﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4853. számú törvényjavaslat
egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
1
2015. évi ... törvény
egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról
1. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tulajdonosi jogokat)
„a) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar
Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató
Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó
Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett - ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik
-	a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,”
(gyakorolja.)
(2)	A Vtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a
(2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló szervezet e tevékenységét e törvény és
végrehajtási rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint
végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogát a
tulajdonosi joggyakorló nem ruházhatja át, arra vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel
nem alapíthat, biztosítékul azt nem adhatja és más módon meg nem terhelheti, a gazdasági
társaságot végelszámolással nem szüntetheti meg.”
(3)	A Vtv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott
vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter
jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem
könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá
kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók
együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás
egyidejű megküldésével.”
2. §
A Vtv. 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNV Zrt.:)
2
„g) elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus
nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési
eljárást bonyolít le,”
3.	§
A Vtv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az
állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás
folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az
Országgyűlésnek.”
4.	§
A Vtv. 25/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre,
amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki.”
5.	§
A Vtv. 34. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:)
„b) nyilvános árverésen, ideértve az elektronikus árverést is [a továbbiakban az a) és b)
pont együtt: versenyeztetés],”
6.	§
A Vtv. 35. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő
belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult
regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.
(9)	Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi
személy kérheti a felvételét, aki megfelel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, ha az elektronikus árverési rendszer
árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat
elfogadta.”
7. §
A Vtv. a következő 69/C. §-sal egészül ki:
„69/C. § (1) Az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó, az MNV Zrt. működéséhez szükséges
számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek 2015. december 31-i
nyilvántartási értéken e törvény erejénél fogva 2016. január 1-jén ingyenesen az MNV Zrt.
3
tulajdonába kerülnek. Az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonmozgás nyilvántartásokon történő
átvezetéséről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonba adását a miniszter és az MNV Zrt.
átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv
tartalmazza az MNV Zrt. működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális
javak, tárgyi eszközök, készletek pontos meghatározását. Az átadás során az államot a
miniszter képviseli.”
8.	§
A Vtv. 71. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus árverés szabályait, ezen belül az
elektronikus árverési rendszer működtetésének, az árverezők elektronikus nyilvántartása
vezetésének, az elektronikus árverés lebonyolításának részletes szabályait, az árverezők
elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes
adatok körét, az elektronikus árverési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, az
informatikai rendszer működtetése ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával,
átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai
rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus árverési
rendszerhez felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira
vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát,”
9.	§
Hatályát veszti a Vtv.
a)	1. § (6) bekezdésében az „ , ennek intézménye”,
b)	3. § (2a) bekezdésben az „ , ezek intézménye”
szövegrész.
2.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2009. évi CXXII. törvény módosítása
10.	§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos törvény) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező.”
(2)	A Takarékos törvény 4. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező felügyelőbizottság létrehozása azon
gazdasági társaságoknál, ahol a befolyásszerzés időpontjában a társaságnál felügyelőbizottság
nem működött és
4
a)	amelyekben a befolyással rendelkező öröklés útján szerzett társasági részesedést és a
tulajdonosi joggyakorló - a befolyásszerzéstől számított 6 hónapon belül - döntött a társaság
jogutód nélküli megszüntetéséről,
b)	amelyek a befolyásszerzés időpontjában végelszámolási, felszámolási vagy
kényszertörlési eljárás alatt álltak.
(1b) Ha a tulajdonosi joggyakorló az (1a) bekezdés a) pontjától eltérően a befolyásszerzéstől
számított 6 hónapon belül nem döntött a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, a
köztulajdonban álló gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot választani.
(1c) A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz
javaslatot a társaság legfőbb szervének.”
3. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi
CXXIX. törvény módosítása
11. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009.
évi CXXIX. törvény 30. § (7) bekezdése.
4. Záró rendelkezések
12.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állami vagyongazdálkodás rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az
egyes vagyongazdálkodási mechanizmusok gyorsítása. Éppen ezért időszerűvé vált a modern
elektronikus technológiák alkalmazása, első lépésben az állami vagyon értékesítésének a
lehetővé tétele az információs társadalom igényeihez történő igazításával.
Az MNV Zrt., az állam örökösi minőségében nagy mennyiségű hagyatéki ingósághoz jut,
ezek értékesítése, valamint a beszerzett és elavult készletek értékesítése is megvalósulhat az
új, elektronikus rendszer segítségével, mint ahogy a Vtv. hatálya alá tartozó, hasznosítatlan
vagyonelemek teljes vagyoni köre értékesítésének eredményessége jelentősen javulhat.
Az MNV Zrt. nyilvántartásában összesen csaknem 100.000 tétel ingó vagyonelem szerepel,
amely nem tartalmazza a vagyonkezelésben lévő ingó vagyonelemeket. Ebből 42000 darab
ingó vagyonelem öröklés útján került az állam tulajdonába, amelynek nettó könyv szerinti
értéke 337 millió Ft. A további 57000 tétel nettó nyilvántartási értéke 742 millió Ft. Az
ingóságok tárolása az MNV Zrt. területi irodáinak raktáraiban és a Budapest XIII. kerület
Szekszárdi utcában, továbbá egyéb raktárakban történik.
Az elmúlt négy év során összesen egy alkalommal került sor ingó vagyonelemek árverés útján
történő meghirdetésére. Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint az ingóságok hasznosítási bevétele
az eredményszemléletű árbevételi számlák adatai alapján az elmúlt 3 évben nem érte el a 6
millió forintot.
A törvényjavaslat javaslatot tesz annak előírására, hogy a tulajdonosi joggyakorlók közül az
MNV Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, melynek keretében rugalmasan és
folyamatosan értékesítheti az állami vagyont. A javasolt rendelkezések előírása
iránymeghatározás és feladatkijelölés a jövőre az állami vagyongazdálkodás főszereplőjeként
az MNV Zrt. részére.
Az elképzelés szerint a rendszert az MNV Zrt. működtetné, de valamennyi állami vagyon
bekapcsolható lehet a rendszerbe a tulajdonosi joggyakorlók és az állami vagyon
vagyonkezelői közötti megállapodások keretében.
A Vtv. egyéb módosításai a jogalkalmazó szervezetektől a vagyongazdálkodás gyakorlata
során felmerült módosításokat tartalmazza, továbbá néhány kodifikációs pontosítást.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítással tovább bővül a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
portfoliójába tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok köre azzal, hogy az ENKSZ Első
Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a KAF Központi
Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett is - a törvényi
kijelölés alapján - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja
a tulajdonosi jogokat.
A módosítás alapján az átruházott tulajdonosi jog gyakorlása korlátainak megállapítására
kerül sor. Az állami vagyon megőrzése, védelme indokolja, hogy a miniszteri rendelettel
kijelölt tulajdonosi joggyakorlók bizonyos korlátozó rendelkezések keretein belül
gyakorolhassák jogaikat.
Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlók körének folyamatos növekedésével kezelni
kell azt a helyzetet, hogy az állam nevében eljáró egyes szervezetek között az állami vagyon
átcsoportosítása a lehető legrugalmasabban történhessen.
A tulajdonosi joggyakorlók közötti vagyonmozgás rugalmasságát szolgáló módosítás
megteremti az állami feladatellátást hatékonyabban elősegítő vagyonátadások lehetőségét,
mely révén a vagyongazdálkodási feladatok - az állami vagyonért felelős miniszter
jóváhagyása mellett történő - végrehajtása egyszerűsödhet, pl. a használaton kívüli
kórházingatlanokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ átadhatja az MNV Zrt. részére
egyéb hasznosításra, vagy az MNV Zrt. állami ingatlant adhat át az MFB Zrt. részére, hogy
azt a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságba
apportálhassa.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tipikusan az MNV Zrt. portfoliójába tartozó ingatlanok
vonatkozásában merült fel az igény állami vagyonelem átadására más törvényben, illetve
miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére. Ez a megoldás kivételes
eszköz, melynek alkalmazására például akkor kerülhet sor, ha valamely állami gazdasági
társaság részére a feladatellátáshoz szükséges állami vagyon egyéb módon nem biztosítható,
ugyanakkor az ingatlan apport teljesítésére kizárólag az érintett állami gazdasági társaság
felelt tulajdonosi jogokat gyakorló - MNV Zrt.-től eltérő - személy, szervezet jogosult. Ebben
az esetben - az MNV Zrt. a miniszter engedélyével - megállapodást köt a tulajdonosi
joggyakorlóval az apport rendelkezésre bocsátása érdekében.
A Vtv. ezen rendelkezése alapján azon törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorlók
jogosultak a rájuk bízott állami vagyonelemek megállapodás alapján történő átadására,
amelyek vonatkozásában a törvényi kijelölés a rábízott vagyonelemeket nem egyedileg
beazonosítható módon, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével állapítja meg. Ennek
megfelelően például nem kerülhet sor arra, hogy az MFB Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alá
tartozó törvényben nevesített gazdasági társaság feletti tulajdonosi joggyakorlást, valamely
más tulajdonosi joggyakorló részére megállapodás alapján átadja. A rendelkezés nem irányul
a törvényi kijelölések kiüresítésére, csupán az egyébként is jelentős portfolióval rendelkező
7
tulajdonosi joggyakorlók rábízott vagyonába tartozó állami vagyonelemek hatékonyabb
hasznosítására.
A 2. §-hoz
Időszerűvé vált a modern technológiák alkalmazása az állami vagyongazdálkodás területén is,
ennek megfelelően szükséges előírni, hogy a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. elektronikus
árverési rendszert működtet, melynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az
állami vagyont.
A 3. §-hoz
A tulajdonosi joggyakorlók száma az utóbbi években jelentősen megnövekedett és ezáltal
mind a tulajdonosi joggyakorlók adatszolgáltatása, mind a beérkezett adatok feldolgozása
több időt vesz igénybe. Erre tekintettel indokolt a Kormány beszámolójának az Országgyűlés
részére történő benyújtására nyitva álló határidő módosítása az év végére.
A 4. §-hoz
Az új bekezdésre vonatkozó javaslat a szabályozás egyértelműsítésére szolgál azzal, hogy a
jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény hatálya alá nem tartozó szervek, szervezetek tekintetében felmentést ad az esetükben
nem is értelmezhető igazolási kötelezettség alól.
Az 5. §-hoz
A javasolt módosítás előírja, hogy a tulajdonosi joggyakorló közvetlenül elektronikus árverés
keretében is értékesítheti az állami vagyont.
A 6. §-hoz
Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszert csak regisztrált felhasználók
vehetik igénybe, akik a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján átlátható szervezetnek
minősülnek és egyben elfogadják a felhasználási szabályzatban írt feltételeket.
A 7. §-hoz
A módosítás az MNV Zrt. működését szolgáló tárgyi eszközök tulajdoni helyzetének
rendezését biztosítja. Az MNV Zrt. létrejöttekor a törvény 60. § (4) bekezdése alapján az ÁPV
Zrt. saját vagyonából az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt.
saját vagyonába kerültek. A törvény a további jogelőd szervezetek (KVI, NFA)
vonatkozásában nem rendelkezett e költségvetési szervek használatában álló, állami
tulajdonnak minősülő - MNV Zrt. működését szolgáló - tárgyi eszközök MNV Zrt. saját
vagyonába kerüléséről, ezért e vagyontárgyakat az MNV Zrt. jelenleg is állami tulajdonként, a
rábízott vagyonban tartja nyilván. A módosítás célja az MNV Zrt. működését szolgáló tárgyi
eszközök tulajdonjogának egységes szabályozása, e cél az MNV Zrt. rábízott vagyonát
képező tárgyi eszközök MNV Zrt. tulajdonába kerülését előíró törvényi rendelkezés útján
valósítható meg.
8
A 8. §-hoz
A módosítás a felhatalmazó rendelkezés kiegészítésére irányul annak érdekében, hogy a
Kormány rendeletben részletezhesse az elektronikus árverés szabályait, különösen az
elektronikus árverési rendszer működtetésének, az árverezők elektronikus nyilvántartása
vezetésének, az elektronikus árverés lebonyolításának részletes szabályait, és az árverezők
elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes
adatok körét, az elektronikus árverési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, az
informatikai rendszer működtetésének ellenőrzésének felelősét, a működtetés
biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az
informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az
elektronikus árverési rendszerhez felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a
rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát. A kormányrendeleti szintű
szabályozást megalapozza a rendelkezés azon mondata, miszerint az elektronikus árveréssel
kapcsolatos adatkezelésre az érintett (árverező) hozzájárulása mellett kerül sor. Az
adatkezelésre ily módon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor.
A 9. §-hoz
Technikai - szövegpontosító - módosítás, az államháztartásról szóló törvény költségvetési
szervre vonatkozó szabályokkal való összhangjának megteremtése érdekében.
A 10. §-hoz
A rendelkezés alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
szóló 2009. évi CXXII. törvény felügyelőbizottság kötelező megalakítására vonatkozó
szabályai - elsősorban észszerűségi és költséghatékonysági okokra tekintettel - módosulnak.
Abban az esetben, ha a befolyással rendelkező öröklés útján szerezte meg a társasági
részesedést és a tulajdonosi joggyakorló döntött a jogutód nélküli megszüntetésről, továbbá a
tulajdonszerzés időpontjában végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt
álló cégek esetében, ha a felügyelőbizottság a tulajdonszerzés időpontjában sem működött
indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy felügyelőbizottság megválasztására csak a
tulajdonosi joggyakorló döntésétől függően kerüljön sor.
A 11. §-hoz
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi CXXIX.
törvény 30. § (7) bekezdése, miszerint az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi
CVI. törvény 36. §-ának (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Magyar Állam
tulajdonában lévő Budapest, XIV. kerület Hermina u. 45. szám alatti ingatlan (hrsz.: 29772/1)
térítésmentesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerüljön oktatási
célokra, nem került végrehajtásra. Tekintettel arra, hogy a fenti ingatlan más célú
hasznosítására vonatkozó elképzelés merült fel és megállapodás született arról, hogy a
Róheim-villa helyett más állami tulajdonú ingatlan kerül ingyenesen az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába. A Magyarország 2015. évi központi
költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 118. § (12) bekezdése
rendelkezik arról, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam
9
tulajdonában lévő Budapest VIII. kerület 35233/0/A/1-19 helyrajzi számú ingatlanok
ingyenesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerülnek oktatási
célokra, azzal a feltétellel, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az ingatlant
terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
A fentiekre tekintettel indokolt a zárszámadási törvény vonatkozó rendelkezésének hatályon
kívül helyezése.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.