﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4883. számú
törvényjavaslat
az egészségügyi alapellátásról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
az egészségügyi alapellátásról
Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás
alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és
gyógyítása alapvető nemzeti érdek, valamint hogy a gyógyítás olyan közügy, amelyben mind
az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a gyógyító orvosnak meghatározó szerep és
felelősség jut,
elfogadva a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás kapuőri szerepét, annak szakmai, pénzügyi
megerősítésének érdekében,
valamint figyelemmel arra, hogy kiemelt célkitűzés a háziorvosi korösszetétel
megváltoztatása, a fiatalabb korosztályhoz tartozó egészségügyi szakemberek egészségügyi
alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzése, a praxisjoggal érintett alapellátási
formákban a praxisjog értékének növelése, valamint az egészségügyi alapellátásban dolgozók
életpályájának kidolgozása,
hangsúlyozva azt, hogy az egészségügyi alapellátásban az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
elvégzésének hangsúlyosabb megjelenése szükséges, és a betegellátás színvonalának javítása
érdekében
a következő törvényt alkotja:
1.	Általános rendelkezések
1.	§
(1)	Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében
választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos
egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
(2)	Az egészségügyi alapellátás feladatai:
a)	az ellátott lakosságra vonatkozó, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló
ellátás (a továbbiakban: megelőző ellátás);
b)	az egyén
ba)	egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi
felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése,
bb)	jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése,
gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett,
bc)	szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése
vagy terápiás ellátás céljából,
bd)	gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a szakorvos által javasolt terápiás
terv figyelembe vételével; és
c)	szükség esetén a b) pont bb) és bd) alpontjában foglaltaknak a beteg otthonában történő
ellátása, vagy a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	praxisközösség: a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, illetve házi
gyermekorvosi szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött ellátási forma;
1
b)	csoportpraxis-, olyan együttműködési forma, amely keretében a háziorvosi, házi
gyermekorvosi alapellátási feladatok mellett jogszabályban meghatározottak szerint a
járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló
törvény fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.
(3)	Az egészségügyi alapellátás e törvény szerinti ellátásaira jogosultak körét az
egészségügyről szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény
tartalmazza.
2.	Megelőző ellátások
3.	§
Az egészségügyi alapellátás feladatai a megelőző ellátások keretében:
a)	a lakosság fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása, szükség
esetén kialakítása;
b)	az egyes megbetegedések és kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló
szűrővizsgálatok elvégzése a következő területeken:
ba)	a család- és nővédelmi gondozás,
bb)	a fogászati és szájüregi megbetegedések megelőző ellátása,
bc)	a mentálhigiénés megelőzés és gondozás,
bd)	a gyermek- és ifjúság-egészségügyi gondozás,
be)	a jelentősen veszélyeztető fertőző betegségek felkutatása,
bf)	a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek korai felismerése,
bg)	az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok;
c)	az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai
felismerése;
d)	az egyes - jogszabályban meghatározott - tevékenységekre való egészségi alkalmasság
megállapítása;
e)	az egészségügyi ellátás során a beteg - az adott ellátással össze nem függő - egyéb
betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;
f)	a beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek
korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;
g)	intézkedés az a)-f) pont szerinti tevékenységek során felismert elváltozások, kóros
eltérések megszüntetése érdekében.
4.	§
A megelőző ellátások keretében az állam szűrővizsgálatokat szervez, amelyek igénybevételét
jogszabály kedvezményekkel ösztönzi.
3.	A települési önkormányzat feladatai az egészségügyi alapellátás körében
5.	§
(1)	A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
a)	a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
b)	a fogorvosi alapellátásról,
2
c)	az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti
ellátásról,
d)	a védőnői ellátásról, és
e)	az iskola-egészségügyi ellátásról.
(2)	A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás megszervezése során lehetőség
szerint figyelembe veszi, hogy a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvosi alapellátást
nyújtó orvos, továbbá a védőnő tevékenységét milyen jogviszonyban kívánja ellátni. Az
alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntésének meghozatala
során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, illetve védőnő véleményét.
6.	§
(1)	A települési önkormányzat képviselő-testülete - a Kormány által kijelölt praxiskezelő által
megadott szempontokat figyelembe véve - rendeletben megállapítja és kialakítja az
egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet
székhelyét az érintett települési önkormányzatok erre irányuló megállapodásban határozzák
meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti körzetek megállapítása és kialakítása során ki kell kérni az
alapellátásért felelős országos módszertani intézet véleményét is.
4.	Nyilvántartás vezetése az alapellátási körzetekről
7.	§
(1)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a 6. § (1) bekezdése szerinti alapellátási
körzetekről - a települési önkormányzatnak az adatokban bekövetkezett változást követő 15
napon belüli tájékoztatása alapján - nyilvántartást vezet. Az egészségügyi államigazgatási
szerv a változásról szóló tájékoztatást követő 8 napon belül azt átvezeti a nyilvántartáson.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a)	az érintett szakma megnevezése, szakmakódja,
b)	a körzet székhelye,
c)	a körzetnek a település érintett részének közterületek általi lehatárolása helyrajzi szám,
utcanevek, házszámok szerint,
d)	a körzetet létrehozó települési önkormányzat, illetve települési önkormányzatok
megnevezése, székhelye,
e)	a körzet határát kijelölő önkormányzati rendelet száma.
5.	A háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás és a fogorvosi alapellátás
8.	§
(1)	A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése,
a betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógyítása, valamint az egészségfejlesztés
céljából.
(2)	A házi gyermekorvos az (1) bekezdésben meghatározott ellátást a 18. életévét be nem
töltött személyek számára biztosítja.
3
(3)	A házi gyermekorvos a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként jelzi a gyermek
veszélyeztetettségét a gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott esetekben hatósági eljárást
kezdeményez.
(4)	A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a teljesen cselekvőképes
személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint
a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
részlegesen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott nagykorú személy törvényes
képviselője útján gyakorolja. A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választására vonatkozó
részletes szabályokat az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
rendeletben határozza meg.
(5)	A fogorvos a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátását végzi. A miniszteri
rendeletben meghatározott fogászati szűrővizsgálatok fogorvos által igazolt elvégzését a
kötelező egészségbiztosítás keretében a fogorvosok részére folyósított finanszírozás
megállapítása során - részükre kedvező módon - figyelembe kell venni.
(6)	A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás részletes szakmai szabályait a
miniszter rendeletben határozza meg.
(7)	Az e § szerinti orvosok által a területi ellátási kötelezettség körében önállóan végezhető
egészségügyi ellátás feltételeiről az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény rendelkezik.
(8)	Az 1200 fő feletti, területi ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosi körzetben és a
600 fő feletti, területi ellátási kötelezettség nélküli házi gyermekorvosi körzetben ellátást
nyújtó egészségügyi szolgáltatók kormányrendeletben foglaltak szerinti kiegészítő díjazásra
jogosultak, valamint jogszabályban meghatározott módon ugyanolyan kedvezményekre és
pályázati lehetőségekre jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.
9.	§
Ha a háziorvos a háziorvostan szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is
rendelkezik, a vonatkozó egészségügyi szakma finanszírozására az egészségbiztosítási szerv -
jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az érintett háziorvosi szolgáltatást nyújtó
egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt.
10.	§
(1)	Az alapellátáshoz kapcsolódóan - e feladatok rendelési időn kívüli ellátására - háziorvosi,
házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról kell gondoskodni.
(2)	A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti
ellátásának részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
11. §
4
(1)	A praxisközösség, illetve a csoportpraxis elsősorban az egészségügyi alapellátáshoz
tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében jöhet létre.
(2)	A praxisközösségek és csoportpraxisok kialakításának szempontjait a Kormány
rendeletben állapítja meg.
12.	§
(1)	A háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás egységes színvonalú ellátása érdekében
járásonként, valamint országos szinten kollegiális szakmai vezető háziorvos működik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vezető háziorvos feladatai:
a)	figyelemmel kíséri a gyógyító-megelőző munka színvonalát,
b)	a szakmai munka minőségbiztosítása, amelynek kapcsán felvilágosítást kérhet a
háziorvostól, tapasztalatairól, és amennyiben intézkedés indokolt, értesíti a fővárosi és megyei
kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
c)	az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz a háziorvosok helyettesítésének
megszervezésében,
d)	az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz az ügyeleti szolgálatok megszervezésében,
e)	összehangolja a háziorvosi szolgálattal kapcsolatos oktatási, továbbképzési feladatokat.
(3)	Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az alapellátásért felelős országos
módszertani intézet keretein belül végzi tevékenységét.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti kollegiális szakmai vezető háziorvos választására, jogállására,
feladataira, juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
6.	A védőnői ellátás
13.	§
(1)	A védőnői ellátás feladata:
a)	a nővédelem,
b)	a várandós anyák gondozása jogszabályban foglaltak szerint,
c)	a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az
életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban,
d)	az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása,
e)	a bölcsődében és az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a
tanulók ellátása a jogszabályban foglaltak szerint;
f)	az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása,
g)	családgondozás,
h)	a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a gyermekjóléti
szolgáltatással a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében,
i)	a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a
gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvényben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése,
j) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében,
szervezésében és megvalósításában részvétel.
(2)	A védőnői ellátás a megelőző ellátások körében:
5
a)	az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére, ebben a
körben az egészséges táplálkozásra, a mindennapos testmozgásra, az egészséges és
biztonságos környezet kialakítására, az egészségkárosító magatartás elkerülésére, a
családtervezési módszerek alkalmazására, szűrésekre történő figyelemfelhívásra irányul
(elsődleges megelőzés),
b)	a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésére és jelzésére
irányul (másodlagos megelőzés),
c)	a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élő személyek, családok
fokozott gondozására, egészségi állapotuk és környezetük nyomon követésére, az elfogadható
körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra irányul,
d)	együttműködik a szociális-, köznevelési-, család- és ifjúságügyi-, felzárkózási-, civil- és
egyházi-, a kulturális és további érintett ágazatokkal.
(3)	A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes
képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a területileg illetékes vagy
választott védőnővel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során
együttműködni.
(4)	A védőnői ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
14.	§
A védőnői ellátás egységes színvonalú ellátása érdekében az alapellátásért felelős országos
módszertani intézetben országos szakmai vezető védőnő működik. Az országos szakmai
vezető védőnő választására, jogállására, feladataira és juttatásaira vonatkozó részletes
szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
7.	Az iskola-egészségügyi ellátás
15.	§
(1)	Az iskola-egészségügyi ellátás a 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú
nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők részére a következő megelőző ellátásokat
végzi:
a)	életkornak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi
képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálat,
b)	a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálat, valamint a teljes fogászati státus
rögzítése,
c)	az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatok,
d)	a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai
felismerését célzó szűrővizsgálatok.
(2)	Az iskola-egészségügyi ellátás megszervezése során gondoskodni kell arról, hogy a
nevelési-oktatási intézményekben álljon rendelkezésre a vizsgálatok elvégzésére alkalmas,
miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkező helyiség.
(3)	Az iskola-egészségügyi ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben
határozza meg.
6
8.	A foglalkozás-egészségügyi alapellátás
16.	§
(1)	A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy
a)	az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében
elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember
válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
b)	kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
c)	meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;
d)	a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a
munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a
foglalkoztathatóság feltételeit;
e)	a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági
vizsgálatok gyakoriságát;
f)	a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse,
továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas
munkavégzésre;
g)	fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az
időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére
munkavégzésük során;
h)	a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze,
illetőleg abban részt vegyen,
i)	a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a
szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és
krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve
gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el.
(2)	A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a
miniszter rendeletben határozza meg.
9.	Záró rendelkezések
17.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a praxisközösségek és csoportpraxisok
kialakításának szempontjait rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás részletes szakmai szabályait,
b)	a háziorvos, házi gyermekorvos választásának, a jelentkezésnek, a jelentkezés
elutasításának, az átjelentkezésnek, valamint az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének
a részletes szabályait,
c)	a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti
ellátásának részletes szakmai szabályait,
d)	a védőnői ellátás részletes szakmai szabályait,
e)	az iskola-egészségügyi ellátás részletes szakmai szabályait,
f)	a foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat,
g)	a kollegiális szakmai vezető háziorvos, valamint az országos szakmai vezető védőnő
választására, jogállására, feladataira, juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat
7
rendeletben állapítsa meg.
18. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 9. §, a 26. §, a 27. §, a 30. § (2) bekezdése és a 32. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén
lép hatályba.
(3)	A 19. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
19.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 20. § (3a) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni]
,f a szűréssel érintett, abból eredő ellátások esetében az állam által szervezett, nem kötelező
szűrővizsgálaton való részvételnek a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató általi
írásbeli igazolása alapján”
(lehet. Az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős
miniszter rendeletben határozza meg.)
20.	§
Az Ebtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat
minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg
a)	az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem
használható fel,
b)	felhasználásáról a helyi önkormányzat az érintett egészségügyi dolgozókat havonta
tájékoztatja.”
21.	§
Az Ebtv. „Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása” alcíme a következő 35/A. §-sal
egészül ki:
„35/A. § (1) Az egészségbiztosító évente december 1-jéig kimutatást küld a háziorvosi, házi
gyermekorvosi egészségügyi szolgáltatók részére a megelőző finanszírozási évben kiállított
beutalásaik alapján nyújtott szakellátásokra fordított költségekről. Ha a tárgyévet megelőző
évhez képest a kimutatás alapján pozitív különbség mutatkozik, az egészségbiztosító a beutaló
orvos részére utalványozza annak kormányrendeletben meghatározott hányadát, amely a
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz kapcsolódó, kormányrendeletben meghatározott
fejlesztésekre használható fel, a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és eljárás
szerint.
8
(2)	Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti utalványozást megelőzően bekéri az
egészségügyi államigazgatási szervtől az adott háziorvos, házi gyermekorvos által ellátott
populáció egészségi állapotának alakulására vonatkozó szakmai véleményét.”
22.	§
Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/I. §-sal egészül ki:
„82/I. § Az egészségügyi alapellátásról szóló törvénnyel megállapított 35/A. § szerinti
kimutatást az egészségbiztosító első ízben 2015. december 1-jéig teljesíti.”
23.	§
Az Ebtv. 83. §-a a következő (2i) bekezdéssel egészül ki:
„(2i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz kapcsolódó azon fejlesztési célokat, amelyekre
a szakellátásban mutatkozó pozitív különbség felhasználható,
b)	az a) pont szerinti célra felhasználható összeg nagyságát, valamint
c)	a felhasználás feltételeit és eljárási szabályait.”
24.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 55. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„55. § A foglalkozás-egészségügy feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló törvény
tartalmazza.”
25.	§
Az Eütv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § Az alapellátás célját és feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló törvény
tartalmazza.”
26.	§
Az Eütv. a következő 152/B. §-sal egészül ki:
„152/B. § A települési önkormányzat az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodik
a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról, ennek során együttműködik a
fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, az alapellátást és szakellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltatókkal, valamint az egyéb érintett ágazatok szereplőivel.”
27.	§
Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
9
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„o) az egészségfejlesztési irodák jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat,
valamint a települési egészségterv tartalmi követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
28.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	152. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése,
b)	247. § (3) bekezdés l) pontja.
29.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken
keletkező jövedelmek után:)
,f az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás
keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az
iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény
hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás,”
30.	§
(1)	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2. §-a
a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog
megszerzése érdekében felhasználható.”
(2)	Az Öotv. 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A praxisjog megszerzéséhez felvett hitelhez, illetve kölcsönhöz az állam -
kormányrendeletben meghatározott módon - kamattámogatást biztosít.”
31.	§
(1)	Az Öotv. 2/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési
önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés)
legalább az alábbiakat tartalmazza:]
10
„d) a rendelési idő meghatározása, azzal, hogy az adott településen működő, praxisjoggal
rendelkező háziorvosok kötelesek rendelési idejüket összehangoltan kialakítani,”
(2)	Az Öotv. 2/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség körében a települési
önkormányzat köteles gondoskodni
a)	az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendelő (a továbbiakban:
rendelő) praxisjoggal rendelkező háziorvos részére történő térítésmentes használatba adásáról,
b)	- amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van -
a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban
elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó
munkák elvégzéséről.”
32.	§
(1)	Az Öotv. 3. § (9) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„ad) a feladat-ellátási szerződés formai követelményeit rendeletben meghatározza,”
(2)	Az Öotv. 3. § (9) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„ae) a praxisjog megszerzéséhez felvett hitelhez, illetve kölcsönhöz az állam által biztosított
kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat meghatározza,”
33.	§
Az Öotv.
a)	1. § (2) bekezdés a) pontjában az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény”
szövegrész helyébe az „az egészségügyi alapellátásról szóló törvény” szöveg,
b)	2/B. § (1) bekezdésében a „feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási
szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:” szövegrész helyébe a „feladat-ellátási
szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kötelezően tartalmazza legalább az
alábbi tartalmi elemeket:” szöveg
lép.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány az egészségügyi alapellátási rendszer felülvizsgálatáról és az azzal összefüggő
feladatokról szóló 1711/2014. (XII. 5.) Korm. határozattal felhívta az emberi erőforrások
miniszterét, hogy az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú részét képező egészségügyi
alapellátási rendszer működőképességének fenntarthatósága, valamint annak szakmai és
finanszírozási szempontú megerősítése, a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás kapuőri
szerepének erősítése, továbbá a lakosság egészségi állapotának javítása és a betegellátás
színvonalának javítása érdekében vizsgálja felül az egészségügyi alapellátási rendszert és
ennek alapján tegyen javaslatot az átalakítás irányaira.
A törvényjavaslat a fenti célkitűzéseknek megfelelően részletezi az alapellátás céljait,
feladatait, az egyes alapellátás körébe tartozó ellátások sajátosságait, külön fejezetet szentel a
foglalkozás-egészségügyi alapellátásnak, valamint javaslatot tesz a korábban már működött,
úgynevezett „kollegiális szakmai vezető háziorvos” intézményének újbóli bevezetésére, a
háziorvosi ellátás nyújtásának egységessége, szakmai felügyeletének hatékonyabb biztosítása
érdekében. A törvényjavaslat deklarált célja, hogy a népegészségügyi szemlélet, a megelőzés
minél hangsúlyosabb szerepet kapjon az egészségügyi alapellátás valamennyi területén.
Az új alapellátási törvénnyel összefüggő módosítások
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény lehetőséget kíván biztosítani arra,
hogy amennyiben a biztosított - igazoltan - részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett
szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezhessen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a
szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén.
Előírná a törvény azt is, hogy abban az esetben, amikor az önkormányzat minősül
egészségügyi szolgáltatónak, tehát a finanszírozást ő kapja meg, annak felhasználásáról az
érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztassa.
Végezetül a törvénymódosítás javaslatot tesz arra, hogy amennyiben az egészségbiztosító
kimutatása alapján a háziorvosok, házi gyermekorvosok beutalási rendjéből következően
pozitív különbség mutatkozik a szakellátásban, ezen megtakarítás a háziorvosi, házi
gyermekorvosi ellátáshoz kapcsolódó, rendeletben meghatározott fejlesztésekre kerüljön
felhasználásra. Az intézkedés azt kívánja ösztönözni, hogy az alapellátást nyújtók
igyekezzenek a szakellátásba történő beutalás nélkül már az alapellátásban ellátni a betegeket.
Tekintettel arra, hogy az alapellátásra vonatkozóan új törvény került előkészítésre, a
vonatkozó szabályozás módosítása, illetve hatályon kívül helyezése vált szükségessé az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.). Így a települési
önkormányzatok alapellátással kapcsolatos feladatai, az alapellátás célja és feladatai az új
törvényben kerülnek kifejtésre az Eütv. helyett.
Új szabály az Eütv.-ben a népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében, hogy a települési
önkormányzatoknak az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodniuk kell a
települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról, ennek során pedig együtt kell
működniük a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, az alapellátást és szakellátást nyújtó
12
egészségügyi szolgáltatókkal, valamint az egyéb érintett ágazatok szereplőivel. A megfelelő
felkészülés érdekében ez a rendelkezés 2016. január 1-jén lépne hatályba.
A háziorvosok és a települési önkormányzatok között kötött feladat-ellátási szerződések
egységesítése érdekében szükséges az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény
(a továbbiakban: Öotv.) módosítása. A szerződési feltételek egyértelmű rendelkezésekre
tesznek javaslatot a rendelési idő kialakítása, illetve az önkormányzat fenntartási
kötelezettsége körében. A praxisjog adásvétele megkönnyítése érdekében a módosítás
tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzése érdekében
is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a Kormány
felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
Az általános rendelkezések körében a törvényjavaslat meghatározza az egészségügyi
alapellátás célját, valamint az alapvető feladatait, a törvény alapvető fogalmainak
meghatározását. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy rendelkezéseit az Eütv.-vel
összhangban kell értelmezni.
A 3-4. §-hoz
A törvényjavaslat a népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében külön fejezetben
rendelkezik az alapellátás körében nyújtható és nyújtandó megelőző ellátásokról. A javaslat
lehetőséget nyújt arra, hogy jogszabály kedvezményekkel ösztönözze az állam által szervezett
szűrővizsgálatokon történő részvételt.
Az 5. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a települési
önkormányzatoknak kell gondoskodniuk az egészségügyi alapellátásról. A javaslat ezen
rendelkezés végrehajtásaképpen meghatározza, hogy melyek azok az ellátási formák, amelyek
az egészségügyi alapellátás körébe tartoznak, így az önkormányzatoknak kell ezen
feladatokról gondoskodniuk. Az önkormányzat által ellátandó alapellátási körbe tartozik a
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó
háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás, valamint az
iskola-egészségügyi ellátás.
Új elem a szabályozásban, hogy az önkormányzatnak az alapellátás megszervezése során -
lehetőség szerint - figyelembe kell vennie, hogy az adott alapellátást nyújtó dolgozó
tevékenységét milyen jogviszonyban kívánja ellátni. Az együttműködés erősítése érdekében a
javaslat azt is előírja, hogy a jogviszony megváltoztatásáról szóló döntés meghozatala során
az önkormányzatnak ki kell kérnie az orvos, védőnő véleményét is.
A 6. §-hoz
Az önkormányzatok képviselő-testületei - jelenleg is - rendeletben jelölik ki az egészségügyi
alapellátások körzeteit. Ennek során figyelembe kell venni a Kormány által rendeletben
kijelölt praxiskezelő által megadott szempontokat. Új elem a szabályozásban, hogy a körzetek
13
kialakítása során ki kell kérni az alapellátásért felelős országos módszertani intézet
véleményét is.
A 7. §-hoz
Az alapellátási körzetek naprakész és országos átláthatósága érdekében az egészségügyi
államigazgatási szerv azokról nyilvántartást vezet. A § meghatározza a nyilvántartás adatait
is.
A 8. §-hoz
A § rögzíti a háziorvos, házi gyermekorvos és alapellátást nyújtó fogorvos alapvető feladatait,
a részletes szabályok meghatározását miniszteri rendeletre utalva.
Kiemelendő annak a hatályos szabálynak a megtartása, hogy a háziorvos és a házi
gyermekorvos szabadon választható.
A fogászati szűrővizsgálatok igazolt elvégzését a javaslat kedvezően honorálná a fogorvosok
számára.
A bizonyos meghatározott létszám fölötti területi ellátási kötelezettség nélküli felnőtt és
gyermek háziorvosi körzetek a javaslat alapján kiegészítő díjazásban részesülnének, illetve
további kedvezményekre és pályázati lehetőségekre is jogosultak lennének.
A 9. §-hoz
A javaslat megteremti az alapját annak, hogy ha a háziorvos a háziorvostan szakképesítésén
kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is rendelkezik, azt finanszírozott módon használhassa
is.
A 10. §-hoz
Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás részletszabályait miniszteri rendelet határozza
meg.
A 11. §-hoz
Az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások minél hatékonyabb nyújtása
érdekében a törvényjavaslat lehetőséget ad praxisközösségek, illetve csoportpraxisok
létrehozására.
A 12. §-hoz
Jelenleg a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás esetében nincs olyan szakmai fórum, ami
megfelelően biztosítaná a minőségileg egységes színvonalú ellátás összehangolását. Ennek
megoldásaképpen a javaslat előírja a korábban már működött, úgynevezett „kollegiális
szakmai vezető háziorvos” intézményének újbóli bevezetését, a háziorvosi, házi
gyermekorvosi ellátás nyújtásának egységessége, szakmai felügyeletének hatékonyabb
biztosítása érdekében.
14
A kollegiális szakmai vezető háziorvosok járási, illetve országos szinten működnének, az
országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az alapellátásért felelős országos módszertani
intézet keretein belül végezné tevékenységét.
A 13. §-hoz
A védőnői ellátás alapvető feladatait határozza meg, külön részletesen kitérve a védőnők
elsődleges és másodlagos megelőzésben végzett szerepére.
A javaslat - az elmúlt időszak sajnálatos tapasztalatai alapján - törvényi szinten rögzítené,
hogy a kiskorú személy gondozója és törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése
érdekében köteles a védőnővel együttműködni.
A 14. §-hoz
A háziorvosokhoz hasonlóan a védőnők esetében is előírásra kerülne - a védőnői ellátás
egységes színvonalú ellátása érdekében - az alapellátásért felelős országos módszertani
intézetben működő országos szakmai vezető védőnő.
A 15. §-hoz
Az iskola-egészségügyi ellátás alapvető feladatait határozza meg a hatályos szabályokkal
összhangban, illetve előírja, hogy az ellátás megszervezése során gondoskodni kell arról,
hogy a nevelési-oktatási intézményekben álljon rendelkezésre a vizsgálatok elvégzésére
alkalmas helység.
A 16. §-hoz
A javaslat külön fejezetben foglalkozik a foglalkozás-egészségügyi alapellátással, az alapvető
feladatait meghatározva. A foglalkozás-egészségügyre vonatkozó egyéb szabályok
érintetlenül maradnak, vagyis az nem válik önkormányzati kötelező feladattá, azonban a
megelőző ellátások körében hangsúlyos szerepet tölt be, illetve kell, hogy betöltsön, ezért az
egészségügyi alapellátásról szóló törvényben indokolt a megjelenítése.
A 17. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 18. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 19. §-hoz
Az egészségügyi alapellátásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy jogszabály
kedvezményekkel ösztönözze az állam általi szűrővizsgálatokon történő részvételt. A kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása ezzel összhangban előírja, hogy
amennyiben a biztosított - igazoltan - részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett
szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezzen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a
szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén.
15
A 20. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény eddig is előírta, hogy ha a
finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül
egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi
szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel. Ezt a
szabályt a javaslat azzal bővíti ki, hogy ilyen esetben a kapott összeg felhasználásáról a helyi
önkormányzatnak az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztatnia kell.
A 21-23. §-hoz
A módosítás javaslatot tesz arra, hogy amennyiben az egészségbiztosító kimutatása alapján a
háziorvosok, házi gyermekorvosok beutalási rendjéből következően pozitív különbség
mutatkozik a szakellátásban, ezen megtakarítás a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz
kapcsolódó, rendeletben meghatározott fejlesztésekre kerüljön felhasználásra. Az intézkedés
azt kívánja ösztönözni, hogy az alapellátást nyújtók igyekezzenek a szakellátásba történő
beutalás nélkül már az alapellátásban ellátni a betegeket.
A vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
A 24-25. §-hoz és 28. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az alapellátás célját és feladatait, valamint a foglalkozás-egészségügyi
ellátás feladatait a javaslat szerint az egészségügyi alapellátásról szóló törvény fogja
meghatározni az Eütv. helyett, szükséges az erre utaló szabály elhelyezése az Eütv.-ben.
Azon Eütv.-beli szabályok hatályon kívül helyezése is szükséges, amelyeket a javaslat az
egészségügyi alapellátásról szóló törvényben kíván szabályozni.
A 26-27. §-hoz
Az Eütv. módosítása előírná, hogy a települési önkormányzatok - az érintett egyéb szereplők
bevonásával, illetve a velük való együttműködésben - gondoskodjanak települési
egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról. A részletszabályokat miniszteri rendelet
határozná meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lépne
hatályba.
A 29. §-hoz
Technikai pontosítást tartalmaz a módosítás.
A 30. §-hoz
Az Öotv.-ben - a praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében - előírásra kerül, hogy a
finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzése érdekében is felhasználható.
Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a Kormány felhatalmazást kap arra,
hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
A 31. §-hoz
16
A háziorvosok és a települési önkormányzatok között kötött feladat-ellátási szerződések
egységesítése érdekében tartalmaz javaslatot a rendelési idő kialakítása, illetve az
önkormányzat fenntartási kötelezettsége körében.
A 32. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 33. §-hoz
Hivatkozást, illetve szövegezést pontosít az Öotv.-ben.
17