﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/4891. számú
törvényjavaslat
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel
összefüggésben egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. május
2015. évi.......törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes
törvények módosításáról
1.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
1.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 18. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi
kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó
ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve, valamint
minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”
2.	§
A Vht. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„231. § (1) A miniszter a Kar felügyeletének ellátására, továbbá a Kar hatékony működésének
elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben
meghatározottak szerint gyakorolja a (2)-(3) bekezdésben foglalt azon jogosítványokat,
amelyeket a kinevezés a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a Kar jogosítványait akként
gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a Kar részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése
esetén a Kar bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének
elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag
ő gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat.
(2)	A miniszteri biztos
a)	részt vehet a Kar szerveinek ülésén,
b)	tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,
c)	megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot,
d)	megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát,
e)	beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,
f)	felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét,
g)	elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát,
h)	rendkívüli közgyűlést hívhat össze.
(3)	A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően
2
a)	tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Kar
ügyeiről,
b)	elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a Kar által lefolytatott
ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,
c)	elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,
d)	iránymutatás kiadását kezdeményezheti,
e)	jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a
végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni
megváltoztatását,
f)	javaslatot tesz a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére,
g)	felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.
(4)	A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a Kar jogosítványai
szünetelnek.
(5)	A miniszteri biztos a tevékenységéről negyedévente beszámol a miniszternek.”
3.	§
A Vht. 233. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha)
„a) megfelel az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltaknak,”
4.	§
A Vht. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő 234/A. §-
sal egészül ki:
„234. § A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a határozott idő lejárta
előtt a miniszter megállapítja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát.
234/A. § A miniszter a kinevezés lejártát megelőzően a végrehajtó által előterjesztett kérelem
alapján további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát a kinevezési feltételek
fennállása esetén, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal
sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és azok közül legfeljebb egy volt súlyosabb
figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.”
5.	§
A Vht. 235. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a végrehajtókat - közös kérelmükre és a Kar hivatali szerve vezetőjének
egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.”
3
6. §
(1)	A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió
forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani.”
(2)	A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles a bevételével arányos,
legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt
fenntartani.”
7. §
A Vht. 237. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a Kar hivatali szerve vezetőjének,
illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni
a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-
szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést és bejelenteni hivatali helyiségének címét.
(2) A Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi, hogy a
végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.”
8 . §
(1)	A Vht. 239. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A végrehajtói szolgálat megszűnik)
„f) a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó”
(napján.)
(2)	A Vht. 239. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„d) a végrehajtói szolgálat 240/B. § (1) bekezdése alapján történő szünetelése esetén a
szüneteléssel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három
egymást követő naptári évben a 270 napot,”
(3)	A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
a végrehajtónak 30 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese,
g)	a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem
lép be tagként végrehajtói irodába.”
4
(4) A Vht. 239. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Kar bármely tagja vagy hivatali szervének alkalmazottja a szolgálat megszűnésére
okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a Kar hivatali szerve vezetőjének
haladéktalanul bejelenteni, aki köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert.
Összeférhetetlenség esetén a Kar hivatali szervének vezetője írásban felszólítja a végrehajtót,
hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte
esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”
9.	§
A Vht. 240/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy az állandó helyettese jár el, a végrehajtó,
illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai
eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a
240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új
végrehajtó, illetve a felfüggesztéstől, szüneteléstől számított 15 napon belül az állandó
helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a
végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és
nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket
az átvételre jogosult köteles átvenni.
(2)	A 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján eljáró helyettesnek rendelkezési joga van a
helyettesített végrehajtó letéti számlája felett, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre
új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő
végrehajtónak. Ha a 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján történő helyettesítés esetén a
végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket a
helyettesítő átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a felfüggesztés vagy a szünetelés
megszűnik, a helyettes letéti számla feletti rendelkezési joga megszűnik.”
10.	§
A Vht. 240/B. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és
rendelkezés lép:
„ A végrehajtói szolgálat szünetelése
240/B. § (1) Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói
szolgálat szünetel. Ha egy naptári évben a távollét összesen meghaladja a 90 napot, a
végrehajtói szolgálat a 91. naptól szünetel.
(2)	Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve
polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig,
illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.
(3)	A szünetelést a Kar hivatali szerve állapítja meg.
5
(4)	A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet.
(5)	A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, de nem
gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.”
11.	§
A Vht. 240/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata
folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés
érvénytelenségének megállapítása ügyében a Ket. rendelkezései szerint jár el.”
12.	§
A Vht. 240/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„240/E. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a Kar hivatali szerve az önálló bírósági
végrehajtóhelyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette.
Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü
szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü-tétel során: önálló bírósági végrehajtó-
helyettes. A Kar hivatali szerve a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.
A meghallgatáson jelen lehetnek a Kar elnökségének tagjai.”
13.	§
(1)	A Vht. 240/F. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki)
„e) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,”
(2)	A Vht. 240/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az
(1)	bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2)
bekezdés szerinti kizáró ok.”
(3)	A Vht. 240/F. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)
„g) a 65. életévét betöltötte.”
14.	§
A Vht. 241/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a külön jogszabályban
meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.”
6
15. §
A Vht. 243-245. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„243. § (1) A végrehajtót az általa foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi
gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettese helyettesítheti.
(2)	A végrehajtó a kinevezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni az állandó
helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó
helyettes helyettesítésre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát.
(3)	Ha a végrehajtónak több végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a
helyettesítésre jogosult, és a kijelölést haladéktalanul be kell jelentenie a Kar hivatali
szervének.
(4)	Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes
bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. A végrehajtó kettőnél több állandó
helyettességet nem vállalhat.
(5)	A végrehajtó-helyettes a munkaviszonya fennállása alatt köteles ellátni helyettesítési
feladatait.
(6)	A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama
alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles
teljesíteni.
(7)	Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási
cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által
foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken - ugyanabban a végrehajtási
ügyben is - egyidejűleg eljárhat.
244.	§ (1) A végrehajtó köteles a távollétét és annak megszűnését bejelenteni a Kar hivatali
szervének. A bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtania a helyettesítő nyilatkozatát, amely
szerint a helyettesítő személy a távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja.
(2)	Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével
egyidejűleg a távollétről tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek bejelentett állandó
helyettese.
(3)	Az állandó helyettes (2) bekezdés szerinti tájékoztatása esetén a végrehajtó a 243. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni a végrehajtót, aki az állandó helyettes
távolléte alatt az állandó helyettesi feladatokat ellátja.
245.	§ (1) Helyettesnek kell eljárni, ha
a)	a végrehajtói állás megüresedett,
b)	a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,
7
c)	a végrehajtó szolgálata szünetel,
d)	a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben, valamint akkor ha a végrehajtó
szolgálata a 240/B. § (2) bekezdése alapján szünetel, a végrehajtót az általa foglalkoztatott
végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.
(3)	Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi
gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.
(4)	A távollét bejelentését követően a Kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni
köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló
okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.
(5)	A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló
felelősséggel jár el, működésének megkezdésekor a Kar elnöke előtt esküt tesz. Az egyes
közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében
szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: helyettesként eljáró végrehajtó-helyettes.
(6)	A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési
költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat
gyakorolja. A felmondás jogából az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg.”
16. §
A Vht. 249. §-a és a 250. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„249. § (1) A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Kar.
(2)	A Kar jogi személy, székhelye Budapest. A Kart a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(3)	A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek. A végrehajtó a kinevezése napján,
a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján válik a
Kar tagjává.
250. § (1) A Karra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a köztestületre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. A Kar az e törvényben és más jogszabályban meghatározott
jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és a
végrehajtó-helyettesek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban
meghatározott feladatokat.
(2)	A Kar jogai és feladatai különösen:
1.	vezeti a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre
felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
2.	havi rendszerességgel tájékoztatja a minisztert a végrehajtói névjegyzék adatairól és az
adatváltozásokról;
8
3.	ellenőrzi az általa vezetett névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos
fennállását;
4.	kiállítja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványát;
5.	vezeti a távollévő végrehajtók nyilvántartását, és felhívja a helyettesként eljáró személyt a
helyettesítésre;
6.	a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről haladéktalanul
tájékoztatja a minisztert;
7.	engedélyezi végrehajtói iroda alapítását;
8.	nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról;
9.	a végrehajtói szolgálat megkezdése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali helyiségét,
felelősségbiztosítását, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról
szóló szerződést;
10.	intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos
panaszügyeket;
11.	igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát;
12.	lebonyolítja a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát;
13.	fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat;
14.	az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles, pontos és gyors
tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére;
15.	- a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönt a végrehajtó kizárásáról és új
végrehajtó kijelöléséről;
16.	nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról;
17.	a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai
alkalmazást működtet;
18.	árverési csarnokot működtethet;
19.	működteti az elektronikus árverési rendszert, az elektronikus ügyviteli rendszert és a
végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét;
20.	működteti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható
okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló
informatikai alkalmazást;
21.	a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja;
22.	javaslatot tesz a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához,
összevonásához;
23.	meghatározza az ügykiosztás rendjét;
24.	számítástechnikai fejlesztéseket végezhet;
25.	szolgáltatásokat nyújthat a végrehajtók számára;
26.	dönt az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról;
27.	dönt az e törvény szerinti titoktartás alóli felmentésről;
28.	vezeti a végrehajtók elektronikus aláírásának nyilvántartását;
29.	a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást végez;
30.	vezeti az ellenőrzésbe bevonható végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és volt végrehajtók
listáját;
31.	ellenőrizheti a 226/A. §-ban foglaltak betartását;
32.	elkészíti a Kar etikai szabályzatát;
9
33.	a Kar tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki különösen
a)	a panaszügyek intézéséről,
b)	a végrehajtók iratkezelésével, nyomtatvány-használatával összefüggő szabályokról, a
végrehajtó irodájának kialakításáról, felszereltségéről.
(3)	A Kar a 251. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hivatali szerve útján gyakorolja a (2)
bekezdésben meghatározott jogokat és teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott
kötelezettségeket. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a Kart a hivatali
szerv vezetője képviseli.
(4)	A Kar - az elnökség útján - érdek-képviseleti feladata ellátása érdekében:
a)	megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait;
b)	véleményezi a végrehajtókkal és a Karral kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
c)	szakmai bizottságot működtethet,
d)	végrehajtók érdekvédelmét ellátó nemzetközi érdeképviseleti szervezetekkel
kapcsolatot tarthat fenn.
(5)	A Kar érdek-képviseleti tevékenységével összefüggésben felmerülő kiadásokat a tagdíjak
fedezik. A Kar közfeladataival összefüggésben felmerülő kiadásokat az általános
költségátalány és a Kar egyéb bevételei fedezik. A Kar hivatali szerve a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott módon engedélyezheti az érdek-képviseleti feladatok
ellátásának általános költségátalányból történő finanszírozását.”
17. §
A Vht. 250/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kar a tagjairól és a végrehajtójelöltekről az e §-ban foglaltak szerint vezet
nyilvántartást. A nyilvántartás - a (2) bekezdés 1. és 3-5. pontjában, a (3) bekezdés d) és e)
pontjában, valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-
helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő
hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(2)	A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
1.	természetes személyazonosító adatok,
2.	székhely, illetékességi terület,
3.	az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte,
4.	a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte,
5.	a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, száma,
6.	a végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,
7.	a kinevezés napja és időtartama,
8.	az eskütétel napja,
9.	a hivatalba lépés napja,
10.	a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,
11.	a végrehajtó állandó helyettese,
12.	a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,
10
13.	a végrehajtó helyettesítésére kijelölt végrehajtó-helyettes,
14.	az áthelyezés napja,
15.	a végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, oka,
16.	a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba
helyezésének napja,
17.	a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának vizsgálati
időpontja,
18.	fegyelmi büntetések,
19.	a végrehajtó ellen indult panaszügyek,
20.	a végrehajtóval szemben benyújtott és elbírált végrehajtási kifogások,
21.	a végrehajtó vállalkozói és letéti számlájának száma, a letéti számla feletti rendelkezésre
jogosult neve, a számlát vezető hitelintézet neve,
22.	a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,
23.	a végrehajtó azonosító száma,
24.	a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás-tanúsítványa érvényességének kezdete és
lejárta.
(3)	A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	a (2) bekezdés 1., 3-5. és 18-19. pontjában foglalt adatok,
b)	a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,
c)	a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes
alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90
napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,
d)	az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e)	a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének
kezdete és lejárta.
(4)	A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	a (2) bekezdés 1., 3-4. pontjában foglalt adatok,
b)	a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,
c)	a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt
alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre
vonatkozó adatok,
d)	az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e)	a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre
felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja.”
18. §
A Vht. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § (1) A Kar szervei:
a)	a közgyűlés, amely a Kar minden tagját magában foglalja,
b)	az öttagú elnökség,
11
c)	a Kar hivatali szerve.
(2)	A Kar egyetemi jogi végzettséggel rendelkező végrehajtó tagja az elnökség tagjává és
elnökévé megválasztható, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi
büntetés hatálya alatt áll.
(3)	A Kar a munkájának elősegítésére szakmai bizottságokat hozhat létre.
(4)	A Kar tagja jogosult:
a)	a Kar által létrehozott szakmai bizottságokban részt venni;
b)	a Kar hivatali szerve által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;
c)	a szakmai képzéseken oktatónak jelentkezni;
d)	az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának
ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásába bevonható végrehajtónak, végrehajtó-
helyettesnek jelentkezni.
(5)	A Kar végrehajtó tagja jogosult vizsgálóbiztosnak jelentkezni.
(6)	Az elnökség a tagjai közül megválasztja a Kar elnökét és alelnökét.”
19.	§
A Vht. 252. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Kar végrehajtó tagjainak több mint a fele
jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést újra össze kell hívni, a megismételt
közgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két közgyűlés között több
mint egy hétnek, de legfeljebb 30 napnak kell eltelnie.”
20.	§
A Vht. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253. § (1) A Kar vagyona felett - a tagdíjból származó bevételek kivételével - a tulajdonosi
jogokat a Kar hivatali szerve gyakorolja, így különösen a Kar hivatali szervét illeti meg a Kar
bankszámlái feletti rendelkezési jog. A Kar a tagdíjak összegét erre elkülönített számlán
kezeli, és az e számla feletti rendelkezési jog az elnökséget illeti meg.
(2)	A Kar hivatali szerve a hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott rendben dönt. A Kar hivatali szervének vezetője gyakorolja a
munkáltatói jogokat a Kar alkalmazottai felett. A Kar hivatali szervének vezetője a
gazdálkodással összefüggő feladatok körében jóváhagyja a Kar pénzügyi
kötelezettségvállalásait és kifizetéseit, dönt a teljesítés-igazolások elfogadhatóságáról.
12
(3)	A Kar hivatali szervének vezetőjét a miniszter nevezi ki 7 évre a felsőfokú végzettséggel
és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező személyek közül. A vezető felett a
munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(4)	A Kar hivatali szervének vezetője
a)	részt vehet a Kar szerveinek ülésén,
b)	tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,
c)	megismerheti a Kar szervei által kezelt valamennyi adatot,
d)	megtekintheti a Kar más szerveinek bármely iratát,
e)	beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,
f)	tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,
g)	tevékenységéről félévente beszámol a miniszternek.”
21.	§
A Vht. 253/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/A. § Az elnökség javaslatot tehet fegyelmi eljárás kezdeményezésére.”
22. §
A Vht. 253/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/C. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője szervezeti és működési szabályzatot készít,
amely - e törvény keretei között - tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és
gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait.
(2)	A szervezeti és működési szabályzatot, valamint az iránymutatást a meghozatalától
számított 15 napon belül jóváhagyás végett be kell mutatni a miniszternek. A miniszter a
szervezeti és működési szabályzat, illetve az iránymutatás megküldésétől számított 30 napon
belül kifogással élhet a szervezeti és működési szabályzat, illetve iránymutatás azon
rendelkezésével szemben, amely - elfogadása esetén - a 253/D. § alapján törvényességi
felügyeleti intézkedést indokolna.
(3)	Az etikai szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	A Kar elnöksége maga határozza meg az ügyrendjét.
(5)	A Kar hivatali szerve internetes honlapot tart fenn, ahol közzéteszi a szervezeti és
működési szabályzatot, az elnökség ügyrendjét, az etikai szabályzatot és az
iránymutatásokat.”
23.	§
A Vht. 253/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja,
13
a)	a Kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti,
b)	a törvényes működés helyreállítása érdekében
ba)	elrendelheti a Kar közgyűlésének és elnökségének összehívását,
bb)	a Kar jogszabálysértő szervének működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a Kar tagjai
közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a Kar szerve működésének törvényessége másképpen
nem biztosítható.
(6)	A felügyelőbiztos a törvényes működés helyreállítása céljából haladéktalanul intézkedik a
Kar jogszabálysértően működő szervének összehívásáról. A törvényes működés
helyreállítását követően a felügyelőbiztos kirendelését meg kell szüntetni. Nem rendelhető ki
felügyelőbiztosként az, aki a Kar valamely szervében nem viselhet tisztséget.”
24.	§
A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/H. § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában a közigazgatási hatósági ügynek
nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. A Kar hivatali szerve a Ket. alapján szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
25.	§
A Vht. 254/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére,
megszűnésére és tagjainak felelősségére e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári
Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
26.	§
A Vht. 254/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani
vagy végrehajtói irodába tagként belépni.”
27.	§
A Vht. 254/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Végrehajtói irodát egy vagy több végrehajtó alapíthat. Végrehajtó iroda tagja csak
végrehajtó lehet.
(2)	Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a végrehajtó ellen fegyelmi
eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell
függeszteni.”
14
28. §
A Vht. 254/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni)
„b) a tagok nevét, szolgálati helyét (annak a járásbíróságnak a megnevezését, amelyre
kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és
terjedelmét,”
29.	§
A Vht 254/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtói iroda a végrehajtási tevékenységen kívül üzletszerű gazdasági
tevékenységet nem folytathat.”
30.	§
A Vht. 254/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtói irodai tagsági jogviszony megszűnik)
„b) a tag halálával,”
31.	§
A Vht. 254/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontjában fennálló állapot
szerint kell elszámolni a taggal. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás
hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell
kifizetni.
(3)	A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda egyetlen tagjának
végrehajtói szolgálata megszűnt.”
32.	§
A Vht. 254/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a
következő ügyekben:
a)	bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek névjegyzékébe, törlés e
névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/F. § (5) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,
b)	a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c)	felvétel a végrehajtói irodák kari nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból,
d)	a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott
hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának
megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés.
15
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kar hivatali szervénél írásban
vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül
írásbeli kérelemnek a telefax útján benyújtott kérelem.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Kar hivatali szerve folytatja le.
(4)	A névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani,
ha a Kar bármely szerve a törlési okról tudomást szerez; a törlési eljárás során az ügyfél
nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezhető.
(5)	Ha a Kar hivatali szerve a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel
iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről
kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a)	az eljáró szerv nevét, a hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat
kiállításának helyét és időpontját,
b)	a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c)	végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét
és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és
székhelyét,
d)	a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét,
székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem
köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
33.	§
A Vht. 256/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági
tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)-
(4)	bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy a kinevezéséhez középfokú iskolai
végzettséggel kell rendelkeznie. Az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó
azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben
foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü-tétel során: törvényszéki
végrehajtó-helyettes. ”
34.	§
A Vht. 265. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezet rendelkezéseit az önálló bírósági végrehajtóra és az önálló bírósági végrehajtó-
helyettesre (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) kell alkalmazni.”
16
35. §
A Vht. 266. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a 225. § (1) bekezdésében felsorolt személy, aki
a)	az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen
megszegi vagy elmulasztja, illetve
b)	az etikai szabályzatban foglaltakat megszegi, vagy más módon a feladatának ellátásához
szükséges közbizalmat megingatja, hivatásának tekintélyét csorbítja.
(2) Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-
helyettes akkor is, ha vétkes magatartása a Kar iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti.”
36.	§
A Vht. 267. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában, illetve a (2) bekezdés e) pontjában foglalt
fegyelmi büntetés más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.”
37.	§
A Vht. 269. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha)
„a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától számított 6 hónapon túl tett
felj elentést, vagy”
38.	§
A Vht. 278. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől
számított 30 napon belül - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozattal elrendeli a
vizsgálatot és annak lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.”
39.	§
(1)	A Vht. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni.
Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat
hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, meghallgathatja a feljelentő
képviselőjét és egyéb bizonyítást végezhet.”
(2)	A Vht. 279. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
17
„(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül
a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést
megküldi a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar
hivatali szerve vezetőjének is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a
jelentéstételre nyitva álló határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.
(6)	A vizsgálóbiztos a jelentésében a kötelességszegés súlyáról nem nyilváníthat véleményt,
fegyelmi büntetés kiszabására nem tehet javaslatot.”
40.	§
A Vht. „Fegyelmi vizsgálat” alcíme a következő 279/A. §-sal egészül ki:
„279/A. § (1) A jelentés kézhezvételét követően a feljelentő a feljelentésben megjelölt
tényállást kiegészítheti, amelyet a kézhezvételt követő 15 napon belül megküld a fegyelmi
tanácsnak.
(2)	A fegyelmi tanács a feljelentés kiegészítését megküldi a vizsgálóbiztosnak, aki a 279. §-
ban foglaltak szerint lefolytatott vizsgálat alapján a jelentését kiegészíti, és azt a feljelentés
kiegészítésének kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a fegyelmi tanácsnak és a
feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve
vezetőjének is.”
41.	§
A Vht. 285. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól
felmenti, vétkességét megállapítja vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az
eljárási költség viseléséről.
(2)	Ha a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vétkességét állapította meg, a
határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.”
42.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/G. §-sal egészül ki:
„306/G. § E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
szóló 2015. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit a
Módtv.3. hatálybalépését követő kamarai szervi ülések összehívása és lebonyolítása, valamint
a kamara szerveinek megválasztása során - a szervezeti és működési szabályzat Módtv.3.-nak
megfelelő módosítása hiányában is - alkalmazni kell.”
43.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/H. §-sal egészül ki:
18
„306/H. § (1) A kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnik, általános jogutódja a
Kar. A Kar 2015. szeptember 1. napjával alakul meg.
(2)	A kamara végrehajtó és végrehajtó-helyettes tagjai a Kar megalakulásával e törvény
erejénél fogva a Kar tagjaivá válnak.
(3)	A kamarai elnökség a feladatátadás végrehajtása érdekében a kamara hatályos
szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti, valamint a számviteli
törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a kamara tevékenységét lezáró beszámolót,
vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2015. augusztus 31-i fordulónappal.
(4)	A kamarai tisztségviselők megbízatása - a vizsgálóbiztosok kivételével - a Kar hivatali
szerve útján ellátandó közfeladatok vonatkozásában a hivatali szerv vezetőjének
kinevezésével, az egyéb kari feladatok vonatkozásában a Kar elnökségének megválasztásával
megszűnik.
(5)	A kamara vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Karra. A jogok és kötelezettségek
átszállása nem minősül a kamara által kötött szerződések módosításának.
(6)	A Kar hivatali szervének első vezetőjét a miniszter 2015. szeptember 1. napjával nevezi
ki.
(7)	A kamara alkalmazottai tekintetében 2015. szeptember 1. napjától a munkáltatói jogokat a
Kar Hivatali szerve vezetője látja el.
(8)	A kamara megszűnésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárások tekintetében 2015.
szeptember 1. napjától az elnökség jogkörét a Kar hivatali szerve látja el.
(9)	A Kar hivatali szervének vezetője 2015. szeptember 30. napjáig elkészíti és jóváhagyásra
bemutatja a miniszternek a Kar szervezeti és működési szabályzatát.”
44.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/I. §-sal egészül ki:
„306/I. § A 2015. szeptember 1. napján határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező önálló
bírósági végrehajtók szolgálata az e naptól számított 7 év elteltével megszűnik, kivéve, ha a
234/A. § alapján előterjesztett kérelemre a miniszter megállapítja a szolgálat folyamatosságát.
A szolgálat folyamatosságának megállapításakor a 2015. szeptember 1. napját követő
cselekményekkel összefüggésben megállapított fegyelmi büntetéseket kell értékelni.”
45.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/J. §-sal egészül ki:
„306/J. § (1) A 2015. szeptember 1. napján végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező önálló
bírósági végrehajtónak 2017. március 31. napjáig végrehajtói szakvizsgát kell tennie.
19
(2)	Amennyiben a 2015. szeptember 1. és 2017. december 31. napja között kinevezett önálló
bírósági végrehajtó nem rendelkezik végrehajtói szakvizsgával, legkésőbb a kinevezésétől
számított egy éven belül meg kell azt szereznie.
(3)	Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott kötelezettségnek, a miniszter megállapítja a szolgálat megszűnését.”
46.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/K. §-sal egészül ki:
„306/K. § (1) A 2015. szeptember 1. napján végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező önálló
bírósági végrehajtó-helyettesnek 2017. március 31. napjáig végrehajtói szakvizsgát kell
tennie.
(2)	Amennyiben a 2015. szeptember 1. és 2017. december 31. napja között nyilvántartásba
vett önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem rendelkezik végrehajtói szakvizsgával,
legkésőbb a kinevezéstől számított egy éven belül meg kell azt szereznie.
(3)	Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó helyettes nem tesz eleget az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Kar hivatali szerve törli a végrehajtó-
helyettesek névjegyzékéből.”
47.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/L. §-sal egészül ki:
„306/L. § (1) A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező,
1958. január 1-jén vagy utána született önálló bírósági végrehajtónak 2017. december 31.
napjáig felsőfokú tanulmányokat kell kezdenie jogász szakon, a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással
kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni kell, és legkésőbb 2022. december 31. napjáig
egyetemi jogi végzettséget kell szereznie.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2017. december 31. napjáig be kell
nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást arról,
hogy a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévben a hallgatói jogviszonya fennáll.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2018. január 1. napjától minden év
december 31. napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény
által kiállított igazolást, ami alapján megállapítható, hogy a hallgatói jogviszonya a 2017
szeptemberében induló tanulmányi félévvel kezdődően folyamatosan fennáll.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2022. december 31. napjáig be kell
nyújtani a kar hivatali szervének az egyetemi jogi végzettség megszerzését igazoló oklevelet.
(5)	A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező önálló bírósági
végrehajtó 2015. december 31. napjáig köteles egyetemi jogi végzettségű alkalmazottat
20
foglalkoztatni, a foglalkoztatást az egyetemi jogi végzettség megszerzéséig folyamatosan
fenntartani és a foglalkoztatás tényét a Kar hivatali szerve felhívására igazolni.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1)-(5)
bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a miniszter megállapítja a szolgálat
megszűnését.”
48.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/M. §-sal egészül ki:
„306/M. § (1) A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező,
1958. január 1-jén vagy utána született önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2017.
december 31. napjáig felsőfokú tanulmányokat kell kezdeni jogász szakon, a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással
kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni kell, és legkésőbb 2022. december 31. napjáig
egyetemi jogi végzettséget kell szereznie.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2017. december 31.
napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított
igazolást arról, hogy a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévben a hallgatói
jogviszonya fennáll.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2018. január 1. napjától
minden év december 31. napjáig be kell nyújtania a kar hivatali szervének a felsőoktatási
intézmény által kiállított igazolást, ami alapján megállapítható, hogy a hallgatói jogviszonya a
2017 szeptemberében induló tanulmányi félévvel kezdődően folyamatosan fennáll.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2022. december 31.
napjáig be kell nyújtani a Kar hivatali szervének az egyetemi jogi végzettség megszerzését
igazoló oklevelet.
(5)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem tesz eleget
az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Kar hivatali szerve törli az önálló
bírósági végrehajtó-helyettest az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből.”
49.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/N. §-sal egészül ki:
„306/N. § (1) A 2015. szeptember 1. napján a cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda
2015. december 31. napjáig köteles e törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi
LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ....
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított rendelkezéseivel összhangban álló
továbbműködéséről dönteni, az erről szóló legfőbb szervi határozatot és szükség szerint a
változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz benyújtani. Amennyiben a döntés következtében
valamely tag tagsági jogviszonya megszűnik, vele a megszűnés időpontjában fennálló állapot
21
szerint kell elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a
tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.
(2)	Annak a végrehajtói irodának a tagja, amely az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének
határidőben nem tesz eleget, végrehajtási cselekményt nem végezhet.”
50.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/O. §-sal egészül ki:
„306/O. § (1) Az az önálló bírósági végrehajtó, aki 2015. szeptember 1. napján nem tagja
végrehajtói irodának, 2015. december 31. napjáig köteles végrehajtói irodát alapítani vagy
végrehajtói irodába tagként belépni.
(2)	Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti
kötelezettségének, a miniszter megállapítja a szolgálat megszűnését.”
51.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/P. §-sal egészül ki:
„306/P. § 2015. szeptember 1. napjától szünetel annak az önálló bírósági végrehajtónak a
szolgálata, akit a Módtv.4. hatálybalépésekor a 245. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartós
helyettes helyettesít.”
52.§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/Q. §-sal egészül ki:
„306/Q. § 2015. szeptember 30. napjáig minden önálló bírósági végrehajtó köteles bejelenteni
állandó helyettesét, valamint a helyettesítésre kijelölt önálló bírósági végrehajtó-helyettesét a
Kar hivatali szervének.”
53.	§
A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/R. §-sal egészül ki:
„306/R. § (1) 2015. szeptember 30. napjáig minden önálló bírósági végrehajtó köteles
megkötni és bemutatni a Kar hivatali szervének a 236. § (2) bekezdése szerinti
felelősségbiztosítási szerződést.
(2)	Az a végrehajtó, aki 2015. szeptember 1. napját megelőzően a kamaránál biztosítékot
helyezett letétbe a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott károk és
személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezetére, az (1) bekezdésben foglaltak szerint
köteles megkötni és bemutatni a Kar hivatali szervének a felelősségbiztosítási szerződést.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felelősségbiztosítási szerződés megkötését megelőző károkozás
és személyiségi jogsértés esetén a Kar hivatali szerve a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét
a végrehajtót kártérítés, illetve sérelemdíj fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági
22
határozat alapján, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül fizeti meg a károsultnak a
marasztalt végrehajtó által letétbe helyezett biztosíték összegéből.
(4)	Ügyenként legfeljebb húszmillió forint összegű kártérítést, illetve sérelemdíjat lehet
kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb negyvenmillió forint összegű kár,
illetve sérelemdíj megtérítésére használható fel a biztosíték összege.
(5)	A Kar hivatali szerve a biztosíték összegét erre elkülönített számlán kezeli. A számla
megterhelésére csak a Kar szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy
adhat megbízást.
(6)	Ha a biztosíték összegéből a Kar hivatali szerve kifizetést teljesít, a kifizetett összegnek
megfelelő összeget a végrehajtónak 30 napon belül be kell fizetnie a Kar számlájára, amiről a
Kar hivatali szerve igazolást állít ki. A végrehajtó szolgálatának megszűnését követő 30.
napig a biztosíték fel nem használt összegét a végrehajtó részére vissza kell fizetni, kivéve, ha
vele szemben kártérítés megfizetésére irányuló eljárás vagy per van folyamatban, ebben az
esetben az eljárás befejezését követő 30 napon belül kell a biztosíték megmaradt összegét
visszafizetni részére.”
54.	§
(1)	A Vht. 307. § (2) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„p) a végrehajtó helyettesítésével összefüggő elszámolás, ügyvitel és ügykezelés részletes
szabályait,”
(2)	A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„r) a végrehajtói felelősségbiztosítás összegének alapjául szolgáló bevételi értékhatárokat.”
55.	§
A Vht.
1.	57/A. § (3) bekezdésében, 254/G. § (2) bekezdésében, 298. § (3) bekezdésében a
„kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,
2.	254/D. § (5) bekezdésében, 267. § (1) bekezdés d) pontjában, 274. § (4) bekezdésében
a „kamarai” szövegrész helyébe a „kari”,
3.	34/A. § (2) bekezdésében, 35/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 37/C. § (4)
bekezdésében, 57/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 132/C. § (1) bekezdésében, 143. §
(2)	bekezdésében, 234/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 239/A. § (1)-(4) bekezdésében,
240/A. § (4)-(5) bekezdésében, 240/F. § (5) bekezdésében, 241. § (6) bekezdésében,
253/E. § (1), (2)-(4), (6)-(8), valamint (11) és (12) bekezdésében, 253/F. § (1)-(3)
bekezdésében, 253/G. § (1) és (4) bekezdésében, 254/D. § (1)-(3), valamint (5) és (6)
bekezdésében, 254/F. § (5) bekezdésében, 254/G. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 274.
23
§ (4) bekezdésében, 292. § (5) bekezdésében, 297. § (2) bekezdésében, 298. § (1)
bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,
4.	34/A. § (1) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,
5.	34/A. § (2) bekezdésében,35/A. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész
helyébe a „Kar hivatali szervének”,
6.	35/B. § (2) bekezdésében a „kamara rendszere” szövegrész helyébe a „kézbesítési
rendszer”,
7.	35/C. § (1) bekezdésében a „kamarával” szövegrész helyébe a „Karral”,
8.	35/C. § (4) bekezdésében a „kamarára” szövegrész helyébe a „Karra”,
9.	37/C. § (9) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 253/D. § (2) bekezdésében a
„kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,
10.	47/A. § (8) bekezdésében a „végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére”
szövegrész helyébe a „végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint
jogosult Igazságügyi Hivatal részére”,
11.	226. § (2) bekezdésében a „kamara elnöke - a kamara elnökével szemben fennálló
kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető -” szövegrész helyébe a
„Kar hivatali szervének vezetője”,
12.	226. § (3) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében a „kamara elnökének”
szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve vezetőjének”,
13.	226. § (4) bekezdésében, 229. § (2) bekezdésében, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3)
bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar
hivatali szervének vezetője”,
14.	226. § (5) bekezdésében a „kamara elnökének” szövegrész helyébe a „Kar hivatali
szervének vezetője részére”,
15.	226. § (5) bekezdésében a „kamara elnöke (elnök esetében helyettese)” szövegrész
helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”
16.	227. § (3) bekezdésében a „kamarában” szövegrész helyébe a „Karban”,
17.	229. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének
vezetője”,
18.	229/A. §-ában a „kamara elnöke vagy a kamara általa kijelölt tagja” szövegrész
helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy”,
19.	31/A. §-ában, 34/A. § (1) bekezdésében, 230/A. § (2) bekezdésében, 250/A. § (7) és
(8)	bekezdésében, a 253/D. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint (8) bekezdésében,
279. § (2) bekezdésében, 305. § (6) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés d) pontjában a
„kamara” szövegrész helyébe a „Kar”,
20.	232. § (1) bekezdésében a „határozatlan időre” szövegrész helyébe a „hét évre, de
legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig”,
21.	238. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar elnöke”,
22.	254/D. § (1) bekezdésében, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész
helyébe a „Kar hivatali szervénél”,
23.	241. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrészek helyébe a „Kar”,
24.	239. § (6) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének
vezetője”, a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,
24
25.	240/F. § (5) bekezdés f) pontjában, 241. § (6) bekezdés f) pontjában a „kamarai
felszólításra” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve felszólítására”,
26.	253/E. § (1) bekezdésében a „kamarához” szövegrész helyébe a „Kar hivatali
szervének”,
27.	249. §-át megelőző alcím címében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara”
szövegrész helyébe a „Kar”,
28.	252. § (1) bekezdésében a „kamarai tagok” szövegrész helyébe a „Kar tagjainak”,
29.	252. § (8) bekezdésében a „kamara által létrehozott hivatali szervezet” szövegrész
helyébe a „Kar hivatali szerve”,
30.	253/D. § (2) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar szerveinek
bármely”,
31.	253/E. § (2) bekezdésében, 279. § (5) bekezdésében, 283. § (3) és (4) bekezdésében,
285. § (5) bekezdésében, 287. § (1) bekezdésében, 292. § (1) és (5) bekezdésében,
valamint 296. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész helyébe a „Kar hivatali
szervének”,
32.	254/C. § (2) bekezdés f) és g) pontjában a „taggyűlés” szövegrészek helyébe a
„közgyűlés”, a „taggyűlésen” szövegrész helyébe a „közgyűlésen”,
33.	254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész helyébe a „Kar hivatali
szervénél”,
34.	254/G. § (3) bekezdésében a „50” szövegrész helyébe a „10”,
35.	250/A. § (6) bekezdésében a „kamarai névjegyzékben” szövegrész helyébe a „Kar
által vezetett névjegyzékben”,
36.	267. § (2) bekezdés f) pontjában a „kamarai névjegyzékből” szövegrész helyébe a
„Kar által vezetett névjegyzékből”,
37.	269. § (1) bekezdés b) pontjában a „3” szövegrész helyébe az „5”,
38.	271. § (1) bekezdésében a „kamara közgyűlése” szövegrész helyébe a „Kar
elnöksége”,
39.	274. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,
40.	277. § (2) bekezdésében a „kamarát a szervezeti és működési szabályzatában
megjelölt tagja, alkalmazottja,” szövegrész helyébe a „Kart a Kar hivatali szervének
vezetője, az általa kijelölt jelölt alkalmazottja,”,
41.	278. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar hivatali
szervének vezetője”,
42.	278. § (4) bekezdésében a „fegyelmi intézkedést” szövegrész helyébe a „30 napon
belül fegyelmi intézkedést”,
43.	280. § nyitó szövegrészében a „jelentés” szövegrész helyébe a „jelentés, annak
kiegészítése esetén a kiegészített jelentés”,
44.	281. § (1) bekezdésében, 293. § (3) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a
„Kar hivatali szervének vezetőjét”
szöveg lép.
56. §
Hatályát veszti a Vht.
25
1.	16. § b) pontjában az „és kamarai tagdíj” szövegrész,
2.	225. § (4) bekezdése,
3.	234. § (2) bekezdése,
4.	236. § (3)-(6) bekezdése,
5.	240. § d) pontja,
6.	240/F. § (1) bekezdés c) pontja,
7.	241/A. § (2) bekezdésében a „kamara által szervezett” szövegrész,
8.	241/A. §-át követő alcíme,
9.	248. § (3) bekezdése,
10.	250/A. § (5) bekezdésében a „végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós”
szövegrész,
11.	250/A. § (5) bekezdés b) pontja,
12.	252. § (3) és (5) bekezdése,
13.	253/B. §-a,
14.	254/B. § (3)-(10) bekezdése,
15.	254/F. (1) bekezdés a) pontjában a „kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,”
szövegrész,
16.	254/F. § (1) bekezdés c) pontja,
17.	254/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „végrehajtó” szövegrész,
18.	254/F. § (1) bekezdés f) pontja,
19.	254/G. § (1) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói,” szövegrész,
20.	254/E. § (1) bekezdése,
21.	263. § (2) bekezdésében a „valamint a 234. § (2) bekezdését” szövegrész,
22.	266. § (3) bekezdése,
23.	267. § (2) bekezdésében az „és végrehajtójelölttel” szövegrész,
24.	267. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
25.	278. § (2) bekezdése,
26.	285. § (2a) bekezdésében a „végrehajtójelöltek” és a „végrehajtójelölti” szövegrészek,
27.	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi
XL. törvénnyel megállapított 306/F. §-a.
2.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
57. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. § (3) bekezdésében a
„Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói
Kar” szöveg lép.
3.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
26
58. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény
a)	117. § (3) bekezdésében és 117/B. §-ában a „végrehajtói kamarát” szövegrész helyébe
a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,
b)	1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara”
szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”
szöveg lép.
4.	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
59.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a)	53. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe
a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”,
b)	55. § (4) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe
a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”
szöveg lép.
5.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
60.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontjában a
„Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói
Kart” szöveg lép.
6.	A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011.
évi LXVII. törvény módosítása
61. §
A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi
LXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész
helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.
7.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
62. §
27
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
a)	9/L. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát”
szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,
b)	9/L. § (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész
helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”
szöveg lép.
8.	A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
módosítása
63.	§
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 10. §
(2) bekezdés b) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a
„Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.
9.	Záró rendelkezések
64.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-2. §, a 4-5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7-12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14-41. §, az 54.
§ (1) bekezdése és az 55-63. § 2015. szeptember 1. napján lép hatályba.
(3)	A 13. § (3) bekezdése 2016. január 1. napján lép hatályba.
(4)	A 6. § (2) bekezdése és az 54. § (2) bekezdése 2017. július 1. napján lép hatályba.
(5)	A 3. § és a 13. § (2) bekezdése 2018. január 1. napján lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen
romlott. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara (a továbbiakban: kamara) érdekvédelmi
feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. A
kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben. Ezért a
közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős ítéletek - és ezzel azonos hatályú határozatok
-	állami akarattal történő végrehajtásának kötelezettsége felől a végrehajtással történő
28
szembeszegülés felé. A törvénymódosítás célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom
helyreállítása.
A Javaslat alapján a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, 7 évre szól.
Azok a végrehajtók, akik a határozott idő lejártával végrehajtók akarnak maradni, pályázat
útján kaphatják meg ismét a kinevezést. Ha a határozott időre kinevezett végrehajtót a
működése során nem sújtják írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetéssel, pályázat
nélkül folytathatja a végrehajtói tevékenységet.
A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a Javaslat alapján a
végrehajtónak és a végrehajtó-helyetteseknek jogi végzettséget kell szerezniük 2022-re. E
kötelezettség nem vonatkozik azokra a végrehajtókra, akik a következő hét évben elérik a 65
éves nyugdíjkorhatárt. A jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtóknak 2017. december
31.	napjáig jogi tanulmányokat kell kezdeni, és ezt követően minden évben igazolniuk kell a
tanulmányokban való megfelelő előrehaladást. Amennyiben a végrehajtó 2022. december 31.
napjáig nem szerez jogi végzettséget, a végrehajtói szolgálata megszűnik.
A Javaslat alapján a kamara megszűnik, jogutódlással átalakul Magyar Bírósági
Végrehajtói Karrá (továbbiakban: kar). A kar tagjai a végrehajtói kinevezéssel rendelkező
végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek. A kar látja el a végrehajtók érdekképviseletét, akik
részt vehetnek a kar által létrehozott szakmai bizottságok munkájában, és igénybe vehetik a
kar hivatala által nyújtott szolgáltatásokat - elsősorban számítástechnikai - szolgáltatásokat. A
kar élén, a kamarához hasonlóan elnökség áll.
A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a kar a hivatali szervén
keresztül látja el. A hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki 7
évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A hivatali szerv
rendelkezik az általános végrehajtási költségátalány felhasználásáról, rendelkezik továbbá a
kamarai vagyonnal.
A Javaslat alapján módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai is. A törvény lehetőséget
biztosít a feljelentőnek arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést
kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles
lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse
rendeltetését.
A Javaslat alapján módosulnak a helyettesítés és ezzel összefüggésben a végrehajtói
szolgálat szünetelésének szabályai is. A törvénymódosítás hatálybalépését követően a
végrehajtót kizárólag a kar hivatali szervéhez bejelentett állandó helyettes vagy az általa
foglalkoztatott végrehajtó-helyettes helyettesítheti. A törvénymódosítás részletesen
meghatározza, hogy mikor kell helyettesnek eljárni és azt is, hogy az egyes esetekben ki
járhat el helyettesként.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara)
megszűnik és jogutódlással átalakul Magyar Bírósági Végrehajtói Karrá (a továbbiakban:
29
kar), így értelemszerűen a végrehajtási lapot nem a kamarának, hanem a kar hivatali
szervének kell megküldeni, a miniszteri biztost pedig nem a kamara, hanem a kar
felügyeletére lehet kinevezni.
A 3. §-hoz
A Javaslat a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezését 2018. január 1.
napjától további feltételhez, a végrehajtói szakvizsga letételéhez is köti. A végrehajtói
szakvizsga célja, hogy a jelentkező számot adjon a bírósági végrehajtói feladatkör ellátásához
szükséges elméleti ismereteiről, gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről, ami a
jogi szakvizsga során számonkért joganyaghoz képest speciális ismeretanyagot ölel fel. A
végrehajtói szakvizsga letételének kinevezési feltételként való meghatározása hozzájárulhat a
végrehajtás szakmai színvonalának emeléséhez.
A 4. §-hoz
A Javaslat alapján a hatályos szabályozással szakítva a végrehajtói kinevezés a
jövőben kizárólag meghatározott időre, 7 évre szól.
A Javaslat értelmében a végrehajtói állásokat pályázat útján lehet betölteni, a
végrehajtó szolgálata folyamatossága megállapításának esetét kivéve. A szolgálat
folyamatosságának megállapítását olyan, már kinevezett önálló bírósági végrehajtó
kérelmezheti, akivel szemben a kinevezéshez szükséges feltételek változatlanul fennállnak és
a kinevezését követően nem tanúsított olyan magatartást, amely méltatlanná tenné őt a
végrehajtói hivatás gyakorlására, azaz a végrehajtót kinevezését követően legfeljebb kettő
alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel és abból legfeljebb egy volt súlyosabb,
mint figyelmeztetés, de egyik sem volt írásbeli megrovásnál súlyosabb.
A hatályos Vht. 239. § (4a) bekezdése szerint a miniszter a végrehajtói szolgálat
megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtói vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy
a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen
ismétlődően megszegte. A miniszter 239. § (4a) bekezdésében meghatározott és a módosítás
szerinti, a szolgálat folyamatosságának megállapításával kapcsolatos jogosítványa is a
végrehajtót a szakszerű és jogszerű működésre ösztönzi.
A 5. §-hoz
A végrehajtó önálló jogállásából következik, hogy áthelyezésére csak beleegyezésével
kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a Javaslat alapján a kamara megszűnik és jogutódlással
átalakul karrá, az áthelyezéshez a kamara egyetértése helyett a kar hivatali szerve vezetőjének
egyetértése szükséges.
A 6-7. §-hoz
A Javaslat nem a végrehajtó választásától teszi függővé, hogy a végrehajtói felelősség
körébe tartozó cselekményekkel okozott károk megtérítésének fedezetét felelősségbiztosítási
szerződés megkötésével vagy kamarai letétbe helyezéssel biztosítja, hanem kimondja, hogy a
végrehajtónak felelősségbiztosítási szerződés megkötésével kell eleget tenni e
kötelezettségének, és a megváltozott értékviszonyokhoz jobban igazodó 30 millió forint
összegben határozza meg a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét. A Javaslat alapján
2017. július 1. napjától a végrehajtóknak a bevételükhöz igazodó felelősségbiztosítási
30
szerződést kell kötniük, az ezzel összefüggő értékhatárokat pedig az igazságügyért felelős
miniszter rendeletben fogja meghatározni.
E módosítás értelmében a biztosíték befizetésének kötelezettsége a kinevezést
követően szükséges előkészületek köréből kikerül, továbbá tekintettel arra, hogy a Javaslat
alapján a kamara megszűnik és jogutódlással átalakul karrá, az előkészület követelményeinek
teljesítését, a végrehajtó a kar hivatali szerve vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek
köteles igazolni, aki az igazolás alapján ellenőrzi azokat. A Javaslat értelmében a kar hivatali
szerve vezetője vagy az általa kijelölt személy továbbá ellenőrzi azt, hogy a végrehajtó
hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.
A 8. §-hoz
A Javaslat a végrehajtói szolgálat megszűnésének okait újabb esettel bővíti, tekintettel
arra, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, 7 évre szól. Ezzel
összefüggésben a Javaslat kimondja, hogy a határozott idő utolsó napjával a végrehajtói
szolgálat automatikusan megszűnik, kivéve a szolgálat folyamatosságának megállapítása
esetét.
A Javaslat értelmében a végrehajtói szolgálat megszűnését a miniszter további
esetekben is megállapítja, így akkor is, ha a végrehajtói szolgálat a törvényben meghatározott
időn át huzamosan szünetel. Amennyiben ugyanis a végrehajtó hosszabb időn át nem képes
személyesen ellátni a szolgálatát, szükséges a végrehajtói szolgálat megszűnését
megállapítani, és ezzel olyan végrehajtó kinevezése lehetőségét biztosítani, aki képes a
végrehajtói feladatokat személyesen ellátni.
A Javaslat értelmében a végrehajtói szolgálat megszűnését a miniszter akkor is
megállapítja, ha a végrehajtónak 30 napot meghaladóan nincs bejelentett állandó helyettese,
továbbá ha 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói
irodába.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat alapján a kamara megszűnik és jogutódlással átalakul
karrá, a szolgálat megszűnésére okot adó körülményt a kamara helyett a kar hivatali szerve
vezetőjének kötelező bejelenteni, és ő jár el az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében
is.
A 9. §-hoz
A Javaslat alapján módosulnak a végrehajtó helyettesítésének szabályai, amely
változásokat a Javaslat a helyettes végrehajtó általi számla- és iratkezelésére vonatkozó
előírások, továbbá a helyettesnek a végrehajtó letéti számlája feletti rendelkezési jogosultsága
tekintetében is átvezet.
A 10. §-hoz
A Javaslat az eddigi szabályozáshoz képest megszünteti a végrehajtói szolgálat
végrehajtói kérelemre engedélyezett szüneteltetése esetét, és helyette a Javaslat meghatározza
a távollét azon időintervallumát, amelyhez a törvény a szünetelés jogkövetkezményét fűzi.
A Javaslat értelmében, ha a távollét egybefüggően meghaladja a 30 napot, a
végrehajtói szolgálat a 31. naptól szünetel. A végrehajtói szolgálat szünetelésének
jogkövetkezményét fűzi a Javaslat ahhoz az esethez is, ha egy naptári évben az összes távollét
együttesen meghaladja a 90 napot.
A törvény erejénél fogva szünetel a végrehajtó szolgálata abban az esetben is, ha a
végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg
31
polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették. A szünetelés kezdő időpontja a nyilvántartásba
vétel időpontjával esik egybe. A végrehajtó a nyilvántartásba vétel pillanatától a választás
befejezéséig nem gyakorolhatja hivatását, megválasztása esetén pedig a szünetelés időtartama
a mandátumának lejártáig meghosszabbodik.
A végrehajtó a távollétét köteles bejelenteni a kar hivatali szervének, amely bejelentés
alapján a szünetelést a kar hivatali szerve állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a végrehajtói
szolgálat szünetelése nem kérelemhez kötött, hanem törvény erejénél fogva következik be, a
Javaslat a végrehajtási ügyek zavartalan intézése érdekében a végrehajtó helyettesítésének
rendjét is meghatározza.
A 11. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a Javaslat alapján a végrehajtó szolgálata folyamatosságának
megállapítása a miniszter hatáskörébe kerül, akinek az eljárása a Ket. hatálya alá tartozik, a
szabályozási Javaslat egyértelművé teszi, hogy ezen eljárásra is a Ket. rendelkezései
irányadók.
A kérelemre történő és miniszteri engedélyhez kötött szüneteltetés jogintézményének
kivezetése miatt, a Ket. hatálya alatt álló miniszteri jóváhagyási jogkört a Javaslat hatályon
kívül helyezi.
A 12. §-hoz
Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a kar hivatali szerve felvett az önálló
bírósági végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába és ezt követően a hivatali esküt letette. A kar
hivatali szerve hallgatja meg a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt, amely
meghallgatáson a Javaslat alapján az érdek-képviseleti feladatok ellátásért felelős elnökség
tagjai is jelen lehetnek.
A 13. §-hoz
A Javaslat a végrehajtó-helyettesek kinevezésének feltételeit szigorítja, középiskolai
végzettség helyett egyetemi jogi végzettséget ír elő a kinevezés feltételeként. Ennek oka, hogy
a végrehajtó-helyettes önállóan jogosult a végrehajtó nevében végrehajtási cselekmények
foganatosítására, a végrehajtó hatáskörébe tartozó bármely végrehajtási cselekményt
foganatosíthat, intézkedést elvégezhet, kivéve az ingó árverés megtartását, árverési
jegyzőkönyv elkészítését és meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosítását,
amelyek megfelelő színvonalon való ellátásához széleskörű jogi ismeretekre van szükség.
A javaslat a végrehajtókhoz hasonlóan a végrehajtó-helyettesek esetén is csak a 65.
életév betöltéséig teszi lehetővé a szolgálat ellátását. Annak érdekében, hogy az érintett
végrehajtó-helyettesek felkészülhessenek a szolgálatuk megszűnésével együttjáró
változásokra, a Javaslat alapján e szabály csak 2016. január 1. napján lép hatályba.
A 14. §-hoz
A Javaslat értelmében a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt
képzéseit és továbbképzéseit a kar helyett a külön jogszabályban erre feljogosított szerv fogja
lebonyolítani.
A 15. §-hoz
32
A végrehajtói tevékenység ellátatlansága súlyosan sértené a végrehajtást kérők
érdekeit, ezért a végrehajtó távolléte esetén is gondoskodni kell az ügyek ellátásának
folyamatosságáról.
A Javaslat a helyettesítés rendjének átalakításával gondoskodik a végrehajtói működés
folyamatos biztosításáról. A Javaslat hatálybalépését követően a végrehajtót kizárólag a kar
hivatali szervéhez bejelentett állandó helyettes vagy az általa foglalkoztatott, legalább egyéves
végrehajtói gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes helyettesítheti. A végrehajtók
helyettesítése bizalmi viszony, ezért a végrehajtó saját elhatározásán múlik, hogy melyik
végrehajtót választja állandó helyetteséül, illetve ha a végrehajtónak több végrehajtó-
helyettese van, melyik végrehajtó-helyettest jelöli ki a helyettesítését ellátóként.
A Javaslat a helyettesítés rendjének kialakítása során abból a feltételezésből indul ki,
hogy a hosszabb ideig tartó távollét esetén a helyettesítés ellátásához nagyobb tapasztalat
szükséges, ezért a végrehajtó helyettesítését ilyenkor állandó helyettesének kell ellátnia, aki
kizárólag önálló bírósági végrehajtó lehet. A végrehajtó-helyettes pedig - a 240/B. § (2)
bekezdése miatti szünetelés kivételével - a rövidebb, átmeneti jellegű távollét esetén
helyettesíthet.
A végrehajtó az állandó helyettesét a kinevezését követő 30 napon belül köteles
bejelenteni a kar hivatali szervének, és ezzel egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettes
helyettesítésre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát. Abban az esetben, ha a végrehajtónak több
végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a helyettesítésére jogosult és a
kijelölést szintén be kell jelentenie a kar hivatali szervének.
A végrehajtót helyettesíteni kell, ha a végrehajtói álláshely megüresedett; ha a
végrehajtót a hivatalából felfüggesztették; ha a végrehajtó szolgálata szünetel; továbbá, ha a
végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.
Abban az esetben, ha a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol, továbbá ha a
végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve
polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, a végrehajtó szolgálatának szünetelése alatt az
általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes helyettesíti. A helyettesítés egyéb eseteiben, illetve
akkor is, ha a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal
rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.
A végrehajtó, annak érdekében, hogy a kar hivatali szerve tudomást szerezzen
helyettesítésének szükségességéről, köteles a távollétét bejelenteni és a bejelentéssel
egyidejűleg benyújtani a helyettesítő nyilatkozatát, amely szerint a helyettesítő személy a
távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja. Ha a végrehajtó egyúttal állandó
helyettes is, a bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek ő a
bejelentett állandó helyettese.
A távollét bejelentését követően a kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni
köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló
okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.
A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési
költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat
gyakorolja. A felmondás jogából az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg.
A 16. §-hoz
A Javaslat alapján a végrehajtással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott
közfeladatokat a jövőben is egy a végrehajtókból és végrehajtó-helyettesekből álló jogi
személy, a kar fogja ellátni, azonban e jogi személy szervezeti felépítését a kamarára
vonatkozó szabályozáshoz képest a Javaslat jelentősen módosítja. A végrehajtáshoz
kapcsolódó közfeladatok ellátása ugyanis a Javaslat alapján közvetlen állami irányítás alá
33
kerül azzal, hogy azokat a kar azon szervezeti egysége útján látja el, amelynek vezetőjét az
igazságügyért felelős miniszter nevezi ki. A Kar tagsága által választott elnökség az érdek-
képviseleti feladatok ellátásért felelős.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a kari tagdíj szolgál az érdek-képviseleti
jellegű feladatok fedezetéül, míg a kar egyéb bevételei, így elsősorban a Vht. 34/A. §-ban
szabályozott általános költségátalánynak a Karhoz befolyó összege csak a hivatali szerv útján
ellátandó közfeladatokra fordítható.
A 17. §-hoz
A Javaslat alapján a végrehajtókról, végrehajtó-helyettesekről és végrehajtójelöltekről
a kamara helyébe lépő kar vezet nyilvántartást a törvényben részletesen meghatározott
adattartalommal.
A 18-22. §-hoz
A Vht. Javaslat szerinti 251. §-a meghatározza a kar szervezeti felépítésére és
működésére vonatkozó alapvető szabályokat. A kar szervei: a tagjaiból álló közgyűlés, a
közgyűlés által megválasztott elnökség és a hivatali szerv. Az érdek-képviseleti feladatok
ellátása színvonalának emelése érdekében a Javaslat előírja, hogy csak a jogi végzettséggel
rendelkező végrehajtó tagok választhatók az elnökségbe. A kar a feladatai hatékonyabb
ellátása érdekében, így például a végrehajtást érintő jogszabályok tervezetének
véleményezésére, szakmai bizottságokat hozhat létre.
A Vht. Javaslat szerinti 253. §-a biztosítani kívánja, hogy a végső soron az adósok
által megfizetett általános költségátalányból származó bevételek, és a kar vagyonának
felhasználása a közfeladatok ellátása érdekében történjen, ezért a vagyon feletti rendelkezési
jogot a hivatali szervhez telepíti, az érdekképviseleti feladatok ellátásának forrását jelentő
tagdíjak kivételével, amely felett az elnökség jogosult rendelkezni.
A hivatali szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az igazságügyért felelős miniszter által
kinevezett vezető dönt. Az ő személye garantálja, hogy a közfeladathoz rendelt források a
jogalkotói szándéknak megfelelően kerüljenek felhasználásra.
A Vht. Javaslat szerinti 253/C. §-a alapján a kar szervezetének és működésének
részletes szabályait a hivatali szerv vezetője által elkészített szervezeti és működési szabályzat
határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat nem lehet ellentétes a Vht. által
meghatározott szabályokkal, amit az garantál, hogy a szabályzat csak miniszteri jóváhagyás
esetén szolgálhat a működés alapjául. Az etikai szabályzat jóváhagyására is a szervezeti és
működési szabályzatra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A kar működésére vonatkozó
szabályrendszert határoz meg az elnökség ügyrendje is, amelyet az elnökség fogad el.
A 23. §-hoz
A kamarához hasonlóan a kar működése felett is a törvényességi felügyeletet az
igazságügyért felelős miniszter fogja gyakorolni, aki a törvényes működés helyreállítása
érdekében végső soron a bírósághoz fordulhat, illetve a hivatali szerv vezetőjével kapcsolatos
jogosítványain keresztül tudja a törvényes működést kikényszeríteni.
A 24. §-hoz
A kamarához hasonlóan a kar is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági ügynek nem
minősülő eljárásiban a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak az alkalmazását.
A 25-31. §-hoz
34
A végrehajtási tevékenység keretrendszerére vonatkozó szabályozás egységesítése
érdekében a Javaslat alapján a végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezhet
végrehajtási tevékenységet, ezért a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói
irodát alapítani, vagy végrehajtói irodához csatlakozni. Annak érdekében, hogy az iroda
működése során kizárólag a végrehajtási tevékenység érdekeit szolgáló szempontok
érvényesülhessenek, a módosító Javaslat alapján a végrehajtói irodának kizárólag végrehajtó
tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül üzletszerű gazdasági tevékenységet az
iroda nem folytathat.
Az iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és
tagjainak felelősségére a Vht.-ban foglalt eltérésekkel a továbbiakban is a Ptk. korlátolt
felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell majd alkalmazni, és a Javaslat alapján
végrehajtói iroda az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok
szerint is működhet majd. A végrehajtói iroda alapítása a jövőben sem érinti a végrehajtónak a
Vht. 236. §-a alapján fennálló felelősségét.
A Javaslat alapján a végrehajtói irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, ezért
módosulnak a tagsági jogviszony és a végrehajtói iroda megszűnésének azon szabályai,
amelyek a nem végrehajtói tagságot is biztosító szabályozás miatt voltak szükségesek.
A 32. §-hoz
A Javaslat változatlanul nevesíti azokat az eljárásokat, amelyekben a Ket.
rendelkezéseit kell alkalmazni, a módosítások a kamara megszűnése és karrá való átalakulása
következtében bekövetkező szervezeti változások átvezetésére irányulnak.
A 33. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az önálló bírósági végrehajtó-helyettessel
szemben előírt egyetemi jogi végzettség, mint kinevezési feltétel nem irányadó a törvényszéki
végrehajtó-helyettesre.
A 34-41. §-hoz
A Javaslat alapján módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A végrehajtójelölt
ügyviteli jellegű tevékenységet végez, végrehajtási cselekményt - a végrehajtói kézbesítést
kivéve - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat, ezért nem indokolt a fegyelmi
eljárásra vonatkozó szabályozás hatályát rájuk is kiterjeszteni. Fegyelmi felelősséggel a
végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek tartoznak. Nem indokolt a fegyelmi szabályozás
körébe vonni a tagdíj befizetésének elmulasztását, ezért a Javaslat alapján az nem minősül
fegyelmi vétségnek. Az etikai szabályzat megalkotása lehetőségének Javaslatban való
nevesítésére tekintettel a Javaslat fegyelmi vétségként határozza meg az abban foglaltak
megszegését.
Annak érdekében, hogy a fegyelmi felelősség szabályozása betölthesse rendeltetését,
és a fegyelmi vétségnek minősülő cselekményt az elkövetéséhez képest rövid időn belül
elbírálhassák, a Javaslat határidőt szab a feljelentés megtételére azzal, hogy megállapítja a
fegyelmi vétség elévülését abban az esetben, ha a feljelentő a cselekmény tudomásra jutásától
számított 6 hónapon túl tett feljelentést. A javaslat az objektív elévülési határidőt 3 évről 5
évre emeli.
A fegyelmi felelősségi szabályok hatékonyabb érvényesülését célozza, hogy a Vht.
266. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik a lehetőség, amely alapján a
35
vétkesség enyhébb fokára hivatkozással a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés
kiszabása mellőzhető volt, így a fegyelmi tanácsnak nincs mérlegelési joga, hanem a
feljelentés beérkezésétől számított 30 napon belül el kell rendelnie a fegyelmi vizsgálat
lefolytatását.
A Javaslat hangsúlyosabbá teszi a feljelentő szerepét a fegyelmi eljárás vizsgálati
szakaszában azzal, hogy kifejezetten rögzíti a feljelentő vizsgálóbiztos általi
meghallgatásának lehetőségét. A Javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a vizsgálóbiztos
feladata a releváns tények megállapítása, a bizonyítékok felderítése, és nem annak
megállapítása, hogy az eljárás alá vont személy milyen súlyú vétséget követett el, és hogy az
milyen büntetést von maga után, ezért a Javaslat kifejezetten megtiltja, hogy a vizsgálóbiztos
a kötelességszegés súlyáról és az általa szükségesnek ítélt büntetésről véleményt nyilvánítson.
Annak érdekében, hogy a fegyelmi feljelentés alapjául szolgáló tényállás vizsgálata
során felderített egyéb cselekmények is ugyanabban az eljárásban elbírálhatók legyenek, a
Javaslat lehetővé teszi, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a feljelentő a feljelentést
kiegészítse.
A 42. §-hoz
A Javaslat kijavítja a 2015. évi XL. törvénnyel beiktatott 306/F. § hibás számozását.
A 43. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezése alapján a kamara megszűnik, és annak általános
jogutódjaként jön létre kar. A 2015. szeptember 1. napján a kamara jogutódjaként létrejövő
karnak a kamara végrehajtó és végrehajtó-helyettes tagjai a törvény erejénél fogva a tagjaivá
válnak, és a jogutódlásra tekintettel a kamarai vagyon is a karra száll át. Az átmeneti
szabályok rögzítik az átalakulással kapcsolatos feladatok határidejét és elvégzésének rendjét.
A 44. §-hoz
A Javaslat alapján a végrehajtói kinevezés 7 év határozott időre szól. A Javaslat
átmeneti rendelkezése az új szabályozáshoz igazítja a korábban határozatlan időre kinevezett
végrehajtók szolgálatának időtartamát azzal, hogy 7 év elteltével e végrehajtók is az újonnan,
már határozott időre kinevezett végrehajtókkal azonos feltételek mellett lesznek jogosultak a
szolgálat folytatására.
A 45-46. §-hoz
A végrehajtás szakmai színvonalának emelése érdekében a Javaslat nemcsak arról
rendelkezik, hogy 2018. január 1. napjától a végrehajtói szakvizsgával is rendelkező pályázó
nyerhet el végrehajtói állást, illetve csak a végrehajtói szakvizsgával is rendelkező jelölt
működhet végrehajtó-helyettesként, hanem a már kinevezett végrehajtók, illetve a
nyilvántartásba vett végrehajtó-helyettesek számára is kötelezővé teszi a végrehajtói
szakvizsga megszerzését. A Javaslat felkészülési időt biztosít az érintetteknek, és e határidő
elmulasztása a szolgálat megszűnését eredményezi.
A 47-48. §-hoz
36
A végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozás komplexitása, bonyolultsága
indokolja, hogy az eljárást csak jogi végzettséggel rendelkező bonyolíthassa, ezért a Javaslat
minden végrehajtó és végrehajtó-helyettes számára kötelezővé teszi, hogy 2022-ig egyetemi
jogi végzetséget szerezzen, kivéve azokat a végrehajtókat, akik eddig az időpontig betöltenék
a 65. életévüket. Annak érdekében, hogy ez a jogalkotói cél ténylegesen is elérhetővé váljon,
az átmeneti szabály nemcsak a végzettség megszerzését, hanem a tanulmányokban való
megfelelő előrehaladás igazolását is kötelezővé teszi.
A végrehajtó az átmeneti időszakban is meg kell feleljen a szakmájával szemben a
Javaslat által támasztott magasabb követelményeknek, ezért a jogi végzettség megszerzéséig
köteles jogi végzettségű alkalmazottat foglalkoztatni.
A 49-50. §-hoz
A Javaslat új alapokra helyezi a végrehajtói irodára, mint a végrehajtási
tevékenységnek keretet adó jogi személyre vonatkozó szabályozást. Annak érdekében, hogy a
végrehajtás területén csak az új szabályoknak megfelelő irodák működjenek, a Javaslat
minden végrehajtói iroda számára kötelezővé teszi, hogy működését megfeleltesse az új
szabályoknak, azok számára pedig, akik nem végrehajtói iroda keretében tevékenykednek,
kötelezővé teszi a végrehajtói iroda alapítását vagy az ahhoz való csatlakozást.
Az 51-52. §-hoz
A Javaslat módosítja a helyettesítésére és a szolgálat szünetelésére vonatkozó
szabályokat. A szünetelés újfajta szabályozása miatt szükséges annak kimondása, hogy 2015.
szeptember 1. napjától szünetel annak a végrehajtónak a szolgálata, akit tartós távollét miatt
helyettesítenek.
Annak érdekében, hogy az új helyettesítési szabályok alkalmazhatóak legyenek,
minden végrehajtó köteles az újonnan felálló hivatali szervnek bejelenteni az állandó
helyettesét, és a helyettesítésére kijelölt végrehajtó-helyettesét.
Az 53. §-hoz
A végrehajtói felelősség körébe tartozó cselekményekkel okozott károk
megtérítésének fedezetére minden végrehajtónak a Javaslat szerinti felelősségbiztosítási
szerződést kell kötni, és a Javaslat megszünteti a biztosíték letétbe helyezésének lehetőségét
is. A Javaslat meghatározza az eljárási rendet azokban az esetekben, amikor a végrehajtó által
okozott károkat a károkozás időpontjára tekintettel, felelősségbiztosítási szerződés hiányában
csak az új szabályozás hatályba lépését megelőzően befizetett biztosíték összegéből lehet
megtéríteni.
Az 54. §-hoz
A Javaslat jelentősen módosítja a végrehajtók helyettesítésére vonatkozó szabályokat,
a helyettesítéssel összefüggő elszámolási, ügyviteli és ügykezelési részletszabályok
megalkotására pedig felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek.
2017. július 1. napjától a végrehajtóknak a bevételükkel arányos felelősségbiztosítási
szerződést kell kötniük, és ezzel összefüggésben a Javaslat felhatalmazást ad az értékhatárok
meghatározására az igazságügyért felelős miniszternek.
37
Az 55-56. §-hoz
A Javaslat szövegcserés és hatályon kívül helyező módosításai a kamara megszűnése
és karrá való átalakulása következtében bekövetkező szervezeti változások átvezetésére
irányulnak.
Az 57-63. §-hoz
A Javaslat a kamara megszűnése és karrá való átalakulása következtében bekövetkező
szervezeti változásokat az egyéb, kamarát nevesítő jogszabályokban is átvezeti.
A 64. §-hoz
A Javaslat hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
38