﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4856. számú
törvényjavaslat
a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Bortv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]
„8. törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után prebázis,
bázis, vagy certifikált kategóriában a növénytermesztési hatóság által - a szaporítóanyagokra
vonatkozó jogszabályok szerint - elismert borszőlő.”
(2)	A Bortv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]
„15. borászati termék: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és
a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) VII. melléklet II. részében szereplő
szőlőből készült termékek.
(3)	A Bortv. 2. §-a a következő 18-20. ponttal egészül ki:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]
„18. új telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke szerinti új szőlőtelepítésekre
vonatkozó telepítési engedély.
19.	újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke szerinti engedély.
20.	átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog
átváltása alapján adott engedély.”
2.	§
A Bortv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-
telepítést kivéve - , erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld
más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Az erdőről,
az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően erdő
telepítéséhez, fásításhoz 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 10
méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nagyobb területen, az
ingatlan határától legalább 5 méteres védősáv megtartásával adható hozzájárulás.
1
(3) A hegybíró kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának
elrendelését, ha megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása nélkül került sor a termőhelyi
kataszterbe sorolt területen a (2) bekezdés szerinti, csemegeszőlő kivételével gyümölcsös,
erdő telepítésére, fásításra vagy halastó, nádas létesítésére.”
3.	§
(1)	A Bortv. 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Törzsszőlő létesítésére vagy az osztályba sorolást megalapozó kísérleti szőlőültetvény
létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely”
(2)	A Bortv. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az osztályba sorolást megalapozó kísérleti és törzsszőlő létesítésére bármely fajta
szaporítóanyaga felhasználható, amely]
„c) a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
kárpát-medencei szőlőfajta gyűjteményében szerepel.”
4.	§
A Bortv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak
engedéllyel lehet. Borszőlő ültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles,
amennyiben annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő
borszőlő ültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes
nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek tekintendő a
hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon
nyilvántartott terület, amelyet a telepítéssel nem érintett terület, - kivéve út, csatorna, árok -
vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára
történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az
engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet
tartalmazza.
(2)	Az új telepítési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap.
(3)	A telepítési jogok tulajdonosa az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a kérelem
benyújtásának időpontjában érvényes telepítési joga alapján az átváltott telepítési engedélyt
2020. december 31-ig kérelmezheti a hegybírónál.
(4)	Az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély (a
továbbiakban együtt: telepítési engedély) feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó
részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.”
5.	§
A Bortv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(3) Ha az ültetvény használója a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére továbbra sem
műveli az ültetvényét, a hegybíró kezdeményezi a növénytermesztési hatóságnál az ültetvény
növény-egészségügyi szemléjét. Amennyiben a növénytermesztési hatóság szemléje azt
állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt,
felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. A
kivágásra vonatkozó döntés egy példányát meg kell küldeni a hegybíró részére. Amennyiben
a növénytermesztési hatóság szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít
meg, abban az esetben a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot
szab ki.”
6. §
A Bortv. 13/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az 1308/2013/EU tanácsi rendelet 94. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti
jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően
kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.”
7.	§
A Bortv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Az érintett hegyközségi tanács előzetesen meghozott testületi döntésében
meghatározott eljárásrend és szempontok mérlegelése alapján közgyűlési határozatban
legfeljebb öt évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló
földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító vagy hamis termékjelölést
alkalmazó hegyközségi tagot az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke szerinti oltalom alatt álló
eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, vagy a termékleírásban meghatározott kisebb földrajzi
egységek nevének használatától. A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott
származási bizonyítvány és forgalomba hozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom
alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati
hatóságot.
(2) Szőlőt vagy bort tartalmazó, borászati terméknek nem minősülő termékeken borászati
termék oltalom alatt álló eredetmegjelölésével vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésével
azonos földrajzi árujelző használatához az érintett hegyközségi tanács engedélye szükséges.”
8.	§
(1)	A Bortv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt borászati termékről e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást kell
vezetni.”
(2)	A Bortv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem borszőlő alapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a borászati
üzemben nem tárolható.”
3
9.	§
A Bortv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a borászati üzem nyilvántartása szerinti borászati terméket, amelyet a
jogszabályokban meg nem engedett anyagok, illetve megengedett anyagok nem megengedett
mennyiségű, mértékű felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel
állítottak elő vagy kezeltek, hamisított terméknek kell tekinteni. A borászati hatóság elrendeli
a hamisított termék megsemmisítését.”
10.	§
A Bortv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni - közfogyasztásra kiszerelt
borászati termékek tárolását kivéve -, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által
engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a
borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati
üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A
borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az
engedélyes regisztrációs számát, nevét, adószámát, üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem
címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, az előállítható termékek
megnevezését, a nyilvántartásba vételének dátumát.”
11. §
A Bortv. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Borászati terméket - a must kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy
továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha
azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá
vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az
Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve,
illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint
minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.”
12. §
A Bortv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámhatóság egyszerűsített adóraktár-engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét,
székhelyét, adószámát is feltüntetve) részletezve az Európai Unió tagállamaiból
továbbfeldolgozás céljából, vagy az Európai Unión kívülről beszerzett borászati termékről a
borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok,
a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat
ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló 555/2008/EK bizottsági rendelet 95a. cikke szerinti nyilvántartásból az
4
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint adatot szolgáltat a
borászati hatóság részére.”
13.	§
A Bortv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A más terület terméséből származó borászati terméket a területről származó borászati
terméktől elkülönítve, külön borászati üzemben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan
megjelöléssel kell ellátni, amely a borászati termék származását kétséget kizáró módon
feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű borászati termék a Tokaji
borvidékről származó borászati termékkel egy borászati üzemben is tartható, származását és a
házi fogyasztás céljára utaló jelzést azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell
tüntetni.”
14.	§
A Bortv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására
nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és egészséges szőlőszemek feldolgozásával előállított, és a
forgalomba hozatalt megelőzően fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.”
15.	§
A Bortv. 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/C. § Azt a személyt, aki borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki a növénytermesztési
hatóság ötvenezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.”
16.	§
A Bortv. 43/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/D. § (1) A növénytermesztési hatóság a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha az
ellenőrzése során megállapítja, hogy a használó telepítési engedély nélkül telepített.
(2)	A növénytermesztési hatóság a telepítési engedély nélkül telepített ültetvény telepítőjét az
alábbi összegű bírság megfizetésére kötelezi:
a)	hektáronként 6 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény
teljes egészét kivágja a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,
b)	hektáronként 12 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített
szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak
lejártától számított első évben végzi el;
c)	hektáronként 20 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített
szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak
lejártától számított első év végét követően végzi el.
5
(3)	A növénytermesztési hatóság az ültetvényt kivágattathatja, ha a használó a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott időpontig nem vágja ki az ültetvényt.
(4)	A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal
hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró
átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”
17.	§
(1)	A Bortv. 44. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A borászati hatóság ellenőrzi:)
f a 19. § szerinti nyilvántartás szakmai tartalmát,”
(2)	A Bortv. 44. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A borászati hatóság ellenőrzi:)
„j) a borászati termék származási bizonyítványának valóságtartalmát a borászati üzemben, és
a hegybíró által vezetett nyilvántartásokban,”
18.	§
A Bortv. a következő 45. §-sal egészül ki:
„45. § A borászati hatóság az általa kiadott forgalomba hozatali engedély alapjául szolgáló
analitikai vizsgálat eredményét a termék azonosító számával megjelölve az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint honlapján közzéteszi.”
19.	§
A Bortv. 48. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a vizsgált borászati termék)
„b) a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem
megengedett mértékben tartalmaz,”
(és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját,
kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját
a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított
költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az
állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról értesíti.)
20.	§
A Bortv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(2) A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba
súlyától függően - legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként
háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2)
bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható.”
21.	§
A Bortv. 51/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság
vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget
elmulasztották, a bejelentés köteles tevékenységet bejelentés nélkül végezték el, vagy az
adatszolgáltatást hiányosan vagy valótlan adattartalommal teljesítették.”
22. §
(1)	A Bortv. 57. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„d) a termelési potenciálra, valamint a kivágási engedély feltételeire és az engedélyezési
eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;”
(2)	A Bortv. 57. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„j) az új telepítés engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély
feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;”
23. §
A Bortv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ez a törvény
a)	a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet,
b)	a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 1308/2013/EU rendelet,
c)	az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó
engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 15-i
2015/560/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
d)	az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó
engedélyezési rendszer tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok
megállapításáról szóló, 2015. április 7-i 2015/561/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
7
24. §
A Bortv. a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § A 4. § (1) bekezdés szerinti kataszteri osztályozás egyikébe sem tartozó, de 2009.
augusztus 1-jén - a 2009. augusztus 1-jén hatályos 11. § szerinti -ültetvénykataszterben
szereplő borszőlőültetvényeket 2016. december 31-ig a 4. § (1) bekezdés b) pont 2. alpontja
szerinti, borszőlőtermesztésre alkalmas kataszteri besorolással rendelkező földterületen fekvő
ültetvénynek kell tekinteni.”
25.	§
A Bortv.
a)	11. § (2) bekezdésében a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-
azonosítóját” szöveg,
b)	12. §-ában a „hegyközségi nyilvántartási” szövegrész helyébe a „gazdasági akta” szöveg,
c)	13/A. § (1) bekezdésében az „1234/2007/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az
„1308/2013/EU rendelet” szöveg,
d)	13/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „1234/2007/EK tanácsi rendelet” szövegrész
helyébe az „1308/2013/EU rendelet” szöveg,
e)	22. §-át megelőző az „A szőlő és bor származási bizonyítványa” alcím helyébe az „A szőlő
és borászati termék származási bizonyítványa” szöveg,
f)	23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bor” szövegrész helyébe a „borászati termék”
szöveg,
g)	23. § (2) bekezdésében a „borszőlő származási bizonyítványát” szövegrész helyébe a
„származási bizonyítványt” szöveg,
h)	57. § (1) bekezdés b) pontjában a „borvidéki régiókat” szövegrész helyébe a „borrégiókat”
szöveg
lép.
26.	§
(1)	Hatályát veszti a Bortv.
a)	13. § (4)-(6) bekezdése;
b)	13/A. § (3), (5) és (6) bekezdése;
c)	40. § - a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a
hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXIX.
törvénnyel megállapított - (7) bekezdése;
d)	44. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Bortv.
a)	10. § (2) és (3) bekezdése,
b)	13. § (8) bekezdése,
c)	43. §-a és
d)	43/B. §-a.
8
2. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
27.	§
(1)	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tagot írásban
kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet
nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való
megküldése is.”
(2)	A Hktv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi adatszolgáltatási
kötelezettségének határidőben maradéktalanul, hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének
pedig a közgyűlés napját megelőzően legalább öt nappal eleget tett.”
28.	§
A Hktv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a borvidéken
kívül a szőlészeti és borászati termelő tevékenységet végző nyilvántartásba vételi
kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.”
29.	§
A Hktv. 22. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hegyközségi tanácsnak meg kell küldenie a hatályos alapszabályát, illetve a módosítás
hatályba lépését követő 8 napon belül a módosítással egységes szerkezetbe foglalt
alapszabályát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.
(7) A hegyközségi tanács minden évben megküldi saját és a részben vagy egészben
tulajdonában lévő cégekre vonatkozó éves beszámolóját és mérlegét az annak elfogadását
követő 8 napon belül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.”
30.	§
A Hktv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást
emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, ellentétes a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy
nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközség közgyűlésének a
kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A rendtartást - kifogás híján - a hegyközségi
tanácsnak történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.”
9
31.	§
A Hktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elfogadott borvidéki rendtartást meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy
nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt
rendelkezést újra kell tárgyalnia. A borvidéki rendtartást - kifogás híján - a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.”
32.	§
A Hktv. 38. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
„c) vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek
és az újratelepítési engedélyek (a továbbiakban együtt: telepítési engedélyek) központi
nyilvántartását; ”
33.	§
(1)	A Hktv. 40. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hegybíró)
„d) kiadja a telepítési engedélyeket és a kivágási engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok
és a telepítési engedélyek nyilvántartását,”
(2)	A Hktv. 40. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának döntése alapján a hegybíró külön megállapodás
alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint szakmaközi szervezet által hozott
intézkedések ellenőrzésével megbízható.
(5b) A hegybíró a szakmaközi szervezet által hozott intézkedések megvalósulásának
ellenőrzése során jegyzőkönyvben rögzíti az általa tapasztalt hiányosságokat. A
jegyzőkönyvet három munkanapon belül megküldi a szakmaközi szervezetnek, vagy
kiterjesztett intézkedés esetén a hatósági ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(5c) A megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv alapján a szakmaközi szervezet vagy kiterjesztett
intézkedés esetén az ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzést köteles lefolytatni. Az
ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzés eredményéről a szakmaközi szervezetet
tájékoztatja.”
(3)	A Hktv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hegybírót meg kell hívni a közgyűlés és a választmány ülésére. A hegybíró a
közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységéről.”
10
34. §
(1)	A Hktv. 17. alcímében, 26. § (1)-(3) bekezdésében, 27. §-ában és 32. § (1) bekezdésében
a „borvidéki régiós” szövegrész helyébe a „borrégiós” szöveg lép.
(2)	A Hktv. 26. § (4) bekezdésében a „borvidéki régiós” szövegrészek helyébe a „borrégiós”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a Hktv. 31. §-ában az „Az ügyintéző szervezet vezetője a főtitkár.”
szövegrész.
3.	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
35.	§
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Vt.) XVII/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A SZŐLÉSZETI ÉS
BORÁSZATI TERMÉKEK, AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A
SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK UNIÓS OLTALMÁRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK”
36.	§
(1)	A Vt. 116/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
(a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) rendelkezései, az ízesített borászati termékek
földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati termékek meghatározásáról,
megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az
1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i
251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 251/2014/EU rendelet)
rendelkezései az irányadók.
(3)	Az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, illetve a 251/2014/EU rendelet
alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala jár el.
(4)	Az 1151/2012/EU rendelet 49. cikke szerinti, az 1308/2013/EU rendelet 94. cikkének (1)
bekezdése szerinti, valamint a 251/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti
kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a miniszterhez kell
benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalának a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet.”
11
(2)	A Vt. 116/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a
szempontból, hogy az kielégíti-e a következőket:)
„b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 93., 100. és 101.
cikkében előírt követelmények,
c) az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 2., 17. és 18. cikkében
előírt követelmények.”
(3)	Vt. 116/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy
fennáll-e)
„b) az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a
szőlészeti vagy borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat,
c)	a 251/2014/EU rendelet 2. cikkének 3. pontja értelmében az ízesített borászati termék és a
földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.”
(4)	Vt. 116/A. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (7) bekezdés szerinti
nyilatkozatát és a kérelem külön jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően
a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel
szemben a közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az
1151/2012/EU rendelet 49. cikk (3) bekezdésében, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikk (3) és
(4)	bekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (3) és (4) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.
(9)	A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a külön
jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától
számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben,
valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a
termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A
kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai
Bizottsághoz az 1151/2012/EU rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, a 251/2014/EU rendelet 13.
cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat.
(10)	A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az
1151/2012/EU rendelet 9. cikk első albekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk
(7) bekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai
Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom
keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is
felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell
függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.”
12
(5)	A Vt. 116/A. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell]
„b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke alapján a
termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 106. cikke alapján benyújtott
törlési kérelmek tekintetében,
c)	ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 24. cikke alapján a
termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 25. cikke alapján benyújtott
törlési kérelmek tekintetében.”
(6)	A Vt. 116/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdés második albekezdése, a 1308/2013/EU
rendelet 98. cikk második albekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 15. cikk második
albekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50.
cikk (2) bekezdés a) pontja, a 1308/2013/EU rendelet 97. cikk (3) bekezdése, illetve a
251/2014/EU rendelet 14. cikk (3) bekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió
Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással
kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - látja el.”
(7)	A Vt. 116/A. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell)
„b) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós
oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 1308/2013/EU
rendelet 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén,
c)	az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát, illetve a (9)
bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 251/2014/EU rendelet 20. cikk (2)
bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén.”
37.	§
(1)	A Vt. 116/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 116/A-116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés
ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:)
„c) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (2)
bekezdésének i) pontjában említett ellenőrző szervezetek, illetve az ízesített borászati
termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett
terméktanúsító szervezetek.”
(2)	A Vt. 116/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
[Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály]
„a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek, szeszes italok, szőlészeti és borászati termékek, valamint ízesített borászati
termékek előállítását, illetve forgalomba hozatalát, valamint”
38.	§
A Vt. 121. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szeszes italok, a szőlészeti és borászati
termékek, valamint az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló
eljárásra, a termékek ellenőrzésére és az azzal kapcsolatban felmerülő eljárási költségekre, az
ellenőrzés során kiszabható bírság mértékére, valamint a 110/2008/EK rendelet 20. cikke
értelmében oltalomban részesülő szeszes italok, az 1308/2013/EU rendelet 107. cikke
értelmében oltalomban részesülő szőlészeti és borászati termékek, illetve a 251/2014/EU
rendelet 26. cikke értelmében oltalomban részesülő ízesített borászati termékek esetében a
termékleírás benyújtására, valamint az érintett forgalomba hozatali, előállítási feltételek
körére, továbbá a földrajzi árujelző használatának tilalmi körére vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel megállapítsa, és az ellenőrző hatóságot vagy hatóságokat kijelölje.”
39.	§
A Vt. 122. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a
következőf) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket:)
„e) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági
termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az
1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.
december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. része II. címe I.
fejezetének 2. szakasza,
f)	az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati
termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete.”
4.	Záró rendelkezések
40.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2015. augusztus 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az 1. § (3) bekezdése, a 4. §-sal megállapított Bortv. 7. § (2), (3) és (4) bekezdése, a 15. §,
a 16. §, a 22. § a 26. § (2) bekezdése és a 32. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
14
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a
szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, a hegyközségekről
szóló 2012. évi CCXIX. törvény, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
szóló 1997. évi XI. törvény módosítását tartalmazza.
1)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
részben technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, amely elősegíti az adminisztrációs terhek
további csökkentését is.
A törvényjavaslat érdemi változást tartalmaz a következő kérdésekben:
-	a nem művelt borszőlő ültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében a törvényjavaslat
növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén lehetővé teszi a kényszerkivágást (különös
figyelemmel az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyes terjedésére) abban az esetben, ha
növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a műveletlen ültetvény növény-egészségügyi
állapota alapján veszélyt jelent más ültetvényekre,
-	a törvényjavaslat meghatározza a 2016. január 1-jétől hatályos, a szőlőtelepítésekre
vonatkozó új engedélyezési rendszer szabályait. A mezőgazdasági termékpiacok közös
szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az
1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet (a
továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) megszűnteti 2016. január 1-jével a telepítési jogok
rendszerét,
-	az 1308/2013/EU rendelet telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályainak megfelelően a
törvényjavaslat lehetővé teszi a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogoknak telepítési
engedélyre való váltását. A telepítési jog tulajdonosa az engedélyre való átváltást - az
érvényességi időn belül - 2020. december 31-ig kérelmezheti,
-	a törvényjavaslat módosítja és pontosítja a borhamisítás esetén alkalmazható szankciókat,
hogy a hatóság kezében visszatartó erejű bírságolási lehetőség legyen.
2)	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása a telepítési jogok új
rendszerével kapcsolatos szabályokat, valamint a hegyközségi rendtartások elfogadásával és
módosításával kapcsolatos szabályok pontosítását tartalmazza.
3)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szabályozza a
borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalma iránti eljárást.
Az 1997. évi XI. törvény módosítása csak az uniós jogszabályok változása miatti
pontosításokat tartalmazza. A szabályozás érdemben nem változik.
A módosítást
-	a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági
piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre
15
vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezése, valamint
-	a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet és
-	az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati
termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályba lépése
tette szükségessé.
Ezért az 1997. évi XI. törvény módosítása kapcsolódik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos
egyes törvények módosításához.
16
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz a törzsszőlő és a borászati termék fogalma
esetében.
A módosítás kiegészíti a fogalmakat az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az
átváltott telepítési engedély fogalmával. Az új fogalmak meghatározása a 2016. január 1-jétől
hatályos új telepítési engedély szabályozása szempontjából szükséges.
A 2.§-hoz
A módosítás kiegészíti a jelenlegi szabályozást. A jövőben az előzetes hegybírói hozzájárulás
kötelezettsége a gyümölcstelepítésekre is kiterjed.
A 3. §-hoz
A módosítás csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
A 4. §-hoz
A szövegpontosítás bezárja a joghézagot és ezzel az árutermő ültetvénynél kisebb, árutermő
ültetvény méretet elérő ültetvénybővítések telepítési engedélyezésének kikerülését
akadályozza meg.
A módosítás kiegészíti a Bortv.-t a 2016. január 1-jétől hatályos, a szőlőtelepítésekre
vonatkozó új engedélyezési rendszer szabályaival.
Az 1308/2013/EU rendeletnek az új telepítések engedélyezésére vonatkozó szabályait egy
felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és egy bizottsági végrehajtási rendelet egészíti ki.
E szabályok végrehajtása indokolja az ügyintézési határidő 90 napban való meghatározását.
A telepítési jogok rendszerét 2016. január 1-jétől engedélyezési rendszer váltja fel. Ez azt
jelenti, hogy a meglévő telepítési jogokat fokozatosan telepítési engedélyekké kell átalakítani.
A 2015. december 31-e előtt a termelők részére megadott és a kérelem benyújtásának
időpontjában még érvényes telepítési jogokat, kérelem alapján telepítési engedélyre lehet
átváltani. A megadott telepítési engedély érvényességi ideje megegyezik a telepítési jog
érvényességi idejével.
Az 1308/2013/EU rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok a telepítési jogok engedélyre
való átváltásának kérelmezésére hosszabb határidőt állapítsanak meg. Így Magyarország
2020. december 31-ig teszi lehetővé a telepítési jogok engedélyre való átváltásának
kérelmezését.
Az 5. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás a nem művelt ültetvények rendezésére hosszú végrehajtási
időszakot állapít meg. Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD)
phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a
szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente
17
megtízszereződhet. A nem művelt, növény-egészségügyi veszélyforrást jelentő ültetvények
felszámolása ezért gazdasági érdeknek tekinthető.
A bírság kiszabásának lehetősége kikényszeríti az ültetvény rendeltetésszerű használatát a
növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése érdekében. A törvényjavaslat szerinti
szabályozás a veszélyforrást jelentő ültetvények kivágására vonatkozó szabályokat határozza
meg.
A 6. §-hoz
A módosítás csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz az uniós jogszabály változása miatt.
A 7. §-hoz
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező
borászati termék védelme érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a hegyközségi tanács
előzetesen meghozott testületi döntésében meghatározott eljárásrend és szempontok
mérlegelése alapján közgyűlési határozatban legfeljebb öt évre eltilthatja a hamis
termékjelölést alkalmazó hegyközségi tagot oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi
jelzés, vagy a termékleírásban meghatározott kisebb földrajzi egységek nevének használatától.
A törvényjavaslat előírja, hogy az érintett hegyközségi tanács engedélye szükséges a szőlőt
vagy bort tartalmazó, borászati terméknek nem minősülő termékeken bor oltalom alatt álló
eredetmegjelölésével vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésével azonos földrajzi árujelző
használatához.
A 8. §-hoz
A nyilvántartás vezetésére vonatkozó törvényi szabályozás pontosítása lehetővé teszi az
adminisztrációs terhek további csökkentésének lehetőségét a kisüzemi bortermelők számára.
A 9. §-hoz
Fogalmi pontosítást tartalmaz a hamisított borászati termékekre vonatkozóan. A módosítás
értelmében hamisított terméknek kell tekinteni azt a borászati terméket, amelyet a
jogszabályokban meg nem engedett anyagok, illetve megengedett anyagok nem megengedett
mennyiségű, mértékű felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel
állítottak elő vagy kezeltek.
A 10. és 11. §-hoz
A módosítás csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
A 12. §-hoz
A Magyarország területére behozott borászati termékek nyomon követésének és
ellenőrzésének feltételeit teremti meg a módosítás.
A 13. § hoz
18
A módosítás a Tokaji bor tárolására vonatkozó szabályok pontosítását és szigorítását
tartalmazza. A módosítás előírja, hogy a más terület terméséből származó borászati terméket a
Tokaji borvidék területéről származó borászati terméktől elkülönítve, külön borászati
üzemben kell tartani.
A 14. § -hoz
A módosítás a Tokaji szamorodni előállítására vonatkozó szabályokat pontosítja. A
Szamorodni készítésének részletes szabályait a Tokaj eredetmegjelölés termékleírása
tartalmazza, amelyet a módosítás nem érint.
A 15. § -hoz
A módosítás az új telepítési engedélyezési eljárásra figyelemmel a kivágási engedélyre
vonatkozó szabályokat módosítja.
A 16. § -hoz
A módosítás a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzésének és
szankcionálásának új szabályaival egészíti ki a Bortv-t.
Az új uniós szabályozás a telepítési engedély nélkül végzett telepítés esetére új szankciókat
állapít meg. A 2015/560/EU rendeletben előírt szankció minimális mértékét tartalmazza a
törvényjavaslat.
A 17. §-hoz
A módosítás a borászati hatóság ellenőrzésére vonatkozó pontosítást tartalmazza.
A 18. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a forgalomba hozatali engedély alapjául szolgáló analitikai
vizsgálati eredmények közzétételét a borászati hatóság honlapján.
A 19. és 20. §-hoz
A módosítás a borászati hatóság által végzett ellenőrzések jogkövetkezményeit határozza meg
a bírság alkalmazására vonatkozóan.
A 21. §-hoz
A módosítás a mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat pontosítja.
A 22. §-hoz
E rendelkezés módosítja a felhatalmazó rendelkezést az új telepítési engedélyezési rendszerre
figyelemmel.
A 23. §-hoz
19
A módosítás kiegészíti a felsorolást azokkal az új uniós jogi aktusokkal, amelyeknek a
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a törvényjavaslat.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területen kívüli ültetvények
esetében két évvel, 2016. december 31-ig meghosszabbítja a szőlőtermesztésről és a
borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt módosító 2009. évi XXXIX. törvényben
előírt 2014. december 31 -i határidőt, amely lehetővé teszi ezen ültetvények borszőlő
termőhelyi kataszteri állapotának rendezését. Az eljárásra a borszőlő termőhelyi kataszterbe
sorolásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 25. §-hoz
E rendelkezés szövegcserés, technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
A 26. § -hoz
A módosítás az új uniós jogszabályok miatt szükséges hatályon kívül helyezett
rendelkezéseket tartalmazza.
A 27. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a közgyűlési meghívó elektronikus levélben való megküldését és
előírja nemcsak az év első közgyűlése, hanem valamennyi közgyűlése előtt a hegyközségi
járulék befizetését a szavazati jog gyakorlásának feltételeként.
A 28. §-hoz
A módosítás a szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, valamint a
borvidéken kívül a szőlészeti és borászati termelő nyilvántartásba vételi kötelezettsége kezdő
időpontját - a szőlészeti és borászati felvásárlókra vonatkozó hatályos szabályokhoz
igazodóan - a tevékenység megkezdésének napjában határozza meg.
A 29. §-hoz
A módosítás előírja, hogy a hegyközségi tanácsnak az alapszabályát és a módosítást követően
az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát, valamint a részben vagy egészben tulajdonában
lévő cégekre vonatkozó éves beszámolóját és mérlegét meg kell küldenie a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa részére.
A 30. és 31. §-hoz
A módosítás csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz a borvidéki rendtartások
elfogadásának eljárására vonatkozóan.
A 32. §-hoz
A módosítás az új telepítési engedélyekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetésére vonatkozó
szabályt tartalmazza
A 33. §-hoz
A módosítás kiegészíti Hktv. 40. §-át a 2016. január 1-jétől hatályos telepítési engedélyezési
rendszer bevezetése miatt szükséges szabályokkal. A kiegészítés tartalmazza továbbá a
20
hegybíró eljárását a szakmaközi szervezet által meghozott döntések ellenőrzésére
vonatkozóan.
A 34. §-hoz
A módosítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működésével, illetve ügyintéző szervezetével
kapcsolatos pontosítást tartalmazza. A részletkérdéseket hatékonyabb az alapszabályban,
illetve a szervezeti és működési szabályzatban rendezni.
A 35. és 37. §-hoz
A módosítás csak az uniós jogszabályok változása miatti pontosításokat tartalmazza. A
szabályozás érdemben nem változik.
A módosítást
-	a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági
piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre
vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezése és
-	a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a
-	az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati
termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
hatályba lépése tette szükségessé.
A Vt. módosítása ezért kapcsolódik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények
módosításához.
A törvényjavaslat egyrészt módosítja a Vt. 116/A. és 116/C. §-aiban a borászati termékek
földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát szabályozó, a hatályos 1308/2013/EU rendeletre való
hivatkozással, másrészt kiegészíti a vonatkozó rendelkezéseket az ízesített borászati termékek
földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát szabályozó 251/2014/EU rendelettel.
A 38. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a Vt. felhatalmazó rendelkezését az uniós szabályok változására
és az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát szabályozó
251/2014/EU rendelet hatályba lépésére tekintettel.
A 39. §-hoz
A módosítás felsorolja azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek végrehajtásához szükséges
rendelkezést tartalmazza a Vt.
A 40. §-hoz
21
A rendelkezés a hatályba lépést határozza meg, figyelemmel a telepítési jogok új rendszere
2016. január 1-jei hatályba lépésére.
22