﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5051. számú törvényjavaslat
az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének
ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló
törvénymódosításokról
Előadó:	Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. június
1
2015. évi ... törvény
az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének
ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosításokról
1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
1.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 30/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél
megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről annak hiánytalan benyújtásától
számított 30 napon belül.”
(2)	Az Étv. 30/A. § (6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában az önkormányzat a szerződést a (3) bekezdés a) pontja szerinti
esetben a települési önkormányzat képviselő-testületének döntésétől számított 30 napon
belül írásban köti meg.”
2.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
2.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a 22. §-t
követően a következő alcímmel és a 22/A. §-sal egészül ki:
„Együttműködés a miniszterrel
22/A. § (1) A Hatóság és a miniszter az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatban,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának előmozdítása
érdekében együttműködik, így különösen
a)	a miniszter által irányított információs társadalommal, digitális gazdasággal, az
innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok előkészítésével,
b)	az infokommunikáció területén történő beruházásösztönzés fejlesztésével kapcsolatban.
(2)	A Hatóság a 47. § szerinti felhívása vagy határozata alapján részére piac-meghatározás
és piacelemzés érdekében szolgáltatott adatokat erre irányuló kérelemre átadja a
miniszternek az (1) bekezdés szerinti együttműködésből eredő feladatainak ellátása céljából,
akkor is, ha azok törvény által védett titkot tartalmaznak.
(3)	A Hatóság és a miniszter az együttműködés során köteles biztosítani az adatvédelemre
vonatkozó jogszabályokkal való összhangot, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő
érdekek ne sérüljenek. Ennek érdekében a Hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok
2
átadásáról. A miniszter biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben
részesüljenek, mint a Hatóságnál.
(4)	A Hatóság és a miniszter az együttműködésük, és ennek keretében az adatátadás és
felhasználás részletes szabályairól - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek.
A megállapodást a Hatóság és a miniszter a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.”
(2)	Az Eht. 94. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban álló közterületen
vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más
fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának
felhasználásával kell elhelyezni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításához a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele
vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges, de az
igénybevételről és annak módjáról a tulajdonosi joggyakorlót írásban értesíteni kell. Jelen
rendelkezés nem mentesíti az igénybevevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyonkezelő vagyonkezelői hozzájárulásának kérésére vonatkozó kötelezettsége alól.”
(3)	Az Eht. 94. §-a a következő (2a)-(2l) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy
sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a
hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus
hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez
történő felhasználását. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának
költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.
(2b) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról
szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban kell
kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. A megállapodásra vonatkozó ajánlatnak
tartalmaznia kell
a)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megjelölését, annak jellemzőit,
elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
b)	a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,
c)	az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,
d)	az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési
berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,
e)	az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének
helyreállítására vonatkozó terveket,
f)	a megállapodás megkötésére irányuló, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó
szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint a hálózatüzemeltető részére
fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot, valamint
g)	a (2d) és (2f) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelemfelhívást.
3
(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol
az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. A válasznak tartalmaznia kell többek között a
kérelemben érintett fizikai infrastruktúra átalakítás nélküli alkalmasságára vagy átalakítással
alkalmassá tételére vonatkozó nyilatkozatot, az átalakítás költségére vonatkozó becslést,
valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát.
(2d) A hálózatüzemeltető - törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a (2a) bekezdés szerinti hozzájárulást csak
akkor tagadhatja meg, ha
a)	a felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas
arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett
módon megvalósulhasson,
b)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével
érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,
c)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy
közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a
vagyonbiztonságot,
d)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak
létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását
akadályozza vagy veszélyezteti,
e)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak
létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy
e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy
f)	a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus
hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató (2b) bekezdés
szerinti kérelmében megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas infrastruktúrát vagy
egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre
tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.
(2e) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető ajánlatra adott válaszának
beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol a hálózatüzemeltető által megadott
műszaki-gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.
(2f) Ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elutasítja, vagy a
megállapodás a kezdeményezés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a
Hatóság kérelemre a használati jogot és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jogot alapító
határozatával - a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő
közérdekből, a szükséges mértékben - korlátozhatja a hálózatüzemeltetőnek a fizikai
infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát.
(2g) A (2f) bekezdés szerinti eljárásban az 57-61. §-ok szerinti eljárás szabályait kell
alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
4
a)	az eljárást a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató
kezdeményezheti,
b)	az eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolni kell a (2b) bekezdés szerinti
ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy a kézhezvételt igazoló más
okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll - a hálózatüzemeltető nyilatkozatát, továbbá annak
indokát és igazolását, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózat gazdaságosan
kizárólag a kérelmező által tervezett módon oldható meg,
c)	amennyiben az eljárást az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezi, az
elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra
felett rendelkezési joggal rendelkező hálózatüzemeltető a Ket. 15. § (1) bekezdésében
foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,
d)	a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között,
ennek érdekében a hálózatüzemeltetőt - 8 napos határidő kitűzésével - az eljárás
megindításáról szóló értesítésben a (2d) bekezdés a)-e) pontjai szerinti okok és erre
vonatkozó indokai előterjesztésére hívja fel, valamint kötelezi a hálózatüzemeltetőt, hogy
mutassa be a rendelkezése alatt álló fizikai infrastruktúra felhasználásával összefüggésben
felmerülő költségét és kárát,
e)	az elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a fizikai infrastruktúra
felhasználása a nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez
szükséges,
f)	amennyiben a (2d) bekezdés f) pontja szerint felajánlott más alkalmas infrastruktúrát
vagy egyéb hozzáférési lehetőséget a hírközlési szolgáltató nem fogadja el, az elutasítást a
hírközlési szolgáltatónak meg kell indokolnia.
(2h) Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által
benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és az jogvita
eldöntéséhez szükséges, a (2f) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési
nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak építésének
engedélyezésére irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok
vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt
szakkérdésekben.
(2i) A Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban, a kérelem megalapozottsága esetén
hozott határozatában meghatározza
a)	a fizikai infrastruktúra felhasználása, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó
szolgalmi jognak a tartalmát,
b)	az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,
c)	amennyiben szükséges, az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus
hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, valamint
d)	szükség szerint a (2d) bekezdés szerinti körülmények kialakulása megakadályozásához,
valamint az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és
elégséges feltételeket,
5
e)	annak a hozzáférési díj nak mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai
infrastruktúrájának használatáért jogosult, valamint amennyiben szolgalmi jog alapítására is
sor kerül, a használat korlátozásáért fizetendő kártalanítás módját és mértékét. A határozat
végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére
irányuló jogorvoslati eljárásnak.
(2j) A (2i) bekezdés e) pontjában foglalt hozzáférési díj mértékének megállapításánál a
Hatóság figyelembe veszi a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű
elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges felhasználásával összefüggésben
felmerült indokolt költségeinek megtérülését, továbbá figyelembe veszi az érintett
hozzáférés biztosításának a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak
megtérülésére gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a hozzáférési igény nagy sebességű
elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik,
a Hatóság a díj megállapítása során figyelembe veszi a díjnak a hálózatüzemeltető piaci
helyzetére gyakorolt hatását.
(2k) A (2f) bekezdés szerinti kérelem és az annak tárgyát érintő elektronikus hírközlési
építmény létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem, valamint a 95. § (2) bekezdése
szerinti kérelem egyidejűleg is előterjeszthető a Hatóságnál.
(2l) A (2k) bekezdésben foglalt kérelmek egyidejű előterjesztése esetén a Hatóság az
elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárását a (2f)
bekezdés szerinti kérelem tárgyában folytatott eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4)	Az Eht. 95. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az
elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen,
meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy - a 94. § (2a)
bekezdése szerinti esetben - a fizikai infrastruktúra felhasználásával nincs lehetőség, az
elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltetőnél, a helyi önkormányzat vagy a
magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosánál (kezelőjénél, használójánál) kezdeményezi a
elektronikus hírközlési építmény létesítésére irányuló megállapodás megkötését.
Amennyiben ezen megállapodás 45 nap alatt nem jön létre, az elektronikus hírközlési
építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúráján,
illetve másodsorban helyi önkormányzat tulajdonában vagy magántulajdonban álló
ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.”
(5)	Az Eht. 95. § (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az érintett hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen vagy
meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai
infrastruktúra elemeinek vagy magántulajdon esetén más hálózatüzemeltető fizikai
infrastruktúrájának felhasználásával, környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági,
építésügyi vagy a 94. § (2d) bekezdésben meghatározott okok, illetve az elektronikus
hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.”
6
(6)	Az Eht. 95. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását
vélelmezni kell, ha a megállapodás annak ellenére nem jött létre, hogy az érintett ingatlan
tulajdonosának a kérelem előterjesztését megelőzően legalább 45 nappal a szolgalmi jog
vagy más használati jog megállapodás útján történő alapítására olyan ajánlatot tett, amely
tartalmazta
a)	a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megnevezését, annak jellemzőit,
elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
b)	a szolgalmi vagy más használati jog tartalmát,
c)	az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési
berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,
d)	az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,
e)	a megállapodás megkötésére irányuló, a szolgalmi jog vagy más használati jog
alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint az érintett ingatlan tulajdonosa részére
fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot,
f)	az e) pont szerinti ellenértékre vonatkozó számításokat, valamint
g)	a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést.
(4a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását
vélelmezni kell akkor is, ha
a)	igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte,
de a címzett az átvételt megtagadta,
b)	igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte,
de azt a címzett nem vette át, és a kézbesítés megkísérléstől számítva tíz nap
eredménytelenül telt el,
c)	igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási és ajánlattételi kötelezettségének eleget
tett, de az érintett ingatlan tulajdonosa az ajánlatot kifejezetten elutasította.”
(7)	Az Eht. 95. § (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A hatósági határozatban meg kell határozni:)
„e) a környezet eredeti állapotának helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket,
valamint
f)	a korlátozásért - egy összegben vagy járadékban - fizetendő kártalanítás összegét.”
(8)	Az Eht. 96. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban álló ingatlan és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus
hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás
mértékének megfelelő, a Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.
7
(2)	Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező elektronikus hírközlési szolgáltató az
építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles.”
(9)	Az Eht. 188. §-a a következő 27/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„27/a. Fizikai infrastruktúra: a hírközlő vezetékek, az aktív hálózati elemeket nélkülöző
optikai szál, az ivóvíz-törzshálózat és az ivóvíz-bekötővezeték (azaz emberi fogyasztásra
szánt víz szállítására használt hálózati elemek) kivételével a 33/a. pontban meghatározott
rendeletetésű hálózathoz tartozó, különösen átviteli vagy elosztó hálózat elemek, csővezeték,
védőcsövek, védőcsövek szerelvényei, alépítmény, ellenőrzőkamra, ellenőrzőakna,
szekrény, építmény, antennaszerkezet, torony, tartóoszlop vagy más olyan elem, amely a
hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív részévé
válna,”
(10)	Az Eht. 188. §-a a következő 33/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„33/a. Hálózatüzemeltető: a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével,
szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a
víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési
szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosa, illetve annak
üzemeltetője, valamint a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője.”
(11)	Az Eht. 188. §-a a következő 80/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„80/a. Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat: legalább 30 Mb/s adatátviteli
sebességű, széles sávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képes elektronikus hírközlő
hálózat.”
3. §
Az Eht.
a)	94. § (3) bekezdésében a „Helyi” szövegrész helyébe a „Fizikai infrastruktúra (2a)
bekezdés szerinti felhasználása kivételével a helyi” szöveg,
b)	94. § (5) bekezdésében a „települési” szövegrészek helyébe a „helyi” szöveg,
c)	95. § (3) bekezdésében az „elbírálható” szövegrész helyébe az „előterjeszthető és
elbírálható” szöveg
lép.
8
4.	§
Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„m) az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve a nagy sebességű elektronikus
hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, 2. cikk 1,2
és 3. pont, 3. cikk.”
5.	§
Hatályát veszti az Eht. 94. § (3) bekezdésben a „különös méltánylást érdemlő települési
vagy lakossági érdeket sértene,” szövegrész.
3.	Záró rendelkezések
6.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Indokolás
Általános indokolás
A magyarországi infokommunikációs szektor fejlesztésének 2014-2020-as uniós tervezési
ciklussal egybeeső időtávra vonatkozó stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a Kormány által
2014.	február 5-én elfogadott, az európai uniós elvárás rendszerrel is összehangolt Nemzeti
Infokommunikációs Stratégia [Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló
1069/2014. (II.19.) Korm. határozat] jelöli ki.
A „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm.
határozat (a továbbiakban: DNFP Korm. hat.) a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról szóló
1162/2014. (III. 25.) Korm. határozatban foglaltaknak eleget téve és a Nemzeti
Infokommunikációs Stratégiával összhangban rögzíti a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (a
továbbiakban: DNFP) célrendszerét, melynek egyik stratégiai pillérre az egész országot lefedő,
legalább 30 Mbps átviteli sebességet biztosító infrastruktúrának az elérhetővé tétele, amelyre az
Új Generációs Hálózatok (NGN) kiépítésével nyílik lehetőség.
1.	Általános indokolás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény módosításához
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előremutató
jogintézményként szabályozza a településrendezési szerződés intézményét, amely rugalmas
kereteket teremt annak érdekében, hogy a településrendezési eszközöknek a településen
megvalósítani kívánt beruházásokhoz szükséges módosításában az érintett közjogi és magánjogi
jogalanyok együttműködjenek. A jogintézmény hatékonyabb működése, ennek megfelelően a
szélessávú internetkapcsolat biztosításához szükséges beruházások felgyorsulása várható, ha -
anélkül, hogy a törvény bármilyen formában elvonná az önkormányzatok döntési szabadságát e
kérdésekben - a szerződéskötéshez vezető eljárást a felek számára előre tervezhető módon
időbeli korlátok közé szorítja. A módosítás ennek megfelelően vezet be - az önkormányzatok és
a kivitelezők számára is tartható - határidőket, melyek a jelenlegi szabályozásból teljes
mértékben hiányoznak.
2.	Általános indokolás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításához
A módosítások általános célja a megfelelő átviteli sebességet biztosító NGA-hálózatok
engedélyeztetési szabályozásának egyszerűsítése, a kivitelezéseket jelenleg gátló akadályok
elhárítása, a vonatkozó jogszabályoknak a Digitális Nemzet Fejlesztési Programnak a legalább
30 Mbps átviteli sebességet biztosító infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos célját figyelembe
vevő felülvizsgálatával.
10
Tulajdonosi hozzájárulás megszerzésének nehézségeivel kapcsolatos problémák orvoslása:
Az internet-szolgáltatások nyújtását biztosító infrastruktúra engedélyeztetési eljárása az
elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, az elektronikus hírközlésről
szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.), valamint az elektronikus hírközlési
építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági
eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: 14/2013. (IX. 25.)
NMHH rendelet) szabályozza.
A jelenlegi szabályozás alapján a hálózatépítés jellemzően idegen ingatlanon, elsősorban
közterületen vagy meglévő hálózatokon valósulhat meg. Ha e célra állami tulajdonban lévő
közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó
rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges, akkor az elektronikus hírközlési építmény helyi
önkormányzat tulajdonában lévő közterületen helyezhető el, ilyen esetben a helyi önkormányzat
a szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak kivételes
esetben tagadhatja meg. Ha az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy
meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a
közüzemi szolgáltató, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója)
és a szolgáltató között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény az Eht.
95. §-a szerinti eljárásban elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban
magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.
A hálózatépítést tehát megelőzi az idegen ingatlan tulajdonosának az építési munkához való
hozzájárulása vagy területhasználati engedély megszerzése.
A Polgári Törvénykönyv 5:27. §-a alapján az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre
jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az
ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló
tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű
használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan
kisajátítását kérheti.
Az Eht. 95. §-a alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a
szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett
ingatlan tulajdonosát - az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési
eljárásban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő
közérdekből - a jogszabályokban meghatározott feltételekkel korlátozhatja az ingatlan
használatában.
A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet alapján idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés
esetén egyebekben az építtető az építési jogosultságát a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti
hozzájárulással, határozattal vagy ezt pótló jogerős hatósági döntéssel vagy jogerős bírósági
határozattal köteles igazolni. A kérelemhez csatolni kell az építéssel érintett ingatlanok
használati jogosultságát igazoló okiratot és az érintett ingatlanokról készített rendszerezett
kimutatást a Hatóság által közzétett kérelem-adatlap szerinti tartalommal.
11
A hálózatépítések azonban a tulajdonosi hozzájárulásokkal kapcsolatos problémák miatt sok
esetben elhúzódnak, rosszabb esetben meghiúsulnak a hozzájárulások lassú megadása,
megtagadása, vagy a tulajdonosok által támasztott többletkövetelmények miatt, amely miatt a
hozzájárulások megadására vonatkozó szabályozások felülvizsgálata vált indokolttá.
A módosítások figyelemmel vannak a vonatkozó alkotmányos elvekre, előírásokra. Az ingatlan
használatához, illetve a tulajdonjog más részjogosítványához fűződő tulajdonosi jogok az
Alaptörvényben írt tulajdonhoz való jog védelme alatt állnak. E tulajdonhoz való jog, és annak
részjogosítványaként a polgári jogi tulajdonjog korlátozása csak a törvényben írt valamennyi
szigorú feltétel teljesülése esetén következhet be.
A tulajdonba való beavatkozás csak akkor minősülhet alkotmányosnak, ha a szükségesség-
arányosság követelménye megvalósul, vagyis a tulajdonkorlátozás súlya arányban van a
közérdekkel, illetve a korlátozás nem sért alapjogot.
Az Alaptörvény a tulajdonhoz való jog esetében a közhatalmi beavatkozásnak nagyobb teret
enged, és a tulajdonhoz való jogot ezért lehet megfogalmazni az egyik „legkorlátozhatóbb”
alapvető jogként. A közhatalmi beavatkozás lehetősége azonban a tulajdonhoz való jog esetében
sem korlátlan, amire a tervezet tekintettel van.
A szabályozáskor a tulajdoni formák egyenrangúságának elve is figyelembevételre került. E
szerint az állami tulajdont nem lehet előnyben részesíteni, de az állami tulajdon hátrányosan sem
különböztethető meg. Azonban az alkotmányos keretek között is lehetőség van az állami
tulajdon esetében arra, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatónak az idegen tulajdonú
ingatlanra történő építkezés miatti megkeresésre való válaszadás tekintetében jogszabály
határidőt tűzzön, vagy a Kormány határozatban előírja az érintett minisztereknek, hogy
gondoskodjanak a megkeresésre való válaszadás megfelelő időben való megtörténtéről.
A módosítások figyelembe veszik a tulajdon közérdekű használatával kapcsolatban a bírósági
gyakorlatot is. A bíróságok több esetben is a tulajdonosok érdekeit szem előtt tartó, a
rendeltetésszerű joggyakorlás kereteit biztosító döntésekben jelölték ki a hatóság jogalakító
tevékenységének határait, valamint a jogalakítást megelőző feltételek megfelelő
érvényesülésének garanciáit.
A gyakorlat rámutatott, hogy fokozottabb felelősség terheli az elektronikus hírközlési
szolgáltatót az Eht. 95. § (2) bekezdés a) pontja alapján, amikor a jóhiszeműség és tisztesség
követelményeinek megfelelő kölcsönös együttműködés mellett, minden tőle telhetőt meg kell
tennie azért, hogy a megállapodás létrejöjjön. Ennek alapvető feltétele, hogy minden releváns
információ birtokában legyen az érintett tulajdonos, akivel a szolgáltató megállapodást kíván
kötni. Egy ilyen megállapodásnak lényeges eleme például az ár megítéléséhez szükséges azon
tartalom is, hogy a szolgalmi jog alapítása konkrétan milyen korlátozásokat jelent a tulajdonos
számára. Ezen túl az elektronikus hírközlési szolgáltatónak mindent meg kell tennie a szolgalmi,
vagy más használati jogot alapító megállapodás létrejötte érdekében és ezt az NMHH előtt
bizonyítania is kell. Fontos követelmény, hogy legalább a hatósági jogalapítás érdekében
benyújtott kérelmében foglaltakkal egyező tartalmú megkeresést kell intézni az ingatlan
12
tulajdonosához, valamint nem elfogadható, ha a hatósági jogalapítás keretében az elektronikus
hírközlési szolgáltató túlzott mértékben kéri a tulajdonjog korlátozását.
Mindezek alapján olyan módosítások kerültek kialakításra, amelyek továbbra is a tulajdonjog
korlátozhatóságának arányosságát veszik figyelembe, azonban a szabályozás megfogalmazott a
tulajdonosokat általánosan kötelező olyan eljárási kötelezettségeket, amelyek a hozzájárulások
megfelelő határidőn belüli megszerzését szolgálják.
Közműegyeztetések hatékonyságának javítása:
Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését nagyban megkönnyítené, ha a szolgáltatók a
hálózataikat a már meglévő, különböző hálózatos közművek nyomvonalain és infrastruktúráján
tudnák kiépíteni (pl.: vasút, közút, villamosenergia-hálózatok (közvilágítás), oszlopok, ideértve
más nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokat is). Már meglévő közműhálózati fizikai
infrastruktúra felhasználása a széles sávú hálózatok építéséhez nemcsak gyorsabbá,
hatékonyabbá teszi a fejlesztéseket, de javítja a versenyképességet, ill. hozzájárul a
környezetkárosítások, szennyezések csökkentéséhez.
A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló
intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése:
A törvénymódosítás részben az Irányelv átültetésével kapcsolatos szabályokat is tartalmazza.
Az Irányelv célja, hogy megállapítsa az Európai Unió egész területén alkalmazandó minimális
jogokat és kötelezettségeket a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének és az
ágazatközi koordinációnak az elősegítése érdekében.
Az Irányelv értelmében az Európai Unió célja egy olyan digitális gazdaság létrehozása, amely -
a modern online szolgáltatások és a gyors internetkapcsolatok által biztosított alapra építve -
fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kínál. A kiváló minőségű digitális infrastruktúra a
modern és innovatív gazdaságnak gyakorlatilag minden ágazatát támogatja, a társadalmi és a
területi kohézió szempontjából pedig stratégiai jelentőségű. Ezért minden polgárnak, valamint a
magán- és az állami szektornak egyaránt lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a digitális gazdaság
részévé válj anak.
Az Európai Digitális Menetrend - európai növekedés digitális alapokon című bizottsági
közlemény célul tűzte ki, hogy csökkenteni kell az egész Európai Unió területén a széles sávú
technológiák kiépítésének költségeit, ideértve a megfelelő tervezést és koordinációt, valamint az
adminisztratív terhek mérséklését is.
A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével járó költségek csökkentése
hozzájárulna a közszféra teljes körű digitalizálásához is, ami a közigazgatás költségeinek
mérséklésén és a polgároknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságának javulásán túl egyfajta
multiplikátor-hatást fejtene ki a gazdaság valamennyi ágazatára.
Az Irányelv megállapítása szerint a költségek túlnyomó része a fejlesztési folyamat olyan
hatékonyságbeli hiányosságainak tulajdonítható be, amelyek a meglévő passzív infrastruktúra
(például alépítmények, kábelcsatornák, ellenőrzőaknák, szekrények, tartóoszlopok,
13
antennatornyok, antennaszerkezetek, más tornyok) felhasználásával, az építési munkák
összehangolásával kapcsolatos szűk keresztmetszetekkel, a megterhelő közigazgatási
engedélyezési eljárásokkal, valamint az épületeken belüli hálózatkiépítéssel kapcsolatos
akadályokkal állnak összefüggésben, melyek - különösen a vidéki térségekben - jelentős
pénzügyi akadályokat eredményezhetnek.
Az Irányelv szerint az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára, különösen az új
belépők esetében jóval hatékonyabb lehet, ha az elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése
céljára újra felhasználják a meglévő fizikai infrastruktúrákat, akár más közüzemek
infrastruktúráit is, különösen az olyan területeken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő
elektronikus hírközlő hálózat, vagy ahol egy új fizikai infrastruktúra kiépítése esetleg nem
valósítható meg gazdaságosan. Ezen túlmenően az ágazatközi szinergiák jelentősen
csökkenthetik annak szükségességét, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése miatt
építési munkákra kerüljön sor, és ennél fogva mérsékelhetik az azokhoz kapcsolódó társadalmi
és környezeti költségeket is, mint amilyen a szennyezés, a zavaró hatások és a forgalomtorlódás.
Az Irányelv ezért nemcsak a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatóira alkalmazandó, hanem
az elektronikus hírközlő hálózati elemek fogadására alkalmas, széles körben kiterjedt és
mindenütt megtalálható fizikai infrastruktúrák - például a villamos energia (ideértve a
közvilágítás rendszerét is) -, a gáz- és a vízellátást biztosító, illetve a víz- és szennyvízelvezetési,
a fűtési és a közlekedési szolgáltatások biztosítására szolgáló fizikai hálózatok - tulajdonosaira
vagy az azok használatára jogosult személyekre is, utóbbiak esetében a harmadik felek
tulajdonjogának sérelme nélkül.
Az Irányelv ezen elvek mentén határozza meg a részletes szabályokat, amelyek átültetésével
kapcsolatos kötelezettségnek jelen törvény tesz részben eleget.
Részletes indokolás
1.	Részletes indokolás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény módosításához
az 1. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. §-a
módosításának célja, hogy megfelelő időbeli keretek közé szorítsa a településrendezési szerződés
megkötésére irányuló eljárást, anélkül, hogy az önkormányzati autonómiát e kérdésben
bármilyen módon korlátozná.
A módosítás ezt két határidő bevezetésével javasolja kivitelezni. Egyrészt megteremti a cél
megvalósítójának a jogát arra, hogy az általa előterjesztett telepítési tanulmánytervről belátható,
de önkormányzati szinten is tervezhető időn belül döntés szülessen, másrészt pedig előírja, hogy
ha egyszer már megszületett a döntés a telepítési látványtervről, akkor az ennek megvalósítását
biztosító településrendezési szerződés is ésszerű időkorlátok között jöjjön létre.
14
2.	Részletes indokolás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
módosításához
a 2. §-hoz
Az Eht. 22/A.§-sal való kiegészítése az NMHH és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter
közötti együttműködésre vonatkozó keretszabályokat határozza meg. Az együttműködést, illetve
ennek keretében az adatátadást az indokolja, hogy a miniszter a hírközlési piachoz kapcsolódó
fejlesztéspolitikai és szabályozási intézkedések kellő előkészítéséhez, megalapozásához
rendelkezhessen a szükséges piaci információkkal, adatokkal.
Az Eht. 94. §-ának (2) bekezdését módosító javaslat a beruházásokhoz szükséges tulajdonosi
hozzájárulások kérdését rendezi, azzal hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanok
vonatkozásában általánosan rögzíti, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségűnek minősített állami beruházásoknál nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás
kiadása, figyelemmel arra, hogy ezen projektek megvalósításáról a Kormány döntött, így a
tulajdonosi joggyakorlónak tényleges döntési hatásköre nincs. Ingatlanszakmai és biztonsági
okok miatt ez a rendelkezés ugyanakkor nem mentesíti az igénybevevőt attól, hogy ha van az
adott ingatlannak ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelője, annak hozzájárulását
megkérje.
Az Európai Parlament és Tanács nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési
költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i, 2014/61/EU
irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikke a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés
körében a jelenleg hatályos szabályozásnál szélesebb körben teszi lehetővé, hogy az elektronikus
hírközlési hálózatok üzemeltetői az elektronikus hírközlési hálózat kiépítése céljából más
infrastruktúrákhoz hozzáférjenek. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a
továbbiakban: Eht.) 94. § (2) bekezdésének új bekezdésekkel való kiegészítése ezt a kiterjesztést
szolgálja. Szorosan összefügg az Eht. 188. § 27/a. pontjába illeszteni javasolt értelmező
rendelkezéssel, amely a nagy sebességű elektronikus hálózat fogalmát határozza meg.
Az Irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdései alapján csak objektív, átlátható és arányos
kritériumokon alapuló indokok esetén tagadhatja meg a fizikai infrastruktúra üzemeltetője a
tulajdonosi hozzájárulást a nagy sebességű elektronikus hírközlési létesítmény létesítéséhez. Az
Eht. 94. §-ának új, (2a)-(2e) bekezdései ennek megfelelően olyan együttműködést írnak elő a
hálózatüzemeltetővel szemben, amely főszabályként a tulajdonosi hozzájárulás megadásának a
kötelezettségét tartalmazza, és amelyet csak a törvényben meghatározott esetekben tagadhat meg
a fizikai infrastruktúra felett rendelkezési jogot gyakorló jogalany.
Az Eht. 94. § (2c) bekezdése azt kívánja biztosítani, hogy ha a megkeresés pillanatában fenn is
áll valamilyen objektív műszaki ok, ami miatt a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása nem
lehetséges, a hálózatüzemeltetőnek akkor is legyen kötelessége közölni, hogy milyen
átalakításokkal, beruházásokkal tehető az infrastruktúra a széles sávú infrastruktúra fogadására
alkalmassá.
15
Az Eht. 94. § (2d) bekezdése szerinti megtagadási okok úgy kerültek megfogalmazásra, hogy
azokból egyértelmű legyen, hogy egy esetleges hatósági vagy bírósági eljárásban kire esik a
bizonyítás terhe.
Az Eht. 94. § (2b) bekezdése törvényerőre emeli a tulajdonosi hozzájárulás kérésének a bírósági
gyakorlatban kimunkált követelményeit. A szabályozás lényege, hogy a megkeresett tulajdonos
abba a helyzetbe kerüljön, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal (ideértve a használati
jog hatósági eljárás útján való kikényszerítése lehetőségét is), amelyek alapján meg tudja hozni
tulajdonosi döntését, és a megkeresés legyen olyan mértékben egyértelmű, hogy annak az
elfogadásával akár létre is jöhessen a szerződés (tehát fűződjön hozzá ajánlati kötöttség).
Az Irányelv 3. cikk (3) és (4) bekezdése alapján, ha a felek között két hónapon belül nem jön
létre a megállapodás, biztosítani kell, hogy bármely fél jogosult legyen az ügyet nemzeti
vitarendezési testület elé tárni. Az Eht. 94. § (2f) bekezdésének megállapítására irányuló javaslat
ennél rövidebb, 45 napos sikertelen egyeztetés (vagy egyeztetési kísérlet) esetén is lehetővé teszi
már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) eljárásának a
kezdeményezését.
Az NMHH kijelölését indokolja, hogy az Irányelv 3. cikk (5) bekezdése alapján amennyiben a
jogvita valamely elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatójának infrastruktúrájával kapcsolatos,
és a hatáskörrel rendelkező vitarendezési testület a nemzeti szabályozó hatóság, akkor e
hatóságnak adott esetben figyelembe kell vennie az elektronikus hírközlő hálózatok és
elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv 8.
cikkében meghatározott célokat. Az NMHH kijelölése tehát erősíti a hivatkozott irányelvben
megfogalmazott ágazatpolitikai célok érvényesülését.
Az Eht. 94. § (2g)-(2l) bekezdései az eljárás részletes szabályait tartalmazzák, amelynek kereteit
az NMHH jogvitás eljárásaira vonatkozó általános szabályok adják meg. Főszabály szerint az
NMHH Eht. szerinti jogvitás eljárásának a szabályai az irányadók meghatározott eltérésekkel.
Az Irányelv 3. cikk (4) bekezdéséből egyértelmű, hogy a vitarendezésre egy hatóság
rendelkezhet illetékességgel és hatáskörrel, azaz a hatáskör megosztása nem lehetséges, azonban
a különböző hálózati infrastruktúrák jellegéből adódhatnak olyan szakkérdések, amelyekben az
illetékes és hatáskörrel rendelkező ágazati infrastruktúra-engedélyező hatóság szakhatósági
bevonása szükséges. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv („Keretirányelv”) 2009-ben módosított
20. cikke kifejezetten kimondja, hogy a hírközlési irányelvek és egyéb egyedi irányelvek alapján
előírt hozzáférési kötelezettséggel kapcsolatos jogviták esetében a nemzeti hírközlési szabályozó
hatóság járhat el akkor is, ha az egyik fél nem hírközlési szolgáltató. A fentiek alapján az
Irányelv szerinti vitarendezési hatóságként az NMHH kerül kijelölésre. A hírközlésitől eltérő
közmű-infrastruktúra felhasználása esetén ugyanakkor felmerülhetnek olyan kérdések, amikor az
NMHH nem rendelkezik kellő szakértelemmel ahhoz, hogy minden - az adott
hálózatüzemeltetőt érintő szakkérdésben állást foglalhasson (pl. az adott közmű-infrastruktúra
jellemző sajátossága miatt). Ezért ezen eljárásokban szükséges biztosítani az adott infrastruktúrát
engedélyező ágazati hatóságok szakhatósági közreműködését. Az eljárásában egykapus
hatóságként járhat el, azaz, ha szükséges a hatóság maga keresi meg a szakhatóságokat. A
szakhatóságok eljárására az általános hatósági eljárási szabályok az irányadók.
16
A fizikai infrastruktúrák felhasználásával kapcsolatos vitarendezést az Irányelv céljainak és az
Irányelv 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a fizikai infrastruktúra felhasználásban érdekelt
hírközlési szolgáltatók kezdeményezhetik. Az eljárásban a bizonyítási teherrel összhangban a
szolgáltatónak kell igazolnia, hogy mindent megtett a megállapodás létrehozása érdekében, és
annak elmaradása tekintetében mulasztás nem terheli.
Az Irányelv 3. cikk (3) bekezdésének utolsó mondata alapján gondoskodni kell arról, hogy a
hálózatüzemeltető legfeljebb két hónapos határidőn belül legalább az elutasítás indokait
kötelezően megjelölje. A bizonyítási teher előírása és erre vonatkozóan jogvesztő határidő tűzése
az eljárást racionális időkeretbe szorítja.
Az Eht. 94. § (2i) bekezdése szerinti határozatnak pótolnia kell a szolgáltató és a tulajdonosi
jogok gyakorlója közötti szerződést. Ennek megfelelően ki kell terjednie minden olyan lényeges
kérdésre, amelyre megállapodás esetén a szerződés is kiterjedne.
Az Eht. 94. § (2k) bekezdése szerint az eljárások gyorsítása érdekében lehetséges a 95. § szerinti
eljáráshoz hasonlóan ezen eljárást is - a kérelmező döntése és kockázatelemzése szerint - az
elektronikus hírközlési építmény engedélyezési eljárásába integrálni, azaz azok egyidejűleg is
előterjeszthetők.
Az Eht. 95. § (1) bekezdésének módosítását elsősorban az indokolja, hogy csak a meglévő fizikai
infrastruktúra felhasználásának alkalmatlansága esetén legyen lehetőség nem állami vagy
szolgáltatói tulajdonban álló ingatlanok felhasználására a szélessávú hírközlési infrastruktúra
kiépítése érdekében..
A módosítás másodsorban a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok tekintetében is
bevezeti a 45 napos határidőt a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó megállapodás létrehozására,
illetve az egyeztetésekre. Ezt követően lehet azt hatósági eljárásban a hatóság határozatával
pótolni.
Az Eht. 95. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy akkor sincs helye
harmadik személy ingatlanjának közhatalmi eszközök útján történő felhasználásának szélessávú
internetkapcsolat biztosítása céljából létesítendő elektronikus hírközlési létesítmény
megvalósításához, ha az fizikai infrastruktúra felhasználásával egyébként biztosítható lenne.
Az Eht. 95. § (4) bekezdése a bírói gyakorlatot törvényerőre emelve meghatározza azokat a
követelményeket, amelyek teljesítése esetén vélelmezni kell, hogy a szolgáltató a megállapodás
létrehozása érdekében a harmadik személy ingatlantulajdonossal való egyeztetése során mindent
megtett a megállapodás tető alá hozása érdekében.
Az Eht. 95. § tervezett (4a) bekezdése a (4) bekezdés szerint értékeli azt a helyzetet is, ha az
ingatlan tulajdonosa nem működik együtt a megállapodás megkötése érdekében, attól
kifejezetten vagy hallgatólagosan elzárkózik.
Az Eht. 95. § (5) bekezdés e) és f) pontjai egyértelművé teszik az az alkotmányossági
követelményt, hogy a hatósági határozatnak ki kell terjednie a környezet eredeti állapotának
helyreállítására (mint természetbeni kárenyhítésre), valamint a kártalanítás összegére is.
17
Az Eht. 96. § (1) bekezdésének módosításával a kiemelt állami beruházások egyszerűbbé és
költséghatékonyabbá tétele érdekében általános jelleggel rögzítésre kerül, hogy az állami
tulajdonban lévő ingatlanokon a használatba vétel ingyenes, azaz nincs kártalanítás.
Az Eht. 96. § (1) bekezdésének utolsó mondata egyrészt már hatálytalan jogszabályra hivatkozik,
másrészt a Polgári Törvénykönyvhöz képest önálló normatartalommal nem is rendelkezik.
Az Eht. 96. § (2) bekezdésének utolsó mondata önálló normatartalommal azért nem rendelkezik,
mert mind a szolgáltatót, mind az ingatlantulajdonost megilleti a szerződési szabadság, így -
amíg az jogszabályba nem ütközik - szabadon állapodhatnak meg bármiben. A rendelkezés
ugyanakkor azt a téves látszatot kelti, mintha az eredetinél jobb minőségű helyreállítás jogalkotói
elvárás lenne. Ezért az „eredetinél jobb minőségben való helyreállításra” vonatkozó kifejezett
rendelkezés törlésre kerül.
Az Eht. 188. § 27/a. pontja az Irányelv 2. cikk 1. és 2. pontjaival összhangban állapítja meg a
fizikai infrastruktúra fogalmát, amely nem azonos a közműhálózat fogalmával, amelyet
közvetetten az Eht. 188. § 33/a. pontja definiál.
Az Eht. 188. § 33/a. pontja az Irányelv 2. cikkének 1. pontjával összhangban állapítja meg a
hálózatüzemeltető fogalmát.
Az Eht. 188. § 80/a. pontja az Irányelv 2. cikkének 3. pontjával összhangban állapítja meg a
nagysebességű elektronikus hírközlő hálózat fogalmát, és egyben az Eht. 94. §-a tervezett új
rendelkezéseinek a hatályát.
a 3. §.hoz
Az Eht. 94. § (3) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a helyi önkormányzat is lehet a
fizikai infrastruktúra tulajdonosa. Ebben az esetben rá is e minőségében indokolt alkalmazni az
Eht. szabályait, míg ha egyébként ingatlantulajdonosként válik érintetté a szélessávú
internetkapcsolatot biztosító infrastruktúrához szükséges beruházásban, úgy a tulajdoni formák
egyenrangúsága elve alapján rá az Eht. 95. §-a szerinti eljárás szabályait indokolt alkalmazni.
Az Eht. 94. § (5) bekezdésének módosítása technikai pontosítást szolgál.
Az Eht. 95. § (3) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosi hozzájárulás
pótlására irányuló hatósági döntés iránti kérelem a már megindult létesítési engedélyezési
eljárásokban is előterjeszthető, illetve elbírálható legyen.
a 4. §-hoz
A rendelkezés az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.
az 5. §-hoz
Az Eht. 94. § (3) bekezdés módosításának a célja, hogy az Eht. 95. § (2) bekezdésében deklarált
nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdek érvényesülését még
jobban elősegítse.