﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4884. számú
törvényjavaslat
Magyarország 2016. évi központi költségvetésének
megalapozásáról
Előterjesztő:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi ... törvény
Magyarország 2016. évi központi költségvetésének
megalapozásáról
I.	Fejezet
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása
1.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
módosítása
1.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési
üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló
törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az
államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1
százalékpontot érjen el.”
2.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az államadósság-mutató számításakor
nem kell figyelembe venni
a)	az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források utólagos
visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges
likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült
kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,
b)	a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt
kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő
adósságváltozást.”
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4/A. alcíme a
következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának
kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat a
keletkezésétől számított 2 évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az
államháztartásért felelős miniszter ezen időtartamon belül is engedélyezi, ha az adat
megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának,
illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h)
pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes
2
részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott
tájékoztatásra.
(3)	A központi költségvetés tervezése során keletkező adat - ide nem értve az Áht. 22. §
(3)-(5)	bekezdése szerinti adatokat - a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének
Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig nem nyilvános. Ezen
adatok megismerését az államháztartásért felelős miniszter ezen időtartamon belül is
engedélyezi, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás
finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását nem
veszélyezteti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 27. § (6) bekezdésében foglalt elutasítási ok nem áll fenn.”
4.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt, (1) bekezdés szerinti jövedelmet, a 39/A. §
(4)	bekezdés c) pontja szerinti értékpapírok hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek
nyereségét a (4) bekezdés szerint személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. A
jövedelem után az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg,
vonja le, fizeti meg és - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon -
vallja be az állami adóhatóságnak.”
(2)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a
számlatulajdonos részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról a számlavezető kifizetést -
ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is - teljesít. Az adó
alapja a kifizetett összeg, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található
értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az adó mértéke, ha
az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő
befizetés között eltelt idő
a)	kevesebb, mint 1 év, az adóalap 20 százaléka,
b)	legalább 1 év, az adóalap 10 százaléka.”
5.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 46. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 38. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”
6.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 14.
alcímmel egészül ki:
„14. Átmeneti rendelkezés
47.	§ A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel megállapított 39/B. § (2) és (4) bekezdését a 2015. július 1-jén és az azt
követően nyitott Stabilitás Megtakarítási Számlával összefüggésben keletkező
adókötelezettségére kell alkalmazni.”
3
7. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
a)	1. § b) pontjában a „2. § (1) bekezdés l) pontja” szövegrész helyébe az „1. § 12.
pontja” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha a költségvetési évre
előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme egyaránt
meghaladja a 3%-ot, a” szöveg
lép.
8. §
Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
3.	§ (2) bekezdése.
2.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
9.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett
módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató,
azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai létszámba nem számítható
be,”
10.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az
elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet
irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:
a)	a kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen
rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv
a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással
bír,
b)	a fejezetet irányító szerv feladatait
ba)	a központi kezelésű előirányzatok tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott
kivételekkel az államháztartásért felelős miniszter,
bb)	az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős
személy, testület,
bc)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a törvényben kijelölt kezelő szerv
látja el.
(2)	A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője
gyakorolja.”
4
11. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv - az Országgyűlés vagy a
Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító
szerv, a minisztérium és a kormányhivatal alapító okiratát és annak módosítását a
miniszterelnök - adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.
Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.”
12.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő
hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:)
„e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági
ellenőrzése,”
13.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek
címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.”
14.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat
tartalmaznak.”
15.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési
fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési
szervek - ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt -, valamint a területileg széttagoltan
működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet
egy címet.”
16.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
5
„(1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi
kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési kiadási
előirányzatai felhasználásának szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével
kiadott rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv
vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.”
17.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű
előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési
bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési
támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv
módosíthatja.”
18.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 32. §-a a következő h) ponttal egészül
ki:
(A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások
tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti
előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:)
„h) a jegybanki alapkamat előző évi átlagától függő költségvetési kiadás.”
19.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3)
bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a Kormány irányítása alá
tartozó fejezetek között történik, és a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a
Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli és az ilyen fejezetek közötti előirányzat-
átcsoportosításhoz.”
20.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet
irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez,
az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez,
valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, ha az részben
vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre, költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki.
Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az
érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, - többségi állami tulajdonban álló gazdasági
társasághoz történő kirendelés esetén - a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja.
6
(2)	A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való
összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány
rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.”
21.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést,
pótbefizetést és támogatást - a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével -
a)	a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi
költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok
terhére,
b)	az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján
teljesíthet, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - a Vtv. 3. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a
kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter - előzetes jóváhagyásával. A
jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások
versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.
A b) pont szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási
előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4)
bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell
csoportosítani.”
22.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 52/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„52/A. § A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a
folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni. Ettől a Kormány egyedi határozata
és a támogatási szerződés rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő
időpontot is megállapíthat.”
23.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ellenőrzés kiterjedhet a kedvezményezett által a támogatott tevékenység
megvalósítására kötött szerződésben részes olyan felekre is, akik a támogatási jogviszony
teljesítésében közvetlen módon közreműködnek.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A kedvezményezett és az (1a) bekezdés szerinti szerződő felek kötelesek a
költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást
ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési
munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok,
bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a
helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett vagy az (1a) bekezdés szerinti szerződő fél az
7
ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást
visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.”
24.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54/B. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi
határozata alapján nyújtott támogatás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a támogatási
igény benyújtóján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján
támogatásra jogosult személyt, a támogatási igény célján a törvény, kormányrendelet vagy a
Kormány egyedi határozata alapján nyújtott költségvetési támogatás célját kell érteni.”
25.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. alcíme helyébe a következő
rendelkezés lép:
„45/A. A kincstári ellenőrzés
68/B. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi
önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv
a)	számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,
b)	a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű
teljesítésének,
c)	az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének
vizsgálatára terjed ki.
(2)	A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)-(5)
bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.
(3)	A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.”
26.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen,
hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan
teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírsággal sújtható.”
27.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a)	1. § 10. pontjában az „a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a 11.
pontban meghatározott fejezetek kivételével” szövegrész helyébe az „a 11.
pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi
fejezete” szöveg,
b)	5. § (2) bekezdésében az „A központi költségvetés többletének felhasználásáról,
hiányának” szövegrész helyébe az „Az államháztartás központi alrendszerében a
költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány” szöveg, az „a hiány”
szövegrész helyébe az „a költségvetési hiány” szöveg,
8
c)	6. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „alapján vállalt árfolyam-
garanciából” szövegrész helyébe a „szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból”
szöveg,
d)	9. § a) pontjában a „megszüntetése,” szövegrész helyébe a „megszüntetése,
ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat
kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,” szöveg,
e)	9/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „f)” szövegrész helyébe az „a) és f)”
szöveg,
f)	9/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogkört” szövegrész helyébe a „hatáskört”
szöveg,
g)	9/A. § (4) bekezdésében az „az irányítási jogkör” szövegrész helyébe az „a 9. §
b)-i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör” szöveg,
h)	10. § (4a) bekezdésében a „törvény, kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az
alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet” szöveg,
i)	10. § (5) bekezdésében a „szerv feladatai” szövegrész helyébe a „szerv
szervezetét, feladatai” szöveg,
j) 14. § (1) bekezdésében a „(fejezetrend) állapítja meg.” szövegrész helyébe az
„állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek
fejezetrendet képeznek.” szöveg,
k) 24. § (3) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester
február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a
naptári év kezdetéig nem fogadta el,” szöveg,
l) 45. § (1) bekezdésében a „kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti
meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló” szövegrész helyébe a „kijelölt
tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti
meghatalmazott” szöveg,
m) 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Költségvetési támogatás abban az
esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója” szövegrész helyébe a
„Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki” szöveg,
n) 54/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „a testület” szövegrész helyébe az „a testület
megnevezésére,” szöveg,
o)	63. § (1) bekezdés h) pontjában a „közreműködnek,” szövegrész helyébe a
„közreműködnek, és” szöveg,
p) 105. § (3) bekezdésében a „módosítására irányuló kérelem” szövegrész helyébe a
„módosítása” szöveg,
q) 109. § (1) bekezdés 4. pontjában a „követelményeket” szövegrész helyébe a
„követelményeket, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító
szervet” szöveg,
r) 109. § (1) bekezdés 28. pontjában a „miniszter irányítása” szövegrész helyébe a
„miniszter által vezetett minisztérium, az irányítása” szöveg,
s) 109. § (1) bekezdés 29. pontjában a „miniszter irányítása” szövegrész helyébe a
„miniszter által vezetett minisztériumról, az irányítása” szöveg,
9
t) 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „szabályait,” szövegrész helyébe a
„szabályait, a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos bejelentési,
adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása, késedelmes,
hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság
mértékét és kiszabásának elveit,” szöveg,
u) 109. § (5) bekezdésében a „kiadási” szövegrészek helyébe a „költségvetési
kiadási” szöveg
lép.
28.	§
(1)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a)	9. § b) pontjában az „alapító okiratának kiadása,” szövegrész,
b)	11. § (7) bekezdésében az „a megszüntető okirat közzétételére,” szövegrész,
c)	15. § (7) bekezdésében az „és az igazgatási szervek” szövegrész,
d)	46. § (3) bekezdésében az „általános” szövegrész.
e)	50. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezet esetén” szövegrész,
f)	57. § (3) bekezdésében a „legkésőbb a költségvetési év október 15-éig”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a)	15. § (5) bekezdése,
b)	23. § (1) bekezdése,
c)	28/A. § (4) bekezdése,
d)	63. § (1) bekezdés i) pontja,
e)	104. § (5) és (6) bekezdése,
f)	105. § (2) bekezdése,
g)	105/A. § (2) bekezdése,
h)	105/B. § (1) bekezdése,
i)	109. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja.
II.	Fejezet
A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó további
törvénymódosítások
3.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
29.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-a a következő (10a)
bekezdéssel egészül ki:
10
„(10a) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7)
bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a
nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-
szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek
során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő
engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló
határidőt minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami
adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.”
30.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri
rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés
keretében valamennyi szerencsejáték szervező által kialakított és elfogadott
játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.”
31.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30/A. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti
totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó
minimum hányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és
elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek
hiányában az állami adóhatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.”
4.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
32.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
„w) - az a)-v) pont eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatóság az általa
vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalmának részét
képező adatok és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés ideje tekintetében.”
5.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
33.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
11
„f) a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos
költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;”
34.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésében a „szolgálatfüggő nyugellátást” szövegrész
helyébe a „nők korhatár alatti nyugellátását” szöveg lép.
35.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
a)	4. § (3) bekezdés c) pont 3. alpontja,
b)	5. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja.
6.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
36.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2015.”
szövegrész helyébe a „2017.” szöveg, a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép.
7.	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
37.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1a) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez,
valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz
kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi:
a)	vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi
fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása, és
b)	nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési
együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. § (4a)
bekezdésben meghatározott források felhasználásával.”
38.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (4a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4a) A 2. § (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó, nemzetközi fejlesztési együttműködési
célú tevékenységhez szükséges forrásokat 2014. évben az állam a központi költségvetés
terhére, a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül közvetlenül biztosítja az Eximbank
részére. 2014. évet követően a központi költségvetésről szóló törvény külön előirányzata
12
tartalmazza az Eximbank 2. § (1b) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez szükséges
forrásokat.”
8.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
39.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt
feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:]
„b) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,”
(2)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdése a következő c)-j) ponttal egészül ki:
[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt
feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:]
„c) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat
szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
d)	a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális
örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
e)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült
régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a
helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
f)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek
ellenőrzésében,
g)	gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai
együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme
érdekében,
h)	részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek
koordinálásában és szakmai támogatásában,
i)	muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani
központként évente legalább kétszer módszertani műhelygyakorlatot szervez
ia)	restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval
egybekötve,
ib)	gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjtemény-feldolgozási és digitalizálási
tevékenység körében,
ic)	múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális
intézmények közművelődési szakemberei számára, valamint
j) évenként legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő
muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.”
13
40.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 66. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a
65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
„l) évente egy alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos
információs szakmai műhelynapot szervez a megye könyvtárosai számára.”
41.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megyei hatókörű városi múzeum támogatása terhére biztosítani kell
intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember
szakmai továbbképzését.
(5a) A megyei könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár támogatása terhére biztosítani
kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros
szakember szakmai továbbképzését.”
42.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a
„múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően” szöveg lép.
9.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
43.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdése a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett
támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a
közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja
szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget
mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a
tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő
támogatás nélkül nem haladhatja meg a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott
összeget.”
10.	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
44.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként, reklámközvetítőként vagy
reklám közzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, a
14
reklámközvetítésre, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed
ki.”
45.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 3. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) reklámközvetítés: reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám
közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem
értve a reklámszolgáltatási tevékenységet,
i)	reklámközvetítő: reklámközvetítést végző természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet,”
46.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény a következő 5/A-5/E. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Ha a reklám közzétételére irányuló szolgáltatás vásárlása reklámközvetítőn
keresztül történik, a reklámközvetítésre vonatkozó szerződést és a reklám közzétételére
irányuló szerződést írásba kell foglalni.
(2)	A reklámközvetítő a reklámozó nevében a reklám közzétételére irányuló szerződés
megkötésére nem jogosult.
(3)	A reklám közzétevője legkésőbb a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötését
követő hónap utolsó napjáig és a reklámozó felhívására beszámol a reklámozónak a reklám
közzétételének körülményeiről. Ha a reklám terjesztési feltételeinek módosítására van
szükség, a reklám közzétevője előzetesen értesíti a reklámozót. A reklám terjesztési
feltételeinek módosításához a reklámozó beleegyezése szükséges. A reklám közzétevője a
végrehajtott változtatásokról beszámol a reklámozónak.
(4)	Ha a reklám közzétételére vonatkozó szerződés a reklámközvetítő közvetítésével került
megkötésre, a reklám közzétevője a (3) bekezdés szerinti értesítési és beszámolási
kötelezettségének a reklámközvetítő értesítésével vagy a reklámközvetítő számára történő
beszámolással is eleget tehet.
(5)	A reklám közzétevője köteles a szolgáltatásról kiállított számlát közvetlenül a
reklámozó nevére kiállítani.
5/B. § (1) A reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a
reklámközvetítés során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve
vagy közvetlenül - a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül - ajándékot,
árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el.
(2)	A reklámközvetítő a reklámozótól díjra jogosult, amelynek mértéke a reklám
közzétételi díjának 15%-a.
5/C. § (1) Az a reklámszolgáltató, aki a reklám közzététele tekintetében tervezési,
tanácsadási vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására - ide nem értve a
reklámközvetítést - vonatkozó szolgáltatást nyújt, a reklám közzétételére alkalmas eszközzel
rendelkező személytől ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más
juttatást nem fogadhat el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató és a reklámközvetítő köteles tájékoztatni az
általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét arról, ha
15
a)	a reklámszolgáltató, illetve a reklámközvetítő vagy a többségi befolyása alatt álló
gazdálkodó szervezet tulajdoni részesedéssel rendelkezik a reklám közzétételére alkalmas
eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetben, vagy
b)	a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezet rendelkezik
tulajdoni részesedéssel az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban, reklámközvetítőben.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie
a)	annak a gazdálkodó szervezetnek a nevére, amelyben az (1) bekezdés szerinti
reklámszolgáltató, reklámközvetítő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy
b)	annak a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetnek a
nevére, amely az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban, reklámközvetítőben tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, és
c)	a tulajdoni részesedés mértékére.
5/D. § A reklámközvetítő nem minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
szerinti kereskedelmi ügynöknek.
5/E. § Az 5/B. § és az 5/C. § (1) bekezdésének megsértése esetén a fogyasztóvédelmi
bírság összege az elért vagyoni előny tízszerese. A fogyasztóvédelmi bírságot azzal szemben
kell kiszabni, akinél a vagyoni előny jelentkezik.”
11.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
47.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak,
balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának
keretösszegeit.”
48.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „nyilvántartott”
szövegrész helyébe a „minősített” szöveg lép.
12.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
49.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a
„2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.
13.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
16
50. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a)	60. § (2) bekezdésében a „szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak
módosítását” szövegrész helyébe a „minisztérium szervezeti és működési
szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között” szöveg,
b)	71. § (1) bekezdésében a „szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési
szabályzata határozza meg, amelyet” szövegrész helyébe a „szervezeti és
működési szabályzatát” szöveg,
c)	73. § (1) bekezdésében a „szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési
szabályzata határozza meg, amelyet” szövegrész helyébe a „szervezeti és
működési szabályzatát” szöveg
lép.
51.	§
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a)	60. § (1) és (3) bekezdése,
b)	70. § (4) bekezdése,
c)	71. § (2) bekezdése,
d)	72. § (2) bekezdése,
e)	73. § (2) bekezdése.
14.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása
52.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013.
évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §, a 4. §, az 5. §, a 10. §, a 11. § (3) bekezdése és a 24. § i) pontja 2017. január 1-
jén lép hatályba.”
15.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
53.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 20. alcíme helyébe a
következő rendelkezés lép:
„20. A halgazdálkodásból származó bevételek
63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel
a)	az állami halász- és horgászjegy díja,
b)	a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,
c)	a turista állami horgászjegy díja,
17
d)	a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.
(3)	Az aktuális költségvetési törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására
évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:
a)	halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
b)	őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó
gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,
c)	védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,
d)	természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
e)	új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
f)	természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
g)	halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve
h)	halászati őrzés támogatása, fejlesztése,
i)	a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak
támogatása,
j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,
k) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok
szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,
l)	horgászturizmus fejlesztése,
m) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve
horgászversenyek és a versenysport támogatása,
n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében
tartandó rendezvények támogatása,
o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a
tudatformálás támogatása,
p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,
q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának
támogatása,
r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási
szaktanácsadás igénybevételének támogatása.
(4)	Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság országos
illetékességű szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:
a)	az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,
b)	országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,
c)	halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve
d)	halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások
okozta károk elhárítása.”
16.	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
18
54.	§
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(10) A 77. § (1) és (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.”
55.	§
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) bekezdésében a „2016.” szövegrész
helyébe a „2017.” szöveg lép.
17.	A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius
segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény módosítása
56.	§
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius
segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép
hatályba:
„(1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási
tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a
külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az a központi költségvetésben fejezeti kezelésű
előirányzatként kell megtervezni.”
18.	A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény módosítása
57.	§
A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény
a)	6. §-ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/A. § (2) bekezdését
megállapító rendelkezése az „amely legalább 15%-kal meghaladja” szövegrész
helyett az „amely legalább 10%-kal meghaladja” szöveggel, a „kétheti átlagos”
szövegrész a „heti átlagos” szöveggel,
b)	7. §-ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/E. § (4) bekezdését
megállapító rendelkezése a „dohánytermék-értékesítéséből származó teljes
árbevételétől” szövegrész helyett az „által az adott időszakban a
dohánykiskereskedelmi-ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől”
szöveggel,
c)	12. §-ában a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/E. §-át megállapító
rendelkezése a „2015. augusztus 31-én” szövegrész helyett a „2015. október 31-
én” szöveggel
lép hatályba.
19
58. §
A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A 2. § (2) és (3) bekezdése, az 5-7. §, a 9-12. §, a 14. §, a 17. § (3)-(7) bekezdése és a
19.	§ 2015. november 1-jén lép hatályba.”
III.	Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
59. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 4. § és a 6. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 29. §-31. §, a 44. §-46. § e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép
hatályba.
(4)	A 9. §, a 33. §, a 35. §, a 39. §-43. § és az 53. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
20
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5)
bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak
megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít,
amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló
törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen
kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban
foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az I. Fejezethez
Az 1. §-hoz, a 2. §-hoz, a 7. §-hoz és a 8. §-hoz
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban:
Gst.) 4. § (2) bekezdésében rögzített szabály alapján az államadósság nominális értéke az
infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben
nőhet egy adott költségvetési évben. Ez az adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek,
amelyben született, amikor is a gazdaság teljesítménye jóval gyengébb, az infláció mértéke
pedig jóval magasabb volt. A magyar gazdaságban azonban korszakváltás történt: a
várakozásokat is meghaladó gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció időszaka
köszöntött be. Ilyen körülmények között a szabályból következő hiány olyan
egyenlegjavulást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul
visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna. Ezért annak új, az
Alaptörvénnyel összhangban álló meghatározása indokolt.
A javasolt módosítás által a korábbi szabály csak a jegybank (3%-os) inflációs célját
meghaladó pénzromlás és 3% feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb
más esetben legalább 0,1%pontos csökkenést kellene elérni. Ez nem jelenti azt, hogy az
adósságmutató csökkenése ennél ne lehetne nagyobb, sőt ennél jóval nagyobb mértékű
csökkenésre fog sor kerülni az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú
költségvetési hiánycél elérése által.
A 3. §-hoz
Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai
jelentőségű adatok részletes, ügylet szintű analitikája - addig az időpontig, amíg azok alapján
finanszírozási ügylet várható -, az adósság kezelésének külső befolyástól mentes ellátása
érdekében nem ismerhető meg, tekintettel arra, hogy a felelős költségvetési gazdálkodás
érdekében a lehető legkisebb költséggel és elfogadható kockázatok vállalásával történő
finanszírozás elérése a kívánatos. A finanszírozási terv teljeskörű megismerhetősége a piacot
olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb
költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és
aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. A rendelkezés
ugyanakkor továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság az államadósság alakulásáról és a
finanszírozási tervről és stratégiáról összevont tájékoztatást kapjon.
A módosítás emellett korlátozza azoknak a költségvetési tervezés során keletkezett
adatoknak a nyilvánosságát is, amelyeket a Kormány a központi költségvetésről szóló
törvény Országgyűlés számára történő benyújtásakor nem hoz nyilvánosságra. Ezek olyan, a
tervezés folyamata során keletkező háttérszámítások, tervezési adatok, amelyek
nyilvánosságra hozatala mind a külső befolyástól mentes tervezést, mind pedig az ország
pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. A módosítás lehetővé teszi ugyanakkor,
21
hogy az államháztartásért felelős miniszter engedélyével ezen adatok megismerhetők
legyenek, ha a korlátozást megalapozó körülmények nem állnak fenn.
A 4. §-hoz és a 6. §-hoz
A törvényjavaslat 2015. július 1-től átalakítja az ún. Stabilitás Megtakarítási Számlához
kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. A befektetés „feltörése” esetén az adó mértéke 1 éven
belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék (a hatályos
szabályozás szerint csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési
kötelezettség 16 százalék alá). A befektetésben tartás időtartamát befolyásoló adómérték
csökkentése lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági
vérkeringésbe. Az átalakítás eredményeként ugyanakkor az ilyen számlát a jövőben nyitó
magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válna a minimum 10 százalékos mértékű
adófizetési kötelezettség (az adó alapja változatlanul a kifizetett összeg).
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az új szabályokat a 2015. július 1-jétől megnyitott
számlák esetében kell alkalmazni, az ezen időpontot megelőzően nyitott számlákra a korábbi
szabályok vonatkoznak, vagyis 5 évet elérő befektetésben tartás esetén adófizetési
kötelezettség nem keletkezik.
Az 5. §-hoz
A Gst. kimondja, hogy Magyarországon egykulcsos társasági adó kerüljön bevezetésre. A
bevezetés dátuma 2014. évben 2016. január 1-jére módosult. A költségvetés jelenlegi
helyzetére figyelemmel azonban szükséges a hatályba lépés dátumának módosítása.
Tekintettel arra, hogy a hatályos társasági adó szabályok, például a társasági adóalanyok
számára elérhető adó- és adóalap-kedvezmények jelenleg is kedvező, vállalkozásbarát
környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése
a gazdasági élet szereplői számára jelentős hátrányt nem okoz. A törvényjavaslat szerint az
egykulcsos társasági adó bevezetésére 2020. január 1-jével kerül sor.
A 9. §-hoz és a 10. §-hoz
A törvényjavaslat fogalomhasználatot érintő szövegpontosításokat tartalmaz, valamint a
központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályok egyértelműsítésére irányul.
A statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott módszertan
szerint számított mutató. E módszertan szerint a statisztikai állományi létszámba a
közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatottakat is be kell számítani, ami a
költségvetési szervnél a költségvetési szerv közfeladata (alapfeladat) ellátásához szükséges
létszámára vonatkozó reális számbavételt, és így az Áht.-ban az e mutatóhoz kapcsolódóan
meghatározott jogkövetkezmények érvényesülését contra legem kizárja. Ennek érdekében
szükséges, hogy a statisztikai állományi létszámot az Áht. a Központi Statisztikai Hivatal
által kiadott módszertan szerint számított korrigált mutatóként határozza meg.
A módosítás emellett a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok
mint az előirányzatok két típusa közötti különbséget teszi egyértelművé. A központi kezelésű
előirányzatok az állam nevében beszedendő olyan költségvetési bevételek és teljesítendő
olyan költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak, amelyek központi kezelést
igényelnek, e körben tehát főszabályként az az alapelv érvényesül, hogy a központi kezelés -
a szabályozás, az előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás, valamint a beszámoló
jóváhagyása - az államháztartásért felelős miniszter jogköre. Ettől eddig a központi
költségvetési törvény állapíthatott meg eltérést, tekintettel azonban arra, hogy az elmúlt évek
központi költségvetésről szóló törvényei ilyen eltérő szabályt nem tartalmaztak és a fejezetet
irányító szervek körét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.
(XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete határozza meg egységesen, a
módosítás ezt alapul véve pontosítja a hatályos szabályozást.
22
A 11. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az autonóm államigazgatási szervek, az önálló
szabályozó szervek és az Állami Számvevőszék alapító okiratát az Országgyűlés elnöke adja
ki, valamint azt, hogy az alapító okirat kiadására vonatkozó hatáskör nem delegálható.
A 12. §-hoz és a 13. §-hoz
Az irányítási jogkörökre vonatkozó szabályozás pontosítására irányuló módosítás.
A 14. §-hoz
A normaszöveg értelmezését segítő jogtechnikai pontosítás.
A 15. §-hoz
Az Áht. 15. § (2) bekezdése alapján a költségvetési szervek a fejezeteken belül önálló
címet alkotnak, mely szabálytól alacsonyabb jogforrási szintű jogszabály eltérést nem
állapíthat meg. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 72. § (2)
bekezdése azonban bármely jogszabály számára eltérést enged attól a rendelkezésétől, amely
szerint a központi hivatal az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetén belül önálló címet képez. Az Áht. és a Ksztv. között ezáltal előálló koherenciazavar
csak olyan értelmezéssel oldható fel, hogy a Ksztv. szerinti jogszabály csak törvény lehet,
alacsonyabb szintű jogszabály ugyanis ellentétes lenne az Áht. rendelkezésével, ami
önmagában alaptörvény-ellenességhez vezetne. A koherenciazavar megszüntetése érdekében
a törvényjavaslat a jelenlegi kormányrendeleti szintű szabályozást emeli törvényi szintre.
A módosítás lehetővé teszi, hogy ha azt nemzetbiztonsági szempontok alátámasztják, a
honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek ne jelenjenek meg önálló
címként a központi költségvetésről szóló törvényben. Hasonló szabályozást állapít a
módosítás a területileg széttagoltan működő költségvetési szervek vonatkozásában is.
A 16. §-hoz
A rendelkezés értelmezését elősegítő pontosító módosítás.
A 17. §-hoz
Az állami vagyon fejlesztése és az uniós források hatékony felhasználásának elősegítése
érdekében célszerű megteremteni - a költségvetési egyenleget nem befolyásoló -
rugalmasabb elszámolás lehetőségét.
A 18. §-hoz
Azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga
befolyásolja, nem tervezhetőek meg pontosan, mivel sem a központi költségvetés
tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert még a
jegybanki alapkamat előző évi átlaga. Tekintettel azonban arra, hogy a kifizetések teljesítése
törvényi kötelezettségen alapul, aminek akkor is eleget kell tenni, ha az eredeti költségvetési
kiadási előirányzat nem biztosít teljes egészében fedezetet, indokolt, hogy ezen kiadási
előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetőek legyenek.
A 19. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezeteket
érintő előirányzat-átcsoportosítás esetében nincs szükség az államháztartásért felelős
miniszter hozzájárulására.
A 20. §-hoz
Annak érdekében, hogy a források felhasználásáról, annak megalapozottságáról
megbízható információ álljon rendelkezésre, a törvényjavaslat megteremteni annak a
lehetőségét, hogy a költségvetési felügyelő kerülhessen kijelölésre azon, állami tulajdonban
23
álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy
beruházási projekteket kezelnek.
A 21. §-hoz
A számviteli és vagyongazdálkodási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében
szükséges rendezni a megbízás útján meghatalmazott tulajdonosi joggyakorlóknál lévő
gazdasági társaságok tőkejuttatásának rendjét.
A 22. §-hoz
A helyi önkormányzatok általában konkrét, rövidebb időtartamú feladatra vagy működési
célra kapnak támogatást, és számos esetben problémát okoz a támogatás felhasználásának
időtartama. A törvényjavaslat az Áht. 52/A. §-ának módosításával egyértelműsíti a
szabályozást.
A 23. §-hoz
A módosítás költségvetési támogatás felhasználásnak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat
pontosítja, uniós jogi kötelezettségekkel összhangban biztosítva annak jogi lehetőségét, hogy
a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése a kedvezményezett mellett a
költségvetési támogatás felhasználási céljának megvalósításában szerződéses félként részt
vevő személyekre is kiterjedhessen.
A 24. §-hoz
A jogalkalmazás egységesítését szolgáló pontosítás.
A 25. §-hoz
Jogtechnikai módosítás a szerkezeti egység helyes megjelölése érdekében.
A 26. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi
kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az
eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott
mértékű bírsággal sújtható. E módosítással a törvényszöveg tartalmi deregulációjára kerül
sor, a bírság mértékét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénnyel összhangban
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet fogja
meghatározni.
A 27. §-hoz
A törvényjavaslat az Áht. módosításával megteremti az összhangot a Magyar Fejlesztési
Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény rendelkezéseivel.
A módosítás kizárja a költségvetési szerv alapításának, átalakításának és megszüntetésének,
(és ennek keretében a költségvetési szerv alapító okirata, módosító okirata és megszüntető
okirata kiadásának) átruházását, illetve ezek tekintetében az irányító szerv hatásköre nem
korlátozható. Ezek ugyanis olyan irányítási hatáskörök, amelyek a hierarchikus irányítás
lényegi elemét képezik, így azok gyakorlása kizárólag az irányító szervhez köthető.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy csak a költségvetési szervet statuáló norma írhatja elő, hogy
a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik, továbbá jogtechnikai pontosításokat
tartalmaz.
A törvényjavaslat módosítja az önkormányzati költségvetési rendelettervezet benyújtásának
határidejét. A hatályos szabály, amely az önkormányzati költségvetési rendelet határidőit nem
fix időpontban, hanem a törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan állapította meg, nem állta
ki a gyakorlat próbáját, bebizonyosodott, hogy gyakorlati szempontból nem jó. Ha ugyanis a
központi költségvetésről szóló törvény nem a naptári év első napján lép hatályba, az
önkormányzati költségvetési tervezés és -rendeletalkotás időpontja is időben előrébb kerül,
24
ezért a törvényjavaslat a fix és a változó időpontot kombinálva javasolja megállapítani a
költségvetési rendelettervezet képviselő-testület számára történő benyújtásának határidejét
aszerint, hogy a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év
kezdetéig elfogadta vagy sem.
A törvényjavaslat a testületi döntéshez kapcsolódóan pontosítja a költségvetési
támogatásokra vonatkozó monitoring rendszerbe átadandó adatokra vonatkozó
rendelkezéseket.
A törvényjavaslat az Áht.-ban adott egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítását
szolgálja az alkotmányos végrehajtási jogalkotás érdekében.
A törvényjavaslat emellett jogtechnikai, szövegpontosító és értelmezést segítő módosítások
átvezetésére vonatkozik.
A 28. §-hoz
Az Áht. tartalmi deregulációját szolgálja az Áht. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül
helyezése. Ezek olyan szabályok, amelynek nem igényelnek törvényi jogforrási szintet, így
azok szabályozása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet
keretében alkotmányosan biztosítható.
A törvényjavaslat a megszüntetett Összefogás az Államadósság Ellen Alapra vonatkozó
rendelkezés hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, egyértelművé teszi a költségvetési
szervek vállalkozási tevékenységéből származó befizetési kötelezettség mértékét,
egyértelműsíti, hogy a társadalombiztosítási alapok költségvetéséven csak központi hivatali
szervek működnek, valamint emellett jogtechnikai pontosításra irányul.
A II. Fejezethez
A 29. §-31. §-hoz
A törvényjavaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Szjtv.) 11. § új (10a) bekezdésének beiktatásával a nemzetközi
együttműködésben szervezett, sorsolásos elemmel kiegészített totalizatőri rendszerű
lóversenyfogadás esetén lehetővé teszi a nyeremény-igénylés 90 napos jogvesztő
határidejétől való eltérést abban az esetben, ha nyeremény-átvételi határidőt a szervezők a
közösen kialakított, valamennyi szervezőre irányadó játékszabályokban az Szjtv.-től eltérően,
de minimum 60 napos időtartamban határozzák meg.
A törvényjavaslat a nemzetközi együttműködésben szervezett, sorsolásos elemmel
kiegészített totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás sorsolásos elemének engedélyezéséhez
szükséges törvényi rendelkezést biztosítja a 27/A. § új (7) bekezdésének megállapításával.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a nemzetközi együttműködésben szervezett, sorsolásos
elemmel kiegészített totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén az eltérést az Szjtv.
30/A. § (1) bekezdésének a nyereményalap legalább 68%-ának nyereményekre fordítását
előíró rendelkezésétől abban az esetben, ha a részt vevő szervezők a közösen kialakított
játékszabályokban a 68%-os minimumtól eltérő, de minimum 62%-os küszöbértéket
határoznak meg.
A 32. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja alapján a nyilvántartásból a természetes személyre
vonatkozó adatok közül a közhiteles hatósági nyilvántartást vezető szervek jelenleg nem
jogosultak adatot igényelni a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, így az általuk végzett
nyilvántartásvezetéshez szükséges adathoz csak a hosszabb eljárási időt igénylő belföldi
jogsegély megkeresés útján juthatnak hozzá, ami ezáltal esetleges, hiszen erre is többségében
abban az esetben kerül sor, ha a nyilvántartásukban szereplő valamely adat változásáról
25
tudomásunk van. A közhiteles nyilvántartás azonban nem alapulhat a valóságnak meg nem
felelő adatokon, így pl. nem tartalmazhat elhunyt vagy a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból más okból kikerült személyre vonatkozó adatot, ha annak jogszabályi
feltételei nem adottak, ezért a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-ának módosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat oly
módon, hogy valamennyi közhiteles hatósági nyilvántartást vezető szerv valamennyi olyan
adatot jogosult legyen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelni, amelyet törvény
alapján egyébként is jogosult kezelni.
A 33. §-35. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi bevételeire vonatkozó rész módosítása szükséges,
figyelemmel a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat változásaira.
A 36. §-hoz
A bányászati ágazati szabályozás keretében a törvényjavaslat a tájrendezésre vonatkozóan
megállapított határidőket módosítja.
A 37. §-hoz és a 38. §-hoz
Jogtechnikai pontosító javaslat.
A 39. §-42. §-hoz
A 2013. és 2014. évben miniszteri rendelet szabályozta az önkormányzati támogatások
igénybevételének és felhasználásának szabályait, amelynek felhatalmazó rendelkezése a
központi költségvetésről szóló törvényben szerepelt. Az Áht. költségvetési támogatásokra
vonatkozó szabályai 2015. január 1-jével jelentősen módosultak, amely alapján miniszteri
szintű végrehajtási rendelet megalkotására már nincs lehetőség. A támogatások
felhasználására vonatkozó szakmai szabályok így - átmeneti szükségmegoldásként - a
központi költségvetésről szóló törvény 2. és 3. mellékletében kaptak helyet.
A központi költségvetésről szóló törvény szabályozási tárgykörétől idegen szakmai
szabályokat a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényben nem lehet
megjeleníteni, ezért a megyei hatókörű városi múzeumok esetében a módszertani
műhelygyakorlatokra és a helyszíni bejárásokra, a megyei könyvtárak esetében az
információs szakmai műhelynap megszervezésére, valamint mindkét intézménytípus esetében
a továbbképzési kötelezettségre vonatkozó szabályozás a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben kap
helyet.
A 43. §-hoz
Jelenleg a mozgóképről szóló törvény határozza meg a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. letéti
számlájára egy adott év során teljesíthető befizetések maximális összegét. Tekintettel arra,
hogy a letéti számlára teljesített befizetések után társaságiadó-kedvezmény vehető igénybe, a
keretösszeg megállapítása hatással van a költségvetés társasági adóból származó bevételének
alakulására. Költségvetési kihatása és éves jellege miatt a törvényjavaslat alapján az ágazati
törvény helyett a központi költségvetésről szóló törvény rögzítené a letéti számlára adott
évben befizethető maximális összeget.
A 44. §-46. §-hoz
A törvényjavaslat kiterjeszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény hatályát a reklámközvetítésre. Az értelmező
rendelkezések pedig kiegészítésre kerülnek a reklámközvetítés és a reklámközvetítő
fogalmával.
A reklámközvetítési tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet a reklám közzétevője (jellemzően a
26
médiaszolgáltató) számára járó ellenérték után - ha a reklámközvetítő teljesíti a szerződésben
kikötött médiavásárlási vállalásait - a reklám közzétevőjétől az adott időszak, jellemzően év
végén ún. bónuszt, azaz visszatérítést kap, amely a közzétevő reklámbevételének 5-20%-át is
kiteheti. A bónuszrendszer azonban - annak piactorzító hatása miatt - káros. A
reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket (sales house) részesítik előnyben,
azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg és nem
feltétlenül a hirdetői elvárások szerint; így a reklámozótól származó források elköltését nem
elsősorban a hirdető, azaz a reklámozó, hanem a reklámközvetítő érdeki határozzák meg. A
fentiekre tekintettel a törvényjavaslat elsődleges célja a reklámközvetítői tevékenység
átláthatóbbá tétele. A törvényjavaslat ennek érdekében a gazdasági reklámtevékenység
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításával a
reklámközvetítők által kapott bónuszokat (visszatérítéseket) kívánja eltörölni.
A 47. §-hoz és a 48. §-hoz
A 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslat szerkezetéhez igazodva jogtechnikai
jellegű módosítások.
A 49. §-hoz
A minősített adatok kezelésére vonatkozó engedély és a minősített adat kezelésére szolgáló
elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedély megszerzéséhez, továbbá a
nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételek
biztosítása érdekében indokolt hosszabb felkészülési idő biztosítása a jogalkalmazóknak.
Az 50. §-hoz
A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a szervezeti és
működési szabályzat állapítja meg, amelyet az irányító szerv ad ki. A szervezeti és működési
szabályzatra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Áht. határozza meg, így csak az ettől
eltérést kell törvényi szinten kimondani.
Az 51. §-hoz
Az Ávr. rögzíti, hogy a kormányhivatal központi hivatal fejezeti jogosítványokkal
felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter
által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez ezért ennek külön
törvényben történő rögzítése nem indokolt.
A szervezeti és működési szabályzatnak a központi hivatalt illetve a kormányhivatalt
irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzétételi kötelezettség az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvényből következik, így annak külön törvényi rögzítése nem szükséges.
Az 52. §-hoz, az 54. §-hoz és az 55. §-hoz
A törvényjavaslat a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény egyes módosított
rendelkezéseinek későbbi időpontban történő hatálybalépését teremti meg.
Az 53. §-hoz
2014.	évben létrejött az „Állami halgazdálkodási feladatok támogatása” című fejezeti
kezelésű bevételi előirányzat, amelynek forrásoldalát a tárgyévben befolyó, forgalmazói
jutalékkal csökkentett állami horgászjegy díjak, az állami halászjegy díjak, valamint a
halgazdálkodási haszonbérleti és vagyonkezelési díjak képezik. A kedvezményezettek
gyorsabb forráshoz jutása a tárca szintjén megjelenő adminisztrációs terhek csökkentése
révén biztosítható, ezért szükséges az „Állami halgazdálkodási feladatok támogatása” fejezeti
kezelésű előirányzat bevételi forrását a 2016. évtől kezdődően támogatással kiváltani.
Az 56. §-hoz
Jogtechnikai pontosító javaslat.
27
Az 57. §-hoz és az 58. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok szervezéséhez
szükséges feladatok elvégzése a vártnál - ugyan minimális mértékkel, de - tovább húzódott,
továbbá néhány jogértelmezési kérdés pontosításának szükségessége is felmerült, a
vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépésének - kéthónapos - módosítására, továbbá
egyes rendelkezések pontosítására irányul a törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége.
A III. Fejezethez
Az 59. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezést
állapítja meg.
28