﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4854. számú
törvényjavaslat
a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről,
a termelői és a szakmaközi szervezetekről
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a mezőgazdasági, halászati, akvakultúra és élelmiszer-ipari termékre,
b)	az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes
személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetre,
c)	a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve
feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységeket végzők képviselőiből álló elismert, és
elismerés iránt folyamodó termelői szervezetekre, ezek társulásaira valamint szakmaközi
szervezetekre,
d)	a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az
1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Halkereskedelmi Rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához,
forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységeket végzők
képviselőiből álló elismert, és elismerés iránt folyamodó termelői szervezetekre, ezek társulásaira
valamint szakmaközi szervezetekre,
e)	a Rendeletben, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)
nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott termelői csoportokra.
(2)	E törvény rendelkezéseit az Európai Unió közös piacszervezésének szabályozásáról
szóló közösségi jogi aktusokkal és az azokat végrehajtó jogszabályokkal összhangban kell
alkalmazni.
(3)	A termelői és a szakmaközi szervezetek elismerésével kapcsolatos, a 15. § a)-c)
pontjában és a 19. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárások során a mezőgazdasági,
agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó
eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény I. Fejezet, IV. Fejezet és a VII. Fejezet
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	ágazat: a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok;
b)	kiterjesztés: az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy
elismert szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő
kihirdetése;
c)	piacszervezési intézkedés: elismert termelői szervezeten, termelői szervezetek elismert
társulásán vagy elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy
összehangolt magatartás;
d)	reprezentativitás: az elismert termelői szervezetnek, termelői szervezetek elismert
társulásának vagy elismert szakmaközi szervezetnek a Rendelet 164. cikkében meghatározott
képviseleti szintje;
e)	szakmaközi szervezet: a Rendelet, vagy a Halkereskedelmi Rendelet hatálya alá tartozó
terméket termelő, feldolgozó, és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet, vagy a
Halkereskedelmi Rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület vagy köztestület;
f)	termelői szervezet: e törvény hatálya alá tartozó terméket termelő szervezetek és
személyek kezdeményezésére létrehozott, a Rendelet, vagy a Halkereskedelmi Rendelet
előírásainak megfelelő, és a miniszter által elismert jogi személy.
(2)	A szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok tekintetében Magyarország egy
régiónak és egy gazdasági térségnek minősül.
(3)	A termelői szervezetekre vonatkozó szabályok tekintetében a miniszter az egyes
ágazatokra vonatkozó gazdasági térségeket rendeletben állapítja meg.
II.	Fejezet
Mezőgazdasági piacszervezési rendelkezések
3.	Fizetési határidő
3.	§
(1)	A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és
élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem
haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az
átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az
átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék
ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetésére egyebekben a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Hatodik Könyve IX.
Fejezetének a pénztartozás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem
kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Ptk-ban meghatározott késedelmi
kamattal, de legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.
(3)	A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari
termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett
késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott,
a)	a termék ellenértékére és
b)	a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra
vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
(4)	Amennyiben a szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által
elfogadott, fizetési határidőt tartalmazó szabványos szerződésminta szerint kötnek szerződést, akkor
eltérhetnek az (1) bekezdésben foglalt fizetési határidőre vonatkozó előírástól.
4.	Betakarítás előtti szerződési szabályok
4.	§
(1)	Mezőgazdasági termelővel, mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen
megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt csak
a)	a Ptk. 6:232. §-a szerinti, a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött
adásvételi szerződés, valamint
b)	a Ptk. 6:233. §-a szerinti, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru
szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
köthető.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában eladónak minősül mezőgazdasági termelőként az a
személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a szerződés tárgyát képező
mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára termeli meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szerződések esetében a Ptk. rendelkezéseit az e törvényben
foglalt kiegészítéssel együtt kell alkalmazni.
5.	§
(1)	Mezőgazdasági termelővel, mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen
megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi
szerződésnek tartalmaznia kell
a)	az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági
terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli,
b)	egyedi azonosításra alkalmas módon azon mezőgazdasági földterületek megjelölését,
amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti,
c)	rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó nyilatkozatát a b)
pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségéről,
d)	a szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő
bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit,
e)	a minőség meghatározásának módját, valamint
f)	a teljesítési és a minőségi vita rendezésének rendjét.
3
(2)	A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a
szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha
a)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen az (1) bekezdés c) pontja szerint rögzített
mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt
nem termett meg, amelyről másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, és
b)	a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén
kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és
más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Mkk.
tv.) megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított, az Mkk tv.
14.	§ (1) bekezdése vagy 14. § (2a) bekezdése szerinti hatósági döntéssel igazolta.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a szerződő felek megállapodását
arról, hogy a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kieső termény
mennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági
terménnyel pótolja. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő csak akkor mentesül a szerződésben
rögzített mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül
eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti
módon bejelentette és igazolta.
6.	§
(1)	A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény értékesítésére annak
betakarítása előtt kötött adásvételi szerződés esetében az 5. §-ban foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell.
(2)	A vevő az általa mezőgazdasági termelőtől, mint eladótól megvásárolt mezőgazdasági
termény harmadik személy javára történő tovább értékesítése esetén a harmadik személlyel
szemben csak abban az esetben hivatkozhat az 5. § (2) bekezdésen alapuló felelőssége
korlátozására, ha a harmadik személlyel kötött szerződés ezt lehetővé teszi.
5.	Kötelező szerződések a tej ágazatban
7.	§
(1)	A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést - a végső
fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével - a nyerstej feldolgozásáig a Rendelet
148. cikkében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.
(2)	A felek között a határozott időre kötött (1) bekezdés szerinti szerződés időtartama
legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött (1) bekezdés szerinti szerződést rendes
felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági
igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a
kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség
teljesítésére. A mezőgazdasági igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő
elteltével sem teljesítik a kötelezettségeiket.
4
6.	Mezőgazdasági adatbázisok
8.	§
(1)	A mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése, valamint
az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra
állami adatbázisokat kell működtetni.
(2)	A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet -
agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként - működteti a
a)	tesztüzemi információs rendszert,
b)	piaci árinformációs rendszert.
(3)	A tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer működtetésének
módját, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra
kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4)	A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós
tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás
működtetése érdekében. Az adatszolgáltatásra kötelezett ágazatokban a valós piaci folyamatok
nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén,
kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból
számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az
Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), a nemzeti irányító szervek és statisztikai céllal a
piaci szereplők felé történik.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a Rendelet 1. cikk (2)
bekezdésében meghatározott ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.
(6)	A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell
a)	a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,
b)	a jelentés időszakáról,
c)	az áradatokról,
d)	a vonatkozó mennyiségi adatokról,
e)	a megfigyelésre vont termékek köréről.
9.	§
Az agrártámogatás igénybevevője rendeletben meghatározottak szerint, az ott felsorolt
adatok szolgáltatására köteles.
10.	§
(1)	A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési
célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében - az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl - a mezőgazdasági termelő köteles a családi
5
és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait
megadni.
(3)	A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra
használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági
igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.
11.	§
A nyers tej első felvásárlója a Rendelet 151. cikkének megfelelően köteles havonta jelenteni
a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét a Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban:
KSH), amelyről a KSH a miniszter közvetítésével tájékoztatja a Bizottságot.
12.	§
A miniszter elkészíti és működteti a termelői szervezetekkel és termelői csoportokkal
kapcsolatos adatbázist.
7.	Piaci kategorizálás
13.	§
A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusában, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
módon és feltételek szerint minősíteni kell.
III.	Fejezet
Szakmaközi szervezetek, termelői szervezetek, termelői csoportok
8.	Szakmaközi szervezetek elismerése, működése
14.	§
A miniszter
a)	a szervezet kérelme alapján - amennyiben a Rendelet másként nem rendelkezik - a
kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a
szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a
szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;
b)	a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján
egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság,
illetve a 15. § (1) bekezdése szerinti jelentős arány meglétét;
c)	ellátja a szakmaközi szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
d)	gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos
Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő
közzétételéről;
e)	az elismert szakmaközi szervezetekről mindenki számára a honlapon ingyenesen elérhető
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakmaközi szervezet nevét, elérhetőségeit, céljait, vezető
tisztségviselőj ének megnevezését;
6
f)	teljesíti a szakmaközi szervezetekkel összefüggő, a Bizottság irányában fennálló
tájékoztatási kötelezettséget.
15.	§
(1)	Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt
valamely meghatározott ágazatban működő egyesület vagy köztestület, amely megfelel e törvény és
a Rendelet rendelkezéseinek, és amelynek tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának,
illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi.
(2)	Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.
(3)	E törvény alkalmazásában a Rendelet 1. cikk (2) bekezdés x) pontjában meghatározott
ágazat nem minősül egy ágazatnak.
(4)	Egy elismert szakmaközi szervezet egy vagy több másik ágazatot, vagy annak egy részét
is képviselheti, ha teljesíti a másik ágazatban vagy annak adott részében a szakmaközi elismerés
feltételeit.
(5)	Szakmaközi szervezet elismerésekor másik szakmaközi szervezet által képviselt
ágazatrész nem vehető figyelembe.
(6)	Valamely szervezet névhasználata során a szakmaközi szervezet kifejezés alkalmazása
nem keltheti azt a látszatot, hogy az adott szervezet a Rendeletben meghatározott
követelményeknek megfelelően jött létre és működik.
(7)	A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során
megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet
nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a
szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek
eredménytelen elteltét követően a miniszter az elismerést legfeljebb egy éves időtartamra
felfüggeszti.
(8)	A miniszter az elismerést visszavonja, ha a (7) bekezdés alapján kitűzött határidő
eredménytelenül eltelik és az elismerési feltételeknek megfelelő működés a felfüggesztés alatt sem
áll helyre.
16.	§
Az elismert szakmaközi szervezet az elismeréssel kapcsolatosan fennálló tájékoztatási és
adatszolgáltatási kötelezettségét a miniszter felé évente egyszer, e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott határidőig teljesíti.
17. §
(1)	A szakmaközi szervezetnek a Rendelet 210. cikk (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott kötelezettségét a miniszterhez intézett bejelentéssel kell teljesíteni, amelyet a
miniszter haladéktalanul továbbít a Bizottság felé.
7
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a piacszervezési intézkedés
szövegét, illetve pontos tartalmát, valamint annak - szükség szerint piaci adatokkal alátámasztott -
indokolását.
(3)	A Bizottságnak a Rendelet 210. cikk (5) bekezdése szerinti határozatáról a miniszter
haladéktalanul tájékoztatja a szakmaközi szervezetet.
9.	Termelői szervezetek és csoportok elismerése, működése
18.	§
(1)	A miniszter végzi a termelői szervezetek, azok társulásai és a termelői csoportok,
elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési feltételeknek az elismerés időtartama
alatt történő teljesítésével kapcsolatos tagállami feladatokat.
(2)	A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatai körében különösen
a)	dönt a termelői csoport, termelői szervezetek, illetve azok társulásainak elismerés iránti
kérelméről;
b)	dönt a termelői szervezet működési programja és a termelői szervezetek társulásának
részleges működési programja elfogadása iránti kérelméről;
c)	gondoskodik az a) és b) pontban meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről,
és alkalmazza az ellenőrzések eredménye alapján jogszabályban meghatározott szankciókat;
d)	teljesíti az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást.
10.	Piacszervezési intézkedés kiterjesztése
19.	§
(1)	Az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása, vagy elismert
szakmaközi szervezet, amennyiben egy adott termék előállításának - szakmaközi szervezet esetén
előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának - tekintetében reprezentatívnak minősül, a
miniszternél kezdeményezheti az adott termékre vonatkozó piacszervezési intézkedésnek a
Rendelet 164. cikk szerinti kiterjesztését.
(2)	A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően a Rendeletben
foglaltak szerint dönt. A kiterjesztés a piacszervezési intézkedés miniszteri rendeletben történő
kihirdetésével valósul meg.
(3)	A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.
(4)	Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évig tartható
hatályban.
(5)	A szakmaközi szervezet által alkalmazott intézkedés a termelők, feldolgozók,
kereskedők közül arra a csoportra terjeszthető ki, amelyre az adott intézkedést a szakmaközi
szervezeten belül is alkalmazták.
8
11.	A kiterjesztett piacszervezési intézkedés ellenőrzése
20.	§
(1)	A kiterjesztett piacszervezési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv
ellenőrzi.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a
piacszervezési intézkedés rendelkezéseit megsértette, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki. Ebben az
esetben az ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke
ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat
meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.
(3)	A piaci szereplő által, a bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten
tanúsított bármely, a piacszervezési intézkedésbe ütköző magatartás esetén az ágazatfelügyeleti
bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább
százezer forint, legfeljebb kétszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által a
jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tizenöt
százalékánál nagyobb nem lehet.
(4)	Az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a
jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre
és a piaci szereplő gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
12.	Pénzügyi hozzájárulás
21.	§
(1)	A miniszter kérelemre a Rendeletben foglaltak szerint dönt a Rendelet 165. cikkében
meghatározott pénzügyi hozzájárulásról.
(2)	A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a
pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a
hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és
hátrányok mérlegelésével jár el.
(3)	A pénzügyi hozzájárulást közvetlenül a jogosult termelői szervezet, termelői szervezet
társulása, vagy szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.
13.	A pénzügyi hozzájárulás ellenőrzése
22.	§
(1)	Önkéntes teljesítés hiányában a pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a jogosult
termelői szervezet, termelői szervezet társulása, vagy szakmaközi szervezet kérelmére a
mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a
mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A pénzügyi hozzájárulás fizetésének
teljesítésére legalább harminc napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a pénzügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a pénzügyi hozzájárulás határidőre
történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege
9
ezertől ötvenezer forintig terjedhet. A pénzügyi hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv
által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2)	A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a pénzügyi
hozzájárulás fizetésére köteles személy vagy szervezet indokolt kérelmére - egy alkalommal, a
végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt
biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.
(3)	A pénzügyi hozzájárulás fizetésére köteles piaci szereplő a végrehajtási bírságot a (4)
bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési
póthatáridő lejártától a pénzügyi hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A
póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.
(4)	A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő
pénzügyi hozzájárulás mértékére, a pénzügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban
előforduló határidőre való nem teljesítésére, a pénzügyi hozzájárulás fizetésére köteles személy
gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
(5)	A pénzügyi hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem
fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási
szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
23.	§
A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott
végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezettel, mind a kötelezett vezető
tisztségviselőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
14.	Elismert szakmaközi szervezetek képviseleti jogai
24.	§
(1)	A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását
szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól.
(2)	A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat,
amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható.
(3)	A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, a (2) bekezdés szerinti jogellenes
magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben - a polgári perrendtartásról szóló
törvény rendelkezései szerint - eljárhat.
15.	Megállapodások és összehangolt magatartások
25.	§
(1)	Az elismert szakmaközi szervezet által megkötött, a Rendelet 210. cikke szerinti
megállapodás és összehangolt magatartás nyilvános és ahhoz a szakmaközi szervezetekhez nem
10
tartozó további ágazati szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a
felek a megállapodásban határozzák meg.
(2)	A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szervezet és a szakmaközi
szervezet a tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és
értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve
kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat,
valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat. Amennyiben az ilyen
tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén
kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat az ilyen tevékenység nem minősül a
versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.
IV.	Fejezet
Záró rendelkezések
26.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a mezőgazdasági igazgatási szervet,
b)	az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet.
27. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés felfüggesztését, visszavonását,
tájékoztatási kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését;
b)	a kiterjesztett piacszervezési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacszervezési
intézkedés hatálya alá tartozó, elismert termelői szervezethez, termelői szervezetek elismert
társulásához, vagy elismert szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét;
c)	a pénzügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét, a pénzügyi hozzájárulás mértékét, a
kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját;
d)	a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés
visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt
szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét;
e)	a vágás utáni minősítés rendjét;
f)	a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az
adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját
érintő szabályokat;
g)	a tesztüzemi információs rendszer működését érintő szabályokat;
h)	a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;
i)	az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait;
j) a Rendelet V. rész I. Fejezetében meghatározott rendkívüli intézkedések tagállami
végrehajtási szabályait;
k) a termelői szervezetekkel kapcsolatos, az egyes ágazatokra vonatkozó gazdasági
térségeket
rendeletben állapítsa meg.
11
28. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépését megelőzően elismert szakmaközi szervezetek elismerését a
törvény hatálybalépése nem érinti.
29.	§
Ez a törvény
a)	a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.
december 17-ei 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet, és
c)	a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az
1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11 -i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
30.	§
Hatályát veszti a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény.
12
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló jogszabályok a Közös Agrárpolitika
(KAP) legutóbbi reformjának keretében számos ponton megváltoztak, amely a hatékony és
versenyképes piacszervezés érdekében a hazai agrárpiaci szabályozás általános rendelkezéseinek
felülvizsgálatát, módosítását és kiegészítését tette szükségessé. A szerződéskötésre,
adatszolgáltatásra és versenyjogi szabályozásra vonatkozó jogszabályi elemek megfelelő keretet
kell, hogy biztosítsanak az egyes ágazatok szereplői számára az integráltabb és szervezettebb
működéshez.
A KAP reform által meghatározott irányok figyelembe vételével a magyar agrárpolitika is egyre
nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő, nyitott tagság elvén
működő ágazati-szakmaközi önszabályozásnak. Ezt az önszabályozást a szakmaközi szervezetek
hivatottak megvalósítani, amelyek egy-egy ágazat különböző vertikális szinten elhelyezkedő
szereplőit, így a termelőket, a kereskedőket és a feldolgozókat fogják össze azzal az elsődleges
céllal, hogy a termékek előállításának és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint
elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát.
A termelői csoportok és a termelői szervezetek feladata a termelés és értékesítés szervezése, a
termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői
jövedelmezőség elősegítése. A termelői szervezeteket megalakító termelők termékeiket közösen
viszik piacra, így alkuképesekké válnak, csökken hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló
szereplőkkel szemben. A termelői szervezetek megerősítésén keresztül növelhető az ágazatok
technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése és könnyebben megoldható
a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. Emellett fontos
szerepük lehet a hazai feldolgozóipar újjászervezésében is.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének kérdéseivel kapcsolatos korábbi törvényi szintű
hazai szabályozást a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény tartalmazta. Ennek alapját a 1234/2007/EK tanácsi rendelet, az
úgynevezett egységes piacszervezési rendelet adta, amely 2014. január 1-jén átadta helyét a
1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet). Az új Rendeletben az
egyes ágazatok szabályozásának további piaci orientálásával a szakmaközi szervezetek
önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében a
szakmaközi szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Ezen kívül a
szakmaközi és termelői szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályozás is átfogó
megújuláson esett át. Tekintettel arra, hogy a korábbi jogalapot jelentő uniós szabályozás jelentős
mértékben átalakult az új Rendelettel és a magyar törvénynek sem a szerkezete, sem pedig az abban
szereplő hivatkozások megváltozása már nem tette lehetővé a megfelelő jogalkalmazást, így a
szükséges változtatások köre és mennyisége indokolttá tette egy új törvény előterjesztését, amely
egészében felváltja a jelenlegit.
A halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló hazai végrehajtási szabályok
újdonságként jelennek meg a mezőgazdasági piacszabályozás rendszerében.
13
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat személyi és tárgyi hatályát tartalmazza.
A törvényjavaslat az eljárási kérdésekben is megteremti az összhangot a mezőgazdasági, agrár-
vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás
egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény rendelkezéseivel.
A 2. §-hoz
Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a törvényjavaslatban használt fogalmak
értelmezését külön szakasz tartalmazza.
A 3. §-hoz
Az előírás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló
2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A törvényjavaslat a termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és
élelmiszer-ipari termék átruházására irányuló szerződésből eredő pénztartozás kifizetésére speciális,
az irányelv 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknél szigorúbb (15 napos) teljesítési határidőt
határoz meg arra az esetre, ha a szerződés értelmében szolgáltatott termék tulajdonjogának
átruházására a számla - ellenszolgáltatás fizetésére kötelezett általi - kézhezvételét megelőzően
került sor.
A 4-6. §-hoz
Az előírás a mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött szerződés kötelező tartalmi elemeit
annak függvényében határozza meg, hogy azt a termés betakarítása előtt, vagy azt követően kötik-e
meg. A különbségtétel objektív indoka az, hogy a jogalkotónak reagálnia kell arra a helyzetre,
miszerint hazánkban a mezőgazdasági termények meghatározó vegetációs időszakában évenként,
sőt adott esetben éven belül is szélsőséges változások következhetnek be. Ilyen körülmények között
a jogalkotó felelőssége, hogy kidolgozza a piaci viszonyokkal összhangban lévő kockázatvállalás
ésszerű megosztására vonatkozó szabályokat. Az egyoldalú, vagy aránytalan kockázatvállalás adott
esetben súlyos nemzetgazdasági károkkal is járhat, és kihatással lehet pl. a birtokpolitikai
prioritások megvalósulására is.
A javaslat kifejezett jogpolitikai célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok
miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes ellehetetlenülését. A javaslat értelmében a
termelők szerződéses kötelem alóli mentesülése csak szigorú feltételek teljesítése esetén biztosított.
Ugyanakkor a mentesülés szélesebb köre adott esetben gátja lehetne a piaci ügyletek
megvalósulásának, amely szintén nem kívánatos.
A javaslat azon túl, hogy érvényt kíván szerezni az előzőekben megfogalmazott jogalkotói
szándékoknak, ki kívánja zárni az olyan helyzetek kialakulását, amikor a szerződéskötési szabadság
elvére történő hivatkozással az ún. határidős ügyletek esetében a mennyiségre történő
megállapodást - a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkozással - abban az esetben is abszolút
kötelemnek tekintették, amikor a termés igazoltan nem termett meg. Ezen szerződéses kikötés
esetleges tisztességtelenségének vizsgálatára a korábbiakban érdemben nem került sor. A jogalkotói
14
szándék szerint, aki a termés betakarítása előtt mezőgazdasági termény vásárlására szerződést köt,
annak mind eladói, mind pedig vevői oldalon számolnia kell azzal, hogy olyan termékre köt
szerződést, amelynél fennállhat olyan eset, ami adott esetben a teljesítést korlátozza, vagy kizárja
(pl. egy súlyos természeti esemény miatt a termény nem terem meg). Meg kell jegyezni, hogy ez a
kockázat pl. az árutőzsdei kereskedés esetén hatványozottan érvényesül, hiszen a világ árutőzsdéin
az adott termény éves termésmennyiségének a sokszorosa (akár több mint hússzorosa) cserél
virtuálisan gazdát. Miután a termés betakarítása előtt a termék-előállítás kockázata elsődlegesen a
termelőt terheli, ezért részére a fokozott jogvédelem biztosítása indokolt, még abban az esetben is,
ha a vevői oldalon is fennállhat elismerhető kockázat.
A jogalkotó a javaslatban egyértelműen állást kíván foglalni a kockázatmegosztás kérdésében, azt
nem kívánja kizárólag a piaci értékítéletre bízni. A kockázat csökkentését a javaslat elsősorban a
szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásával, valamint a felek közötti kötelező
együttműködés rendjére vonatkozó szabályozással kívánja segíteni. A szerződésben ugyanis ki lehet
alakítani a felek közötti együttműködés rendjét különösen arra az esetre, amikor a termés az eladó
ellenőrzési körén kívül eső ok (vis maior) miatt meg sem termett. A javaslat rendezi az emiatt kieső
termés miatti felelősséget is. A szerződésben a felek az eladó által megtermelt más terménnyel való
pótlás lehetőségében is megállapodhatnak. Ebben az esetben a mentesülés feltételei szigorodnak. A
vevői oldalon fennálló kockázat pedig megfelelő előkészítéssel, és reális terméseredményekhez
való közelítéssel, valamint az eladó személyét is figyelembe véve (teljesítési megbízhatóság)
minimális szintre csökkenthető.
A 7. §-hoz
A tejkvóta rendszer 2015-ig történő zökkenőmentes megszüntetése érdekében az Európai Parlament
és a Tanács elfogadta a 261/2012/EU („tejcsomag”) rendeletet az 1234/2007/EK tanácsi
rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról.
A módosítás átemelésre került az új Rendeletbe is.
E szakasz a „tejcsomaggal” elfogadott a tejágazatban alkalmazandó szerződéskötési kötelezettség
nemzeti szabályait tartalmazza.
A 8-12. §-hoz
Az itt szereplő előírások a különböző mezőgazdasági adatbázisok, így a tesztüzemi információs
rendszer, a piaci árinformációs rendszer, az agrártámogatás igénybevevője által szolgáltatott adatok,
a termésbecslési célból szolgáltatott adatok, a nyers tej első felvásárlója által szolgáltatott adatok,
valamint a termelői szervezetekkel és termelői csoportokkal kapcsolatos adatbázis működésének
alapvető szabályait tartalmazzák.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a vágás utáni minősítés kötelezettségét írja elő.
A 14-17. §-hoz
Az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) végzi a szakmaközi szervezet
elismerését, ellátja az elismerés visszavonásával és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. A
miniszter gondoskodik a szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos dokumentumoknak a Hivatalos
15
Értesítőben való közzétételéről, vezeti a megfelelő nyilvántartást, illetve gondoskodik az Európai
Bizottság irányában a kapcsolattartásról.
A szakmaközi szervezetek elismerése követelményeinek hazai szabályozása szorosan követi az
uniós szabályrendszert.
A Rendelet előírja, hogy a szakmaközi szervezeteknek az adott gazdasági tevékenység jelentős
részét kell végeznie, egyben lehetőséget biztosít a szakmaközi szervezetek számának nemzeti szintű
korlátozására. A magyar mezőgazdaság érintett ágazatai érdekeinek, valamint a versenyképesség
fejlesztésének leginkább megfelelően egy ágazatban egy szakmaközi szervezet elismerése indokolt.
A törvényjavaslat meghatározza a szakmaközi szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos miniszteri
feladatokat, valamint rögzíti az elismerési feltételeknek meg nem felelő elismert szakmaközi
szervezettel szemben alkalmazható szankciókat, illetve az elismerés visszavonásának feltételeit.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a miniszter feladatait a termelői szervezetek, a termelői csoportok
és azok társulásai elismerésével kapcsolatban, valamint a miniszter döntései meghozatalához
alkalmazandó eljárási szabályokat.
A 19. §-hoz
A Rendelet szerint amennyiben valamely elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert
társulása, valamint elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének
vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam az említett
szakmaközi szervezet kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé teheti a szervezethez nem
tartozó piaci szereplők - egyének vagy csoportok - számára az elismert szakmaközi szervezeten
belül létrejött egyes megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások követését, szigorú
betartását. Ennek az úgynevezett kiterjesztésnek a nemzeti szabályozását tartalmazzák az előírások.
A 20. §-hoz
A szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodások, döntések, vagy összehangolt
magatartások, azaz a piacszervezési intézkedések szabályainak miniszteri rendeletben történő
kiterjesztésének alkalmazási garanciáját szolgája az ellenőrzésre vonatkozó szabályok előírása és a
szankció kilátásba helyezése.
A 21-23. §-hoz
Azokban az esetekben, amikor a szabályokat kiterjesztik, és amikor az adott tevékenységet egy
elismert szakmaközi szervezet folytatja, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános
gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van az érintett termékkel, az
elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak,
amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit
élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy
annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szakmaközi szervezet a szóban forgó
tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére használja fel. A meghatározott
feladatok elvégzésének tervezéséhez nélkülözhetetlen, hogy az elvárt összeg befolyjon. A miniszter
a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletben határozza meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét
és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a hozzájárulás előírásának megállapítása
16
során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésével jár el, valamint
törekszik az intézkedés esetleges versenytorzító hatásainak elkerülésére.
A törvényjavaslat rögzíti a piacszervezési hozzájárulás megfizetésének szabályait, illetve meg nem
fizetése esetén szankciót helyez kilátásba, mely a piacszervezési hozzájárulás megfizetésének
garanciális szabályait jelenti. A piacszervezési hozzájárulás önkéntes meg nem fizetése esetén
állami szerv által történő beszedésre kerül sor. A piacfejlesztési hozzájárulást a szakmaközi
szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e törvényben meghatározott feladatok elvégzésére kell
igazoltan fordítani.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat a piac zavartalan működésének biztosítása, valamint a piaci együttműködés
tisztasága érdekében rögzíti a szakmaközi szervezetek jogosítványait a saját tagjait érintő egyes
eljárásokban.
A 25. §-hoz
A Rendelet 210. cikke határozza meg a szakmaközi szervezetek megállapodásainak és összehangolt
magatartásainak az EUMSZ 101. cikke (versenyszabályok) alóli mentesülésének feltételeit.
Jelen szakasz biztosítja annak lehetőségét, hogy az elismert szakmaközi szervezetekhez nem tartozó
ágazati szereplők is önként csatlakozhassanak a megállapodásokhoz vagy összehangolt
magatartásokhoz.
Ezen felül megteremti az összhangot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában
a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009.
évi XCV. törvény, valamint a versenytörvény 11. §-a előírásai között azzal, hogy szabályozza a
beszállítók érdekképviseletét ellátó szervezet által végezhető tevékenységeket.
A 26-29. §-hoz
E szakaszok a törvényjavaslat hatálybalépését, rendeletalkotási felhatalmazást, valamint a
jogharmonizációs záradékot tartalmazzák.
A 30. §-hoz
Az újraszabályozás folytán szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
17