﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4857. számú
törvényjavaslat
az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és
önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. május
2015. évi .... törvény
az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és
önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IX. cím II. alcíme helyébe a következő
alcím lép:
„II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1.	Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke - a 2. pontban
foglaltak kivételével - 5000 forint.
2.	Ha a polgár úgy kezdeményezi az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, hogy
a)	a 2016. január 1-jét megelőzően kiállított, előző személyazonosító igazolványa érvényességi
idejéből az új igazolvány kiállítása eljárásának kezdeményezésekor legfeljebb 60 nap van hátra,
vagy
b)	érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és részére 2016. január 1-jét
követően személyazonosító igazolvány nem került kiállításra
az eljárás illetéke - az 5. pontban foglalt kivétellel - 1500 forint.
3.	Az 5. pontban foglalt kivétellel illetékmentes
a)	a 12. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme,
b)	a 12. életévét betöltött és 18. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolvány
iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik,
c)	a 65. életévét betöltött polgár határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító
igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem
rendelkezik,
d)	a külföldre utazásról szóló törvény alapján külföldi utazási korlátozás hatálya alatt álló polgár
azon igazolványa, amelyben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29/G. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a
külföldre utazási korlátozás tényét fel kell tüntetni,
e)	az állandó személyazonosító igazolvány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az
állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy hibásan tartalmazza az Nytv.-ben
meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a kiállítás időpontjában a nyilvántartásban
szereplő adatait.
1
4.	Illetékmentes az Nytv. 29. § (17) bekezdésében foglalt esetben a személyazonosító
igazolvány eltulajdonítása miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás.
5.	Az eljárás illetéke 5000 forint, ha a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárást
azért kezdeményezték, mert az okmány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott.
6.	Ha a polgár számára ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás
1., 2. és 5. pontban meghatározott illetéke 1500 forinttal nő.
7.	A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a
személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint.
8.	Illetékmentes
a)	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a
személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve - 14. életévét be nem töltött kiskorú
esetén - a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor,
b)	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.
9.	Az eljárás illetéke 1000 forint, ha a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése vagy
megrongálódása miatt kerül sor.”
2.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
2.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya alá tartoznak.)
„a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem
Magyarországon élő külföldi kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1)
bekezdés e) vagy f) pontja alapján állított ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett
jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”
(2)	Az Nytv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A 29/I. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a
nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.”
2
(3)	Az Nytv. 5. §-a a következő (18)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges
elektronikus egyedi azonosító.
(19)	Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.
(20)	Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus
formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.
(21)	Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és
-	a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - tároló elemmel rendelkező
személyazonosító igazolvány.
(22)	Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel
rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében
meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.”
(4)	Az Nytv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat jegyzője a polgár egészségügyi okból történő akadályoztatása
esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező
jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe
utalt hatósági feladatokat.”
(5)	Az Nytv. 11. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító
igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító
igazolvány tároló elemén érvényes aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi
azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;”
(6)	Az Nytv. 14. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
,f a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv által továbbított, a
nyilvántartásba vételhez, valamint a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges
adatok;”
(7)	Az Nytv. 14. § m) pontja a következő mj) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:
az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése)
„mj) a magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított ujjnyomatáról;”
(8)	Az Nytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-
felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak
szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt adatait, és - ha a 12. életévét
betöltötte - saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás
rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító
igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.”
(9)	Az Nytv. 29. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„Személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
29. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv
és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a
magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági
igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait
közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas az ügyfél elektronikus
úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel - a polgár kérelmére -
minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár külön törvényben megjelölt
esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.
(2)	A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza
a)	a polgár nevét,
b)	a polgár születési helyét,
c)	a polgár születési idejét,
d)	a polgár állampolgárságát,
e)	a polgár anyja nevét,
f)	a polgár nemét,
g)	a polgár arcképmását,
h)	a polgár aláírását, ha a 12. életévét betöltötte,
i)	a polgár személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
j) a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
k) a polgár személyazonosító igazolványa kiállításának keltét,
l) a polgár személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,
m) a (4) bekezdés szerinti esetben azt ott meghatározott tényt vagy a 29/G. § (1) bekezdésében
foglalt esetekben - jogszabályban meghatározott nem olvasható formában - a külföldre utazási
korlátozás tényét.
(3)	A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított
állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában
meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását
lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(4)	Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító
igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre
történő utazásra nem jogosít.
4
(5)	Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben
rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges
kódszámot.
(6)	Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható
adattároló kódot tartalmaz, amely
a)	a (2) bekezdés j) pontjában, és
b)	- a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - a (7) bekezdés f) pontjában
foglalt adatokat tartalmazza.
(7)	Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset
kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza
a)	a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,
b)	a polgár ujjnyomatát a (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel,
c)	az elektronikus aláíráshoz szükséges adatot,
d)	a polgár társadalombiztosítási azonosítóját,
e)	a polgár adóazonosító jelét,
f)	a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját.
(8)	A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító
igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.
(9)	A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomatot, ha
a)	a polgár a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be,
b)	a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor a polgár az ujjnyomat adására
fizikailag képtelen, vagy
c)	a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a polgár - a kezelőorvos által
kiállított igazolás szerint - a személyes megjelenésben egészségügyi ok miatt akadályozott.
(10)	A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.
(11)	Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a (2) bekezdés szerinti adatokat és a
kiadásának okát tartalmazza.
(12)	A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél
vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolhatja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban
meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(13)	A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes
képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a
cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító
igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(14)	A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik
más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen
kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár
5
törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet
teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági
igazolvánnyal rendelkezzen.
(15)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló
kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.
(16)	A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás útján is bejelentheti a
személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását,
megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be
változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Ezen, és jogszabályban meghatározott
más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával
összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(17)	Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 12. életévét be nem töltött polgár
kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) és m) pontja szerinti adatok
változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt a (2) bekezdés a)-i), l) és m)
pontja szerinti adatok tekintetében a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal
kell kiadni azzal, hogy az így kiadott személyazonosító igazolvány érvényességi ideje nem
haladhatja meg a 29/E. §-ban meghatározott érvényességi időt.”
(10)	Az Nytv. 29/A. § és 29/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29/A. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a
nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő
elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12.
életévét betöltötte, valamint ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor 12. életévét betölti. A
polgár az ujjnyomat rögzítését tűrni köteles. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését - a 29. § (9)
bekezdésében meghatározott kivételekkel - visszautasítja, a személyazonosító igazolvány
kiadását meg kell tagadni.
(2)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv átveszi a fogvatartott
polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a büntetés-végrehajtási
szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)-g)
pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az
ujjnyomatát. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv - ha törvény
eltérően rendelkezik - az adatokat a központi szerv részére történő megküldésig kezelheti.
(3)	A honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a magyarországi lakóhellyel
rendelkező polgár esetén a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt:
honosítási kérelem) benyújtásakor 12. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem
benyújtásának évében 12. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomatnak a
személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet
átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítás kérelem továbbításával egyidejűleg továbbítja az
állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az
ujjnyomatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az
6
értesítés megküldéséig kezelheti, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem
elutasítását követően az ujjnyomatot haladéktalanul törölnie kell. A polgár az ujjnyomat
rögzítését tűrni köteles. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését - a 29. § (9) bekezdésében
meghatározott kivételekkel - visszautasítja, a személyazonosító igazolvány kiadását meg kell
tagadni.
(4)	A központi szerv az ujjnyomatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állandó
személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását
megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig jogosult kezelni,
azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító
igazolvány kiadását megtagadó határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre
emelkedését követően haladéktalanul törölni kell.
(5)	A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár
ujjnyomatát a központi szerv az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb
azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdésében
meghatározott időpontig, valamint a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséig
jogosult kezelni. A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár
ujjnyomatát a központi szerv a tároló elemen csak akkor helyezi el, ha a polgár 12. életévét
legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.
(6)	Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet
átadni és továbbítani.
29/B. § (1) A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7)
bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy
ismerhesse meg.
(2)	A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést
végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti,
kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és
biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi
rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.
(3)	A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra
csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az
állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan
megállapítható legyen.
(4)	A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt
hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által
kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát
ellenőrizhesse.”
(11)	Az Nytv. V. fejezete a következő 29/C-29/J. §-sal egészül ki:
7
„29/C. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme az elektronikus aláírásról
szóló törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, minősített elektronikus aláírás létrehozására
alkalmas biztonságos aláírás-létrehozó eszköz.
(2)	A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és
a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére
a)	a központi szerv a tároló elemen aláírás-létrehozó adatot helyez el,
b)	a Kormány által kijelölt szolgáltató az a) pontban foglaltak, valamint az azonosítás
kivételével az Eat. szerinti elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújt.
(3)	Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének (1) bekezdés szerinti funkciója (a
továbbiakban: e-aláírási funkció) vonatkozásában az Eat. rendelkezéseit az e §-ban, valamint e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés szerinti kérelem
előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot,
kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás
igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.
(5)	A személyazonosító igazolványra irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási
funkció biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2)
bekezdés szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a
29.	§ (2) bekezdés a)-c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott
elektronikus levélcímről, valamint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné
válásáról adatot szolgáltat. A (2) bekezdés szerinti szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében -
a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.
(6)	A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a
személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti
szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.
(7)	A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi
és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető
fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve
szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.
(8)	A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok
időpontjáról értesíti a központi szervet.
29/D. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-
kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti
elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja
szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.
8
(2)	Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem
igényelhető.
(4)	Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.
a)	5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,
b)	5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját,
c)	5. § (2) bekezdés b) és c) pontját,
d)	9. alcímét,
e)	16. § (3) bekezdését és
f)	18. §-át
nem kell alkalmazni.
(5)	A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció)
kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot
tartalmazhatja.
(6)	A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító
igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.
(7)	A központi szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban:
működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása
tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A
működtető - a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás
vezetése érdekében - az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító
igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.
(8)	A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt
másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy
a)	az elsődleges kártya egyedi sorszáma alatt az állandó személyazonosító igazolvány
okmányazonosítóját kell érteni;
b)	a Nektv. 17. § (1) bekezdésétől eltérően a működtető a Nektv. 1. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai és
az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítója felhasználásával kezdeményez
adatigénylést a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt
kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdése szerinti adatairól, az állandó
személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról, elektronikus egyedi azonosítójáról,
érvényességi idejéről, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és - ha rendelkezésre áll -
aláírásáról. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvényes, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2)
bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi
idejét, okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, valamint a kártyafelhasználó
arcképmását és - ha rendelkezésre áll - aláírását továbbítja a működtető részére. Ha az állandó
személyazonosító igazolvány érvénytelen, a központi szerv erről a tényről értesíti a működtetőt;
9
c)	a Nektv. 17. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a központi szerv értesítése szerint az állandó
személyazonosító igazolvány érvénytelen, a működtető ezt a tényt jelzi a kártyakibocsátónak.
Egyebekben a működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott
adatokat összeveti. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya
esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A
kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést
kezdeményez. Kártya csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány és adategyezőség
esetén bocsátható ki;
d)	a Nektv. 17. § (5) bekezdésétől eltérően másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény
esetén a Nektv. 17. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó családi és
utónevét, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és elektronikus egyedi
azonosítóját, érvényességének adatait, valamint a kapcsolati kódot mint elsődleges kártya
adatokat, továbbá a Nektv. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait rögzíti a Nektv. szerinti
NEK központi nyilvántartásban, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.
(9)	Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya
érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya
adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.
29/E. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2), (4),
(5)	bekezdésben és a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult
a)	a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év, de legfeljebb a 12.
életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
b)	a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3
év,
c)	a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 év.
(2)	A 65. életévet betöltött jogosult - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy a
részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A
határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz.
(3)	A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító
igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell
számítani.
(4)	A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) bekezdésben
meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes
letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe
bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.
(5)	A 29. § (9) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott állandó személyazonosító igazolvány
érvényességi ideje 1 év. Ujjnyomat adására fizikailag véglegesen képtelen polgár esetében a
személyazonosító igazolványt az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti érvényességi idővel kell
kiállítani.
(6)	Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az
ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat
kormányrendelet határozza meg.
29/F. § (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha
a)	megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,
10
b)	hamis vagy meghamisították,
c)	érvényességi ideje lejárt,
d)	a használatára jogosult meghalt,
e)	a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott,
f)	elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság
bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,
g)	jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.
(2)	A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány
érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A
személyazonossági igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos
személy az eltérést észleli.
(3)	A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét
követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás
bejegyzését követő naptól kell számítani.
(4)	Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot
tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.
(5)	Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha
a)	a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a bevándorolt, a
letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen
nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,
b)	a polgár magyar állampolgársága megszűnt,
c)	a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát,
mindaddig, amíg e joga fennáll.
(6)	A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a központi szerv a személyazonosító
igazolványt visszavonja, ha
a)	hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
b)	azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
c)	a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító
igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,
d)	a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a (3)
bekezdésben meghatározott időtartamot követően az állandó személyazonosító igazolványt az
igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.
(7)	Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem
vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.
(8)	Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott
okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
29/G. § (1) Ha
a)	a polgár
aa)	a Btk. 314-316. § és 318. §-ában vagy
ab)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja, vagy
b)	az a) pontban megjelölt bűncselekmények elkövetése miatt a polgár végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése, felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése
végrehajtásának utóbb elrendelése
11
miatt a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott okból külföldre utazás korlátozása
hatálya alatt áll, ezen korlátozás ideje alatt átmenetileg érvénytelen azon személyazonosító
igazolványa, amely a külföldre utazás korlátozására utaló jelzést nem tartalmazza. Nem kell ilyen
igazolvánnyal ellátni a polgárt, ha a szabadságvesztés végrehajtásából három hónapnál kevesebb
idő van hátra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan
személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza ezen korlátozásra utaló jelzést.
Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.
(3)	Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti
személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll
fent.
(4)	Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a központi szerv kizárólag a személyazonosító
igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása
céljából kezeli. A központi szerv az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől
számított hat évig kezeli.
29/H. § (1) A központi szerv a külön jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy
büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése
céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány külön törvényben
meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az
okmány megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi
szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.
(3)	Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról,
illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv
a külön jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni
figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
29/I. § Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén
előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással
érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az
adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg
összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt
adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az
értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító
adatait nyilvántartásában nem kezeli.
A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása
29/J. § (1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29.
§ (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából
vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.
12
(2)	Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében
a)	kezeli a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának
adatállományát és biztosítja az abban kezelt adatok helyességét;
b)	a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében tájékoztatást nyújt a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából;
c)	működteti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
nyilvántartásának informatikai rendszerét.
(3)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e
törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében
meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal
rendelkezik.
(4)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza
a hatósági igazolvány birtokosának
a)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő természetes
személyazonosító adatait,
b)	személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványának típusát,
okmányazonosítóját, személyazonosításra alkalmassága tekintetében az érvényességi idejét.
(5)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása
automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti
közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.
(6)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása
tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
központi szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési
nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve
haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
nyilvántartását.
(7)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4)
bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés
szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.
(8)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás
céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.
(9)	A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az
érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével
a)	közvetlen hozzáféréssel vagy
b)	elektronikus felületen keresztül
ad tájékoztatást.
(10)	Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie
a)	a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvány típusát és
okmányazonosítój át,
b)	személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és
utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési nevét,
13
c)	vezetői engedély és útlevél esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és
utónevét, születési helyét és születési idejét.
(11)	A (8)-(10) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az
adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.
(12)	A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az
okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.”
(12)	Az Nytv. VI. fejezete a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer
alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a
tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(2) A polgár állandó személyazonosító igazolványa tároló elemének tartalmát a Kormány
rendeletében kijelölt hatóságnál ellenőrizheti.”
(13)	Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a 29/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot,
f)	a 29/D. § alapján az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelhető másodlagos kártyák
körét,
g)	a 29/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervet, a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
szolgáltatót, valamint az e-aláírási funkcióra vonatkozó részletes szabályokat,
h)	a 29/J. § (1) bekezdése szerinti, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványok nyilvántartását vezető szervet.”
(14)	Az Nytv. a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az
állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4. § (1)
bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.”
(15)	Az Nytv. a következő 52. § és 53. §-sal egészül ki.
„52. § (1) E törvénynek a Módtv1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésének második
mondatát, a 29. § (2)-(11) bekezdését és a 29/A-29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően
kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően
kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015.
december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2)	A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok esetében a 29. §
(17)	bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az annak alapján kiállított
személyazonosító igazolványt a 2016. január 1-jén hatályos szabályozás szerinti adattartalommal
kell kiállítani.
14
(3)	Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító
igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító
igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.
(4)	A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a központi
szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.
(5)	A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány
bevonásának indokaként Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő
elhagyására vonatkozó adatot a központi szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint
kezeli.
(6)	2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó
személyazonosító igazolványra a Módtv1. szabályait kell alkalmazni.
(7)	Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban
meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító
igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.
53. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
(16)	Az Nytv.
a)	4. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külföldön élő magyar állampolgárok” szövegrész
helyébe az „az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár” szöveg,
b)	6. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselő, a
büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv” szöveg,
c)	9. § (3) bekezdés a) pontjában az „a személyazonosító igazolvány” szövegrész helyébe az
„az állandó személyazonosító igazolvány” szöveg,
d)	11. § (1) bekezdés l) pontjában a „14.” szövegrész helyébe a „12.” szöveg,
e)	11. § bekezdés l) pontjában a „29. § (3)” szövegrész helyébe a „29. § (12)” szöveg
lép.
(17)	Hatályukat vesztik az Nytv. 5. § (12) bekezdésében a „nyomtatványának” szövegrészek.
(18)	Hatályát veszti az Nytv.
a)	9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja,
b)	17. § (3) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,
c)	34. § (3) bekezdésében az „és a 29. § (7) bekezdésében” szövegrész.
3.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
3.	§
15
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) A rendőrség feladatai ellátása során - ha az érintett személyazonossága
megállapítása szükséges - az érintett személyazonossága megállapítása céljából a
személyazonosító igazolványnak az érintett ujjnyomatát tartalmazó adatát kezelheti, ezen adatot -
az érintett hozzájárulása alapján vagy ha törvény lehetővé teszi - összevetheti az érintett
ujj nyomat-adatával.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelt ujjnyomat-adat az érintett
személyazonossága megállapításáig kezelhető.”
4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 3. §-a a következő i)
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„i) összerendelési bejegyzés: a természetes személy összerendelési nyilvántartásba történő
felvétele céljából az összerendelési nyilvántartás működtetője által képzett nyilvántartási elemi
egység, amely biztosítja az összerendelési kapcsolati kódokat képező nyilvántartások egy
személyhez tartozó adatelemeihez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódokkal történő
kiegészítését és tárolását.”
(2)	A Szaz. tv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) Az összerendelési nyilvántartás olyan szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás, amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott azonosító kódok és azonosító
adatok (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: azonosító) kezelésére feljogosított
nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított
kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.
(2)	Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési
kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód)
kell tárolni:
a)	személyi azonosító,
b)	központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
c)	társadalombiztosítási azonosító jel,
d)	adóazonosító jel,
e)	a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban
együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,
f)	az útlevél okmányszáma,
16
g)	kártya formátumú vezetői engedély (a továbbiakban: vezetői engedély) okmányszáma,
h)	a Ket. szerint a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó
egyedi azonosító,
i)	a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,
j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
k) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója.
(3)	A természetes személyhez tartozó új összerendelési bejegyzés felvételét a (2) bekezdés a),
b)	és k) pontja szerinti azonosító képzésére jogosult nyilvántartás adatkezelője kezdeményezi.
(4)	Az új összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményezni jogosult adatkezelő a polgár (a
továbbiakban: érintett) adatainak nyilvántartásba vételekor az érintett nyilvántartási
azonosítójának létrehozásával egyidejűleg összerendelési kapcsolati kódot képez. Az adatkezelő
az összerendelési kapcsolati kódot az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi és
gondoskodik - csak az általa visszafejthető titkosítással - a titkosított összerendelési kapcsolati
kód létrehozásáról. Az adatkezelő az érintett természetes személyazonosító adatait és a titkosított
összerendelési kapcsolati kódot az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek átadja. Az
átadott adatokat a (3) bekezdés szerinti azonosító képzésére jogosult nyilvántartások adataival
össze kell vetni, majd az összevetés eredményétől függően az összerendelési nyilvántartást
vezető szerv új összerendelési nyilvántartási bejegyzést hoz létre vagy - ha az érintettnek az
összerendelési nyilvántartásban már létezik összerendelési bejegyzése - a bejegyzést az átadott
titkosított összerendelési kapcsolati kóddal egészíti ki.
(5)	A (2) bekezdés c)-j) pontja szerinti azonosító képzésére jogosult adatkezelő az általa
képzett azonosító első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg összerendelési kapcsolati kódot
képez. Az adatkezelő az összerendelési kapcsolati kódot az azonosítóhoz rendelten
nyilvántartásba veszi és gondoskodik a titkosított összerendelési kapcsolati kód létrehozásáról.
Az adatkezelő az érintett természetes személyazonosító adatait és az azonosítójához rendelt
titkosított összerendelési kapcsolati kódot - az érintett személy összerendelési bejegyzésének
kiegészítése céljából - az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek átadja. Az összerendelési
nyilvántartást vezető szerv az átadott adatokat a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az
érintettről tárolt természetes személyazonosító adatokkal összeveti. Az összerendelési
nyilvántartást vezető szerv az összevetés eredményétől függően az érintett személy
összerendelési bejegyzését az átadott titkosított összerendelési kapcsolati kóddal kiegészíti, vagy
-	sikertelen azonosítás esetén - a kiegészítést elutasítja. Az adatkezelő a (2) bekezdés a), c) és d)
pontja szerinti azonosító kódot igazoló hatósági igazolványt csak a (4) bekezdésben, valamint az
e törvényben meghatározott feladatok végrehajtását követően bocsáthatja az érintett
rendelkezésére.
(6)	A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati
kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet
a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az
összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a titkosított összerendelési kapcsolati kóddal
rendelkező természetes személy külföldre távozásáról, elhalálozásáról (ideértve a holtnak
nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), személyi azonosítójának változásáról, a 100
évesnél idősebb, külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő
kikerüléséről, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnéséről, a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonásáról, illetve a
magyar állampolgárság visszavonásáról;
17
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartás szerve a külföldi természetes személy
jogállásának megszűnéséről;
c)	az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásának adatkezelője a természetes személy adatai kezelésének nyilvántartásban történt
megszüntetéséről vagy törléséről;
d)	a személyazonosító igazolvány nyilvántartást vezető szerv a személyazonosító igazolvány
érvényességének megszüntetéséről;
e)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető
szerv a vezetői engedély személyazonosításra alkalmasságának megszűnéséről;
f)	az úti okmány-nyilvántartást vezető szerv az útlevél érvényességének megszűnéséről,
ideértve az útlevél állampolgárság igazolására szolgáló érvényessége lejáratának idejét is;
g)	a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági nyilvántartást vezető szerv a
hozzá beérkezett adatszolgáltatást követően a hatósági igazolványra való jogosultság
megszűntetéséről;
h)	az adóazonosító jelről szóló hatósági igazolvány nyilvántartást vezető szerv a hatósági
igazolványra való jogosultság megszüntetéséről;
i)	a Ket. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz
kapcsolódó egyedi azonosítót nyilvántartó szerv az egyedi azonosító jogosultja adatai
kezelésének nyilvántartásban történt megszüntetéséről.
(7)	A (6) bekezdés szerinti értesítés a változással érintett természetes személyazonosító
adatait, a megszüntetésre került összerendelési titkosított kapcsolati kódot, annak
típusmegjelölését, valamint a megszüntetés okát és időpontját tartalmazza.
(8)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján az
érintett összerendelési bejegyzését az (5) bekezdés szerinti összevetési eljárás értelemszerű
alkalmazásával kiegészíti a megszüntetési okkal és a megszüntetés időpontjával vagy az értesítést
visszautasítja.
(9)	Az összerendelési nyilvántartásból az összerendelési bejegyzést az alábbi megszüntetési
okokhoz tartozó változás dátumától számított 15 év elteltével kell törölni (fizikai törlés):
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó természetes személy külföldre
távozása, elhalálozása (ideértve a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), a
100 évesnél idősebb külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő
kikerülése, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnése, a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonása, illetve a magyar
állampolgárság visszavonása,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi természetes személy
tartózkodási jogcímének megszűnése,
c)	elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásából történő fizikai törlés.
(10)	Ha az összerendelési bejegyzés a (9) bekezdés szerinti nyilvántartások összerendelési
titkosított kapcsolati kódjai közül egynél többet tartalmaz, az összerendelési bejegyzés akkor
törölhető, ha a bejegyzésben a (9) bekezdés szerinti megszüntetési okok valamelyike, illetve a (9)
bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megszüntetési ok és a hozzá tartozó változás dátuma is
szerepel. A törlés időpontja ezekben az esetekben a (9) bekezdés a)-c) pontja szerinti
megszüntetési okokhoz tartozó legkésőbbi változás dátumától számított 15. év eltelte. Az
összerendelési bejegyzés megszüntetéséről a (9) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelőjét
értesíteni kell.
18
(11)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési nyilvántartásban az
érintett természetes személy összerendelési bejegyzéséhez rendelten kizárólag a (2) bekezdés
szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kódokat jogosult tárolni, azok típusának
megjelölésével. Az összerendelési nyilvántartás a természetes személyről egyéb azonosítót vagy
a személy azonosítására szolgáló adatot nem kezelhet. Az összerendelési nyilvántartást vezető
szerv a (3)-(5) bekezdés szerinti, adatátadásra kötelezett szerv által átadott természetes
személyazonosító adatokat kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi
idegenrendészeti nyilvántartás és az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő
természetes személyek személyi nyilvántartása által kezelt azonosítóhoz rendelt összerendelési
kapcsolati kód lekérdezéséhez jogosult felhasználni, és azokat az összerendelési bejegyzés
létrehozását, vagy az összerendelési bejegyzés újabb titkosított összerendelési kapcsolati kóddal
történő kiegészítését - vagy a kiegészítés elutasítását - követően haladéktalanul törli.
(12)	Az összerendelési nyilvántartásban tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti
a)	a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője,
b)	az összerendelési nyilvántartás vezetője.
(13)	A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatkezelője kapcsolati kód állományát
legalább félévente köteles cserélni.
(14)	A titkosított összerendelési kapcsolati kód állományt soron kívül cserélni kell, ha az
összerendelési nyilvántartás vagy a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások működtetése során az
összerendelési kapcsolati kód-állományt érintő, az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztonsági esemény következett be. A kódcsere
végrehajtásának módját és időpontját a kódcserével érintett, (2) bekezdés szerinti nyilvántartások
adatkezelői és az összerendelési nyilvántartást vezető szerv összehangoltan, előre egyeztetett
módon hajtja végre.
(15)	A kapcsolati kód-állomány gyakoribb cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti
lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.”
(3)	A Szaz. tv. 10/A. § (6) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód
képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a
természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az
összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:)
„j) a Nemzeti Egységes Kártyarendszer központi nyilvántartás működtetője a törvény alapján
személyazonosításra alkalmas elsődleges kártya adatainak törléséről.”
(4)	A Szaz. tv. a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § (1) Az arra jogosult szerv számára az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre
vonatkozó titkosított összerendelési kapcsolati kód alapján a kérelemben megjelölt
nyilvántartásban szereplő, ugyanazon természetes személy titkosított összerendelési kapcsolati
kódja szolgáltatható. Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv a
szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányazonosító adatokat
-	kivéve, ha annak kezelésére törvény vagy az érintett személy ügyintézési rendelkezése
feljogosítja - haladéktalanul törli.
19
(2)	Az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosítóval összefüggő olyan
adatigénylés, illetve adattovábbítás esetében, amelynél az azonosító képzésére kötelezett szerv
által kezelttől eltérő azonosító használata is szükséges, az eltérő azonosítónak a szerv eljárásában
történő felhasználása az összerendelési nyilvántartás igénybevételével, az e törvényben
szabályozott módon történhet.
(3)	Amennyiben jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített
azonosító kód igazolását írja elő, az ügyfél az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
szerv előtt a magyar hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa
bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének. Az összerendelési nyilvántartást igénybevevő
eljáró szerv az ügyfél által bemutatott hatósági igazolvány típusának és okmányazonosítójának az
összerendelési nyilvántartást vezető szervhez történő továbbításával gondoskodik az eljárás
lefolytatásához szükséges azonosító kód összerendelési nyilvántartás útján történő beszerzéséről.
(4)	Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv - kivéve, ha annak
kezelésére törvény feljogosítja - és az összerendelési nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul
törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.
Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv törli az adatot szolgáltató szerv által rendelkezésére
bocsátott adatokat.”
(5)	A Szaz. tv. 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartást igénybevevő adatkezelő a családi és utónév
mellett személyi azonosítót, társadalombiztosítási azonosító jelet vagy adóazonosító jelet használ
a polgár 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti azonosítására, vagy valamely eljárásban ezen
azonosítók valamelyikének megadása kötelező, a polgár e törvény rendelkezései szerint az
adatkezelő által használt azonosítót igazoló hatósági igazolvány helyett más, személyazonosításra
alkalmas igazolvánnyal is igazolhatja az adatkezelő által használt azonosítóját.”
(6)	A Szaz. tv. 10/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adattovábbítás az (1) bekezdés szerinti adatkezelő által
képzett egyedi tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési
szabályait az adatigénylést kezdeményező adatkezelő határozza meg azzal, hogy az egyedi
tranzakciós kód nem lehet azonos az (1) bekezdés szerinti azonosítóval vagy bármely egyéb, az
adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható azokból.”
(7)	A Szaz. tv. 10/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította a
polgárt, az azonosító, illetve személyazonosság igazolására a továbbiakban a 10/C. §
rendelkezései irányadók azzal, hogy az összerendelési nyilvántartás útján történő lekérdezés az
azonosítás szolgáltató által igazolt, az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó valamely
azonosító alapján történhet.”
(8)	A Szaz. tv. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult, a polgár azonosítására
az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az
20
összerendelési nyilvántartást igénybevevő adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás
hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő
alkalmazásával
a)	a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy
c)	az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásából,
ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.”
(9)	A Szaz. tv. 32. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„m) a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési nyilvántartást vezető szerv
a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”
(10)	A Szaz. tv. 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„g) az ügyfél-regisztrációs szerv részére az adatbázisban szereplő adatok változásainak
folyamatos követése érdekében az ügyfél-regisztrációs adatbázisban szereplő személy családi és
utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának,
állampolgárságának, nemének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(11)	A Szaz. tv. 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § (1) Az összerendelési nyilvántartás létrehozása (a továbbiakban: kezdeti
adatfeltöltés) során a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi idegenrendészeti
nyilvántartást kezelő szerv összerendelési kapcsolati kódot képez az általa vezetett nyilvántartás
hatálya alá tartozó valamennyi természetes személyre. Az adatkezelő az összerendelési kapcsolati
kódot az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi.
(2)	Az összerendelési bejegyzés képzésének kezdeményezésére jogosult szerv - az
összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő adatátadás céljából - létrehozza az (1)
bekezdés szerinti természetes személyek összerendelési bejegyzési kapcsolati kódjának titkosított
változatát, továbbá ahhoz kapcsoltan az adatalany természetes személyazonosító adatait
tartalmazó adatállományt.
(3)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a (2) bekezdésben meghatározott
adatállomány adattartalmát az adatalanyok személyi azonosítójával, valamint a 37. § (1) bekezdés
a)	és b) pontja alapján rendszeres adatátadás céljára általa képzett ágazati kapcsolati kódjaival (a
továbbiakban: ágazati kapcsolati kód) egészíti ki.
(4)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv
21
a)	az (1) és (2) bekezdés adatainak felhasználásával létrehozza a természetes személy
összerendelési nyilvántartásban tárolt összerendelési bejegyzését (a továbbiakban: összerendelési
bejegyzés), és
b)	az összerendelési kapcsolati kód képzése és annak a csak általa visszafejthető titkosított
változatának létrehozása, valamint a titkosított kapcsolati kód összerendelési bejegyzéshez
történő hozzárendelése céljából megkeresi a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározott azonosító
képzésére jogosult szervet (a továbbiakban: összerendelési kapcsolati kód képzésére jogosult
szerv).
(5)	A 10/A. § (2) bekezdés c)-j) pontja szerinti adatkezelő szerv a (4) bekezdés b) pontja
szerinti megkeresésben foglaltak teljesítése során az összerendelési kapcsolati kód titkosított
változatát, valamint ahhoz kapcsoltan az összerendelési kapcsolati kód alanyának természetes
személyazonosító adatait tartalmazó adatállományt átadja az összerendelési nyilvántartást vezető
szervnek.
(6)	Az adatkezelő az (5) bekezdés szerinti adatállomány összeállítása céljából azon
azonosítókhoz rendel összerendelési kapcsolati kódot, amelyek:
a)	a 10/A. § (2) bekezdés e) és g) pontja szerinti okmányok esetében személyazonosság
igazolására történő felhasználási célból érvényesnek minősülnek,
b)	a 10/A. § (2) bekezdés f) pontja szerinti okmány esetében a 10/A. § (6) bekezdése szerinti
megszüntetési ok nem áll fenn,
c)	a 10/A. § (2) bekezdés c), d), i) és h) pontja szerinti azonosítók esetében az adatállományt
átadó adatkezelő nyilvántartásában a 10/A. § (6) bekezdése szerinti megszüntetési vagy törlési ok
nem áll fenn.
(7)	A 10/A. § (2) bekezdés c)-d) pontjában felsorolt azonosítókat kezelő szervek a (3)
bekezdés szerinti adatállományt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője által az
ágazati kapcsolati kóddal kiegészítve adják át az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.
(8)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési bejegyzés létrehozását,
illetve a (2)-(3), (5) és (7) bekezdés szerinti adatállomány felhasználásával az összerendelési
kapcsolati kód titkosított változatának összerendelési bejegyzéshez történt sikeres vagy sikertelen
illesztését követően haladéktalanul törli az átvett adatokat.”
(12)	A Szaz. tv.
a)	10/A. § (5) bekezdésében, a 46/A. § (4) bekezdésében, valamint a 46/A. § (5) bekezdésében
a ,,c)-j)” szövegrész helyébe a „c)-j) és l)” szöveg,
b)	10/C. § (2) és (3) bekezdésében a „titkosított kapcsolati” szövegrész helyébe a „titkosított
összerendelési kapcsolati” szöveg,
c)	46/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „e) és g)” szövegrész helyébe az „e), g) és l)” szöveg
lép.
(13)	Hatályát veszti a Szaz. tv.10/D. § (1) bekezdésében az „a jelen § rendelkezései szerint”
szövegrész.
5.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
5. §
22
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Útv.) 1. §-a a
következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében
meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy
kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.”
(2)	Az Útv. a következő 16/D. §-sal egészül ki:
„16/D. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság
adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
szerinti központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) részére akkor, ha a kényszerintézkedés
elrendelésére
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314-316. § és 318. §-ában vagy
b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §(1)-(7) és (9) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a központi
szervet, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.
(3)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv a 16. § (1) bekezdés c)
pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a központi szerv részére, ha a polgárt az (1)
bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.
(4)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti bv. szerv értesíti a központi
szervet, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.
(5)	Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a központi szerv részére megküldik a polgár
természetes személyazonosító adatait, valamint - a (3) bekezdés esetében - a külföldre utazási
korlátozás megszűnésének várható idejét.”
6.	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
6.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a következő alcímmel
és 15/B. §-sal egészül ki:
„Együttműködés a kormányzati eseménykezelő központtal
15/B. § (1) A szolgáltató az elektronikus információs rendszereket érintő biztonsági
események megelőzésével, kezelésével összefüggő tevékenység vonatkozásában köteles
együttműködni az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
törvény szerinti kormányzati eseménykezelő központtal.
23
(2) A közvetítő szolgáltató a konkrét biztonsági esemény kezelése, kivizsgálása céljából a
kormányzati eseménykezelő központ egyedi kérelme alapján köteles az általa kezelt és
rendelkezésére álló adatokat a kormányzati eseménykezelő központ részére átadni.”
7.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
7.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (1)
bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:
(A Hatóság)
„29. az elektronikus hírközlési szolgáltatások információbiztonságát érintő eseményekkel
összefüggésben együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény szerinti kormányzati eseménykezelő központtal.”
(2)	Az Eht. a következő alcímmel és 92/B. §-sal egészül ki:
„Együttműködés a kormányzati eseménykezelő központtal
92/B. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a kormányzati
eseménykezelő központtal az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvényben foglalt feladatai végrehajtása érdekében.
(2)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles értesíteni a kormányzati eseménykezelő
központot az általa üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési
szolgáltatásokat érintő biztonsági eseményről, tudomására jutott fenyegetettségekről, amely az
elektronikus hírközlési hálózatban vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásban kedvezőtlen
változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, vagy amelynek hatására az elektronikus
hírközlési hálózatban vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásban hordozott információ
bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve
megsérül.
(3)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a kormányzati eseménykezelő központ tájékoztatása
alapján köteles értesíteni azon előfizetőjét vagy felhasználóját, amelynek elektronikus hírközlő
végberendezése vagy információs rendszere a biztonsági esemény bekövetkezésében érintett
vagy azt okozta, vagy abban tudomása szerint fenyegetett.”
8.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
8.	§
(1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. §
14.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
24
„14. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
gazdálkodó szervezet;”
(2)	A Mavtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági
felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a
telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a
minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló,
kormányrendeletben kijelölt szervezet keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel
rendelkező szervezet.”
(3)	A Mavtv. VII. fejezete a következő 37/B. §-sal egészül ki:
„37/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a Nemzeti Biztonsági
Felügyelet működésének szervezeti keretét.”
(4)	A Mavtv. 1. §-ában a „nemzeti iparbiztonság” szövegrész helyébe a „telephelyi
iparbiztonság” szöveg lép.
(5)	Hatályát veszti a Mavtv. 20. § (2) bekezdés d) és u) pontja.
9.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013.
évi L. törvény módosítása
9.	§
(1)	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdés 2-5. pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„2. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése,
függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az
alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
3.	adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése
alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi;
4.	adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet
vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése,
tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,
összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok
további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint
a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése;
25
5.	adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének
célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket
meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;”
(2)	Az Ibtv. 1. § (1) bekezdés 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„43. szervezet: az adatkezelést végző, illetve az adatfeldolgozást végző vagy végeztető jogi
személy vagy egyéni vállalkozó, valamint az üzemeltető;”
(3)	Az Ibtv. 1. § (1) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„47. zárt célú elektronikus információs rendszer: a nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendészeti,
diplomáciai információs feladatok ellátását biztosító, rendeltetése szerint elkülönült elektronikus
információs rendszer, amely kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott
szervezet és technika működését szolgálja;”
(4)	Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 49-52. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„49. EGT-állam: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) meghatározott állam;
50.	adatgazda: annak a szervezeti egységnek a vezetője, ahová jogszabály vagy közjogi
szervezetszabályozó eszköz az adat kezelését rendeli, illetve ahol az adat keletkezik;
51.	súlyos biztonsági esemény: olyan informatikai esemény, amely bekövetkezése esetén az
állami működés szempontjából kritikus adat bizalmassága, sértetlensége vagy rendelkezésre
állása sérülhet, emberi életek kerülhetnek közvetlen veszélybe, személyi sérülések nagy számban
következhetnek be, súlyos bizalomvesztés következhet be az állammal vagy az érintett
szervezettel szemben, alapvető emberi, vagy a társadalom működése szempontjából kiemelt
jogok sérülhetnek;
52.	kritikus adat: az Infotv. szerinti személyes adat, különleges adat vagy valamely
jogszabállyal védett adat.”
(5)	Az Ibtv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában egy elektronikus információs rendszernek kell tekinteni adott
adatgazda által, adott cél érdekében az adatok, információk kezelésére használt eszközök
(környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók), eljárások (szabályozás, szoftver és
kapcsolódó folyamatok), valamint az ezeket kezelő személyek együttesét.”
(6)	Az Ibtv. 2. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
26
„(3) A Kormány rendeletében meghatározott egyes zárt célú elektronikus információs
rendszerek esetében, az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a
Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel látja el.
(4)	A polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus
információs rendszerei esetében, az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági
felügyeletet a polgári hírszerzési szervezetrendszeren belül működő, a Kormány által kijelölt
szerv kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel látja el.
(5)	A honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek esetében, az e törvény szerinti
hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a honvédelmi ágazaton belül működő, a Kormány
által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel látja el.”
(7)	Az Ibtv. 2. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú létesítménnyé, rendszerré törvény alapján kijelölt
létesítmények, rendszerek elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti
hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül
működő, a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel látja el.
(7)	E törvény rendelkezéseit
a)	a minősített adatokat kezelő elektronikus információs rendszereket érintően a minősített
adat védelmére vonatkozó jogszabályokban,
b)	a médiaszolgáltatási és elektronikus hírközlési tevékenység esetén az elektronikus
hírközlésről szóló törvényben és az abban meghatározott elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályban, továbbá a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvényben és az
abban meghatározott médiaigazgatásra vonatkozó szabályban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(8)	Az Ibtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. § (1) bekezdés a)-k) pontjában megjelölt szervek által kezelt adatok és a 2. § (2)
bekezdés b) pontjában megjelölt szervezetek által kezelt, a nemzeti adatvagyon részét képező
adatok Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben,
valamint diplomáciai információs célokra használt zárt célú elektronikus információs rendszerben
kezelhetőek.”
(9)	Az Ibtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. § (1) bekezdés a)-k) pontjában megjelölt szervek által kezelt adatok elektronikus
információs rendszerei az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó
hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélyével vagy nemzetközi szerződés alapján az EGT-
államok területén belül üzemeltetett elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek.”
(10)	Az Ibtv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(6) A hatóság a szervezet által megállapított biztonsági osztályt - a 2. § (3)-(6) bekezdésében
meghatározott elektronikus információs rendszerek kivételével - felülbírálhatja és magasabb,
indokolt esetben alacsonyabb szintű osztályba sorolást is megállapíthat.”
(11)	Az Ibtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Új elektronikus információs rendszer bevezetése vagy már működő elektronikus
információs rendszer fejlesztése során megállapított biztonsági osztályhoz tartozó
követelményeket a használatbavételig teljesíteni kell.”
(12)	Az Ibtv. 9. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az elektronikus információs rendszer
a)	fejlesztését végző,
b)	üzemeltetését végző,
c)	üzemeltetéséért felelős, vagy
d)	információbiztonságáért felelős
szervezeti egységeket az elektronikus információs rendszerek védelmére való felkészültségük
alapján a szervezettől elvárt, eltérő biztonsági szintekbe kell sorolni jogszabályban meghatározott
szempontok szerint.
(3)	A szervezet vagy szervezeti egységek biztonsági szintjét a szervezet védelemre való
felkészültsége határozza meg.
(4)	A szervezet vagy szervezeti egységek biztonsági szintjének meghatározását az elektronikus
információs rendszer felhasználásának módja határozza meg, jogszabályban meghatározott
szempontok szerint.”
(13)	Az Ibtv. 9. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szervezet vagy szervezeti egység az e törvényben meghatározott feltételeknek
megfelelő, az adott szervezetre irányadó besorolási szintnél magasabb szintű besorolást is
megállapíthat.”
(14)	Az Ibtv. 10. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szervezet vagy szervezeti egység jogszabályban meghatározott szempontok alapján
meghatározza, hogy a vizsgálat elvégzésekor melyik biztonsági szintnek felel meg.
(2)	Ha a vizsgálat alapján meghatározott biztonsági szint alacsonyabb, mint az adott
szervezetre vagy szervezeti egységre jogszabályban meghatározott biztonsági szint, akkor a
szervezetnek a vizsgálatot követő 90 napon belül cselekvési tervet kell készítenie a számára előírt
biztonsági szint elérésére.
(3)	A szervezet vagy a 9. § (2) bekezdése szerinti szervezeti egység biztonsági szintjét a
cselekvési tervben szereplő ütemezés szerint kell elérni. Ha a biztonsági szint a vizsgálat alapján
28
az 1. szintet nem éri el, az 1. szint eléréséhez szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben
meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálatot követő két éven belül meg kell
valósítani.”
(15)	Az Ibtv. 10. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A biztonsági szint meghatározását a 9. § (1) bekezdésében előírt biztonsági szint elérését
követően legalább háromévenként, szükség esetén soron kívül, dokumentált módon felül kell
vizsgálni.
(6)	Az elektronikus információs rendszer biztonságát érintő változás esetén, illetve új
elektronikus információs rendszer bevezetésekor a szervezet vagy szervezeti egység biztonsági
szintbe sorolását soron kívül meg kell ismételni.
(7)	Ha a soron kívüli felülvizsgálat alapján meghatározott biztonsági szint alacsonyabb, mint
az adott szervezetre vagy szervezeti egységre előírt biztonsági szint, akkor a szervezetnek vagy
szervezeti egységnek a vizsgálatot követő 90 napon belül cselekvési tervet kell készítenie a
számára előírt biztonsági szint elérésére.
(8)	A szervezet vagy felelős szervezeti egység biztonsági szintbe sorolását a szervezet vezetője
hagyja jóvá, és felel annak a jogszabályoknak és kockázatoknak való megfelelőségéért, a
felhasznált adatok teljességéért és időszerűségéért. A biztonsági szintbe sorolás eredményét a
szervezet informatikai biztonsági szabályzatában vagy szervezeti egységre irányadó
szabályzatban kell rögzíteni.”
(16)	Az Ibtv. 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szervezet vezetője köteles gondoskodni az elektronikus információs rendszerek védelméről a
következők szerint:)
„c) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt nevez ki vagy bíz
meg,”
(17)	Az Ibtv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogszabály által kijelölt központosított informatikai és elektronikus hírközlési
szolgáltató, illetve központi adatkezelő és adatfeldolgozó szolgáltató igénybevétele esetén az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését a jogszabály által kijelölt központosított
informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve a központi adatkezelő és
adatfeldolgozó szolgáltató úgy biztosítja, hogy közreműködik a szervezet és az elektronikus
információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatai ellátásában a jogkörébe tartozó
tevékenységek tekintetében. A két szervezet közötti feladatmegosztást kétoldalú szolgáltatási
szerződések biztosítják, amelyeket a központi szolgáltató felett felügyeletet gyakorló miniszter
vagy megbízottja ellenjegyez. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatok
keretében a szervezeti szintű informatikai biztonsági szabályok kidolgozása abban az esetben is a
szervezet vezetőjének felelőssége, ha a jogszabály által kijelölt központosított elektronikus és
hírközlési szolgáltatót vesz igénybe.”
29
(18)	Az Ibtv. 11. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzetbiztonsági védelem alá eső állami szervek esetében az elektronikus információs
rendszer biztonságáért felelős személy kinevezése tekintetében a kormányzati eseménykezelő
központ előzetes véleményezési jogot gyakorol.
(6)	A biztonsági esemény kivizsgálásában részt vevő személy csak az lehet, aki rendelkezik a
szervezet vezetője által - a kormányzati eseménykezelő központ előzetes véleményezésével -
kiadott megbízással. A megbízást írásba kell foglalni. A biztonsági esemény kivizsgálásában
részt vevő személynek a megbízás előtt részt kell vennie a biztonságiesemény-kezelő eljárásról
szóló, kormányzati eseménykezelő központ által tartott tájékoztató előadáson.
(7)	A polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus
információs rendszerei, valamint a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek
esetében az (5) és (6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.”
(19)	Az Ibtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonságának
felügyeletét - a 2. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Kormány által kijelölt
hatóság látja el.”
(20)	Az Ibtv. 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság feladata:)
„e) a hozzá érkező biztonsági eseményekkel kapcsolatos bejelentések kivizsgálására irányuló
hatósági eljárás megindítása,”
(21)	Az Ibtv. 14. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság feladata:)
„j) kapcsolattartás a 19. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott eseménykezelő központokkal,”
(22)	Az Ibtv. 15. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság nyilvántartja és kezeli)
„e) a biztonsági eseményekkel kapcsolatos, a kormányzati eseménykezelő központtól kapott
értesítéseket.”
(23)	Az Ibtv. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
30
„(3) A szervezet az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat és ezek változásait,
valamint az (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatot megküldi a hatóságnak a nyilvántartásba
vétel érdekében.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - adattovábbítás kizárólag a 19. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott
eseménykezelő központok részére végezhető.”
(24)	Az Ibtv. 16. § (1) bekezdés e) ésf) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága
érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs
rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert
veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)
„e) hazai információbiztonsági, kibervédelmi gyakorlatokat szervezni,
f)	a nemzetközi információbiztonsági, kibervédelmi gyakorlatokon felkérésre képviselni
Magyarországot,”
(25)	Az Ibtv. 16. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az elektronikus információs rendszert olyan
a)	súlyos biztonsági esemény éri, vagy
b)	súlyos biztonsági esemény közvetlen bekövetkezése fenyegeti,
amely a rendszert működtető szervezet működéséhez szükséges alapvető információk vagy
személyes adatok sérülésével jár, a kormányzati eseménykezelő központ a védelmi feladatainak
ellátása érdekében kötelezheti a szervezetet, hogy a súlyos biztonsági esemény megszüntetése
vagy a fenyegetettség elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg.
(5)	Ha a szervezethez információbiztonsági felügyelő van kirendelve, a (4) bekezdés szerinti
körülmények felmerüléséről a kormányzati eseménykezelő központot haladéktalanul tájékoztatja.
Azonnali beavatkozást igénylő esetben a kormányzati eseménykezelő központ - az
információbiztonsági felügyelő útján - az információk sérülésének elkerüléséhez szükséges
mértékben ideiglenes intézkedést alkalmazhat.
(6)	Ha a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott felszólítást az
érintett szervezet figyelmen kívül hagyja, vagy a hatóság által javasolt védelmi intézkedéseket
önhibájából nem teljesíti és ezzel a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti biztonsági esemény áll
vagy állhat elő, a hatóság a biztonsági esemény bekövetkezésének elhárítására fordított
költségének megtérítésére kötelezi.”
(26)	Az Ibtv. 9. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„9. Sérülékenységvizsgálat, biztonsági esemény vizsgálata
31
18.	§ (1) A hatóság az érintett szervezetet kötelezheti arra, hogy sérülékenységvizsgálatot
végeztessen, valamint a biztonsági eseményt kivizsgáltassa. Ha a hatóság kötelezésének az
érintett szervezet nem tesz eleget, a hatóság eljárási bírságot szab ki.
(2)	A törvény hatálya alá tartozó szervezet sérülékenységvizsgálatot, biztonsági esemény
vizsgálatát a hatóság felhívása nélkül is kezdeményezhet.
(3)	A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát - az (5) bekezdésben
foglalt szervek és elektronikus információs rendszerek kivételével -
a)	a Kormány rendeletében meghatározott állami szerv, vagy
b)	telephely biztonsági tanúsítvánnyal, továbbá a feladat ellátásához szükséges -
jogszabályban meghatározott - szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező
gazdasági társaság
végezhet.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaság nevében és alkalmazásában kizárólag
olyan személy végezheti a vizsgálatot, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és a
nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(5)	A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát
a)	a zárt célú elektronikus információs rendszerek,
b)	az európai létfontosságú rendszerelemmé és a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé
törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei, valamint
c)	a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek
vonatkozásában - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kormány rendeletében
meghatározott állami szerv végzi el.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményét a vizsgálatot végző szerv vagy gazdasági
társaság a hatóság és az érintett szervezet részére a vizsgálatok befejezését követően
haladéktalanul megküldi.
(7)	A hatóság a feltárt hiányosságokról, a sérülékenységek megszüntetésére vonatkozó
intézkedési tervről a vizsgálatok lezárását követően tájékoztatja az érintett szervezetet.
(8)	A 19. § (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ a honvédelmi célú elektronikus
információs rendszerek vonatkozásában, a 19. § (4) bekezdése szerinti eseménykezelő központ a
polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs
rendszerei vonatkozásában ellátja a sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény
vizsgálatát.”
(27)	Az Ibtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A Kormány a globális kibertér irányából érkező, valamint az állami és
önkormányzati elektronikus információs rendszerek működését biztosító infokommunikációs
32
infrastruktúrát, illetve - a (2)-(4) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek
kivételével - a 2. §-ban meghatározott szervek nyílt elektronikus információs rendszereit érintő, e
törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében kormányzati
eseménykezelő központot működtet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása
alatt. A 2. §-ban meghatározott szervek a tudomásukra jutott biztonsági események adatait
kötelesek haladéktalanul a kormányzati eseménykezelő központ részére továbbítani.
(2)	A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
kijelölt létfontosságú létesítmény, rendszer elektronikus információs rendszerit érintő, e
törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő
központot működtet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alatt.
(3)	A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi célú elektronikus információs
rendszereket érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése
érdekében eseménykezelő központot működtet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt.
(4)	A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a polgári hírszerző tevékenységet végző
nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszereit érintő, e törvényben foglalt
biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a
polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.
(5)	A (2)-(4) bekezdés szerinti eseménykezelő központok a biztonsági eseményekhez
kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomásukra jutott biztonsági
események adatait kötelesek haladéktalanul a kormányzati eseménykezelő központ részére
továbbítani.
(6)	A (2)-(4) bekezdés szerinti eseménykezelő központok részt vehetnek a szakterület szerinti
nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálhatóak.
(7)	A kormányzati eseménykezelő központ az európai kormányzati eseménykezelő csoport
által akkreditált nemzeti eseménykezelő központként részt vesz a kormányzati eseménykezelő
központok nemzetközi együttműködésében.”
(28)	Az Ibtv. 20. § (1) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kormányzati eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:)
„b) a nemzetközi eseménykezelési együttműködésben Magyarország képviselete, a magyar
kiberteret érintő nemzetközi bejelentések fogadása és kezelése,
c)	a szervezetekkel való kapcsolattartás a bejelentett biztonsági események fogadására,
valamint azok kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele és koordinációja,
d)	a magyar kibertér rendszeres biztonsági helyzetértékelésének elvégzése,”
(29)	Az Ibtv. 20. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:)
33
,f a biztonsági események kivizsgálásának támogatása, amely során elvégezheti a biztonsági
események adatainak műszaki vizsgálatát, amelyhez adatokat és az adatokhoz elektronikus
hozzáférést kérhet,”
(30)	Az Ibtv. 20. § (1) bekezdés i)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(A kormányzati eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:)
„i) azonnali figyelmeztetések közzététele a kritikus hálózatbiztonsági fenyegetettségekről,
ezek magyar nyelvű megjelenítése,
j) a nemzetközileg publikált sérülékenységek hozzáférhetővé tétele a honlapján,
k) hazai információbiztonsági és kibervédelmi gyakorlatokat tervezhet, szervezhet,
gyakorlatokon vehet részt,
l) nemzetközi információbiztonsági és kibervédelmi gyakorlatokat tervezhet, szervezhet,
gyakorlatokon vehet részt,
m) együttműködik a hatósággal, továbbá szükség szerint a biztonsági esemény kezelése
tekintetében érintett szervezetekkel,
n) az állami és önkormányzati szervek biztonságtudatosságának elősegítése céljából oktatási
anyagokat dolgozhat ki és tréningeket tarthat, felvilágosító, szemléletformáló kampányokat
szervezhet.”
(31)	Az Ibtv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 19. § (2)-(4) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott
ágazatok tekintetében ellátják az (1) bekezdés c), d,) e), f), i), k), l) és m) pontja szerinti
feladatokat.”
(32)	Az Ibtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett Nemzeti Kiberbiztonsági
Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány javaslattevő, véleményező szerveként
gondoskodik a 2. § (1)-(6) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott
szervezetek e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységeinek
összehangolásáról.”
(33)	Az Ibtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A hatóság, a 2. § (3)-(6) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti
szerv vagy gazdasági társaság, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(4)
bekezdése szerinti eseménykezelő központ munkatársai az e törvényben meghatározott, az
elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő feladataik ellátása során megismert
minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot,
biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött
titkot kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének
figyelembevételével jogosultak kezelni. A feladatellátás befejezését követően a feladatellátáshoz
34
kapcsolódóan rögzített adatokat kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és
adathordozóikról törölni.
(2)	A hatóság, a 2. § (3)-(6) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy
gazdasági társaság, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(4) bekezdése
szerinti eseménykezelő központ munkatársait az (1) bekezdés szerint megismert adatok
tekintetében írásba foglalt titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(3)	A hatóság eljárása során keletkezett adatok nem nyilvánosak.”
(34)	Az Ibtv. III. Fejezete a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Elektronikus kapcsolattartás
22/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek és elektronikus információs
rendszerek tekintetében
a)	a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolás eredményének bejelentése, a 8. § (5) bekezdése
szerinti cselekvési terv, a 15. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a 15. § (1) bekezdés
d)	pontja szerinti szabályzat megküldése a hatóság felé,
b)	a 13. § (3) bekezdése szerinti biztonsági esemény bejelentése a kormányzati eseménykezelő
központ felé
a hatóság és a kormányzati eseménykezelő központ által működtetett elektronikus rendszerben,
elektronikus úton történik.
(2)	Biztonsági esemény bejelentése bármely csatornán megvalósítható, ha a szervezet
elektronikus információs rendszere oly mértékben sérül, hogy az elektronikus kapcsolattartás
lehetetlenné válik.”
(35)	Az Ibtv. 23. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a képzési tevékenység ellátásával összefüggésben)
„c) gondoskodik a vezetők, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős
személyek és az általuk irányított szervezeti egységek munkatársai képzéséről és éves
továbbképzéséről, együttműködik a kormányzati eseménykezelő központ szakembereivel.”
(36)	Az Ibtv. 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„e) a kormányzati eseménykezelő központot, feladat- és hatáskörét, a biztonságiesemény-
kezelési eljárás részletes szabályait,”
(37)	Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő g)-k) ponttal egészül ki:
35
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„g) a jogszabály által kijelölt központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató
e törvény alapján ellátandó feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
h)	a 2. § (3) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszereket, valamint e rendszerek
tekintetében a hatósági feladatokat ellátó szerveket és a feladatellátás részletes szabályait,
i)	a 2. § (4)-(6) bekezdése szerinti hatóságot és a feladatellátás részletes szabályait,
j) a sérülékenységvizsgálatra, biztonsági esemény kivizsgálására feljogosított állami szerveket,
a 18. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társasággal szemben támasztott szakmai
követelményeket, a sérülékenységvizsgálatra, biztonsági esemény kivizsgálására vonatkozó
eljárási szabályokat, és
k) a 19. § (2)-(4) bekezdése szerinti eseménykezelő központot, feladat- és hatáskörét.”
(38)	Az Ibtv. a következő 16. alcímmel egészül ki:
„16. Az Európai Unió jogának való megfelelés
27.	§ (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
(39)	Az Ibtv.
a)	1. § (1) bekezdés 42. pontjában az „incidenskezelő” szövegrész helyébe az
„eseménykezelő” szöveg,
b)	21. § (2) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész
helyébe az „az e-közigazgatásért” szöveg,
c)	24. § (2) bekezdés a) pontjában az „informatikáért felelős miniszter, hogy az e-
közigazgatásért” szövegrész helyébe az „e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az
informatikáért” szöveg
lép.
(40)	Hatályát veszti az Ibtv.
a)	1 § (1) bekezdés 23. és 24. pontja,
b)	1. § (2) bekezdés a)-e) pontja,
c)	8. § (4) bekezdése,
d)	11. § (1) bekezdés d) és e) pontja,
e)	11. § (4) bekezdése,
f)	14. § (2) bekezdés g), k)-n) pontja,
g)	14. § (3) bekezdése,
36
h)	20. § (1) bekezdés a) pontja,
i)	24. § (1) bekezdés d) pontja, és
j) 24. § (3) bekezdése.
10.	Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól
szóló 2013. évi CCXX. törvény módosítása
10.	§
(1)	Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól
szóló 2013. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Iop tv.) 2. §-a a következő 14-17. ponttal
kiegészülve lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. etalon nyilvántartás: adatszolgáltatást csak más nyilvántartások részére nyújtó
nyilvántartás, amelybe az elsődleges adat az adatközlésre kötelezett szerv (adatforrás szerv)
értesítése alapján első alkalommal kerül nyilvántartásba vételre,
15.	alapnyilvántartás: adatszolgáltatást felhasználók részére is nyújtó olyan nyilvántartás,
amelyben az elsődleges adat az adatközlésre kötelezett szerv (adatforrás szerv) értesítése alapján
első alkalommal kerül nyilvántartásba vételre,
16.	szolgáltató nyilvántartás: elsődleges adatot kezelő nyilvántartás adatainak továbbításával
adatszolgáltatást más nyilvántartások és felhasználók részére is nyújtó nyilvántartás,
17.	biztonsági nyilvántartás: az alapjául szolgáló nyilvántartás vészüzemi leállást követő teljes
értékű visszaállítását lehetővé tevő nyilvántartás.”
(2)	Az Iop tv. 16. § (1) bekezdés 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„5. állapítsa meg az elsődleges adatnak minősülő adatok körét és az azokat elsődleges adatként
tartalmazó etalon és alapnyilvántartásokat, valamint az elsődleges adattal járó kötelezettségek
kezdő időpontját,”
(3)	Nem lép hatályba az Iop tv. 16. § (3) bekezdése.
11.	Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII.
törvény módosítása
11.	§
(1)	Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Nektv.)
a)	5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában,
b)	6. § (5) bekezdésében,
c)	7. § (1) bekezdésében,
37
d)	8. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában
a „14.” szövegrész helyébe a „12.” szöveg lép.
(2) Nem lép hatályba a Nektv. 7. § (1) bekezdésében az „A kártyafelhasználói regisztráció
során” szövegrész.
12.	Záró rendelkezések
12.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	A 4. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § (4)-(11) bekezdése, a 4. § (12) bekezdés b) pontja, a 4. §
(13) bekezdése és a 10. § 2015. június 30-án lép hatályba.
(3)	A 6-9. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A 4. § (3) bekezdése és a 4. § (12) bekezdés a) és c) pontja 2015. augusztus 1-jén lép
hatályba.
(5)	Az 1. §, a 2. § (2)-(13) bekezdése, a 2. § (15)-(18) bekezdése, a 3. §, az 5. §, valamint a 11.
§ (1) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
13.	§
A 7. § (1) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
14.	§
(1)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.
38
Általános indokolás
1.) Elektronikus személyazonosító igazolvány
Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII.15.)
Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 9. pontja alapján létre kell hozni az elektronikus tároló
elemet tartalmazó (vizuális és elektronikus) személyazonosításra és elektronikus aláírásra
alkalmas okmányt (e-kártya), amely biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány
használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a
társadalombiztosítási ellátások igénybevételét, ezáltal alkalmas a TAJ kártya és az adóigazolvány
kiváltására, és legyen alkalmas egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is.
Az e-kártyától elvárt funkcionalitást leghatékonyabban a személyazonosító igazolvány
fejlesztésével lehet elérni.
Az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány bevezetésének alapvetően
két fő célja van, egyrészt az okmány biztonságának növelése, másrészt az elektronikus
kormányzás és az elektronikus ügyintézés egy újabb, széles körű, EU interoperábilis elérést
biztosító alapeszközének megteremtése.
Ki kell emelni, hogy ugyan az e-kártya elektronikusan tartalmazni fogja a TAJ-t és az
adóazonosító jelet, azonban az előterjesztésnek nem célja a TAJ kártya és az adóigazolvány
megszüntetése. Az e-kártya ugyanis felmenő rendszerben kerül az állampolgárokhoz, ráadásul
több olyan eset is elképzelhető, amikor a - jellemzően kiskorú - állampolgár
társadalombiztosítási jelre való jogosultságát igazolni kell, azonban még nem rendelkezik
személyazonosító igazolvánnyal. Az egyes kártyaleolvasók telepítését, elterjedését követően,
valamint az összerendelési nyilvántartás tényleges működését követően lehet megvizsgálni azt,
hogy szükséges-e fenntartani a kötelezően biztosítandó TAJ-kártyát és adóigazolványt, vagy
ezekre csak szűk rétegnek lesz szükségük.
A biometrikus azonosítás lehetővé teszi az okmány és birtokosa egyértelmű összerendelését. Az
e-kártya bevezetésével egy olyan okmány kerül kibocsátásra, amely a funkciók lépcsőzetes
bővítését követően, biztonságos módon egyesít különböző, a vizuális és elektronikus
személyazonosításhoz kapcsolódó elemeket. Ennek eredményeként, a közeljövőben egy olyan
biztonságos tároló elem (chip) jelenik meg az elektronizált közigazgatási eljárási folyamatokban,
amely támogatja a kártyaalapú e-azonosítás és e-aláírás használatát, ezáltal pedig biztosítja az
elektronikus szolgáltatások szélesebb körű igénybevételének lehetőségét. Az e-kártya és a
személy közötti azonosság megállapítása - vitás esetben - az ujjnyomat alapján rendészeti célból
is elvégezhető, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kártyán tárolt ujjnyomatot a hatóságok más
ujjnyomat-nyilvántartással is automatikusan összevethetik.
Az okmányt európai követelményeknek is megfelelő, multi-applikációs, elektronikus
személyazonosító okmányként célszerű felépíteni. Ez azt jelenti, hogy az új e-kártyához a
bevezetéskor első szakaszban három közvetlen szolgáltatás kapcsolódik. Ezek az ePASS, az eID
és az eSIGN kártyafunkciók.
39
Az eSIGN (e-aláírás) kártyafunkció révén lehetővé válik elektronikus dokumentum természetes
személy általi, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvénynek (Eat.) megfelelő
minősített elektronikus aláírása, teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítése. A
törvényjavaslat szerint a polgár kérésére a kártya tartalmazza az elektronikus aláírás szolgáltatást
is.
Az elD (e-azonosítás) kártyafunkció más azonosítási rendszernél magasabb hatásfokkal és
biztonsági szinten képes biztosítani az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek
igénybevételéhez szükséges elektronikus azonosítás funkciókat, nem csak belföldön, hanem
minden olyan EU tagországban is, ahol a határon átnyúló elektronikus szolgáltatások rendszerét
megvalósítják, illetve létrejön a kölcsönös együttműködési megállapodás. Ezt célozza a belső
piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi
szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
910/2014/EU rendelet és a kapcsolódó európai szabványosítás is. Az eID lehetőséget biztosít
arra, hogy az állampolgárok különböző csatornákon keresztül vehessék igénybe az elektronikus
kormányzati és e-közigazgatási szolgáltatásokat.
Az eSIGN funkció tehát elsősorban a magánszemély és a piaci szereplők egymás közötti
jogügyleteit teszi könnyebbé, másrészt a hatályos ügyintézési szabályok alapján a teljes bizonyító
erejű magánokirat elkészítését teszi lehetővé, az eID funkció ezzel szemben a közigazgatási
rendszerek felé történő személyazonosság igazolásával hitelesíti a benyújtó/nyilatkozatot tevő
személyt. Ki kell emelni, hogy a hatályos rendszerek szerint az eSign-funkció és az ügyfélkapu
biztosíthatja a hiteles elektronikus ügyfél-kommunikációt, azonban az eID-funkcióhoz
kapcsolódó alkalmazásfejlesztések a jövőben ezt kiegészíthetik, használata várhatóan jobban el is
fog terjedni.
Az ePASS (úti okmány) kártyafunkció komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai
utazásait az elektronikus úti okmány funkciók használatával, ugyanis az elektronikus úti okmány
minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények
által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus
beléptető rendszerek üzemelnek. Az e-kártya ezen funkciója a használatban lévő
személyazonosító igazolványok által is gyakorolható utazási jogot magasabb technikai és
biztonsági szinten valósítja meg. Ez a funkció nem kiváltja az útlevelet, hanem annak a
biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.
Az e-kártya alkalmas lesz arra, hogy az igénylő erre irányuló szándéka esetén támogassa az
egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer bevezetésével létrejövő keretrendszer
szolgáltatásainak az igénybevételét. Ez a megoldás folyamatosan bővülő felhasználási
lehetőségeket eredményezhet és megteremti az alapjait annak, hogy az állampolgárok egyetlen
okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, továbbá egyetlen kártya segítségével
vegyenek igénybe on-line elektronikus szolgáltatásokat.
A személyazonosító igazolvány tároló elemén a kiállítás során elektronikus módon rögzítésre
kerül a kérelmező személy ujjnyomata és ez kizárólag az okmányon kerül tárolásra. A későbbiek
során a személynek és ennek az okmányba elektronikusan rögzített biológiai jellemzőnek az
elektronikus összevetésével lehet a személyazonosítást hitelesen elvégezni, a személyt az
okmánnyal „összekötni”.
40
Az igazolványok cseréjére fokozatosan kerül sor, azonban az új típusú igazolvány kiállítását a
korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőzően is lehet kezdeményezni. A javaslat
az okmány érvényességi idejét - a jelenlegi érvényességi időktől eltérően - a 18. életévüket
betöltött polgárok esetében egységesen 6 évben javasolja meghatározni. Ez egyrészt a tároló elem
technológiai avulása, valamint az útlevelektől várhatóan jelentősen eltérő, gyakoribb használatból
adódó fizikai elhasználódása indokolja. 65 év feletti polgárok, amennyiben az elektronikus
funkciókat nem kívánják használni (így az igazolvány tároló elemet sem fog tartalmazni), a
továbbiakban is kérhetnek határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító okmányokat. 18
éves kort megelőzően az igazolványt - a személy külsejének gyakori változása miatt - 3 évente
cserélni kell.
Az e-kártya - az ePass funkcióval, így az útlevél szabályokkal összhangban - 12 éves kortól
tartalmazza a polgár ujjnyomatát és saját kezű aláírását. Az eSign funkcióhoz szükséges
tanúsítványokat - a nemzetközi technológiai szabványok miatt - két évente kell megújítani,
azonban ez elektronikusan is történhet.
A személyazonosító igazolvány illetéke alapesetben 1.500 Ft. Ez az összeg jelenleg több mint
ezer forinttal kevesebb az igazolvány tényleges önköltségénél. Figyelemmel a javaslat szerinti
személyazonosító igazolvány új technikai elemeire és funkcióira, valamint az okmánnyal
szemben támasztott fokozott biztonsági követelményekre is, az előzetes költségszámítások 5000
Ft-ban becsülték meg a személyazonosító igazolvány önköltségi árát.
A szabályozás a német példa alapján felülvizsgálja a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló
személyek személyazonosító igazolványra vonatkozó szabályait is. A hatályos rendelkezések
szerint, ha a polgárral szemben büntetőeljárás miatt szabadságát érintő kényszerintézkedés lett
foganatosítva, vagy szabadságát érintő büntetés/intézkedés hatálya alatt áll, akkor nem utazhat
külföldre. Ezen korlátozás jelenleg kizárólag útlevelek vonatkozásában tud érvényesülni, azonban
a schengeni határokon útlevél nélkül, pusztán személyazonosító igazolványával is közlekedhet a
polgár, így a korlátozás hatályosulása könnyen kijátszható. Az előterjesztés így deklarálja azt is,
hogy az ilyen korlátozás alatt állók személyazonosító igazolvánnyal sem hagyhatják el az
országot.
Az Iszlám Állam térnyerése miatt fontos garantálni, hogy azon személyek, akik terrorizmussal
kapcsolatos bűncselekmény miatt állnak büntető eljárás hatálya alatt, vagy emiatt büntetésüket
töltik, ne hagyhassák el az országot, ne csatlakozzanak terrorszervezethez vagy ilyen szervezetet
aktívan támogató államhoz. Ezért ezen személyek eredeti igazolványa érvénytelenné válik, és
olyan igazolvánnyal lesznek ellátva, amellyel nem hagyhatják el az országot.
Az okmányok létrehozásának fontos munkaművelete a bianko okmányok megszemélyesítése. A
megszemélyesítés a KEKKH és az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. közt létrejött 3/124-4/2009.
számú „a biztonsági okmányok központi előállításához szükséges kapacitások és járulékos
szolgáltatások biztosítása” tárgyú vállalakozási szerződésben (megszemélyesítési szerződés)
foglaltak alapján történik egy szintén 2017. augusztus 31-ig érvényben lévő szerződés keretében.
A folyamatban a nyomda kizárólag technológiai közreműködő, az adatkezelő és a folyamat
felelőse a kibocsátást végző KEKKH.
41
Amennyiben a KEKKH biztosítja a nyomda részére a berendezéshez illesztett továbbfejlesztett
vizuális és elektronikus megszemélyesítésre alkalmas programrendszert, akkor a
személyazonosító igazolvány megszemélyesítése (a KEKKH által biztosított adatok
lézergravírozása és chipre rögzítése), minőségellenőrzése és postázása a jelenlegi környezetben
egyszerűen megvalósítható.
Az elektronikus tárolóelem megszemélyesítése hasonló informatikai környezetet és szoftver
elemeket igényel, mint amelyet az e-útlevél családnál biztosít a KEKKH a nyomda számára. A
központi megszemélyesítő rendszer szükséges informatikai fejlesztése az üzemeltetést és
rendszerfejlesztést végző állami tulajdonú IdomSoft Zrt. által megvalósítható a jelenlegi
szerződéssel lefedett környezetben is.
A fejlesztéshez és az üzemeltetéshez szükséges hardver elemek és szoftver komponensek a
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által biztosított Központi Közbeszerzési Rendszer
keretszerződéséből történő lehívással kerülnek beszerzésre.
A törvényjavaslat az e-kártyával összefüggésben a könnyebb azonosítás és az egyes
személyazonosító adatok könnyebb adattovábbítása érdekében pontosítja az összerendelési
nyilvántartás szabályait is. Az összerendelési nyilvántartásnak az a célja, hogy az adatkezelő
anélkül jusson az általa igényelt és jogosan kezelt személyazonosító adathoz, hogy közben az
egyes adatbázisok összekapcsolása megtörténjen.
2.) Informatikai biztonsági szabályok felülvizsgálata
Az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során kulcskérdés a megvalósítás hatékony
felügyelete.
Ennek érdekében - a feladatok átfogó, horizontális ellátása céljából - indokolt volt egyetlen
integrált felügyeleti szerv létrehozása az elektronikus ügyintézés, a nemzeti adatvagyon, a
SZEÜSZ-ök felügyelete, és lehetőség szerint az informatikai biztonság és információbiztonság,
valamint a közokiratok kezelésének a felügyelete vonatkozásában. Ez szervezeti értelemben
-	az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet,
-	a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: NEIH),
-	az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló
2013. évi CCXX. törvény szerinti, a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv,
-	a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint
-	a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet
feladat- és hatásköreinek egy szervezethez történő telepítését igényelte.
Ennek megfelelően a 2014. évi kormányzati szerkezetváltást követően az informatikai
biztonsággal összefüggő feladatokat ellátó, korábban több tárca között felosztott szervezetek a
Belügyminisztérium keretein belül működnek tovább, és az informatikai biztonsággal összefüggő
szabályozási feladatokért szintén a BM viseli a felelősséget.
42
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény (a továbbiakban: Ibtv.) hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai szükségessé tették a
törvény hatályosulásának vizsgálatát és a szabályozás felülvizsgálatát.
A törvényjavaslat így - az e-közigazgatással összefüggő törvénymódosítások körében -
javaslatot tesz az Ibtv. módosítására is. A módosítás főbb elemei az alábbiak.
a)	elektronikus kapcsolattartás kimondása az informatikai biztonsággal összefüggő hatósági
eljárásokban
A NEIH a hatályos törvényi kötelezettség alapján valamennyi kapcsolattartási csatornán fogadja
az ügyfelek Ibtv.-n alapuló bejelentéseit. Az informatikai biztonság megvalósítási területe az
elektronikus világ, azon belül más úton történő kapcsolattartás célszerűtlen, mivel a
hagyományos kapcsolattartás lassúsága a kibertérből érkező fenyegetésekre adott azonnali választ
lehetetlenné teszi, így önmagában veszélyforrás.
b)	a terminológia egységesítése
A törvényjavaslat megteremti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) és az Ibtv. egyes fogalom
meghatározásainak egységét, tekintettel a védett jogtárgyak halmazának átfedéseire, ezzel
feloldva a két jogszabály együttes gyakorlati alkalmazásában felmerülő problémák jelentős
részét.
c)	hatály
Az Ibtv. hatályos szövege tág teret ad az egyes elektronikus információs rendszerek eltérő jellegű
felügyeletéhez. Mindez a szabályozást és a felügyeletet, ennek megfelelően pedig a magyar
kibertér védelmét túlságosan széttagolttá, kevéssé átláthatóvá teszi, ami így nem eléggé hatékony.
A hatályos szabályozáshoz képest a javaslat meghatározza azokat a szempontokat, amelyek
alapján a felügyelet elválhat az általános szabálytól és kormányrendelet hatásköre lesz
kimondani, mely rendszerek esetében gyakorolható eltérő felügyelet, és azt mely szerv
gyakorolja. Ezzel egyidejűleg a hatályos szabályozás helyett, mely az ágazati miniszterre bízza az
eltérő rendelkezések megalkotását, kormányrendelet fogja az eltéréséket is meghatározni.
d)	szervezeti/szerkezeti változások
A BM-hez telepített egységes irányítási feladatkör lehetővé teszi azt is, hogy a tárca az eljáró
szervek feladatkörét átszervezze. A javaslat alapján megszűnik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet
információbiztonsággal kapcsolatos feladata, azt jövőben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a
továbbiakban: NBSZ) látja el. Az NBSZ mint kormányzati eseménykezelő központ eddig is részt
vállalt a kiberbiztonsági feladatok ellátásában, szerepe így megerősödik, egyúttal a szükséges
szakértelem egy intézményben fog összpontosulni. Átalakul a sérülékenységvizsgálat rendszere
is. A kormány által kijelölt állami szervek mellett feladatot vállalhatnak nemzetbiztonságilag
ellenőrzött piaci szereplők is. A nemzetbiztonsági védelem alá eső, szervek vonatkozásában a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál működő kormányzati eseménykezelő központ végezhetné a
sérülékenységvizsgálatot. A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat zárt
43
célú elektronikus információs rendszerei, továbbá a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális
működését biztosító infokommunikációs támogató rendszerei esetében, valamint az Információs
Hivatal tekintetében a saját ágazati, szintén a Kormány által kijelölt állami szerv végzi a
vizsgálatot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az e-kártyával kapcsolatos módosításokat vezeti át az Itv.-ben.
A javaslat alapján
a)	1500 forint lesz az illetéke minden olyan személynek,
-	aki legfeljebb 60 nappal a lejárta előtt kéri a jelenlegi igazolványa cseréjét,
-	aki nem rendelkezik érvényes személyazonosító igazolvánnyal és e-kártyája még nem volt,
és ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására nincs szükség.
b)	Illetékmentes lesz minden olyan személynek,
-	aki 18 év alatti és nem rendelkezik egyéb személyazonosító okmánnyal (12 év alatt ez a feltétel
sem él),
-	aki 65 év feletti, határidő nélküli igazolványt kér,
-	aki külföldre utazás tilalma hatálya alatt áll, és ezt jelző igazolványt kap,
-	akinek az igazolványa a tároló eleme hibája miatt kerül cserére.
c)	Minden más esetben az igazolvány illetéke 5000 forint.
Ha ideiglenes személyazonosító igazolványra is szükség van, úgy az illeték összege 1500
forinttal megemelkedik.
A 2. §-hoz
Az Nytv. javasolt módosítása az elektronikus személyazonosító igazolvány bevezetésével
kapcsolatban szükséges módosításokat tartalmazza. E körben új fogalmak bevezetése válik
szükségessé, bővítésre kerül a személyazonosító igazolvány adattartalma, meghatározásra kerül
az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének adattartalma, az Nytv. az ujjnyomatra
vonatkozó speciális adatvédelmi rendelkezésekkel egészül ki, valamint az Nytv. egyértelműen
kimondja, hogy az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-
kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti elsődleges kártyának
tekintendő. A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy elektronikus aláírási funkció kerüljön minden
kártyára.
A javaslat a korábbi érvényességi időtől eltérően a jogosult 18. életévének betöltéséig 3 éves, azt
követően egységesen 6 éves érvényességi időt állapít meg; emellett törvényi szinten határozza
meg a személyazonosító igazolvány érvénytelenségének eseteit.
A módosítás az ujjnyomatadási kötelezettséghez kapcsolódóan az aláírási kötelezettség korhatárát
14.	életévről 12. életévre szállítj a le.
44
A módosítás létrehozza a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
nyilvántartását. A nyilvántartás célja, hogy ezen hatósági igazolványok érvényességét a
személyazonosítás során bárki ellenőrizhesse.
A javaslat a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt
kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyeket, valamint az ilyen bűncselekmény elkövetése
miatt szabadságvesztés hatálya alatt állókat külön olyan személyazonosító igazolvánnyal is
ellátja, amely jelzi, hogy a személyek külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állnak.
Előfordulhat, hogy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező, de nem
Magyarországon élő személyek is bekerülnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartó rendszerbe.
Emellett a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.)
Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése értelmében a letelepedett jogállású személy köteles
személyazonosító igazolvány kiadását kérni, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet
91. § (1) bekezdése értelmében pedig a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő
harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését a kérelem
előterjesztésével egyidejűleg jelenti be.
Tekintettel azonban arra, hogy a Harmtv. 35. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján letelepedési
engedély iránti kérelmet benyújtó külföldiek jellemezően nem élnek Magyarországon,
életszerűtlen a személyi igazolvány és lakcímkártya igénylés kötelező jellege, a személyazonosító
igazolvány és lakcímkártya kiadására irányuló eljárás pedig mind a hatóság, mind pedig az
ügyfelek számára bürokratikus jellegű többletfeladatot eredményez, ami akadályozza a
nemzetgazdasági érdekéből kiadott letelepedési engedély kiállítására irányuló eljárás gyors és
hatékony lefolytatását.
A javaslat értelmében azon nemzetgazdasági érdekből letelepedett jogállást szerző külföldiek,
akik Magyarországon élnek, továbbra is az Nytv. hatálya alá fognak tartozni, így jogosultak
lesznek hatósági igazolványokra. Emellett a letelepedési engedély érvényességi ideje alatt
Magyarországon létesített lakóhelyet az általános szabályok szerint az idegenrendészeti
hatóságnál be kell jelenteni, ami révén a letelepedett visszakerül az Nytv. hatálya alá.
A 3. §-hoz
A módosítás révén a Rendőrség jogosult az e-kártya tároló eleméből az ujjnyomatot azonosítás
céljából megismerni.
A 4. §-hoz
Az összerendelési nyilvántartás szabályozásának felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza.
A Szaztv. értelmező rendelkezései nem tartalmazták az összerendelési bejegyzés fogalmát.
45
A 10/A. § újraszabályozása szükséges, mivel
a)	a Szaz.tv. nem határozta meg pontosan az összerendelési nyilvántartás fogalmát,
b)	az összerendelési nyilvántartás hatálya alól kikerül a könyv formátumú
személyazonosító igazolvány, valamint a diplomata és a szolgálati útlevelek. Ez
utóbbiak speciális célból kerülnek kibocsájtásra, ezért azokat nem célszerű a
nyilvántartás hatálya alá vonni, a könyv formátumú személyazonosító
igazolványok esetében pedig az összerendelési nyilvántartás felállításáig nem
biztosíthatók az adattovábbítás technikai feltételei az összerendelési nyilvántartás
számára,
c)	az összerendelési nyilvántartás adatminőségének biztosítása érdekében az
összerendelési nyilvántartást kezelő szerv számára a szakrendszeri titkosított
kapcsolati kóddal együtt a kapcsolati kóddal érintett személy természetes
személyazonosító adatait is indokolt átadni.
d)	törvényben javasolt szerepeltetni az összerendelési nyilvántartás vezetésére, az
összerendelési bejegyzés törlésére vonatkozó alapvető szabályokat.
A féléves kódcsere helyett a kódcserére vonatkozó garanciális szabályok törvényi szintű
meghatározása indokolt. A kapcsolati kódok cseréje a gyakorlatban akkor szükséges, ha a kódok
valamilyen oknál fogva illetéktelen felhasználásra kerülhetnek, amelynek bekövetkezési
valószínűsége a rendszerek működéséből fakadóan szinte teljes körűen kizárható. A módosítás
nem érinti azt a hatályos rendelkezést, amelynek értelmében a kapcsolati kód állomány gyakoribb
cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti. A
javasolt szabályozási tartalommal az összerendelési nyilvántartás jogszerű, megbízható működése
továbbra is biztosítható, ugyanakkor a kötelező kódcserével érintett adatkezelők rendszeres
kódcserével járó munkaterhelése megszűnik.
A Szaztv. jelenleg hatályos, inkább technikai megvalósítási szintű, az összerendelési
nyilvántartás informatikai megvalósítását indokolatlanul korlátozó, kevésbé időtálló
rendelkezéseit az érintett adatkezelőkre és adatkezelésükre vonatkozó garanciális szabályozási
tartalomra javasolt cserélni, továbbá egyértelműsítésre került, hogy az igényelt azonosító kódot
az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás (SZEÜSZ) szolgáltatja.
Az 5. §-hoz
A külföldi utazás korlátozás érvényesítéséhez szükséges módosítás. A módosítás értelmében a
terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt kényszerintézkedés
hatálya alatt álló személyekről a bíróság, valamint az ilyen bűncselekmény elkövetése miatt
szabadságvesztés hatálya alatt állókról a bv. szerv tájékoztatja az okmánykiállító hatóságot,
amely érvényteleníti az adott személyazonosító igazolványt és az új, a külföldre utazási
korlátozásra utaló adatot tartalmazó igazolványt kiállítja.
A 6. és 7. §-hoz
46
Kormányzati szinten CERT típusú szervként a kormányzati eseménykezelő központ (GovCERT)
működtetése indokolt. A GovCERT működése lehetővé teszi a közvetlen és gyors
kommunikációt minden, biztonsági esemény kapcsán érintett állami szereplővel, biztosítja, hogy
a hálózatbiztonsággal kapcsolatban minél több információval rendelkezzen, illetve lehetővé teszi,
hogy a Kormány rendelkezésére álló szakembergárda, valamint az eseménykezelésre fordítható
költségvetési erőforrások koncentráltan, és ne elaprózva érvényesüljenek. A hálózatbiztonság
fokozása érdekében az állami, önkormányzati szervek mellett az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatókkal, elektronikus hírközlési szolgáltatókkal való együttműködés is fontos annak
érdekében, hogy a GovCERT a hálózatbiztonsággal kapcsolatban minél több információval
rendelkezzen. A jelzett szolgáltatók számára előírt együttműködési kötelezettség a GovCERT
szerepének erősítését szolgálja.
A 8. §-hoz
E szakasz egyrészt az Ibtv. módosításához tartozó pontosítást tartalmaz tekintettel arra, hogy a
módosítással megszűnik az NBF sérülékenységvizsgálattal és a biztonsági események műszaki
adatainak vizsgálatával kapcsolatos hatásköre. Másrészt indokolatlan az NBF irányításának és
szervezeti kereteinek kérdéseit törvényi szinten szabályozni. E kérdések kormányrendeleti szintű
rendezésére ad felhatalmazást a módosítás. Szükséges továbbá egyrészt a Mavtv. gazdálkodó
szervezetre vonatkozó fogalmának pontosítása a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény hatályon kívül helyezése okán, másrészt, mivel az NBF az iparbiztonsági hatáskörök
közül csak a telephelyi iparbiztonsági feladatokat látja el, a „nemzeti” helyett a „telephelyi” jelző
alkalmazása az NBF e hatásköre kapcsán.
A 9. §-hoz
Az Infotv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy a törvényt a teljesen vagy részben automatizált
eszközzel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt
alkalmazni kell. Ennek megfelelően az Ibtv. szerinti védendő adatokra is alkalmazni szükséges,
melynek eredményeként az Infotv. és az Ibtv. védett jogi tárgya (az adat) átfedést mutat. A
megfelelő jogalkalmazás érdekében az Infotv. és az Ibtv. azonos fogalmait harmonizálni
szükséges.
A módosítás eredményeként a zártcélú információs rendszerek fogalma harmonizálásra kerül a
kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010 (XII.28.) Korm. rendelet 2. melléketének
("elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak és az általuk működtetett hálózatok
megnevezése") fogalomrendszerével. A módosítás eredményeként kormányrendeletben kerül
meghatározásra a honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendészeti, diplomáciai információs célból
működtetett információs rendszerek köre, és rendszerenként kijelölésre kerülnek a törvényben
felsorolt hatósági feladatokat ellátó szervek is, valamint a feladatgyakorlás részletes szabályai.
Az érintett szervezetek az Ibtv. végrehajtása során jelezték, hogy indokolatlanul magas költséggel
jár a szervezeti biztonsági szint hatályos Ibtv. szerinti elérése. A korábbi, elektronikus
információs rendszer-oldali szemléletet felváltja a szervezeti egység által használt adat-,
szolgáltatás-központú szemlélet, így a szervezeti biztonsági szint elérése racionális költségekkel
jár, indokolatlan ráfordítás nem keletkezik. Új elemként jelenik meg, hogy a magasabb
47
biztonsággal védendő szervezeti egységek szintbe sorolása elválik a szervezet biztonsági
szintjétől, tehát attól, hogy egy szervezeten belül információbiztonsági szempontból magasabb
védelmi szinten lévő szervezeti egység működik, nem kell a teljes szervezetre a magasabb
elvárásokat megvalósítani, így jelentős költség takarítható meg.
Pontosításra kerül a jogalanyok központosított informatikai és elektronikus szolgáltatókkal
szembeni elvárásai. A hatályos rendelkezés értelmében minden, az Ibtv.-ben meghatározott
feladatot a szolgáltatóknak kellene megvalósítani, ami teljesíthetetlen elvárás, és ellentétes a
törvény céljaival. Azt tehát szűkíteni kell a technikai és technológiai eljárásokra, amelyek
tekintetében a szolgáltató kompetenciával bír.
A módosítás eredményeként a nemzetbiztonsági védelem alatt álló állami szervek esetében
kizárólag olyan személy nevezhető ki az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős
személyként, illetve a biztonsági események kivizsgálásában kizárólag olyan személy vehet részt,
akinek a kijelölését, kinevezését a kormányzati eseménykezelő központ előzetesen véleményezte.
Ezen szigorítást az indokolja, hogy a nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervek esetében
szigorúbb személyi feltételeknek kell megfelelni a kezelt adatok biztonsága, illetve a
bekövetkező események elhárítása tekintetében. A biztonsági esemény kivizsgálásában részt
vevő személynek a megbízás előtt részt kell vennie a biztonságiesemény-kezelő eljárásról szóló,
kormányzati eseménykezelő központ által tartott tájékoztató előadáson.
A módosítás értelmében a biztonsági eseményekkel kapcsolatos bejelentéseket a továbbiakban a
hatóság nem tartja nyilván és nem kezeli. A Hatóság a kormányzati eseménykezelő központ által
küldött jelzéseket haladéktalanul továbbítja az Ibtv. hatálya alá tartozó szervezetek felé.
Gyakorlati tapasztalat, hogy nem célszerű biztonságiesemény-bejelentést a hatósághoz telepíteni,
azoknak a hálózatbiztonsági központok felé kell teljesülniük, mivel itt van megfelelő apparátus és
reagáló erő ezek kezelésére. Bizonytalanságot keltett a jogalanyokban továbbá, hogy mely
szervhez tegyenek bejelentést, amely bizonytalanság a biztonságot veszélyezteti. A módosítás
szerint a kormányzati eseménykezelő központtól érkező értesítéseket tartja nyilván a hatóság,
amelyek az Ibtv. szerinti együttműködés keretében kerülnek - tájékoztatási céllal - a hatósághoz.
Az Ibtv. új rendelkezése lesz, hogy amennyiben egy szervezet hanyagsága veszélyt okoz, és
ennek elhárítására a hatóság kénytelen a biztonság érdekében a szervezet helyett cselekedni,
ennek költsége ne a hatóságot, hanem az adott szervezetet terhelje.
Idekapcsolódik az az új jogosultság is, hogy a kormányzati eseménykezelő központ kötelezheti
egy elektronikus információs rendszer működtetőjét a veszély elhárítására. Változtatni kell a
jelenlegi helyzeten, mely szerint egy felismert, jelentős veszély, fertőzés esetén annak terjedését
nem lehet megakadályozni. Azonnali intézkedést igénylő esetben a kormányzati eseménykezelő
központ - ha a szervezethez információbiztonsági felügyelő van kirendelve, akkor általa -
ideiglenes intézkedést tehet.
A módosítás révén egyértelművé válik, hogy a kormányzati eseménykezelő központ mellett
három egyéb eseménykezelő központ létezik. A kormányzati eseménykezelő központ a
kormányzat általános hatáskörű kiberbiztonsági szerve, és három szakterület vonatkozásában
(honvédelem, létfontosságú infrastruktúra védelem, polgári hírszerzés) működik egyéb
48
eseménykezelő központ. A honvédelmi eseménykezelő központ működtetését a NATO
kötelezettségek teljesítése, míg a létfontosságú rendszerek esetében a létfontosságú
rendszerelemmé és a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé törvény alapján kijelölt
rendszerelemek elsősorban nem kormányzati célú feladatellátása indokolja a működést. A polgári
hírszerzési tevékenység speciális jellegére tekintettel, szintén önálló eseménykezelő központot
működtet az Információs Hivatal.
Átalakul a sérülékenységvizsgálati eljárás is. A szakhatósági rendszer helyett az érintett szerv
köteles elvégeztetni a vizsgálatot, külön jogszabály pedig meghatározza, mely szervek lesznek
jogosultak elvégezni. A nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervezetek esetében a Kormány
által kijelölt állami szerv végzi ezt a tevékenységet. A specialitásokra tekintettel, a Magyar
Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat elektronikus információs rendszerei,
továbbá a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működését biztosító infokommunikációs
támogató rendszerei esetében, valamint az Információs Hivatal tekintetében a saját ágazati,
szintén a Kormány által kijelölt állami szerv végzi a vizsgálatot. A nemzetbiztonsági védelem alá
nem tartozó szervezetek esetében piaci szereplők csak úgy vállalhatnak feladatot, ha megfelelnek
a velük szemben támasztott szigorú feltételeknek (telephelybiztonsági tanúsítvány
nemzetbiztonsági ellenőrzés, szakmai kritériumok).
A Ket. lehetővé teszi, hogy törvény az eljárás során keletkezett iratok nyilvánosságát korlátozza.
A biztonsági események, sérülékenységek és megoldásukra tett javaslatok nyilvánossága
nagymértékben sebezhetővé tenné a magyar kiberteret. Ezeket az információkat fel lehetne
használni súlyos és veszélyes támadások megindítására, a biztonsági rések rosszindulatú
kiaknázására. Ennek megakadályozását szolgálja az Ibtv. 22. §-ának új (3) bekezdése.
A 10. §-hoz
Az Iop. tv. módosítása a következők miatt szükséges.
Az értelmező rendelkezések kiegészítése a nyilvántartások kategorizálása érdekében.
Az adatbázisok közvetlenül nem egymással kommunikálnának. Az adatigényléseket és
adatszolgáltatásokat központi szolgáltató közreműködésével kell kezelni. Ez a megoldás
garantálja a szükséges jogi és informatikai biztonságot is.
Az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás tartalmi követelményei a törvényben kerülnek
meghatározásra, az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat kötelező tartalmi elemeit pedig az Iop
tv. felhatalmazása alapján kormányrendelet fogja tartalmazni. További részletszabályok
miniszteri rendeletben történő megállapítása nem indokolt, ezért nem lép hatályba a 16. § (3)
bekezdése.
A 11. §-hoz
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény
javasolt módosítása - a személyazonosító igazolványra vonatkozó új szabályozáshoz igazodva -
az aláírási kötelezettség korhatárát 14. életévről 12. életévre szállítja le.
Az e-kártyával kapcsolatos eltérések érdekében pontosítani kell a NEK-regisztráció szabályait.
49
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. Az összerendelési nyilvántartásra vonatkozó
rendelkezések 2015. június 30-án, az Ibtv.-re vonatkozó rendelkezések 2015. július 1-jén, az e-
kártyára vonatkozó rendelkezések 2016. január 1-jén lépnek hatályba.
A 13. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
A 14. §-hoz
Uniós irányelvre történő hivatkozást tartalmaz.
50