kezelt vagyon, a tartalék növekedésének, csökkenésének és
kifizethető hozam számításának szabályait.
A 11. §-hoz
Az irányelv rendelkezésével összhangban a számviteli törvényben bevezetésre kerül a tartós
kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni
49
mérlegtétel. A javaslat a fogalom meghatározását és a mérlegtétel meghatározását
tartalmazza.
A 12. §-hoz
Az irányelv szerint az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10
év alatt értékcsökkenteni kell, szemben a számviteli törvény aktuális szabályaival, amelyek
hasonló leírási korlátot nem fogalmaznak meg. Továbbá az irányelv alapján tett javaslat
szerint a jövőben a goodwillre elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza a
terven felüli értékcsökkenés elszámolására indokot adó körülmények változása esetén sem,
szemben a számviteli törvény aktuális szabályaival, amelyek hasonló korlátot a visszaírásra
nem fogalmaznak meg
Emiatt a továbbiakban nem indokolt a részesdés és üzleti cégértéket kimutatni (legyen az akár
pozitív vagy negatív) és értékcsökkenteni olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik
társaság cégvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerzett. Az ilyen esetben
keletkezett üzleti vagy cégérték keletkezése független volt attól, hogy az adott társaság
részvényeit a tőzsdén forgalmazzák, illetve jegyzik-e vagy sem.
Annak érdekében, hogy az ilyen módon a törvény módosítás hatálybalépése előtt keletkezett
üzleti vagy cégérték indokolatlan értékcsökkentését elkerülhessük, a módosítás
eredményeként az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett pozitív vagy negatív üzleti vagy
cégérték 2015. december 31-én kimutatott összegeit a kapcsolódó részesedések könyv szerinti
értékét módosító tételként indokolt elszámolni és az így módosított részesedések értékét ezt
követően a befektetések értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint értékelni. A
javaslat szerint részesdés szerzéssel együtt járó cégvásárlás esetén a jövőben sem pozitív, sem
negatív üzleti vagy cégérték nem keletkezhet.
A 13. §-hoz
Az irányelv 12. cikk (1) bekezdésével összhangban a javaslat rendelkezik arról, hogy a
befejezett kísérleti fejlesztés, valamint a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékén kívül
az üzleti vagy cégértéket is 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni, amennyiben ezek
hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.
A 14. §-hoz
A javaslat az irányelv alapján kimondja, hogy az üzleti vagy cégérték esetében a terven felüli
értékcsökkenés visszaírása nem alkalmazható.
A 15. §-hoz
Az eredménykimutatás tartalma a mérleg szerinti eredmény és a rendkívüli eredmény
megszűnése miatt változik. A javaslat ennek alapján az eredménykimutatás tartalmának
újradefiniálást tartalmazza.
A 16. §-hoz
A javaslat alapján törlésre kerül az eredménykimutatás „B” változatának alkalmazhatósága,
amely módosítás a számviteli irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 17. §-hoz
Az egyéb bevételek elszámolási jogcímei kibővülnek a korábban rendkívüli bevételeknek
minősülő tételekből azon gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolásaival, amelyek nem
50
kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz és a
rendszeres üzletmenet részeiként értelmezhetőek.
A 18. §-hoz
Az egyéb ráfordítások elszámolási jogcímei kibővülnek a korábban rendkívüli ráfordításnak
minősülő tételekből azon gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolásaival, amelyek nem
kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz és a
rendszeres üzletmenet részeiként értelmezhetőek.
A 19. §-hoz
Az irányelv alapján a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai struktúrájának átalakítása
indokolt. Amellett, hogy a számviteli törvény korábbi kategóriái megmaradnak, a javaslat a
kategóriák bővítését tartalmazza aszerint, hogy a gazdasági események részesedésekhez,
befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz vagy hosszú lejáratú kölcsönökhöz
kapcsolódnak. A forgóeszközök közé tartozó részesedések, értékpapírok, kölcsönök gazdasági
eseményeinek elszámolást a javaslat egyéb pénzügyi műveletek közé rendeli elszámolni.
Figyelemmel az irányelv azon rendelkezésére, miszerint engedélyezhető, hogy eszköz- és
forrástételek vagy a bevételi és kiadási tételek egymással szemben elszámolhatóak legyenek -
ha a nettósított összegek bruttó összegként bemutatásra kerülnek a kiegészítő mellékletben - a
részesedésekkel, értékpapírokkal és átalakulásokkal kapcsolatos tételek eredményei
(árfolyamnyereségei vagy árfolyamveszteségei) jelennek meg a pénzügyi műveletek egyes
kategóriában. Ennek megfelelőn a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk köre is
bővül a nettósított összegek bruttó összegeinek közzétételével.
A 20. §-hoz
Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként rendeli a javaslat bemutatni a
korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási
jogcímei közül azokat, amelyek, befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez
kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó események
eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként
javasolt elszámolni.
Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként rendeli a
javaslat bemutatni a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő
tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé
tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott
értékpapírok, kölcsönök eseményei eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb
bevételeként vagy ráfordításaként javasolt elszámolni.
A javaslat külön részletezi az előzőekből halasztott bevételként elszámolandó tételeket és
azok feloldásának eseteit.
A 21. §-hoz
Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként rendeli a javaslat bemutatni
a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási
jogcímei közül azokat, amelyek, befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez
kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó események
eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként
javasolt elszámolni.
51
Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként rendeli a
javaslat bemutatni a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő
tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé
tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott
értékpapírok, kölcsönök eseményei eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb
bevételeként vagy ráfordításaként javasolt elszámolni.
A 22. §-hoz
Az irányelv alapján az eredménykimutatás nem tartalmaz mérleg szerinti eredményt, mert az
adózás szerinti eredmény jelenik meg az eredménykimutatásban utolsó tételként. Ennek
megfelelően a számviteli törvényben, ahol korábban a mérleg szerinti eredmény fogalom
szerepelt, a szöveg adózott eredményre módosul.
A 23. §-hoz
A javaslat rendelkezik arról, hogy a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú
vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, illetve azok jellegét be kell
mutatni a kiegészítő mellékletben, továbbá abban a mérleghez és eredménykimutatáshoz
kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a
mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.
A 24. §-hoz
A javaslat pontosító előírásokat tartalmaz a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan,
amelyeket a valós értéküket meghaladó értéken tartanak nyilván, miszerint a kiegészítő
mellékletben be kell mutatni azt a bizonyítékot, mely alátámasztja azt a feltételezést, hogy
legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni.
A 25. §-hoz
A javaslat pontosító előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kiegészítő mellékletben
be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bére mellett azok bérjárulékait is,
továbbá közzé kell tenni a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és
névértékét, valamint az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét,
jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat.
Az irányelv alapján rendkívüli tételek elszámolása nem engedélyezett, ezért, a korábban
rendkívüli bevételként vagy ráfordításként elszámolt tételeket az egyéb, illetve a pénzügyi
műveletek ráfordításaiként, bevételeiként kell kimutatni.
A 26. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az
értékpapírok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon)
elszámolt ráfordítások, illetve bevételek összegét.
A 27. §-hoz
A javaslat rendelkezik arról, hogy a kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az
igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit.
A 28. §-hoz
A javaslat szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet „A”, illetve
„B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt
tételeit tartalmazza, valamint az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy
a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és
52
római számmal jelölt tételét tartalmazza. A fentiek alkalmazásából származó összevont tételek
(arab számok) összegét és tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben,
amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra
vonatkozóan az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írható
elő további adatközlések (maximum harmonizáció), ezért a kisvállalkozások közösségi
szinten egységes kiegészítő megjegyzéseket fognak készíteni, amely tartalmát tekintve
szűkebb, mint a korábbi kiegészítő melléklet minimumtartalma. A javaslat külön részletezi a
kiegészítő mellékletben bemutatandó tételeket.
A 29. §-hoz
Az irányelv alapján az eredménykimutatás nem tartalmaz mérleg szerinti eredményt, csak az
adózás szerinti eredmény jelenik meg az eredménykimutatásban utolsó tételként. Ennek
megfelelően azon törvényekben, ahol korábban a mérleg szerint eredmény fogalom szerepelt,
a szöveg adózás szerinti eredményre módosul. Ezen túl figyelemmel kell lenni arra, hogy ez
az összeg a megállapított osztalékkal nem csökken ezért indokolt a (4) bekezdésben lévő
módosítás.
A 30. §-hoz
A javaslat alapján megváltoznak az osztalékfizetés számviteli elszámolásának szabályai:
osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján
kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.
A 31. §-hoz
Módosulnak az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési
kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek.
A 32. §-hoz
A javaslat az osztalékfizetéssel kapcsolatos szabályok változásával összefüggő módosítást
tartalmazza.
A 33. §-hoz
A konszolidált eredménykimutatásban bemutatandó adózott eredmény külső tulajdonosokra
és anyavállalatra jutó részét meg kell bontani annak érdekében, hogy az
eredménykimutatásban és a mérlegben szereplő adózott eredmény összege azonos legyen.
A 34. §-hoz
A javaslat tartalmazza a számviteli irányelv alapján a kormányok részére fizetett összegekre
vonatkozó beszámolót (CBCR) szabályozó részletes előírásokat, valamint a beszámolási
kötelezettséggel kapcsolatos fogalom meghatározásokat, mely a javaslat szerinti
értékhatárokat meghaladó nyersanyag-kitermelő iparágban működő és a természetes erdők
fakitermelésével foglalkozó vállalkozásokra vonatkoznak.
A 35. §-hoz
A javaslat valamennyi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálati
kötelezettségéről rendelkezik.
A 36. §-hoz
53
Az irányelv 34. cikk (1) bekezdése tartalmazza a könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló
cég(ek) véleménynyilvánítási, valamint nyilatkozattételi kötelezettségeit. Ennek megfelelően
a független könyvvizsgálói jelentésben a könyvvizsgálónak nyilatkozatnia kell arról, hogy
tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az
összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés
milyen jellegű.
A 37. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Az irányelv nem határoz meg rendkívüli tételeket, a korábban rendkívüli bevételként vagy
ráfordításként elszámolt tételeket az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításaiként,
bevételeiként kell a javaslat szerint elszámolni.
A 38. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
A irányelv nem határoz meg rendkívüli tételeket, a korábban rendkívüli bevételként vagy
ráfordításként elszámolt tételeket az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításaiként,
bevételeiként kell a javaslat szerint elszámolni.
A 39. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
A 40. §-hoz
A javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket
tartalmazza.
A 41. §-hoz
A j avaslat a módosításokkal összefüggő átmenti rendelkezéseket tartalmazza.
A 42. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Az irányelv nem határoz meg rendkívüli tételeket, a korábban rendkívüli bevételként vagy
ráfordításként elszámolt tételeket az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításaiként,
bevételeiként kell a javaslat szerint elszámolni.
A 43. §-hoz
A javaslat a számviteli törvény módosításával összefüggő szövegcserés módosításokat
tartalmazza.
A 44. §-hoz
54
A javaslat a számviteli törvény módosításával összefüggő hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmazza.
A 45. §-hoz
A javaslat szerint azon közkereseti társaság, betéti társaság, amelynek minden tagja korlátolt
felelősségű társaság vagy részvénytársaság, nyilvántartási kötelezettségeit nem teljesítheti az
egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény előírásai szerint, hanem kizárólag a számviteli
törvény előírásai szerint.
A 46. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
A 47. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
A 48. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
A 49. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Az 50. §-hoz
A javaslat alapján megváltoznak az osztalékfizetés szabályai, melynek következtében az
osztalékfizetési korlát Polgári Törvénykönyvben található szabályozását is módosítani
szükséges. A javaslat szerint az osztalékfizetésről a gazdasági társaság az összeállított éves
beszámoló elfogadása során határoz és az osztalékfizetésre az előző üzleti évi adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék áll rendelkezésre, de annak számviteli
elszámolása nem annak az évnek a beszámolójában történik, amely elfogadásával arról
döntöttek, hanem a döntés évének beszámolójában.
Az 51. §-52. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Tekintve, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem áll fenn társasági adó fizetési kötelezettsége
az MNB törvény esetében a javaslat az adózott eredmény helyett a tárgyévi eredmény
fogalom bevezetését tartalmazza.
Az 53. §-hoz
55
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Ennek megfelelően azon törvényekben, ahol korábban a mérleg szerint eredmény fogalom
szerepelt, a szöveg adózott eredményre módosul.
Az 54. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Ennek megfelelően azon törvényekben, ahol korábban a mérleg szerint eredmény fogalom
szerepelt, a szöveg adózott eredményre módosul.
Az 55. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel, az eredmény kimutatás utolsó sora az adózott eredmény
lesz. Ennek megfelelően szükséges az általános tartalékképzésre vonatkozó szabályok
technikai pontosítása.
Az 56. §-hoz
Az irányelv átültetésével összhangban módosul a számviteli törvény eredménykimutatásának
sémája. A javaslat alapján a számviteli törvényben a mérleg szerinti eredmény fogalmat az
adózott eredmény fogalom váltja fel.
Az 57. §-58. §-hoz
A javaslat célja annak egyértelműsítése, hogy vonatkozó paragrafus tekintetében nem a
rögzített időállapotnak megfelelő, hanem a mindenkor hatályos kereskedelmi
vámtarifaszámok az irányadók.
Az 59. §-hoz
A javaslat értelmében a hatósági árnak a rögzített árat kell tekinteni, mivel a pénztárgépek
adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás esetén, a szolgáltatás sajátosságára tekintettel másként
nem biztosítható, hogy minden kötelezett azonos feltételek mellett jusson a szolgáltatáshoz.
Így a hatósági árnak a rögzített árat és nem a legmagasabb árat kell tekinteni.
Az adózás rendjéről szóló törvény hatósági árra vonatkozó rendelkezései között rögzíti, hogy
a hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a
megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
A 60. §-hoz
A felülellenőrzésről szóló jelenlegi jogszabályi hely csak a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja
szerinti utólagos ellenőrzést követően ad lehetőséget a felülellenőrzés lefolytatására. A c) pont
szerinti, külkereskedelmi tevékenység ellenőrzésére irányuló ellenőrzés tartalmában
megegyezik az elmúlt években lefolytatott utólagos ellenőrzésekkel, de az azonosságot jogi
értelemben is kimondó, ezzel a felülellenőrzések számára az előzmény ellenőrzéseket kétséget
kizáróan meghatározó rendelkezés megállapítása érdekében szükséges az átmeneti
rendelkezések kiegészítése egy olyan rendelkezéssel, mely megfeleltetné a korábbi utólagos
ellenőrzéseket a hatályos (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzésnek.
56
A 61. §-hoz
A szövegcserés módosítások esetében egyrészt a 2015. január 1-jétől hatályos módosításokkal
kapcsolatos kisebb módosítási igények jelentkeztek. Ide tartoznak: a részjegyzőkönyv
készítésére vonatkozó lehetőség pontosítása, a hatósági eljárás során történő megállapítások
megnevezésének pontosítása, a stilisztikai módosítás a határozat és a döntés kifejezések
tisztázásával, az elektronikus kezességvállalás lehetőségének beillesztése az írásbeliség
alakiságai közé, a vámhatározatok több alkalommal történő módosíthatóságának
megteremtése.
A kiszabott vámigazgatási bírsághoz kapcsolódó mérséklés és elengedés vonatkozásában
szükségessé vált annak meghatározása, hogy az egyes esetekben mikortól számoljuk azt az
időszakot, amely alatt az érintettel szemben vámigazgatási bírság nem került kiszabásra vagy
a nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban
kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.
Ha utólagos ellenőrzést követően - az ellenőrzéssel lezárt vámeljárást vagy ellenőrzéssel
lezárt időszakot érintő vámáru-nyilatkozatok tekintetében - kerül olyan új tény, adat a
gazdálkodó birtokába, amely a korábbiakban lefolytatott ellenőrzés megállapítását oly módon
változtatná meg, amelynek eredményeként részére pótlólagos vámtartozás és nem közösségi
adó- és díjtartozás kerülne megállapításra, úgy az ügyfél a megállapítandó vámigazgatási
bírság mértéke (a vámhiány 100 %-a) okán hátrányos helyzetbe kerülne, illetve nem fűződne
érdeke ahhoz, hogy a Vtv. 7/H. § (1) bekezdés b) pontja szerint kezdeményezze az ismételt
ellenőrzést. Ezen esetekben indokolt, hogy a gazdálkodó részére az ügyféli kérelem esetén
alkalmazandó korrekciós pótlék kerüljön kiszabásra.
A 62. §-hoz
A 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetésre került, a Magyarország Kormánya és az Amerikai
Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a
FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás (az előbbiekben és a továbbiakban:
FATCA Megállapodás) 7. cikk 1. bekezdése alapján Magyarország számára meg kell adni
bármely kedvezőbb feltételt az ezen Megállapodás 4. cikkében vagy I. számú Mellékletében
foglaltak szerint a Magyar Pénzügyi Intézmények FATCA alkalmazására vonatkozóan,
melyet egy másik Partner Joghatóságnak az Egyesült Államokkal aláírt kétoldalú
megállapodása biztosít (legnagyobb kedvezmény elve). Az említett cikk 2. bekezdése szerint
az Egyesült Államoknak minden ilyen kedvezőbb feltételről értesítenie kell Magyarországot,
és az ilyen kedvezőbb feltételek ezen Megállapodás tekintetében automatikusan érvényesek
olyan módon, mintha a Megállapodás tartalmazná ezeket és a kedvezőbb feltételeket magában
foglaló megállapodás aláírásának napján válnak hatályossá, kivéve, ha Magyarország nem él e
kedvezmény alkalmazásának jogával.
Az Amerikai Egyesült Államok 2014. október 7-ei keltezésű levelében értesítést küldött arról,
hogy a fentiekben ismertetett kedvezőbb feltételeket tartalmazó kormányközi megállapodást
kötött több állammal, köztük a Brit Virgin-szigetekkel, és ezek a kedvezőbb feltételek a
FATCA Megállapodás 7. cikke alapján Magyarország számára is alkalmazhatóvá válhatnak.
Ugyanakkor a rendelkezések áttekintését követően megállapítható, hogy az amerikai fél által
bemutatott rendelkezések alkalmazása Magyarország számára nem teremt kedvezőbb
feltételeket. Az első kedvezőbb feltétel arra az esetre vonatkozik, ha 2014. július 1-én nem állt
rendelkezésre az ahhoz szükséges jogszabályi háttér az adott országban, hogy bizonyos
pénzügyi számlákra vonatkozó nyilatkozattételi előírásoknak, valamint átvilágítási
57
kötelezettségeknek a jogalanyok megfelelhessenek. Tekintettel arra, hogy Magyarországon
2014.	július 1-ére vonatkozóan megteremtette a FATCA Megállapodás hatálya alá tartozó
jogalanyokra alkalmazandó, a Megállapodásnak történő megfeleléshez szükséges jogszabályi
hátteret, Magyarországon nem állt elő olyan helyzet, hogy 2014. július 1-jére nem feleltünk
volna meg a FATCA követelményeknek. Ennek alapján e rendelkezés alkalmazása hazánk
esetében nem eredményezne kedvezőbb elbánást, annak elfogadása okafogyott. A második
kedvezőbb feltétel tartalma, hogy bizonyos számlákra eltérő átvilágítási eljárások
alkalmazását teszi lehetővé az olyan országok számára, ahol a megállapodáshoz kapcsolódó
végrehajtási szabályokat nem sikerült időben megalkotni. Figyelembe véve, hogy
Magyarországon időben hatályba léptek a megfelelő végrehajtási szabályok, így ennek a
feltételnek az alkalmazása is irreleváns.
A FATCA Megállapodás 7. cikke alapján, amennyiben Magyarország nem kíván élni e
kedvezmények alkalmazásának jogával, arról értesítenie kell az Egyesült Államokat.
A javaslat a Levélváltás hiteles angol nyelvű szövegének és annak hivatalos magyar
fordításának szövegét tartalmazza.
A 63. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 64. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.