﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4886. számú törvényjavaslat
a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi
törvény
a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről
Az Országgyűlés a turisztikai, kedvtelési és sportolási célú, valamint a közlekedési
rendszerekhez kapcsolódó, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás hálózatokra és a rajta
folytatott tevékenységre vonatkozóan a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya
1.	§ A törvény hatálya
a)	a Magyarország területén található, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési
rendszerekre, a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységre,
valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,
b)	a Magyarország területén folytatott vasúti egyéb kötöttpályás közlekedést működtető,
illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre, valamint
c)	a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére és a létesítésével összefüggő jogokra és
kötelezettségekre
terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató
oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a
talaj szinttől számítva 120 cm;
2.	egyéb kötött pálya: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer
működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és
mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;
3.	egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó, a függővasút, kötélpálya és a
turisztikai hajtány;
4.	egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját
maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás,
valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;
5.	egyéb kötött pálya üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak működéséhez
szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének
biztosítása és műszaki felügyelete;
6.	egyéb kötött pálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely
az egyéb kötött pálya üzemeltetését végzi;
7.	egyéb kötött pályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer előírás szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért,
karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint vészhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;
8.	függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz,
amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy
árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;
9.	felső kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amelynek kötele két végpont között több
támaszon fut, és minden esetben vonszoló szerkezet közbeiktatásával vontatja a használókat,
1
jellemzően szilárd alapozással rendelkezik, helyéről nem mozdítható el és a szállító kötél
olyan magasan van vezetve, hogy a terheletlen vonszoló berendezés legalsó pontja a
terepszinttől, illetve az adott terület átlagos hóvastagságnak felső szintjétől legalább 2 m
magasságban van;
10.	hajtány: olyan, három- vagy többkerekű vasúti jármű, amelyet gépi vagy emberi erővel
hajtanak meg;
11.	kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz,
amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett
kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a
szállítást;
12.	sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját
kerekein mozog úgy, hogy a jármű önerejéből haladni egyébként nem képes, vontatását egy
vagy több kötél végzi, amelynek hajtó gépezete nem a jármű, hanem a pálya szerkezetének
tartozéka;
13.	sífelvonó: olyan, sportolást elősegítő alsó vagy fej feletti (felső) kötélvezetésű közlekedési
eszköz, amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra
felfüggesztett vontató függeszték, vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés
segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja.
A sífelvonók lehetnek alsó és felső kötélvezetésűek;
14.	szervezet: a jogi személy és az egyéni vállalkozó;
15.	trolibusz kötött pályája: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának
szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és
légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;
16.	turisztikai hajtány: olyan, három- vagy négykerekű egyéb kötöttpályás jármű, amelyet
emberi erővel hajtanak meg. A turisztikai hajtány a turisztikai kézihajtány és a turisztikai
sínbicikli, lábhajtány. Turisztikai kézihajtány az a turisztikai célból - tehát nem a vasúti
pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett
hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi erővel hajt meg. Turisztikai sínbicikli,
lábhajtány az a turisztikai célból üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa lábbal
hajt meg.
3.	Az egyéb kötöttpályás közlekedés igazgatásának szervezete
3.	§ Az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a
közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a vasúti közlekedési
hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) látja el.
II.	FEJEZET
4.	Idegen ingatlan használata
4.	§ (1) Az egyéb kötött pálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása
vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés
szükséges.
(2)	Ha az egyéb kötött pálya létesítése a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott
országos törzshálózati vasúti pályát érinti, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a
pályahálózat-működtető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)
írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-
működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.
(3)	Ha az egyéb kötött pálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött
2
pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is
szükséges.
5.	§ (1) A trolibusz kötött pályájával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója - a
trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel - tűrni köteles, hogy a
trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség
vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő vezetéket, valamint az ehhez
szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el,
ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a
környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell
venni.
(2)	A sikló és a függővasút kötött pályájával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója
tűrni köteles, hogy az egyéb kötött pálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a
kötött pálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet,
jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa,
karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és
természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.
(3)	Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának
akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(4)	Az egyéb kötött pályát vagy a trolibusz kötött pályáját üzemeltető - az ingatlan
tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett - jogosult a kötött pályán és a kötött
pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá az egyéb kötött pályás
vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága,
üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet
eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet-
és természetvédelmi érdekek szempontjából.
III.	FEJEZET
AZ EGYÉB KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK
FELTÉTELEI
5.	Bejelentés
6.	§ (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet tevékenységének
megkezdését a közlekedési hatóságnál bejelenti.
(2)	A bejelentést tevő szervezet köteles a közlekedési hatóság részére a külön jogszabályban
meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(3)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles bejelenteni a
közlekedési hatóságnak, ha tevékenységét szüneteltetni kívánja vagy azzal felhagy.
(4)	A közlekedési hatóság a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
nyilvántartásba veszi és a tevékenység teljes ideje alatt kezeli.
6.	Műszaki engedély
7.	§ (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély)
szükséges
a)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az alsó kötélvezetésű sífelvonó kivételével -
a trolibusz kötött pályájának és az egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéséhez,
korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és
megszüntetéséhez, valamint
3
b)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő kötöttpályás jármű üzembe
helyezéséhez külön jogszabálynak megfelelően.
(2)	A műszaki engedélyt - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a közlekedési
hatóság adja ki.
7.	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága,
egyéb kötöttpályás közlekedési szabályzatok
8.	§ Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői
utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá külön jogszabályban
meghatározottak szerint.
8.	Az egyéb kötött pálya üzemeltetőjének az egyéb kötöttpályás közlekedés
biztonságával kapcsolatos jogai és kötelezettségei
9.	§ (1) Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert
köteles üzembiztos állapotban tartani.
(2)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében
a)	az egyéb kötött pályás közlekedési rendszert igénybe vevő, illetve az egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági
rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk,
b)	az egyéb kötött pálya üzemeltetője a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli
esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a
veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,
c)	a személyszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a baleseti
károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel
rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint, alsó kötélvezetésű sífelvonó esetében
pedig legalább 2 millió forint,
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötött pálya
üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok
másolatának megküldésével.
(4)	Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával
összefüggő feladatkör betöltésére legalább egy, a külön jogszabályban előírt képesítéssel és
szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.
9.	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének
feltételei
10.	§ (1) A sífelvonó kezelő és egyéb kötött pályás üzemvezető munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön
jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető. Az egyéb kötött pályás
üzemvezetői munkakörre a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és
képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti
járművezetői gyakorlat szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: képzési
rendelet) hatósági alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállaló a képzési rendeletben foglaltak szerint köteles meghatározott időközönként
időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági vizsgát tenni.
4
(3)	Az alapképzést és időszakos oktatást nyújtó szervezetekre, valamint az alapképzésre és
időszakos oktatásra a képzési rendeletben foglaltakat - az ott meghatározott eltéréssel - kell
megfelelően alkalmazni.
(4)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóra a vasúti képzési rendelet
vasútszakmai oktatóra vonatkozó rendelkezéseit - az ott meghatározott eltéréssel - kell
megfelelően alkalmazni.
(5)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési vizsgabiztosra a vasúti képzési rendelet vasútszakmai
oktatóra vonatkozó rendelkezéseit - az ott meghatározott eltéréssel - kell megfelelően
alkalmazni.
11.	§ (1) A közlekedési hatóság
a)	az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató és vizsgabiztos nyilvántartásával
kapcsolatban megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás
jogerős befejezéséig,
b)	az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóra és vizsgabiztosra vonatkozó,
büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(2)	Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3)	Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a külön jogszabályban kijelölt vasúti
vizsgaközpont mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a
közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által
kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során
a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.
12.	§ Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges
képzést és vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont és a vizsgabiztosok kötelesek biztosítani,
hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára megkülönböztetés
nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A feltételek
fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.
10.	Turisztikai hajtányra vonatkozó rendelkezések
13.	§ (1) Turisztikai hajtánnyal közlekedni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
olyan egyéb kötött vagy vasúti pályán lehet,
a)	amelyen nincs vasúti közlekedés vagy a vasúti építmények építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemszünet
van,
b)	amelyen ellenirányú egyéb kötöttpályás közlekedés nincs, és az azonos pályán egy
irányban közlekedő járművek külön jogszabályban meghatározott módon történő
biztonságos közlekedése biztosított,
c)	amelynek - az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra,
az egyéb kötöttpályás közlekedési forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi
szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályairól szóló
miniszteri rendeletben meghatározott - kialakítása - így különösen lejtviszonyai, a pálya
íve, valamint a pálya állapota - lehetővé teszi a biztonságos használatot,
d)	amely esetében az egyéb kötött vagy vasúti pálya üzemeltetőjével (a pályahálózat-
működtetővel) szerződésben határozták meg a tevékenység folytatásának kereteit és a
tevékenység megkezdését és befejezését előzetesen bejelentették az egyéb kötött vagy vasúti
pálya üzemeltetőjének,
5
e)	amely esetében az egyéb kötött pálya üzemeltetője - munkaviszonyban vagy
munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban - legalább egy fő, hatósági vizsgát tett
turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy vasútüzem-vezetőt alkalmaz.
(2)	A turisztikai hajtánypálya a 24. § (2) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján
kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és magánutat.
(3)	A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a
turisztikai hajtány vezetőjére.
(4)	A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a
vasúti pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon
kioktatni.
(5)	A turisztikai hajtánypálya létesítésére, kijelölésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai
használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a pályára, a járműre és az
alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.
11.	A járművek üzembe helyezése
14.	§ A turisztikai hajtány, sikló és függővasút járművének üzembe helyezését a közlekedési
hatóság engedélyezi.
IV.	FEJEZET
12.	A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre
15.	§ (1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	a műszaki engedély kiadása,
b)	a képzési engedély kiadása, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az
alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak
ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet
végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával
rendelkezik-e,
c)	a siklók, sífelvonók, a függővasutak, az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, a
turisztikai hajtányok, az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a
szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági
engedélyekben foglaltaknak,
d)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás
közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése, továbbá
e)	mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet feladatkörébe utal.
(2)	A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.
(3)	Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles az ügy eldöntéséhez szükséges
adatokat, iratokat a közlekedési hatóság részére szolgáltatni.
16.	§ (1) A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel
kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa és az érintett
ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan
a)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és
megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,
6
b)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerrel szomszédos,
c)	a megvalósult egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi
hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt
hatásterületen fekvő
ingatlan.
(3)	A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével,
korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos másodfokú eljárásában nem
lehet ügyfél az, aki az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be
kérelmet.
(4)	A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével,
korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a
hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre
vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított
harminc napon belül adja ki.
(5)	Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési
rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és
megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban hat
hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a
kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti. A szakhatósági eljárás
ügyintézési határideje harminc nap.
(6)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer engedélyezésével kapcsolatos jogerős
határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(7)	A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonság körébe tartozó
feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv
kivételével - nem kérhet fel.
17.	§ (1) A műszaki engedély kiadására irányuló eljárás megindítására irányuló kérelem
elektronikus úton nem nyújtható be. A közlekedési hatóság által lefolytatott hatósági
eljárásban az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfél a közlekedési hatósággal
elektronikus kapcsolattartásra nem jogosult.
(2)	A hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a
kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet
az ügyfél által megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított nyolc
napon belül értesíti. Az eljárásban nem azonosítható ügyféllel szemben hirdetményi
kézbesítésnek van helye.
(3)	A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel
nem érintett rendelkezései tekintetében a döntés jogerőssé válik, ha kizárólag a döntés egyes
rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés
elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
18.	§ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az eljáró hatóság a szakértői vélemény
alapján hozott döntésben jogkövetkezményt állapít meg, egyéb kötöttpályás szakértőként (a
továbbiakban: szakértő) eljárhat
a)	az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jogosult szakértő,
b)	a mérnöki kamara által adott szakterületre engedélyezett, névjegyzékbe vett szakértő,
valamint
c)	az a személy, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány
7
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az
igazságügyi szakértő kivételével - a szakértői névjegyzékbe való felvételére irányuló
kérelmet nyújt be a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező-
és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben
meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara). A kérelemben meg kell
jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A szakértő a kamara által kiállított
hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll
vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)	A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés c)
pontja szerinti személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból
kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható
adat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)	A kamara az (1) bekezdés b) pontjában, a közlekedési hatóság az (1) bekezdés c)
pontjában foglalt esetekben, a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt
folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vasúti közlekedési szakértő
büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság
adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra
irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság vagy a kamara a
vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre
emelkedéséig kezeli.
13.	A hatósági ellenőrzés, bírság
19.	§ (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer, valamint a
trolibusz kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos
vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. Az egyéb kötött pálya üzemeltetője és
a trolibusz kötött pályájának üzembentartója (továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a
szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz,
létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.
Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető
figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat
vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el
vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot (a
továbbiakban: kötöttpályás bírság) szab ki.
(2)	A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles
megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és
tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés
8
során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti
biztonsági hatóság részére be kell mutatni.
(3)	Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság az
egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a
vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását
vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.
(4)	A közlekedési hatóság a trolibusz kötött pályájának üzembentartójával vagy a siklót,
sífelvonót, függővasutat üzemeltetővel szemben a kötött pálya engedély nélküli vagy az
engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata
esetén
a)	bírságot szabhat ki, és
b)	a kötött pálya átalakítását vagy a (4) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának
vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendeli el.
(5)	Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötött pálya
lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból
való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és
vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a
veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.
(6)	A bírság
a)	a trolibusz kötött pályájának üzembentartójával szemben 4 millió forintig,
b)	a siklót, sífelvonót, függővasutat üzemeltetővel szemben 1 millió forintig,
c)	a (3) bekezdésben meghatározott esetekben 2 millió forintig
terjedhet j ogsértésenként.
20.	§ (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb
kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén
a)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállalót a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a
munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági
vizsga letételéhez kötheti,
b)	felszólítja az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá
vont egyéb kötött pályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati
forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb
kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében egyébként indokolt.
(2)	A 19. § szerinti kötöttpályás bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül
szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a
cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A kötöttpályás
bírság ismételten is kiszabható.
14.	Adatvédelem, adatkezelés
21.	§ (1) A közlekedési hatóság jogosult a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló
személyes adatokat kezelni.
(2)	A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés
zavartalanságának biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása,
valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
9
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás
közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való
alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása,
valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.
(4)	A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az
érintett természetes személy az egyéb kötött pályát üzemeltető ügyvezetését, valamint az
egyéb kötött pályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.
22.	§ (1) E törvény felhatalmazása alapján a közlekedési hatóság mint adatkezelésre jogosult
szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja,
azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(2)	A 21. § (1) bekezdésében meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a
bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás
lefolytatása céljából továbbíthatók.
(3)	A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében
minősítésre jogosultnak minősül.
15.	Üzleti titok
23.	§ (1) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat vagy annak bármilyen szempont szerinti
feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.
(2)	Ha az eljárásban részt vevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a közlekedési
hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali
hatállyal történő megszüntetésére. Ha az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok
minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a közlekedési
hatóság végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik
fél számára történő rendelkezésre bocsátására.
(3)	A közlekedési hatóság (2) bekezdésben foglalt végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti
halasztó hatályú kérelem előterjesztésének a közléstől számított 15 napon belül van helye. A
kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül nemperes eljárásban határoz.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.	Felhatalmazó rendelkezések
24.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági
engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes
szabályait,
b)	a trolibusz felsővezetéki infrastruktúrájának létesítésével összefüggésben az idegen
ingatlanok igénybevételének részletes szabályait,
c)	a kötöttpályás bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság mértékére, továbbá a
megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,
d)	az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy
10
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos
tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat,
b)	a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét,
valamint az azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben,
c)	a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek és a rendszereken
közlekedő járművek műszaki engedélyezésének szabályait,
d)	a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő
munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti
vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre vonatkozó
szabályokat,
e)	a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságára és a biztonsági
szabályzatokra, az egyéb kötöttpályás közlekedési forgalom lebonyolítására és a hálózati
forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
f)	a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét,
valamint az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban
közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
17.
Hatálybalépés
25.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény létrehozásának legfontosabb oka az, hogy
a hatályos, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény elsődleges célja az
európai uniós jogszabályok átültetése volt, és ezáltal a kisebb jelentőségű kötött pályás
rendszerekre vonatkozóan nem került kidolgozásra a szabályozás megfelelő részletességgel,
hiszen ezek a kötött pályás tevékenységek jelentős különbségeket mutatnak. Ugyanakkor e
kötött pályás rendszerek a kedvtelési célú vagy turisztikai tevékenység keretében egyre
inkább teret nyernek, mint aktív pihenési formák, ezért indokolt a vasúti közlekedés
szabályozásától elválasztva, önálló törvényben rendezni az azokra vonatkozó
keretszabályokat.
Jelen törvényjavaslatban kerülnek meghatározásra e tevékenységeknek a szervezeti,
működési, biztonsági és műszaki keretei, természetesen a részletszabályokra vonatkozóan
alacsonyabb rendű jogszabályokra vonatkozó felhatalmazással. Továbbá e törvényben került
sor a trolibusz kötött pályájának szabályozására, mivel a trolibusz mint közúti járművel
történő közlekedés csak annyiban minősül kötött pályás közlekedési módnak, amennyiben
annak áramellátását biztosító felsővezetéke mint kötött pálya meghatározó jelentőségű.
Ezáltal részben a trolibuszra vonatkozó uniós vasúti szabályok hiánya, másrészt a vasúti
pályától mint hálózattól való számos eltérése okán e törvényjavaslatban nyer megfelelő
szabályozást e közlekedési mód.
A törvényjavaslat rendezi a kötöttpályás rendszerek engedélyezésének és hatósági
ellenőrzésének szervezetrendszerét is. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a közlekedési
hatóság látja el továbbra is ezeket a feladatokat, kisebb körben megfelelőségértékelő
szervezetek bevonását is lehetővé téve egyes műszaki feltételek tanúsítására. Az egyéb kötött
pályás tevékenység végzésének általános feltételei meghatározására elsősorban a rugalmas
szabályozás jellemző, a tevékenység végzésének viszonylag alacsony kockázatához mért
biztonsági feltételek meghatározásával. E törvény elfogadásával tehát az eddig számos
elemében egyáltalán vagy részletesen nem szabályozott egyéb kötött pályás tevékenység nyer
keretszabályozás formájában rendszert.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A § a törvény tárgyi és személyi hatályáról rendelkezik, eszerint a törvényjavaslat hatálya a
Magyarország területén található egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre terjed ki,
amelyek a következők: sífelvonók, sikló, a függővasút és a turisztikai hajtány. A
törvényjavaslat hatálya kiterjed továbbá a trolibusz felsővezeték engedélyezésére is.
A 2. §-hoz
A § a törvényjavaslat által használt fogalmakat sorolja fel.
A 3. § -hoz
A § az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekhez kapcsolódó állami feladatok közül az
igazgatási szervezeti rendszert mutatja be. Az egyéb kötöttpályás közlekedés igazgatásának
12
szervezete két szereplőből áll, a közlekedésért felelős miniszterből és a közlekedési
hatóságból, utóbbi feladatait a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el.
A 4-5. §-hoz
A tulajdonosnak a dolog használatára vonatkozó joga közérdekből korlátozható. Ilyen
korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat is, amely - tűrési kötelezettség meghatározásával -
lehetővé teszi a trolibuszt üzemeltető társaság számára, hogy a trolibusz felsővezetéke mellett
fekvő ingatlanokon a trolibusz közlekedést, illetőleg annak biztonságát elősegítő eszközöket
helyezzen el, és a szabad kilátást akadályozó fákat, cserjéket stb. eltávolítsa. Az elhelyezés, a
javítás és a karbantartás a környezet- és természetvédelmi érdek figyelembevétele mellett
történhet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egyéb kötöttpályás közlekedési
rendszerekhez tartozó tartókötél és gyengeáramú vezeték, az ehhez tartozó tartószerkezet,
jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére is.
Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának
akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A növényzet
eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet-
és természetvédelmi érdekek szempontjából.
A 6. §-hoz
Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési
hatóság által kiállított engedélyre. Ezeket a tevékenységeket kizárólag bejelentés alapján
lehet végezni. Azt, hogy a bejelentéskor milyen adatokat kell megadni a hatóság számára
ahhoz, hogy mind a tevékenységet végző szervezet, mind pedig maga a tevékenység jellege
mind pedig a tevékenység végzésének helye egyértelműen beazonosítható legyen, külön
miniszteri rendelet fogja meghatározni.
A 7. §-hoz
Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer - kivéve az alsó kötélvezetésű sífelvonó -
létesítéséhez, átalakításához stb. műszaki engedélyre van szükség, amelyet a közlekedési
hatóság ad ki. A műszaki engedély egyszerre építési engedély és járműengedély, mivel az
egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknél általában ezt a két kategóriát nem lehet
értelmezni.
Az alsó kötélvezetésű sífelvonó telepítése közelebb áll a mutatványos berendezések
összeszereléséhez és rögzítéséhez, így esetükben a mutatványos berendezéskhez hasonlóan
csak megfelelőségértékelő szervezet tanúsítására van szükség.
A 8. §-hoz
Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó alapvető műszaki-biztonsági
követelményeket miniszteri rendelet kell, hogy tartalmazza. A siklóra, sífelvonóra és a
függővasútra jelenleg is található ilyen szabályozás, mivel rájuk a kötélvontatású
személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról szóló
26/2003. (IV. 28.) GKM rendelet (ún.: OVSZ III.) tartalmaz alapvető követelményeket.
A 9. §-hoz
A § az egyéb kötöttpályás közeledési rendszer üzemeltetője számára állapít meg alapvető
jogokat és kötelezettségeket. Az üzemeltető köteles így az egyéb kötöttpályás közlekedési
13
rendszert üzembiztos állapotban tartani, az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert
használókat a biztonságos használat szabályairól kioktatni, továbbá felelősségbiztosítással is
kell rendelkeznie.
A 10-12. §-hoz
A §-ok az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős
munkavállalókra állapítanak meg alapvető képzettségi szabályokat, illetve a képzés
ellenőrzésével kapcsolatban rendezik a közlekedési hatóság teendőit. A képzési előírások
kizárólag arra irányulnak, hogy a biztonságos üzemeltetés megvalósuljon, a törvényjavaslat a
ma is működő képzési előírásoknál szigorúbb szabályozást nem valósít meg.
A 13-14. §-hoz
A §-ok az eddig általános szabályokhoz képest a turisztikai hajtányokra vonatkozó eltérő
rendelkezéseket tartalmazzák.
A 15-20. §-hoz
A §-ok a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörét, valamint a hatóság által alkalmazható
szankciók körét határozzák meg, kellő részletességgel, a jogbiztonság követelményének
figyelembevételével. E §-okban található meg a hatóság által alkalmazott szakértőkre
vonatkozó alapvető rendelkezések is. A §-ok rögzítik, hogy a hatóság eljárásában ki minősül
ügyfélnek, melyek a hatóság eljárásainál alkalmazott, Ket.-től eltérő határidők. Itt rögzíti a
törvény azt is, hogy a közlekedési hatóság kérelemére indult eljárásáért igazgatási-
szolgáltatási díjat kell fizetni.
A 21-22. §-hoz
A törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően pontosan szabályozza
-	a közlekedési hatóság által kezelhető adatok körét,
-	az adatkezelés célját, illetve feltételeit,
-	az adatok megismerhetőségét,
-	az adatkezelés időtartamát.
A 23. §-hoz
E § határozza meg az üzleti titok megtartására vonatkozóan a közlekedési hatóságra, valamint
azok alkalmazottaira irányadó - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez képest eltérő - rendelkezéseket.
A 24. §-hoz
E § tartalmazza a törvény végrehajtásához, illetőleg gyakorlati alkalmazhatóságához
szükséges rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat a Kormány és a
közlekedésért felelős miniszter számára.
A 25. §-hoz
E § rendelkezik a törvény hatálybalépéséről.
14