﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2015. évi... törvény
az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint
ezzel összefüggésben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény módosításáról

Az Országgyűlés a fővárosi városfejlesztési célkitűzések érvényesülése és a budapesti
közösségi közlekedés színvonalának emelése érdekében, valamint a helyi közlekedési
fejlesztésként megvalósuló budapesti M3-as metróvonal rekonstrukciójával és északi
meghosszabbításával kapcsolatos, továbbá Budapest főváros III. kerületében a Csillaghegyi
öblözet árvízi biztonságának növeléséhez kapcsolódó, egyes fővárosi fejlesztési beruházások
gyorsításának és egyszerűsítésének elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:
1.	Általános rendelkezések
1.§
(1)	E törvény hatálya kiterjed:
a)	a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójával és északi meghosszabbításával érintett- az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt építményekre, telkekre
(a továbbiakban: létesítményfejlesztéssel érintett ingatlan), valamint az M3 metróvonallal
összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre (a továbbiakban együtt:
közlekedési beruházás), valamint a közlekedési beruházással összefüggő beszerzésekre és
közigazgatási hatósági eljárásokra;
b)	az Aranyhegyi-patak és partéleitől számított 20 méteres, a Barát-patak és partéleitől
számított 20 méteres és a patakok torkolata között a Duna medre és a jobb partélétől számított
50 méteres szélességű területen megvalósuló, a Budapest főváros III. kerületében- a
Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházás (a
továbbiakban: árvízvédelmi beruházás) által, érintett - az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben megjelölt - ingatlanokra, valamint az árvízvédelmi beruházással
összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósítása kiemelkedően
fontos közérdek, és a beruházások megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást
nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződéseknek tekintendőek.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő
beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősül.
2.§
(l)Azl.§(l) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő
közigazgatási hatósági eljárásokban - a nyomvonalas sajátos építményfajták engedélyezési
eljárásainak kivételével - az ügyintézési határidő 15 nap, amennyiben jogszabály, rövidebb
határidőt nem állapít meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban - a nyomvonalas sajátos
építményfajták engedélyezési eljárásainak kivételével - a szakhatósági eljárás ügyintézési
határideje 5 nap, amely nem hosszabbítható meg. A határidő elmulasztása esetén a
szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal érintett közmű- és
energiaszolgáltató az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása .tekintetében a tervek
benyújtásától számított 5 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a
nyilatkozatot - a megkeresésben foglalt tartalommal - megadottnak kell tekinteni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági
határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(5)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal összefüggésben
a)	építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni;
b)	településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni;
c)	településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
3.§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósításához és
működéséhez szükséges ingatlanon fennálló jogot, a beruházások megvalósításához és
működéséhez szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsődlegesen a felek közötti
megállapodással kell megszerezni.
(2)	Ha az ingatlanon fennálló jog az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, az
ingatlant - településrendezés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve vízgazdálkodás,
víziközmű-szolgáltatás céljából - ki kell sajátítani.
4.§
Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósításához szükséges
beszerzésekkel és hatósági eljárásokkal kapcsolatban a beruházó bármely közigazgatási
szervtől, hatóságtól, helyi önkormányzattól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és
energiaszolgáltató társaságtól, a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve
intézkedés megtételét javasolhatja. Amennyiben a beruházó által megkeresett a beruházó
intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szerv'részletes indoklással ellátott
nyilatkozatban közli álláspontját a beruházóval az intézkedési javaslat kézhezvételétől
számított 5 napon belül.
2. Különös rendelkezések
5.§
(1)	A közlekedési beruházás területén belül a vonatkozó .sajátos településrendezési
követelményeket, valamint az építési övezetre előírt határértékeket az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendelet határozza meg
a)	a Budapest főváros V. kerület 24775 helyrajzi számú ingatlan egy részéből telekalakítási
eljárás során kialakított ingatlan;
b)	a Budapest főváros VIII. kerület 36181/7 helyrajzi számú ingatlan; továbbá
c)	a Budapest főváros IX. kerület 38299/3, 38299/4, 38299/5, 38299/6, 38299/7, 38299/8 és
38299/9 helyrajzi számú ingatlanok
(a továbbiakban együtt: létesítményfejlesztési ingatlanok) tekintetében.
(2)	A létesítményfejlesztési ingatlanokon az M3 metróvonalat érintő építmények tekintetében
a fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek az előírásait az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell figyelembe venni.
(3)	A létesítményfejlesztési ingatlanok telkét úgy kell kialakítani, hogy azon csak a
beruházáshoz tartozó felépítmények álljanak.
(4)	A létesítményfejlesztési ingatlanok telke rendezettnek minősül, ha a kerületi
településrendezési eszközöknek megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély
rendelkezésre áll. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély megkéréséig
kérelmezni kell.
6.§
(1)	A közlekedési beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata vagy a Budapest
Főváros Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.).
(2)	Az árvízvédelmi beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata.
7.§
(1)	Az árvízvédelmi beruházás során megvalósuló létesítményt az elsőrendű árvízvédelmi
vonalra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. Az így kialakított védmű elsőrendű
árvízvédelmi vízi létesítménynek minősül.
(2)	Az árvízvédelmi beruházás előkészítése során mobilgát létesítése esetén -
kormányrendeletben meghatározottak szerint - egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt
kell készíteni.
(3)	Amennyiben az árvízvédelmi beruházás során megelőző feltárás válik szükségessé, úgy a
feltárás csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatja az árvízvédelmi beruházás -
különösen a feltárással nem érintett részének - megvalósítását.
8.§
Az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanokon a létesítendő árvízvédelmi mű tekintetében
a fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és
kerületi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi
elhelyezési kötelezettségére vonatkozó előírásait nem kell figyelembe venni.
3.	Záró rendelkezések
9.§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy .
a)	a közlekedési beruházással és az árvízvédelmi beruházással összefüggő
beszerzésekkel és közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos sajátos szabályokat;
b)	a közlekedési beruházás és az árvízvédelmi beruházás tekintetében a régészeti
örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos sajátos szabályokat;
c)	a közlekedési beruházással és az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanok tételes
felsorolását, valamint a létesítményfejlesztési ingatlanok tekintetében alkalmazandó
további kulturális örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokat,
valamint a létesítményfejlesztési ingatlanokra vonatkozó sajátos településrendezési
követelményeket és az építési övezetre előírt határértékeket;
d)	az árvízvédelmi beruházás tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló sajátos szabályokat, a vizek hasznosítását, védelmét és
kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
sajátos szabályokat, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatára, hasznosítására, valamint a folyók esetében a
nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó sajátos
szabályokat	'
rendeletben állapítsa meg.
10. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
11- §
E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.
12. §
(1)	Az Étv. 2. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„38. Duna-parti építési szabályzat: az 1. mellékletben lehatárolt területek építési rendjét és
rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító fővárosi
önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket tartalmaz.”
(2)	Az Étv. 14/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A főváros településrendezési eszközei)
,,d) a fővárosi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési
szabályzattal összhangban az 1. mellékletben lehatárolt területekre megállapított Duna-parti
építési szabályzat, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya
alá tartozó területre megállapított Városligeti építési szabályzat.”
(3)	Az Étv. 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/B. § Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzat az országos
településrendezési és építési követelményeknek megfelelően az 1. mellékletben lehatárolt
területek felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített
értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat
és kötelezettségeket Duna-parti építési szabályzatban állapítja meg.”
13.	§
Az Étv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A budapesti M3 metróvonal rekonstrukciója és északi meghosszabbítása halasztást nem tűrő
kiemelt fővárosi fejlesztési feladat, amelyet a következő tervidőszakban európai uniós és hazai
fejlesztési források bevonásával a lehető legsürgősebben el kell kezdeni, és a fővárosi
közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni.
Budapest III. kerületében a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági
szempontból halaszthatatlan, amelynek gyors lebonyolításához jelentős közérdek fűződik.
Az Országgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény (Étv.) rendelkezései között lehetővé tette, hogy a Fővárosi Önkormányzat a
Margitszigetre és a Duna-parti területek egy részére Duna-parti építési szábályzatot állapítson
meg, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy
az Étv. szerint alapvetően a kerületi önkormányzatok rendelkeznek építési szabályzat
megállapítási jogkörrel és a Duna-parti szabályozással érintett terület lehatárolása nem pontos,
ezért - a fővárosi fejlesztésekhez szükséges - Duna-parti építési szabályzat elfogadásához a
törvényben indokolt az érintett területeket pontosan lehatárolni.
A fővárosi városfejlesztési célkitűzések érvényesülése és a budapesti közösségi közlekedés
színvonalának emelése-érdekében, valamint a helyi közlekedési fejlesztésként megvalósuló
budapesti M3-as metróvonal rekonstrukciójával és északi meghosszabbításával kapcsolatos,
továbbá Budapest főváros III. kerületében a Csillaghegyi öblözet árvízi biztonságának
növeléséhez kapcsolódó, egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításának és
egyszerűsítésének elősegítése céljából indokolt a törvény megalkotása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény l.§ (1) bekezdése a törvény hatályát határozza meg, megjelölve a törvény hatálya
alá tartozó ingatlanokat és részletesen körülírva a közlekedési és az árvízvédelmi
beruházásokat. Rögzíti továbbá, hogy a törvény, hatálya az ilyen módon -meghatározott
beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki. Az 1. §
(2)	bekezdésében kinyilvánításra kerül, hogy a beruházás, illetve a beruházás megvalósítása
érdekében kötendő szerződések kiemelten fontos közérdeket szolgálnak, ezáltal segítve a
jogalkalmazót azoknak a jogszabályoknak az alkalmazása során, amelyek esetén a
kiemelkedően fontos közérdek relevanciával'bír. Az 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a
beruházások megvalósításával összefüggő beruházási -és fejlesztési, továbbá az ezekkel
összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közfeladatnak minősül, ami a beruházások lebonyolításával kapcsolatban jelentőséggel bír.
A 2. §-hoz
A törvény 2: § (1) és (2) bekezdése a megjelölt beruházásokkal összefüggésben lefolytatott
közigazgatási hatósági eljárásokban - a vasúthatósági engedélyezési eljárások „kivételével - a
törvényi általános ügyintézési határidőkhöz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági
eljárási határidőt állapít meg azzal, hogy jogszabály ennél rövidebb határidőt is megállapíthat
az egyes eljárási típusokra. Ugyancsak rövidebb eljárási határidőket tartalmaz a törvény 2. §
(3)	bekezdése az általános szabályokhoz képest a tervezés jóváhagyása során a közmű- és
energiaszolgáltató szervek nyilatkozattétele esetében. A hatósági eljárások gyorsítását
szolgálja a törvény 2. § (4) bekezdésének az a rendelkezése is, amely az elsőfokú határozatnak
a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságát teszi lehetővé. A törvény 2. § (5) bekezdése
a tervezési és engedélyezési eljárás egyszerűsítését teszik lehetővé a megjelölt beruházásokkal
kapcsolatban. A törvény 2.§-ának a rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a törvényben
meghatározott beruházások a lehető leggyorsabban megvalósulhassanak.
A 3. §-hoz
A törvény 3.§-a rögzíti, hogy amennyiben a megjelölt beruházások megvalósításához és
működéséhez szükséges ingatlan nem az építtető tulajdonában van, akkor a szükséges
földhásználati és egyéb jogot elsődlegesen a felek közötti megállapodással kell rendezni. Arra
az esetre, ha a megállapodás nem jön létre, a törvény kimondja, hogy a szükséges ingatlanokat
-	a törvényben megjelölt célból - ki kell sajátítani a kisajátításra vonatkozó általános szabályok
szerint, azaz az érintett ingatlan tulajdonosa azonnali és teljes körű kártalanítása mellett.
A 4. §-hoz
Annak érdekében, hogy a megjelölt beruházások építtetője a beruházás megvalósításával
kapcsolatos jogait megfelelően tudja gyakorolni, a törvény 4. §-a általános tájékoztatási és
javaslattételi joggal ruházza fel a beruházót, illetve a beruházások megvalósítását elősegítő
konkrét intézkedések megtételére vonatkozó javaslattételi jogot is biztosít a számára.
Az 5. §-hoz
A törvény 5. § (1) bekezdése a közlekedési beruházás tekintetében sajátos településrendezési
követelményeket állapít meg. Az eltérő szabályok megalkotása azért indokolt, mert a
létesítményfejlesztési ingatlanokon a beruházás megvalósításához szükséges általános
szabályok alkalmazása több tekintetben megoldhatatlan. A törvény 5. § (2) bekezdése továbbá
külön jogszabály megalkotására ad felhatalmazást, amely a közlekedési beruházás tekintetében
a fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek az előírásaitól való eltérést teszi lehetővé
az M3 metróvonalat érintő építmények tekintetében. A törvény 5. § (3) és (4) bekezdése a
közlekedési beruházáshoz kapcsolódó telekalakítási és ingatlan-nyilvántartási eljárások
egyszerűsítését szolgálják.
A 6. §-hoz
A törvény 6. §-a jelöli ki a megjelölt beruházások építtetőit. A törvény 6. § (1) bekezdése a
közlekedési beruházás építtetőjeként vagylagosan Budapest Főváros Önkormányzatát, illetve
a fővárosi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zártkörűen
Működő Részvénytársaságot (BKV Zrt.) jelöli meg, figyelemmel arra, hogy az építtető
egyértelmű kijelölése akkor történhet meg, amikor a beruházáshoz szükséges fejlesztési
források biztosításával kapcsolatos döntések véglegesen megszületnek. A törvény 6. § (2)
bekezdése az árvízvédelmi beruházás építtetőjeként egyértelműén kijelöli Budapest Főváros
Önkormányzatát.
A 7. §-hoz
A törvény 7. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az árvízvédelmi beruházás során
megvalósuló létesítményt az elsőrendű árvízvédelmi vonalra vonatkozó előírások szerint kell
kialakítani, s az így kialakított védmű - a jogszabályban előírt külön minősítési eljárás nélkül
-	elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítménynek minősül. A törvény 7. § (2) és (3) bekezdése - a
fokozott árvízvédelmi veszélyre tekintettel - az árvízvédelmi beruházás előkészítése során
szükséges mobilgát létesítése esetén lehetővé teszi a régészeti eljárások szabályainak
egyszerűsített alkalmazását.
A 8.§-hoz
A törvény 8. §-a az árvízvédelmi beruházás tekintetében a fővárosi és kerületi
településrendezési eszközöknek az előírásaitól való eltérést teszi lehetővé, ami azt a célt
szolgálja, hogy a törvényben meghatározott árvízvédelmi beruházás a lehető leggyorsabban
megvalósulhasson.	.
A 9. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
A 10. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
All. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 12 és 13. §-hoz
A törvény 12. §-a a Duna-parti építési szabályzat és ezzel összefüggésben a fővárosi
településrendezési eszközök törvényben meghatározott fogalmát pontosítja, kiegészítve a
jelenlegi megfogalmazást a terület pontos lehatárolását tartalmazó mellékletre való utalással.
A törvény 13. § beiktatja a törvénybe a terület egyértelmű lehatárolását tartalmazó 1.
mellékletet.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „az egyes fővárosi fejlesztési
beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint ezzel összefüggésben az épített
környezet alakításáról-és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról”
címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.	.
Budapest, 2015. június 9.
Tisztelettel,
Gulyás Gergely	-
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
c
L
r -
<o
dr. Vasi Imre
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Lu Ont ■
f^lULCb
+ ideír-fiadat, PJ^ Qvví '