﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4888. számú törvényjavaslat
az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. május
2015.	évi ... törvény
az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai
közlekedési gyakorlat, valamint a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell
meghatározni.”
2.	§
A Kkt. 25/B. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető]
„d) a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi
rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a
gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.”
3.	§
A Kkt.
a)	2. § (5) bekezdésében az „a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése”
szövegrész helyébe az „a 11. § (2) bekezdése” szöveg,
b)	9/C. § (1) bekezdésében az „- amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri
rendelet eltérően nem rendelkezik -” szövegrész helyébe a „- ha a használati díjról szóló
miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik -” szöveg,
c)	19. § (4) bekezdésében az „a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek
üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a díj ellenében végzett
közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében
végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az
ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,
d)	47. § 22. pont 22.2. alpontjában az „az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi
személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban”
szövegrész helyébe az „a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás
áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás
személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról
szóló kormányrendeletben” szöveg,
e)	47. § 22. pont 22.3. alpontjában az „a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai
feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a
díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az
autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási
1
tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló
kormányrendeletben” szöveg,
f)	48. § (3) bekezdés b) pont 26. alpontjában az „a 33. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész
helyébe „a 21. § (3) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
4.	§
Hatályát veszti a Kkt. 33. § (4) bekezdése.
2.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
5.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
a)	9. § (5) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés b) ésf) pontja szerinti” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,
b)	9. § (5) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdés b) és j) pontja szerinti” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja” szöveg,
c)	9. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés b) és f) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,
d)	18. § (2) bekezdésében a „valamint a kormányzati portálon keresztül elektronikusan”
szövegrész helyébe a „valamint elektronikusan” szöveg,
e)	19. § (1) bekezdés n) pontjában az „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 9. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában” szöveg,
f)	21. § a) pontjában a „8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae) és ah) alpontjában” szövegrész
helyébe a „8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae) alpontjában” szöveg
lép.
3.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
6.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) ÖTÖDIK RÉSZE a
következő alcímmel, valamint 78/A. §-sal és 78/B. §-sal egészül ki:
„A víziutak, a meder, a parton lévő létesítmények, továbbá az országos közforgalmú
kikötők és az úszólétesítmények fejlesztésének megvalósítása
78/A. § (1) Fejlesztési közreműködőként a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az állami tulajdonon
megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el,
tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
(2)	A fejlesztési közreműködő felelős az építési munkák előkészítéséért. A fejlesztési
közreműködő a fejlesztés érdekében teljes körűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket
(így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt
vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve
vízjogi létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését
(beleértve különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közmű
2
kiváltást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A fejlesztési közreműködő
kivitelezési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri
tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az
üzemeltetési engedélyezési eljárás során.
(3)	A fejlesztési közreműködő az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a
fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre
bocsátó szervvel.
(4)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a
fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül
a)	a fejlesztési közreműködő által megvásárolt vagy kisajátított terület,
b)	az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett
eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút
kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb
eszköz).
(5)	Ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az állam tulajdonában és a fejlesztési közreműködőtől eltérő
vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény.
(6)	A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog
hajólajstromba történő bejegyzéséről a fejlesztési közreműködő gondoskodik. A fejlesztési
közreműködő a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági
határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A fejlesztési közreműködő
vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a
tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási
díjfizetési kötelezettség alól.
(7)	Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az
állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat,
a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő
munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a fejlesztési
közreműködő birtokába és használatába adni.
(8)	Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján
helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a fejlesztési
közreműködő és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés idejére, ezek
céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a fejlesztési
közreműködő megkeresésétől számított 60 napon belül.
(9)	A fejlesztési közreműködő az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és
eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a
fejlesztési közreműködő az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az
átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi
joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt
az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse
és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárások ellenérték nélkül
a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen
történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról
szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(10)	A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú
tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a fejlesztési
közreműködő átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási
megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából,
hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye.
(11)	A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében
megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi
3
önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a fejlesztési közreműködő
elszámolási kötelezettsége mellett.
(12)	Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a
tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon
nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően
szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti
elszámolást.
78/B. § (1) A fejlesztési közreműködő a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység
meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett
közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely
közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése
szükséges.
(2)	A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett
határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A
fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal
egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közmű kiváltására vagy
fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének
kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni a fejlesztési
közreműködővel. A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés
indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizetni, vagy a fejlesztési
közreműködő által létrehozott közművet, a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának
eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a fejlesztési
közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, a
közműkiváltás, illetve -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja
tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe adni azzal, hogy az általános forgalmi adó
tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései
alkalmazandóak. A közmű ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen akkor adható át a
tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy -fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges
mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű
szokásos piaci árát. Amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül
szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket
meghaladó közműkiváltással vagy - fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos köteles
megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a fejlesztési
közreműködő és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást
kötni.
(3)	Ha a tulajdonos neki felróható módon az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő
közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési
kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem
megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az
ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(4)	A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén
a fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai
képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.
(5)	A tulajdonost a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett -
vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.”
7.	§
(1)	A Vkt. 87. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
4
(E törvény alkalmazásában)
„4a. fejlesztési közreműködő: központi költségvetési és európai uniós támogatásból az állam
tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az
országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését, valamint ezekkel
összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat célzó
projektjavaslatok megvalósítójaként kormányhatározatban kijelölt NIF Zrt.;”
(2) A Vkt. 87. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„52. átadás-átvétel fordulónapja: a létrehozott, illetve megszerzett eszközök műszaki átadás-
átvételének napja, vagy engedélyköteles tevékenység alapján létrehozott, illetve megszerzett
eszköz esetén a használatbavételi, üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napja.”
4. A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény módosítása
8. §
(1)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény 158. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (1)
bekezdésében az „ , ennek elmulasztása esetén pótdíjat” szövegrész.”
(2)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény 442. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 117. §, a 132. § (1) bekezdése, a 133. §, a 134. §, a 135. § 2-4., 6. és 9-13. pontja, a
136. § (1) bekezdés 1., 4. és 5. pontja, a 136. § (2) bekezdés 3. pontja, a 137. § (2) bekezdése,
a 138. §-148. §, a 149. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 1., 2. és 4-6. pontja, a 150. §, a 47.
alcím, az 55. alcím, a 365. §-367. §, a 369. §, 370. § 1. pontja, a 375. §, a 418. §-421. § és a
422. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.”
(3)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény 442. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 151. § 1. és 2. pontja, a 155. §, a 157. § (3) bekezdése, a 158. § (1) bekezdése és (2)
bekezdés 2. pontja, a 258. § és az 54. alcím 2016. január 1-jén lép hatályba.”
5.	Záró rendelkezések
9. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 6. § és a 7. § az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
5
Általános indokolás
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.
törvény 158. § (1) bekezdése által módosított, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33/A. § (1) bekezdése alapján a használati díj megfizetésének
kötelezettsége nem egyértelmű. A díjfizetési kötelezettség egyértelmű megállapítása
hiányában közigazgatási hatósági eljárást lefolytatni, bírságot kiszabni nem lehet, ezért
szükséges a Kkt. 33/A. § (1) bekezdésének mielőbbi pontosítása.
A Kkt. 25/B. §-a alapján Magyarországon a külföldi rendszámú járművet belföldi honosságú
személyek általában nem használhatják, kivéve a törvényben konkrétan meghatározott
eseteket. A Kkt. nem tartalmaz különös szabályokat a gépjárműflotta-üzemeltető külföldi
rendszámmal rendelkező gépkocsijának Magyarországon honos személy számára történő
bérbeadásának, lízingbe adásának esetére. Figyelemmel arra, hogy a szabályozás nem
koherens a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben a gépjárműflotta-üzemeltetőre
vonatkozó szabályozásával, amely a regisztrációs adó megfizetését szabályozza a
Magyarországra bérbe vagy lízingbe adott jármű esetében is, ezért a szabályozás
egyértelműsítése érdekében a Kkt. 25/B. § (4) bekezdésének d) ponttal történő kiegészítése
szükséges. A módosítás önálló esetkörként szabályozva, általánosságban rendezi a
gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú járműveinek belföldi személyek általi
használatát a használat időtartamának korlátozása nélkül, vagyis azt akár 30 napon túl is
lehetővé téve. E körben a használhatóság egyetlen feltétele a regisztrációs adó gépjárműflotta-
üzemeltető általi megfizetésének igazolása.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
jogtechnikai pontosítások miatt indokolt.
Az állami tulajdonban lévő víziutak, a mederben és a parton lévő létesítmények, az országos
közforgalmú kikötők valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanok, továbbá az úszólétesítmények
európai uniós forrásból történő létesítése, beszerzése és fejlesztése érdekében a NIF Zrt. mint
az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködő státuszának törvényi szabályozása
vált szükségessé. A hajózási tárgyú projektjavaslatok érvényesítése kapcsán a NIF Zrt.
építtetői státuszának rendezése is indokolt, mivel a projektek megvalósítása során az
engedélyezési eljárásokban (vízjogi engedély, környezetvédelmi létesítési engedély
megszerzése), illetve eszközbeszerzés (pl. hajóbeszerzés) továbbá a közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjeként, vagy az azt követő szerződéskötés során a jogviszonyban szerződő félként
nevesíteni szükséges a fejlesztési közreműködőt. A szabályozási igény a víziközlekedésről
szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosításával teljesíthető.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A módosítás szövegpontosításra irányul.
a 2. §-hoz
A külföldi rendszámú járművek hazai használatának korlátozásával kapcsolatos törvényi
rendelkezések a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezései szerint
belföldi személy részére használati jogot biztosítanak a gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérelt
6
vagy lízingelt járművekre vonatkozóan. Ez a jog azonban a hatályos szabályozás tekintetében
bizonytalanságot okoz, amelynek megszüntetése indokolt.
A Kkt. 25/B. §-a módosításával egyértelművé kell tenni, hogy a hazánkban gépjárműflotta-
üzemeltetőtől bérleti vagy lízingszerződés és a hozzá tartozó regisztrációs adó megfizetése
mellett üzemeltetett külföldi rendszámú járműveket belföldi magánszemélyek időtartam
korlátozás nélkül jogosultak vezetni.
a 3. §-hoz
Jelen paragrafus jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
a 4. §-hoz
A Kkt. 33. § (4) bekezdése értelmében a Kkt. 21. § (3) bekezdésében kivételként
meghatározott szabályszegés elkövetését bizonyító felvételt is a külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő eszközzel lehet csak készíteni. Az ellentmondás
feloldása érdekében indokolt a Kkt. 33. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
az 5. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) jelenleg hatályos 9. § (5) bekezdés a) és b) pontja a 9. § (1) bekezdés f) és j) pontjára,
valamint a 9. § (6) bekezdése a 9. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozik, amely esetekben a 9.
§ (1) bekezdése a hivatkozott f) és j) pontot már nem tartalmazza. Mindezek alapján - a
jogtechnikai probléma feloldása érdekében - szükséges a Kknyt. 9. § (5) és (6) bekezdésében
a hivatkozások pontosítása. További jogtechnikai pontosítás indokolt a Kknyt. 18. § (2)
bekezdésében, a 19. § (1) bekezdés n) pontjában és a 21. § a) pontjában.
a 6. §-hoz
Az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és
javára fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt.-nek úgy is mint építtetőnek a
tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
A fejlesztési közreműködő felelős az építési munkák előkészítéséért, az erre irányuló
feladatokat a Vkt. részletesen rögzíti.
A törvényjavaslat továbbá azt is részletezi, hogy a fejlesztési közreműködő az általa
felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi
zárását követően hogyan számol el és a vagyonkezelés hogyan rendeződik az állami
tulajdonú, önkormányzati tulajdonú illetve más tulajdonában álló ingatlan vagy eszköz
esetében.
A fejlesztési közreműködő vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, továbbá
úszólétesítmények beszerzése esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése,
valamint törlése célszerűen díjmentesen történik.
A módosítás a fejlesztési közreműködőnek a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjével és
tulajdonosával a fejlesztési tevékenység során történő eljárását és elszámolását is rendezi. A
módosítás biztosítja továbbá a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy -fejlesztés
ingyenes átadásának lehetőségét is.
7
a 7. §-hoz
Az értelmező rendelkezések kiegészítésével a módosítás bevezeti a fejlesztési közreműködő
és az átadás-átvétel fordulónapjának fogalmát a Vkt.-ba. A „fejlesztési közreműködő”
fogalom bevezetése hivatott hangsúlyozni, hogy egyes projektek esetén - a vízügyi igazgatási
szervek fejlesztési feladatainak elvonása, felülírása nélkül - a NIF Zrt. is ellát fejlesztési
feladatokat.
a 8. §-hoz
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.
törvény módosítása.
a 9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
8