﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2015. évi... törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI.
törvény módosításáról

1.	§ (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) a következő 13/A.
alcímmel egészül ki:
„13/A. A közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozó különös szabályok
41/A.§(l)Ha közhasznú j ogállású alapítványban az alapító - több alapító esetében valamennyi
alapító - halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium
(kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, és az alapítvány közhasznú tevékenységei között kizárólag
vagy többségében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti
önkormányzati feladat szerepel, az alapítói jogok gyakorlójává az e § szerint javasolt személy
válik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetében az alapítvány székhelye szerinti települési
önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan
javaslattételi jog illeti meg.
(3)	A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot
javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a kuratórium (kurátor) vagy - az alapítói jogok bíróság
általi gyakorlása esetén - a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának kezdő napját követő hat
hónapon belül megfelelő határidő kitűzése mellett írásban megkeresi az alapítvány székhelye
szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy az alapítói jogok gyakorlására
jogosult személyt javasolhat. Az alapítói jogok gyakorlója az e bekezdés szerinti kötelezettségét
az őt megillető alapítói jog gyakorlásáról való tudomásszerzése napjától számított egy hónapon
belül akkor is teljesítheti, ha az e bekezdés szerinti hat hónapos határidő már eltelt vagy abból
egy hónapnál kevesebb van hátra.
(5)	Ha a (3) bekezdés szerinti jogi személy megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, és az
alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot tesz, e kijelölt személy az
elfogadó nyilatkozat megtételével az alapítói jogok gyakorolójává válik.”
(2)	Az Ectv. 75. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) E törvénynek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek
bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi
CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban Módtv2.)
megállapított 41/A. §-át azon közhasznú jogállású alapítványra is alkalmazni kell, amelyben -
a 41/A. § szerinti okból - a Módtv2. hatálybalépésekor már a kuratórium (kurátor) vagy a
bíróság gyakorolja az alapítói jogokat. A 41/A. §-ban foglalt határidőt a Módtv2.
hatálybalépésének napjától kell számítani.”
2.	§ A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány
székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik,
e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.”
3.	§ E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Általános Indokolás
Abban az esetben, ha az alapító (valamennyi alapító) meghal vagy jogutód nélkül megszűnik,
és nincs az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy vagy szervezet, megállapítható, hogy
az alapítvány működése kényszerpályára kerül. Erre az esetre a Ptk. megfelelő magánjogi
megoldást tartalmaz, azonban kiemelhető, hogy akár a kuratórium, akár a bíróság általi alapítói
jogok gyakorlása nem tekinthető ideális helyzetnek. Ha az alapító meghal vagy megszűnik, az
eredeti működési állapot, szervezeti felépítés nem állítható már vissza, ugyanakkor -
amennyiben az alapítvány egyébként működőképes, céljai elérésére képes - törekednie kell a
normarendszernek arra, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amely segítségével rendezhető az
alapítványi szervek eredeti funkciójának betöltése.
A joggyakorlatban kialakult álláspont szerint, még ha szükségszerű is az alapítói jogok
gyakorlásának kényszerdelegálása, az tekinthető ideálisnak, ha az csak ideiglenesen áll fenn, és
törvény által delegált alapítói jogkör „segítségével” megfelelő alapítói joggyakorlót talál a
bíróság. (Ezt az alapvetést a „régi Ptk.” normatív módon is deklarálta.) Ugyanezen alapvetés
kell, hogy érvényesüljön a kuratórium esetében is, hiszen nem szerencsés, ha a vezető testületi
és az alapítói jogok ilyen módon keverednek. Ezen kívánalmat a Ptk. kifejezetten nem mondja
ki, azonban a 3:396. § szerinti, az alapítói jogokra és kötelezettségek átruházására vonatkozó
jog az alapítói jogokat gyakorló kuratóriumot, bíróságot is megilleti. Szükséges ugyanis
biztosítani, hogy az ügyvezetési feladatok, illetve a bírósági nyilvántartási feladatok ne
keveredjenek a szükségest meghaladó mértékben és ideig. A Javaslat ezért az alapítványi
szervek státuszának mielőbbi rendezését ösztönzi.
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat kettős garanciális alapon áll. Egyrészt feltétel, hogy az alapítvány alapítója kiesése
esetére más szervet nem jelölt ki az alapítói jogok gyakorlására, vagyis törvényben rendelt
kényszermegoldásként kerül akár a kuratóriumhoz, akár a bírósághoz az alapítói jogok
gyakorlása. A kényszerhelyzet fennállta megállapításának egy további eleme kell, hogy legyen,
hogy nincsen más alapítói jogokat gyakoroló személy a kuratóriumon vagy a bíróságon kívül,
vagyis több alapító esetében minden alapító tekintetében érvényesülnie kell annak, hogy
kiesése esetére mást nem jelölt az alapítói jogai gyakorlására. A szabályozás másik pillérje az,
hogy az alapítvány közhasznú, amely közhasznú tevékenységei között a helyi közösség céljait
is megjeleníti, helyi önkormányzati feladatok is megjelennek (pl. kulturális tevékenység). Az
önkormányzati javaslattételi jogot a képviselő-testület gyakorolja.
Ha ezen feltételek fennállnak, a helyi érdekeket szolgáló közhasznú jogállású alapítványok
esetében a települési önkormányzat részére jelölési jogot biztosít a Javaslat. Amennyiben az
önkormányzati javaslat megfelel a jogszabályoknak (javaslata nem elkésett, és megfelelő
személy jelölését tartalmazza), a kijelölt társaság elfogadó nyilatkozatával az alapítói jogok
átszállása megtörténik, az anyagi jogi joghatás beáll.
Annak érdekében, hogy az alapítvány működésének zavartalansága minél előbb biztosítható
legyen, a Javaslat fél éves határidőt biztosít kuratórium, illetve a bíróság számára arra, hogy
felvegye a kapcsolatot az alapítvány székhelye szerinti önkormányzat képviselő-testületével.
(A Javaslat nem zárja ki, hogy a kuratórium és az önkormányzat egyébként megegyezzen az
alapítói jogokat gyakorló személyében.) Az önkormányzat csak a 100%-os tulajdonában álló
gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlójának. A Javaslat
ezzel biztosítja, hogy kellő pénzügyi és humán erőforrással rendelkező, a helyi közösséghez
köthető személy lehessen az alapítói jogok gyakorlója. Ha a kijelölt társaság az egyéb
jogszabályi feltételeknek is megfelel, e társaság minősül az alapítói jogkör gyakorlójának.
A § (2) bekezdésének rendelkezése átmeneti szabályt állapít meg. Ennek értelmében azon
közhasznú alapítványok esetében is alkalmazni kell a Javaslat szerinti előírásokat, amelyekben
az alapító - több alapító esetében valamennyi alapító - halála vagy jogutód nélküli megszűnése
miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság már a Javaslat hatálybalépését
megelőző időponttól kezdve gyakorolja. A Javaslat ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy a
javaslattételi jog fennáll azon közhasznú alapítványok esetében is, amelyekben a javaslattételi
jog létrejöttéhez szükséges feltételek (az alapítói jogoknak az alapító - több alapító esetében
valamennyi alapító - halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatti átszállása a kuratóriumra
vagy a bíróságra) is a Javaslat hatályba lépése előtt következtek be. Az átmeneti rendelkezés
azonban nem változtat azon, hogy nem teljed ki a Javaslat azon közhasznú alapítványokra,
amelyekben a Javaslat hatályba lépése előtt az alapítói jogok gyakorlását a kuratórium vagy a
bíróság már átruházta.
A 2. §-hoz
A civil nyilvántartási törvényi szabály egyértelművé teszi, hogy figyelemmel arra, hogy az
Ectv. alapján anyagi jogi értelemben a jogszabályoknak megfelelő önkormányzati javaslat és a
kijelölt társaság általi elfogadással az alapítói jogok és kötelezettségek átszállnak, a kapcsolódó
civil nyilvántartási eljárás lefolyatatására már ezen új alapítói jogkör gyakorló jogosult.
A 3. §-hoz
A rendelkezés hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az
ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról” a
következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. június 8.