﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5052. számú
törvényjavaslat
egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. június
1
2015.	évi ... törvény
egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1a) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem
minősül jövedelemnek]
„1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az
adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások
viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó
hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,”
2.	§
(1)	Az Szt. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell vezetni)
„a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást falugondnoki és
tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai
szociális munka esetén,”
(2)	Az Szt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell
nyilvántartásba venni
a)	nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint
b)	családsegítés esetében, ha a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység
az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”
3.	§
(1)	Azt Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások
finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„e) házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükségletre és az ellátott
számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat.”
(2)	Az Szt. 20/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
2
„(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat falugondnoki
és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és
utcai szociális munka esetén.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja
és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni
a)	nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint
b)	családsegítés esetében, ha a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység
az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”
4. §
Az Szt. Adatkezelés alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A Kormány által kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széleskörű
tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel - honlapot működtet.”
5. §
Az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való
jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek]
„a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott,
az Flt. 54. § (10a), (10b), (10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem
fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti,
továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással
szüntette meg;”
6. §
(1)	Az Szt. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való
jogosultság további feltétele
a)	az új szociális szolgáltatónak, intézménynek,
b)	házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak,
c)	nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén - a külső férőhelyek és az
időszakos férőhelyek kivételével - az új férőhelyeknek,
d)	támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott, új feladatmutatónak
a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti
finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális
szolgáltatók és szociális intézmények, valamint a 131/A. §-ban foglalt szociális szolgáltatások
kivételével.”
3
(2)	Az Szt. 58/A. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés nem
alkalmazható, a befogadásra a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által
meghatározott és közleményben közzétett kapacitások, vagy a (2f) bekezdésben foglaltak
alapján kerülhet sor.”
7.	§
Az Szt. 63. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell
nyújtani.
(3)	Szociális segítés keretében biztosítani kell
a)	a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
b)	a háztartási tevékenységben való közreműködést,
c)	a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet
elhárításában történő segítségnyújtást,
d)	szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
(4)	Személyi gondozás keretében biztosítani kell
a)	az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,
b)	a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,
c)	a (3) bekezdés szerinti feladatokat.
(5)	Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási
szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a
jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A
gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő
esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási
szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv
felülvizsgálhatja és módosíthatja.
(6)	A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő
időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4
órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által
felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről,
ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában
történő házi segítségnyújtásra jogosult.
(7)	Amennyiben a házi segítségnyújtás során
a)	szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik
szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,
b)	szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző
személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.”
8.	§
(1)	Az Szt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) A családsegítés keretében biztosítani kell
a)	a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b)	az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,
továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c)	a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok
megoldásának elősegítését,
d)	a közösségfejlesztő, valamint az egyéni és a csoportos terápiás programok
megszervezését,
e)	a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási
problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a
szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve az
egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f)	a családokon belüli kapcsolatok erősítését szolgáló közösségépítő, családterápiás,
konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz
élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
g)	a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt
társadalmi beilleszkedés elősegítését.”
(2)	Az Szt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egyazon szolgáltató keretében
hozható létre.”
9.	§
Az Szt. 65/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter regionális illetékességgel
diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés visszavonásig szól.”
10.	§
Az Szt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat köteles biztosítani)
„e) a b)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a
családsegítésre - való hozzáférést.”
11.	§
Az Szt. 92/K. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Szociális Ágazati Portálon - a (9) bekezdésben meghatározott módon - közzé
kell tenni
a)	a működést engedélyező szervnek a szociális szolgáltató, szociális intézmény
(székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánított határozatát,
5
b)	a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági
szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító
végzését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi
vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a
fenntartóval hatósági szerződést kötött,
c)	a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági
szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító
végzését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)-k) pontjában meghatározott jogsértés
miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
d)	az a)-c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a
közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági
határozatot.
(9)	A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak
tartalmaznia kell
a)	a közzététel napját és a (8) bekezdés szerinti jogcímét,
b)	az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén
da)	a szolgáltatást nyújtók nevét,
db)	a nyújtott szolgáltatás megnevezését,
dc)	a szolgáltatásnyújtás helyét, és
dd)	a megállapított jogkövetkezményeket,
e)	a d) pontban nem említett jogsértés esetén
ea)	a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,
eb)	a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) címét és ágazati
azonosítóját,
ec)	a jogsértéssel érintett szolgáltatás megnevezését,
ed)	a megállapított tényállást,
ee)	a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és
ef)	a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által
a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére
kikötött jogkövetkezményeket,
f)	a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
g)	a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint
h)	a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági
határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását.
(10)	A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot
a)	a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 92/L. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel
szűnik meg,
b)	a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 92/L. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzéssel szűnik meg,
c)	az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő
állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.”
6
12. §
Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság)
szabhat ki]
„l) az intézményvezetővel, ennek hiányában a gondozási szükséglet vizsgálatát
tényleges végző személlyel szemben, ha házi segítségnyújtás esetén nem a valóságnak
megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára szociális segítés vagy személyi
gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően állapította meg a napi gondozási
szükséglet mértékét.”
13.	§
Az Szt. 92/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/M. § (1) A 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb
összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint.
(2)	A 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben a bírság legmagasabb összege 50 000 forint.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege
200 000 forint.
(4)	A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a
jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő
magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság
megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.”
14.	§
Az Szt. 115/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A házi segítségnyújtás egy órára eső intézményi térítési díja nem lehet kevesebb,
mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1%-a.”
15.	§
Az Szt. 116. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Házi segítségnyújtás
a)	térítésmentesen csak a 114. § (3) bekezdése esetében nyújtható,
b)	személyi térítési díja esetében a 115. § (3) bekezdése szerinti csökkentés csak akkor
alkalmazható, ha az ellátott jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 250%-át.”
16.	§
Az Szt. 117. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
7
„(2b) A 117/C. § szabályait nem lehet alkalmazni arra az igénybevevőre, aki fogyatékos
személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthonában rendelkezik
intézményi jogviszonnyal a támogatott lakhatás igénybevételét megelőzően.”
17. §
Az Szt. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/A. § A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai
szociális munka működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend
szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A
finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell
megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”
18.	§
Az Szt. a következő 136. §-sal egészül ki:
„136. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
2015.	évi ... törvénnyel megállapított 37/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a
közfoglalkoztatásba a hatálybalépést követően bevont egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.
(2)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel megállapított 92/K. § (8)-(10) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha
a)	a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015.
július 31-ét követően szűnik meg, és
b)	a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően
állapítja meg.
(3)	Ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét
megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell
alkalmazni.
(4)	A 2015. augusztus 1-jén házi segítségnyújtásban részesülők esetén a gondozási
szükséglet vizsgálata során - a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések
alapján - megállapított pontszámot és gondozási óraszámot a fenntartó 2015. szeptember 30-
áig rögzíti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások
finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásban.
(5)	2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási
rendszerbe - a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül - törvény erejénél fogva
befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a
hozzájuk tartozó feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos
finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. A 2016. január 1-jét megelőzően
hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2015. december 31-ét követően is a
2016.	január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel megállapított 92/L. § (1) bekezdés l) pontját 2016. január 1-jétől abban az
8
esetben is alkalmazni kell, ha gondozási szükséglet vizsgálata 2016. január 1-jét megelőzően
történt.
(7)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozási
szükségletét a 2016. évi állami támogatás igényléséig, de legkésőbb 2015. december 31-éig -
az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel kihirdetett, 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályok alapján - felül kell
vizsgálni.”
19.	§
(1)	Az Szt.
a)	20/B. §-ában a „miatt” szövegrész helyébe az „érdekében” szöveg, a „külön
jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg,
b)	37/B. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdése szerinti esetekben” szöveg,
c)	45. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételek alapján” szövegrész helyébe a
„meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában -” szöveg,
d)	64. § (2) bekezdésében a „valamint a gyermekjóléti szolgálat,” szövegrész helyébe az
„a gyermekjóléti szolgálat,” szöveg,
e)	64. § (5) bekezdésében az „az igénybe vevő környezetére,” szövegrész helyébe az „a
szolgáltatást igénybe vevő környezetére,” szöveg,
f)	66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2) és a (3)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)”
szöveg,
g)	86. § (2) bekezdés a) pontjában a „családsegítést,” szövegrész helyébe a „személyes
gondoskodás keretében családsegítést,” szöveg,
h)	92/K. § (4a) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján”
szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg,
i)	115. § (4) bekezdés b) pontjában a „nem” szövegrész helyébe az „egyházi és nem”
szöveg,
j) 117. § (2a) bekezdés b) pontjában a „díjra” szövegrész helyébe a „díjra - a (2b)
bekezdés szerinti kivétellel -” szöveg,
k) 132. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a
„jogkövetkezményeket, a 92/K. § (8)-(10) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait”
szöveg
lép.
(2)	Az Szt.
a)	58/A. § (2a) bekezdésében az „illetve férőhelyszámnak” szövegrész helyébe a
„férőhelyszámnak, illetve feladatmutatónak” szöveg,
b)	58/A. § (2f) bekezdésében a „férőhelyszám” szövegrész helyébe a „férőhelyszám,
illetve feladatmutató” szöveg,
c)	132. § (1) bekezdés p) pontjában a „támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások”
szövegrész helyébe a „szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás”
szöveg
lép.
9
20. §
Hatályát veszti az Szt.
a)	4. § (3) bekezdésében a „78.,” szövegrész,
b)	19. § (4) bekezdésében az „a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások
igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott módon” szövegrész,
c)	47. § (2) bekezdésében az „- az 55/D. §-ban meghatározott kivétellel -” szövegrész,
d)	55/D. §-a és az azt megelőző alcím címe,
e)	132. § (1) bekezdés t) pontja.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
21. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 39. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban
történő nevelésének elősegítése érdekében)
„c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való
ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő
hozzájutás megszervezése,”
(2)	A Gyvt. 39. § (4) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében)
„c) kezdeményezni
ca)	egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
cb)	szociális alapszolgáltatások - különösen a családsegítés - igénybevételét,
cc)	egészségügyi ellátások igénybevételét,
cd)	pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy
ce)	a gyermek védelembe vételét vagy - súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén - a
gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
d)	a veszélyeztetettség mértékének megfelelően javaslat készítése
da)	a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában
történő nyújtására,
db)	a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
dc)	a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak
megváltoztatására,
dd)	a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására,
megszüntetésére,
e)	a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel való
együttműködés a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek
megelőző pártfogását.”
10
22. §
(1)	A Gyvt. 40. §-át megelőző alcím címsora helyébe a következő címsor lép:
„A gyermekjóléti szolgálat”
(2)	A Gyvt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti
szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4),
illetve (5) bekezdése szerinti egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a jogszabályban meghatározott
képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban
együtt: gyermekjóléti szolgálat).
(2)	A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és
nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és
gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége körében a 39. §-ban
foglaltakon túl
a)	folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét,
veszélyeztetettségét,
b)	meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a
szükséges intézkedést,
c)	elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a gyámhatóság
megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó
pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv),
d)	szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői
hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
e)	segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
f)	felkérésre környezettanulmányt készít,
g)	kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h)	biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
i)	részt vesz a jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
munkájában,
j) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
(3)	Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és
szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az
általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a
gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és
szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat,
így
a)	utcai és lakótelepi szociális munkát,
b)	kapcsolattartási ügyeletet,
c)	kórházi szociális munkát,
d)	készenléti szolgálatot
biztosít.”
23.	§
A Gyvt. a következő 40/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címsorral egészül
ki:
11
„A gyermekjóléti szolgálatra és a gyermekjóléti központra vonatkozó közös szabályok
40/A. § Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem
állami fenntartó is működtethet.”
24.	§
(1)	A Gyvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Krízisközpontként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.”
(2)	A Gyvt. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Titkos menedékházként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.”
(3)	A Gyvt. 51. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A titkos menedékház befogadja a kapcsolati erőszak miatt krízishelyzetbe került,
illetve otthontalanná vált bántalmazottat és gyermekét, valamint az (5) bekezdés szerinti
bántalmazott családot.
(11)	A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára legfeljebb hat
hónap időtartamra
a)	lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást,
a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való
hozzáféréshez,
b)	közreműködik - a gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálattal együttműködve - a
titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén
helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
c)	segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések
kezelésében és jogi tanácsadással segíti a (10) bekezdésben foglalt személy érdekeinek
védelmét.”
25. §
(1)	A Gyvt. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni
a)	a települési önkormányzat,
b)	a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve
c)	a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi
önkormányzat.”
(2)	A Gyvt. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni a megyei
jogú város.”
26.	§
(1)	A Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)
„b) a titkos menedékház valamennyi adata,”
(2)	A Gyvt. 98. § (6) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)
„c) a krízisközpont és a félutas ház címe, továbbá az arra vonatkozó adat, hogy a
családok átmeneti otthona krízisközpontként működik-e,
d)	a b) és c) pontban nem említett családok átmeneti otthonának és a gyermekek
átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri.”
(3)	A Gyvt. 98. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Szociális Ágazati Portálon - a (12) és (13) bekezdésben meghatározottak
szerint - közzé kell tenni
a)	a működést engedélyező szervnek a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely,
telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatát,
b)	a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági
szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését,
ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek
hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
c)	a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági
szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését,
ha a 100/A. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjában meghatározott jogsértés miatt
jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
d)	az a)-c) pontja szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és
a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági
határozatot.
(12)	A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak
tartalmaznia kell
a)	a közzététel napját és a (11) bekezdés szerinti jogcímét,
b)	az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértés esetén
da)	a szolgáltatást nyújtók nevét,
db)	a végzett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
megnevezését,
dc)	a szolgáltatásnyújtás helyét, és
dd)	a megállapított jogkövetkezményeket,
e)	a d) pontban nem említett jogsértés esetén
ea)	a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,
eb)	a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) címét - a 98. § (6)
bekezdés c) és d) pontja szerinti kivételekkel - és ágazati azonosítóját,
ec)	a jogsértéssel érintett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenység megnevezését,
ed)	a megállapított tényállást,
ee)	a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és
13
ef)	a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által
a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére
kikötött jogkövetkezményeket,
f)	a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
g)	a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint
h)	a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági
határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását.
(13)	Titkos menedékház ügyében hozott hatósági döntés és bírósági határozat nem
tehető közzé. A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a (12) bekezdés szerinti adatokat
úgy kell közzétenni, hogy abból az intézmény (székhely, telephely) és a félutas ház címe ne
legyen megismerhető.
(14)	A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot
a)	a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba
történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 100/A. § (1) bekezdés e)
pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,
b)	a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 100/A. §
(1)	bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzéssel szűnik meg,
c)	az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő
állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.”
27.	§
A Gyvt. 100/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege
250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint.
(1b) Az (1a) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000
forint.”
28. §
A Gyvt. 139. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac)
alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása
az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható.”
29. §
A Gyvt. 141/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141/A. § A Kormány által kijelölt szerv - a személyes gondoskodás rendszerének és
finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert működtet. A
fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben
meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.”
30. §
14
(1)	A Gyvt. XXII. Fejezete a Térítési díj alcímet megelőzően a következő 145/C. §-sal
egészül ki:
„145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak
működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott
-	fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést
-	ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.”
(2)	A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak
működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott
-	fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést
-	ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni. Az éves támogatási
összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”
31.	§
A Gyvt. a következő 174. §-sal egészül ki:
„174. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
2015. évi ..törvénnyel megállapított 98. § (11)-(14) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha
a)	a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015.
július 31-ét követően szűnik meg, és
b)	a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően
állapítja meg.
(2)	Ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét
megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell
alkalmazni.
(3)	A fenntartó 2016. február 1-jéig köteles kérelmezni a 2015. december 31-én működő
Gyerekházának bejegyzését a szolgáltatói nyilvántartásba. Ha a fenntartó a kérelmet
határidőben benyújtja, a Gyerekházat az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha
jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.”
32.	§
A Gyvt.
a)	11/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a gyermekjóléti szolgálat” szövegrész helyébe
a „továbbá a gyermekjóléti szolgálat” szöveg,
b)	17. § (1) bekezdés b) pontjában az „a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,”
szövegrész helyébe az „a családsegítő szolgálat és a családsegítő központ,” szöveg,
c)	17. § (2) bekezdés a) pontjában a „gyermek veszélyeztetettsége esetén” szövegrész
helyébe a „gyermek veszélyeztettségének észlelése esetén” szöveg,
d)	17. § (2a) bekezdésében az „intézmény, személy” szövegrész helyébe az „intézmény
vagy személy” szöveg,
e)	17. § (5) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály”
szöveg,
f)	35. § (6) bekezdésében a „Panaszjoguk gyakorlására” szövegrész helyébe az „A
gyermekjóléti szolgálatban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított
napközbeni ellátásban részesülők panaszjogának gyakorlására” szöveg,
15
g)	37/A. § (3a) bekezdésében a „megszünteti, ha” szövegrész helyébe a „megszünteti
akkor is, ha” szöveg,
h)	38/A. § (2) bekezdésében a „gyermek és család” szövegrész helyébe a „gyermek és a
család” szöveg,
i)	39. § (5) bekezdésében a „gyermek visszahelyezése” szövegrész helyébe a „gyermek
családba történő visszahelyezése” szöveg,
j) 51. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „okok” szövegrész helyébe az „okok,
körülmények” szöveg,
k) 94. § (3) bekezdés d) pontjában a „gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]”
szövegrész helyébe a „gyermekjóléti központot” szöveg,
l) 96. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerinti intézményben” szövegrész helyébe a
„(4) bekezdés szerinti közös igazgatású gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi
intézményben” szöveg,
m) 98. § (5) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján”
szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg,
n) 145. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: befogadás)” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: befogadás), a 145/C. §-ban foglaltak kivételével” szöveg,
o) 162. § (1) bekezdés i) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a
„jogkövetkezményeket, a 98. § (11)-(14) bekezdése szerinti közzététel részletes
szabályait” szöveg,
p) 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „családok átmeneti otthona által működtetett
krízisközpont” szövegrész helyébe a „Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak
és a titkos menedékházak” szöveg
lép.
33.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	139. § (3) bekezdés c) pontja,
b)	100/A. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200
ezer forint összegű” szövegrész,
c)	162. § (1) bekezdésy) pontja.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt. 38/A. § (3) bekezdése.
3.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
34.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 17. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs
hatóságot, ha
a)	a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
b)	az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
16
c)	keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül
meghaladja a minimálbér 150 százalékát.”
35.	§
Az Mmtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti
felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
a)	a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során
hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
b)	a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.”
36.	§
(1)	Az Mmtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 23-24. § alkalmazásában)
„a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján
hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex
minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt,”
(megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december
31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy
foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.)
(2)	Az Mmtv. 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni)
f a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig.”
37.	§
Az Mmtv. a következő 38/C. és 38/D. §-sal egészül ki:
„38/C. § A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1)
bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha
a)	az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben
meghatározott időpontban esedékes, vagy
b)	a 33. § (6) bekezdése szerinti
felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés
elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő
továbbfolyósításáról dönt.
17
38/D. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
2015. évi ....törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdését és 38/C. §-t a 2015. augusztus 1-
jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban még nem kell alkalmazni.”
38.	§
Az Mmtv.
a)	19. § (1) bekezdés c) pontjában a „30 napi” szövegrész helyébe a „60 napi”,
b)	27. § (1) bekezdés c) pontjában, 27. § (6) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdés c)
pontjában, 27/A. § (6) bekezdésében, 28. § (3)-(6) bekezdésében a „társadalmi
felzárkózásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért
felelős miniszter” szöveg lép.
4.	Záró rendelkezések
39. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2015. augusztus 1-
jén lép hatályba.
(2)	A 2. §, a 3. §, a 6. §, a 7. §, a 12. §, a 14. §, a 15. §, a 17. §, a 19. § (2) bekezdése, a
28.	§, a 30. § (2) bekezdése és a 33. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
18
Indokolás
Általános indokolás
A Javaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban:
Mmtv.) módosításait tartalmazza.
A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások terén a tavalyi évben megkezdett intézkedések és
átalakítási folyamatok folytatódnak a célzottabb szolgáltatásnyújtás érdekében. A
módosítások közül kiemelendő a házi segítségnyújtás szolgáltatás átalakítása annak
érdekében, hogy az igénylő szükséglete alapján célzottabb szolgáltatásnyújtásra kerüljön sor,
és az állami szerepvállalás erősödjön a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező személyek
irányában. Hangsúlyos eleme a Javaslatnak továbbá, hogy a pályázati úton, finanszírozási
szerződéssel finanszírozott szolgáltatások - a hosszú távú fenntarthatóság tervezését jobban
szolgáló - „normatív” támogatási rendszerbe visszakerülnek. A pályázati rendszer
megszüntetésével az érintett szolgáltatások fenntartói ismételten a költségvetési törvény által
meghatározott feltételek szerint fognak támogatásban részesülni. Az előterjesztés az
említetteken túl több, a jogkövető magatartást ösztönző módosítási javaslatot is tartalmaz.
A Gyvt. módosításának további célja, hogy a kapcsolati erőszak áldozatait segítő
ellátórendszer speciális eleme, a titkos menedékház nevesítetten megjelenítésre kerüljön a
törvényben. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy jogszabályi szinten meghatározásra kerüljenek
a titkos menedékház azon egyedi jellemzői, melyek a szakmai tevékenység és működés
szempontjából is megkülönböztetik a szintén kapcsolati erőszak áldozatait segítő ún.
krízisközpontoktól.
Az Mmtv. módosítása a megváltozott munkaképességű személyek felülvizsgálatában egyes,
az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő személyek mentesítését célzó változtatásokra
tesz javaslatot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Szt. jövedelemfogalmának módosítását az indokolja, hogy a 2015. március 1-jén
bevezetett települési támogatás keretében nyújtott támogatási formák közül a hatályos
törvényszöveg kizárólag a rendkívüli települési támogatás formájában nyújtott ellátást zárja ki
a jövedelemfogalom alól. A módosítás célja, hogy a szabályozást összhangba hozza a
szociális törvény által korábban alkalmazott logikával, miszerint a lakhatási célokra,
adósságkezelési célra valamint az egészségügyi kiadásokhoz nyújtott támogatások sem
tekintendőek jövedelemnek az egyéb ellátásokra való jogosultság megállapítása során.
A 2-3. §-hoz
A hatályos szabályok alapján családsegítés esetén nem kell jelenteni az igénybevevői
nyilvántartásba, ha a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.
Indokolt a jelentéstételi kötelezettséget kiterjeszteni erre az esetre is, mert így teljes körűen
19
biztosított lesz az igénybevevők számának nyomon követhetősége, amely az ellenőrzést is
megkönnyíti. A szolgáltatást egy alkalommal igénybe vevők esetében azonban nem kell
valamennyi adatot rögzíteni a nyilvántartásban, csak a természetes személyazonosító adatokat
és a TAJ-számot.
A rendelkezés kiegészíti az igénybevevői nyilvántartás adattartalmát házi segítségnyújtás
esetén, mivel a szolgáltatás átalakítására tekintettel szükséges, hogy a szakmai irányítás
információkkal rendelkezzen a megállapított gondozási szükségletről és a nyújtott
szolgáltatásról.
A 4. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szociális Ágazati
Portált működtet. Ez az internetes felület széleskörű információk elérési helye mind a szakma,
mind az érdeklődő állampolgárok számára.
Az 5. §-hoz
A módosítás a korábban is fennálló feladat szövegezésének pontosítását szolgálja.
A 6. §-hoz
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások esetében a 2009. évtől pályázati
finanszírozási rendszer került bevezetésre. A kör később bővült az utcai szociális munkával.
A pályázati úton történő finanszírozás elősegítette a területi kiegyenlítődést, a nem valós
szolgáltatók kiszűrését, és megakadályozta az indokolatlan forráskiáramlást. Ugyanakkor a
feladatmutató alapján finanszírozott támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a
rendszer bizonytalansággal és adminisztratív többletteherrel járt. Erre tekintettel a pályázati
rendszer e három szolgáltatás esetében 2016. január 1-jétől megszüntetésre kerül, és a
fenntartók ismételten a költségvetési törvény által meghatározott feltételek szerint fognak
támogatásban részesülni. A már működő és támogatásban részesülő szolgáltatások a törvény
erejénél fogva befogadásra kerülnek a finanszírozási rendszerbe, új kapacitások létrehozására
vagy bővítésre azonban már csak befogadással lesz mód.
A 7. §-hoz
A házi segítségnyújtás terén az elmúlt évek tapasztalatai azt tükrözik, hogy számos esetben
olyan igénybevevői kör számára, olyan tevékenységek végzése és finanszírozása történik,
amelyek nem tartoznak az állami támogatással működtetett szociális szolgáltatás szakmai
feladatai közé. Több esetben tárta fel a hatósági ellenőrzés, hogy szakmailag
megkérdőjelezhető tartalmú szolgáltatásnyújtás történik: a szolgáltatások nem felelnek meg az
igénybevevők szükségleteinek, illetőleg olyan tevékenységek végzése történik, amelyek nem
a szociális gondozó kompetenciájába tartoznak, hanem sokkal inkább komfortérzet javító
vagy egyéb lakossági szolgáltatások.
A finanszírozási rendszerbe bekerülő kapacitások - nem feltétlenül az igények növekedésével
párhuzamban álló mértékű - növekedése indokolatlan költségvetési kiadást eredményez,
sokszor tényleges szolgáltatási tartalom nélkül. A jelenlegi finanszírozási elvek mentén nem
érvényesül a differenciáltság a szolgáltatásnyújtás tartalmához igazodva. Az ellátotti létszám
alapú finanszírozási mód minél több személy minél kevesebb ráfordítással járó ellátását
20
ösztönzi, ugyanakkor hátrányosan érinti azokat a szolgáltatókat, akik a magasabb gondozási
szükségletű ellátottakról gondoskodnak, és a házi segítségnyújtás ténylegesen elvárható
szakmai tartalmának megfelelő szolgáltatásokat nyújtják.
Az előbbiekre tekintettel a rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitások olyan irányú
átszervezése szükséges, amely hatékonyabb szolgáltatásnyújtást és célzottabb finanszírozást
tesz lehetővé, annak szem előtt tartásával, hogy a szolgáltatásnyújtás biztosítása mellett minél
tovább az otthonukban maradhassanak a segítségre szoruló személyek. Ennek érdekében a
házi segítségnyújtás szolgáltatáson belül két tevékenységi kör kerül kialakításra: a szociális
segítés, amelyhez az alacsony szükséglet kielégítését szolgáló, szakképzettség nélkül is
ellátható tevékenységek tartoznak, és a személyi gondozás, amelynek keretében „intenzív”
szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és az ápolói kompetenciának megfelelő
ápolási feladatok végezhetőek a megfelelő szakképesítés birtokában.
A szociális segítést társadalmi gondozói megbízással rendelkező szakképzetlen személy,
önkéntes, továbbá szociális szövetkezet is végezheti. A személyi gondozást csak szociális
vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti, társadalmi gondozói,
illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak nem minősülő jogviszonyban nem végezhető
ez a tevékenység. A személyi gondozás mellett a szociális gondozó a szociális segítés körébe
tartozó tevékenységeket is elvégezheti.
A gondozási szükségletet a továbbiakban is vizsgálni kell, a korábbiakhoz képest azzal a
változással, hogy annak megállapítására is sor kerül, hogy az igénylő számára a szociális
segítés vagy a személyi gondozás indokolt-e. Az intézményvezetői hatáskörben megállapított
gondozási szükséglet felülvizsgálatára és módosítására a rendelkezés jogkört biztosít a
működést engedélyező szervek számára, amellyel ellenőrzési feladatkörükben eljárva
élhetnek.
A 8. §-hoz
A módosítás a korábban is fennálló feladat szövegezésének pontosítását szolgálja.
A 9. §-hoz
Jelenleg pályázat útján történik a regionális illetékességű diszpécserközpontok kijelölése az
utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét megelőzően három hónappal új
pályázat kiírására kerül sor. Tekintettel a jogszabályban megfogalmazott szakmai feltételekre,
viszonylag szűk a feladatellátásra alkalmas szervezetek száma, ezért a pályázati rendszer
fenntartása nem indokolt. A módosítás a pályáztatás helyett miniszteri kijelölést vezet be,
amely nem öt évre, hanem visszavonásig szól, ezzel biztosítva a szolgáltatás folytonosságát és
a működtetés finanszírozását.
A 10. §-hoz
A módosítás a bekezdés ellátási kötelezettség tartalmi átalakítása nélküli szerkezeti
egyszerűsítését tartalmazza.
A 11. §-hoz
21
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által üzemeltetett Szociális Ágazati Portálon
közzétett adatok révén a nyilvánosság számára is megismerhetőek lesznek azok a fenntartók,
amelyek - a törvényben meghatározott - jogsértést követtek el, valamint azok, akik a
szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés nélkül nyújtanak jogsértő módon szolgáltatást. Az
így hozzáférhető információk segítséget nyújthatnak egy szolgáltatás igénybevétele iránti
döntés meghozatala során a potenciális igénybevevőknek, egyszerre lehetnek alkalmasak a
tájékoztatásra és a jogsértő cselekmények elkövetésétől való visszatartásra.
A 12. §-hoz
Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében a rendelkezés új bírságtényállást határoz meg,
amely legfeljebb 200 ezer Ft összegű bírság kiszabását helyezi kilátásba, ha az
intézményvezető nem a valóságnak megfelelően állapítja meg, hogy az ellátott számára
szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően
állapítja meg a gondozási szükséglet mértékét.
A 13. §-hoz
Tapasztalatok szerint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül működő
szolgáltatók száma nem csökkent az utóbbi években, ezért emelni kell a szociális igazgatási
bírság jelenleg 500 ezer Ft-ban maximált összegét. Erre tekintettel a rendelkezés a bejegyzés
nélküli szolgáltatásnyújtás esetén a bírság felső összeghatárát 1.000.000 Ft-ra emeli, és
250.000 Ft-ban határozza meg annak legalacsonyabb összegét.
A 14-15. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. E szabály
ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok az indokolatlan ingyenes szolgáltatásnyújtás.
Ennek kiküszöbölése érdekében kerül meghatározásra a gondozási óradíj legkisebb összege,
valamint az ingyenes szolgáltatásnyújtás és a csökkentett térítési díj fizetésének esetei.
A 16. §-hoz
A támogatott lakhatás térítési díjára a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. Azon személyek esetében, akik a fogyatékos személyek,
pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthonainak kiváltása miatt költöznek
támogatott lakhatásba, nem indokolt a belépési hozzájárulás megfizettetése a már létező
jogviszonyukra tekintettel, ezért ez az eset kivételként kerül meghatározásra.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat az 0. §-ban foglaltakkal összhangban módosítja a pályázati finanszírozású
szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. A finanszírozás biztonsága érdekében a pályázati
finanszírozású szolgáltatások fajlagos támogatási összegeit a költségvetési törvény fogja
tartalmazni.
A 18. §-hoz
A rendelkezés a módosításokkal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza.
22
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra
vonatkozó, a közfoglalkoztatásba vonással összefüggésben (az ún. szövegcserés módosítások
között) módosuló szünetelési szabályt a törvény hatályba lépését követően kezdődő
közfoglalkoztatás esetében kell alkalmazni.
A házi segítségnyújtás átalakításával összefüggésben az intézményvezetőknek felül kell
vizsgálniuk a házi segítségnyújtásban részesülők szükségletét, és az új kategóriák szerint meg
kell határozniuk, hogy szociális segítésre vagy személyi gondozásra van szükségük; másfelől
a fenntartóknak rögzíteniük kell a megállapított pontszámot és gondozási óraszámot az
igénybevevői nyilvántartásban.
Átmeneti szabályban kerül rögzítésre, hogy 2016. január 1-jétől a finanszírozási rendszerbe be
lesz fogadva az a támogató szolgáltatás ás közösségi alapellátás, valamint az a feladatmutató,
amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján
támogatásra jogosult.
A 19. §-hoz
A rendelkezés a módosításokkal összefüggő szövegrészes korrekciókat tartalmazza.
A 20. §-hoz
A szakasz a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A 21. §-hoz
A módosítás pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 22. §-hoz
A módosítás - a gyermekjóléti szolgáltatás ellátásának tartalmi átalakítása nélkül - nyelvtani
egyszerűsítést, pontosítást tartalmaz.
A 23. §-hoz
A módosítás szerkezeti tagolásra vonatkozó pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 24. §-hoz
A kapcsolati erőszak áldozatai számára komplex ellátást biztosító titkos menedékház
működése jelenleg a családok átmeneti otthonainak rendszerére épül, hasonlóan a
krízisközpontok működéséhez. Míg a családok átmeneti otthona a család komplex
problémájának megoldására fókuszál; a krízisközpontokban és a titkos menedékházban a
kapcsolati erőszak (bántalmazás) miatt kialakult krízishelyzet mérséklése, megszüntetése a
cél.
A titkos menedékház a kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszer kiemelt, a működés
tekintetében speciális intézménye. A titkos menedékház 29 férőhelyes, míg a krízisközpontok
egyszerre 4-6 fő bántalmazott ellátását tudják megoldani. A titkos menedékház fogadja
elsősorban a közvetlen életveszély elől menekülő áldozatokat; ezen személyek esetében a
23
védelem és a titkosság biztosítása kiemelt követelmény. A titkos menedékházba kerülő -
legsúlyosabb krízishelyzetben lévő - áldozatok esetében a bántalmazottak helyzetéből,
jellemző egészségügyi és mentálhigiénés állapotukból kifolyólag hosszabb ellátási időre van
szükség, mint amit a krízisközpontok biztosítani tudnak. Az eredményes krízisintervenció
érdekében indokolt a maximum 6 hónapos ellátás lehetővé tétele.
A titkos menedékház célja, hogy krízishelyzetben azonnali segítséget, lakhatást és szükség
szerinti teljes körű ellátást biztosítson a bántalmazottaknak. Fontos, hogy az intézmény
mindig rendelkezzen betölthető férőhellyel. A titkos menedékház a krízisközpontokhoz
hasonlóan kötelező szakmai protokoll alapján működik, mely a működés ellenőrzésének és a
feladat-finanszírozásnak is az alapja egyben.
A 25. §-hoz
A módosítás a korábban is fennálló feladat szövegezésének pontosítását szolgálja.
A 26. §-hoz
A rendelkezés biztosítja a nyilvánosság kizárását a krízisközpont és a félutas ház címe,
valamint a titkos menedékház valamennyi adata vonatkozásában.
Az Szt. módosításával egyező elvek mentén a Gyvt.-ben is kialakításra kerül a meghatározott
jogsértést elkövetők, valamint a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés nélkül jogsértő
módon szolgáltatást nyújtók listájának közzétételére vonatkozó szabályozás.
A 27. §-hoz
Az Szt. módosításával egyezően az Gyvt.-ben is megemelkedik a bejegyzés nélkül működő
szolgáltatókra kiszabható bírság.
A 28. §-hoz
A jelenlegi szabályok alapján nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba
gyermekjóléti szolgáltatás esetében, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első
találkozást követően tett intézkedéssel lezárható. Indokolt a jelentéstételi kötelezettséget
kiterjeszteni erre az esetre is a családsegítéshez hasonlóan, mert így teljes körűen biztosított
lesz az igénybevevők számának nyomon követhetősége, amely az ellenőrzést is megkönnyíti.
A szolgáltatást egy alkalommal igénybe vevők esetében nem kell valamennyi adatot rögzíteni
a nyilvántartásban, csak a természetes személyazonosító adatokat és a TAJ-számot.
A 29. §-hoz
Jelenleg az országos jelentési rendszer csak a szociális szolgáltatást nyújtókra terjed ki, és
számos, a szakmai irányításhoz és tervezéshez szükséges, kormányrendeletben meghatározott
adatot tartalmaz a szolgáltatások vonatkozásban. Indokolt e kört a jövőben kibővíteni a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokkal is.
A 30. §-hoz
24
A rendelkezés pontosítja a krízisközpontok, a félutas házak, a titkos menedékházak és a
Biztos Kezdet Gyerekházak finanszírozására vonatkozó szabályokat. A finanszírozás
biztonsága érdekében a pályázati finanszírozású szolgáltatások fajlagos támogatási összegeit a
költségvetési törvény fogja tartalmazni.
A 31. §-hoz
A rendelkezés a módosításokkal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza.
A fenntartó 2016. február 1-jéig köteles kérelmezni a 2015. december 31-én működő
Gyerekházának bejegyzését a szolgáltatói nyilvántartásba. Ha a fenntartó a kérelmet
határidőben benyújtja, a Gyerekházat az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha
jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.
A 32. §-hoz
A rendelkezés a módosításokkal összefüggő szövegrészes korrekciókat tartalmazza.
A 33. §-hoz
A szakasz a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A módosítással a Biztos
Kezdet Gyerekházak a gyermekjóléti alapellátás rendszerének részeivé válnak.
A 34. §-hoz
A szabály az Mmtv. módosításával, az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi,
hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek - a rehabilitációs ellátásban
részesülőkhöz hasonlóan - az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról
értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.
A 35-37. §-hoz
A rendelkezések értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a
felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi
nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.
Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi
ellátásuk rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex
minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig
legfeljebb öt év van hátra. Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak
rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított
rehabilitációs ellátással azonos összegben.
A rendelkezések az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati
kötelezettséget szüntetik meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére
állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell
végezni.
A módosítás rögzíti továbbá, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági
ellátásuk időtartama alatt - a törvényben meghatározott feltételekkel - megváltozott
munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére
25
vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált
munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.
A 38. §-hoz
A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett
legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.
A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő,
keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő
keresőképtelenség. Ez az állapot a megváltozott munkaképességű személyek vonatkozásában
gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges
kivizsgálásokkal. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a 30 napig tartó
keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt
ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése. A rendelkezés további technikai
pontosításokat tartalmaz.
A 39. §-hoz
A szakasz a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.