﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KéPVISELő
Képviselői önálló indítvány

2015. évi... törvény
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosításáról

1.§
(1)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: MVH eljárási törvény) 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Az ügyfelet a kérelmében megjelölt földterületekre nézve jogszerű
földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy ha a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a 46. § alapján lefolytatott ellenőrzési
eljárása alapján megállapításra kerül, hogy az ügyfél a (7) bekezdés alapján jogszerű
földhasználónak minősül.”
(2)	Az MVH eljárási törvény 44. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő
sorrend szerint az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre
vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására
nyitva álló határidő utolsó napján, az általa igényelt terület vonatkozásában
a)	a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett,
b)	a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett
vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi
gazdálkodóként szerepel,
c)	haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy
alhaszonbérleti szerződés, továbbá - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.
évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti - használati rendről szóló
megállapodás alapján földhasználó,
d)	az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159. §-a szerinti használat jogának
jogosultjaként bejegyzett,
e)	az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett,
J) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 42. §
(2)	bekezdés c) pontja szerinti esetben az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba
bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik,
g)	ellenérdekű ügyfél hiányában az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a
tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű
terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs vagy osztatlan közös tulajdonban álló
földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati
nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a föld adott
hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa
vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
h)	az a)-g) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója.”
2. §
Az MVH eljárási törvény a következő 89. §-sal egészül ki:
„89. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 44. § (4) és (7) bekezdését a 2015.
évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell.”
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A területalapú jellegű támogatások igénybe vétele során a kérelmet benyújtó
ügyfélnek valamilyen - törvényben meghatározott módon - igazolnia kell a földhasználatának
jogszerűségét és tényszerű fennállását. Az uniós rendelkezések (1307/2013/EU rendelet,
640/2014/EU rendelet) alapján a támogatás annak folyósítható, aki az adott területtel
ténylegesen rendelkezik. Ugyanakkor túl igénylés vagy többes igénylés esetében a
jogosultságok megállapításához nélkülözhetetlen eszköz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal (a továbbiakban: MVH) számára, hogy meg tudja állapítani az ügyfeleknek az adott
terület vonatkozásában fennálló földhasználatának a jogszerűségét is.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: MVH eljárási törvény) 44. §-a szerint az ügyfelet a kérelmében megelölt
földterületekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában
kétség nem merül fel, vagy az MVH által lefolytatott ellenőrzési eljárás alapján rendelkezésre
álló okirat ezt alátámasztja. Ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában
kétség merül fel, így különösen ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett
be terület alapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket az MVH határidő tűzésével
adategyeztetésre hívja fel. Az adategyeztetési eljárás sikertelensége esetében vagy az
ellenőrzés keretében az MVH felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét
igazolni.
A gyakorlati jogalkalmazás során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az MVH
eljárási törvény szerinti bizonyítási eszközök köre koránt sem tudja biztosítani az ügyfelek
igen jelentős köre (különösen osztatlan közös tulajdonban álló területen gazdálkodók)
számára az igazolhatóság lehetőségét, továbbá számos olyan okirat (szerződés) kimaradt a
törvényi felsorolásból, amelyet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szabályai viszont a használati
jogosultság átengedésének jogcímeként tartalmaznak (pl. felesbérlet, részesművelés,
szívességi földhasználat).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A módosítás lehetővé tenné a jogszerű földhasználat igazolását haszonbérleti,
felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá
használati rendről szóló megállapodás alapján, valamint jogszerű földhasználónak tekintené a
vagyonkezelőt, haszonélvezőt vagy a használat jogának jogosultját és a tulajdonost is. Ezen
felül a Földforgalmi törvényben a vetőmag előállítók számára biztosított használati csere
alapján is megállapítható lenne a jogszerű földhasználat. Végül pedig ellenérdekű ügyfél
hiányában az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó
mértékű területen gazdálkodó tulajdonostárs vagy harmadik személy haszonbérlő, ha a
földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a
fold használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett
gazdálkodási napló alátámasztja szintén jogszerű földhasználónak minősülhet. Figyelemmel
arra, hogy gyakori a közeli hozzátartozók között az az eset, amikor egymás földjein
gazdálkodnak vagy a házastársak egyike adja csak be a támogatási kérelmet, így a felsorolt
esetekben a közeli hozzátartozó is jogszerű földhasználónak minősülne. Házastárs esetén sok
esetben a terület közös vagyonba tartozik, és így a házastárs jogosult azt használni.
a 2. §-hoz
Átmeneti rendelkezés annak érdekében, hogy a módosítást a 2015. évben beadott
egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni lehessen.
a 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.

ORSZÁGGYŰLÉSI KEPV1SELO
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági, agrár-
vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról a
következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. június 2.
"^Fortí^Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség