﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4889. számú törvényjavaslat
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a
kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. június

2015. évi ... törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a
kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról

1.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 57. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A felszámolási költségek a következők:)
,j) a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós
vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére
fordított, állam által megelőlegezett költségek.”
2.	§
A Cstv. 65. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet]
„d) olyan gazdálkodó szervezet esetében, amelynek működése katasztrófavédelmi,
természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontból tekinthető kiemelt jelentőségűnek, a c)
pont ca) és cb) alpontjában megjelölt időpontig”
[hirdetheti ki.]
3.	§
A Cstv. 67. § (9d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9d) Ha a (9b) vagy (9c) bekezdésben meghatározott célok érdekében szükséges, az állami
felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörű pályázattal értékesíti. Az állami
felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány
véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs
szükség a hitelezői választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános
értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be.”
4.	§
A Cstv. a következő 83/M. §-sal egészül ki:
„83/M. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi ... törvény) megállapított 65. § (2) bekezdés d)
pontjában foglaltakat a 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és
felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó - a
2015. évi ... törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos - 65. § (2) bekezdése szerinti
határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására,
1
felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz
történő benyújtására.
(2)	Ha a 2015. évi .... törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendelet
kihirdetésének időpontjában már csődeljárás vagy felszámolási eljárás van folyamatban, a
bíróságnak a rendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi
felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével
arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A
felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. §
szerinti díjbevétel és az 59. § (1) és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.”
5.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a következő 18. §-sal
egészül ki:
„18. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása
céljából [4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpont] indult kisajátítási eljárás esetén a kártalanítás
összegét csökkenteni kell a kisajátítást kérő vagy - arra hatáskörrel rendelkező - szervei által
a környezetkárosodás felszámolása, valamint a további környezetveszélyeztetés megelőzése
érdekében
a)	a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések (a
továbbiakban: környezeti kárelhárítási intézkedések) máshonnan meg nem térült igazolt
költségeivel, vagy - ha ez az érték a magasabb - a környezeti kárelhárítási intézkedések
következtében - a környezeti kárelhárítási intézkedések elvégzését közvetlenül megelőző
állapothoz képest - keletkezett forgalmi érték-növekmény máshonnan meg nem térült
összegével, valamint
b)	a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult - a
támogatás felhasználását közvetlenül megelőző állapothoz képest keletkezett - forgalmi érték-
növekmény máshonnan meg nem térült összegével.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti célból történő kisajátításnak nem akadálya, hogy a kisajátítási
eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő vagy annak - arra hatáskörrel rendelkező - szerve
részben vagy egészben elvégezte a környezetkárosodás felszámolását.”
6.	§
A Kstv. a következő 24/C. §-sal egészül ki:
„24/C. § A 18. §-ban foglalt esetben a kisajátítási eljárást a kisajátítást kérő kérelmére -
legfeljebb a környezeti kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra - fel
kell függeszteni. Az eljárást a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a környezeti
kárelhárítási intézkedések befejezését követően folytatni kell. Ha a kisajátítást kérő a
környezeti kárelhárítási intézkedések befejezését megelőzően vagy azzal egyidejűleg nem
kérte az eljárás folytatását, a környezeti kárelhárítási intézkedések befejezését köteles a
kisajátítási hatóság részére haladéktalanul bejelenteni.”
2
7. §
A Kstv. a következő 45. §-sal egészül ki:
„45. § E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi ... törvény) megállapított rendelkezéseit a 2015. évi ...
törvény hatálybalépését követően indult és megismételt kisajátítási eljárásokban kell
alkalmazni.”
8.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő
rendelkezéseket a Cstv. IV. fejezete tartalmazza. A Cstv. 65. §-a meghatározza a stratégiailag
kiemelt jelentőségűvé minősítés eseteit, előírja az ilyen tárgyú kormányrendelet kihirdetésére
nyitva álló határidőt, valamint meghatározza azokat a szempontokat, amelyek fennállása
esetén a gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősíthető.
A Cstv. 65. § (1) bekezdése értelmében a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítést a
Kormány rendeletben írhatja elő a Cstv. 65. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott
szempontokra figyelemmel. A Cstv. 65. § (2) bekezdése határozza meg a fenti tárgyú
kormányrendelet kihirdetésére nyitva álló határidőt.
A Cstv. 65. § (2) bekezdésének hatályos rendelkezései szerint a kiemelt jelentőségűvé
minősítésre irányuló kormányrendeletet főszabályként csődeljárás esetén legkésőbb a
csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül [Cstv. 65. § (2) bekezdés a) pont],
felszámolási eljárás esetén pedig legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 365
napon belül [Cstv. 65. § (2) bekezdés b) pont] kell kihirdetni. Ennél hosszabb határidőt a
törvény jelenleg csak a 65. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, a többségi
állami befolyással működő gazdálkodó szervezetek, továbbá az olyan egyesületek,
alapítványok esetén biztosít, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat
központi költségvetési szerv vagy állami szerv gyakorolja.
A törvényjavaslat a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítésre irányuló kormányrendelet
kihirdetésére nyitva álló határidőt meghosszabbítja abban az esetben is, amennyiben a
stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítést a Cstv. 65. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá.
A módosítás erősíti a környezeti szempontok érvényesítését a csődeljárások, illetve a
felszámolási eljárások során azzal, hogy az ilyen indokból történő kiemelt jelentőségűvé
minősítésre hosszabb határidőt biztosít. A stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítés
következménye a csőd- és felszámolási eljárásokban a bíróságra és a felszámolóra vonatkozó
eljárási határidők rövidülése (pl. a zárómérleg benyújtására nyitva álló határidő a kétéves
általános szabályoktól eltérően 270 nap), melynek egyértelmű célja az eljárás gyorsítása. A
Javaslatban foglalt módosítás eredményeként folyamatban lévő felszámolási ügyekben is
lehetőség nyílik a Cstv. 67. §-ában rögzített - és kifejezetten környezetvédelmi szempontokra
alapított - speciális eljárási szabályok alkalmazására.
A Javaslat központi költségvetési forrásból történő környezeti kárelhárításra fordított
költségek vonatkozásában lehetőséget biztosít a vagyon megszerzése helyett felszámolási
költségként történő érvényesítésére.
A Javaslat kiegészíti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt a közérdekű célból
történő kisajátítás tartós környezetkárosodás esetére vonatkozó részletes szabályaival.
4
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Annak érdekében, hogy az állam kiadásai megtérüljenek, a Javaslat biztosítja a
katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból elvégzett környezeti
kár-, és tehermentesítés költségei felszámolási költségnek minősítését.
Az 2. §-hoz
A Cstv. 65. § (1) bekezdése szerint a Kormány meghatározott esetekben és indokokkal
rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíthet
vállalkozásokat. A törvény rögzíti e rendelet kihirdetésének határidejét attól függően, hogy
csődeljárásról vagy felszámolási eljárásról van szó. Fennállhatnak olyan kiemelt érdekek,
amelyek esetén egy adott gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé
nyilvánítása szükséges, azonban arra a határidők eltelte miatt már nincs jogszabályi lehetőség.
A Cstv. 65. § (2) bekezdés c) pontja kizárólag a többségi állami befolyással működő
gazdálkodó szervezet, továbbá az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat
központi költségvetési szerv vagy más állami szerv által gyakorolt egyesület, alapítvány
esetében ad lehetőséget arra, hogy a stratégiailag kiemeltté minősítésre az eljárás alatt
bármikor sor kerülhessen, feltéve, hogy még nem került sor egyezségkötésre, vagy
felszámolás esetén a zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
A Cstv. 65. § (3) bekezdése szerint környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi,
katasztrófavédelmi szempontok is megalapozzák egy gazdálkodó szervezet stratégiailag
kiemelt jelentőségűvé minősítését. E körbe tartoznak többek között az olyan tevékenységek,
vagy mulasztások, amelyek a környezetvédelmi jogszabályok, hatósági előírások megsértése
révén súlyosan veszélyeztetik vagy károsítják a környezetet. E tevékenységek vagy
mulasztások tartós fennállása közegészségügyi vagy katasztrófavédelmi kockázatot is
magában rejthet, és mögötte általában nehezen visszafordítható vagy egyáltalán nem
visszafordítható folyamatok állnak, ezeket kell az állami beavatkozás fokozásával megelőzni.
A Cstv. 65. § (2) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy ilyen kiemelt
katasztrófavédelmi, környezetvédelmi érdekek fennállása esetén a Kormány azon gazdálkodó
szervezetek tekintetében is dönthessen a stratégiailag kiemeltté minősítésről - az egyéb
jogszabályi feltételek teljesülése esetén -, amelyekben nincs többségi állami befolyás, vagy
egyesület, alapítvány esetében, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat
nem központi költségvetési- vagy más állami szerv gyakorolja.
A 3. §-hoz
A Javaslat módosítja a törvény adós vagyonának zártkörű pályázat útján történő értékesítésére
vonatkozó feltételeit. Az eddigi konjunktív feltétel helyett, a Cstv. 67. § (9b) vagy (9c)
bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében külön-külön is lehetőség van a zártkörű
pályázati értékesítésre.
A 4. §-hoz
A kiemelt környezeti érdekek szükségessé teszik, hogy az új rendelkezéssel érintett
gazdálkodó szervezetek esetében akkor is ki lehessen adni a Cstv. 65. § (1) bekezdése szerinti
kormányrendeletet, ha az adott gazdálkodó szervezet esetében a Cstv. 65. § (2) bekezdés a) és
5
b)	pontja szerinti határidő már letelt. A Javaslat célja ugyanis éppen az, hogy
környezetvédelmi okból az állam a felszámolási vagy csődeljárás bármely szakaszában, -
függetlenül attól, hogy milyen az adott gazdálkodó szervezet tulajdonosi, alapítói struktúrája -
érvényesíteni tudja a kiemelt eljárásrendet.
A kiemelt környezeti érdekek szükségessé teszik, hogy az új rendelkezéssel érintett
gazdálkodó szervezetek esetében akkor is ki lehessen adni a Cstv. 65. § (1) bekezdése szerinti
kormányrendeletet, ha az adott gazdálkodó szervezet esetében a Cstv. 65. § (2) bekezdés a)
vagy b) pontja szerinti határidő már letelt és a felszámolási eljárás folyamatban van. Ezt a célt
szolgálja a 2. §-ban foglalt átmeneti rendelkezés.
Az 5. §-hoz
A kisajátítási törvény alapján az államnak, illetve az önkormányzatnak lehetősége van a
környezeti károk felszámolása érdekében a kárral érintett ingatlant kisajátítani. Ez olyan
esetet jelent, mikor a közérdekű cél nem valamely beruházás megvalósítása, hanem egy adott
ingatlanban okozott károk felszámolása. Ez ügyekben a kisajátításra mint végső eszközre
akkor kerülhet sor, ha az ingatlan tulajdonosa (használója) nem hajtja végre az adott ingatlan
védelmére vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és az annak alapján hozott hatósági
határozatok előírásait, és tevékenysége (ideértve a mulasztást is) már jelentős károkat okozott.
A védelmi célú kisajátítás gyakran olyan ügyekben merül fel, ahol a kisajátítási eljárást
megelőzően, illetve a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő állam vagy annak
szerve (pl. környezetvédelmi hatóság), vagy - ha erre hatásköre van - az önkormányzat vagy
annak hatósága már több intézkedést is megtett a károk felszámolása érdekében. Abban az
esetben, ha a kötelezett (az ingatlan tulajdonosa vagy használója) nem tett eleget az adott
ingatlan védelmére vonatkozó kötelezettségének, vagyis nem hajtotta végre a hatósági
kötelezést, a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok alapján a védelem tárgyára tekintettel
a hatóságok maguk kell, hogy elvégezzék a károk elhárításához szükséges intézkedéseket.
Ezen intézkedéseket a hatóságok a kötelezett költségére végzik el.
Ha az ingatlan védelme érdekében szükséges az ingatlan kisajátítása, indokolt kifejezetten
megjeleníteni a szabályozásban, hogy az állam vagy szervei által a kártalanításra jogosult
használó vagy tulajdonos költségére elvégzett, és ilyenformán az adott ingatlan értékét növelő
kárelhárítási intézkedések költségei az ingatlan kisajátításáért járó kártalanításba
beszámítanak (ha azok a kisajátítási kártalanítás megállapításakor a kötelezettől más módon
még nem térültek meg). Előfordulhat, hogy az ingatlan értéke nagyobb összegben nőtt meg az
intézkedések folytán, mint amennyibe az intézkedések kerültek, ezért indokolt erre az esetre a
nagyobb összeg beszámításáról rendelkezni.
Előfordulhat az is, hogy a kisajátítást kérő (állam, önkormányzat) az ingatlan állapotának
helyrehozatala érdekében szükséges tevékenységhez, beruházáshoz támogatást is nyújtott a
kötelezett részére. Ezért ha ezt az ingatlant annak védelme érdekében ki kell sajátítani,
indokolt, hogy a kártalanítás során a támogatást nyújtó kisajátítást kérő ne fizesse meg az
általa nyújtott támogatás folytán megvalósult értéknövekedést.
A 6. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kisajátítási eljárás folyamatban léte alatt is indokolt lehet a
kárelhárítási célú intézkedések folytatása, melynek teljes összköltsége csak a kárelhárítás
6
befejezését követően számítható ki, lehetővé kell tenni a kisajátítási eljárás felfüggesztését
arra az időtartamra, míg a kárelhárítási célú intézkedések be nem fejeződnek.
A 7. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt kisajátítási
eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő napban határozza meg hatálybalépésének időpontját.
7